Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-15 / 166. szám
2 esZAKMACTAROBaZÁG A „tanár úr“ nem hagyja magát Évente egyszer “ Vakációra. Karácsonykor, meg a félévi vizsgák után nem lett volna kifizetődő dolog. Különben is'azt tartotta, hogy jobb így, ha évente csak egyszer látja az ember a szüleit, testvéreit, az ismerősöket, több benne a fantázia. Csupa meglepetés így ■a találkozás. Egy év alatt sokat nőnek a gyerekek. A kis leus tavaly még nem tudott járni, csúszkált az egyik széktőt' a másikig.' Azóta már biztos el is felejtette őt. Húzódozik majd tőle, elölről kezdik a barátko- zást, ott, ahol tavaly abbahagyták. Az öccsci meg nagy kamaszokká izmosodtak. Tavaly tizenötéves volt a legidősebb, mostanra túl van a. tizenhatodikon. Talán már borotvál- ■kozik is a taknyos, meg éjszakán- ’ ként elcsavarog a lányok után. • Csupa izgató új dolog. Ok észre se ‘ veszik a változásokat. A hétközna- : pok egymásba kapcsolódnak, téglát • téglára raknak. Minden oly természetes, magától értetődő, csak neki • nem az. Neki szenzáció, felemelő érzés, mintha átaludt volna egy esztendőt, hogy meglesse a változások nagyszerű természetességét. Éjszaka szeretett hazatoppanni, amikor nem látja senki. Nem előzi meg egy-egy kéretlen kengyelfutó jövetele hírével. Most Is éjszaka megy, két órakor. Mire hazaér lassú, cammogó járásával, keleten megjelennek az új nap hírnökei, elhalványodnak a csillagok, s mire átlépi a kiskapu küszöbjét annyira világos lesz, hogy Bodri is könnyen felismeri, nem fogja felverni a házat. Minden úgy történt, ahogy eltervezte. Bodri az ajtóban feküdt, egyetlen egyet vakkantott, az sem volt valami nagy, a végét elnyújtotta . s inkább ásitás volt, mint ugatás. Eléje dobott egy kiflit. Kiment a kertbe. Maga alá rakta könyveit és berendezkedett a nem mindennapi élvezetre. Meglesi az ébredő házat. Elsőnek édesapa lép ki az udvarra, aztán anyu. A gyerekek ma alhatnak. vasárnap van, legfeljebb ha Ferkót ugrasztják ki az ágyból, hajtsa ki a teheneket legelni. Figyelte az ébredő Mindern zörej, minden kis moccanás ismerősnek tűnt. A házvéghez ragasztóit szérűből kirajzott a baromfinép. A kamra előtt összecsődültek. Várták a gazdasszonyt. Aztán nyílt az ajtó — úgy n\fikorgoti, mint egy éve. Jól odafigyelt. Megmondtam — gondolta magában. Apja hófödte feje bújt ki rajta elsőnek. Hosszú gatyában volt. A gatyamadzag a földön kúszott, ahogy tántorgó, álmos léptekkel a ’ trágyadomb felé tartott. Véletlenül r rátaposott az egyik lecsüngő gatya- . madzagra ... Miklós alig tudta elfojtani a torkát szorongató nevetést. Elvégezvén első reggeli sétáját, apa visszament a házba. Szunyái még egyet, vasárnap van. Kisvártatva • megint jelzett az öreg ajtó. No, most biztos anya jön... Nem 6 volt. Egy bozontos kamaszfej jelent meg az ajtó résén. Ferkő... Leselkedett jobbra-balra. Nézd csak, milyen szemérmes lett a kölyök — gondolta Miklós mosolyogva. No, de bizony illett is körülnézni, mert hát Ferkő pucéron osont első reggeli útjára. A mindenit, hogy megvállasodott! — szaladt ki önkéntelenül Miklós száján az elismerés. Ferkő teste akár egy cigányé, szinte fekete volt, any- nyira leégetle a nap, .egy gatyányi hely volt csak fehér rajta. Ferkő megállt a trágyadombnál. Miklós gyorsan felállt, lelökte a lábáról szandálját és egy pillanat alatt Öccse mögött termett, aztán telitorokkal rákiáltott: — Te-e...» Ferkő ugrott egyet, aztán még egyet, s már el is tűnt az ajtó mögött. Az ajtó úgy csapódott be utána, hogy talán még a tizedik szomszédban ifi felijedtek rá. Egy olimpiai futóbajnok kismiska ehhez képest, bólintott elismeréssel Miklós, majd leült az udvar felsepert földjére s úgy rázta a nevetés, hogy szinte belefájdult a gyomra. A ház felébredt, csak a kis leus nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy hazajött Miklós bátya. — Pedig már a nevedet is ki tudja mondani — újságolta anyu boldogan. — Állandóan azt hajtogatja, ha megjön Miklós bátya, hoz nekem hajas babát. Miklós kinyitotta aktatáskáját és egy aranyszöke hajú babát vett elő. óvatosan, nehogy felébressze az alvó gyermeket, melléje fektette. — De te ugyancsak álmos lehetsz aggodalmaskodott mama. — Gyere, egyél valamit, aztán bújj be az úgyba. Ferkő! Mars ki az ágyból, add át a helyedet bátyádnak! — majd magyarázkodva fűzte hozzá: Tudod, kevés a helyünk, de majd elalusztok kényelmesen a padláson Ezek a taknyosok már nagy legénynek tartják magukat, de azért nem mernek' elaludni a szénában, rádvárnak, veled megjön a • bátorságuk. No, gyere, fiam. Mit eszel?... Ferkő! nem'tudta hova tegye. Apa meg csak. ült az ágy szélén, nézte a fiát mosolygós jóérzéssel, majd gondolt — Tudsz-e még kaszálni, fiam? — Tavaly tudtam? — Hát... Mert éppen jókor jöttél, holnap kezdjük az aratást. Reggel volt. áldott, gyönyörű júliusi reggel, ötkor már talpra szökkentette apa szokásos ébresztőjévé!: — Off! Mert nem vagy gróf! Anya reggelit készített, rántottét szalonnával, tejeskávéi hozzá. Miklósnak bizony nem nagyon ment le a torkán a szinte hajnali reggeli, nem volt hozzászokva. Apa bíztatta, egyen, ha nem is esik jól, mert éhen nem lehet húzni a kaszát. — Egyél, ..tanár úr", mert nem lesz szusz — kajánkodott Ferkó. — Azért még őt olyan legénykét is a hátam mögé kaszálok, mint te vagy — így Miklós. — Majd meglátjuk — a vak is azt mondta — legénykedett Feri. S hat órakor már ott álltak a bú- zatáblánál. A harmatot már felitta a Nap. amiről apa úgy győződött meg, ahogy szokás. Belegázolt a kötöfizködésig érő búzába, nem lett nedves tőle. — Add csak ide a kaszát, a kezdés a gazda dolga. És felszisszent a búza, amikor megsuhant a kasza. Az első rend után Miklós vette át a kaszát. Könnyedén, vidáman kaszált, de az öregnek valahogy nem tetszett a dolog. — Jól csinálod, fiam, de azért mégsem jól Ne mozgasd az egész testedet, úgy riszálod magad, akár egy menyecske. Így dupla munkál végzet, egy-kettőre kifulladsz. Nézd csak, így kell ezt csinálni, könnyedén, mintha nem is búzát, hanem vajat kaszálnál. Rend, rend után dőlt az élés kasza alatt. Ferkó szedte a markot, ap:. kötött, még arra is futotta idejéből, hogy összerakja a kévéket. Úgy tíz éra felé kendőjét, rácsavarta jobbkezére. Sajgóit a tenyere, az első rózsaszínű hólyagocskák is megjelentek a nagy- ujj hajlatában. Aztán a balkeze is égni kezdett, mintha forró vizet csepegtettek volna a tenyerére. Apa zsebkendője került a balkezére. — Várj csak, „tanár úr”, elhoztam a tavalyi kesztyűdet — szólt oda Ferkó Miklósnak — tudtam, x hogy szükséged lesz rá. Miklós minden röstellkedés nélkül húzta fel jobbjára az újjatlan bőrkesztyűt. Emberek jöttek-mentek az úton. Oda-odakiabáltak: — Mi az, olyan nagy úr lett már a fiad, Jancsi, hogy még a kaszát is kesztyűben fogja? Hiába, az úr még az aratáskor is úr, megadja a módját — Fene a nyelveteket! — köpött Miklós mérgesen bórkesztyűs markába. — Nektek könnyű, én egy évig csak a tollat fogtam. Dél felé már egyre gyakrabban fente Miklós a kaszát. Nem fog, hogy az istennyila ütné meg. — Hej, dehogy nem fog! — csak nincs ki fogni — szellemeskedett édesapja. — Add csak ide, hadd fenem meg, de legjobb lenne, ha kötnél, majd én kaszálok. Z — Azért se, az istenit a kaszájá-i nak, rajtam ugyan nem fog ki — ha? beledöglök se hagyom magam. t Amikor el harangozták a delet,t Miklós lecsapta a kaszát. — Gyerünk pihenni! — javasolt olyan határozott hangon, hogy az! bizony felért egy ellentmondást tűrő paranccsal. — Pihenni? — nézett rá édesapa! megértő mosolygással. — Nem leheti azt, édes fiam. Az aratásnak menni! kell, azzal nem lehet várni. Gondold\ csak meg. Szárad az élet. pereg mag, minden szem a mi kárunk.. Menj csak oda ahhoz a rozstáblához,*, oszt hallgasd — már le kellett volnaj azt is vágni — úgu pattog, minthaJ lövöldözne. Tudod mi pattog? A‘ rozs ellövöldözi a magját, a búza meg csendben elpergeti. Add ide a kaszát, te menj, pihen) egy kicsit Nem neked találták ki ezt a mun-J kát. No, add csak ide, megértelek.! Ez nem toll, ez kasza. — Mért mondja ezt édesapám? —! sértődött meg Miklós. — Tavaly isi így volt, aztán csak belejöttem.! Hagyja csak, vágom én, a rossz áll-! jón bele. ! — Ne mondd ezt, fiam —| édesapa feddóleg hogy* ilyet! Az életet átkozni kenyerűnket!? Hát van neked lelked? Mit szóltál volna az én helyemben? Harminc évig kepésked- tem, nem négyet — tizennégy holdat is le kellett vágni egy húzómban, oszt csak minden tizedik kereszt volt az enyém. Még sem átkoztam meg a kenyeret, az életet. Büdös egy világ lehetett, a rossz álljon bele. — Látod, azt már szabad, mert igazad is van. Napkeltétől napnyugtáig húztam a kaszát, ha meg a holdvilág sütötf, anyáddal még éjszakára is kintmaradtunk, hogy menjen, essünk- túl rajta minél hamarabb, mert aki túl van az aratáson, az már egy kicsit lustálkodhat is. De addig .. No. add csak ide. hadd fenem meg. Menj. piheni ebédig... Neked szabad. te vakáción vagy. — Szép egy vakáció! — nevetett kényszeredetten Miklós. — Nem ártana elhozni ide barátaimat Is, ka- száltatni őki?t eay kicsit, maid megtudnák. hol lakik a magyarok istene. — Talán ők is ezt csinálják, fiam, hiszen ma már nem a grófok csemetéi ülnek az egyetem padjaiban. — De öntudatos tecclk lenni — nevetett Ferkó. aki féloldalvást hall- gattá a beszélgetést. — Kapaúnt parasztok mind. nem smakkol nekik a munka. oszt elmehtek tanárnak. Igaz, ..tanár úr?" — Majd ha megbillentelek, igazad lesz. te taknyos. — öntötte el a méreg Miklóst, — Megbillenitek?! Ha. ha. még ő akar megbillenteni, akin még a kasza is kifog. Hát hallott már ilyent, édesapám? Miklósnak kedve ni Ferkót. aztán megbillenteni, egyszóval, jól elnadrágolni, de meggondolta magát. Vette a kaszát és kemény elhatározással összekaparta maradék erejét. Édesapa állt, nézte fiát, *a bajsza alatt gyermekded mosoly berzenkedett. Aztán Ferkóra lesett. A legényke gúnyos-mosolygósán figyelte bátyja fáradt mozgását, majd halkan, hogy csak ketten hallják, odaszólt az öregnek: — A „tanár úr" nem hagyja magát. Gulyás Mihály Moszkvában tartják a világ ifjúsága fórumát A szovjet fiatalok kezdeményezésére jövő nyáron Moszkvában tartják a világ fiataljainak fórumát. A hazánkban tartózkodó V. Sevcsenko. a fórum szovjet előkészítő bizottságának tagja elmondotta, hogy a szovjet fiataloknak a fórum megrendezésével az a céljuk, hogy lehetőséget adjanak a világ ifjúságának véleményük kicserélésére, a különböző nemzeti és nemzetközi kérdésekről. A szovjet fiatalok a világ minden tájára 850 ifjúsági szervezetnek küldtek meghívót azzal a kéréssel, hogy vegyenk részt a találkozón. A részvevő orsszágok képvielői szeptember 15-én találkoznak Moszkvában, hogy létrehozzák a fórum nemzetközi előkészítő bizottságát. Már kidolgozták a fórum programtervezetét. amelyet megvitatás, kiegészítés és elfogadás végett a megalakuló nemzetközi bizottság elé terjesztenek. A programtervezetben szerepel: az ifjúság és a népek közötti békés egymás mellett élés, az ifjúság és a nemzeti függetlenségért folytatott harc. az Ifjúság jogai társadalomban, valamint az ifjúsál a tudomány és a technikai haladd kérdései. A szovjet fiatalok javaso ják. hogy két konferencián vitássá meg a következő két problémakör az ifjúság és a leszerelés, valamli az ifjúságnak a nemzeti önállóságé és függetlenségért vívott harca, é egyes napirendek előadására nen zetközileg ismert, kiemelkedő sz mélyiséget kérnek fel. A találkozás idejére „fórur klubot” is alakítanak, ahol a nap renden nem szereplő, de az ifjús got érintő kérdéseket szabadon me beszélhetik. A világ minden tájáról érkező fi talokat gazdag, színes tanúimén utak várják a Szovjetunióban. Kiérdeklődése szerint tanulmányoz!« ja majd a Szovjetunió hatalmas ép kezéseit, a fiatalok nyaraltatását, szovjet emberek életét. Ezenkíx számos kirándulást tervezn Moszkva környékére. (MTI) A francia nép nemzeti ünnepe Párizs (MTI). Július 14-én, a francia forradalom győzelmének, a Bastille lerombolásának napját a köztársasági hagyományok jegyében ünnepli q francia nép. Egymást érik a népünnepélyek, utcabálok Párizsban és vidéken. Különösen lelkes hangulatú ünnepségek zajlottak le Párizs tizenegy munkáslakta elővárosban. A Fn cia Kommunista Párt felhívásár megfelelően, a népi erők egységér és az algériai béke követelésének gyében zajlottak le az ünnepi m< mozdulások. A hivatalos ünnep katonai dí szemléből, az Elysée-palotában m rendezett fogadásból, és a hősi e lékművek megkoszorúzásából állt. Derkovits — Nyugaton Országos talajvédelmi tanácskozás Veszprém megyében A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia szerdán és csütörtökön kétnapos országos talajvédelmi tanácskozást rendezett, amelyen a tudományos kutatók és a talajvédelmi munkák irányítói vettek részt. A vendégek felkeresték a kisgörbői Béke Tsz-t és a Szőlészeti Kutatóintézet badacsonyi telepét, s a helyszínen szemlélték meg az erózió megakadályozását szolgáló kísérleteket. (MTI) A velencei biennálén a magyar pavilon főhelyére ezúttal Derkovits Gyula művei kerültek, s nagy proletárfestőnk alkotásai mellett Hincz Gyula, Kerényl Jenő. Mikus Sándor. Szentiványi Lajos és fiatal művészeink értékes munkáival és változatos munkásságával ismerkedhetnek meg a látogatók. Dr. Vayer Lajos egyetemi tanár, a velencei biennálé magyar szekciójának miniszteri biztosa most tért haza Olaszországból, s tapasztalatairól nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — A biennálé megnyitását megelőzően sajtófogadást tartottunk. Nagy volt az érdeklődés, s már akkor látszott, hogy Derkovits Gy művészete és élő mestereink al tásai az érdeklődés homloktér került. A későbbiek csak megen tették első benyomásainkat a i gyár pavilon visszhangjáról. Mj de Michel!. a neves haladó műi tikus, az Európa Letteraria-' megjelent nagyterjedelmű cikké elsőnek jelezte. hogy Derko Gyula bekerül majd Európa műv köztudatába. Mario Periélope.' az Olasz Ké| művész Szövetség titkára kérte, h a biennálé bezárása — tehát oktd közepe — után bemutathassa Ró ban a szövetség galériájában Del vits műveit, grafikákkal kiegészi Fűtés hévízzel Csehszlovák ügyészküldöttség érkezett Budapestre A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének meghívására csehszlovák ügyész-küldöttség érkezett Budapestre. A vendégek a Magyar Nép- köztársaság ügyészségi szervezetének munkáját tanulmányozzák és megismerkednék hazánk gazdasági és kulturális életével. (MTI) Az országnak fontos természet! kincse a hévíz. Jelenleg 291 termál- forrást vagy kutat tartanak nyilván. Nagy a lehetőség újabb feltárásokra is, hiszen az ország területének mintegy nyolcvan százalékán 500—2000 méter mély fúrással található termálvíz, amellyel a föld melegét hasznosítjuk. Újabb hévízkutakat létesítenek az ország öt városában: Békéscsabán. Karcagon. Szombathelyen, Győrött és Szekszárdon. A fúrás már két helyen befejeződött Békéscsabán nyolcvankettő. Karcagon hetvenöt fokos melegvízre bukkantak. A kutakból hatszáz, illetve ötszáz liter hévíz tör fel percenként. Befejezés előtt áll a fúrás Szombathelyen és rövidesen hozzáfognak a munkához Győrött. Szekszárdon. Az új hévízkutak vizét h nősítő művek tervezése is meg dődött Hévízkincsünk feltárása a tize éves lakásfejlesztési terv gazdas megvalósításához is sok segíts nyújt. Az előirányzott egymillió 1 egyharmadát központi fűtéssel és legvizzel kell ellátni. Ezért a lakótelepek helyén, ahol erre lel ség van, termálvizet tárnak Hozzávetőleges számítások szeri tizenötéves tervben mintegy 4 lakást lehet közműszerű hév fűtéssel ellátni. Ez évente mir 200 000 tonna szén megtakart eredményezi, ami a szállítás! ki gcket is figyelembe véve csal százmillió forintba kerülne népgj Ságunknak. (MTI) Készülődés augusztus 20-ra A MUNKÁS—PARASZT SZÖVETSÉG erősítése jegyében készülnek megyeszerte augusztus 20. alkotmányunk törvénybeiktatásának tizenegyedik, a tanácsok fennállásának tizedik évfordulójára. Az előkészületekről Kállai László elvtársnál, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkáránál tájékozódtunk. — Augusztus 20-a méltó megünneplésének megszervezését és lebonyolítását — mondotta — a párt-, állami, és tömegszervezetekkel együtt a Hazafias Népfront végzi. Arra törekszünk, hogy ez hű kifejezője legyen felszabadult népünk életének, s valóban népünnepély. az egész dolgozó nép ünnepe legyen. Az új kenyér megszegésének, az alkotmány megünneplésének évfordulóján kívül tanácsaink felé fordul most a figyelem. amely az eltelt tíz év alatt dolgozó népünk széleskörű bevonása és aktív támogatása nyomán nagyszerű sikereket ért el; megállta helyét az ellenforradalom viharában is és minden időben eredményesen mozgósított az előttünk álló feladatok végrehajtására. Megyénk valamennyi községében nyilvános, ünnepi tanácsüléseken emlékeznek meg az évfordulóról, tanácsaink eddigi munkájáról, a munkás—paraszt szövetségről, amelv egyre erősebb, egyre szorosabb: jelentős sikereket hozott az ipar, a mezőgazdaság, s a népgazdaság minden ágában. Igen szép színfoltja lesz ezeknek a tanácsüléseknek — mondotta Kállai elvtárs —. amikor átadják a tíz éve megválasztott tanácstagoknak a díszes emléklapokat. Többen részesülnek állami kitüntetésben is. Ugyancsak augusztus 20-án kerül eor megyénk több létesítmények: művelődési otthonok, orvosi rent középületek stb. átadására. Megyénk városaiban, mint több járási székhelyén ünnepi nagygyűlést dezünk, s a városi tanács rendezésében vidám\ tervezünk. — Milyen programmal készülnek a falvak? — A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN, f gazdaságokban munkás—paraszt találkozók leszr ezekre egyénileg gazdálkodó parasztokat is meghi Megyeszerte találkoznak termelőszövetkezeteink a patronáló üzemek munkásaival, beszámolnak eg nak munkájukról, életükről, a a találkozók po tartalmát kultúr- és sportműsorokkal egészíti Ugyanezen a napon ünnepeljük traktorosain) augusztus 20*a egyben Nemzetközi Szövetkezeti F Azért is nagy jelentőségük lesz ezeknek a talál! nak, mert a gyárakban, üzemekben dolgozó emt> helyszínen láthatják a termelőszövetkezet életét, kedhetnek meg a földek dolgozóival. De nem« termelőszövetkezetek készülnek lázas izgalommal ronálók fogadására, hanem ezzel egyidőben m< több Ipari városában, így Miskolcon, ózdon, F barcikán munkás—paraszt találkozókat tartana) az üzemekkel, gyárakkal, a munkásosztály megví életével ismertetik meg a dolgozó parasztokat. M. több községében, ahol ..Alkotmány” nevű tsz mi a patronáló üzem részvételével névadó ünnen? tartanak. Végezetül arató hálókkal, fiatalok tál jával bővül az ünnepi műsor, s teszik feledhetni napot — fejezte be tájékoztatóját Kállai László •
