Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
Az afrikai népek elhatározták: 1962-ig lerázzák a kapitalizmus igáját Az erőviszonyok a szocialista tábor oldalára tolódtak Az amerikai vezetők ingoványba vezetik az amerikai népet Csak békés alkotó munka útján valósíthatjuk meg terveinket Békenasy&ryűlés a diósgyőrvasgyári Szabadság-kerlben még szövetségeseivé! sem akar oazA japán ügy nagy riadalmat okozott az imperialista világban: az USA politikájának megingását jelenti, gyengíti az agresszorok erejét, növeli a mi erőnket, a szocialista tábor erejét. A népek ereje jelentős tényeső A továbbiakban a szovjet leszerelési javaslatokról szólt röviden az előadó. Megállapította, hogy ezek lényeges tényezők a háború végleges kiküszöböléséért folyó harcban és világviszonylatban az imperialisták elszigetelését szolgálják. A szocialista tábor az erősebb és mindig erősödik. A Szovjetunió és a szocialista tábor politikája helyes és szükséges. S ez a politika mindig erőteljesebben fog hatni a nemzetközi helyzet alakulására. Az elmondottak szabják meg a magyar békeharcosok feladatait is. Ismertetni kell rendszeresen a nemzetközi helyzetet, mozgósítani kell a tömegeket a békéért folyó harcra. Éppen a japán események mutatták meg, hogy a népek ereje menynyire jelentős tényező. A mi harcunk a békéért egyet jelent a szocializmus építésében való részvétellel. A mi eredményeink lelkesítik az imperialista államokban élő békeharcos dolgozókat is. Tovább kell dolgoznunk a szocializmus építésén, fokozni eredményünket és békeharcunkat. Ezt kell tennünk a világ békéjének biztosítása érdekében — fejezte be előadását Vass Istvánné elvtársnő. Vass Istvánné elvtársnő előadását többször szakította meg hosszantartó taps és befejezése után is hosszan zúgott az egyetértést Jelző tapsoricám Sályi István elvtárs köszönte meg Vass Istvánné előadását, majd bejelentette. hogy Holland Roberts amerikai eevetemi tanár, a Béke-Viláa- tanács Irodájának tagja, a sanfran- ciscoi Amerikai—Szovjet Intézet elnöke kíván szólni a békenagygyülés résztvevőihez. térni tanár Kaliforniából, a Béke-Világ tan ács Irodájának tagja, a san- franciscoi Amerikai—Szovjet Intézet elnöke. A nagygyűlést SáJyi István, a Ha zafías Népfront Borsod megyei el nöke nyitotta meg. Meleg szavakka köszöntötte a nagygyűlés előadóját Vass Istvánné elvtársnőt. Holtam Roberts egyetemi tanárt, a nagy gyű lés amerikai vendégét, az elnöksé tagjait, valamint a nagygyűlés min den résztvevőjét. Rövid bevezető jé ben emlékeztetett a második világháború 15 év előtti befejezésére, a hiro- simai atombombára. Méltatta, hogy az atom felfedezése milyen nagy távlatokat nyitott meg az emberiség előtt, de ezt a csodálatos felfedezést egyesek tömegpusztító fegyverként használták fel és kívánják felhasználni. A becsületes emberek milliói ez ellen Jiarcolnak. Küzdenek az atomerők békés felhasználásáért, az atomháború réme ellen. A továbbiakban röviden a tudomány fejlődésének nagyjelentőségű eredményeiről. a rakétatechnika hatalmas fejlődéséről szólott majd hangsúlyozta, hogy nemcsak az igazság van a mi oldalunkon a békéért folyó harcunkban. hanem mellettünk áll az anyagi erő is. Látni kell. hogy mik a feladataink a béke biztosításában. Ezt a feladatot kívánja szolgálni ez a békenagygyűlés is. Vass Istvánné elvtársnö, az ország- gyűlés elnöke, a Hazafias Népfront országos titkára tartotta meg ezután előadását a nemzetközi helyzetről. rikai Egyesült Államokat vizsgáljuk meg — folytatta Vass Istvánné elv- társnő. Az Amerikai Egyesült Államokban választás előtt állnak. Folyik a harc a két párt. a demokrata párt és a republikánus párt között. A két párt — amelyek között lényegében sok különbség nincs — választási harca nem befolyásolja, nem változtathatja meg a nemzetközi viszonyokat. Mindkettő kénytelen elismerni, hogy az Amerikai Egyesült Államok másodrangú helyre szorult a világ- Dolitikában és ebből a helyzetből való kijutásra a választásra induló két pártnak más-más a koncepciója. A republikánusok az agresszió fokozásával szeretnének kijutni, a demokratapártiak az életszínvonal emelése útján. Ez a második koncepció a rokonszenvesebb és hasznosabb az amerikai népnek is és nekünk is. mutatkozott. Az U-2 kémrepülőgép lelövése ezt az egész világon mindenki előtt nyilvánvalóvá tette. Ma- linovszkij marsall parancsát, amely szerint nemcsak a betolakodó kém- repülőgépet kell megsemmisíteni, hanem azt a bázist is. ahonnan az a Szovjetunió területe fölé szállt, az imperialistáknak is tudomásul kell venniök. Ennek hatása már mutatkozik is. Míg az 1956-os genfi értekezleten a népi demokráciák „felszabadításáról” szavaltak az imperialisták, most ez a kérdés már nem vetődött fel. Az imperialisták egyszersmin- denkorra kénytelenek lemondani arról, hogv valamelyik szocialista országot ők ..felszabadítsák”. Mindez nagy hatással van a kapitalista államokra is. Mutatkoznak a ielei Olaszországban. Franciaországban és más kapitalista államokban Esőt ígérő felhők gomolyogtak a diósgyőri gyárak kéményeinek füstjével keveredve pénteken délután a dl Ó6gy őrvas gyári Szabadság-kert fele«. Műszakváltás után pár perc alatt zsúfolásig megtelt a kert szabadtéri színpadának hatalmas nézőtere, sőt a parkot környező sétányokon is százával álldogáltak a diósgyőri dolgozók, hogy résztvegyenek a Hazafias Népfront miskolci és Borsod megyei bizottsága által összehívott békenagygyűlésen, s meghallgassák Vass Istvánné elvtársnö, az or- szággyűlés alelnöke. a Hazafias Népfront országos titkára beszámolóját a nemzetközi helyzetről és részvételükkel is demonstráljanak a béke ügye mellett. Az ízlésesen díszített színpadon foglalt helyet a nagygyűlés elnökségé, amelynek soraiban ott láttuk többek között Vass Istvánné elvtárenót, az országgyűlés alelnökét. a Hazafias Népfront országos titkárát, Harmati Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Hazafias Népfront országos titkárát. Papp Károly elvtársat. a megyei pártbizottság titkárát. Koval Pál elvtársat, a miskolci városi pártbizottság első titkárát. Sályi István professzort, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kossuth-díjas rektorát, a Hazafias Népfront Borsod megyei elnökét. Urban- csok Mihály elvtársat a Hazafias Népfront Miskolc városi elnökét, Makróczi Jánost, az LKM durvahengermű előforrasztárát. Az elnökségben foglalt helyet a nagygyűlés kedves vendége. Holland Roberts egyegyalás növelte volna az agresszorok lehetőségeit és egyben a Szovjetunió gyengeségének látszatát keltette volna. Félrevezette volna ez a tárgyalás a világközvéleményt, azt hihették volna, hogy az Amerikai Egyesült Államok valóban a világbékét akarja, holott az Amerikai Egyesült Államok valójában a semmitmondó tárgyalásokat szorgalmazza, mert azokon időt akar nyerni. A Szovjetunió csak olyan tárgyalásokat hajlandó folytatni, amely közelebb hozza a kérdéseket a megegyezéshez. A Szovjetuniónak ez az álláspontja érvényesült a közelmúltban a genfi leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban is, ahol az imperialisták elsősorban az időhúzást tűzték célul. így az értekezlet nem vezethetett közelebb a megegyezéshez. Ezért a Szovjetunió leszerelési javaslatát az ENSZ őszi ülése elé küldi. Minden erő és minden remény megvan arra, hogy a szocialista tábor erői tárgyalásra fogják kényszeríteni az imperialistákat Sokakban felvetődött a kérdés, fokozódott-e a hidegháború ezekben a betekben, vagy sem. Sokak azt hiszik. hogy új hidegháborús szakaszba értünk. Nem erről van szó. Most a szocialista tábor van támadó pozícióban. de nem érdeke a hidegháború fokozása, hanem ostorozza a hidegháborút. a hidegháború eszközeit és bázisait. A szocialista tábor ereje növekedésének vannak nemzetközi eredményei. Csak egy példát. A genfi Munkaügyi Nemzetközi Szervezet tavalyi konferenciájáról Magyarország mindhárom küldöttét kiutasították. Az idén résztvettek a konferencián, mert az agresszorok leleplezése nehéz helyzetbe hozta az Amerikai Egyesült Államokat a saját szövetségesei előtt is. Nekik is hazudtak, mint ahogy a szocialista tábornak. Az Amerikai Egyesült Államoknak már nincs ereje ahhoz, hogy olyan pressziót gyakoroljon szövetségeseire, amely a szocialista államikra is kihat. Az U—2 kém repülőgép lelövése az erőviszonyokat még inkább a mi oldalunkra. a szocialista tábor oldalára tolta. Kizártnak látszik a visszatérés a hidegháború 1949—1953-as és 1956—1957-es állapotaihoz, mert az Amerikai Egyesült Államoknak erősen leszűkültek a bázisai és a saját szövetségeseik sem támogatják úgy. mint korábban. Bevezetőben arról beszélt Vass elvtársnő, hogy megváltozott a nemzetközi helyzet. Az erőviszonyok erősen a mi oldalunkra, a szocialista tábor oldalára tolódtak és mindinkább tolódnak nap mint nap. Miért fontos ezzel foglalkozni? Nálunk nagyon sok olyan ember van, akinek gondolkodására szubjektíve hatnak a nemzetközi kérdések. Ennek is megvan az oka. hogy miért van nálunk Ilyen ingadozás az egyszerű emberek .gondolkodásába«: Magyarország éveken keresztül a nemzetközi reakció középpontjában állt, két világháborút éltünk át, néhány esztendővel ezelőtt volt az ellenforradalom. Mi nem akarjuk a háborút, élni akarunk azokkal az eredményekkel, amelyeket 15 év alatt elértünk. Bebizonyosodott, hogy csak békés alkotó munka útján valósíthatjuk meg terveinket. A továbbiakban néhány konkrét kérdéssel foglalkozott Vassné elvtársnő, amelyek élénken foglalkoztatják az embereket. Elsőként a tárgyalásokat említette. A tárgyalási* kérdése igen aktuális kérdés most — mondotta többek között —, az amerikai agresszorok néhány héttel ezelőtt megakadályozták a párizsi tárgyalásokat. Mégis leszögezhetjük. hogy ennek ellenére előbbre léptünk a béke megőrzésének útján. A közvetlen háborús veszély, mint annakidején a koreai háború esetében, ma már elmúlt. A Szovjetunió ereje folytán a nemzetközi tárgyalásoknak új szakasza kezdődött el. A tárgyalások feladata most már nem a közvetlen veszély elhárítása, hanem általában a háború megakadályozása. Sokan mondják, igaz. hogy lelepleződött az Amerikai Egyesült Államok agresszív politikája, leleplezték az U—2 kémrepülést, de jobb lett volna. ha Hruscsov és Eisenhower mégis leül tárgyaim Párizsban. Ez azonban nem lett volna helyes. Nem lett volna helyes többek között azért, mert az Amerikai Egyesült Államok nem tett konkrét ígéretet a kém repül és végleges beszüntetésére és ilyen körülmények között a háborús veszély fokozódott volna. Az U—2 repülése agresszív szándékú kémrepülés volt. amelynek az volt a célja, hogy felderítsen szovjet objektumokat és azokra az amerikai támaszpontokat beirányíthassa. Ha Hruscsov leül tárgyalná Eisenhowerrel, a tárAx Amerikai Egyesült Államok másodrangú helyre szorult a világpolitikában újságírók papírfüggönye keltett a becsületes emberek fejében és egyes rádiókommentótorok is sok segítséget adtak ehhez. Az amerikai vezetők ingoványba vezetik az amerikai népet. Dél-Korea, Japán és a gyarmatok példája igazolja, hogy miként kell harcolni mindenütt a függetlenségért, a biztonságért és az életért. Az amerikai nép nagyrésze jól él, de nincs biztonságban. A világ leggazdagabb országában három és félmillió munkanélküli van. Az Egyesült Államokban csak a gazdagok lehetnek betegek. Az amerikai nép nem kaphat orvosi kezelést ahhoz, hogy meghosszabbíthassa életét. A nyugdíjasok nyugdíjának egyhar- mada rámegy a kezeltetésre. Választások előtt állunk. Mi, békeharcosok megmagyarázzuk a nép« nek, hogy olyan elnököt válasszunk, aki a megszavazott 40,6 milliárdos költségvetést iskolákra, intézményekre, iparfejlesztésre fordítja. Magyarországon, mint az amerikai békeharcosok képviselője és a Békevilágtanács képviselője vagyok. Néhány napot töltöttem az Önök csodálatosan szép fővárosában, Budapesten és sok csodálatos emberrel találkoztam. Üzenetet küldtek velem az Egyesült Államok népeinek: a béke üzenetét. Meghívtam őket és meghívom önöket is, küldjenek hozzánk delegációt, mint ahogy azt a szovjet nép teszi. Tartsunk össze, kéz a kézben és így elkerülhetjük a háborút, a boldogtalanságot. Holland Roberts felszólalását többször szakította meg a taps. Sályi István mondott köszönetét az amerikai békeharcosok üdvözletéért és kérte az amerikai vendéget, adja át üdvözletünket az amerikai .békeharcosoknak, tolmácsolja: szilárdan hiszünk benne, hogy rövidesen érvényesül a népek békeakarata az egész világon. Ezt követően Sályi professzor a békenagygyűlést bezárta s míg a többezres tömeg szétoszlott a Szabadság-kertből, számosán odajöttek az amerikai küldötthöz, hogy egyénileg is elküldíév békeüzeneift- ket az amerikai békeharcosoknak. Holland Roberts a következőket mondotta: Kedves Békeharcos Barátaim! Baráti üdvözletét hozok az Amerikai Egyesült Államok sokezer békeharcosától. Azon a napon, amikor eljöttem, május 14-én, háromezren demonstráltunk a békéért. Felvonultunk, békedalokat énekeltünk és egy nagy békegyűlést tartottunk. Egész családok vonultak ki és én is nagyon boldog voltam, hogy családommal, öt gyermekemmel ott lehettem. Vezetőink elküldték üdvözletüket mindazoknak, akik a Béke-Világta- nácsot támogatják. Nagyon boldog vagyok, hogy én lehettem az üzenet- közvetítő és hogy elhozhattam a bé- keüdvözletet önöknek. Az Egyesült Államok népe békét akar, de nálunk nincs olyan szabadság, hogy nyíltan harcolhassunk érte, mert börtöntől kell félnüpk. Sokan elvesztették állásukat, sokan életüket adták azért, mert bátran beszéltek a háború ellen. Egy egyetemi tanár békeharr-rt börtönbe vetettek, mert a békéért harcolt és a börtönnel néz szembe egy Nobel- díjas professzor, mert nem volt hajlandó elárulni, hogy kik voltak azok, akik összegyűjtöttek 11 ezer aláírást az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A tudósok azt követelik, hogy vessenek véget az atombombakísérleteknek. Az amerikai vezetők el akarják hallgattatni, meg akarják félemlíteni mindazokat a becsületes pedagógusokat, tudósokat, akik a béke ügyéért harcolnak. De a békemozgalom nő egész országunkban és le fogjuk győzni a háborús provokátorokat. A békeharcosok harcolnak a háborús propaganda ellen és felhívják a népet: szervezzenek demonstrációkat az atombombakísérletek ellen, mert azok megmérgezik az emberiséget, a földet és behatolnak a gyermekek csontjába. Eljutottunk már odáig, hogy sok olyan zavart eloszlattunk, amit az A támaszpontok kérdésére tért ezután át Vass Istvánné elvtársnő. Elmondotta, hogy Malinovszkij marsall parancsát ismerik azok az államok is, amelyek átengedték területüket imperialista államoknak támaszpontok létesítésére. Ismerik a parancsot és tudják, hogy ma már igen veszélyes játék területet támaszpontnak átadni. Hogy mennyire így van. bizonyítja a japán helyzet, bizonyítják az olaszok. Norvégia jegyzéke a támaszpontokkal kapcsolatosan. India miniszterének megállapítása a felségjel nélküli repülőgépekről. Ebben a kérdéscsoportban külön figyelmet érdemel a japán kérdés. Eisenhower amerikai elnök látogatását a japán nép haragja akadályozta meg. Ennek ellenére Kisi japán miniszterelnök mégis kierőszakolta a ratifikációs okmányok kicserélését. A tömeg nyomására azonban nem a hivatalokban bonyolították le ezt a nemzetközi hivatali aktust, hanem a japán külügyminiszter lakásán, ahová csak 54 perccel korábban hívták meg az amerikai nagykövetet, mégis sokezres tömeg tüntetett az amerikai—japán katonai szerződés ratifikálása ellen a külügyminiszter lakása előtt is. Bebizonyosodott, hogy Kisi kormányának csak a szerződés kierőszakolása volt a célja, mert miután elérte célját és a japán nép akarata ellenére sikerült kierőszakolni az egyezmény ratifikálását, kilátásba helyezte lemondását. Az amerikai politika a háború utáni politikai élet legnagyobb vereségét szenvedte. Erre még nem volt példa, hogy egy „baráti" államfő látogatását a vendéglátó ország népe ilyen módon megakadályozza. Ez az erőszakos ratifikálás is megmutatja, ebédjére, illetve a kétezer Jelenlévf tőkés előtt tett kijelentésére. Hruscsov elvtárs elmondotta, hogy a kapitalizmus meg fog bukni és a szó cializmus győzni fog az egész világon. Hruscsov'elvtársnak ez a megállapítása meghökkentette a jelenlévő tőkéseket, de egyben imponál«: is volt ez az őszinteség. A két rendszer versenyében nincs szükség fegyverre, de ha valaki fegyvert akai igénybevenni a verseny eldöntéséhez a Szovjetunió a támadót képes bárhol és bármikor azonnal megsemmisíteni. (Nagy taps!) A Szovjetunió katonai fölénye megAz előadó a továbbiakban a békés egymás mellett élés kérdéséről szólt. Hangsúlyozta: tudomásul kell vennünk, hogy nem két azonos minőségű társadalmi rend között van az együttélés, tehát az együttélés végeredményben harc kérdése. A szocialista tábor támadó politikát folytat az imperialisták agressziói ellen. Idézte Hruscsov elvtársnak a megállapítását. amely szerint a béke kilátásai azért kedvezőek, mert az ag- resszoroknak. a szocialista tábor erejét látva erősen lecsökkent a bátorságuk. Emlékeztetett Hruscsov elvtársnak newyorki látogatásakor adott hogy milyen fontos az Amerikai Egyesült Államoknak a japán támaszpont. Az USA vezetői már a második világháború alatt kidolgozták keleti stratégiájukat és annak — mivel a kínai népi felszabadító harcok az ázsiai szárazföldtől már tá- voltartották ezeket a stratégiai lehetőségeket — egyik sarkalatos pontja Japán, amelyet katonai támaszpontként kell fenntartani. A Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombák Is azt a célt szolgálták, hoey Japánt térdre kényszerítsék, kiszolgáltassák az Amerikai Egyesült Államoknak. Abban az időben még összesen ez a két atombombája volt az USA-nak. MacArthur tábornok megállanítása szerint Japán katonai birtoklása dönti el. hogy a Csendes-Óceán az amerikaiaké-e vagy sem. Japán birtoklása behatolási tér lehet az egész Kelet ellen. A SEATO csak 1954-ben alakult meg, de az USA már előre kiépítette támaszpontjait. Az amerikai agresszív politika következtében a SEATO szerepe háttérbe is szorul, mert az Egyesült Államok Az. afrikai népek ' békeharcáról szólt a továbbiakban a békenagy- Syűlés előadója. Elmondotta: az afrikai népek elhatározták, hogy 1962-ig lerázzák a kapitalizmus igáját. Ennek nagy kihatása van a kapitalista országokra és ez a mi javunkat szolgálja a nemzetközi fejlődésben, mert a gyarmati népek rabigá- jénak lerázása az imperialista államok erejét csökkenti. Külön figyelmet érdemel az afrikai országok közül Algéria kérdése. Korábban De Gaulle csak a bábkormánnyal volt hajlandó tárgyalni, az ideiglenes kormányt nem akarta tárgyalófélnek elismerni. Most újra tárgyalások vannak kilátásban és De Gaulle az algériai ideiglenes kormány vezetőit hívta meg. Algériában a harcok változatlan hevességgel folynak, s ugyancsak folyik a kommunisták üldözése is. Bár De Gaulle ezzel a meghívással mintegy elismerte az ideiglenes algériai kormányt, a megegyezés egyáltalán nem biztos. Nem. mert De Gaulleék előbb fegyverszünetet akarnak kötni, aztán majd jóval később, a francia hadsereg jelenlétében megtartani a választásokat. Az pedig már az egész világon nyilvánvaló, hogyan néz ki egy választás, amelynél jelen van egy imperialista hadsereg. Ebből a kérdésből még nagyon sok vita lesz a franciák és az algériai nép között és De Gaullénak is sok küzdelemre van kilátása. Meg kell küzdenie a franciaországi szélső jobboldali elemekkel is. de igen erős a francia- országi haladó erők nyomása is a francia kormányra. Minden valószínűség szerint ez lesz De Gaulle legnehezebb korszaka. Az amerikai politika háború utáni legnagyobb vereségét szenvedte Japánban
