Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-07 / 159. szám

RSZAKMAGTARORSZAG Csütörtök. 196«. Július t. Minden ember kötelessége, hogy féltve vigyázza munkatársai életét Van egy Ismerősöm, egy fiatal gyárigazgató. Számtalan esetben ül­tem már a széksorok között, mint hallgató, amikor előadást .tartott a mérnököknek vagy a munkásoknak. Jónéhányszor elmondotta, mégis mindig újra ellsmétli: Nem kell egyetlen tonna acél vagy termék sem, a »helynek termelését baleset kíséri. Az üzemi látogatások során először a balesetelháritásról érdeklődik az üzemi művezetőknél, majd csak ez­után a termelésről. A baleseti napló­kat, amelyeket a gyárban a műsza­kiak részére rendszeresítettek, leg­alább olyan gondossággal tanulmá­nyozza, mint a termelési jelentéseket. Az igazgatói alap kiadásai között gyakran találunk jutalmazásokat, amelyeket azok a munkacsapatok, üzemi kollektívák kaptak, amelyek ezer napig balesetmentesen dolgoz­tak. Az elismerés ezért a gondosságért persze nemcsak az Igazgatót illeti, hanem főként a gyár vezető testüle­tét. Nevezetesen az üzemi pártbizott­ságot, a szakszervezeti bizottságot s az igazgatót tanácsot. Az üzemben a temérdek politikai munka mellett jut ideje a párt- bizottságnak arra is, hogy rend­szeresen foglalkozzék a munka- védelem problémáival, beszámoltassa a gazdasági és egész­ségügyi .vezetőket a balesetelhárítási kérdésekről. A szakszervezet mun­kája itt nem parancsolgatásokban, levelezgetésekben merül ki: segítség- nyújtással, felvilágoaító munkával teszik eredményessé a balesetek el ­leni küzdelmet. Érthető, ha a gyár kollektívája, az ilyen jelenségek láttán érdeklődik a munka- és egészségvédelem iránt, s logikus következetességgel számolja fel a munka közben adódható bal­eseti forrásokat. Egyenes következ­ménye az állandó gondoskodásnak, hogy csökken a balesetek száma, s egyre kevesebb családban hangzik el a jajkiállás a családfő, vagy vala­melyik családtag elvesztése, vagy sérülése miatt. Jól tudjuk, nemcsak ebben az üzemben: az Ózdi Kohászati Üze­mekben foglalkoznak így a munkás- védelemmel. hanem megyénk számos más ipari és mezőgazdasági üzemé­ben is. Biztató hírek érkeztek az utóbbi hónapokban a Lenin Kohá­szati Művektől is. Gácsi Miklós elv­tára. a gyár fiatal főmérnöke példát mutatva a gazdasági vezetőknek, na­ponta foglalkozik a belesetel hárítás kérdéseivel. A pozitív jelenségeik mellett azon­ban több, úgy az egyén, mint a nép­gazdaság számára egyaránt káros megnyilvánulással is találkozhatunk. A baleseti statisztikák szerint az első félévben megyénk ipari és mező- gazdasági üzemeiben több súlyos sérülés és halálos baleset következett be, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A sérülések kivizsgálása után visszatérően csaknem mindig ugyanazt állapíthatják meg a ható­ságok és a kivizsgálást végző gazda­sági és társadalmi szervek: a gondat­lanság. a fegyelmezetlenség okozta a sérülést vagy a halálos balesetet. Majdnem általánosnak mondható, hogy egy-egy súlyosabb baleset után az üzemek gazdasági vezetői nem tudnak felelőst megnevezni, csupán a véletlennek tud­ják be a balesetet. A háttér viszont csaknem minden esetben súlyos mulasztásokat takar. Gyakoriak az olyan esetek, amikor egy-egy felelős beosztásban lévő mű­szaki vezető szemeláttára, a baleseti óvórendszabályokat semmibevéve, végeznék balesetveszélyes munkákat. Ilyenkor — mint már azt több eset­ben tapasztaltuk — a gazdasági ve­zetők az olcsó népszerűség kedvéért nem szólnak a dolgozóknak, hanem legyintenek s tovább állnak, ahelyett, hogy figyelmeztetnék a munkást a védőfelszerelés használatára vagy a baleseti forrásra. Esetenként maguk a műszaki veze­tők adnák utasítást balesetveszélyes munkák elvégzésére! Megyénk egyik téglagyárában a közelmúltban halá­los baleset történt. B. I. műszaki ve­zető utasítást adott L. J. ácsnak, hogy a szállító drótkötélpálya feladóállo­másán üzemközben dolgozzon. B. I ESZAKMAGTARORSZAG A Magyar Ssoclafbta Munkáspárt Bonod metre! bizottságinak lapja, felelős oerkestta* Sárközi Andor Szerkesztői Csela László Szerkesztősig: Miskolc. Tanácsház tér í Titkárság: 1S-888. PBrtrovsti 1S-4MI. Ipar ítoMittAUs*2 Sport?' hlr£k Am CszakmagyarorszAgi Laokladfl Vállalat Felelős kiadd i Btrö Páter. Kiadóhivatalt Széchenyi u. 15—17. Terjeszti a posta. Kanható minden Borsod megyrt postahivatalban és kézbesítőnél. __________ ■ teáit a Borsod megyei Nyomdában. Féléidé vezető • Kárpéti György. a borsodi atléták idei seregszemléje után... AZ ATLÉTÁK SEREGSZEMLÉ­JÉT mindig a bajnoki versenyek jelentik. Megyénk atlétikája most már túljutott a mezei és az egyéni pályabajnokságokon. Hátra vannak még a váltó és a csapatbajnokságok, a megyék közötti válogatott viada­lok, valamint a vidékiek számára egyik legnagyobb eseményt jelentő országos vidéki atlétikai bajnokság. Amikor az első bajnoki versenyen, mezei bajnokságon túljutottunk és országos viszonylatban is kiemel­kedő élményről, másfélezer indu­lóról számolhattunk be, bíztunk ben­ne. hogy felszabadulásunk 15. évfor­dulója évében hasonló eredmények­kel folytatjuk a versenyidényt. A jó folytatás azonban elmaradt. A me­gyei pályabajnokságot megelőző al­sófokú versenyt a járásokban, az edelényi Járás kivételével nem ren­dezték meg, holott a JTST-k ver­senynaptárukba beiktatták és ez a verseny volna a járási szövetségek egyik legnagyobb versenye. Milyen tanulságokat hozott a me­gyei mezei bajnokság? Sajnos, meg kell állapítanunk, alig van megyénkben sportkör, ahol komolyan foglalkoznának az atléti­ka fejlesztésével. legnagyobb egyesületben, a DVTK atlétikai szakosztályában év­ről évre visszaesés tapasztalható, de ennyire mélyponton még nem volt a szakosztály, mint ebben az évben. Alig néhány versenyzője vett részt az eddig megrendezett versenyeken, nem egyszer önkényesen maradnak távol bajnoki jellegű versenyektől még azok is, akik rendszeresen jár­nak edzésekre. Hiányzik sportolóik­ból a verseny közben nagyobb ösz­tönzést jelentő klubszeretet, nem küzdenek olyan erőbedobással, amely feltétlenül szükséges lenne a jobb eredmény eléréséhez. Nincs utánpót­lás. Itt volna az ideje, hogy a DV­TK vezetőcége megvizsgálja a szak­osztály munkáját s megtenné a szük­séges intézkedéseket, hogy azt a mélypontról ismét az élenjárók közé Az ózdi Kohász gyönyörű sta­diont kapott. De az atlétikai pálya még befejezetlen, hiányzik róla a felső, finom réteg, jelentős verseny megrendezésére még alkalmatlan. •hetségesebb atlétájuk, Tóth néhány héttel ezelőtt súlyos rándu­lást szenvedett itt edzés közben. Visszaesést jelentett a szakosztály­nál a személyi ellentét és a mai napig meg nem oldott edzőkérdés is. örvendetesnek tartjuk azonban a szakosztály jelenlegi vezetőinek erőfeszítéseit, hogy szakosztályukat ismét felfejlesszék a legjobbak mellé. bajnokságra. Szeretnénk őket gyak­rabban látni versenyeken. Nigy tömeget vártunk a megyei bajnokságra a MEAFC és a Miskol­ci ITSK részéről és az év elején megindult Miskolci Sportiskolától. Alig néhónyan jelentek meg közü­lük. így aztán nem csoda, hogy több számban kevés volt az Indulók szá­ma, sőt nem egy versenyszám akadt, ahol egyetlen versenyző sem Jelent meg a rajtnál. Az MVSC vezetősége a Megyei TST határozata alapján az elmúlt év kö­zepén elhatározta, hogy újra életre hívja nagymultú és szép eredmé­nyekre visszatekintő szakosztályát, mindez elmaradt, ők Is hiányoztak a megyei bajnokságról, de távolma­radtak a MÁV. SAC és Rudabánya atlétái is, pedig költségvetésük alap­ján volt anyagi alapjuk a bajnoki versenyre. ÉS MOST NÉZZOK az eredmé­nyeket. Milyen teljesítménnyel lehe­tett bajnokságot nyerni az idén? Női ifjúságiak: 100 m: Balikóné (Borsodi Bányász) 13.5, 200 m: Ba­likóné (Borsodi Bányász) 29.1, 400 m: Szucsányi Erzsébet (ózdi Ko­hász) 64.8. 800 m: Benő Ilona (Bor­sodi Bányász) 2:88.6, 80 gát: Tama- sik Klára (ózdi Kohász) 16.4, Súly­lökés: Bán Edit (DVTK) 8.72, Disz­koszvetés: Bán Edit (DVTK) 34.07, Gerelyvetés: Bán Edit (DVTK) 21.01, Magasugrás: Kassai «(DVTK) 130 cm. Távol ugrás: Szucsányi (ózdi Ko­hász) 485 cm. Nő! felnőttek: 100 m: Koboldné (DVTK) 14.0, 80 gát: Koboldné (DVTK) 14.6, Magasugrás: Berzy (DVTK) 146 cm. Távolugrás: Ko­boldné (DVTK) 482 cm. Diszkoszve­tés: Kosik Lenke (DVTK) 32.65. Súlylökés: Kosik Lenke (DVTK) 10.03, Gerelyvetés: Almás! (DVTK) 32.45. Elmaradt indulók hiányában a 200, 400 és 800 m-es síkfutás. Férfi ifjúságiak: 100 m: Béréi (Sá­rospataki Gimnázium) 12.0, 200 m: Rados (Miskolci Pedagógus) 24.4. 400 m: Koós (Ózdi Kohász) 55.0, 800 m: Kravjánszky (DVTK) 2:07, 1500 mi Kravjánszky (DVTK) 4:21.7, 1500 akadály: Kravjánszky (DVTK) 5:16.4, 3000 m: Krachtovill (Ózdi Kohász) 10:44, 5000 gyaloglás: Grégász (Ózdi Kohász) 36:38.4, 200 gát: Koós (Ózdi Kohász) 30.7. Magasugrás: Pozsár (ózdi Kohász) 150 cm. Távolugrás: Rados (Miskolci Pedagógus) 608 cm, Hármasugrás: Pozsár (ózdi Kohász) 11.70, Kalapácsvetés: Szilágyi (DV­TK) 27.37, Gerelyvetés: Körmöczy (ózdi Kohász) 36.08, Súlylökés: Buda (Sárospataki MEDOSZ) 11.33, Disz- koszvetés: Buda (Sárospataki ME­DOSZ) 34.51. Elmaradt a rúdugrás« mert nem volt induló! Férfi felnőttek: 100 m: Berzy (DV­TK) 12.1, 200 m: Balikó (Borsodi Bá­nyász) 24.6, 400 m: Szarka (ózdi Ko­hász) 53.6, 800 m: Szarka (Ózdi K6- hász) 2:04.5,1500 m: Fazekas (DVTK) 4:06.4, 5000 m: Tóth (ózdi Kohász) 15.58.5, 3000 akadály: Fazekas (DV- TK) 9:20.7, 10 000 m. gyaloglás: Gré­gász (ózdi Kohász) 1 óra 06:46, 10 000 m. síkfutás: Tóth (Ózdi Kohász) 32:55.2. 110 gát: Berzy (DVTK) 16.1, 400 gát: Balázs (Ózdi Kohász) 61.3, Magasugrás: Berzy (DVTK) 176 cm, Rúdugrás: Szabó (DVTK) 300 cm, Súlylökés: Kobold K. (DVTK) 12.32, Kalapácsvetés: Mező (DVTK) 47.51, Diszkoszvetés: Piróth (DVTK) 41.66, Gerelyvetés: Szabó (DVTK) 48.47, Távolugrés: Berzy (DVTK) 636 cm, Hármasugrás: Berzy (DVTK) 13.15. A Megyei Atlétikai Szövetség a legjobb eredményt elérő versenyzők részére tiszteletdíjat írt ki. Ezeket a következő versenyzők nyerték: Női ifjúságiak: Szucsányi Erzsé­bet (Ózdi Kohász) a távolugrásban elért 485 cm-es eredményéért Női felnőttek: Berzy Piroska (DV­TK) magasugrás, 146 cm-es ered­ményéért. Férfi Ifjúságiak: Béréi Zoltán (Sá­rospataki Gimnázium) 100 m-es sík­futás, 12 mp-es eredményéért. Férfi felnőttek: Fazekas Miklós (DVTK) 3000 akadályfutás 9:20.7-es eredményéért ELISMERŐLEG KELL NYILAT­KOZNUNK a Borsodi Bányász és az Ormosbánya jó munkájáról. Szakosztályuk most van felfejlődő­ben. Szeretik, megbecsülik új szak­osztályukat. Kazincbarcikán lelkes vezetőik vannak a szakosztálynak, de a sport­kör vezetői nem törődnek úgy ez­zel a szakosztállyal, ahogyan meg­érdemelnék. A megyei egyéni baj­nokságra ugyan beutaztatták a ver­senyzőket, de nevezni elfelejtették, holott a versenykiírás értelmében csak azok indulhattak, akiket a ne­vezési határidőig neveztek. így a kazincbarcikai atléták, vezetőik hi­bájából a lelátóról nézhették ver­senytársaik vetélkedését. Néhány új tehetséggel vonult fel a Sárospataki MEDOSZ a megyei A Spartacus uszóversenyéről... Foto: Szabados György Az NB I. őszi sorsolása I. forduló. Július 31: U. Dózsa — Salgótarján, Szeged — Tatabánya, MTK — Győr, Csepel — Vasas, Pécs — Diósgyőr, Dorog — Ferenc­város, Debrecen — Bp. Honvéd. II. forduló. Augusztus 7. Bp. Hon­véd — Dorog, Ferencváros — Pécs, Diósgyőr — Csepel, Vasas — MTK, Győr — Szeged, Tatabánya — U. Dózsa, Salgótarján — Debrecen. III. forduló. Augusztus 14: U. Dó­zsa — Győr, Szeged — Vasas, MTK — Diósgyőr, Csepel — Ferencváros, Pécs — Bp. Honvéd, Dorog — Deb­recen. Salgótarján — Tatabánya. IV. forduló. Szeptember 18: Do­rog — Salgótarján, Debrecen — Pécs, Bp. Honvéd — Csepel, Ferenc­város — MTK, Diósgyőr — Szeged, Vasas — U. Dózsa, Győr — Tatabá­nya. V. forduló. Szeptember 21. (szer­da): U. Dózsa — Diósgyőr, Szeged — Ferencváros, MTK — Bp. Honvéd, Csepel — Debrecen, Pécs — Dorog, Tatabánya — Vasas, Salgótarján — Győr. VI. forduló. Szeptember 25: Pécs — Salgótarján, Dorog — Csepel, Debrecen — MTK, Bp. Honvéd — Szeged. Ferencváros — U. Dózsa, Diósgyőr — Tatabánya, Vasas — Győr. Szeptember 26-án, szerdán osztrák B — magyar B és osztrák utánpót­lás — magyar utánpótlás válogatott Bécsben. VII. fordíjló. Október 2: U. Dózsa — Bp. Honvéd, Szeged — Debrecen, MTK — Dorog, Csepel — Pécs, Győr — Diósgyőr, Tatabánya — Fe­rencváros, Salgótarján — Vasas. Október 9-én: Magyarország — Jugoszlávia és Magyarország ifjúsá­gi válogatott — Jugoszlávia ifjúsági válogatott mérkőzés Budapesten. B) és utánpótlás válogatottunk Jugo­szláviában játszik. VIII. forduló. Október 16: Csepel — Salgótarján, Pécs — MTK, Do­rog — Szeged, Debrecen — U. Dó­zsa, Bp. Honvéd — Tatabánya, Fe­rencváros — Győr, Diósgyőr — Va­sas. IX. forduló. Október 23: U. Dózsa — Dorog, Szeged — Pécs. MTK — Csepel, Vasas — Ferencváros, Győr — Bp. Honvéd, Tatabánya — Deb­recen, Salgótarján — Diósgyőr. Október 30-án Belgium — Ma­gyarország és Belgium B) — Ma­gyarország B) válogatott mérkőzés. November 2-án, szerdán kerül sor délnyugat-német — magyar vá­Salgótarján, Csepel — Szeged, Pécs — U. Dózsa, Dorog — Tatabánya, Debrecen — Győr, Bp. Honvéd — Vasas, Ferencváros — Diósgyőr. November 13-án: Magyarország — Lengyelország válogatott mérkőzés és az ifjúságiak mérkőzése Buda­pesten. A B és az utánpótlás csapa­tok Lengyelországban találkoznak. November 29-án: Magyarország — Ausztria és Magyarország ifjúsági válogatott — Ausztria ifjúsági vá­logatott mérkőzés Budapesten. XI. forduló. November 27: U. Dó­zsa — Csepel, Szeged — MTK. Diós­győr — Bp. Honvéd, Vasas — Deb­recen, Győr — Dorog. Tatabánya — Pécs. Salgótarján — Ferencváros. XII. forduló. December 4: Sze­ged — Salgótarján, MTK — U. Dó­zsa, Csepel — Tatabánya, Pécs — Győr, Dorog — Vasas, Debrecen — Diósgyőr, Bp. Honvéd — Ferencvá­XIII. forduló. December 11: U. Dózsa — Szeged, Ferencváros — Debrecen, Diósgyőr — Dorog, Vasas — Pécs, Győr -- Csepel, Tatabánya — MTK,. Salgótarján — up. Hon­annak ellenére, hogy üzemközben tilos a feladóállomásra belépni, — a helyszínre vezette beosztott munká­sát. aki súlyos sérüléseket szenvedett. Sérüléseibe később belehalt. (Remél­jük, nem marad el a felelösségre­Nézzünk egy másik példát. • Az egyik kőbányában a csoportvezető szemeláttára követ akartak robban­tani. A kövek szétrobbantását élesre töltött robbanóanyaggal készítették elő. Az egyik munkás, aki nemrég dolgozik e munkahelyen, egy ilyen robbanótöltet tetején akart egy másik követ szétdarabolni. Csak az ellen­őrzést végző megyei szakszervezeti vezetők akadályozták meg. hogy tö­megszerencsétlenség következzék be. Az építőiparban s a bányászatban különösen sok az utóbbi hetek során az üzemi baleset. Az építőiparban szembetűnő a műszaki vezetők gon­datlansága. Nem biztosítják a biztonságos munkafeltételeket, s a munka végzése közben nem hívják fel a munkások figyelmét egy-egy bal­eseti veszély lehetőségére. A bányászatban inkább a külszíni munkáknál, a kisegítő üzemeknél történik több baleset A Bányamű­szaki Felügyelőség gyakori ellenőr­zése a földalatti munkahelyeken már hozott eredményeket így kevesebb a baleset. Reméljük, a szakszervezetek munkavédelmi felelősei és a Bánya­műszaki Felügyelőség dolgozóinak közös erőfeszítése tovább szilárdítja majd a fegyelmet, s kevesebb lesz az üzemi baleset. Megengedhetetlen, hogy egyes munkahelyeken, de különösképpen a helyiipari vállalatoknál minden elő­képzettség nélkül állítsanak funk­cióba biztonsági megbízottakat. Jó- szándékukban nem kételkedünk, mégis, képzetlenségük miatt nem végezhetnek kielégítő munkát. A bekövetkezett balesetek utáni gondos vizsgálat és felelősségrevonás nagyon fontos. Igazságszolgáltató szerveink csak akkor végezhetik megfelelően munkájukat, ha pontos, a tényeknek megfelelő adatok közlé­sével segítjük tevékenységüket. De az igazságszolgáltatás segítését szol­gálja az is, ha a műszaki vezetők, vállalva a ..népszerűtlen” feladatokat is. megjelölik a felelősöket s a bű­nösség takargatása helyett becsüle­tesen. őszintén leleplezik a felelőtle­neket, akik közvetlenül, vagy köz­vetve balesetet idéztek elő. Néhányan úgy vélik, hogy a bal­eset után már fölösleges a felelős- ségrevonás, hiszen az elhunytnak, vagy a balesetet elszenvedőnek már úgyis mindegy, már nem tudnak rajta segíteni. De éppen a felelősségrevonások, a példa­mutató. szigorú bírói ítéletek rázhatják fel a közvéleményt, inthetnek óvatosságra munkáso­kat. fokozhatják a műszakiak felelősségét. Helyes és továbbra is szükséges, hogy a balesetek okainak vizsgálatánál, a felelősség megállapításánál már a helyszínen ott legyenek az ügyészsé­gek képviselői is. Az ügyészi munká­ban a balesetek kivizsgálása plusz­ként jelentkezik. Az ügyészak mégis szívesen vállalják ezeket a feladato­kat, mert munkájuk segíti a bírói munkát, hozzájárul az igazságos íté­letekhez. Az első félévi tapasztalatok sok új, talán esetenként adminisztratív in­tézkedések megtételét is szükségessé teszik. A balesetek számának növe­kedése felkiáltójelként figyelmezteti ipari és mezőgazdasági üzemeink ve­zetőit: körültekintőbben végezzék munkájukat, s a törvényeiknek meg­felelően gondoskodjanak a munka- körülmények javításáról, a baleseti források kiküszöböléséről! Éppen a borsodi tapasztalatok hív­ják fel a minisztériumi szervek fi­gyelmét. különösképpen az építő­iparban s a bányászatban, hogy hely­színi ellenőrzéseik, tárgyalásaik so­rán soha ne feledkezzenek meg a munkásvédelem helyzetének vizsgá­latáról sert. Az elmúlt félév folya­mán ugyanis csak a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium munkatársai ke­resték fel a gazdag helyi ismeretek­kel rendelkező Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának munkavédelmi ak­tíváit, hogy tegyenek közös erőfeszí­téseket a munka- és egészségvédelem érdekében. Társadalmunk összefogása tovább javíthatja az üzemek munka- és egészségvédelmét. Minden ember kötelessége, hogy féltve vigyázza munkatársai vagy beosztottjai életéi A termelési eredmények állandó javu­lása mindenki számára örvendetes. Még becsülendőbbek lesznek a szá­mok akkor, ha az üzemedből azt je­lentik a műszaki vezetők, a szakszer­vezeti aktivisták, hogy balesetmen­tesen dolgoztak, hogy megvalósítot­ták a jelszót: társadalmunkban leg­főbb érték az ember! Pásztory Alajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents