Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-05 / 157. szám
KrSa. I960, július 5. 3 A KlSZ-kongresszus tiszteletére; Magi' Gyula kompMgáijja a yállalt határidő elül 13 nappal fejezi be a mezönagyniíhályi komlószárító építését A Borsod megyei Építőipari Vállalat egyik ifjúsági komplex-brigádja, Nagy Gyula 22 tagú munkacsapata mezőgazdasági építkezéseken dolgozik már több mint egy esztendeje. A jó képességű kollektíva tavaly a tsz-istállók építése során szerzett kiváló érdemeket, s ezért a vállalat vezetősége a fiatalokat az idén a Mezőnagymihályi Állami Gazdaság új három emelet magas komlószárítójának építésével bízta meg. Az új létesítmény átadási határideje az eredeti szerződés szerint 1961 június 1-e volt. Az állami gazdaság azonban már az idén is 40 holdon telepített komlót, s így a korszerű szárítóra az őszi hónapokban szüksége van. Ezért az építési időt le kellett rövidíteni, s a KISZbrigád vállalta, hogy a szárítót ez év november 1-én átadják. A munka meggyorsítására a \ beton keretvázas komlószáritót komplex-brigád tagjai egyösszegű utalványozással építik. A munkát úgy szervezték meg, hogy egy-egy szint építését, a hozzá szükséges födémek elhelyezését, az egyösszegű utalványozással a régi normánál 3-5 nappal előbb végzik el. A brigád jelenleg kéthetes előnnyel az elsőemeleti födémek elhelyezésén dolgozik. A fiatalokból álló komplex munkacsapat, amikor értesült róla, hogy decemberre összehívják a KISZ kongresszusát, elhatározta: az új mező- gazdasági épületet a vállalt határidő előtt, már október 15-re, minőségi munkával elkészíti. Serameiweís-emlékünnepély és tudományos ülés a megyei kórházban tézmény névadója, Semmelweis Ignác tiszteletére emlékünnepélyt és' tudományos ülést rendezett a kórház Vöröskereszt szervezete és az Északmagyarországi Nőgyógyász Szakcsoport. Az ünnepségen mintegy ötszázan vettek részt. Dr. Nemecskay Tivadar, megyei szülész-főorvos, a kórházi Vöröskereszt elnökének megnyitója után dr. Kende István, a megyei kórház igazgató-főorvosa méltatta a nagy magyar nőgyógyász működését. A tudományos ülésen dr. Pócsi Győző adjunktus a megye 1959. évi születési eredményeit, míg dr. Nemecskay Tivadar a múlt évi terhe6gon- dozás eredményeit ismertette, megállapítva, hogy a széles körű egészség- ügyi intézkedések révén a szülésekből eredő elhalálozás és a csecsemőhalandóság évről-évre csökken. Megindult az 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció Előnyös feltételek a nagyüzemi hizlalásra A gazdasági bizottság jóváhagyta áz 1961. évi szerződéses sertéshizlalási akció feltételeit és átvételi árait. Július elsején országszerte megkezdődtek a szerződéskötések. Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságán adott tájékoztatás szerint hizlalás! szerződést köthetnek a termelőszövetkezetek, külön a termelőszövetkezeti tagok, valamint az egyéni gazdálkodók. A lekötött sertéseket legkorábban 1961 január 1-e után lehet átadni. A gazdasági bizottság súlycsoportok szerint állapította meg az átvételi árakat: fehér hússertésnél 15,50 —16 forint, hús és hús jellegű sertésnél 14,80—15,30,, zsír- és zsírjellegű sertésnél 14.50—14.80, a tenyésztésbe fogott sertéseknél pedig 14 forint tsz a kilónkénti átvételi ár. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek- a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerű mezőgazdasági társulások a fenti átvételi árakon felül, meghatározott mennyiségű sertéseiknek egyszerre történő átadása esetén, nagyüzemi felárat kapnak. Még pedig: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a 20—50 darab falkásított, egyöntetű sertések után 1,50, 50-en felüli falkáért 2 forint, a termelőszövetkezeti csoportok és az egyszerűbb társulások pedig 1, illetve 1,50 forintot kilónként. Azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek a tagok háztáji gazdaságaiban megszervezik a szerződéses sertéshizlalási és elérik, hogy a háztáji gazdaságokból egyszerre 20- nál több sertés kerüljön átadásra, lebonyolítási díj fejében 20—50 sertés esetén 0,50 forintot, 50-en felüli tételek esetében pedig 1 forintot kapnak kilónként. Ha a termelőszövetkezetek a szerződéses sertéshízla- láshoz sertésenként legalább egy mázsa takarmányt juttatnak a tagoknak állami szabadfelvásárlási áron, úgy a lebonyolítási díj 1 forint, illetve 1,50 lesz kilónként. A közös gazdaságok az így kapott lebonyolítási dijat sertésférőhelyek építésére fordíthatják. A sertéshizlalási szerződéseket a múlt évekéhez hasonlóan az állat- forgalmi vállalatok kötik a termelőkkel. A gazdasági bizottság a hízott sertések állami szabadfelvásárlási árát a szerződéses áraknál kilónként egy forinttal alacsonyabban állapította meg. (MTI) Százötven tonna nyertvos terven felöl A Lenin Kohászati Művek dolgozói az év első felében mintegy nyolcvan millió forint értékű kohászati termékkel gyártottak többet tervüknél. Az év második felében nagyobb feladat hárul a dolgozókra, a feldc ipar részére mintegy két százalékkal több terméket kell készíteniük, mint amennyit az év első hat hónapjára terveztek. Az új félév első napját jól kezdték a nagyolvasztó < acélmű dolgozói. A két nagy gyárrészleg kollektívája terven felül százötven tonna nyersvasat, illetve acéLt készített. Különösen kiemelkedtek az I-es kohó olvasztárai, akik tizennégy százalékkal haladták túl napi előirányzatukat. A nagyolvasztó dolgozóinak eredményes munkáját jellemzi, hogy a Béke-kohó éveleji meg- hibásodásából származó több mint tízezer tonna elmaradást az utóbb: két hónap alatt mintegy hétezer tonnával csökkentették. Bányászfürdőt kapott Ormos Ormoson elkészült a borsodi szénmedence legkorszerűbb bányászfürdője. A 600 személyes „fekete-fehér” fürdőbe a bányászok utcai ruhában mennek be. ott átöltöznek munkaruhájukba. s úgy mennek le a bányába. Onnan kijövet a ..fekete>’ részben vetkőznek le, igy mennek a fürdőbe, s aztán a másik részben öltöznek vissza utcai ruhájukba. A bányászruhák szárítását meleg levegőbefúva- tással oldották meg, s a műszakról jövő bányászok részére állandó hideg-, melegvíz-szolgáltatás van. Az új, korszerű fürdő építésére 6,3 millió forintot költöttek, s pénteken adták át rendeltetésének. Az ormosi bányatelep az idén még egy újabb létesitménnyel gazdagodik. A bányásznapon adják át a dolgozóknak az új művelődési otthont, amely 5,5 millió forint beruházónál készül. Mesterséges levélzöld — nagyjelentőségű felfedezés A múlt hét végén közölték Münchenben, hogy két német vegyész hosszú kísérletezések után nagyjelentőségű eredményt ért el: — sikerült mesterséges úton klorofilt előállítaniok. A német kutatók — dr. Martion Strell professzor és dr. Anton Kaloganoff — hangsúlyozták. a mesterséges levélzöld felfedezésével a tudomány lényeges lépést tett „afelé a látomás felé, hogy az éhséget végleg száműzzék a Földről”. Egyelőre azonban a mesterséges levélzöld előállítása rendkívül bonyolult és költséges folyamat: har- milligramm mintegy hatszáz- márkába került. (MTI) Képek az íszakmagyarországi Oalostalálkozóról Fekete László elvtárs. a városi tanács vb. elnöke üdvözli a dalostalálkozó részvevőit. I TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN Tizenegy napot töltöttünk romániai barátaink körében. Temérdek falun átutaztunk, bejártunk vagy két tucat várost, megcsodáltuk a Kárpátok hósipkás csúcsait, királyok csillogó kastélyát Sinaiában, gyönyörködtünk zúgó patakok fennséges muzsikájában, templomi freskók bámulatos szin- zuhatagában, sas-lakta ősi vár- tornyok korai századokba visz- szanyúló büszkeségében, mindenben, mit ész, kéz és természet alkotott — de legjobban megkapott bennünket az ember, az ő rohanó igyekezetével, hegyek között kígyózó patakok gyorsaságát túlhaladó élettempójával, amellyel szinte naponta készteti változásra környezetét, megteremtvén alapját egy üj, szocialista holnapnak. I „Holnaposok" városa Itt szinte mindenütt történelmi emlékekbe ütközik az ember. Város- és várfalak között, régmúlt idők emléke kísért... Egyik csalfa, másik elképzelhető. A tordai hasadékot látva, fel- ködük előtted a lován nyargaló László király — de csak egyetlen pillanatra, mert a következőben már rádkuncog a természettan, s pironkodva egyezel bele, hogy a legenda maradjon csak legenda. Pedig miiven jó álmodozni s ellápyulni a délibábos képeken, miknek néha a mese ád történetet, a kéozclct pedig formát, s mily jó elmélyedni a valóságban, amely lépten, nyomon reális történelmi emléket Idéz... Különösen itt, e mesékkel, legendákkal és igaz históriákkal bőven bevetett földön, ahol a romantikus lélek éppúgy dúskálhat az emlékekben, mint a tudományos kutató, vagy... vagy a mindkettőre hajlamos, de egyikhez sem tökéletesen értő magunkfajta írogató ember. (Viszont e megalapozatlanságból nem csupán kárunk származik. A lelkesedés, a rajongás próbálja helyettesíteni különösen az utóbbit S ez sem kis dolog. Már csak azért sem, mert hivatkozhatunk rá, amikor előre figyelmeztetjük az olvasót, s kérjük, ne legyen túl szigorú kritikus ez esetben, amikor, a noteszlapokra írt jegyzeteket csiszolatlan formában átadjuk.) Álmodozni, ellágyulni — mondottuk. Próbáljon másként tenni valaki, aki Nagyváradon járván, maga körül érzi Ady szellemét. Aki Ady-rajongó. az Nagyváradban nem a száztízezer lelkes, jelentős iparral rendelkező várost látja csupán; nem a városalapító nevét c az ősi fészek történelmét kutatja elsősorban. Adyt keresi és látja mindenütt, a látnoki költőt, aki Kassandraként megénekelte a mát A város lakói méltóképp tisztelik emlékét. Jobban, rpint a városalapító királyét. S ez természetes. Mert míg az utóbbi csak épített, addig a költő olyan eszmét hirdetett, mi reménységben tartotta a népet — szolgák hadát! kiket különböző nemzetiségű anya szült, s ezt hozván fel az ellentétek hamis okául, fejükbe verték, hogy gyűlöljék, öljék egymást, hadd fogyjon a pór. és dúskáljon az életben a Tyrannus! A költő jól látta: a nyomorúság nem a más nemzetiségű anyák äs gyermekek bűne. Jaj a zsarnoknak, ha egyszer kinyílik az egymásra uszítottak szeme! Ha egyszer felkel a vörös nap s az éj homályát eloszlatva, szolgák hada meglátja. hogy láncát ugyanazon gazda tartja... jaj a zsarnoknak! Millió gyertya, vörös nap, Bitang, gróf, sátán, pap É* zsandár láncol, De román s magyar együtt Majd holnap... táncol Hej, Kelj fel, végre vörös nap! A költőnek igaza lett. Váradról szólva adózzunk hát a költó emlékének úgy, ahogy azt maguk a váradiak is elvárják. Bemutatjuk az Ady-múzeumot. Illetve abból csak egy-két tárgyi emléket Többre nem merünk vállalkozni... Az Ady Endre emlékmúzeum közel van a város centrumához, a róla elnevezett parkban. A múzeum a költó szobra mellett áll. mindössze három, de gazdag kiállítású teremmel. Szemben a bejárattal egy nagy illusztris kép függ; témáját a nagy Ady-tisztélé festő. Túri P. István a költő ..Fölszállott a páva” című verséből merítette, kifejezésre juttatván Ady költői lelkivilágát forradalmiaágát. Hetek, talán hónapok kellenének ahhoz, hogy kellő alapossággal áttanulmányozza az ember az értékes dokumentumokat. A falakon képek, a szekrényekben emléktárgyak, az üveglapok alatt féltve őrzött kéziratok... A szem csak átsiklik felettük. Ám, ha ismerős vagy ismertebb névre, verseimre, képre bukkan — melynek másolatát már látta valahol — a szív nagyot dobbanva jelzi: állj, itt időzz egy kicsit! Mert más érzés az: nyomtatott hetüket olvasni a kertben időző Lédáról — s megint más eredeti kéziratban látni: „Léda a kertben." Más hallani a dalt, mely az azúrországi bolyongásról szól — s megint más látni a kottákat, melyeken eredetiek Hodula István hangjegyei. Megindítottak már máskor is a szavak, melyeket Juhász Gyula visszaemlékező cikkében írt Adyról — de most, hogy az eredeti kéziratot látjuk, fennköl- tebb bennünk az érzés. A baloldali kisebb teremben sok az ismeretlen ismerős. A falon a kortársak, a barátok képe függ. akik méltók voltak Ady barátságára, ök voltak a váradi ..Holnapotok", akik csodálták és próbálták követni Adyt: Miklós Jutka, Dutka Ákos. Balázs Béla, Ernőd Tamás és Juhász Gyula — a legrajongóbb és legmegértőbb. Valamennyien azt az új utat keresték, amelyet Ady leghamarább megtalált. Az akkori mában a holnapot keresték. Irodalmi, társaságuk neve is (HolnaD) ezt fejezte írt. A kiállított anyagok kiválóan Illusztrálják, mekkora utat tett meg Ady életpályáján. De milyen nehéz volt egy-egy útszakasz! A többi között egy eredeti levél a következő esetet örökíti meg: Ady, megelégelvén Debrecent, szeretett volna Váradra kerülni újságírónak a Holnap szerkesztőségéhez. Pásztor Bertalant a lap akkori szerkesztője kapott az alkalmon, készségesen alkalmazta a költőt. Am a két város között túl nagy a távolság ahhoz, hogy valaki az apostolok lován megtegye az utal — Ady levelet menesztett a szerkesztőhöz: küldjön neki valamicske előleget, mert annyi pénze sincs, hogy útiköltségre elegendő volna... Iratok, levelek tesznek róla bizonyságot. bármerre járt a nagy magyap poéta, szíve mindig Váradhoz vonzotta leginkább. Eggyé forrt vele, lelkesedett érte. Nyugtalanságában megnyugvást lelt benne. Lázas éjszakáin rótta az utcákat, gondbamé- lyedten bolyongott mindaddig, míg a sötét éj megkönyörült rajta, s leheletével lehűtötte forró testét... Próbáld csak meg: este. miután lecsöndesült a nagyvárosi forgalom, állj meg a Sebes-Kőrös hidján, nézz mereven előre, s látni véled öt, amint hátrakulcsolt kezekkel jön feléd, szeme tűzben ég, barna haja szemébe hull;.. így véled akkor is. ha a bizánci stílű katcdrális felől várod vagy; ha a Hotel Transilvania előtt álldogálsz is. Itt minden Adyt idézi, rá emlékeztet. Csoda-e, ha annyira ragaszkodnak hozzá á váradiak? S csoda-e. ha meghatódva e nemes kegyelettől, ml Adyról szólunk először, midőn Véradót említjük... (Csala—Barcsa) fFolytatjuk.} Forral István karnagy vezényli a Hősök terén a Diósgyőrvasgyárl Szimfonikus Zenekart és az ossz-kórust Cser: Dal a felszabadulásról című müvének előadásakor. Foto: Szabados György Az énekkarok tagjai megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét a Hősök terén.
