Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-05 / 157. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! fmnmmmmk A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IVL HJolyam 157. mtm f Ara 50 fill«! «**>• ft ***• r------------------------------­T izenegy nap a Román Népköztársaságban <3. oldal.) Hrnik a Palota-szillé bástyáin (S. oldal.) Olvasók hangja (S. oldal.) L_________________________^ kaiak ügye és 6k maguk választják kormányukat. További kérdésre válaszolva Hrus­csov kijelentette, hogy a Szovjetunió annyi árut vásárol Ausztriától, amennyit az osztrák kormány haj­landó vásárolni a Szovjetuniótól. A szovjet miniszterelnök végeze­tül azt mondotta, kénytelen félbe­szakítani a sajtóértekezletét, mert a helyiséget nem bérelte ki. Ki fi­zetne, ha tovább maradnék? — kér­dezte, amire az újságírók kórusban válaszoltak: „Mi valamennyien". A mauthauaeni Movjel áldozatok emlékművénél teljesen lehetetlen, mivel az ameri­kai kormány nem hajlandó ezt meg­tenni. Ezért az amerikai elnökvá­lasztásokig a Szovjetunió hiába kí­sérelné meg az Egyesült Államok­kal való tárgyalást. Hruscsov hozzáfűzte: Azt termé­szetesen nem lehet biztosítani, hogy a következő amerikai kormány nem ugyanazt a politikát folytatja-e, mint a jelenlegi és nem ellenzi-e a leszerelést. Ez teljesen az ameri­Mauthausen Hruscsov szovjet miniszterelnök és kísérete vasárnap látogatást tett a mauthauseni volt koncentrációs tá­bor területén. Hruscsov és kísérete megérkezése után felkereste a táborban halálra- kfnzott 32 ezer szovjet állampolgár emlékművét. A hatalmas gránit és bronz emlékmű megörökíti a szovjet emberek törhetetlen bátorságát és lángoló hazafiságát. Sem az éhezés, sem a kínzások, sem a legszömyübb halál nem tudta megtörni vasakara­tukat A tábor foglyai között illegá­lis nemzetköz* bizottságot alakítot­tak, tömeges szökést szerveztek a tá­borból és a döntő' szakaszban, ami­kor az SS-ek a szövetséges csapatok elől való menekülésüket megelőzően mindenkit meg akartak gyilkolni a táborban, megszervezték a védelmet és ezzel megmentették se* ezer em­ber életét Hruscsov koszorút helyezett az em­Hrusrsov vasárnap Linzben rög­tönzött sajtóértekezletet tartott. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, még nem adta fel a reményt, hogy egyetértésre jut a jelenlegi ameri­kai kormánnyal, de hozzáfűzte, hogy a jelenlegi amerikai kormány szánt- szándékkal meghiúsította a csúcsér­tekezletet. — Szeretnék kitérni Fulbright szenátor nyilatkozatára — mondot­ta Hruscsov. A szenátor helyesen jegyezte meg, hogy egyetlen kormány és egyetlen kormányfő sem lett volna hajlandó, hogy a kalóz­gép ügye után keletkezett nem­zetközi helyzetben részt vegyen a párizsi csúcstalálkozón. Nem mi, hanem az amerikai kor­mány ellenezte a találkozót és ezért kém-repülőgépet küldött országunk fölé. Ezután kijelentette: Ha az amerikai kormány közölné a szovjet kormánnyal, hogy hajlandó egyez­ményt aláírni a leszerelésről, vala­mennyi fegyver megsemmisítéséről, a katonai erők felszámolásáról és az ellenőrzésről, a Szovjetunió egy pillanatig sem késlekednék ugyan­ezt megtenni. — Azt sem kérdeznénk, hogy ame­rikai részről ki írja alá a szerződést — mondotta Hruscsov —, hajlandók vagyunk, hogy bármelyik meghatal­mazott amerikai kormánnyal alá­írjunk'ilyen megegyezést. Majd a kérdést feltevő amerikai riporterhez fordulva, a szovjet mi­niszterelnök a következőképpen folytatta: — ön azonbam mint amerikai, jobban megérti, mini én, hogy ez lékmű gránit-talapzatára. A koszo­rún a következő felírás volt olvasha­tó: „A mauthauseni koncentrációs tá­borban halálra kínzott szovjet ál­lampolgároknak. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke". Hruscsov megkoszorúzta Karbisev tábornok emlékművét is. Ezután azon a helyen, ahol a tábor foglyai annakidején a reggeli és esti gyülekezőt tartották, a mauthauseni áldozatok szimbolikus emlékművénél gyűlést tartottak több ezer osztrák állampolgár, köztük sok ellenállási harcos részvételével. A gyűlésen Afritsch belügyminisz­ter és L. Figl, valamint Hruscsov mondott beszédet. Auaztria nyitva akarja tartani kapuit minden irányban A mauthauseni emlékünnepség után Hruscsov és kísérete folytatta útját Linz felé. Az útvonal mentén minden helységben az ünneplőbe öl* tözött lakosság sorfala, feliratok és a Bécsből már ismert „A béke és a barátság jelszavával üdvözöljük Hruscsovot!" feliratú plakátok díszí­tették a házakat. Linzben, Felső-Ausztria 200 ezer lakosú nagy ipari városában olyan óriási tömeg fogadta a szovjet kor­mányfőt, amely kétségtelenül több­szöröse volt a Bécsbe érkezésekor öt köszöntő lakosságnak. Igen so­kon vörös szovjet és piros-fehér-pi- ros osztrák zászlókat lengettek és minduntalan felharsant az üdvöz­lés: „Nyikita! Nyikita!", „Béke és barátság!" A vasárnapi program befejező eseménye a díszvacsora volt, ame­lyet Felső-Ausztria tartományi fő­nöke és Linz polgármestere adott a szovjet miniszterelnök és kísérete tiszteletére. A díszvacsorán Gleissner tarto­mányi főnök szívélyesen üdvözölte a szovjet vendégeket, valamint Raab szövetségi kancellárt. Az Ausztriá­ban teendő körutazás — mondotta többek között — bizonyára fárad­sággal jár, de azt hisszük, hogy ez a látogatás kiegészíti a hazánkról al­kotott képet. Az egész osztrák la­kosság közös ügye, hogy sok sors­csapás után szorgalmas munkával a népek családjának megbecsült tagja legyen. Ausztria tárva-nyitva akarja tartani kapuit minden irányban és csak örül annak* ha az ide érkező vendégek jő benyomást szereznek az országról. Ebben a reményben emelte poharát Hruscsov miniszterelnök és családja, valamint kísérete tagjainak egész­ségére. Hruscsov válaszában kiemelte az osztrák—szovjet kapcsolatok jelen­tőségét és utalt arra, hogy az Egye­sült Osztrák Vas- és Acélművek szó­rón gazdasági kapcsolatban van a Szovjetunióval. Hruscsov hangsú­lyozta, hogy a szovjet kormány ál­landóan síkra szállt a mindkét fél számára előnyös nemzetközi keres­kedelemért, még pedig a minden megkülönböztetés nélküli teljes gyenlőség alapján. Minthogy a szocialista országok gazdasági lehetőségei rendkívüli mértékben megnövekedtek, az osztrák ipar folyamatosan kap­hatna megbízatásokat az ipari üzemek foglalkoztatására, és így nem függne többé az ingadozó kapitalista konjunktúráié:. Természetesen Ausztriának magá- (Folytatás a 2. oldalon.) Az osztrák nép meleg rokonszenvvel kiséri Hruscsovot ausztriai kőrútján Rögtönzött aajtóértekezlet Linzben Ausztriai útja aurán Hruscsov elv társ ellátogatott a floridsdorfi autógyárba Is. Megérkezésekor nagy tömeg vette körül a szovjet miniszterelnököt. (MTI Foto — Papp Jenő felv.) A vegyipar fejlesztéséről szóló út­mutatás szorosan összefügg a hatá­rozat építőiparról szóló részével. A vegyipar gyorsabb fejlődése is meg­követeli, hogy gyorsabb ütemben építsük a lakásokat Tiszapalkonyán, az épülő új városban, valamint Ka­zincbarcikán, ahol 5 év alatt mint­egy 10 ezerrel akarják növelni a vá­ros lakóinak számát. Már ez a tény is megköveteli az építőipar kapaci­tásának növelését Dehát az ország­ban. a megyében nemcsak a vegy­iparban. hanem az élet más területén dolgozók számára is kell lakásokat építeni. A fejlődés üteme gigantikus feladatokat ró építőiparunkra is. Az építőiparnak a második 5 éves terv­ben — országosan — mintegy ne­gyedmillió lakást kell felépíteni. Sokezer lakás épül fel megyénkben is. Ez magasabb színvonalú terve­zést, vezetést, irányítást és műszaki felkészültséget követel. Megköveteli a fokozottabb gépesítést, új módszerek —előregyártott elemek összeszerelésé­vel való építkezés — alkalmazását, az építési idő. az építési költségek csök­kentését, a szalagszert! építést, álta­lában a korszerű gazdasági munka- módszerek alkalmazását. Van néhány építőanyag — cement, fa, betonacél —, amelynél átmenetileg nehézsé­geink mutatkoznak s így a határozat a legteljesebb fokú anyag takarékos­ságra hívja fel a figyelmet. állami lakásépítéssel kapcsolatos fel­adatokkal, külön a lakosság részvé­telével a lakásépítési program meg­valósításában. Az állami lakásépí­tésnél figyelmeztet a program időben való elkészítésének, a lakásfelszerelés fokozásának — több beépített bútor, központi fűtőberendezés —, a terve­zési és ellenőrzési rendszer ellenőr­zésének. valamint a lakásók egyen­letesebb átadásának fontosságára. A lakosság körében tovább kell szé­lesíteni a szövetkezeti lakásakciót, nagyobb gondot kell fordítani a la­kosság saját erőből való építkezései­re. a telekkérdésre, a hitelre, az épí- tőanyr.sellátásra és az építési anya­gok költségeinek csökkentésére. A határozat harmadik fejezete is egész országot érintő kérdés: az ipar elhelyezési gondja. Az ipar arányta­lanul nagymértékben zsúfolódott össze a fővárosban. Ez nagy tömörü­lést okoz Budapesten, elhelyezkedési nehézséget vidéken. A határozat a főváros és a vidék közti nagy kü­lönbség kiegyenlítését igyekszik meg­oldani. A második 5 éves terv Idő­szakában — a jelenlegi számítások szerint — az ipari beruházások és a várható létszámnövekedés mintegy négyötöde vidékre jut. Teljesen új üzem csak vidéken létesül, de a terv rekonstrukciós jellege miatt a Buda­pest és a vidék közötti arányban je­lentős változás még nem várható. A nagy tennivalóknál partunk nemcsak az országunkban lévő lehe­tőségeket vette számításba. Figye­lembe vette a szocialista tábor együttműködésében rejlő erőket, le­hetőségeket is. Felhívta á figyelmet: jobban kell élnünk a szocialista or­szágok nyújtotta lehetőségekkel. Né­hány legkorszerűbb üzem teljes üzemi berendezését külföldről hoz­zuk be. Nem folytatunk tehát feles­leges kísérletezést, ha külföldről, főleg a baráti országokból megkap­hatjuk a legfejlettebb technikát meg­valósító berendezéseket. A gazdasági határozattal egyidőben nemzetközi vonatkozású határozatot is hozott a KB., amely — noha nem gazdasági jelentőségű, mégis — szo­rosan összefügg a gazdasági határo­zattal. Ez a nemzetközi vonatkozású határozat a béke biztosításáról szól, arról, hogy ma már a következetes békeharccal, a népek összefogásával elkerülhető a háború. A békés egy­más mellett élés, a béke biztosítása szolgálja legjobban a gazdaság* fel­adatok, tennivalók megvalósítását. E határozat, a történelmi jelentőségű marxista megállapítás s az abban rejlő mélységes igazság buzdít, lel­kesít s előrevisz a tennivalók meg­valósításában. A sajtó, a rádió új párthatároza­tokról röpített hírt szerte az ország­ba. E határozatok — a szocializmus gazdasági alaptörvényeire építve — messze előre mutatva vázolják né­pünk nagy tennivalóit. És e határo­zatok — mint annyi más — meg­nyugtató, jó érzést, a békét és biz­tonságot, egy nemzet egységes, ma­gabiztos, tervszerű haladását, előre­látását sugározzák. Hatalmas alko­tókészség, munkakedv, tennivágyás, lendület zsilipjeit nyitják meg, nagy­ban hozzájárulnak az ország arcu­latának megváltoztatásához, békés családi életek, otthonok megterem­téséhez. Más környezetet, életfelté­teleket teremtenek, emberi sorsokat formálnak, felfelé emelnek. A párt új határozata igen nagy segítséget jelent az ország — köze­lebbről megyénk — iparvállalatai­nak. Mint ismeretes, iparunk a há­roméves terv utolsó félévének ten­nivalóit végzi és, mint az év első féléves eredményei mutatják, pom­pás, nagyszerű sikerrel. Bármerre megyünk a megyében, a vállalati*, trösztök — minden lehetőséget fi­gyelembe véve — most készítik öt­éves terveiket. A 3 éves terv befeje­zése, az 5 éves terv célkitűzései egy gigantikus feladatban összpontosul­nak, éspedig: a VII. pártkongresszus irányelvei alapján befejezni hazánk­ban a szocializmus alapjainak lera­kását, meggyorsítani most és az el­következendő években a szocializ­mus építését. A párt most új hatá­rozatával újabb nagyfontosságú út­mutatást ad a munka megtervezésé­hez és véerehaifásához. az ad. ujaoo iontos gaz­dasági határozatot hozott a vegy­ipar fejlesztéséről, az építőipar fel­adatairól és az ipartelepítésről. Or­szágosan is és megyénkre vonatko­zóan is a három közül • -a legfonto­sabb tennivaló a vegyipar fejleszté­se. S ez nem azért van, mintha vegy­iparunk fejlesztését eddig elhanya­goltuk volna. 1949. óta iparunk ter­melése megháromszorozódott, — a vegyiparé pedig hatszorosára nőtt. A vegyipart a jövőben is az ipar ütemét meghaladó mértékben, még a gépiparnál is gyorsabban akarjuk fejleszteni. A határozat értelmében a fejlesztést azon a területen kell különösképpen szorgalmazni, ahol már működnek vegyipari üzemek s a fejlesztést elsősorban a meglévő üzemek bővítésével, rekonstrukció­jával oldjuk meg. Ez vonatkozik a borsodi vegyiüzemekre is, ahol meg­vannak a lehetőségek a további bő­vítésre. (A Kazincbarcikai Vegyi­kombinát termelését 100 százalékkal növelik.) Az 5 éves terv folyamán például új lakkfestékgyárat és ve­gyiüzemet létesítenek. Hogy miért ennyire fontos a ve­gyiüzemek fejlesztése? A vegyipar­nak hatalmas szerepe van népgazda­ságunk fejlesztésében, mert az olyan - hagyományos alapanyagok, mint az ■cél. színesfémek, fa, bőr* gyapjú mind szélesebb körben helyettesít­hetők általa; s emellett a vegyipar egyik fontos 'terméke, a műtrágya nélkül ma már elképzelhetetlen a mezőgazdasági termelés; a műtrágya fontos tényezője a nagyüzemi ter­melésnek, a mezőgazdasági termelés növelésének. A fejlesztés irányának megszabásakor elsősorban a műtrá­gya, gyomirtó szerek, műanyag és műszál, a gyógyszer és gumiabroncs, szintétikus mosószer, lakk- és fes­tékanyag termelését és fejlesztését állítja előtérbe a párthatározat A vegyipar gyorsabb fejlesztésé­hez megvannak a lehetőségeink. A vegyipar nyersanyag bázisát — nagy­részt hazai anyagból és részben baráti országokból történő szállítás­ból — hosszú évekre biztosítottuk- Megyénk pedig ásványi kincseit, fekvését tekintve kiválóan alkalmas vegyiüzemek működtetésére, új üze­mek építésére. Am nemcsak beren­dezésekben, alapanyagokban, hanem a munkában, emberekben is bősé­ges tartalékok rejlenek. A borsodi vegyiüzemek nagyjából már kine­velték a hozzáértő munkások, mű­szakiak gárdáját. A fejlesztés meg­követeli új munkások beállítását, szakemberek létszámának növelését, a. szaktudás fokozását s éppen ezért fontos a befejezés előtt álló kazinc­barcikai vegvioari t^nikum mi­előbbi elkészí' cc. ■Wi a Jövő vegy­ipari szakmt nV i -ne‘: százait, ez- ceit nevelik nia^u. A floridsdorfi autógyár dolgozói melegen fogadták Hruscsov elv- társat. „Béke és barátság!" — olvasható a transzparenseken. Nagyfontosságú útmutató

Next

/
Thumbnails
Contents