Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-31 / 180. szám

eSZARIRAOTAIMngZAO GYERE HAZA! Amikor 1650-ben a leo elsi úben megje­leni Angliában, valami főzelékfélének lartot- lik. Leveleit ötben meglóztik és rajjal <?- iallák, rllél pcáio — oh rack — kiöntötték. A tea/óeeiéknek érthető- rn nem volt nagy sike­re. s a /liíiiaMiOnijOk vegults a szemótládá- ba dobták. Miután azonban rájöttek a he- lyes elkészítés módjá­ra, hallatlan fcarricrl Jutott be az egész vilá­gon. A rckordjoggasz- tájt Anglia érte el. az elmúlt ejrlendőben 5 kg-oi egy lőre eső éri lógva áriánál. Analián kirúl népi ital lelt o teából o Sror jelunióban. Pa. kuríánban. Indiában él Ceylon szigetén. Dia- dalútja során Amerikái (V/éhány héttel ezelőtt »rámoltunk L' be a Diósgyőrvasgyári Művé­szeti Együttes nagyszerű produkció­járól. a ..Nepyrenötben történt..." című színpadi játék bemutatójáról, majd napyiifcerü irtálinrároii ren- dép-bemutatásáról. Ezekben a beszá­molókban szó esett Berkes Katalin­ról, oki a Játék nói lószerepét tán­colja. Ismeretes már olvasóink előtt a beszámolóból a ..Negyvenötben tör­tént" meséje, sőt. talán az egyes sze­replőkre is emlékeznek. Emlékezte­tőül röviden összejoglaliuk: a nyilas uralom már a végét járja, de a nyi- lasok még hajszolják a Untai leven­A tánccsoporfr szólistája tatása, akik ma még a tsz-en balul úgy osztályozzák magukat, hogy to közép-, te meg szegény paraszt voltál. A termelőszövetkezeti parusztaúg egységének kialakítása, a kollektív gondolkodásmód és cselekvés erősí­tése. a dolgozó parasztság tudatának átformálása hosszú időt vesz Igénybe. A termelőszövetkezeti parasztság egy­ségének kialakítása, a meglévő ellen­tétek felszámolása és ezáltal az ti). eg]/séges, szocialista parasztosztály megteremtése harci feladat. S e har­cot nagy türelemmel, hozzáértéssel, jól átgondolt, s helyesen alkalmazott módszerekkel kell megvívni. Legdöntőbb a tsz-en belül ellenté­tek megszüntetése, az egység meg­teremtése érdekében a szövetkezeten belüli jó politikai munka. Neveljük, tanítsuk a tagságot, kérjük ki véle­ményüket. a közgyűlés tudta nélkül a vezetőség ne intézkedjen nagyobb dolgokban. Igen fontos a tsz-egység érdekében, hogy a tagság Ismerje a szövetkezed élet szabályait, azt. hogy mik a tagok jogai, kötelességei. Ne legyen a tsz-ben a vezetőség részéről megkülönböztetés. Az legyen a tsz- tag mérlege, hogyan végzi a munká­ját. hogyan áll ki a szövetkezet mel­lett. mennyire vigyáz a közös va­gyonra. A tsz-einkben ma még tapasz­talható ellentétek megszüntetése, az egység megteremtése érdekében fon­tos. hogy érvényesüljön termelőszö­vetkezeteinkben a demokrácia. Olyan légkört kell kialakítani, ahol a tagok bátran megmondhatják egymásról. ■ vezetőségről a véleményüket, bátran bírálhatnak különböző Intézkedése- két. — egyszóval, szavuk legyen e tsz-tagoknak! Tsz-einkben ma még félnek ettől a harctól. Pedig alaptalan a félelem Mert a tsz-parasztság egységének ki­alakításához több tényező nyújt se-: gitséget. Hogy csak a legdöntőbbet: említsük: a parasztság megváltozott életmódját. A termelőszövetkezetek ugyanis — hasonlóan a gyárakhoz — »/. eddigi szétszórt parasztgazdaságo­kat összefogja, szervezetileg egyesíti, h ezáltal sokkal könnyebb paraszt­jainkkal politizálni, befolyásolni régi maradi gondolkodásukat, szokásaikat. Segítséget nyújt az egysege« paraszt­osztály kialakításához az is. hogy tiz­eink többségében ma már jól dolgod­nak. parasztjaink megtalálták számi- tásukat a közösben. Hozzájárulnak e harc sikeréhez a különböző törvé­nyek. rendeletek is. Az egységes parasztosztály kialakí­tása. a tsz-en belüli ellentétek meg­szüntetése azonban nemcsak a pa­rasztság ügye. Nagy szerep Juf ebben a munkásosztálynak, amely már e tekintetben is a parasztság előtt }ár, s patronálás formájában átadhatja tapasztalatát. A szövetkezeti paraszt­ság nevelése, a tsz-en belüli ellen­tétek megszüntetése, az egysége* pa­raszti osztály kialakítása központi feladat, mindannyiunk ügye. Ea azonban egy cseppet sem csökkenti n termelőszövetkezetek pártszervezetei- nek. az ottani kommunistáknak a fe­lelősségét. Hogy tsz-einkben megol­dódjanak ezek a problémák, elsősor­ban az ő odaadó, áldozatkész mun­kájukra van szükség. A TERMELŐSZÖVETKEZETE IKKBEN meglévő ellentétek ma méj komoly problémát jelentenek. Pa­rasztságunk előbbrelépni-akarása. i munkásosztály segítsége azonban le­hetővé teszi, hogy amelyik Uz-ber még előfordulnak ezek a problémák legyűrjük azt. s megyénk valamennv tsz-ében kialakuljon az erős. edzett harcra kész. egységes termelószovet- kezet! parasztság. Fodor futásié Tizenötezer kötet könyv, több mint százhúsz féle folyóirat ladjára, s aztán mintha ütésre is ugranak, s lefogják. Lajosnak vi­szont a négy ember meg se kottyan. Csak most látszik, milyen bikaerő feszül a kikopott ballonöltöny alatt. Úgy rázza le magáról az embereket, mint kutya a vizet, s már az ajtó fe­lé botorkál. Felkapja kisebbik gyer­mekét. s kilép az ivóból. Gyorsan utánaugrok én is és meg­felelő távolságból követem, mert na­gyon kíváncsi vagyok, hogyan ér ha­za n család. Az asszony elöl ment a kislánnyal, utána pár lépésre hátrébb Lajos a fiúcskával. Az utcalámpák már ég­lek. de a flaszter még öntötte magá­ból a hőséget. A hídról vidám stran- dolók siettek hazafelé, az édesapák, édesanyák körül úszógumikkal, já­tékkal felszerelt bamabórű gyerekek ficánkoltak Lajos fújtatott Négy-öt méterre utána is éreztem bűzös le­heletét Volt. aki megállt es hango­san ki is fejezte megbotránkozását a gyermeket cipelő, dülöngélő ember felett. A részeg nem hallotta ezt. Időnként heherészett is a gyereknek, aki boldogan szorította a nyakát. — Jaj! Ne menjen arra a felbon­tott úttest felé! — akartam kiáltani, de már késő volt. Elzuhant a nagy lest. s maga alá temette a gyereket. Az asszony felsikoltott. aztán többen is odaugrottak. A GYEREK KIS FÜLE felett be­szakadt a koponya, s vékony sugár­ban spriccelt a vér. Mire kijött a ■élet. Vajon hazamegy-e még? S ab­ban a pillanatban ölni szerettem vol­na, disznót ölni!... Dávid József A LEGRÖVIDEBB POLITIKAI BESZÉD Kcmal Gürszel. az új török állam­elnök rekordot állított fel a legrövi­debb beszéd elmondásában. A hiva­tali székhelye előtt összegyűlt tö­meghez a tábornok a következő sza­vakat intézte: -Emberek, menjetek szépen haza. Mindnyájunknak dol­goznunk kell”. RAINIER FEL A GYERMEKRABLOKTOL A monacói herceg polgári ruhái detektívekkel egészítette ki palota- őrségét. sőt állítólag radar berende­zést állítattak fel a palota parkjá­ban A különleges óvintézkedésekre azért van szükség, mivel a hercegi szülök gyermekrablás tői tartanak. baj? Miért iszik ez az ember? Ho­gyan süllyedt idáig, hogy az asszony utánajön, s a férfire legszégycntclje- sebb bizonyítványt állítja ki? AZ ASSZONY még próbálkozik egy darabig, aztán hirtelen kivonul az ivóból. Az ablakon keresztül lá­tom. hogy az utcán rázza a zokogás Felkavarodik a gyomrom, nem esik jól a halászlé, pedig már cigányban- da is húzza a búfelejtőt. Az asszony közben megjelenik az ajtóban, egyik kezét egy 8 éves forma kislány, a má­sikat egy kisebb fiúcska fogja. A gyerekek kíváncsian nézegetnek kö­rül. majd édesanyjuk látható unszo­láséra apjuk asztalához állnak. — Na, most mi lesz? Halkul cl a lárma, s a zenészek is abbahagyják n játékot. Dráma következik. Bor­zalmas dráma, amit nem látni a szín­házban. de talán a mozik vásznain sem. csak itt. az életnek ezen a nem éppen tiszta megvilágitású színpa­gyermekeire csak hallgat majd — jegyzem meg várakozóan magam­ban. s figyelem a két gyereket, akik élénken keltegetik apjukat. — Jöjjön haza édesapám — Így a kislány, s lesüti szemét, mintha neki lenne szcgyellnivalója. — Na. gyere már apu! — tépi a kisfiú, amire fel is emeli bozontos fejét az apa, s akkorát ordít, mint egy sebzett vadállat. A két gyerek hátrál, az asszony lép előtérbe, de hasztalan. — Rohadtak’ Hát nem hagytok él­ni? — hallani végre szavakat is a ré­szeg szájából. Majd íeltápászkodlk. Véres szemeit ijesztően forgatja esa­AZ ASZTALRA BORULT embert csak akkor vettem észre, amikor kol- togetni kezdte a felesége Az as­szonyka riadtan, szégyentől piruló arccal hajolt férje fölé. s kérő. kö- nyörgó szavakat suttogott. — Gyere haza, Lajos. Lajos meg se mozdult. Haja bozon­tosán hullt az italtól lucskos asztal­terítőre. s nyögött. Az asszony kitar tóan simogatta, hívogatta, majd ho na alá nyúlt, de reménytelenül; majd nadtan körülnéz, s hirtelen kikutat­ja külső zsebeit. A fizetési borítékot megtalálja, de úgy latszik, már nincs benne pénz, mert nagynehezen a fér­fi belső zsebe felé nyúl. Hanem erre Lajos is megmozdul. Természetes ösztöne mozdítja a karját, de olyan erővel, hogy az asszonyka a falnak esik. — Bolond! — buggyan ki valame­lyik asztaltól egy vendég szájából. Lajos körülnéz. Véreres szemében egy kis nadtság tükröződik, de hogy észreveszi az asszonyt, mordul, mint a kutya, ha évé* közben zavarják, s újra az asztalra bukik. Az asszonya segélytkéróen tekint széjjel a vendégek között. Szenvedő arcán két könnycsepp gurul le. ke­serűségtől összeharapott ajkáig. Visszafojtott lélegzettel figyelem a nő gigászt harcát az emberért — esetleg az édesapáért —, a pénzért, az életért. 30 év körüli lehet, határo­zottun csinos. Jól áll rajta a kis szí­nes kartonruha. Frizurája, s egész lénye ápolt, gondozott. Az orra. mintha egy kissé pisze lenne, de szőkeségéhez ez is jól áll Bokái meg pont olyanok, ami után vissza szok­tak fordulni a férfiak. Mi lehet itt a TÁeát üa(jaj feketít és Nugat-Európát U be­járta, de ezeken a terü­leteken még nem dőlt el a csata a tea és a ká­vé között. Egy kínai legenda szerint a teát körülbe­lül 5000 esztendővel ez­előtt véletlen folytán fedezték fel: Szén Nung császár, oki gyógyítási tudományáról volt res és elsó ízben hasz­nált egészségügy i okokból iváshoz forralt vizet, időszámításunk előtt 2737-ben éppen a regoelizéshez szüksé­ges vizet forralta, ami­kor egy hirtelen kere­kedett szélroham fúr- cm leveleket sodort a fazekába. A császár él­vezettel szippantotta fel a fazékból áradó fi­nom illatot és ettől kezdve reggeli forralt vizébe mindig dobott néhányat ezekből a le­velekből. A tehat az­után buddhista barátok vitték el Japánba, ahol hírnevét azzal alapozta meg, hogy egy hadve­zér gyomorfájdalmal- nak enyhítésére hasz­nálta. Később, körülbelül 130 esztendővel ezelőtt az angol Bedford her­cegnő bevezette az öt­órai teázás szokását, mert véleménye szerint az ebben az időben el­fogyasztott illatos pá­rolgó ital elűzi az al­konnyal együtt járó me­lankolikus hangulatot. ... Mi nem vagyunk „teázT nemzet. Ha *1- akarjuk űzni az .Alko­nyt melankóliát~ — feketét iszunk ... már reggel! léket Nyugatra. A börtönökben, in­ternálótáborokban munkásfiatalok, fiúk és lányok sínylődnek. Itt talál egymásra két munkásfiatal és itt bontakozik ki a szörnyű életkörül­mények között i* tiszta szerelmük. A nyilas parancsnoknak is tetszik a szép. csinos rableány ét udvarolni próbál neki. A lény azonban ellen­áll. sót. jóformán az ó ellenállásának tudható be. hogy a kegyetlen gyil­kos nem tud elmenekülni a felszaba­dító szovjet csapatok elől. Ennek a munkáslánynak a figurá­ját kelti életre táncával Berkes Kati. a Diósgyőrvasgyári Művészeti Együt­tes tánccsoportjának szólistája olyan művészi erővel, olyan tánctudással és hitelességgel, hogy az hivatásos mű­vészeknek is dicséretére válnék. Ne­héz meghatottság nélkül végignézni azt a küzdelmet, amit a szeretetre vágyó rableány folytat az internáló- tabor falai között szerelmeséért és önmagáért, a szabadságért. Egy szó nem esik a színpadon és Berket Kati játékéban, táncában, arcának, sze­mének rezdüléseiben mégis ott tük­röződik az elnyomott munkásfiatalok minden fájdalma, szabadságszerete- te. szeretetre vágyasa és a felsza­badulás pillanatában a boldogság győzelmes tudata. Ili adta az erőt ennek a fiatal. l9M öntevékeny táncosnak, ehhez a nagyszerű alakításhoz, a remek .művészi étaléshez? Hiszen személyes élményéi — koránál fogva — aligha lehetnek. A diósgyőrvasgyári lakó­telepen születet, ott is nőtt fel. ma is ott lakik. A DIMAVAG nagykovacs- műhelye dolgozójának gyermeke mái kisgyermek korában is nyitott szem­mel látta az életet, szüleitől, szülei­nek barátaitól is sokat hallott a műd világról, a munkásfiatalok hősi helyt­állásáról szóló írások, szépirodaim müvek pedig legkedvesebb olvasmá­nyai közé tartoznak. Főleg ezekbó az összetevőkből táplálkozott alakí­tásának hitelessége. Művészi színvo­nala pedig a 14 éves táncost múltból Még egészen kisgyermek volt. ami­kor bátyját. Berkes Béla darukeze lót rendszeresen elkisérgette a fel- szabadulás után alakult tánccsoport­ba. A csoport koreográfusa. Tóth Já­nos kezdte tanilgatiú. ét ha még gyermekvolta miatt a nyüvános sze­repléseken nem is vett részt, benne élt a csoport életében, együtt tanult, fejlődött a csoport tagjaival, majd amikor a csoport a Vörös Október tánccsoport nevet vette fel. már rendszeresen szerepelt is. Ennek a csoportnak tagjai kerültek át később az 1951-ben megalakult Dtósgyórvas- gyan Művészeti Együttesbe. Ma már 6 a legrégibb tagja az együttes tánc- csoportjának. A hosszú, öntevékeny táncot múltat nagyon sok kedves emlék tarkítja: a falujárások, a kü­lönféle kampányokon való rendsze­res szereplés, amikor sok esetben színpad nélkül, szérüskertekben sze­repeltek, vagy éppen a szereplést összekötötték a falusi dolgozók mun­kájának effektiv segítségével (kapá­lás. aratás). Táncoltak még a tarlón is. Ezeken a falujárásokon nagyon sok néptánc-motívumot gyűjtöttek össze, amit későbbi munkájukban feldolgoztak, hasznosítottak. M agyon sokat tanult, az együltes- 11 nek szinte minden produkció­jában benne roll. sok népitancnaic volt a szólótáncosa Mintegy 4—5 év­vel ezelőtt szerepelt először táncjá­tékban. Börocz József ..Bál után- című kompozíciójában. Részt vett az együttes sikeres külföldi vendégsze­repléseiben Csehszlovákiában és Franciaországban, az összes hazai bemutatókon, fesztiválokon, és most került sor a már bevezetőben emlí­tett „Negyvenötben történt" című táncjáték főszerepére. Hosszú hóna­pok megfeszített munkája eredmé­nyezte ezt a nagyszerű alakítást. Hó­napokon keresztül délután 4 órától este 10-íg próbált, gyakorolt, tanulta szerepét. Sokszor vasárnapi túlórák­kal biztosította magának, hogy a pró­bákon riszt vehessen. Sok nehézség, sok fáradság jellemezte ezt « felké­szülést. de megérte' A sztélinvárosi siker ezt bizonyítja. A saját táncaira, a csoport mun­kájára való készülés mellet is rend­szeresen és sokat foglalkozik a tánc­csoport új tagjaival, állandóan szer­vezi a fiatalokat a csoportban való közreműködésre, neveli, tanítja ókel. A tánc mellett van még egy kedvenc szenvedélye: a versmondás és vers- tanulás. Ez a szenvedélye — azt hisz- sziik — nagyon szépen megfér a táncművészet melleit. Az ellenforra­dalom után közvetlenül tagja lett a pártnak és első feladatként megszer­vezte munkahelyén a KISZ-szerveze­tet. Fiatal, lelkes, öntevékeny kultúr- munkás, aki a csoportban való rész­vételt élete kiegészítőjeként, elenged­hetetlen velejárójának tartja. Szinte több idót is tölt a csoportban, mint családi körében és nem is tudná el­képzelni további életét a csoportbeli régi társak, bárotok — a három Ni- kázi-testvér. Takács Laci. Gellemé Vali. a csoport vezetője Böröcz Jó­zsef. ét mások — nélkül A Diósgyőr vasgyan Művészeti Együttes most tartja rövid nyári pi­henőjét. Sincsenek nagy. nyilvános szerepleseik is szinte csak pihenést, felüdülést jelent, hogy a szünidő alatt is szerepelgetnek, táncolnak: felkeresik a Lenin Kohászati Művek által patronált szövetkezeteket és a munkás-paraszt találkozókat színesí­tik műsorukkal. J me egy rövid, gyors vázlat egy 1 lelkes, öntevékeny kultúrmun- kasról. Nem teljes a kép. de nem is ; törekedett a teljességre. Csak az ér­deklődést akarta rávillantanl Berkes . Katira, a Diósgyőrvasgyári Művészeti Együttes igen lelkes, és igen tehet- . séges táncosára, akitől nagyon sok szép táncot láttunk eddig, és akttól . még nagyon sok szép táncot várunk . a jövőben. Benedek Mikim hogy ezek az ellentétek igenis kibé- kithetók, megszüntethetek. Állításun­kat fényesen bizonyltja, hogy me­gyénk azon tsz-eiben, amelyek már több évvel ezelőtt alakultak, s kez­detben hasonló problémákkal küsz­ködtek. ma már véletlenül sem me­rül Jel ilyen probléma! A közös munka olyannyira összekovácsolta a tagságot, hogy eszükbe sem Jut em­legetni, ki volt szegény- vagy közép­paraszt. Ml azt tartjuk; olyan terme­lési viszonyok között, ahol minden­kinek egylormán dolgozni kell. cso­porttulajdon van. s a végzett munka szerint részesednek a Jövedelemből. — ott nine» é» nem ij lehet kibékít­hetetlen ellentét. Kibékíthetetlen el­lentét csak ott van. ahol kizsakmá- nyolás van. De az igaz. hogy az ellentétek, amíg meg nem oldódnak tcrmelöszö- vc! kezelőinkben. igen sok kárt okoz­nak Elsősorban azért, mert veszé­lyeztetik h tsz egységét, a tagok oda­adó. eredményes munkáját. Márpe­dig ahol nincs meg az egység, ott nehéz az ..ötről a hatra menni", s annak az egész tsz. a népgazdaság látia kárát. Ott. ahol míg vitatkoz­nak hogy ez szegény, a másik meg kózcppara&zt volt. vagy azon problé­mának. hány holdas gazda legyen a br cadvczeto vagy egyik-másik art nézi. hogyan lehet kevesebb munká­val több munkaegységet megfogni — ott és addig nem lehet komoly ered­ményt felmutatni. Abban a tsz-ben. ahol nincs meg a tanok egysége, az egyre nagyobb célért való közös ösz- szefogás. ott nem guarapsrik a közös vagyon, nem tudnak évrol-évre több pénzt fizetni a munkaegységre. A MEGLÉVŐ ELLENTÉTEK helytelen nézetek, amelyek kármán hatnak a taz-ek egységére, s csak a munkát, nz előrehaladást gátol iák. nem oldódnak meg maguktól. Nem megy egyik napról a másikra azon parasztok véleményének megváltoz­A Lenin Kohászati Müvekben a dolgozók szakmai tudásának gyarapítását a külön­böző tanfolyamokon, továbbképzési lehetősé­geken kívül tizenötezer kötetből álló gazdag műszaki könyvtár is szolgálja. A könyvtárat folyamatosan töltik meg a legfrisebb szak- irodalmat tartalmazó művekkel. így ezévben már százezer forint ér­tékű. több mint nyolc­száz új — kül- és bel­földi kiadású — művel szaporították a könyv­tár állományát. Az év hátralévő részében még ugyanennyit fordítanak ú| könyvek beszerzésé­re Ezeken kívül több mint százhúsz féle — nagyobbrészben külföl­di — folyóiratot, újsá­got forgathatnak a könyvtár látogatói. A könyvek nagyobbrésaét a központi könyvtárban tartják, de csaknem hétezer kötetet har­minchat üzemi könyv­tárban. a különböző ©árrész] egekben, mű­helyekben helyeztek el. hogy a dolgozóknak kéznél legyen a legin­kább szükséges Bask­írodat om. A könyvtár dolgozói. 40—SO oldalas tájékoz­tatót adnak ki. amelye­ket több példányban juttatnak el az üzemek­be. Ezekben ismertetést adnak a legínsebo szakirodalomban meg­jelent fontos, a korsze­rű eljárásokat társaié külföldi cikkekből. írá­sokból. Az eddig közre­adott négy tájékoztató­ban több mint félezer, a műszaki fejlesztőt elősegítő úl eljárásra hívták fel a dolgozók figyelmét. A könyvtár fordítói — az egy« üzemek, dolgozók kí­vánságára — ez évben több mint kétszáz té­makörből. mintegy két­ezer oldal terjedelmű külföldi szakirodalom fordítását fs elvégez­tek. A fordítói munka gyorsítására az jdaa két diktafont szerezte* be

Next

/
Thumbnails
Contents