Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-31 / 180. szám
Napifltéses. forró dé’otóu Indultunk el Mezdkcrenztesról az olajmezóre. Mlnd- tmm ha* kilométeres út vezet odáig, % még gépkocsival haladva Is sok érdekességet lát az Idegen. Érdekességet e*y falu határában? Igen, van látnivaló. Bár a távo ban eryre nftvd fúrótornyok nem sok érdekességet mutatnak annak, aki már látta műkódés kózben is. Van azonban más. Olyan érdekesség is, amely megnevetteti az embert, ■ olyan is, mely bizony meglepd. Még azittenleknek is. VJ fúrótorony Keresztes határban. Ügy gondolom, még vagy tíz évig dolgozunk őzen a területen. Feljavítjuk a termelő kutak kapacitását is... OLAJBÁNYÁSZOK mélyétől a felhasználásig. Sok bonyolult folyamat történik, amíg az olaj a gyárakba, üzemelje, a gépekbe kerül. S magyarította közben gyakran elismételte: — Szép mesterség, igen meg lehet szeretni. Az olajbányász belát t föld belsejébe ... Egyszer azt mondta: — A világ, végére is elmennék olajat keresni... Szép életet élnek Az olajbányászok szép életet élnek, itt Keresztesen is. Eredményes munkájuk mellett a termelőszövetkezetet is patronálják. A bányászok többsége a Dunántúlról jött ide, és sokan itt telepedtek meg hosszú időre. Márton László villanyszerelő is dunántúli, de igen megszerette ezt a vidéket. Asszonyt is itt szerzett magának Keresztesen. Es. mások is, mert azt mondják errefelé, hogy szépek, takarékosak és jó gazdasszonyok a keresztesiek. S aki ola jbányászhoz megy feleségül, csak szerencsés lehet. Mert ezek az emberek — akik életük nagy részét a szabadban, esőben, sárban, fagyban, napsütésben töltik — józan, szép életet élnek. Keresetük sem megvetendő. Az olajmezÖn a segédmunkád is megkeresi, az 1300 forintot. A szakmunkás pedig jóval többet. Beszélgetés közben gyorsan előrehaladt az idő. .Egy lényeges dolgot azonban még lejegyeztem Huri Sándor magyarázatából: Nagy feladat vár az olajbányászatra. Igen sok olajra lesz szükség qz elkövetkezendő években. De nemcsak olaj, földgáz is több kell, melynek nagy része eddig kárba veszett — a levegőbe engedték. Az épülő új vegyiüzemek majd műanyagszálat készítenek belőle. A nagy gázmezőket pedig bekapcsolják a tiszapalko- nyai vezetékbe. De közelebbi példa is akad a földgáz felhasználását illetően. Az üzemvezető mosolyogva beszélte el: — Van itt a telepen egy mérnök,, igen „jópofa" ember. Mindent akar gázositani. A helyi tsz elnökének is felajánlotta: tessék, itt a gáz, vezessék be a tsz-be! Érdemes lenne... Mindenki a hasát fogta a nevetésm. raw. jäh» n. ________________________________________eszakmlaota«obseao — Hány kút működik? — Nem is tudom hirtelen — válaszolt az üzemvezető. — Tizennyolc. És mind termel... A legjobb kút 500 liter gázolajat hoz felszínre óránként. A kutak éjjel-nappal dolgoznak. A legmélyebb 1300 méter... — Mennyi olaj van még a föld alatt? — Bizony, jócskán csökkent a mennyiség, de nincs hiba. Állandóan új kutakat nyitunk, mert gazdag olajmező húzódik itt. a keresztesi Miért olajos a gólya? — Hát ez milyen madár? — kérdeztük egymástól, amikor az egyik eperfa alatt megpillantottuk az ep- részö madarat. — Gólya! Csakis az lehet! Ki látott még ilyet? Bizony, nem sokan. Mert gólya rolt az a hosszúlábú, de nem akármilyen. Barna lett a csőre, a lába, a feje, a szárnya, mindene. — Gyerünk csak közelebb... Bátor madár, nem ijedt meg, egészén közel engedett. Vgy látszik, megbarátkozott máj az emberekkel ét a technikával... Jót nevettünk. Ez a gólya bizgny összetévesztette az olajat a vízzel. Szinte csöpögött róla az olaj ... Az olajkutak közelében egy másik gólya állta utunkat. Az is olajos volt. Az egyik kúttól pár méterre juhnyáj legelészett, s amint láttuk, bizony a bárány ká k is összeolajozták magukat. Még beljebb haladva, különös kép fogadott. Kukorica- és napraforgótáblák mindenfelé, de hol. vannak az olajkutak? — Ott „rejtőznek" a kukoricásban, szanaszét a többszáz holdnyi mező- keresztesi határban. Olajkutak a kukoricatáblákban Valóban lenyűgöző köp. A légkor- szerúbb ipar és a mezőgazdaság ölelkezése ezen a vidéken. Olajkutak a kukoricásban. Valóságos paradicsom van itt a föld.alatt és a föld felett. Tíz évvel ezelőtt, amikor megkezdték a fúrást, ki hitte volna, hogy egyszer ismét teremni fognak ezek a földek? S még hozzá igen gazdagon. Az olajtelep környékén terül el a n&zőkeresztesi Vörös Csillag Tsz földjének egy része. Igaz, kevés itt a szántóterület, mert az olajbányászás nagy területet elfoglalt, de azért, ahol csak lehet, minden talpalatnyi földet kihasználnak kaszálónak, legelőnek, kukoricaföldnek. Utak, kutak, tartályok,'épületek mindenfelé. S még tovább terjeszkedik az „olajváros". Üj fúrótornyok dolgoznak, új olajmezőt keresnek a már termelő kutak mellett. De beszéljen erről Huri Sándor, az olajtelep fiatal üzemvezetője. S már kezdené is magyarázatát, amikor egy gólya jelenik meg az út másik oldalán. Mindnyájan nevetünk. Huri Sándor is. Azt mondja — Jámbor, de buta madár a gó- lya .., Belegázol az olajba. Itt mindegyik ilyen, olajosabbak, mint a bányászok. — S elmond egy történetet: Egy parasztasszony aggodalma — Tavasszal a Csincsetanyán — ahová innét, a telepről 800 000 literes tartályból nagynyomású szivaty- tyú továbbítja az olajat a töltőállomásra — sürgős munka akadt. Tisztítani kellett a tartályokat. Nagy tempóban dolgoztunk. Egy szer csak odajön hozzánk egy Idősebb parasztnéni. Azt kérdezi mindjárt: „Elmennek innét V* — Dehogy megyünk — válaszoltuk. „Azt hittem... úgy megörültem, hogy elköltöznek ezekkel az olajos felszerelésekkel.. " — Ugyan, miért? Nem ártogat az magának, nénim! „Nekem nem — mondta az asz- szony —, de az állataimnak igen — Mert minden jószágom olajos..." — Azóta is nevetjük az esetet, s ha találkozunk azzal az asszonnyal, már messziről kiáltja: «— Olajosak, de egészségesek• Új fúrótornyok — Látják azt a hatalmas fúrótornyot? — kérdezte az üzemvezető. — tői. pedig komolyan, nem nevetség. Érdemes lenne a tsz-nek is bevezetni a gázt. Csak el kell dönteni, hogy mire használják fel. De a lehetőség adva van. „Belátnak" a föld mélyébe Régen és most... — Hogyan? Hiszen ha egyszer a kút kimerül... — Nem merül ki egyszerre. Mellette is vannak ölajerek, ezeket ré- tegrepesztéssel és új rétegek hozzá- nyitásával bekapcsoljuk a termelő kutakba. Most éppen egy nagy kompresszorházat építünk, a nagyteljesítményű gép segítségével a földgázt vissjzanyomjuk a kutakba, az pedig segíti az olaj felszinrehozását... Az üzemvezető aztán részletesen elmagyarázta az olaj útját a föld Megindult az apadás Zsolcánál és Gesztelynéi is Az elmúlt 24 órában a Sajó és a Hermád mintha alább adott volna haragosságából. Már a kora reggeli órákban is. de különösen délben újabb apadásról számoltak be a Vízügyi Igazgatóság központi ügyeletén. A Sajó zsolcai vízmércéjénél 5. a Hemád gesztelyi vízmércéjénél 6 centiméteres apadást tapasztaltak. Nemzetközi ifjúsági- tábor Az ukrajnai Vlnnica város ,közelében fekvő sűrű fenyőligetben sátorváros épült. Néhány nap múlva itt nyílik meg a Szovjetunió Komszo- mol Bizottsága szervezésében a nemzetközi ifjúsági tábor, amelyet a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség patronál. A 21 napos táborozáson hetvenen vesznek részt: a Szovjetunió és a népi demokratikus országok fiataljai és diákjai, valamint Anglia, az Egyesült Államok, Nyugat-N érne tország, Franciaország és Japán képviselői. A táborozó, celio, hogy a kaié*, bozö országok ifjúsága barátságot kössön egymással és megismerkedjék a szovjet ifjúság életével. A fiatalok ott tartózkodásuk ideit alatt résztvesznek a „Rosszija" kolhoz mezőgazdasági munkálataiban, megismerkednek a kolhoz ifjúságával és élenjáró munkásaival, valamint, résztvesznek a vinnicai kerület ifjúsága „Barátsági ünnepén". Hízik a földgolyó Dr. Wlpple, a massachusettsi Smithsonian obszervatórium igazgatója szerint Földünk tömege naponta tízezer tonnával növekszik. Ez a növekedés elsősorban a meteoritektől ered. Dr. Wlpple bejelentését a koppenhágai csillagászati konferencián angol tudósok is igazolták. Kijelentették, hogy a rádiósugarakkal mért kozmikus- és meteoritpor mennyiségének kiszámításával hasonló ered- ményre jutottak. Földünk tömege jelenleg 5973 trillió tonna. A napi tízezer tonnás növekedés mellett vagy 300 milliárd évre, vagyis Földünk jelenlegi korának hatvansae- rosára voina szükség ahhoz, nogy a növekedés egy trillió tonnát teuren A Bereutet Szénosztályozónál hónapok óta nagy gondot okoz a bányaüzemektől érkező szén« minősége. Két-három esztendővel ezelőtt nem volt ennyi panasz, jobb minőségű szenet küldtek a bányák dolgozói. Azóta új bányarészeket nyitottak, amelyek geológiai viszonyok miatt nem biztosíthatnak kiváló minőségű szenet.' A Berentei Szénosztályozó igazgatója, Borowiecz Ferenc igazgató elvtárs tárgyilagosan vázolja a jelenlegi helyzetet, ö maga is hosszú esztendőkön át bányász volt, majd különböző bányaüzemeknél igazgató. Ismeri tehát a bányát, mint saját tenyerét. Szavai nem vádolnak, hanem inkább védik a bányászokat, akik napról-napra küzdenek a termelés növeléséért, a minőség Javításáért, s az önköltség csökkentéséért is. Bármennyire is tárgyilagos a Szénosztályozó igazgatójának véleménye, mégis több szempontból érdekes papírra vetni, hogy a bányászok esetenkint mutatkozó figyelmetlensége nyomán súlyos károk keletkeznek. A Berentei Szénosztályozóhoz he- tenkint sokszáz vaftón szén érkezik. Egyik részük vasúti vagonokban, másik részük pedig a függő-szállítópályán. A Szénosztályozótól a fogyasztó üzemek, elsősorban a Berentei Hőerőmű, megfelelő minőségű szenet követelnek. Sajnos, ez az igény nem minden esetben teljesíthető. I960 első felében több íiillió forint lemaradás mutatkozik az üzem forintterv teljesítésében. 1960 júniusában és júliusában a szén alacsony kalóriatartalma és magas hamutartalma miatt naponta mintegy 150—200.000 forint lemaradás következett be a, forintterv teljesítésében. E számok körülbelül átlagos veszteséget jeleznek. Sajnos, vannak olyan napok is, mint például július 8, amikor egyszerre 400.000 forint lemaradás terhelte az üzem forint-bevételét(!) A Szénosztályozó vezetői és dolgozói naponta folytatnak óriási vitákat a bányaüzemekkel a minőség miatt. A bánfaival I.. II. üzem, a nagyba real, a Kossuth-táró. a Hari- ca. a Terv-táró. a szelesi külfejtés, a miskolci bányák, az ormos! II., IV. és VI. üzemek rendszeresen az ígértnél alacsonyabb kalória- és magasabb hamutartalmú szenet * küldenek. Emellett a darabnagyság is gyakran kifogásolható. A szén minőségét kétségtelenül befolyásolja a bányákban történő gépesítés. A jelenleg használatos gépek úgyszólván őrlik, zúzzák a szenet, s így csak kisméretű da rab- nagyságok kerülnek a Szénosztályozóba. A kicsiny széndarabokra hamarabb rátapadnak a különböző szennyeződések, amelyek csökkentik a szén minőségét, kalóriaértékét, növelik a hamu mennyiségét. Minden mégsem írható a gépesítés rovására. A Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatósága — igen helyesen — a szénminőség javítása, s darabnagyság növelése érdekében már több esetben szabályozta a bányák robbanóanyag felhasználását Több helyen a bányaművelésnél nagymeny- nyiségű robbanóanyagot használnak fel, amely roncsolja a szenet, s Így csak kisebb darabot, nagyságot tudnak küldeni a felÉrtesüléseink szerint már készül az a bérezési rendszer, amely előnyben részesíti azokat a bányászbrigádokat, amelyek nagyobb darabos szenet küldenek a felszínre, a szénosztályoA Berentei Szénosztályozó dolgozóinak gyakori bosszúságot jelent, hogy idegen anyagok érkeznek a szén között. 1960 első felében 133.791 forint értékű gépalkatrész érkezeit a szén között! A Szénosztályozó 50 százalékos értékben adta tovább az üzemeknek. A szén között találtak többek között 454 folyóméter „B—” kaparóláncot, 26 folyóméter Gal-láncot, 247 darab csillevontató lakatot, 1039 darab- kaparókanalat 500 darab csillekorongot, kengyellel, 131 darab szalaggörgőt, 67 darab csillcüt- köző lemezt, 1 darab szénfúrógépet, 2 darab fúrógépházat — »tb.iti A szén között volt olyan külföldi bányagép-alkatrész is, amelynek kísérleti üzemeltetése rnoßt folyik az egyik közeli bányában. A gépalkatrészek „elvesztése" — amelyek igen nagy értéket képviselnek, megóvásuk esetén pedig csökkentik az önköltséget semmiesetre sem a fegyelmezett munkát igazolják. A karbantartó műhelyek, a raktárak dolgozói a bánya mélyéről érkező jelzések nyomán azonnal csillébe rakják a kért alkatrészeket. Lenn,, a bányában a csillések anélkül, hogy megnéznék a csillét, megrakják szénnel, s küldik a felszínre. Esetenkint a bányaüzemek, ha vaftmllyen fontos, pótolhatatlan gépalkatrészt nem találnak, felkeresik a Szénosztályozót, s ott gyakran 4negtalálják a hosszú idő óta kutatott nagyértékű anyagot A bányamesterek, aknászok sokkal nagyobb gondot fordíthatnának a bányába érkező csillék átvizsgálására, és átvizsgáltatására. Igaz, hogy a gépalkatrész, az anyag a Szénosztályozótól visszakerül az üzemhez, azonban ez költségekkel jár. s végső soron a szén önköltségét növeli. A borsodi bányászok jelenleg is kemény küzdelmet folytatnak a szénminőség javításáért az önköltség csökkentéséért Több figyelemmel, a bányaíegyelem betartásával megvéd- * hetnék a gondjaikra bízott gépeket és gépalkatrészeket s így olcsóbbá tehetnék a fekete gyémántot a szeA Berentei Szénosztályozó dolgozói a második félévben is szeretnének minél több szenet küldeni az ország energiatermeléséhez. Ez nem csupán rajtuk múlik. A ' bányászok segítségét kérik, s a kérés bizonyára meghallgatásra talál. A szén minőségének javításáért folyó küzdelemben nem állnak egyedül a borsodi bányászt*. Segítenek • nekik a Borsodi Szénbányászati i Tröszt műszaki dolgozói. Mint érte- i sültünk, terveket készítenek arra is, ■ hogy a második ötéves tervben Bor- . sódban is megkezdik a szén mosását. Ez a jövő terve — de addig Js elvtársi segítséget várnak és kémek a bányászoktól a Berentei Szénosztályozó dolgozói. Pásztory Alajos Oknyomozás - minőségügyben!.. Az átázott gátakat továbbra is védik a Vízügyi Igazgatóság dolgozói, az árvízvédelmi készenléti szolgálat egységei, a munkásőrök és a katonák. A megyében eddig gátátszakadás nem történt s így remélhető, hogy az erőteljesebb apadás megindulása után elmúlik az árvízveszély. Szovjet módszerrel dolgozik: három új lyukat fúr. Vagyis: nem aí fúrószúr forog, hanem csak a fúró. Ezt turbina-fúrásnak nevezik. Jelenleg 600 méterre haladtak ... — És lesz ott olaj? Miből lehet megállapítani? — Tudományos módszerekkel. Földalatti robbantással és . mágneses úton állapítható meg. Bonyolult művelet, de biztos. Az eddigi eredmények is ennek köszönhetők. Visszafelé jövet az olajbányászok lakótelepén haladtunk keresztül. A Nagyalföldi Köolajtermelö Vállalat szép lakónegyedet épített Mezőkeresztes mellett. Van már itt húsz családi ház, két legényszálló, minden épületben gázzal fűtenek. A jó fizetésből többen vettek személygépkocsit — munkások is. Az embereket gépkocsi szállítja a munkahelyre és vissza, a lakótelepre. Igazán szépen berendezték az életüket a keresztesi olajbányászok, Tóth János, Bencsik István, Tatai József, Múr László, Farkas Mátyás és a többiek, akik megváltoztatták és egyre Jobban változtatjuk a mezőkeresztesi földeket, •ahol évszázadokon át mitsem sejtettek a kukoricátok alatt húzódó „olaj- tengerről". És nemcsak a táj — az emberek ifmegváltoztak, másképpen gondolkodnak és élnek már, mint tíz évvel ezelőtt, amikor idehozták az első fúrótornyot. Akkor így beszéltek a keresztesi földművelő gazdák: — Mi lesz? Mit akarnak itt? Mi lesz a földünkkel? Feltúrják az egész határt... Most így beszélnek: — Van nálunk termelőszövetkezet, és vannak olajkútjaink is, és nem akármilyen emberekkel... Szegedi László Fényképezte: Kovács László A koreai hadiárvák visszatérnek hazájukba Nyolc esztendővel ezelőtt, a koreai I háború második esztendejében 1700 — otthonától megfosztott — koreai hadiárva érkezett Romániába. Közvetlenül a fegyverszüneti egyezmény megkötése utáo, a háborútól feldúlt Koreai Népi Demokratikus Köztár-1 saság még nem tudott valamennyi; hadiárvának otthont biztosítani.1 Ezért csak az utóbbi esztendőkben került sor a Romániában* gondozott hadiárvák fokozatos hazaszállítáEzekben a napokban. Korea felszabadulásának 15. évfordulója küszöbén. a hadiárvák utolsó 500-as csoportja is elhagyja Romániát és visz- 1 szatér hazájába.