Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

eSZAKMAGYAKORSZAO Tenger a szobában Fájdalomtól összeszoritott szájjal, a falnak támaszkodva áll a munkás- szálló bejáratánál Gulyás Irén, a kertészet dolgozója. Mere den néz a messzeségbe, aggódva kémleli az eget, ahol egymást kergetik a fekete, esőtől terhes felhők. Az éjszaka zi­vatar pásztázta végig a határt, dör- gött, villámlott vésztjóslóan és félel­mesen. Dolgozni, a határba kimenni nem lehet, hiszen a föld olyan, mint a kovász. A kényszerpihenő unalmas és nem kifizetődő. Ilyenkor csak fél­napszám jár, pedig a lányok — közel negyvenen — időben felkeltek, hogy dologra kelnek. Dehát az eső... Gyakran kérdezik egymástól: — Ugyan meddig esik még? Nemcsak azért bosszúsak, mert nem tudnak dolgozni, hanem azért is, mert a kényszerpihenő alatt sem pihenhetnek. A több mint ezerholdas állami gazdaság szivében, a Potoczky-ta- nyán küllemre ideális, kellemes be­nyomást keltő munkásszálló épült De ha valaki beljebb megy, meg­döbbenve torpan meg a szobák, ajtók küszöbén. A szépen kifestett otthonban, ha esik az eső, olyan kép, mintha árvíz pusztított volna. A mennyezetről megállás nélkül csorog a víz. Tenyérnyi száraz hely nem ta­lálható. Nem, mert a palából készí­tett tetőt a gazdaság épitőbrigádja úgy készítette el, hogy az akárha nem is lenne. Vígan átereszti az eső­vizet, átázik az ágy, a ruhanemű, minden. Magyarul: selejtmunkát végzett az építőbrigád. A munkadi­jat viszont felvették. Még szomo­rúbb, hogy műszakilag át is vették az épületet, hovatovább, a többszöri kérésre sem történt intézkedés... (tóth) Bundán áUnr — jíiliiulxm... Nagyobb problémájuk nincs ? HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petöli rádió I960, augusztus 1-től augusztus 7-ig Héttü, augusztus V. Kossuth-rádló: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.00: Riportműsor. 9.15: Szórakoztató zene. 9.45: Lányok, asszonyok... 10.10 Óvodások műsora. 18.30: Szívesen hall­gattuk ... 11.10: Magyar nóták. 12 80. ver­sek. 13.00: Opercttrészletek. 13-4o: Vála­szolunk hallgatóinknál "" . 17.15: Tánczene. 17.43: ifjúsági őrjárat. 18.00: Mendelssohn: Oktett. 18.30: Munkáshétköznapok. 18.00: A Bolgár és a Magyar Rádió közös nép­zenei hangversenye. »0.30: Könnyű-“"« 81.05: Hazai körkép. »1.25: Operet letek. 22.15: A Magyar Rádió szimfónikus hullámhosszán ... 16.45: Az hasad, fényes csillag ragyog sor. 17.30: Bartók-müvek. 18.« Magda hangvefwmy* — szimfónikus költemény. kettősök. 12.10: Zenés ' 1 !■­6.15: Bordalok. 16.3: 9.35: Tánczene. 23.30: Versek. 23.35: Operettrész­Éva hangverf^ ^ Tánczene. 18.30: * Rádió uabadegyetem. 19.03: Zenekart muzsika. ».40: Hangversenynaptár. 19.55: Dunajev- cklj operettjeiből. 20.4«: Falurádiódig05: ketc-erdötöl a Fekete-tengerig. 17.45: Su- mne Danco és Dietrich Fisher—Dieskau lekel. 18.15: vidám műsor Nagy Endre ű veiből. 18.46: A Gyermekrádió műsora. 19.05: Népdalcsokor. 19.40: Emlékezés Erleb .........- német költőre. 18.35: Csajkov­IV. szimfónia. »0.40: Falurádió. 21.05: A munkásmozgalom kórusművészete. Tánczene. 22.00: Éjszakai szerenád. Csütörtök, augusztus 4. isuth-rádló: 8.10: Magyar nóták. 8.55*. anyanyelvűnk. 9.00: Dr. * Doolittle tdjal. Ifjúsági rádiójáték. 10.10: Léto- i rokonnépeknél. 10.40: Mozart-kama- Ivek. 11.00: Légy Jó mindhalálig. Mó- egénye folytatásokban. Táncmelódl.ik. 15.10: A Csehszlovák 8.10: Könnyűzene. 9.00 Rádió szabadegyetem. 9.30: 10.10: Uttörő-hli család. Folytatásos kötetből. 13.10: Népi zené. Füvószent Pillantás a nagy­ságba. 11.15: Táíjczene. 11.25: A Szabó- :alád. Folytatásos rádiójáték. 12.10: Ope- rcszletek. 12.50: Bródy Sándor novellája Ajándékhangverseny nyugdíjasoknak. — 14.35: Filmdalok. 15.10: Fiatalok Zene! Új­ságja. 15.35: A Gyermekrádió műsora. 16.00 Élőszóval — muzsikával. 18.00: A berchtes- gadenl sasfészektől a berlini bunkerig---- Bronlszlav Hubermann hegedűi M ario Lanza énekel. 19.00: Kerek­Ifjűságl Rádió költők antológia: Tánczene. 17.45: Petőa-rádlö: 15.00: Verbunk. 1.20: Könnyűzene. 23.15 Beethdven-művek. rette a sikert . . . Zenés összeállítás Salnt- Saens életéről. 19.05: Állatmentés a Zam­bezi mentén. Előadás. 19.15: Népi mu­zsika. 19.45: Az utolsó félév küszöbén. 20.00: Mezei Márta énekel. »0.40: Falurádió. 31.05: Tánezene. 21.40: Két vidám Jelenet. 22.00: Barokk szerenád. 23.35: Dalok. percek. 9.10: Forgács Évi Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.10: Népi mu­zsika. 11.00: Zenekart muzsika. 12.10: Könnyűzene. 13.00: Ismeretterjesztő elő- ..... -------13.50: Tánc­ra. 15.45: Nyfr kit» gyermekkora. 16.15: Népi zene. 17.15 Szív küldi. .. 17.55: DlsznótörtértBt. El- 8.15: Operettdalok. 18.45: A Rádió ta Jelenti. 19.00: Tánczene. 19.20: kispolgárokról. 19.35: Mark Rei­zen énekel. 20.30: Népi zene. 21.00: Versek. naplórészlet* 23.45: ÉJI melódiák. Klasszikus operettek, atka. 15.43: Könnyű .15: Colas Breugnon. Regényrés: : Ope....... ..................... a z út. Sólyoi K. • rivu­let 10.30: Operarészletek. 10.40: Kanyargós az út. Sólyom^ László rádióját............... : Falurádió. 21.05: Tánciskola kezdök­8 88 Bach-zongoráműv ond regénye fölytiltásokban. nekarl muzsika. 12.45: MR olvassunk? 13.08: Operarészle- t*k. 13.40: Válaszolunk hallgatóit * 13.50: A Földközi-tenger , partjáról. Az Ifjúsági Rádió mdióra. 14.40: Az Oroez—Svnrba duó Játszik. 18.10: Előszó­val — muzsikával. 10.00: Hét nap a kül­20.30: Vklám ; v ósokra 15.40: Chopin rrü­'elnek tükrében. 17.30: Hanglemezgyűj­rarészletek. 18.45: tuszevök országában. verseny. ll.OO: Szerelmes párok. 11.25: Operettrés.letek. 12.18: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Hétvégi Jegyzetek. 13.00: Szív küldi... 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Köny- nyűzene. 14.40: Külpolitikai kaleidosz­kóp. 15.00: Zenekari hangverseny. 15.50: művésze: a kéményépltő. 16.00: . 16.25: Emberek között. 10.35: S ranCTesB°KafcndárÍumW 1830: Közvetítés bajnoki labdarúgómértcözések- röl. 18.50: Yves Montand énekel. 19.00: Ebe Stlgnani énekel. 19.20: Tánczene. 20.10: Közvetítés a Miskolci Nemzeti Színházból: Vízkereazt. vagy amit alcar- Shakespeere vlgjátéka 3 felvonás- 3.00: Könnyűzene. 23.30: Szervánszky : Klarinét-szerenád. 0.10: Népi zene. 10.50: Közvetítés Edlnburgból. A Phllhar- monia-zenekar Játszik. 1230: 1(A sum más sárgul, mint az asztag . .12.50: Mű­vészi emezek. 14.15: Magyar tájak. 14.45: Vidám fúvószene. 15.05: Gazdnszommel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 15.20: A hét zene. 18.10: Zongoramflvek. 1930:* Alázat tosan Jelentem. Régi katonatörténetek. 19.30: Kónya Sándor énekel. 1930: Köny- nyflzene. 20.50- Respighi: Róma kútjal. 21.10: Magyar nóták. 21.45: Bach: Phöbus és Pan közötti viszály. Kantáta. 2230: toztatá« jogát fenntartja.) He^valjai helyzetkép Lengyel Béla elvtárssal, a Tarcali Szőlészeti és Borászati Kísérleti Ku­tatóintézet telepének ismertnevű ve­zetőjével találkoztunk a minap. Hegyalja ismerője ő, országosan is­mert szakember. Megkértük, nyilat­kozzon a rendkívüli időjárás követ­keztében előállt helyzetről, a várha­tó termésről. As enó okosta kár elhárítható 1913 óta még nem tapasztaltunk olyan két hónapot, mint most, ami­kor 350—400 milliméternyi volt a csapadék. Ez a nagymennyiségű eső kissé megviselte a szőlőterületeket is. Komolyabb kár nem keletkezett, in­kább Tarral. Tokaj és Mád környé­kén beszélhetünk jelentősebb vízmo­sásról. ami azt jelenti, hogy a föld a mélyebb részekre úszott le a vízzel. Ez a kár azonban helyrehozható, mert a földet visszahordjuk. A mos­tani vízmosás, ha különmunkát is jelent, megmutatja a védekezés ké­sőbbi módját, azt. hogy például ár- kosítani kell. Mintegy 10—15 holdon keletkezett iszapolás. de ezt a terü­letet hamar rendbe hozhatjuk. Gombabetegség még nem lépett fel. legfeljebb — helyenként — pe- ronoszpóra tapasztalható. Nagyobb fertőzéstől nem kell tartanunk, a vé­dekezést. s az elhárítást máris meg­kezdtük. A laposabb részeken, — ahol előbb léphet fel betegség, de másutt is, porozással védekezünk, s ezáltal megelőzzük a zöldrothadást. Több helyen bordóilé permetezéssel is védekezünk. Meleg esetén számítunk arra, hogy felléphet a lisztharmat, főleg a mé­lyebb hajlatokban, fekvésekben. Ez esetben porozásra kerül sor, ami a leghathatósabb védekezés a liszthar­mattal szemben. A várható termé9 A szőlófejlődés (bogyó) jónak mondható. Melegre van mór szükség, ezl várjuk nagyon, hogy a cukroso- dás bekövetkezzék, mert csak ezután várhatunk megfelelő minőséget. A mennyiségről szólva azt tudom mon­dani, hogy a termés kisebb lesz, mint 1959-ben, a különbség körülbelül 20 százalék. A tapasztalt 10—15 száza­lékos jégkárt többnyire kiheverik a szőlők, s ez nem jelent nagyobb vesz­teséget a várható termésben. Gépekre van asükség Hegyalja híre általában elég nagy, sajnos a műveléstechnikában kissé elmaradt. Több gépre lenne szükség, hogy gyorsabban, időben végezhessünk a napi munkálatokkal. Valahogy úgy tűnik, mintha kissé mostohán kezelnének bennünket, bár a gépesítésnek itt Is meg volná­nak az előnyei. Körülbelül 400 hol- : dón alkalmazni tudnánk kis lánctal- ; pás traktorokat. Igaz, a szőlőműve­lésben a kistraktorok használata még aem igen elterjedt, de megérné a fá­radtságot, ha több országban utána­néznének ennek a munkagépnek és biztosítanák vele Hegyalja technikai továbbfejlődését Azért is érdemes erre gondolni, mert egy-egy lánctal­pas traktor napi teljesítménye ka­pálást értve 8 katasztrális hold. A gép, mivel magasnyomású, alkalmas permetezésre is. Azért is érdemes a gépesítésre gondolni, mert a szőlőte­rületünk állandóan nő, s egyre na­gyobb munkateret tudunk biztosítani a gépeknek. A kis traktorok 15 fokos lejtőn is használhatók. Házilag mi mór elkészítettünk egy szőlőtelepen alkalmazható drótkötél­pólyát. Ez nagy segítséget nyújt a szállításoknál. Tudomásunk van ró­la hogy a Budapesti Szőlészeti Ku­tatóintézet is elkészített már egy prototípust, sajnos mindmáig nem gyártják. Pedig nagyon Jó lenne, ha ebből Is kapnánk néhányat, mert ez­által a karó, a permetlé, a trágya, a föld, a kő szállítását jelentősen meg­gyorsíthatnánk. A hordozható és kü­lönböző helyeken felállítható kis drótkötélpályák pótolnák a munka­erőt és igen olcsó szállítást blztosíta­Nagyon várjuk a jó időt. mert ha ez bekövetkezik, jó minőségű borra számíthatunk — fejezte be nyilatko­zatát Lengyel elvtárs. (garami) Hogy a szeszélyes időjárás okozta-e, az esős, hideg esték fi­gyelmeztetésére történt, vagy csak egyszerűen azért, mert olyan hivo- gatóak. Ízlésesek azok a Széchenyi utcai kiraka­tok, nehéz lenne eldön­teni. A lényeg, hogy az utóbbi hetekben ugyan­csak fellendült a Szűcs Ktsz mintaboltjának forgalma. Most is — míg támasztom a pul­tot, s magamra képze­lek egy-egy bundacso­dát — kintről, az in­cselkedő napsütésből határozott léptekkel ér­kezik két vevő. Magas, sudár növésű leány, fiatal arcú. karcsú ma­mával. Néhány pilla­natig csak nézelődnek, mustrálhatják a vitri­nek üvege mögött váll­fán függő szőrmekabá­tokat. Aztán a mama végülis megszólal. — Bundát szeret­nénk ... a kislányom­Bodnár István, a ktsz elnöke, egyben a bolt vezetője is, eltolja a vitrin üvegét, s egymás után emeli ki a szebb­nél szebb portékát, s teríti elénk a pultra. Tessék. Talán ezt a nerz-macskát. Vagy inkább ezt a körlifixet? .Ajánlhatok panofixet is bármilyen színben. Világoskék, rózsaszín, fehér, fekete, barna, szürke színekben. Vagy itt van ez a másik kü­lönlegességünk, a pa- mir-macska... Mig sorolja, a mama szinte valamennyit fel- próbáltatja leányával, tudakozódva persze az árak után. s csak ak­kor gondolkodik el né­ha-néha. amikor már a háromezer forinton fe­lülieknél tartanak. — Nem, nem ilyent, pézsmát szeretnénk. Pézsmájuk nincsen? Bodnár elvtárs tü­relmes. magyaráz, pézs­de tessék talán ezt a nerz-macskát. hiszen ez is tökéletes, nagyon szép a festése, elegáns a legújabb divat sze­rint készült, s ez jóval olcsóbb is. meg aztán nagyon jó, Kínából szállítják a macskát, amelyből készül... de nem, nekik nem ilyen kell, mert ők 5—6 ezer forintot szántak most a bundavásárlásra... hál akkor majd gondolkod­nak, s ha ezek az ol­csóbbak megfelelnek, visszajönnek, s már lépnek is az utcára, mögöttük hosszan kí­gyózik az árnyék. Bodnár elvtárs a homlokát törli, pedig talán még a 20 fok fö­lött sincs a hőmérő hi­yanyszála. Aztán mo­solyogva fordul felémi — Nehéz vevők. No persze a pénzükért a legjobbat akarják, pe­dig azok sem sokkal szebbek... Aztán rakosgatja vissza a szőrméket, gondosan simitw gal­lérjukat. — Látja? Választé­kunk bőven akad. De a forgalomra sem pa­naszkodhatunk. Más­kor, az előző években, november elején ad­tunk el annyi bundát, mint ez idén júliusban. Tegnap is mintegy 20 ezer forintot forgal­maztunk. Valahogy előrelátóbbakká váltak az emberek. És nem­csak a vásárlásnál. Mert például — hogy prózaibb legyek — mi tisztítást is vállalunk. Szőrméket, irhabundá­kat tisztítunk, festünk. S most... — naponta 6—8 bunda érkezik tisztításra. Befelé int a belső terembe. ahol már asztalra rakva, rendszerezve várja a műhelybe szállítást az irhabundák halmaza. S ahogy az ember a napsütéses utcára pil­lant a hideg telet idé­ző bundák közül, me­leg véritékcseppek ön- tik el homlokát. (r. é.) A holland haditengerészet veze­tősége szót emelt a „Lány a kirakat­ban” című olasz film hollandiai be­mutatása ellen. Az indokolás: A fil­men két tengerész szerepel, akik egy kétes erkölcsű leánynál (Marina Vladi) tesznek látogatást, sapkájuk szalagján pedig jól olvasható felirat hirdeti: „őfelsége haditengerészete”. A holland kémelhárltő szervek nyo­mozást indítottak, hogyan kerültek a sapkaszalagok az olasz filmesek­hez? ;zemlélettel a mindennapi életben, az alkotó ember munkájában és a természetben több szépséget fedez­nek fel, mint azok. akikből még hi­ányzik a szocialista emberre jellemző kulturális érdeklődés — folytatta a továbbiakban. — Ez a kiállítás kez­dete annak a törekvésnek, amelyet a Képcsarnok Vállalat ez ideiglenes helyiségében is megvalósítani kíván, és a már épülő új, korszerű helyi­ségében méginkább meg tud majd valósítani. Miskolc sokezer új lakás­sal gazdagodott a felszabadulás óta és sokezer új lakás épül a jövőben is. Az új, korszerű lakásokba költö­ző dolgozókban megvan és mind lobban növekszik az igény arra, hogy >tthonukat kultúráltan rendezzék be, iakásuk falait művészi alkotásokkal díszítsék. Egyik fokmérője városunk dolgozói életszínvonala emelkedésé­nek a sokszáz új lakásban látható sokszáz új, művészi kép. Ezek foko­zatosan kiszorítják a kispolgári gics- eset, amely ellepte a régi Miskolc lakásait és émelyítő. Idillikus szem­léletével fertőzte az embereket, az olcsó igénytelenséggel fojtotta vissza a valóban művészi, szép megismeré­sének vágyát. Megnyitó beszéde végén Ondrejo- vics elvtárs a városi tanács művelő­désügyi osztálya nevében megkö­szönte a Képcsarnok Vállalat vezetői­nek a kiállítás megrendezését, és azt, hogy a kiállítások sorozatát Miskol­con a Borsod megyei festőművészek alkotásaival nyitották meg. A megnyitás után az érdeklődők megtekintették a bolt két helyiségé­ben elhelyezett műalkotásokat, majd megnyitották a kiállítási helyiségek ajtaját a nagyközönség előtt is.. A nagy érdeklődésre számot tartó ki­állítás augusztus 12-ig tekinthető meg. Pénteken délután 5 órakor nagy­számú érdeklődő jelenlétében nyílt meg a Képcsarnok Vállalat miskolci boltjának helyiségeiben a Borsod megyed festőművészek kiállítása. A megnyitáskor Ondrejovics Ferenc elvtárs, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes vezetője mondott beszédet. Bevezetőben elmondotta, hogy a Képcsarnok Vállalat nem csupán a képkereskedelem feladatát tölti be az ország életében, hanem az élő ma­gyar képzőművészet alkotásainak be­mutatásán keresztül széles tömegek­hez juttatja el a művészetet. — Ez a kiállítás — mondotta —, amely a Borsod megyei képzőművé­szek anyagából mutat be egy kis gyűjteményt, a Képcsarnok Vállalat feladatain túlmenően azt az örven­detes szerepet is vállalja, hogy szé­lesebb és gyakoribb bemutatási lehe­tőséget nyújtson a város és a megye művészeinek. A kiállítás a maga sa­játos adottságainál fogva újabb be­pillantást nyújt és éppen ezért más oldalról is bemutatja művészeink al­kotó tevékenységét. A továbbiakban elmondotta, hogy a városi tanács művelődésügyi osz­tálya örömmel támogat minden olyan törekvést, amely a város kul­turális életét pezsgőbbé és gazdagab­bá teszi és támogatni fogja, a Kép­csarnok Vállalatnak azt a kezdemé­nyezését, amellyel az élő magyar művészet mind szélesebb körben va­ló megismertetésére törekszik saját rendezésű kiállításain keresztül. — Az érdeklődőknek az ilyen ki­állítások lehetőséget nyújtanak mű­vészeti szemléletük csiszolására, ízlé­sük fejlesztésére, a művészet értékei­nek megismerésére, tehát a kiállítá­sokat látogatók élményben gazda­godnak és a kiállításokon csiszolt Bepillantás művészeink alkotó tevékenységébe Megnyitották a Borsod megyei festőművészek kiállítását

Next

/
Thumbnails
Contents