Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-30 / 179. szám

2 eszakmagyarorszAg Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Az Országos Béketanács elnöksége pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront székhazában. Meghallgatta és tudomásul vette Szakasits Árpád­nak, a Béke-Világtanács Irodája tagjának, az Országos Béketanács elnökének beszámolóját a Béke-Vi­lágtanács Irodájának stockholmi ülésszakáról. Szakasits Árpád hangsúlyozta, hogy az idén júliusban a svéd fővá­ros újra az öt világrészt átfogó bé­kemozgalom egységének és me? södésének jelképévé vált, A b*' harcosok minden szavazásnál egy­öntetűen foglaltak állást a súlyos nemzetközi kérdésekben. Elítélték a belga kormány kongói agresszió t a Kuba ellen irányuló amerikai provokációkat s az Egyesült Államok vezetőinek szemérmetlenségét, hogy újra kémrepülőgépet küldtek a Szov­jetunió területe fölé. A Béke-Világ- tanács Irodája a háromnapos ta­nácskozás-sorozaton kilenc határo­zatot és deklarációt fogadott el. El­határozta, olyan leszerelési világkonferen­cia összehívását kezdeményezi, amelyen valamennyi állam — akár tagja az ENSZ-nek, akár nem — hivatalos képviselője Úgy döntött, hogy az idén ősszel egyik ázsiai országban összeül a Béke-Világtanács. Az Országos Béketanács elnöksége ezután elfogadta a magyar békemoz­galom második félévi munkaprog­ramját. A következő hetekben Buda­pesten es vidéken aktivisták ezrei ismer c i majd a Béke-Világtanács Iroc*.,u júliusi tanácskozásainak anyagát es a határozatokat. A doku­mentumokat ezenkívül kibővített megyei aktivaüléseken is megvitat­ják. Csatlakozunk az általános és teljes leszerelést követelő, s a követ­kező hónapokban újult erővel meg­induló világméretű eseménysorozat­hoz. összehívják a magyar közélet legjelesebb képviselőit, akiknek ja­vaslatait csakúgy, mint minden ha­sonló megnyilatkozást, eljuttatnak a Béke-Világtanácshoz. A népfront-bi­zottságok külpolitikai ankétok egész sorát rendezik. A magyar békemozgalom a követ­kező hónapokban még szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a Béke­világtanáccsal. A különféle nemze­tek béke bizottságaival, pacifista mozgalmakkal. Felveszik, illetve tovább erősítik a kapcsolatot a latin-amerikai és az afrikai országok békcmozgal­Barátsági estéket rendeznek, előadá­Hajrá Diósgyőr! Érdekes esemény színhelye lesz ma délután 3 órakor a diósgyörv as gyári sporttelep. A szokástól eltérően nem sportolók népesítik majd be a játék­teret — illetve .nemcsak sportolók, hanem zömmel ismert fővárosi szí­nészek. Itt rendezik meg ugyanis a „Hajrá Diósgyőr!” című vidám júll- álist, amely műsorában Latabár Kál­mán Kossuth-díjas kiváló művész, Salamon Béla érdemes művész, Lata­bár Árpád. Kabos László, Kovács Erzsi, Keméndy András, Kibédy Er­vin, Lengyel Gizi, Viola Mihály, Cze- janda Vocal, Maria Koterbska, a Harsányi-együttes és dr. Holéczi Ákos tánczenokara lép gyepre, illetve a sportpályán felállított szabadtéri színpadra. Az ismert színművészeiken \ Sajó és a Hemád kilépett med- réból. A Sajó piszkossárga hul­lámai döntötték az ártért, s nem egy helyen a szántóföldeket is. A Herná- don lezúduló roppant mennyiségű víztömeg néhány helyen átszaikította a gátakat, jelentős terület víz alá ke­rült. A védett helyre nem hordott keresztek vízben állnak, sokat elra­gadott az ár. Az áradás igazi méreteit csak magaslatról láthatja az ember. Sík vidékről közeledve a kukoricá­sok. füzesek közé rejtett Hemád-me- derhez, azt hihetnénk, hogy nincs különösebb baj. közelebb érve azon­ban kiderül, hogy az áradás nagy- erejű. Arvíznéző körutat tettünk a Sajó és a Hemád völgyében. Első utunk Tiszaszederkénybe vezetett. Az egész járás összefogott a tlszaszederkényi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezet megsegítésére. Ká- nyási Béla elvtárs, a Szőke Tisza Tsz elnöke elkalauzolt bennünket a köz­ség déli végére, ahol szénakazlak sora púposodik. Elmondotta, hogy a nagy- mennyiségű takarmány július 26-án még a Sajó árterületén, boglyákba rakva állt. Látva a folyó vízszintjé­nek gyors emelkedését, a Vízügyi Igazgatósághoz fordultak: milyen mé­retű lesz az áradás, számíthatnak-e békés lefolyására ... A válasz: ment­sék, ami menthető, az áradás erős... Azonnal hozzáláttak a mintegy ötszáz holdnyi. jóminőségű széna elszállítá­sához. Ez a feladat bizony meghalad­ta a község erejét. Egymaguk nem boldogultak volna a több mint 3500 rházsa szénával. Szinte az egész já­rás összefogott a tsz megsegítésére. A mezőcsáti. mezőkövesdi munkás- őrökön kívül ott szorgoskodtak a Tiszanalkonyai Hőerőmű, a Tiszavi- döki Vegyikombinát, az igrici és az emődi állami gazdaságok dolgozói, a mezőcsáti termelőszövetkezetek, a 8. Mélyépítő Vállalat munkásai, több^záz ember. Hordták a szénát, miközben megállás nélkül szakadt az kívül sportolók is szerepelnek a mű­sorban: Paulás Tibor. Pál László, Solymosi Ernő, Szigeti Oszkár, Hódi Zoltán, Iván József. A művészi mű­sort tomabemutató, vívóbemutató, valamint az Állami Áruház divat- revüje egészíti ki. A műsort dr. He­gedűs János konferálja. Riporterként Szepesi György működik közre. Az Országos Rendező Iroda tájékoztatása szerint a nagylétszámú művészgárdát különrepülőgép hozza a fellépésre. A műsor befejeztével érdekes futball­mérkőzésre kerül sor, amelyben a diósgyőri öregfiúk és a miskolci szín­ház futballistái próbálják összemérni erejüket és jártasságukat a labda­rúgásban. sokon ismertetik a szomszédos és a távolabb élő népek életét, kultúráját. A Béke-Világtanács javaslatára meg­emlékeznek hazánkban Tolsztoj halá­lának 50.. Velasquez halálának 300.. Musset és Schumann születésének 150., Hokusai születésének 200. évfor­dulójáról. Közös megmozdulásokat kezdeményeznek a csehszlovák, a román, a lengyel és az osztrák béke­mozgalmakkal. Tovább gazdagítják az időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkozó kiadványok számát és négy vándorkiállítást állítanak össze a világ békemozgalmánafk tevékeny­ségéről. A referátumokat vita követte. A hozzászólásokra Szakasits Árpád válaszolt, majd az Országos Béke­tanács elnöksége nyilatkozatban csat­lakozott a Béke-Világtanács Irodájá­(MTltHáSf0glaláSaÍh0Z’ fe,hívásaihoz­. Miről tárgyalt az arszár gyűlés államigazgatási és mezőgazdasági bizottsága Pénteken a parlamentben ülést tartott az országgyűlés államigazga­tási bizottsága. Az ülésen megtár­gyalták a tanácsok 1959. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló je­lentést, amelyet Varga András első miniszterhelyettes, a kormány tit­kárság tanácsszervek osztályának ve­zetője terjesztett elő. Az országgyűlés mezőgazdasági bi­zottsága Z. Nagy Ferenc elnök­lésével a Földművelésügyi Miniszté­rium 1959. évi költségvetésének vég­rehajtásáról szóló jelentést tárgyalta a parlamentben. A minisztérium munkájáról és a mezőgazdaság fej­lődéséről Tömpe István, a földmű­velésügyi miniszter első helyettese tájékoztatta a bizottságot. Az ülésen jelen volt Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tízezermérföldes japán békemenet Az atom- és hidrogénfegyverek el­tiltásáért küzdő hatodik világkong­resszus megnyitására Tokióba tartó tízezermérföldes japán békemenet egyes csopórtjái 'már * közelednek a fővároshoz. Két csoport, amely Hokkaidóból kelt útnak, csütörtökön Mitóba, ér­kezett A város lakossága lelkesen fogadta a csoportot. A város főterén megtartott nagygyűlésen egyhangú határozati javaslatot fogadtak el, amely tiltakozik a japán kormány háborús politikája ellen és követeli az úgynevezett „önvédelmi erők” tá­maszpontjának felszámolását. Megkezdték a cséplést az ország legészakibb községeiben A többnapos esőzés után csütör­tökre ismét feltisztult az ég, s újból megkezdődött az ország legészakibb szántóföldjein a munka. Az esős na­pokban sem pihentek a dolgozó pa­rasztok. A kombájnszérükön forgat­Az ú| tanévben több mint ötvenezer középiskolás tanul az öt plusz egyes oktatási rendszerben Még nem végleges adatok szerint — az 1960 61-cs iskolaévben 227 ál­talános gimnázium 1233 osztályában tanulnak öt plusz egyes rendszer­ben a diákok (az előző tanévben 177 gimnázium 600 osztályában volt öt plusz egy). Előzetes számítások alapján a technikumokkal együtt 274 középis­kola 1410 osztályából több mint 50 ezer diák részesül majd hetenkint egynapos ipari, illetve mezőgazda­sági jellegű gyakorlati képzésben. Ez a középiskolákba járó tanulóifjú­ságnak csaknem ötven százaléka. A jövő tanévben általában csak egy-két munkahelyre mennek gya­korlatra az öt plusz egyes osztályok tanulói. Az iskolai tanműhelyek“'. — ahol az elsőosztályos gimnazisták dolgoznak — mintegy két és félmil­lió forintos állami hozzájárulással szerelik fel a szükséges munkaesz­közökkel, szerszámokkal, gépekkel. ták a gabonát, az eső szüneteiben pe­dig hordták a terményt. Több mint ezer gépjármű és ötezernél több fo­gat szállította a lsz-ek szérűire a ké­véket. A hordást teljes erővel vég­zik most is. Több helyen, mint pél­dául az edelényi járásban a bánya­üzemek, özd környékén pedig az Ózdi Kohászati üzemek segítenek gépjárművekkel, hogy hamarabb asztagokba kerüljön a gabona. A tsz-ekben még mintegy 16 ezer holdat kell a gépállomásoknak gép­pel learatniok. Az aratás mielőbbi befejezése végett a megye déli gépál­lomásairól. ahol már befejeződött a termény betakarítása, 19 kombájnt és aratógépet irányítottak át az északi vidék, elsősorban Szendrő, Bakta, Méra környékére, hogy a gyors be­takarításnál segítséget nyújtsanak. Noha Borsodban a cséplést csak augusztus első felében szokták meg­kezdeni, az idén mintegy két héttel korábban búgtak fel a cséplőgépek. Jelenleg 30-ra tehető azoknak a gé­peknek száma, amelyek már csépelik az idei termést. Elsősorban azokon a helyeken fogtak csépléshez, ahol az esőzések következtében a termény károsodásától kellett tartani, mint például Felsőzsolca. Sárospatak kör­nyékén, valamint Aszalón. Felkészül­tek a cséplésre a többi helyeken is, s a napokban a gépállomások 752 gépe munkához lát, hogy mielőbb mag­tárba kerüljön az idei termés. 21 brigád harca a „Szocialista munkabrigád* cím elnyeréséért A Borsod megyei Mélyépítő Válla­latnál egyre több brigád csatlakozik a „Szocialista munkabrigád" cím el­nyeréséért indított mozgalomhoz. Ma már 21 brigád 304 tagja kötött szer­ződést. s tett értékes vállalásokat. Az I. sz. főépítésvezetőség brigádjai kö­zül Miju Pál szocialista murokabri- gádja a Lenin Kohászati Művek fel­újítási munkálatainak; a II. sz. fő­építésvezetőség brigádjai közül Hor­váth János, Dancsosi János és Csvércskó Miklós szocialista munka­brigádjai az ózdi gyár vasúti felépít­ményének határidő előtti elvégzésére tett vállalást. A szocialista munkabrigádok meg­alakulások óta egyre értékesebb ter­melési eredményeket értek el. Nagy­részt az ő érdemük is, hogy a válla­lat az első félévi tervét túlteljesítette. A termelékenységi tervet 102 száza­lékra teljesítették. A vállait 2 száza­lékos önköltségcsökkentés helvett 3,3 százalékot értek el. A Borsod megyei Mélyépítő Válla­lat első félévi termelési eredményei alapján jogos várományosa lett az „Élüzem” cím elnyerésének. Érdekes statisztikai adatok a művelődésügy fejlődéséről Küzdelem as árral eső. A Tiszapalkonyal Hőerőmű dol­gozói rétiek torokat szereltek fel. a kazlaknak kiszemelt helyen, 9 jú­lius 27-én, este tíz óra körül a széna az utolsó szálig védett helyen volt. Reggelre kötöaködésíg érő víz borí­totta a boglyák helyét. A termelőszö­vetkezetet mintegy négyszázezer fo­rintnyi kár érte volna, ha idejében nem kapják meg a járási pártbizott­ság. a járási tanács, az egész járás segítségét. A tiszaszederkényi Szőke Tisza Tsz mintegy 500 szarvasmar­hája nem maradt takarmány nélkül. Az encsi járásban is sikerrel küzdenek az árral A Hernádnak is rossz természete van, szinte órák alatt megtelik. Jú­lius 26-án, amikor megérkeztek az első aggasztó hírek, a járási pártbi­zottság kezdeményezésére azonnal összeült az árvízvédelmi operatív bizottság. Nem vártak felső utasí­tásra, hanem a „biztos ami biztos” jelszóval sürgősen intézkedtek. Moz­gósították a járási munkásőr száza­dot, a járási tanács vezetői, dolgozói bejárták a veszélyeztetett községeket S azok népe szinte percek alatt mun­kához látott. Fügöd termelőszövetke­zeti község dolgozói segítséget sem várva egyetlen nap alatt 1500 kereszt gabonát szekereztek. cipeltek védett helyre. A falu apraja-nagyja a határ­ban szorgoskod(Ät s a becsléseik sze­rint 500 métermázsa terményt men­tettek meg a pusztító ártól. A szinte emberfeletti, lelkes küzdelemnek ők látják hasznát Méra termelőszövetkezeti község népét is egységbe tömörítette a ve­szély. Azonnal megkezdték az ártéren lévő. még lábon álló gabonájuk ara­tását s mire megérkezett az árvíz, már csak tarlót talált Most miután túl vannak rajta, elégedetten mondo­gatják: érdemes volt „fétaT, as ára­dás tönkretette volna a terményt Az encsi járásban is sikerrel járt, hogy nem becsülték le a veszélyt a hogy a járási szerveik önállóan, nem várva felsőbb utasításra, maguk lát­tak az árvízveszély elhárításához. Encs, Forró, Abaujdevecser, Méra dolgozói, a karhatalom és a tüzérség katonái, munkásőrök fogtak egymás­sal kezet, s szembeszálltgk. a pusztít^ árral. Amikor csökkent a járásban az árvízveszély, a szomszédos járás* hoz, Abaujszántóhoz «tartozó; GHbárt község segítségére .síettök. .“Megerft4í- tettek a gátakat. Wyúlgátákat vontak a lakásokat fenyegető víz elé. védett helyre szállították a veszélyeztetett területről a gabonát. Szakadó esőben, bőrig ázva. agyonfáradva vívták ne­héz harcukat az elemek pusztító dühével. Árvízvédelem a szikszói járásban A Kiskinizs és Hemádkércs kő*- zötti Hemád-hídnál július 28-án este hét óra tájban áradt a Hemád. Á köves úton átcsapott az ár. Kiskinizs és a híd között aránylag sekély volt a víz, alig térdig ért. A bátrabb ke­rékpárosok nekivágtak, de csak ke­vesen tudtak a gépen maradni, a sebes ár fellökte őket kerékpárostól. A híd és Hemádkércs között már nem volt ajánlatos gyalogszerrel meg­kockáztatni az átkelést. Ml a Léhi Állami Gazdaság Szuper-Zetorán vágtunk néki a víznek, mely az első kerekeket teljesen ellepte, s a fel­csapódó szennyes ár a hűtőig ért. A község bejáratánál, a sportpályán szorosan egymás mellé rakott keresz­tek sorakoznak, a tsz-tagok fáradsá­got nem kímélve egész nap mentik az elárasztott területekről az életet. A nedvesebbjét szétteregették a fut- ballpályán. gyakran forgatják, ne­hogy melegedésnek induljon. Tálán A Központi Statisztikai Hivatal összeállításában nemrégiben figye­lemreméltó adatok kerültek nyilvá­nosságra hazánk művelődésügyé­nek fejlődéséről, a népművelés kü­lönböző területeinek helyzetéről. A jelentés egyebek között pontos képet ad arról, milyen gyors ütem­korábban kellett volna elkezdeni aj gabona mentését. Az árvíz tetőzését j megelőző két napon állandóan sza- j kadt az eső, meg talán azért sem \ mozdultak ki az emberok házaikból, ( mert az árvíz békés lefolyását remél- < lók. A mérai, fügödi, tiszaszederkényi j tsz-tagok jártak el helyesen. Nemj bíztak az árvíz békés szándékában,! mentették a menthetőt, s jelentős ér-j tékeket halásztak el a mohó ár elől. Nagykinizsen, Kiskinizsen az állató-( kát védett helyekre telepítették. A( munkásőr elvtársak végigjárták aj falvakat, figyelmeztették, sürgették aj lakosságot az állatok elszállítására.! Mégis- akadtak olyanok, akik az< utolsó pilBmatig tátatfottek. végül a I munkásórökhek illett kimenteni az! árból a2 állatokat.- A Hernád és Sajói völgyének lakói már megtanulhatták í volna e két folyó szeszélyes termé-í szetét — az idejében való összefo-í Sással nagy értékeket menthettek^ volna meg. A Járási munkásőrszázad.' a járási pártbizottság és tanácsi munkatársai szinte éjt nappallá tévej vigyázzák a gátakat, segítenek a baj-i bajutottakon. A védekezés azonban' egy kicsit megkésett, s a felvonulta-' tott erők már csak szemlélői lehettek i a kereszteket, boglyákat elragadó ári pusztításának. A nagykinizsi termelő- i szövetkezetben is az előrelátás hiá-i nyát bizonyítja, hogy bár tudtak azl árvízről, kiengedték a mintegy 1500 ( csibét. Amikor a víz betört a tsz-1 központ udvarára, akkor kapkodták1' össze és kétségbeesetten futkosó apró-' jószágot. A z idei árvíz egyben tanulságul is 3 szolgál. Ahol Időben láttak 3 a mentési munkálatokhoz, az árvíz j romboló erejét ugyan nem fékezhet-1 ték meg, de korlátozták: Az árvíz-} sújtotta lakosság a jelenlegi árvízi tanulságait a jövőben minden bizony- < nyal hasznosítani fogja; Az össze-1 fogás, a bajban egymásra talált berek ereje szembeszáll hat az elemek« pusztító dühével fa. ben nőit könyvkiadásunk: az utol­só „békeévben", 1938-ban összesen 17.3 millió különböző mű látott napvilágot — alig 11 évvel később már 48 millió, s az elmúlt évben 55.4 millió. Még rohamosabb a fej­lődés, ha csak a szépirodalmi mü­vekről készült statisztika adatait hasonlítjuk össze: 1949-ben két millió 233 ezer, 1956-ban csaknem 7 millió, 1959-ben mintegy 10 mii­‘ lió, ez év első negyedében pedig 2 millió 645 ezer példányban került szépirodalmi alkotás a könyvesbol­tokba. Emelkedett az ifjúsági könyvek száma is. Csupán idén, az első három hónapban több mint egymillió példányt adtak ki kaland­regényekből és egyéb gyermekol­vasmányokból. A tíz év előttinek többszörösére emelkedett a rádióelőfizetők számat s egyre nagyobb forgalmat bonyo­lítanak le az üzletek televíziós ké­szülékekből is. Két évvel ezelőtt mindössze 16 ezer TV-tulajdonost tartottak nyilván, ma már több mint 62 ezer előfizető szerepel a kimutatásokban. Evröl-évre nagyobb közönség előtt játszanak színházaink. Egy évtize­de 2 millió 961 ezer nézője volt színházainknak, most az első ne­gyedben kétmillió fölött volt a né­zők száma. Hazánkban sohasem jártak any- nyian moziba, mint az elmúlt két- három évben. Itt a nézőszám a kő­vetkezőképpen alakult: 1949-ben 42,3 millió, 1952-ben 68 és félmillió, 1955-ben 115,8 millió, s 1959-ben 134,8 millió. Érdemes megjegyezni, hogy az első negyedévben százezer hijján 37 millió nézője vóU a vetítések­nek — tehát csaknem annyi, mint 1949-ben egy év alatt Kultúrműsorral is készülünk a X. Vasutasnapra Állomásunk dolgozói a X. Vasút», nap tiszteletére vállalták, hogy to­vábbra is teljesítik az élüzem feltéte­leket. Ezen kívül szép, tartalmas kultúrműsorral készülnek az ünnep­ségre. A párt, a KISZ-®zervezet és a szakszervezet szervezésével egy kis kultúrcsoport alakult. A szerepek be­tanulása és a próbák már elkezdőd­tek, s reméljük az előadás kellemes szórakozást nyújt a vendégeknek. Behán Rózsa Kazincbarcika. „Ahogy tetszik“ színesbútor iák. A vásárlóközönség nagy örö­mére kapható itt a színesbútorokon kívül a nádból, vagy vesszőből fo­nott közkedvelt kertiszék és kerti asztal is. Nagy a sikere ennek a bútorüzlet­nek már csak azért Is. mert a vá­sárlók kérésének megfelelő színnel festik a hozzájuk „nyersen” érkező bútorokat. Ahogy tetszik... Nemrég nyitották meg Miskolcon, a Széchenyi utcán a Színesbútor szaküzletet, amely a szó igazi értel­mében színfoltjává vált városunk­nak. Kirakataiban modern vonalú. Ízléses színezésű kombinált-, háló- és gyermekszoba bútorok csalogatják a vásárlókat. Es nem Is kis ered­ménnyel. Ahogyan Rácz Béla, a bolt vezetője elmondotta, nyitás óta közel 1 millió 365 ezer forintot forgalmaz-

Next

/
Thumbnails
Contents