Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28 / 177. szám
CrttarUft, 1980. Mim A JVEB-vizsgálat lapasztala faiból: Néhány megjegyzés Miskolc város parkosításáról Gyakran mondjuk: Miskolc az területén még 1950-ben létesítettek A város területén lévő paritok ország második városa. Fejlődését, parkot. Ez a park is tönkrement. A ápolása, gondozása — néhány esetet nagyságát, lakói létszámát, íejlett Kilián Gimnázium melletti bányász- kivéve — a tanácsszervek feladata, iparát tekintve méltán lett azzá. A lakások közöttrt Borsodi Szénbányá- A munkákat a Kertészeti Vállalattal varos Uj színfoltjai a felszabadulás szati Tröszt mintegy 400 ezer forint végeztetik. Valahogy azonban nincs a óta rohamosan épülő házak, — mond- értékben épített parkot a mült év munka Jól összehangolva, mert a váltatni új városnegyedek. Kedvessé, őszén. A tröszt az egyébként szép ki- ros több pontján — Tapolca, belváros otthonossá, hangulatossá teszik a vi- vitelezésű park fenntartásáról nem — tapasztalható magasfokú paritkul- tággruppok, pánkok, gyermekjátszó- gondoskodott — annak ellenére, hogy túrával ellentétben, a kevésbé forgal- terek. Már amelyik... az új park első évi fenntartása a más útvonalon lévő parkok esetében A városi tanács és a különböző beruházó feladata. — s Így a park sok a kifogás. A NEB vizsgálata szc- azervek kétségkívül tesznek erőfesz!- elgyomosodott. Több helyen, mint a rint évek óta több helyen semmiféle téseket parkok kialakítására, gyér- Malinovszkij úti bérházaknál, a par- gondozást nem végeztek (mint a Zsol- mekjátszóterek építésére. Az elmúlt kok képzésénél fontos dolgokat nem cal kapu és a József Attila utca. vettek figyelembe. Például a betelepített terület az épület faláig, a szén- kellemes színfoltja a városnak Mis- lehányó ablakig terjed. Össze!, illetve kolc-Tapolca, ahol magasfokú park- szénszállításkor emiatt a park egy- kuitúrát alakítottak ki. Ügy hisszük, része elpusztul, ma már Tapolca miatt még külföldi vendégeink előtt sem kell szégyen- csak formailag ellenőrzik a parkok fenntartását, keznünk. Vannak szépen rendbentartott parkok a belvárosban, s a Ifi. nem tartják eléggé szívügyüknek; de való! Ennél is rosszabb a játszótereik kerületben is. Nagyon szép játszótér összefügg az egyes lakosok részéről helyzete, A játszóterek csaknem épült — többek között — a vasgyári tapasztalható rosszindulattal is. Fel- mindegyike piszkos, gondozatlan, a Szabadság-kertben, a MAV-telepen. tűnőén sok a parkokban a rongálás, játékok s tornaszerek hiányosak, tö- s a lakosság társadalmi munkájából a növénygázolás, a virágtépés, a fák redezettek, sót vannak — mint a született az Augusztus 20. gyermek- kitördelése. Ez évente több mint más- népkerti játszótéren —, amelyek baljátszótér. Ám a város parkosítása félszázezer forintot Jelent — s ebben eseti veszélyeket rejtenek magukban, esztétikai és egészségügyi szempont- nem szerepelnek a rózsa- és egyéb ból nem tart lépést a felszabadulás viráglopásból eredő károk. óta gyors ütemben fejlődő Miskolc- a oihenöhelvek is nartok _ , in------— c al. sőt az utóbbi években épített kerületi tanánh£ taiÄ^arkok kU keznek meeo,dani' °®' 14tezik> ez parkok, vételével — elhanyagoltak. A Nép- »agyon beteges dolog. A város légii iitcTÓtorelr Lévői kertben, a József Attila utcán lévő, a elhanyagoltabb játszótere a népkerti , , KOIUI Táncsics mozi előtti padok nagyrésze játszótér. Patronálója a Cementipari sok tönkrement, testetlen. támlájuk, ülődeszkájuk Gépjavító Vállalat hiányos. A Palota-szálló alatti függő- csunya képét mutat. A Malinovszkij kertekben, s a Fehérkölápa felé ve- úti lakótelep Petneházi utca felé eső zető sétányon, a korábbi években fel- lése rozsdás, sok ^helyen átszakltott. lakótömbjének udvarát még a LAKIG állított padok csaknem teljes egészé- tornaszerei között nincs ép darab. parko6i.tcrtta. de fenntartásáról azóta ben hiányoznak, helyüket sokszor Nagyfokú felelőtlenségre vall, hogy a se gondoskodott senki. A parit tel- csak betontuskók jelzik. Ez idegen- „ " í jesen elpusztult. A Selyemrét „Dél” forgalmi szempontból Is szégyellni d4t elt>|nteUek, űt a magasba___________________________________________~ vívó vaslépcsőket ott hagyták, 'amelyről a gyerekek könnyen lezuhanhatnak. (A NEB a vizsgálat során figyelmeztette az I. kerületi tanácsot a vasállvány eltávolítására — ami azóta sem történt meg!) Tíz családi ház alapja már elkészült a leendő ózdi KlSZ-városrészben Az Ózdi Kohászati Czcmek ki- szistái életrevaló kezdeményezésbe fogtak a fiatal házasok lakáshelyzetének Javítására. A gyári KlSZ-bi- zottság vette kézbe a fiatalok családi ház építésének ügyét. így az építkezni akarók részére telket biztosítottak, megszervezték az előtakaré- kosságot, eljárnak a telekkönyvi. OTP kölcsönszerzésl ügyben, az építőanyag biztosításában s mindezeken túl — a leendő háztulajdonosokkal együtt — két kezük munkájával is támogatják az építkezéseket. Az idén tizennyolc kétszobás, fürdőszobás, kertes családi ház építését vették tervbe az ózd—bolyoki részen. Az építkezni akarók nagy számára tekintettel még további, mintegy kétszáz telket biztosítottak. így ezek beépítésével az a céljuk, hogy néhány év alatt valóságos KlSZ-város- részt létesítsenek. A fiatalok — naponként más-más csoportok — serényen munkálkodnak a már megkezdett építkezéseken s eddig már több mint hétezer munkaórát dolgoztak. Ennek eredménye, hogy az első tíz családi ház alapja már elkészült s a talajszint fölött folyik a munka. A másik nyolc ház alapozását is hamarosan megkezdik. Az a tervük, hogy az év végéig mind a tizennyolc házat átadhassák tulajdonosaiknak. A fiatalok kezdeményezését a gyár vezetősége anyaggal, fuvarral és más módon is sokoldalúan támogatja. De ezenkívül értékes segítséget adnak a Bélapátfalva! Cementgyár dolgozói Is. akik soron kívül négyszáz mázsa cementet bocsátanak az építkezők rendelkezésére. Ennek fejében az ózdi kohászat fiataljai terven felül hengereltárakat készítenek a bélapátfalval gyár réa város lakii közül sokan mostohán bánnak a parkokkal, játszóterekkel A NEB-Jelentést — tudomásunk szerint — a városi tanács megvitatja, s nyilvánvalóan megteszi a szükséges intézkedéseket. Ez az egyszerűbb dolog. Nehezebb megértetni, hogy ne csak párszáz lelkes ember, hanem a város egész .társadalma vegyen részt a város szépítésében, a parkosításban, játszóterek, ülőpadok létesítésében. fenntartásában, meg óvásé bon. Pedig nagyon fontos volna!... Televíziós klubok a népművelés szolgálatában Ma magasabb technikai szinten, az ipari, technikai forradalom időszakában olyan időket élünk át, mint amikor évtizedekkel ezelőtt megjelent az első rádió. Milyen izgalommal ültünk körülötte, lestük <i hangszóróból kiáradó zenét, a szót. Most a televízió tölt el „csodával”, a hang és a kép együttes „csodájával”. Nem is csoda már ez ? nagyszerű eszköz, amelynek képernyőjén a legkisebb tanyára Is eljut a legmagasabb művészet, a magasszintű tudomány, a sok közhasznú dolog. Kaptak is rajta — ha lehetőség volt — a népművelők, s egyre nő a televíziós készülékek száma az iskolákban, a művelődési otthonokban, klubokban. Sok népművelő felgóhaj- lott, könnyebb lesz már a szervezés. könnyebb lesz a dolgozókat behozni az Ismeretterjesztő előadásokra. Először így fogták fel a televízió szerepét. Kétségtelen, hogy a televíziónak nagy szerepe van abban. hogy látogatottabbak lettek a művelődési otthonok. Mezőcsáton, Edelényben például sok olyan fiatal és idősebb jött be. s jár rendszeresen a művelődési otthonba, akik azelőtt elkerülték. Ügy gondolom viszont, hogy azok járnak helyes úton, akik felismerték a televízió nagy szerepét az általános népművelésben, az emberek nevelésében, kulturált szórakozásuknak biztosításában. Azok, akik csak a sportközvetítésekre szűkítik le a televízió funkcióját — mert ilyenek is vannak —, azok nem járnak jó úton. — sok televízió van már a művelődési otthonokban. Sok vita is támadt a mozik és a művelődési otthonok között emiatt. A mozik riválist látnak a televízióban s ez váltja ki az éles vitákat. Persze helytelen és elvtelen ez a vita. mert mindkét eszköznek — bár képpel dolgozik mindkettő — más-más a funkciója. Több művelődési otthon (Tiszalúc, Sátoraljaújhely. Szikszó, özd III. stb.) felismerte a televízió szerepét a népművelésben, televíziós kört (klubot) hozott létre, amely élőre elkészített terv szerint működik. A televízió műsorából kijelölik a műveltségnyújtó. külön a szórakoztató műsorokat, ezekre a figyelmet felhívják. A műveltségnyújtó műsorokkal kapcsolatban szakembert készítenek fel, aki a műsorszám végén az esetleges konzultációs kérdésekre választ ad. A televíziós klub vitákat, ankéteket rendez a szünnapokon a látott filmekről, színdarabokról, szakemberek igénybevételével. Megismertetik a klub tagjait a televízió technikai kérdéseivel, mai problémáival. A vétel, az adás útjával stb. Bár még csak a kezdet kezdetén járunk a televízió általános fel- használásában, máris elmondhatjuk* hogy ahol van, ott a világ kultúrájának kincsestárát szélesíteni és mélyíteni, közelebb tudjuk hozni dolgozóinkhoz. Ez közelebb visz célunkhoz, a szocialista, a kommunista ember kialakításához, a kulturális forradalom győzelméhez. Szebeni Győző Több mint tizenhatezer tonna cement terven felül A Hejöcsabai Cementgyárban az szerű módosításokat is alkalmaztak év elején befejezett nagyjavítás al- a ter me ló bérén de zéseken. Így a ce- kalmával nemcsak a régi kopott al- mentőrlö malmok, valamint a klin- ;<atrészeket cserélték ki, hanem cél- kerégető akna-kemencék teljesítmé- ftye jelentősen, mintegy ötödével növekedett. A korszerűsítésekkel a vártnál is jobb eredményhez vezetett a dolgozók szorgalmas munkája. Az idén eddig több mint tizenhat- ezer tonna cementet készítettek az esedékes előíráson felül, még hozzá olcsóbban, mint tervezték. A többlettermeléssel nemcsak teljesítették, de túl is haladták egész évre szóló tizenötezer tonna felajánlásukat A vállalat vezetői és dolgozói az eddigi munkasikerek alapján úgy határoztak, hogy harmadik negyedéves tervüket hétezer tonnával megemelik. így eredeti terven felül ebben az évben huszonhárom ezer tonna cementet adnak az építkezésekhez a gyár dolgozói. Villanyt kap Prügy Régóta várják már Prügyön a villany bevezetését, s most a lakosság örömére megkezdődött a községben annak a területnek a felmérése, bejárása, ahová az oszlopokat, vezetékeket rakják. A budapesti Villamos- hálózati Fejlesztő és Tervező Vállalat készíti a terveket, s 1901-ben állami támogatásból és a község lakosainak hozzájárulásából kigyullad a fény. A két termelőszövetkezet is várja a nagy eseményt, mert ezáltal villamosítani tudják a darálókat, motorral hajthatnak 1"" Falvak, emberek, hétköznapok Bükkszentkereszt Tíélután érkeztünk ebbe a kis he- gyifaluba. Igaz, valamivel nagyobb, mint Biikkszcntlászló. 1500 lakosa van. Mint kiránduló hely is nagyobb *s szebb helyen fekszik, a házak mér a hegyek oldalán is épülnek. Ez a falu már jobban, merészebben kilépett a völgyből. Az emberek olyan szép családi házakat építettek, melyek akár városra is beillettének. Az utcákon sok a klrán- a turista, aki itt piheni Id fáBükkszentkereszt is nemzetiségi falu, szlovák anyanyelvű lakossággal. Milyen itt az élet? Úgy forr, erjed és fejlődik, mint a szomszédos falvaké, tele eredménnyel és problémával is. Ebben a faluban is szem- mellátható az eredmény; sokat fejlődtek az elmúlt évelő során. Épült orvosi lakás és rendelő, a régi kul- túrházat átalakították, 70 ezer forintos költséggel. Van mozi, rendszeres filmvetítés. Könyvtára a környéken a legjobban berendezett. Évente kétezer forintért új könyveket vásárolépítettek, kétszáz családnak van rádiókészüléke. A modem technika ebbe a hegyifaluba is betört, sok embernek van már motorkerékpárja. 1053 óla 70 új családi házat építettek állami támogatással. A tanácsháza irodájában Takács Vilmos rb-elnökkel, Drága István községi párttitkárral és a vb-titkár- ral beszélgettünk a falu életéről, oondjairól. Mert itt is vannak gondok. talán több és nagyobb, mint Bükkszentlászlón. Nemzetiségi falvalnk életéből Rossz a vízellátás, a falu négy kút- Az itteni meszesek a mész árából jából csak kettőben uan iható víz, hoztak gabonát, télire valót, mert itt Két kutat 56 ezer forintos költséggel kevés a szántóföld, sohasem termett megjavítottak, de a többi még rossz meg a kenyérnekvaló. S most kilenctizet ad. A tervek szerint ezt a prob- ven családnak nincs állandó és meg- lémát csak 1962-ben lehet megolda- nyugtató keresete. Mert 800 öl föld ni. mert sokba kerül. Itt a fiatalság- ebben a faluban már nagynak szagol is van egy kis baj. Nem a kultúr- mit, de ez 'mégsem ad megélhetést, házban, a kocsmában és a biliárd- Ml történjék ezekkel a mészégető asztal mellett szórakoznak. A kultúr- emberekkel? Ezen kell segíteni. Jó gárda is ritkán rendez előadásokat, megoldás lenne, ha az erdőgazdasáo a község vezetői szerint nem a leg- rendszeres munkát tudna biztosítani jobb a KISZ-szervézet munkája. A ennek a kilencven családnak, de er- helyi pártszervezet már próbált segi- re nincs lehetőség. Ilyen messze, a leni, de még ez sem hozta meg a ki- hegyek közé üzemet építeni pedig vánt eredményt. Ennek egyik oka: nem lenne gazdaságos. így aztán töb- a fiatalok szétszórtan dolgoznak az ben alkalmi munkát vállalnak, de üzemekben, jelenleg KISZ-titkár vannak olyanok is, akik egy-egy ter- sincs a faluban. A fiatalok azért tett- melőszövetkezetnek égetnek meszet. rekesz,, szorgalmas emberek, öröm- De ez is csak ideig-óráig ad munkát, mel vettek részt a társadalmi mun- Fuvérlehetőség is igen ritkán adódik, kában is, amikor az utat és az orvosi Már többen eladták lovaikat, szeke- lakást építették. Javítani kell tehát reiket, de ez sem jó megoldás: a fa- a KISZ-szervezet munkáját, s i‘t el- lu nem maradhat lóállomány nélkül, sosorban a járási KISZ-bizottságra A tanácselnök azt mondta: az cmvár a feladat. Ezek a kisebb dolgok berek a tanácstól várják a megoldást, azonban könnyen megoldhatók. Nem De hát mit tehetünk? Csak a felsőbb így a kilencven fuvaros család hely- vezetés tehet miamit. S amikor itt zete, amelyen sürgősen segíteni kel- jár a faluban Strobek elvtárs, a me- lene. De hogyan? A megyei és a já- gyei tanács tagja, mindig felteszik rási tanács vezetői már régen törik a neki a kérdést: Mi lesz a kilencven fejüket, de megoldást még nem sikc- családdal? Sajnos azonban, ma még rült találniok. Nem is könnyű. Mi- ő sem tud választ adni. A megyei fáról van szó? nácsnak kellene dönteni a kilencven Dükkszentkereszten ősi mesterség c*clád ioglalkoztatásáról, volt a mészégetés. Közel száz Beszélgetés közben aztán felvetőcsalád — mondhatni évszázadok óta dött egy gondolat: mi lenne, ha a — mészégetéssel foglalkozott. A me- kilencven család mészégető szövethet az Alföldre szállították. Ez kezetet alakítana? Mert ez nem lenne azonban most szünetel, a nagyüzemi rossz megoldás. Sőtl Biztos kenyeret mészégetés részben fölöslegessé tette jelentene, hiszen a mészre hagy az itteni mészégetők munkáját, s a szükség van építkezéseinken, terme- felszabadulás óta megváltozott élet- lőszövetkezeteinkben, a vallalatok- mód itt is megváltoztatta a körül- nál. Csupán arról van szó, hogy ményeket. Igaz. nehéz kenyér volt a szerződést kellene kötniök a váüala- mészégetés, járni kellett az országot, tokkal a mész kiégetésére. Ez persze annyit jelentene, hogy új életre kellene berendezkedniök a bükkszentke- resztleknek. Talán ez lenne az egyedül helyes megoldás. Ebben pedig nekik kell dönteniük. A többi probléma? Van még bő- a ven, de ezek már könnyebb :n megoldhatók. Javítani kellene a közlekedést, a lillafüredi autóbuszról gyakran lemaradnak a bükkszentke- resztiek. Az is megtörtént, hogy az orvost sem vették fel, akit a faluban már türelmetlenül vártak a betegek. A munkások, akiknek nagy része bányában és üzemben dolgozik, gyalog jár haza Lillafüredről. Ezen is lehet segíteni. A legelőkérdés azon- *ban már úgynevezett „kényes” kérdés, amit minden esetben szóvátesz- nek és sérelmesnek tartanak a bükk- tzentkereszti gazdák. Arról van szó, hogy Bükkszentkereszt több mint ötven esztendeig használt egy legelőt, mely az erdőgazdaságé. Tavasszal azonban elvették tőlük és odaadták a répáshutaiaknak, talán azzal az indokkal, hogy Répáshutáról többen dolgoznak az erdőgazdaságnál. Az erdőgazdaság vezetőinek ilyen döntése semmiképpen sem helyes, hiszen Bükkszentkereszten nagyobb az állatállomány, 210 szarvasmarhával, 130 növendékmarhával rendelkezik a falu. Az erdőgazdaság azonban ezt sem vette figyelembe, felbontotta a bérleti szerződést. Igaz, felajánlott egy másik legelőt, de ez nem megfelelő, mert a községtől 14 kilométerre van, a Diósgyőri Papírgyár mellett. (Az országúton hajtsák végig a csordát a Papírgyár mellé is vissza?!) Az erdőgazdaság miért nem adta a bodzáéi és a hollósvölgyi legelőt a hutaiaknak? — kérdezik a bükk- szentkeresztiek? Hiszen azok a legelők közelebb vannak Répáshutához. Egyszóval: mindenképpen helytelen döntésről van szó, a megyei tanácsnak kell közbelépnie, mert a bilfck- szentkeresztiek már mindent elkövettek és eredménytelenül. Május- küldtek a Pöldmfivelésügyi Minisztériumba, de még választ sem kaptak. A tehenek pedig ott állnak az istállóban és egyre gyengül, az állatállomány. Arról nem is beszélve, hogy a legelő miatt a két szomszédos község között cioakodás támadt. Besötétedett, mire a fogadóóra megtartására sor került. Százharminc állattartó nevében N. S.-né fiatal- asszony és társa kérte a megyei tanácstagot: intézkedjenek végre, mert az állatok legelő nélkül legyengülnek, megbetegszenek. Egy fiatalos z- szony elpanaszolta, hogy a múlt év júliusában engedélyt kaptak mész- égqtésre. Minden szükséges papírt beszereztek, mégis a kiégetett 88 mázsa meszet jogtalanul elkobozták tőlük, majd pénzt ígértek érte, most már elmúlt egy év és se pénz, *e Érdekes, hogy ezen a fogadóórán egytől egyig asszonyok jelentek me0 panaszaikkal, kéréseikkel. S egytől egyig harcos, szókimondó asszonyok, akik szivükön viselik a falu sorsát. Férjeik késő estig dolgoznak, ők pedig bátran felkeresik a tanács vezetőit és meglepően nagy hozzáértéssel beszélnek a község gondjáról, bajáira a fogadóóra végétért, M rendkívül szorgalmas és törekvő emberek élnek, akiknek mindenük, szívügyük, egyetlen céljuk, hogy a falu felemelkedjék abból az évszázados völgyből, mely kalitkaként fogvatartotta őket, meggátolta akaratukat, alkotnivágyásukat. Az a* érzésünk támadt, hogy ezek a nemzetiségi falvak szinte versenyben állnak egymással: melyik falu lesz szebb, nagyobb és csinosabb. Igen, verseny ez, még akkor is, ha nem mondják ki kereken: versenyre hívunk benneteket. Es ez nem is baj. Inkább jó
