Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-26 / 175. szám
s Kedves vendégek Kurityánban Szép napra ébredt az ország legnagyobb külszíni szén/ejtése. Kuri- tyán. A hegy gerince mögül felbukkanó Nap búgó kotrógépeket, tolókat, földet szállító dömpereket, tehergépkocsikat, futó gumi- és kaparószalagokat, nyesöket talált. Nem aludt, nem lustálkodott senki. Talpon volt mind' a négyszázhúsz ember. Dolgoztak. Szorgos munkáskezek javították a termelésből kiesett gépeket, a defektes gumilcat, a gumiszalagok beégett OÖrgéit. Tíz■ óra körül három személygépkocsi és egy „fakarusz" kanyarodott ra a bekötő útra. A lépkedő kotró közelében álltak meg. — Itt van Izsvák elvtárs!... — jegyezte meg Vaszil Emil kotrómester. — De nem egyedül, — toldotta meg szavait Szőke István kotrómester. — Merthogy vannak ott még többen is. Nézd! — lendítette előre, barna, izmos karját. Izsvák Antal elvtárssal, a Szénbányászati Földkotró Vállalat miskolci üzemének vezetőjével a hernádkércsi Vj Elet Termelőszövetkezet több mint harminc tagja látogatott el Ku- rityánba azzal a szándékkal, hogy megnézzék azokat az embereket, akik őket, az Uj Élet Termelőszövetkezet tagjait patronálják. Volt is látnivaló bőven. Csodálkozva álltak meg a lépkedő óriáskotró égbenyúló daruja mellett, nézték a toronymagasságig emelkedő három köbméteres, szekérnagyságú puttonyt, a belőle kiömlő földet, a hegynek is beillő földdepó- niákat, a messzefutó gumiszalagot, a csillogó, fekete szenet, a hosszú csíkban mozgó dömperek kigyózását, a munkagödörben csillogó napsugarai. Az egyik látogató el is ejtett pár szót: — Ha nem lennék szövetkezeti tag. s ha nem szeretném annyira a földet, idejönnék bányásznak. Merthogy ebbe a bányába még a Nap is besüt A szövetkezetiek megnézték a különböző gépek munkáját, kérdezősködtek a gazdaságossági eredmények felől, érdeklődtek a külszíni fejtésen dolgozó munkások keresete iráni, a munkavégzés nehézségeiről és hogy a , külszíni fejtés olcsóbb-e a földalatti fejtésnél? Mindenkit érdekelt valami. Kelemen Gyula, az Uj Élet Termelőszövetkezet elnöke például azt kérdezte, hogy a szén kitermelése és elszállítása után művelés alá fogható terület marad-e vissza? Ebből nagy vita keletkezett. Mindenki bizonygatta a maga igazát. Amikor Izsvák Antal elvtárs rámutatott arra, hogy a külszíni fejtés titlaidonképpen egy óriási rigolirozás. a föld nagymennyiségű megforgatósa. és hogy a visszatöltés után legfeliilre a legjobban termő humuszos talaj leer ül, valamennyien egyvéleményre jutottak. Estébe nyúlt az idő, amikor a szövetkezeti tagság és az élenjáró dolgozók egy része gépkocsira szállt. Elindultak , Miskoltra. Városnézésre. Megnézték évszázadokba visszanyúló nevezetességeit, voltak Lillafüreden és Miskolc-Tapolcán, csodálkozva álltak meg a Műszaki Egyetem nagy épülete előtt, az újonnan épített városrészekben, de nézték az utcák forgalmát. a sétáló, pihenő emberek mosolyát, fülüket merni töt te eoy-eov nevető kislány vagy kisfiú csilingelő hangja, nevetése, az utcákat betöltő örömzsongás... A Szénbányászati Földkotrő Vállalat miskolci üzemvezetősége vacsorán vendégül látta a szövetkezeti tagságot. Késő este búcsúztak. Az utolsó „J6- szerencsét”-re csendültek össze a poharak. Aztán a szövetkezeti tagság egy szén nap emlékével visszaindult Hemádkércsre... Pécseit Endre Száguld a vágánygépkocsi. Füzesabony előtt néhány kilométerre Tóth Ernő elvtárs, gépkocsink vezetője hátraszól az utasokhoz: — Vágányzár! Csak az egyik vágányon haladhatunk Miskolc felé. Innen már sürűA pályamunkások fedél alá állnak. A vágánykocsi elindul, az új vonalon, egyenletesen, kattogás nélkül siklik Miskolc felé... A mezőkövesdiek már felkészültek a fogadósra. Néhány hónap múlva mér Kövesd határában nyújtóznak az ég felé a hatalmas vasoszlopok. Hosz- szú volt a várakozás ideje, de még hosszabb azoknak, akik a miskolci vasútvonal villamosítását végzik. Faj- kusz Imre, a MÁV villamos felső— Nemsokára. A második ötéves — S az emberek szeretik a munkát? Szeretik ezt a vonalat? Poták István bácsi, az egyik oszlofv állító munkás felelet helyett terej>- nézésre invitál. — Jöjjenek, nézzék meg. A vasúti kocsik között mesés virággruppok. Az egyik virágágy közepén csaknem embermagas gladiólusok, ott pedig egy szökőkút csobog. Az egyik kocsinál megállunk. F> A HÉT KÖNYVÚJDONSÁGAI A Munkás napok — harcos évek címmel statisztikai adatok, művészi illusztrációk és grafikondk tükrében mutatja be a Közgazdasági Kiadó új kiadványa országunk 15 éves fejlődését. Akcióban az SS címmel megrázó dókámén tumkötetet adott közre a Zrínyi Kiadó a német fasizmus „elitcsapatának” rémtetteiről. Az Aurora-sorozat új kötele Mozart bécsi levelei. Tretyakov szovjet író egy kínai diák és családja történetét tárja elénk Teng Si-hua című világsikert aratott regényében. Pluhar! csehszlovák író Ha elhagysz című re-' gényében a disszidáltak keserves vesszőfutását ábrázolja. Tyendrakov A csodatévő szentkép című kisregénye a Tarka Könyvek újdonsága. A Világirodalmi Kiskönyvtár új kötete Shakespeare So)c hűhó semmiért című vígjátéka. Hétnyelvű sportszőtárt adott közre a Sport Kiadó a labdarúgás, atlétika, kosárlabda és vívás tárgyköréből. „...hogy hazánk hűséges állampolgárává váljék“ A ..fővendég”, az ünnepelt azonban még hiányzott. A teremben lévő emberek egyre gyakmbban tekintgetiek az ajtó felé: jön-e már, pontosaooan: hozzak-e már? Hozták is fehér pólyába kötve ifjú Barkóczi Palikát, akinek a névadó ünnepségére gyűltek egybe a rokonok, munkatársak, ismerősök. A Borsod megyei Kiegészítő Parancsnokság kollektívája szervest?. rendezte meg ezt az ünnepséget. Itt dolgozik az anya. Barkóczi Pálné tiszthelyettes. Az apa: Barkóczi Pál vájár. Aztán a névadó szülők, Nagy József és felesége is helyet foglaltak ez asztalnál, és elkezdődött az ünnepiig. Egy kicsit mindannyian elfogő- dotlan hallgatták B^jkó Józsefnek, a második kerületi tanács kiküldöttjérészében gyakran koccantak össze a poharak az újszülött egészségére. A Borsod megyei Kiegészítő Pa- roncsnokságnál lassan már megszokottá válik az ilyen ünnepség. Nem most gyűltek itt össze először névadásra. Eddig nyolcszor tették széppé a termet Palika társainak tiszteletére, ünneplésére. Az itt dolgozó emberek természetesnek tartják, hogy barátok, munkatársak, ismerősök között ünnepel jé k meg ezt a nagy családi eseményt. A Kiegészítő Parancsnokság, kollektívája pedig minden esetben méltó szervezőnek is bizonyult, névadásnak valóban ünnepi keretet tudott biztosítani, olyan keretet, lyen illik is szocialista erkö’csünk egyre népszerűbbé váló szokásához, a névadó ünnepséghez. vezeték építésvezetőségének dolgozója szívesen emlékezik az eltelt évekre. — Hegyeshalommal kezdtük a nagy munkát. Az országhatárra vezettük ki Budapestről a villanyvezetéket. 1949-ben kezdtük a Keletinél Miskolc felé a villamosítást. Füzesabonyig haladtunk eddig. Itt még időzünk egy keveset, s utána indulunk tovább Mezőkövesd, Miskolc ták bácsi beinvitál: nézzük meg belülről is. Elragadó. Tapétás falak, plüss székek, a sarokban „szerényen húzódik meg” a televízió. A képmasdnára mutatva, így szól kísérőnk: — Ezt a virágosításért kaptuk mert mindenkinek nagyon tetszik. A televízió jnellett rádió, beépített könyvszekrény. Itt szórakoznak a vasutat villamosító munkások. Füzesabonyban már állítják a villamos távvezeték oszlopait. iödnek a megállást vagy vesztcglést lelző táblák. Nagy munka folyik e vágányszakaszon. Miskolc felé haladlak a vágányépítők, nemsokára a negye határára érnek a vasúti villa- Tios-távvezeték építői is. Zuhog az eső szakadatlanul. Ilyenkor mondják: még a kutyát sem érdemes kiengedni. Mégis, előttünk 100 méterré emberalakokat pillantunk meg a vágányok között A vágánytól jobbra behemót gép vágja, falja a földet rostálja a sárrá sűrűsödött homokot, rakja félre a megtisztított vasúti követ Vágányépítőkkel találkozunk. Keresztesi János, — miközben arcáról sűrű patakokban csorog az eső — feszes vigyázzállásban jelentkezik: — Keresztesi János, pályamester jelentkezem. — Miért nem bújnak el az eső elől? — Sok munkába kerülne az nekünk. — ??? — Hiába, itt van nem messze tőlünk az őrház, mégis dolgozni kell, biztonságos talajra kell vinni a rostáló gépet, mert a nagy eső eliszapo- sította a földet, s ha hosszú ideig itt áll a gép, belefúl, nem tudjuk kiemelni. De reméljük, néhány méterrel odébb, már nem fenyeget ilyen veszély. — Mikor telik le a műszak? — Nemsokára. — Mennyit haladtak ma? — Sajnos, nem sókat, mert egész nap esett, mintha dézsából Öntötték volna. Pedig 282 folyóméter volt a tervünk. —. Na, sebaj, majd holnap kipótoljuk — elegyedik a beszélgetésbe Venter Mihály, a pályafenntartási csoport egyik tagja. — Honnan jöttek ide a vasútépítéshez? — Szabolcsból. — Szeretik a vasutat? — Már hogyne szeretnénk! Régen itt dolgozunk már a pályafenntartásnál — veszi Ismét magához a szó fonalát Keresztesi bácsi. — Hej, azelőtt nehéz volt ám a munka. Mindent kézzel kellett csinálni. A talpfákat lehelyezni, síneket rácsavarozni meg a követ a pálya alá verni. Kifacsarta az ember minden erejét. — És most? — Tessék nézni ezt a gépet, olyan jó ez, hogy talán ennél jobb a világon sincs — mutat a lassan-lassan szilárd talajra találó rostáló gépre. -— Tessék megírni az újságba, hogy Sápi Lajos, Baikal János meg minden ember nagyon hálás ezért a masináért Villamosenergia-többlet az őszi-téli hónapokra A Nehézipari Minisztérium kollégiuma hétfői ülésén megvizsgálta, hogyan készült Jel a villamosenergiaipar az őszi-téli terhelési csúcsidő- szakra. Megállapította, hogy az iparág az első félévben jól dolgozott. Az együttműködő energiarendszer hárommil- liárd nyolcszázhatvankilenc millió nyolcszázezer kilowattóra villamosenergiát szolgáltatott. Ez 101,74 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Csökkent a hálózati veszteség és az erőmüvek önfogyasztása is, így a fogyasztóknak jutó többlet-villamos- energia 2,3 százalékkal haladta meg az előirányzatot. Az őszi-téli csúcsterhelési időszakban a feladatok növekednek. Az évvégi csúcsterhelés előreláthatólag Körülbelül 110 megawattal lesz nagyobb, mint az előző évi hasonló időszakban. A terhelésnövekedést az épülő erőművek új gépegységeinek üzembehelyezésével fedezik. Októberig azonban átmeneti nehézségeket okoz, hogy mind a pécsi, mind az ajkai erőmű beruházási munkái késnek és az új gépegységek üzembehelyezése az előirányzottnál két-három hónappal később történik meg. A kollégium úgy intézkedett, hogy a villamosenergiaipari igazgatóság forduljon a Kohóéi Gépipari Minisztériumhoz, valamint a kivitelezésben érdekelt töbW szenthez: kövessenek el mindent, hogy az új gépegységek októberig megkezdhessék az üzempróbát és « téli időszakban kisegítsék a villamot- energiarendszert. Addig Is, amíg ez bekövetkezhet, a hiányt az energia- behozatal növelésével pótolják, elsősorban a baráti országokból. (MTI) leié. Szeretjük ezt a vonalat. Szívünkhöz nőtt már az évek alatt *— 'Mikor üdvözölhetjük önöket Miskolcon abból az alkalomból, hogy hozzánk is elér a villamosvezeték? De nemsokára szedik a „sátorfát* s indulnak Miskolc felé... Pásztory Alajos Foto: Szabados György. A villamosítást végző munkások esténként a klubkocsiban televízió t mellett szórakoznak. nek beszédét, majd a szülők felálltak és ünnepélyes fogadalmat tettek: hűséges állampolgárt nevelnek Palikából. Virágcsokrok, ajándékok kerültek az asztalra, a munkatársak, ismerősök ajándékai. Az ünnepség azonban még nem ért véget. További S zombaton, a késő délutáni órákban ünneplőruhás emberek gyülekeztek a Bocskay-laktanya ndvarán. Nők, férfiak vegyest. Amikor már szép számmal összegyűltek, elfoglalták helyüket a kultúrteremben, a szépen terített asztalok mellett. Az épülő új transzformátorház, amely a villamos-felsővezetéket látja majd el energiával.
