Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-23 / 173. szám
twmfeat. I960, július ÍS. s Két kép az ünneplő Sztál invárosból A vasas népilánc fesztivál színpompás felvonulásában résztvettek a vendétsze- repló francia táncosok Is- Képünkön a francia táncosok, illetve a kísérő zenekar egyik csoportja látható. Hősi bányászmunka volt Csendes vasárnap este terpeszke- Xdett a falura. Ki a család körében í szórakozott, ki éppen a bónyászklub- i ban nézte a Középeurópai Kupa má- i sodik fordulóját. És ekkor... X Hirtelen élesen, sürgetően, veszélyt i jelzőén csendült fel a bánya főmérnökének a telefonja. Izgatott, fojtott t hang közölte: 1 a III-as aknán, a 6-os lecsapoló 5 fúrólyukból nagymennyiségű víz 2 zndult a vágatokba, sűrű uszó- 2 homokot hordva magával. 2 A hír futótűzként terjedt el Ede- l lényben. Néhány perc múlva a III. t aknánál voltak a vezetők s bányá- í szók egyaránt. Nem szóltak senkinek ; névszerint, hívás nélkül jöttek. És ’ feltűntek a II. aknai bányászok is, 1 mint Dankó Lajos, Varga István és Jtöbb KISZ-fiatal. Jöttek segíteni. • mert közös ügyről volt szó. X A bánya mélyén, a 6-os számú le- j X csapoló fúrólyukból már mintegy 2 fél méter átmérőjű sugárral tört elő 2 a víz. Percek alatt olyan lett az X északi mező, mint valami csatatér. A 2 bányászok. Hevesi főmérnök és Knez aknamérnök elvtársak irányításával nekiláttak a gátak építéséhez. Az első gátat Parcz elvtárs és Szintai István kezdték építeni. A víz hatalmas hullámokkal borította be őket. Kerekes bányamester és Venczel Ernő vájár pedig a második gát építéséhez láttak. Ekkor a víz mintha csak tréfálkozott volna velük, hirtelen lecsendesedett, az emberek fellélegeztek, lám-lám. mégis csak sikerül megfékezni a bánya ellenségét, ám hirtelen újult erővel —■ per- cenklnt 5000—6000 literes mennyiséggel — zúdult a bányászok nyakába. Bokk János fiatal aknásznak már csak a szeme fehérlett, az egész embert belepte a szürke úszóhomok. De a többiekkel együtt állta a sarat. Az emberek kint sem pihentek. Az Alkotmány Tsz szénát ajánlott fel bányamentéshez, s a bányászok szinte háton hordták be, hogy eltömjék, elzárják a vizet. A párttitkár. Szabó Lajos elvtárs a más munkahelyre igyekvő bányászokkal beszélgetve, arra kérte őket, dolgozzanak úgy. hogy az akna a vízbetörés ellenére is teljesíthesse tervét Amíg az egyik részen tombolt az Befejeződtek a felvételi vizsgák a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen befejeződtek a felvételi vizsgák. A gépészmérnöki karra 172, a kohómérnökire 47, míg a bányamérnöki karra 85 jelentkezőt vettek fel. Az idén az egyetem három előkészítő tanfolyamot szervezett azok részére, akik az érettségi után termelőmunkát végeztek. Az előkészítő tanfolyamot végzettek túlnyomó többsége a levelező tagozatár, a másik helyen a bányászok minden addiginál nagyobb energiával termelték a szenet Sok bányász műszakja letelte után is ott maradt a bányában, hogy segédkezzen a víz megfékezésében. így jelentkezett műszakja letelte után a Gyöngyösi szocialista munkabrigád. Egy hatalma®, út transzformátor beszállítását bízták rájuk, amelyet a tartalékszivattyú üzemeltetéséhez hozattak. Ekkor egy újabb hír érkezett: a víz minden eddiginél nagyobb, erővel veszélyezteti a meglévő gátakat. A Gyöngyösibrigádból Süveges András rohant a meggyengült védőgáthoz, ahol a víz ökölnyi nagyságú kavicsokat sodort nagy erővel kifelé. Süveges nem törődve a sűrű. iszapos zuhataggal, igyekezett eltömni a rést Gumicsizmáját úgy beszőtte a finom úszóho mok* úgy rákötött a lábára, hogy késsel kellett lefejteni. A munkások és műszakiak egy*- forma erővel, akarattal küzdöttek a bánya réme ellen. Amíg egyik helyen Süveges elvtársék a meggyengült gátat javították, addig Kiss elvtárs, a bánya igazgatója, valamint Soltész éa Tr esz te nyák elvtársak egy szűrő- gátat építettek, hogy az úszóhomok ne akadályozza meg a hatalmas szivattyúk munkáját Hosszú órákon, napokon át'folyt az emberek küzdelme, harca a víz ellen, míg végre két és félnapos küzdelem után sikerült megfékezni a bánya rémét. visszaszorították a legnagyobb ellenséget, a bányavizet. A III. aknán elmúltak a nehéz napok. Győztek a hétköznapok hősei, a bányászok ... Baráz Antal Vesess baleset nélkül.., Olaszliszkai híradás kicsi a libák tojáshozama, átlagosan 18 a keltetés! időszak közeledtével. Most a telepen olyan egyedeket választanak ki, amelyek tojáshozama eléri a 30—35-öt. Máris jó úton haladnak a kiválasztásban, mert vannak. olyan fajták, amelyektől 32 tojást is lehet várni. A gondos kiválasztás révén még tovább fejlődik a Tépik a kacsákat. As elsöosztályú toll kilójáért KM forintot flaot aa átvevő. helyen olyan a rét, mintha nagy fehér papírral terítették vcína le. S amit a határban látunk, csupán csak egy része a szárnyas állománynak. A nevelőkben ezrével íutkároz- nak a kiskacsák, azonkívül nevelnek libákat, csirkéket A megye határain túl is emlegetik már OlaszÜszka nevét, s ha szóbakerül, a szárnyasra gondolnak. Borsodban ez az egyedüli hely, ahol megfelelően kihasználják a természetes vízterületet, s nagyüzemi módon, mondhatni tudományos alapon nevelnek szárnyasokat ra jelentkezett, azonban közülük csaknem húszat a nappali tagozatra vettek fel. A korábbi évekkel ellentétben egyre többen vannak olyanok, akik jelentkezésük előtt egy, vagy több évet különböző üzemekben dolgoztak. Az Idén a gépészmérnöki karra 60, míg a kohómérnöki karra 21 olyan hallgatót vettek fel, akik már üzemi tapasztalatokra tettek szert. Nem ingerkedni való liszkai libák, kacsák emlegetésével, inkább azt akarjuk elmondani röviden, amit ebben a községben a víziszárnyasoknak úgymond eldorádójábán láttunk, hallottunk; Már a község határában látni a hatalmas libanyájakat. A Bodrog mentén több Állandóan nagyobb baromfiszállítmányokat indítanak útnak a megye és az ország különböző részébe. Csak, hogy néhány adattal példázzuk az idei forgalmat. Az utóbbi nadezzük, miért nem foglalkoznak a megyében több helyen is intenziven a mezőgazdaság e jövedelmezi forrásával. A választ a telep ismeri nevű vezetőjétől, Karajz Miklós elvtárstól vártuk. — Véleményem szerint a szárnyasneveléstől még sok helyen idegenkednek, s kissé lebecsülik, mondván nem érdemes vele piszmogni. — Miért mondják ezt? — Azért, mert több helyen csak belekapnak, kisebb mennyiséget vásárolnak, hogy elmondhassák; mi ií foglalkozunk szárnyasneveléssel. A gyakorlat aztán az, hogy a vétel utár kapkodnak a férőhelyek, a takarmány, a víz biztosításával. Gyakor baj az is, hogy nem választanak megfelelő hozzáértő gondozót Sajnos, akik innen visznek továbbnevelésre baromfit azokkal sohasem jön el a jószágok kezelője, hogy tapasztalatokat szerezzen, pedig sokat tanulhatna az itteni tapasztalatokból. A kacsa nevelésnek jelentős szakirodaima van, de a libanevelésnél még nerr beszélhetünk ugyanerről. 200—30C liba neveléséhez pedig már hozzáértés kell. E hiányában hull legtöbb helyen a jószág, s ekkor mondják ki a végső szentenciát: nem keli szárnyas. ■ Pe<% JSÄSSS azért mondom, mert olcsó és szakszerű kezelés mellett kifizetődő, hanem azért is, mert megyénk csaknem valamennyi pontján lehet bőségesen vizet találni. A folyóvízben libát, az állóvizekben, ahol sok a természetes táplálék (csigák, halak, növényzet) kacsát érdemes nevelni. Szívesen jegyeztük fel Karajz elv- társ szavait A telep többéves tapasztalatait szívesen bocsátja bárki rendelkezésére. A tapasztalatok közül Érdekes azt Is elárulni, hogy ezer darab libának, 840 kacsának (törzs- állomány), 7900 darab pecsenyekacsának, 5200 darab csirkének a kezelő, illetve nevelő személyzete mindössze 12. Ez természetesen csak úgy lehetséges, hogy a telep korszerű épületekkel, ólakkal, s egyéb berendezésekkel rendelkezik. A icivfíre ;« gondolnak itt Olasz-' m jovore is Us2kán ^ talános az egész országban, hogy lúdállomány Olaszliszkán. Sokat segít majd a megye baromfiellátásában az is, hogy a rekonstrukciós munkálatok eredményeként bővül a keltetőállomás, új gépekkel gyarapodik, s jövőre már lehetővé válik« hogy többtízezer baromfival Jutta», son többet Olaszliszka a kereskedelemnek, a fogyasztóknak. Garami Foto: Szabadé« két statisztikai adat igen tanulságos. A felnevelt kacsáknál, libáknál az elhullás mindössze 3,6 százalék, a csirkéknél sohasem haladta meg a 10 százalékot, hanem azon alul volt pokig továbbnevelésre, levágásra a telep átadott 417 pecsenyelibát 15 mázsa súlyban, 15 767 csirkét 13 800 kilogrammban, 7700 darab pecsenye- kacsát 154 mázsában. Ezenkívül nagyobb mennyiségű, elsöosztályú tollat küldenek az átvevőhelyekre, ahol kilónként 108 forintot fizetnek. Pillanatnyilag is tépik a kacsákat s egy- egy kacsa 5—6 deka tollat nyújt. Köztudott, hogy,a baromfi egyike azoknak a jószágoknak, amelyek a leghasznosabban értékesítik a takarmányt, 8 ha ez így van, jogosan kér| Az aratás alatt is zavartalan a borsodi bánya- és iparvidék \ zöldség- és gviwilcsellátása Borsod megyében az idén 103 ter- \ melőszövetkezet kötött termelési ; szerződést a MßK-kel a borsodi ipar- ; vidék zöldségellátására. A tsz-ek az idén, a korábbi évek gyakorlatával ellentétben, egy-egy községben nem sokféle, hanem inkább nagy területen, kevesebb zöldségféle séget tér-, melnek. így az iparvidék szükségletének megfelelően, egyszerre nagy mennyiségben, olcsón tudnak azonos : minőségű árut szállítani. A borsodi tsz-ek a kertészetben most, a gabonabetakaritás idején úgy szervezték meg a munkát, hogy a zöldséges földeken elsősorban a nők, a felsőbb osztályú iskolások és a tsz még munkabíró nyugdíjasai dolgoznak. Egy-egy tsz naponta 60—80 szedőt tud beállítani, 30—40 tag pedig az egyéb kertészeti munkát végzi. A megfelelő munkaszervezés eredménye, hogy néhány tsz kivételével, a közös gazdaságok zöme most is naponta, rendszeresen szállítja e beérett mennyiséget. Ma már a borsodi ipar- és bányavidéket, ózdot, Kazincbarcikát a Bodrogközben termelt újburgonyával látják el, de önellátó a megye zöldbabból, sárgarépából, karalábéból, fűzőtökből és más zöldségféleségekből is. Most kezdték meg a mezőcsáti és a mezőkövesdi járás tsz-eiből a paradicsom és a paprika szállítását, amit eddig zömmel más megyékből hoztak be. Néhány napon belül ebből is kielégítő mennyiségben púdnak szállítani a Szuha- és a Sajó-völgyi, valamint az ózd-kömyéki bányatelepülések ellátására. A jólszervezett munka eredményeként a borsodi tsz-ekböl naponta 8— 10 vagon friss zöldségféle kerül a borsodi ipar- és bányatelepekre. v^té^kö^keztéb«nk<JK írókba' 'szint** Nyéklédhára közflt*. gondatlan Emberéletben nem esett kár, de az anyagi veszteség jelent«*.
