Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-20 / 170. szám

esZAKMAGYARORSMQ 5 Nyári művésztelep Több mint száz borsodi bányász vesz részt az idén jutalomüdülésben A Borsodi Szénbányászati Tröszt- nél az idén első Ízben küldték Ju- taJomüdülésre a munkában kiváló dolgozókat. Az év első hét hónap­jában 108 bányász gyűjtött új erőt a további feladatok végzéséhez. Hajdúszoboszló. Hévíz s az ország más üdülőhelyein kívül az Idén 68 borsodi bányász pihent a Szovjet­unióban és a népi demokratikus országokban. A borsodi bányászok 15 főnyi küldöttsége pedig juta­lomképpen a Béke-Vonattal utazott Moszkvába. A Borsodi Szénbányászati Tröszt az elkövetkező hetekben újabb 40, munkában kitűnt bányász részére teszi lehetővé a külföldi üdülést A borsodig bányászok az NDK-ban. Csehszlovákiában. Ausztriában töl­zött neves művészek is vannak, mint Xanthus Gyula, Tamás Ervin, Moldován István. A borsodiak kö­zül Zsignár István, Halász Szabó Sándor, Bertha Zoltán. Palcsó De­zső, Papp László vett részt a toka)! művésztelep munkájában. De a szak­körvezetőkön kívül festegető szak­köri tagok Is dolgoznak ezen a nyá­ron Tokajban. Esténként kiváló szakemberek tartanak nekik előadásokat különbö­ző művészeti kérdésekről. Az elő­adók között volt többek között Po­gány ö. Gábor, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatója is. Az esti elfog­laltságoktól eltekintve, a művészek a nap túlnyomó részét festéssel töl­tik. Igen sok tokaji vonatkozású al­kotás készül Itt. amelyekkel bizo­nyára nemcsak a borsodi, hanem a fővárosi tárlatokon is találkozha­tunk majd. , A KÉPZŐMŰVÉSZETI GALÉRIA CÉLJA A chicagói Művészettörténeti Inté­zet igazgatója a napokban a követ­kezőképpen jelölte meg a modern múzeumok és tárlatok ..végső célki­tűzéseit". Napjainkban a múzeumok nem lehetnek többé műtárgyak már­vány-mauzóleumai. Mert nézzük csak a chicagói Armour-Galeriát. A láto­gatók itt találkát beszélhetnek meg. az étkezőben és kávézóban ehetnek, ihatnak, megbeszéléseket is tarthat­nak anélkül, hogy akár egy pillan­tást kellene vetniök valamelyik fest­ményre, vagy szoborra... HIÚSÁGI VILÁGCSÚCS Az egyik rendkívül hiú íróról me­sélik, hiúságában odáig megy. hogy saját születésnapján táviratban gra­tulál — az édesanyjának ... JViunkavédelmi kiállításon Miskolcon, a Kossuth utca bejára­tánál „emberóriás" hívja a járókelő­ket a Szakszervezetek Megyei Taná­csa nagytermében rendezett munka- védelmi- kiállításra. Az SZMT mun­kavédelmi osztálya szakszervezeti bizottságok közreműködésével ren­dezte meg a rendkívül érdekes mun­ka- és egészségvédelmi kiállítást. Az elmúlt évek munkavédelmi ki­állításaihoz mérten sokat fejlődött a jelenlegi. Igaz, nincsenek monumen­tális szemléltető eszközök, hanem a munkavédelmi agitáció szempont­jából sokkal fontosabb baleseti fény­képek mutatják be a látogatóknak, mit eredményez a figyelmetlenség, vagy a felelőtlenség. Különösen a közlekedési szakmák tablóinál időz­nek sokat a látogatók. A fényképek elénk tárják a baleseti okokat, de több képen ott láthatjuk a halálos áldozatokat is. Az egyes munkafolyamatok szak­szerű és biztonságos végzéséről, az eddigi kiállításokon a látogatók csak legfeljebb a plakátokról s a grafi­kákról éltesülhettek. A Vasas Szak- szervezet központja a kiállítás ren­delkezésére bocsátott több Igen szemléltető makettet. Ezek a kohá­szati munkafolyamatok egész sorát nxutatják be és képet adnak az üze­mi rend. a logikus üzemelrendezés fontosságáról. A bányaművelésnél használatos különböző gépek és szerszámok he­lyes kezelésére Is kioktatja a bá­nyászokat a baleseti kiállítás. Több fényképpel Illusztrálják a balesete­ket, s a kárvallottakat A kiállítás tablói is bizonyságot adnak arról, hogy a bányaiparban a legtöbb baleset a külszíni munkák­nál következik be. Több olyan, kicsinyített munkagé­pet mutatnak be a vasiparból, ame­lyeken a védőfelszerelések elhelye­zése kötelező, s amit sajnos, több esetben az üzemekben elmulaszta­nak. A kiállítás egyik ítészében nagy­méretű tablók mutatják be. hogy dolgozó népünk, állama hogyan gon­doskodik a munkásokról, az elmúlt 15 esztendő alatt milyen szociális és kommunális létesítményeket épí­tettünk a dolgozók és családtagjaik Rendkívül ötletesnek találjuk a „Beszélő embert". Egy felöltöztetett kirakati bábu, kezében fizetési szalag és boríték látható. Lényegében a boríték beszél, azaz bemutatja, hogy mit kap egy munkás a fizetésén kí­vül. Igaz, a kiállítás rendezését nehezí­tette a kis hely. Mégis, úgy véljük, néhány apróbb kiállított tárggyal, grafikonnal gazdagabbá lehetett vol­na tenni e tárlatot. A kiállítás szerves tartozéka a filmvetítés. Egy-egy nagyobb láto­gató-csoport érkezése alkalmával né­hány percre elsötétülnek a nagyte­rem ablakai, s a filmvásznon lepe­regnek a megtörtént üzemi balese­tek. Idős szakmunkások, akik már évtizedek óta dolgoznak a gyárak­ban. a kiállításon észlelnek rá. hogy milyen sok baleseti forrást hagytak eddig figyelmen kívül. A munkavédelmi propaganda egyik alapköve a munkavédelmi ki­állítás. Elmondhatjuk: a miskolci betöltötte hivatását, s dicséret illeti mindazokat, akik megrendezésén fá­radoztak. Munkájuk azonban még eredményesebb lett volna, ha hosz- szabb ideig, — nemcsak július 23-ig — tartanák nyitva a kiállítást. P. A. Mire költötték jövedelmüket az év első hónapjaiban a munkás- és alkalmazotti háztartások? fílyan fáradt volt, slip bírta emelgetni a lábát. Nem gondolt semmire, nem tellett volna rá az ere­jéből A többiek is hallgattak, mé­lyen. magukbamerülve. Mire beértek a faluba, öreg ette volt. Ügy váltak el a kapukban szó nélkül. Nem kérdeztek semmit. Min­denki tudta, mi a dolga. Holnap is jön ugyanaz, ami ma volt. A lábával lökte be a kiskaput. Amikor 1 elakasztotta a kaszát az eper fára. hirtelen eszébe jutott, hogy jő lenne megverni, azzal se töltené az időt reggel, egyenest mehetne ki a határba. Felkapcsolná az udvari lám­pát, ad az annyi világosságot, hogy nem ütne az ujjára a kalapáccsal. Amikor letette magát az asztalhoz készített székre, úgy érezte, nem lenne képes felállni. — Minek hajtod magad annyiraf — állt eléje az asszony. •- Adj vacsorát — válaszolta. Szótlanul kanalazta a forró levtst. a hagymát kilökdóste a tányér szé­lére. Nem szerette. Amikor végzett a levessel, megkérdezte: — Van még valami? *— Gombapörkölt, a gyerek szedte. — Az jó. Evett, lassan, gondosan megrágva az ételt. Kopogtak. — Tessék! ' Az elnök nyitotta rá az ajtót. *- Jó estétr Neked is. Mi járatban vagy? ** Vasárnap is kéne aratni. Vasárnap? “• Vasárnap. — Nem tudom, hogy" fog menni. Az emberek fáradtak. — Majd pihennek télen. — De most fáradtak. — Muszáj. — Azért jöttél? Tudod, én benne vagyok. — Te mindenben benne vagy oszt már nincs emberi ábrázatod. f----------------­V AS-----------­— Majd télen meghízok — erőlte­tett mosolyt az arcára, hogy meg­vigasztalja a feleségét. Az elnök elengedte a füle mellett az asszony megjegyzését, mintha nem is hallotta volna. — Szólhatnál az embereknek. Rád jobban hallgatnak. Ott vagy köztük, senki se mondhatja, hogy vizet pré­dikálsz és bort iszol. Nekem meg a fejemhez vágják: könnyű neked, te nem húzod a kaszát napestig. Pedig nincs igazuk, én is csinálom a ma­gam dolgát De hát ezt még sokan nem értik, azt hitzik. csak az munka, amit ók végeznek. Annyit lótok-futok, estére alig érzem a lábam. — Mit mondjak nekik? — kérdezte kissé únottan. pedig nagyon jól tudta, mit kell majd mondania. *= A múltkor megbeszéltük a veze­tőségben. Ha vasárnap is aratunk, sokat nyerünk, az időjárás is sürget Ha borul, mintha tűkön ülnék, csak nézem az eget, nem lesz-e belőle jég. Szólsz, Pista? — Szólok, de te is nyisd ki a szá­dat. Sokszor már úgy érzem, hogy mindig velem akarod elintéztetnl a népszerűtlen feladatokat, hadd szid­janak engem a tagok. — Téged nem szidnak, te ott vagy köztük, hallgatnak rád. — Ott vagy köztük! Rád hallgat­ÁRNAPI ARA nak! —* mindig ezzel hízelegsz ne­kem, ha rá akarsz szedni valamire. — Rászedni, Pista? Mért mondod ezt? Hát kinek az érdekében csiná­lom, talán magamnak? — Jól van. jól, azért nem kell mindjárt bekapni... Szóval vasárnap is? Jó. majd elmondom az emberek­nek, aztán majd meglátjuk. — Akkor én megyek is. Szervusz! — Jó éjszakát. Tőéiben lepihentek a folyóparti fűzetek alatt. A fiatalok füröd- ■: k. a lányok nagyokat sikongtak. a legények lebuktok a viz alá. meg­csiklandozták ókat. — Ezek még most sem férhetnek a bőrükben. — Mt sem voltunk különbek, erre is jutott az erőnkből, bolondozni a lányokkal. — Ügy beszélsz, mintha mór meg­öregedtél volna. ■» Kétszer húsg ét> az mégse húsz év. — Fáradt vagy? — Égy kicsit. — Oszt a vezetőség azt akarja, va­sárnap is arassunk. Ma hallottam az elnöktől. Könnyű neki, egész nap csak a lábát lóbálja az irodán. — Szeretnél elnök lenni? — Én?l Bolond vagy te. Pista/ —;-----------7 T AS Hogy mindenki engem áztasson. Ha valami nem megy úgy. ahogy kéne, mindig csak az elnök a hibás. — Pedig az elnök csak a lábát ló­bálja az irodán — nyomta meg a szót Pista. Amaz felkapta a fejét, megértene i célzást. — Pártolod az elnököt? — Te mondtad, nem cserélnél az elnökkel, mindenki öt szapulja, ha valami nem megy rendjén. — De azért hogy még vasárnap is arassunk? Nincs annak lelke, nem vagyunk mi gépek. — Mit gondolsz, kinek aratunk? Gyere csak. mutatok neked valamit. Felállt s nehézkes, fáradt járással a még lábon álló búzához ment. Társa követte, majd a többiek is feltápász- kodtak. akik eddig csendben, szóra­kozottan hallgatták a társalgást. Pista megállt a búzatáblánál, majd lehajolt és bal karjával belekaszált a bors­száraz életbe. Leguggolt. A többiek körülállták. — Pereg, nagyon pereg, pedig a kezem nem kasza, — az még jobban mepveri. Ha jönne egy jég. — Ne adja isten! Mind kiverné. — Arassunk vasárnap, emberek? -* egyenesedett fel Pista és kérdően né­zett az emberek arcába. Nem szólt senki. Csöndben vissza­kullogtak a fűzfák alá. K orán ébredt a falu vasárnap is. öt óra lehetett, amikor Pista, vállára lökve kaszáját, kifordult az udvarából. A szomszéd felesége beszaladt az urához. — Nézd már, ember, ez a bolond megyen! — Hiába, egy párttitkámak példát kell mutatni — nevette el ma­gát ka fánkod v a. — Én is bolond vagyok akkor, meg te is az leszel. Gyerünk, vedd a sar­lót. Télen majd kiimádkozhatod ma­gadat. Az asszony még akart valamit mondani, valami csípősét, de jobb­nak látta engedelmeskedni. Kapta a vizesbutykost. szaladt a kúthoz. Férje, vállán a kaszával, megállt a kapu­ban, nézte a feleségét, amint kapkodó mozdulatokkal öblítette ki a büty­köst. majd odakurjantott: — A közepi bői merd, asszony, hogy jó hideg legyen, mert ma Is meg­izzadunk. Gulyás A Kői ponti Statisztikai HlvaUl­raáofélezer munkás én alkalmazot­ti család Jövedelmének alakulását, s azt, hogy mire költik bevételei­ket. mennyit fordítanak kontra, ruházkodásra és egyebekre. A ház­tartás-statisztika képet ad a csali­ról, s az eredmények szinte egé­szében általánosíthatók, mert a háztartások tagjai a különböző dolgozó rétegek tagjai közül kerül­nek ki. Az idei év első hónapjaiban ki­adásainak élén természete»«» to­vábbra is az élelmiszerekre, élve­erre jutott a családok összes kere­setének kereken 47 százaléka. S bár ma bőségesebben. Jobban és választékosabban étkezünk, mint bármikor ezelőtt — az élelmiszer­kiadások csökkenő irányzatot mu­tatnak. öt évvel ezelőtt ugyanis a családok bevételének 55 százaléka, három évvel ezelőtt 50,4 százaléka. 1958-ban pedig 49.2 százaléka ment kontra. A házi költségvetés második leg­nagyobb tétele a tapasztalatok szerint a ruházkodás, amely ma már as Öen es kereset 174 száza­lékánál tart. Érdekes, hogy ezzel pont ellentétes a lakás karban tar­tásra, fűtésre, világításra, lakbérre költött öeazegek görbéje: 1955-ben még kilenc. 1950-ban 84. 1957-ben 84 s as Idén mindössze 7.7 száza­léka a családtagok keresetének. Lakosságunk növekvő életszín­vonalát bizonyltja a lakberendezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós fogyasztási cikkekre — mosógépre, porszívóra, rádióra, televízióra, stb. — kiadott összegek százalékos ala­Hasonlóképpen emelkedik a mű­velődésre, oktatásra és szórako­zásra Jutó kiadások aránya, vi­szont évek óta azonos színvonalon mozognak a közlekedési költségek, s lassú, ds állandó „többlet-ráfor­dítás" tapasztalható az egészség­ügyi, szépségápolási tételeknél. A természeti és történelmi szép­ségek kevés helyen olvadnak olyan gyönyörű harmóniába megyénkben, mint világhírű városkánkban. To­kajban. A Tisza és a Bodrog ölelke­zése, partjaikon magasba fúródó fe­hértörzsű topolyák, hajlott koroná­ja fűzék. a másik oldalon a nek- tártcsorgató hegyek: a teraszos Fi­náncdomb, a karóktól borzas Tehén­tánc, a széleshomlokú Nagykopasz, s a folyók és hegyek közé ékelt To­kaj. Mindez lenyűgöző, festők ecset­jére kívánkozó látvány. Es a festők itt is vannak! Ecset, paletta, vászon a szerszámuk. Lép- ten-nyomon találkozhatunk velük: most egy hegynek futó szűk sikátor­ban, majd a Bodrog-parti uszályok­nál. Klóidéig szemlélődnek, aztán állványukkal letáboroznak ée kezdik a munkát. Hamarosan félkaréj ke­rekedik körülöttük ráérő emberek­ből, fiatalokból. De ők cseppet sem zavartatják magukat, csak festenek, festenek sötétedésig, a művész áhí­tatot parancsoló szellemiségével, al­kotó ihletével. A Népművelési Intézet nyaranta művésztelepet nyit Tokajban a diák­otthon két gyönyörű barokk épüle­tében. A részvevők mo6t jobbára az üzemi kultúrotthonok képzőművé­szeti szakköreinek vezetői, akik kó­rosból is. és mát városokból 1$. Kö­zöttük sok a fiatal. Ezektől az embe­rektől nem lehet kívánni, hogy mondjanak le mindenféle kulturális szórakozásról. Sőt! Olyan kulturális életet kellene teremteni, ami megfe­lel igényeiknek, ha teljesen nem Is tudja azokat kielégíteni Félő. hogy ezek az emberek éppen emiatt keres­nek majd maguknak más munkahe­lyet. Ez pedig — mivel többen kö­zülük nagytudású szakemberek — igen kárára lenne az erőműnek. Ezek voltak a legfontosabb prob­lémák. amelyekről a Tiszapalkonyal Erőmű vezetői tájékoztatták Rónai Sándor elvtérsat. (Pt) vállalják a 3 millió forintos több­letnyereség biztosítását A tanács­kozóterem felépítésének költsége az előzetes számítások szerint körülbe­lül 3 millió forint lenne, tehát a ter­ven felüli nyereségből fel tudnák építeni. Meg lesz-e ez a többletnye­reség? Erre a kérdésre kielégítő vá­laszt ad az itteni dolgozók eddigi teljesítménye is. Amit vállaltak, azt teljesítik is. Több más problémáról is beszél­gettek még a tiszapalkonyaiak. Leg­fontosabb ezek közül a kultúrház, Tiszapalkonyán nincs megfelelő kultúrotthon Ennek a szükségességét teljesen fö­lösleges lenne bizonygatni. Tiszapal- konyára nagyon sokan jöttek a fővá­Rónai Sándor elvtárs nemrégiben Tiszapalkonyán járt, ahol hosszú ide­ig beszélgetett az erőmű vezetőivel. A meghitt, baráti hangú tárgyaláson a palkonyaiak sok mindent elmond­tak, ami probléma, amin változ­tatni szeretnének, és ehhez kérték Rónai elvtárs segítségét. A legfonto­sabb problémákat lapunkban ismer­tetjük. Az erőmű vezetői meglehetősen borús tekintettel néznek a tél elébe: kevés a szén. Jelenleg negyvenezer tonnáimI rendelkeznek és ez a meny- nyiség Ilyen hatalmas erőműnél bi­zony nagyon kevés. A múlt évi kész­let 140 ezer tonna volt, és ennyire lenne szükség most is. A szénkész­letet még a téli időszak előtt okvet­lenül növelni kell legalább 80—100 ezer tonnára, mert különben veszé­lyeztetve látják a téli csúcsterhelé­sek kívánta cnerglafejlesztést. Lehe! ugyan, hogy télen is megérkezik na­ponta a szükséges szénmennyiség, de ez egyáltalán nem megoldás, nem is beszélve a befagyott vagonok üríté­sének nehézségéről. A szénkészletet még idejében ■ növelni kellene. Másik nagy problémájuk a palko- nyaiaknak a tanácskozóterem hiánya. Bármennyire is furcsa, de a Tisza- palkonyai Erőmű nem rendelkezik olyan teremmel, ahol Összegyűlhet­nének dolgozót Minden üzemnél, gyárnál nagyon sok megbeszélni­való van. Sokszor jó lenne össze­hívni a munkásokat, hogy egy-egy fontos kérdésről elbeszélgessenek ve­lük. de erre nincs mód. Pedig egy tanácskozóterem építése éppúgy hoz­zátartozik a beruházásokhoz, mint bármelyik műszaki létesítmény. A tanácskozóterem megépítését a Ne­hézipari Minisztérium jóvá is hagyta, az Országos Tervhivatal azonban minden indok nélkül «Iutasította. A Tiszapalkonyai Erőmű tervtel- jesitése 105.2 százalék. Az első fél­évben 15.4 százalékkal több villamos­energiát termeltek, mint a múlt év második félévében. Érdemes elmon­dani azt is. hogy az erőmű az első félévben 14 millió forintos nyereséget ért el, ebből nyolc millió lemen leiülI nve- reség. Az ilyen nagyszerű eredmények ismerése után teljesen érthetővé és jogossá válik a tanácsterem építésé­nek követelése. A* erőmű vezetői el­mondották azt is, hogy 1961-ben Mii kérnek a íiszapalkonyaiak ?

Next

/
Thumbnails
Contents