Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-17 / 142. szám

Wntek, 1960. június 17. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Qe.qxiz.ttzk Szépkatő mróL Czéphalom aprócska község. Ott­u jártamkor ünnepelt a falu. Az emberek délután programként a semmittevésnek áldoztak, üllek a kapuban, mustrálgatták az arra té­vedt idegeneket Az elnököt. KájeJ Jenő bácsit keresve, magam is mo­dellt álltam a nézelődésnek. Odakel­lemetlenkedtem egy beszélgető cso­porthoz: hol lakik a tsz-elnök? Kér­désemre kérdéssel válaszolt egy java­korabeli férfi, tudni akarta, hogy mi­ért keresem az elnököt. Megmond­tam minden kertelés nélkül. Érdek­lődés csillant szemében. Riportot akar imi? Az jó dolog, csak nehogy valami rosszat süssön ki rólunk, mert azt nem szeretjük. Az nem raj­tam múlik, közöltem tárgyilagosan. Azt írja meg az ember, amit tapasz­tal. Elémnyújtotta lapátnyi tenyerét Erről írjon, olyan a tenyerem, mint a talp. Mit gondol, mitől ilyen? Bi­zony. nem azért, mert az ölemben pi­hentetem. Többet dolgozunk, mint a magunkén. Különben ott lakik az el­nök — mutatott egy vaskerítés es ház felé. Az elnök nem volt otthon. A tsz­ír ódába ment. közölte a felesége. Az irodában valóban megtalál­tam. beszédvázlatot szövegezett Egyed Irén könyvelővel. Ünnep van, olyan gyülésezésre alkalmas időpont ez Most már nem jelent gondot ösz- szedobohii egy gyűlésre való népet, eljönnek az emberek, mert a közös élet dolgai mindenkit érdekelnek. /"Vvülekeznek az emberek a dél- után háromra hirdetett közgyű­lésre. egy-kettöre megtelik a kis iro­da emberekkel. Útbaigazítóm is be­fut, s azzal kezdi, hogy nekiáll az el­nöknek: — Vigyétek a csikókat, én nem ka­szálok többet nekik. — És mondd csak. Ferikém —szól nyugodt hangon az elnök — amikor egyéni voltál, ki kaszált helyetted’ — Az más. akkor magamnak dol­goztam! — vág vissza Feri bácsi mor­— Nem nekem dolgozol, a közös­ségnek, meg magadnak, amiért meg­dolgozol. a tiéd lesz. Látja — fordul félém nevetve az elnök —. ez nevelé­si kérdés. Feri bácsi odakapja a fejét. Lát­szik rajta, mérgelődik magában, hogy az elnök így kioktatja egy idegen előtt. — Mi az, tán nem dolgozok eleget? — kérdezi elfojtott hangon. Kájel bácsi tárgyilagosan elismeri, hogy elvégzi munkáját, de sokat vi­tatkozik. ami éppenséggel nem rossz. ...! ................................................— h a a közösség ügyeinek rendezését szolgálja. Feri bácsi közmondással boronálja be az elnök által mondot­takat: — Fut a víz. elóbb-utóbb csak le­tisztul és meg lehet majd inni. A munkára, az újdonsült tsz-köz- sé° dolgaira terelődik a beszélgetés. A széphalmi Kazinczy Ferenc Tsz közel hatszáz hold szántón gazdálkodik. Száztizennyolc tagja van. Az első esztendőt próbálgatják ók is. Sok a gondunk — mondogatják minduntalan, de hozzáfűzik, hogy a munkával nincs különösebb hiba. Akad egy-két húzódozó, olyan is van, aki minden vizet a maga malmára szeretne hajtani, dehát ez a törpe kisebbség. A többség a közös munkát tekinti a fontosabbnak, azon iparko­dik. hogy ne legyen fennakadás a munkában. A kapásokat a maguk módján osztották szét. Vállaljon min­denki annyi kapálnivalót, amennyi­vel meg tud birkózni, aki többet hoz ki a földből a tervezettnél, prémium üti a markát. Tíz holddal kevesebb­nek bizonyult a kapálnivaló. többet vállaltak, mint amennyi volt. elcsi­pegettek egyikéből-másikából. hogy mindenkinek jusson. Az aratást ts így réndezték el. Javasolták a tagok, hogy mindenki arassa le azt. amit ő vetett, akinek több van, nem hagyják magára, segítenek neki. hogy időben* végezzenek az aratással. A munkaegység-elől égről is gon­doskodtak. Az első előlegfizetésre csak öt-hat ember ..nevezett be”. A többség lemondott az előlegről, nem kell. van elöretartásuk. rakják félre, majd a zárszámadáskor veszik fel. lev nyilatkoztak. Koró Józsi bácsi, a tsz kovácsa ugyancsak meglepődött, amikor markába olvasták az előleget. Az áldóját! — Öntötte el a méreg —. ez még sóra is kevés. Az első negyed­évben mindössze 5,29 munkaegységet szerzett, ami után 76 forint néhány fillér előleget kapott. Ha így megy tovább, szedi a sátorfáját, mert eb­ből nem élhet meg egy családos em­ber. Már megnyugodott — jól zárta a májust, egyetlen hónap alatt 58,73 munkaegységet írtak a neve után. S az elkövetkezendő hónapokban még többre számít. Megy a munka, a ko­vácsnak is akad tennivalója, s mint Kóró elvtárs mondja — több is a kelleténél. A szerszámok, a szekerek rosszak. Egyesek a rosszat sózták a tsz nyakába, a jót szétszedték és el­rakták. Rosszul gondolkoznak ezek a tagok, jelentette ki hevesen. Egy év alatt annyit ráköltünk egy-egy rossz szekérre, hogy újra is futná belőle. A közösségi érdek azt diktálja, hogy felszámolják ezeket a hibákat. Az ér­tékelő bizottságba nem ártott volna egy szakembert Is bevonni, aki az ócskaságokat nem veszi át. J únius 3-án hozták össze a közös szarvasmarha állományát. A maguk erejéből átépített csűrben 61 '^h énnek biztosítottak férőhelyet. Gond van az új 50 férőhelyes tehén­istállóval. Rossz helyet jelöltek neki. pedig már az építőanyag nagyobb ré­szét is előteremtették, s az építőkről is gondoskodtak. Bőven van szakem­ber a községben, asszonyaik a tsz- ben. Vállalták, hogy munkaegységre felépítik az istállót, a munkaegysé­get az asszonyéhoz írják. Ezt a lelkes vállalkozást sokban segítené, ha a helykijelölés gondját az egész falu ....Ma Szerint intéznék el. G rzphalomban sokat vitatkoznak az emberek, vitatkoznak, hogy ..tisztuljon a víz”, hogy a „több szem többet Iát” elv alapján rendezzék közös dolgaikat. Vitatkoznak, de köz­ben nem pihentetik a kezüket sem. dolgoznak szorgalommal. G. M. Több mint nyolcvanezer pótalkatrész a mezönazdasáni pénekhez A Miskolci Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat dolgozói évröl-évre nagymennyiségű pótalkatrészt készi tenek a különböző mezőgazdasági gé­pekhez, hogy a gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, za­vartalanul végezhessék feladataikat. A vállalat dolgozói úgy osztották be a rájuk váró teendőket, hogy a szük­séges alkatrészek az időszerű munkák Idejére mindig rendelkezésre állja­nak. így a tavaszi és nyári munkák­hoz, a különféle traktorokhoz, vető-, burgonyaültető-, lű kasza lógépekhez, kombájnokhoz több mint nyolcvan- ezer alkatrészt készítettek, illetve ad­tak át az elosztó szei veknek. Ezek értéke meghaladja a tizenegy millió forintot. Ezen kívül a talajmunkánál használatos — több testű — rögtörő hengerekből eddig nyolcszázat gyár­tottak. Az idén a vállalat dolgozói mintegy 25—30 százalékkal több pótalkatrészt bocsátanak a mezőgazdaság megnö­vekedett igényeinek jobb kielégíté­sére, mint a múlt évben. Birkanyírás Kenézlőn munkavezető mondja. Majd a gazda hozzáértésével számolgatni> kezd. Meglesz a terv ebben a hónapban is. ötezer tonnát kell adni. Sőt löbb is lesz... Éleset visít a sziréna, — Robbantáshoz készülünk — jegyzi meg valaki. Megint vijjog a jelző. Pár perc pihenő. Előkerülnek a zsebkendők, letörlik a homlokok csípős verítékeit. Még egy jelzés. Robbanás remeg- leti meg a hegyet. Kavarog a por- jelleg. — Haragsaik a hegy? — Miért tenné? — Mert elhordják, oszt hol jog te­remni a szőlő. — Jut is. marad is. — Ne féljenek a borszeretök. Lesz még szőlő, meg aszú is. De kő is. mert ha nem lenne, ugyan mivel birkóznának a nehéz­ebből mindent megértett, üzent Is Zsindely Györgynek, a birkanyíré brigád vezetőjének, hogy szedje ösz- sze a 12 embert, s reggel kezdjék el a nyírást. Szép juhállománya van a kenézlói Dózsának, s minden évben tekinté­lyes összeggel növeli a jövedelmet a juhászat A nyíráshoz ezidén nem hívtak idegeneket, mint a korábbi években, amikor főképp az alsóhatá­riak fejtették le szinte az egész Bod- iözben a birkák, bundáját. A Dó* ugyanis tavaly óta tagjainak szá­mában és szántóterületének nagysá­gában a kétszeresénél is nagyobb lett« akadt hát bőven egy brigádravaló szakember, akik értenek a birkák nyírásához. Kincses József, Damkó András, no meg a három juhász: Vi­lági Jáno6, Homyák András, Dolgos :József és a többiek már virradatkor Ikint voltak Kovács Lóránttal együtt a Szarvas-tanyán. Karámba terelték ,a rengő bundájú állatokat, ügyes Imozdulattal lekapták őket a lábuk­ról. deszkaasztalokra fektették, és máris hersegve fordult le széles há­tukról a vastag irhatakaró. Érett« fénylő gyapjú, puha, mint a selyem« sokat nyom a mázsán. Reggeltől estig szakadatlanul csat­togott kezükben az olló, s négy nap alatt végeztek az 507 birka nyírást val. A gyapjút szellőztették, szárítot­ták, hogy be ne fülledjen, azután zsákokba varrták és beszállították Sárospatakra, a vállalat raktárába. Ott lemérték és azon nyomban ki is fizették az árát. Kiderült, hogy a tavalyi 4,16 kilóval szemben most a nyírási átlaguk 4,36 kilogramm, de voltak olyan jól fejlett kosaik, ame­lyek a 8—10 kilót is megadták. így a 100 ezer forintot is meghaladta az az összeg, amit a Dózsa csupán a gyap­júból kapott. S ha hozzávesszük azt a 10 mázsa gomolyát, amit eddig a Tejipari Vállalatnak Sátoraljaújhely­re beszállítottak, érthető, hogy nem okoz gondot a tsz-nek a havi 18—20 forintos munkaegységelőleg kifize­tése. — Jövőre csaknem a duplájára nő a juhászat bevétele _ mondja Vak­les elvtárs —, hiszen az idei ellések kitűnően sikerültek és a birkák szá­ma a ki sbárányokkal együtt majd­nem eléri az ezret. Mához egy évre tehát kétszer annyi gyapjút szállí­tunk a vállalatnak, and azt bizonylt­ja hogy nagyon is fcRizetődő a ter­melőszövetkezetekben a nagyüzemi juhászat mindenütt, ahol csak erre lehetőség kínálkozik. (h.H elsatnyultak a karcsú szőlövesszők. A kacagás elnémult, csak a bazalt­oszlopok nyögnek jel olykor keserve­sen. ha beléjük hasit a pakszit. Kő­óriások görögnek le a hegyoldalról. Robbantáskor a kivénhedt bérc pora menekülni próbál a szelek szárnyán, hogy még utoljára szétnézzen a borok vidéke Jölött, mielőtt pihenőre térne valamelyik ház ormán, S itt, a hegy lábánál szótlan. vagy legfeljebb szűkszavú emberek rakják a csilléket. Nehéz, nagyon nehéz itt a kőbányászok dolga. A másfélmázsás kőtömbök szívósak, gumilabdaként pattantják vissza a 8—10—12 kilós vaskalapácsokat. Az emberek izma azonban erősebb EDELENYI KEPEK Elősegiti ezt a nemregen vásáron, nagyteljesítményű univerzális gép is, amelynek segítségével gyorsan, szak­szerűen végzik most a burgonyabogár elleni vegyszeres beporzást. az eaeienyi Aixoimany lermeio- szövetkezetben, amelynek Galkó La­jos, országgyűlési képviselő az el­nöke, nagy lendülettel folynak a ta­vaszi-nyári növényápolási munkák. A déli vonattal Miskolcról, a Gyapjúminősítő Vállalattól megér­keztek Kenézlöre az öblös zsákok. Vakles György, a Dózsa Tsz elnöke HegyoIja üzemeiből jelentjük: Vasizmu emberek — Nehéz a munka — ismeri ei mégegyszer a látogató. — Nehezebb is volt már — fejezi be a mondatot Kuba Mátyás, aki már a harmincadik nyarat izzadja a kő­fejtésben. — Még egy pár évvel ezelőtt is ta- licskáztuk a követ az uszályokra. Most meg. nézze meg. Huszonnyolc sínpáron dohog a kismozdony, s a csillék — mint csirkék az anyjuk után — szaladnak a masina mögött Ott meg a vízparton gólyanyakű gémdaru emeli be a követ a hajóba — Hova szállítanak? — Mindenfelé, de főképp a másik Tiszaparti város: Szeged környékére János, a fiatalabb brigadéros. Az idegen megpróbálja. Minden erejét összeszedve sújt a kótömegre. Négyszer, tízszer, sokszor. A kala­pács szikrázik, a kő nem reped. — Nehéz! — felel önmaga kérdé sére a pár pillanatra kőbányásszá szegődött kíváncsiskodó. — Mert nem ért hozzá — feleli alig hallhatóan a vad természettel bírókra kelő vasizmú ember. A köbányászás szerelmese, az örea brigádvezető, Kovács Gyurka bács. széles, faragatlan mozdulatokkal ma­gyaráz: mert nemcsak ütni kell azt a követ. A kalapács üssön is, meg si­mogasson is. Tompa puffanások, s a merev ki izekre szakad. A mi kövünkkel zabolázzák meg a rakoncátlan folyókat, építik a gáta­kat. De ha útépítéshez kérnek, oda is Az utóbbiakat már Demkó András, kezű, vasizmú és vasakaratú embe­Pásztory Alajos Foto: Szabados György ' gólyanyakú gémdarU emeli be a kövei a hajókba.,« mindennél. Három-négy ütés a kőtest gerincérc. s reped, mállik darabokra. — Nehéz a munka? — kérdezi az idegen. — Próbálja meg — feleli Babos Megtépázva áll az öreg tokaji hegy. Évtizedekkel ezelőtt ilyentájt még szölökötöző lányok danája rezgeti a szeszélyesen kanyargó Tisza fölött. Azóta kiöregedett a hegy. Gerincén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents