Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02 / 129. szám

esZAKMAGYAKORSZAG 8 A második ötéves terv időszakában: Épül az erenyó'i bányászfürdő Csaknem minden borsodi községbe eljit az autóbusz, új MÁVAUT-pályandvar épül Miskolcon Bemutatjuk... a kar ősi nőtanács tagjait, akik akiivan kiveszik részűket a községben folyó munkából. Nemrégen kedves ünnepségen látták vendégül az idős tsz-tagoka t — a nötanáes tagjai voltak a szakácsnők. „Lj ruhába“ öltöztették a *ajÓBsentpéteri cnkránxdát Egy újítás és ami mögötte van özd délnyugati ré­szén. a hajdani szántó­földeken pár év alatt új városrész emelkedett ki a földből. Béke-telep- nek hívják. Illik Is rá ez MEGÚJULÓ VAROS - UJ EMBEREK A Borsod megyei Vendeglátóipari Vállalat vezetősége nagy gondot for­dít a bányásztelepülések vendéglátó­ipari egységeinek fejlesztésére. Az üzemgazdasági csoport saját erőből terv szerint végzi felújító és karban­tartó munkáját. A napokban a sajószentpéterl emkr ászdát ,.öltöztették" új ruhába. Vj nűanyag falat kapott a belső helyi- ég. a régit Ízléses berendezés váltotta él. A padlózatot szőnyeg borítja, az isztalokra virágcsokrok kerültek. A mkrászda egyébként új vezetőket topott. Az Ózdi Kohászati Üzemek finom* hengerművének ki készi tóüzemébe« gyakran előfordult — a napjainkban is megtörténik —, hogy egy-egy mű­szak alatt nagymennyiségű selejt ke- letkezik a laposacél hengerlésénél. Nem egyszer megtörtént, hogy egy- egy műszak alatt ez a selejtmennyi­ség a 400 mázsát is meghaladta. Ezt látva Birki János és Báthory Zoltán elhatározta, hogy olyan csiszológé­pet szerkesztenek, amely a hengerlés! hibákat — síkos, sodros. pikkelyes, égett, repedt részeket — eltávolítja. Sok munkában eltöltött éjszaka ered­ménye. hogy Báthory mérnök és Birki csoportvezető 1958. júniusában elkészítette az új csiszológép tervét, s azt még ebben a hónapban be' is adták elbírálásra. Az elbíráló 1958. szeptemberében elfogadta a beadott újítást MflLTAK A HETEK. HÓNAPOK. s Bír kiék semmi hírt nem kaptak aa újítás sorsáról. Azaz. mégis. Amikor az újítók, látván, hogy soká elfekazik a terv. szóvátették ezt az illetékesek- nek; feleletet erre hivatalos formá­ban nem kaptak ugyan, azonban egy ..jóakarójuk” bizalmasan megsúgta nekik: ha azt akarják, hogy újításu­kat kivitelezzék, vegyenek be társul egy vezető műszakit. Az majd eljár az illetékeseknél a dolgokban. Erről nem is akartak hallani az újítók. S hogy vajon ennek a következménye-e. vagy másnak, hogy azóta sem halad előre az újítás kivitelezése — mind­máig titok. Birklék nem hagyták annyiban a dolgot. KI panaszolták az ügyet a szakszervezetnek. A Kossuth rádió és az ..ózdi Vásas" hetilap is foglal­kozott az esettel. Az ..ózdi Vadas’* cikke nyomán levelet kaptak az újí­tók. amelyben közölték velük, hogy az újítás kivitelezésének megkezdésé­re 30000 forintot biztosítottak. A pénzt azonban csak ..a levélben kap­ták meg". A LEGCJABB FEJLEMÉNY: két hete megjött a miniszteri engedély a rajzok kifizetésére. Azonban ezt is húzzák-halasztják. Az újítók kérdezik s szeretnék tudni: ki az. aki meg­akasztja. gátolja ezeknek a rajzoknak a kifizetését? KI az. aki megakadá­lyozza. hogy évente 150 000 forintos munkabér megtakarítást érhessen el az üzem? Mert a sík korong köszörű gép üzembehelyezése ezt eredmé­nyezné. S mindezek mellett Javulna a minőség Is és 10—15 munkaerő szabadulna fel. A legújabb értesülés ízerlnt a rajzpénz megvan, azonban a kivitelezéshez szükséges költség nincs meg. Ez véglegesen elvette az ájítók kedvét, mivel ók már a rajz- nénz kifizetéséről Is lemondanának; :supán töbhhónapos. kemény, áldoza­tos munkájuknak kivitelezését sze­detnék megérni. Mint mondták: szá­mukra a legjobb érzés az lenne, ha átnák. hogy munkájuk nem veszett kárba Kevesebb selejtacél készülne, ok dolgozó felszabadulna a csiszolás nehéz munkája alól. S ez az eeész jyár érdeke is. AMIKOR ELVÁLTUNK, azt mond­ák: jó lenne megérniük, hogy a sík corongköszörú Hkószül Jobban bele* áradtak a kivitelezésért folytatott »arcba, mint az egész köszörűgép megszerkesztésébe K«*áes kiaN . uzui vÁsó« akdan ereame nyesen működik az újítómozgalom, azonban visszásság, hiba is akad oly­kor. Elpanaszolták az emberek: na­gyon körülményes, lassú az elfogadott újítási javaslatok kivitelezése és be­vezetése az üzemben. Egyöntetűen az volt a vélemény, hogy itt tenni kell valamit. De hogyan? — vetődött fel az emberekben a gondolat. Itt van például Báthory Zoltán gépészmér­nök és Birki János. MEO-s csoport­vezetö esete. Foglalkozott azzal még a Kossuth rádió is — mondták —. s azóta sem történt semmi változás. Minden maradt a régiben. Az volt a vélemény, hogy nem érdemes újí­tani. Az ember csak küszködik, fára­dozik, s nem látja munkájának ered­ményét. Itt nem az újítókat méltán megillető honoráriumra gondoltak, hanem munkájuknak, terveiknek a kivitelezésére, amelyek jelenleg a kellő támogatás hiányában, ott poro­sodnak egy-egy íróasztalfiókban. A kirívó — de nem általános — példát az újítások hanyag kezelésére Báthory Zoltán gépészmérnök és Bir­ki János csoportvezető esete képezi az Üzemben. A beszélgetők legtöbb­je akik ismerték az esetet ezzel ér­veltek De hogyan is történt? Mi az. amit Birkiék sérelmeznek. ion. uinyn nem Kapcsolunk or az autó buszforgalomba. A megyeszékhelyen kívül bővítjük a vidéki személy- és tehcrforgalm telepeket. Helyi autóbuszjáratoka létesítünk, vagy a már meglévőke bővítjük Tiszapalkonyán, Kazincbar cikán, ózdon, Sátoraljaújhelyen, Sá­rospatakon, Mezőcsáton. Mezőkére*/, tesen, Mezőkövesden. Edelényben Szerencsen és Szikszón. Az utóbbi esztendők folyamán a: üzemek, hivatalok, intézmények é? iskolák megkedvelték és kirándulá­saikhoz, rendezvényeikhez igénybe­vették a gyors, kényelmes, olcsó úgynevezett különjáratú autóbuszo­kat. Sajnos, eddig csak Miskolcon éí Ozdon volt lehetőség különjárati társasgépkocsik igénylésére. Az ú; itéves tervben aggteleki, edelényi kazincbarcikai, mezőkövesdi, sátor­aljaújhelyi. szerencsi, tokaji telep­helyeink is kapnak különjáratokat. A teherfuvarozás meggyorsításári Ormosbányán, Tokajban és Edelény- ben új TEFU-kirendeltséneket szer­vezünk. Érdemes megemlíteni, hogj a második ötéves tervben a szekér- fuvarozás további csökkentését ve­ttettük tervbe teherautófuvarozásunk iagymértékű fejlődésének következ­tében. Szinte napról-napra növekszik a? gény a taxik iránt. 1965 végéif ninden járási székhelyen, jelentő- lebb községben taxiállomást létesí­tünk, vagy bővítjük a már meglévő- cet. Miskolcon öt esztendő alatt 34 új taxi személygépkocsit állítunk forgalomba. A borsodi utakra jól bevált Moszkvics és Warsza­wa személygépkocsik mellett for­galomba kerülnek a kényelmes Volga személytaxik is. A következő öt esztendőben el- cezdjük a bányász és ipari járato- ton az eddigi fabódés szeméi yszállí- ó gépkocsik kicserélését. Korszerű, tényelmes autóbuszokat bocsátunk a »ányászok és az ipari munkások endelkezésére, jóllehet, ezek teljes »cserélése a második ötéves tervet lövető évekre is kinyúlik. A személy- és teherszállítások ily lagymértékű emelkedése lehetővé eszi, hogy a közlekedésben újabb nunkaerőket foglalkoztassunk, öt év alatt a jelenlegihez viszo­nyítva, megkétszereződik a gép­kocsivezetők. a gépkocsiszerelők és egyéb szállítási dolgozók lét­száma. A tervekből kitűnik, hogy a má- odik ötéves tervben nagymérték­en megnövekvő közúti forgalmunk z eddigiektől még nagyobb felelős­éget követel a gépjárművezetőktől. i gépjárművezetőképzéssel foglal- :ozó intézmények feladata, hogy lyan szakképzett gépkocsivezetőket djanak a személy- és teherfuvaro- 6 vállalatok számára, akik alapos rakmai ismeretükkel, rátermettsé- ükkel. fegyelmezettségükkel segíte- ek abban, hogy terveinket valóra álthassuk s hogy minél kevesebb fgyen a baleset a borsodi ország­iakon. Pásztory Alajos cs a MuiorRKiom ívű szaxaiea- kal emelkedik öt esztendő alatt. A személy- és áruforgalom előbb említett fejlesztése megköveteli, hogy bővítsük személy- és tehergép­kocsi parkunkat, valamint autóköz­lekedési telephelyeinket. — A második ötéves tervben Mis­kolcon a Pamutfonoda szomszédsá­gában a megyei teherfuvarozás cél- laira új, nagyforgalmú TEFU-telepet létesítünk. Itt megoldást nyer a gép­kocsik tárolása és javítása is. Beru- lázásaink között szerepel Miskolcon ?gy új autóbuszpályaudvar építése. Slőrelfithatólag a korszerű, minden gényt kielégítő, nagy forgalmat le- jonyolító pályaudvar a jelenlegi kö­blében épül fel. Ennek megépítése ízért szükséges, mert a második öt­éves terv során újabb autóbuszjára- okat indítunk. 1965. év végéig megyénkben mindössze négy olyan község fa elmúlt évek során a közúti-, személy- és teherszállítás nagymér­tékben növekedett. Az utasok rövid idő alatt megszerették az autóközle­kedést. mert gyors és kényelmes. A második ötéves terv készítésénél fi­gyelembe vették a közúti közlekedés iránti igényeket, így nagymértékű fejlesztést írtak clö. Elkészült a személy- és teherfu­varozás fejlesztésének borsodi terve is. A terv célkitűzéseiről Balogh Já­nos elvtárs, a Közlekedési és Posta- ügyi Minisztérium autóközlekedési igazgatóságának vezetője tájékozta­tott bennünket. — Borsod megyében is, mint szer­te az országban, a második ötéves tervben nagymértékben fejlődik az »utóközlekedés. Elég csak annyit ímlitenünk, hogy a teherfuvarozás 1959-hn viszo­nyítva 2*6. az autóbuszok által lebonyolított személyforgalom 50. Közel (ízezer munkás találkozik vasárnap a X. r.nítök Xanián Tanolrán A vállalatok között már felosztották a területet és kijelölték a szabadté­ri konyhák helyét. A vállalatok ugyanis ízletes étellel vendégelik meg dolgozóikat, a családtagokat, s a velük együtt ünneplő más iparágak dolgozóit, a testvérszakszervezetek küldötteit. Több kultúrcsoport érkezik ez al­kalommal a helyszínre és az e célra felállított szabadtéri színpadon vi­dám műsorszámokkal szórakoztatják az ünneplőket. Kedvező időjárás esetén közel tízezer ember részvéte­Borsod megye épitő. fa- és építő- anyagipari üzemeinek dolgozói a ha­gyományokhoz híven ebben az évben is Miskolc-Tapolcán rendezik meg az Építők Napját. A vasárnap sorra ke­rülő nagyszabású munkástalálkozó megrendezésére már hetekkel előbb felkészült a szakszervezet megyei bi­zottsága. Ügy döntöttek, hogy a me­gyében egy helyen, a festőién szép csónakázó tó mögötti erdőrészen ütik fel ismét sátraikat. Itt találkoz­nak Miskolc. Kazincbarcika. Tiszá­nál konya. Tiszaszederkény. özd és a többi város, közié» épitől. valamint a Sajószentpéterl Üveggyár dolgozói. a név. Itt minden a békére, a békés épitömunkára emlékeztet. Horváth Ágoston, a temperamentu­mos művezető kérésünkre noteszában rövid szá­— 1951-ben kezdtük meg az építkezést. Első­nek 60 lakást adtunk át. Azóta összesen 850 lakás készült el. s most építünk 140 lakást, amit ez év­ben átadunk. Hogy mit csinálunk tovább? Ott lenn. a régi műút mentén ötemeletes házakat épí­tünk. Van itt még munkánk jó pár évig — teszi Itt szőnyeget porolnak, amott rádió szól, tá­volabb mallerkeverő gép zúg. A konyhákból íny­csiklandozó ételszag tolakszik a téglahalmazzal te­leszórt térségekre, összekeveredve az épületek friss habarcs, mész és festék szagával. Kis tér­ségen gyermekzsivaj, pár méterrel arrébb, a zöl- dellö gabonatábla szélén húzódó új műúton ÉPFU kocsi robog erős motorzúgással. Az egyik teraszon karcsú lány sütteti magát a Nappal, távolabb az épületek tetéjén emberek hajladoznak, halkan zúg a pionérdaru motorja. Az egyik épület előtt műhely-kocsi féle masina. A Cyőrfi-brigád tagjai hosszú gumicsöveket húznak fel belül az épület második emeletéről. A motor erőteljesen zúgni kezd. s a csöveken árad az épületekbe a vakolás­hoz szükséges malter. Jó dolog ez a gép. A 16 tagú brigád naponta 250—300 négyzetmétert va­kol vele. A fürge, talpraesett fiatalember. Ferenc Sándor újságolja: — Most KISZ-brigáddá alakultunk. Egy ki­vételével valamennyien tagjai vagyunk a KISZ- nek. A szemben lévő épületből vidám kopácsolás hangzik. Itt már asztalosok, festők, takarítók ké­szítik az épületet az átadásra. Félezer, vagy talán több ember munkálkodik az új városrész építé­sén. Munkájuk nyomán magasba nyúlnak a kar­csú, szépvonalú bérházak, megváltozik a vidék képe és az emberek élete. Kezdjük a művezető­vel. akivel elsőnek találkoztunk. Tizenkét évvel ezelőtt kerültem a válla­lathoz. mint kőműves — mondja Horváth Ágos­ton. —Itt lettem művezető. Volt itt egy lány, megismerkedtünk, összeházasodtunk. Két gyere­künk van. A XXVI. számú épületen egy 50 tagú kőmű­ves brigád dolgozik. Vezetőjük Tóth József. Arról nevezetes, hogy az égvilágon semmi nem hozza ki a sodrából. Mindig vidám, kedélyes, még ak­kor is udvariasan beszél, vitázik, amikor mások már régen kirobbantak volryi. Tóth segédmunkás­ként került ide. itt lett szakmunkás, aztán bri- gádvezetó. O is itt ismerkedett össze élete pár­jával. és itt, az új városrészben kapott lakást is. Kovács Károly ács is magános emberként ke­rült ide. A konyhán dolgozott egy lány. megtet­szettek egymásnak, aztán házasság lett a do­logból. Bakos János kőművesnek egyik géokezelö lány tetszett meg. — az asszony most is gépkeze­lőként dolgozik —, összeházasodtak és házat épí­tettek az úgynevezett Cipó-völgyben. Épülnek a házak, szövődnek a barátságok, szerelmek. Az építők maguknak is építenek, hiszen körülbelül harmincon kaptak otthont az általuk készített la­kásokban. Eleinte — mint a legtöbb építkezésen —, itt is szép számmal akadtak olyan semmi emberek. Dolgozni nem igen szerettek, csak inni. verekedni, nőket sértegetni. Egy részük elsodródott innen Másokat kilökte magából a brigád, mint legutóbb a kőművesek tették egyik társukkal, akit tolvaj- láson értek. Más részük beolvadt a becsületes em­berek soraiba. Az építkezésen inkább olyan em­berek vannak zömmel, mint az élete derekán járó Mészáros Zoltán. Segédmunkásként került ide. átképzőt lett. s most mint szakmunkás olyan jól dolgozik, hogy — Molnár Kálmán kubikossal egyetemben —. megkapta a kiváló dolgozó jel­vényt. Az építkezésen sok nő dolgozik. Van köztük egy kétgyermekes anya: Gergely Mihályné. Mun­katársnőjével, Kallót Margittal a legszorgalma­sabb munkásnők kővé tartozik. Gergelynél Is W­narom, illetve keleme­letes épület nyúlik a magasba. Ez a 400 személyes munkásszálló. Háromemeletes részét már átad­ták rendeltetésének, most a kétemeletes épület­részt és a konyhát építik. Hogy haladnak vele? — Egy hónappal előbbre állunk a tervnél -- mondjak az építők. A munkásszállót Cs. Nagy József vegyesbrigádja építi. A 35 éves. nagy szál ember először kubikosként járta az országot. Az­tán itt ragadt meg. Kiskörére való hazajárása so­rán megismerkedett egy lánnyal, elhívta ide dol­gozni. aztán összeházasodtak. Már házat építet­tek. Nagyon szép volt a brigádtól, hogy az épít­kezésben szabadidejükben segitkeztek. Cs. Nagy szépszámú vegye/brigádja kicsit úttörő is az új városrészt építkezésen. Célul tűzték ki. hogy el­nyerik a szocialista elmet. A kohász-szálló építé­sét vezető Fodor Zoltán művezető érdekes dolgot mondott el. — Jövőre újabb 400 személyes szálló építését kezdjük meg. A szálló 10—12 emelet magasságú lesz. Ez lesz ózd legmagasabb épülete. Az építkezés kezdetén az építők, elég mostoha körülmények között laktak, étkeztek. Az élet azó­ta előrehaladt, felépült egy 216 személyes mun­kásszál ló, mely nem is munkásszálló, hanem egyetem benyomását kelti. A szobák tágasak, vi­lágosak. tiszták, mosdók, fürdőszoba, zuhanyozók biztosítják a higiéniát. A szállóban van könyvtár — Olvasnak a lakók? — kérdezzük. — Általában a lakók fele olvas, havonta 2—3 könyvet. Van klubszjba. televízió. A földszinten van a hatalmas, rolóban szép ebédlő, modem konyhá­val. Az ebédlő egyúttal színpaddal ellátott szín­házterem. Néha tartanak benne előadást is. Szó esett már arról, jó lenne valahogy megoldani ben­ne a filmvetítést is. Itt. az ebédlőben találkoztunk az iparitanulókkal. 108-an vannak. Ahooy az új városrész nő. nőnek, szaporodnak az épületek. — úgy formálódnak a fiatalok jó szakmunkásokká. Csorba Barna váló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Az épülő városrész­ben. az Ozd—Borsodná- dasd műút mellett egy új,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents