Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-14 / 139. szám
1. I960, juntos 14. ESZAKMAGYARORSZAG Készül az Ózdi Kohászati Üzemek második 5 éves terve Az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői jő előre gondoskodtak arról, hogy a második ötéves terv elkészítésénél egy olyan programot állítsanak össze, amely aránylag kevés költséggel biztosíthatja az immár 115 éves gyár teljes rekonstruálását. Biztosítania kell a tervnek a fejlett technológiai eljárások bevezetését, meg kell köny- nyítenie a munkások életét, jórészt gépekkel helyettesíteni az emberek fizikai fáradozásait. Egy ilyen széles skálájú program elkészítése nem egy hónap feladata. Éppen ezért már az elmúlt évek során létrehozták a műszaki fejlesztési főosztályt, amelynek első vizsgafeladatként adták a gyár fejleszté- tervek ld- L A műszaki fejlesztési főosztály — a derék ózdi mérnökök, munkások, pértszervezeti vezetők, szakszervezeti aktivisták hathatós segítségével — elkészítette a gyár műszaki és technológiai fejlesztésének programját. A terv végrehajtása nagy erőfeszítéseket és jelentős anyagi áldozatokat kíván. Mégis, mint kitűnik, megéri, mert azon túlmenően, hogy nagymértékben emelkedik a nyers vas, az acél, a hengereltáru mennyiségi termelése; csökken az önköltség, s jobb minőségű anyagok hagyhatják el a Pillantsunk bele a tervekbe. A nagyolvasztóműben 1965 végére a jelenlegihez képest 55 százalékkal kívánják növelni a nyersvastermelést E nagymértékű fejlesztés több igen fontos korszerűsítés végrehajtását sürgeti. Az elmúlt években a II. sz. kohó kivételével korszerűsítették és átépítették a vasolvasztó kemencéket. A soron következő ötéves terv feladata a II. számú kohó korszerűsítése. Ezenkívül kisebb, régebben tervbe vett korszerűsítést végeznek az I. és a III. számú kohón. Az átépítés lehetővé teszi a korszerű adagolási módszerek bevezetését, a kohók köbtartalmának növelését. A kohót közvetlenül kiszolgáló nagyolvasztói elegytér gépesítése is a tervek között szerepel. A gyárban itt • végzik a legnehezebb fizikai munkát. Eddig a nyersanyag továbbítása, lerakása kézi erővel történt. A gépesítés után a nyersanyagot önöritő kocsik szállítják az új érchídra. Ä gépesítés lehetővé teszi a pontosabb, az összehangoltabb munkát az elegytér és a kohók között, így biztosíthatják a kohójárat egyenletességét is. A magasolvasztó korszerűsítéséhez tartozik továbbá az öntőcsarnok átépítése. Itt is a nehéz fizikai munka megkönnyítése a fő cél A korszerűsítés után a nyersvasmed- vék, a csatornavasak eltávolítása és szállítása a homok- és tűzálló masz- szákkal együtt géppel történik. E munkafolyamatok végzésére csarnokonként egy-egy darut helyeznek A nagyolvasztómú fontos mellék- terméke; a kohósalak feldolgozása és értékesítése elismerendő törekvésként jelentkezik az irányelvek között Fokozni kívánják a habosított kohósalak termelését, amely hovatovább a korszerű építési eljárások egyik legfontosabb alapanyaga lesz. Ezen kívül az út- és vasútépítéshez nagy- mennyiségű salakkövet állítanak elő. A salakfeldolgozás fejlesztéséhez nagyteljesítményű osztályozómű, ha- bosítómű építése tartozik. A martinacélmű rekonstrukciójának terve már az elmúlt években elkészült, s az átépítés is többé-kevés- bé kielégítő ütemben halad. A rekonstrukció során megépítendő új termelőegységek, korszerűsített tchnológiai eljárások lehetővé teszik, hogy 1965 végére a martin termelése 33 százalékkal növekedjék. Az átépítés folyamán kicserélik az üzem vasszerkezeti felépítményeit, új, korszerű. 90 tonnás kemencéket állítanak üzembe. Módosítják a kiszolgáló berendezéseket. A munka biztonságosabb végzését lehetővé teszi a kemencecsarnok, főleg pedig az öntőcsarnok szélességi és magassági méreteinek növekedése. ^ A rekonstrukcióval egyidőben igen gépesítési és műszerezési munkálatokat hajtanak végre A gépek és a műszerek egyrészt mentesítik a martinászokat a nehéz fizikai munkától, másrészt pedig biztonságosabbá teszik a termelést. Javul természetesen az acélgyártás technológiája is. A második ötéves terv során kívánják bevezetni az Ózdi Kohászati Üzemekben az oxigénes acélgyártást. Ez azon kívül, hogy jobb minőségű acélt eredményez, segítséget nyújt az önköltség csökkentéséhez is. Az új acélgyártási forma bevezetéséhez szükséges oxigén mennyiséget már az épülő oxigéngyár fogja biztosítani. A martinacélmű rekonstrukciójával párhuzamosan kezdik meg a durvahengermű korszerűsítéIsmeretes, hogy az ózdi durvahengermű blokksora rendkívül elavúlt, s termelési kapacitása a jelenkor követelményeinek nem felel meg. Elsősorban az igen rossz, elavúlt gőzüzemű meghajtóművet cserélik fel korszerű, elektromos meghajtású gépekkel. A blokksor kapacitása a villamosítás után mintegy 40—50 százalékkal növekszik. Két kisebb méretű mélykemence helyére automatizált nagyteljesítményűt építenek. A tervjavaslat szerint a második ötéves tervben üzembe állítják a durvahengerműben a folytatólagos bugasort. Beállításával jobb minőségű hengerelt áru jut a fínomhengermünek továbbfeldolgozásra. A termelékenység, a jelenlegi állapotokhoz viszonyítva mintegy 150 százalékkal növekszik. A durvahengermű termelés- és termelékenység növekedése nagyobb feladatokat ró a fínomhengermű hengersoraira is. A második ötéves terv most elkészült irányelvei szerint új melegítő kemencéket építenek a íí- nomhengerműben is. Az új kemencék folyamatos meleganyag ellátást biztosítanak a hengersorok számára. A közelmúltban kezdődött el az I. és II. számú folytatólagos hengersorok elavúlt meghajtómüveinek korszerűsítése. Az új hajtóművek lehetővé teszik, hogy az eddigi 160 kilogrammos bugák helyett 200 kilogrammos darabokat előnyújthassanak. A tervek szerint több intézkedést foganatosítanak a hengerlési sebesség növelésére is. A második ötéves terv során megépítésre kerül egy új fínom- és drótsor is. 1965 végére a tervezett kapacitás 60 százalékát kell adnia az új hengersoroknak. Az Ózdi Kohászati Üzemek második ötéves tervbeni fejlesztését a gyár munkásai, mérnökei állították össze az országos tervek, figyelembevételével. Jóllehet, a tervek még módosulhatnak, azonban a felsoroltak máris bizonyítják, hogy a gyár dolgozói a felelős gazda szemével nézték a jelenlegi termelést, s igényelték az elkövetkezendő 5 évre szóló fejlesztést. Ózd dolgozói jól tudják, hogy a műszaki fejlesztés tervének megvalósítása nagyrészt attól függ, hogyan teljesítik kötelezettségeiket, hogyan emelik a munka termelékenységét, csökkentik termelvényeik önköltségét. ózdon ebben a tekintetben nincs hiba, mert a gyár munkásai, műszaki vezetői derekasan helytálltak a munka frontján, új termelési sikerekkel alapozzák meg második ötéves tervünk realitását Pásztory Alajos fl baromfitenyésztés jelentőségéről A baromfihús iránt rendkivül nagy igény mutatkozik. Vannak, akik már a zsíros sertéshúst nem szívesen fogyasztják, bár nálunk, ha marhahús van az üzletben és sertéshús nincs, akkor azt mondják, hogy nincs hús. Más országokban már a baromfihús fogyasztása sokkal nagyobb mértékű. Hazánkban is jelentős a baromfihús fogyasztása, mert egy főre egy évben 10 kg körüli mennyiség jut. Az elfogyasztott hús 25 százaléka baromfihús. Nemcsak népélelmezés, hanem az export szempontjából is jelentős a baromfitenyésztés. A libamáj kiléteiben és minőségi előállításában a világon az elsők vagyunk. A t-tllkivi- telben csak a Kínai Népköztársaság előz meg bennünket. A fehér'oltunk a legkeresettebb a világon. 1955-ben pl. a baromfi és termékeinek kivitele az állattenyésztés összes kivitelén k 33,8 százalékát tette ki. Ugyanekkor tojásból a kivitel 190 mil’ió darab volt. Az Egyesült Államok és Anglia jelentősen emelte a baromfitenyésztést, mindezek ellenére Nyugaton a magyar baromfi mégis keresett cikk az ízletes húsáért. Általában d sárgalábú csirkét szeretik, amelynek színét a kukorica adja. Mielőtt a változott helyzetnek meo- felelö tennivalókról beszélnénk, szóljunk néhány szót az elhárítandó akadályokról. amelyek múltbeli örökségből adódnak. A magyar baromfitenyésztés a kisgazdaságokban külterjes körülmények között elavult módszerekkel. minden korszerű lépéstartás nélkül folyt. Hosszú ideig az állami gazdaságok sem mutattak példát a nagyüzemi baromfitenyésztés kialakításában és ezzel párhuzamosan az áruellátás javításában. A termelőszövetkezetek a begyűjtés idején sok helyen csak a beadáshoz szükséges mennyiséget tenyésztettek, árutermelésre már nem gondoltak. Nagyüzemeinkben általában lenézett és lebecsült volt a baromfitenyésztés. Termelőszövetkezeteink a beayűjtés eltörlése után azzal az indoklással nem foglalkoztak a baromfitenyésztéssel, hogy nem kifizetődő üzemág. Politikai munkát kell végeznünk a helytelen nézetek felszámolása érdekében. Elsősorban a kisüzem—nagyüzem vitának kell végetvetnünk. A régebbi szakkönyvekben a baromfi- tenyésztők azt olvashatták, hogy a baromfitenyésztés fejlesztése helyesen és egyedüli módon csak a kisüzemben történhet. Vannak még ma is, akik úay gondolkodnak, hogy a baromfit kicsapják az udvarra, vagy faluszélen, tanyákon, mea különösen a legelőre, az ott kapargál és nagyon jól meaél. Való igaz. hogy a háztáH hulladékot a baromfi hasznosan tudja értékesíteni. Mindezeket válunk kellőképpen ki is használták. Élnünk is kell ezekkel a lehetőségekkel. A hátHtgyalja üzemeiből jelentjük: Ahol a cigaretták készülnek Az egyik Triumph-gépen dolgozói Markos Katalinnak, egy karcsú. 19J éves kislánynak pedig a gyár kollek-J tívája jelenti a családot. Három évej dolgozik a gyárban. J — Jó itt — mondja. — Szüleim?« Nem élnek, ók nekem a család —! int fejével munkatársai felé. ! Az emberi szeretet az egymásra! találás a magyarázata annak, hogy] hét brigád tűzte ki maga elé célul,; hogy a termelésen túl emberi maga-j tartással, egymás segítésével, szocía-J lista emberré válással kiérdemlik aj szocialista címet. Van egy igen szor-J galmnsan dolgozó KISZ-brigád is.J Egy férfi s négy nő. J A dohánygyár belülről csupa Kik-« tetés. Zúgnak a kocsányozó. vágó-! gépek, kattognak a Triumph-gépek és! millió és millió cigaretta hagyja el aj rányai közül vegyük pl. a tojáster- melést. A kisgazdaságokban egy tojó évi tojástermelése kb. 80 db. Ettől magasabbat is el lehetne érni, azonban a kisüzemi módszerekkel mégsem tudtak tovább menni ennél. A kisüzemi baromfitenyésztés nem tudta megszüntetni az őszi-téli tojáshiányt sem. A nagyüzemi baromfitenyésztés mindezeket a hiányosságokat kiküszöböli. A nagyüzemi baromfitenyésztésnél a takarmányozás áX- lalábqn zsákból történik és ez a jövedelmezőséget növeli. Nagy mennyiségben biztosítani tudja a korai keltetést, márpedig a korai jércék hamarább lépnek a tojástermelésbe. A Szovjetunióban pl. a tomolinól „baromfigyárban” a decemberi hónap mutatta a legnagyobb tojástermelést. Az évi tojástermelés 9,8 százaléka esett erre a hónapra. A fentieket a nagyüzemi baromfitenyésztés jövedelmezőségénél okvetlenül figyelembe kell venni. Az új körülményeknek, megfelelően — a tsz-mozgalom nagyarányú fejlődése, tehát a nagyüzemi baromfi- tenyésztés kialakítása — a lakosság húsellátása és az export szempontjából különböző teendőink adódnak. Lássuk ezeket, a jövedelmezőség szempontjait figyelembe véve. Körültekintő gondossággal kelt kialakítani a nagyüzemi baromfitenyésztést. A külterjességet és az egyenetlen termelést, valamint a vegyes állomány felszámolását kell célul kitűzni. Vele párhuzamosan hozzá kell kezdenünk a speciális hús, tojás, baromfi farmok kialakításához. A takarmányozás rendkívül fontos kérdés a baromfitenyésztésnél. Arra kell törekednünk, hogy minél több fehérje-takarmány, közte állati fehérje is álljon rendelkezésre. A takarmányozás legfőbb célja, hogy 1 kg hús előállításához minél kevesebb takarmányt használjunk fel. Az utóbbi időben mind többen használják a gyárilag előállított erőtakarmányt, ehhez még abrakot adnak es sok helyen már a fölözött tej is szerepel a baromfitelepek étlapján. Nyáron bővebben van vitamindús zöldtakarmány, amely a növekedést gyorsítja. Mostanában pl. a zsenge lucernát szecskázva adni rendkívül hasznos. Viszont már most gondolnunk kell a téli takarmányellátásra is. Kútgyűrübe silózzunk zöldlucer- nát. A téli időszakban az előcsirázta- tott növény a növekedéshez szükséges E-vitamint adja. A nagyüzemi belterjes baromfitenyésztésnél már az antibiotikumok is használatba kerültek. Ez az elhullást megállítja. A növekedést gyorsítja. A fajtiszta állomány is a jó takarmányozás még nem elegendő a sikeres tenyésztéshez. A baromfiállomány elhelyezése és gondozása is jelentős szerepet játszik. Jelen körülményeink között nem a paloták építése, hanem az egyszerű és mégis célszerű épületek felhasználás* és a baromfitenyésztésben jártas munkaerők kihasználásának az összhangja szükséges. A téli és a hűvösebb időszakban az egyszerű épületeknél is a fűthető- ségre törekedjünk, biztosítsuk a szükséges légtért. a szellőzést és a világítást. Okvetlenül legyen takar- mányelőkészítő hely. Az utóbbi időben mind gyakrabban halljuk a baromitenyésztők körében azt a szak- kifejezést, hogy „mélyalom”. Alomként bármilyen száraz vízfelvevő képességű, nem összetömődő és tiszta anyagot, pl. szecskázott szalmát vagy a kukoricacsövek darált csutkáit, napraforgóhéj hulladékot stb. lehet felhasználni. A padozatot oltott mész- szel kell beszórni és a mélyalom réteget 25—30 cm-es vastagságban kell elteríteni. Az épület két oldalán homokréteggel borított kisméretű kifutókat is lehet létesíteni, ahol a baromfit jó időben egész éven át kiengedhetik napozni. Arra ügyelni kell, hogy ilyen alkalommal nedvességei ne hurcoljon be a mélyalmos helyre, mert ez káros. A hagyományos baromfitenyésztő területeken vagy a baromfitenyésztés lehetőségeivel rendelkező nagyobb gócpontokon alakítsunk baromfi- tenyésztő mintaközségeket. Ennek nemcsak a helyi tenyésztés, hanem t környező községek »tenyésztésének fejlesztése szepontjáből is nagy jelentősége van. Ezzel elérhetjük azt. hogy minden termelőszövetkezeti község lerakja a tenyésztés alapjait. A kormányzat a jelen átmeneti időszakban számit a háztáji árutermelésre is. Több helyen a lovak már közös istállóba kerültek, helyük szabaddá vált, szintúgy sok pajta is szabaddá vált a közös gazdálkodás útjára való lépés után. Minden termelőszövetkezeti községben akadnak idősebb asszonyok, akik otthonmaradni kényszerülnek. A baromfitenyésztésben azonban tapasztalataik vannak és a részükre kiadott baromfiállomány gondozását munkaegység fejében szívesen el is vállalják. Itt nemcsak a tavaszi-nuári csirke nevelésre. hanem a későbbiekben m kacsa és a liba tömésére is gondolnunk kelL Hml Imn vülről nem is gyárnak, inkább üdülőnek vagy diákotthonnak néznénk, s már ezzel is felkelti az érdeklődést: jó lenne bepillantani, mi történik az épületben, hogyan készül a cigaretta, és kik csinálják. Az igazgató — Hajdú József elvtárs —. középmagas, harminc-harmincöt év körüli férfi szívélyesen fogad és kalauzol végig a gyár belsejében. — Mi van itt valami érdekes? — Érdekes nincs semmi. Egyformán és szürkén peregnek hétköznapjaink a mindennapi örömökkel, gondokkal. bajokkal együtt. Igaza is van. Hiszen ma már sok érdekes és nagyszerű valami terné- minden napinak tűnik. mindennapinak hat az. hogy naponta itt 10—11 millió cigarettát gyártanak. — Melyik cigarettából gyártják a legtöbbet? — A Kossuthból. Napi 7—8 milliót. Tervből 2 milliót, és gyártunk 1 millió Munkás szivarkát. — Gyártanak exportra is? — Igen. Tavaly 70 millió cigarettát exportáltunk a Szovjetuniónak. A gyárban közel félezren dolgoznak. Az utóbbi években 100 dolgozóval növekedett a létszámuk. 30—35 százalékkal a termelés. A dohánygyárban a különböző szinteken, helyiségekben lévő munkahelyeken, a zúgó, kattogó gépek mellett többA KISZ-brigád tagjai; Tűnik Iyire nők dolgoznak. Nagyrészük saládanya. Szeretnek itt dolgozni Tárcsák azért is. mert a gyárban van apközi, bölcsőde, s míg az anya olgozik, a gyermeke jó helyen van. tt nincs munkaeröhullámzás. Macinké Miklósné, a csomagoló mü- ezetoje például már 14 éve dolgozik gyárban. Egy-egy munkahelyen olgozó kollektíva olyanná válik, Tint egy család. Nehezen válnak >eg egymástól. Az előkészítési osz- ílyon dolgozik Tóth Jánosné. Négy ve a gyár dolgozója. Most anyai örö- Tök elé néz. A gyár vezetői javasolok neki. hogy könnyebb munkailyen természetes és mindennapi az például, hogy a hajdani segédmunkás irányítja a gyárat, s ugyanilyen r A fákkal körülvett, hatalmas, villaszerű épület stílusosan illeszkedik a csendes Sátoraljaújhely képébe. Kíhelyre teszik, de ő hallani sem akar róla. — Nagyon megszoktam itt a munkát — mondja —, másutt idegen ?yár épületét. A cigaretta maga holt? ínyag. Élő és nagyszerű emberek,? nunkások készítik. csorba Barna $ Foto; Szabados
