Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

BSZAKMAGTARORSZAG 9 juk, hogy máról holnapra otthon érezzék magukat a tsz-ben. Amikor valaki új házat épít magának, ; a beköltözés után még sokáig nem érzi jól, égé- ; szén otthonosan magát benne, pedig jobb is, ; egészségesebb is a réginél. De ha megszokta, meg- j szerette, erővel se lehetne kiverni belőle. Így van- • nak a tsz-szel is az emberek. Tegnap egy másik ; új tsz-ben jártam. Elém áll egy idős bácsi, hogy • adjak orvosságot neki. Mije fáj? — kérdem aggó- ; dalommal. A szivem meg a lelkem — mondja J olyan bánatosan, hogy ugyancsak megsajnáltam, j Elmondta szive bánatát. Nemrégen hordták össze a teheneket. Az ő tehene olyan gazdakedvence volt, azt szerette, ha a gazdasszonya megvakar- gatta a nyakát, még a tejet is jobban leadta, ha az abrakot becéző szavak kíséretében öntötték eléje. Nos, ez a tehén bekerült a közös istállóba. Bizony, nem érzi jól magát. Ha szerét ejtheti, ki­használja a pásztor ébertelenségét és a közös lege­lőről egyenesen otthon áll meg. A gazdája meg becsukja az orra előtt az ólajtót, lelkap egy botot és visszatereli a közös legelőre, közben vér­zik a szive, legszívesebben az állat nyakába bo­rulna. amiért annyira ragaszkodik régi gazdájá­hoz. Fáj. nagyon fáj szegénynek. Mit mondhattam neki. milyen orvosságot adhattam volna sebére? — fordult a titkár Pista bácsihoz, aki meohatódva \ hallgatta a történetet. — Maga, Pista bácsi, mit ; mondott volna neki? — Én-e? — hökkent meg 6**intén az öreo, ; majd zaxxirtan elmosolyodo't. — Mit. no, m:t is? A mindenit. fogas kérdés. Azt mondtam vo’m, igyon meg egy féldecit: az erre való orvosság. Én : is ezt csináltam az elébh — rzohdt ki a sz^'án. — Csak nem? Magának is fáj valamije? — : lepődött meg a titkár. — HAT MAR HOGYNE FÁJNA. Gondolja \ csak meg. Tegnap, ahogy kapilgatok a Felsőréten, látom ám. hogy jönnek a szekerek, tripvávol : megrakottan. Az én két deresemre annyit fel- \ pakoltak, hogy csak úgy nyögnek. Kovács Pista a magáén dolgozik, arra ha feleannyi van rakva, a fia meg az enyémen fuvarozik. Elébtfk állok. mondom nekik: hát van nektek Wketek! A tié- ■ tekre mér* nem raktatok annyit. Az a taknyot ; meg a szemem közé nevet. Majd hn. bolondok j lennénk. Különben semmi köze hozzá. Parancsol- ■ aasson a feleségének. Ha az asszony meg nem fon. elhúztam volna a nótájukat. el én. még ha ki is ; zárnak érte a csoportból. — No. de menyiek már. sietni kell. Nemsokára sötétedik, jönnek haza a lovak, oszt a takarmány még lábon. Csak nem nézhetnek az üres jászolba. No, isten velük. Ha arra jár, látogasson be hoz- . zám, van még egy kis borocskám táv a'y rőt Jól- ; esik elbeszélgetni egy kicsit. ; Gulyás Mihály már nem fordul vissza, legfeljebb tartja a száját, nehogy olyasmi szaladjon ki raj.a. am.ért meg­üthetik a bokáját. Az elnök az más, az olyan magafajta parasztember, el lehet vele beszélgetni, nem vágja mindjárt oda az embernek, hogy „ilyesmit nem szabad mondani Kopogott. — Gyere csak, Pista, gyere **- szólt ki az el­nök barátságosan, s amikor belépett, így folytatta: — Éppen rólad beszéltem a járási titkár elvtárs­nak. Pista bácsi végigmérte az asztal mögött ülő fiatalembert. A fiam lehetne, gondolta az öreg és odanyújtotta hatalmas tenyerét. — Oszt mondd csak, mit mondtál rólam, mert ha valami rosszatI — és Pista bácsi kedé­lyesen megfenyegette az elnököt. — Hát nem éppen rosszat. Elárultam az elv­társnak, hogy te vagy az egyik legszorgalmasabb tagunk.' — Mit? Hogy a legszorgalmasabb? Pista bácsinak nevethe'nék)*> támadt. Ha ezek tudnák, hogy mi hozta ide. Az istenfáját... Hogy még 6 a legszorgalmasabb! Hát hallottak már ilyet! A járási párttitkár derűs jóérzéssel pihentette tekintetét a nagy darab emberen. — Hány éves tetszik lenni, Pista bácsi? — kérdezte a titkár. — Bizony, már hatvanfele-hazafele. — Látom, még jól bírja magát.-* Hálistennek. még nem vo'tam orvo'k:z- ben *— kopogtatta meg játékosan az aszt-lt. —• Apám is Így volt az orvosokkal. Nem szívlelhette ókét. Az volt a szavajárása, hogy az 6 testit c*ak kétszer láthatja az orvos. Egyszer akkor látta, amikor bevonultatták, másodszor meg amikor ki­terítettük — nyugodjon békében —. de akkor már nyolcvankettő volt. — És mondja csak. Pista bácsi, hogy ízlik a közös élet? — terelte a korszerűség irányába a beszélgetést a párttitkár. — Hát. nehéz megszokni, hogy parancsolnak az Embernek. — Parancsolnak? — húzta el a szót az elnök. — Hát lehet neked parancsolni? Olyan vág■*, m'n‘ eny sündisznó. Ha valaki nem úgy szói h~zzá'i, ahogy a hangulatod megkívánja, mindjárt a tüs­kéidet fordítod feléje. — Az biztos, velem csak úgy lehet beszélni, ahpgy ember az emberrel. — Az új élet nem mindenben egyezik a réoi élettel. Sok minden másképp van. Nem kivánhat­KÉRT MÉG EGY FÉLDECIT. Megitta. Köpött egyet. — Ez se olyan, mint régen. — Van cigarettád, Jóska? — Csak Terv — válaszolt a kocsmáros. — Terv? Oszt’ Kossuth mér* nincs? — A rossz beléd áll. A kocsmáros felkapta a fejét. Szúrós tekin­tettel mérte végig az őszülő hajú embert. Meg­viszketett a nyelve, hogy mondjon neki egy cifrát. Mit kötekedik vele! Hordja el magát, mert... Le­nyelte a mérgét, mosolygást erőltetett arcára. — Pista bácsi ballábbal kelt fel. — Az asszony a ludas a dologban. Biztos a fal felé fordult — vette fel a viccelődés fonalát egy másik. — Taknyosok! Fordult is ki a kocsmából. Dühös volt. Mi bántotta? Tegnapról maradt benne a méreg, azóta nem bír magával. A tsz-iroda felé vette útját. Ha ott találja az elnököt, kipakol neki. Majort csináltak a portájá­ból. Nyolc lovat kötöttek be az óljába, csak úgy te szó, se beszéd. Már két hónapja annak. Eidig csak megtűrte. Ott volt a takarmány, csak villára kellett szúrni és elibük lökni. Nesztek. egyetek, ne mondjátok, hogy smucig a magyar. Kezdetben bosszankodott, hogy az 6 két szép lovát a Vzedik istállóba rakták. Mért nem hagyták meg nála. Az elnök letorkolta, hogy azt nem lehet. Minien szentnek magafelé hajlik a keze. Az övéit majd dúskáltatja a takarmányban, a többit meg csak a villanyéllel abrakolja. A mostoha az mostoha, nem szívesen kedvez a más kölykének. Beletörő­dött a dologba. Ha nem lehet, hát nem lehet. Ment leszegett fejjel, bensejében azzal a nagy. tegnapról cipelt szomorúsággal. Megy, kitálal az elnöknek, ne csináljanak belőle bolondot. Még hogy 6 kaszáljon a lovaknak? Nem. ezt a békát már nem nyeli le. Ha azt akarják, hogy etesse a lovakat, hozzák helybe a zöldet. Hogy nincs rá ember? Hát kerítsenek rá embert. Messze volt az iroda, túl a falun, a ré^l ura­sági majorban. A kastélykert bozontos fái közül meghűsült szellő szaladt eléje. Aprócska forgó­szél ugrabugrált előtte, akár egy t>ijkos kiskutya. Jólesett a hűsítő szél. meggombolta az ingjét is. Fűtötte a három féldeci is. AMIKOR BEFORDULT a tsz-tanya udvarára, meghökkenve vette észre, hogy az iroda előtt egy takaros személykocsi áll. Valami fejes {öhetflt, gondolta bosszúsan. Hiába fáradt ide, négyszem­közt akart beszélni az elnökkel. Egye fene, most Jólesik elbeszélgetni... be_ lehetne szerezni. Csak a saját erővel megszerzett ismeretek adják a műveltséget. A múlt rendszernek nem volt ér­deke, hogy dolgozói műveltek legye­nek. Csak a mi társadalmunk bizto­sítja a dolgozók tanulási lehetősé­gét. Megyénk dolgozóinak nagy ré- sz* látja a tanulás fontosságát, szükségességét. Az 1959—60-as tan­évben 3900 dolgozó tanult az általá­nos es középiskoláinkban. Ezek a munkások látják, hogy könnyebben, eredményesebben dolgozik az a {munkás, aki tudással rendelkezik. {Minden dolgozónak látni kell, hogv [a szakmai, technikai fejlődést aka- {dalyozza a hat elemi iskola. Legfon- Étosabb feladat, hogy minden fejlőd­ni akaró dolgozó végezze el a nyolc [osztályos általános iskolát, amely íkorszerű alapműveltséget nyújt. \ Szakszervezeti bizottságaink egyik [főfeladatnak tekintik, hogy segítsék [a dolgozók továbbtanulását. Nem­csak a jelentkezéseknél adnak felvi­lágosítást, hanem az egész tanévben figyelemmel kísérik a továbbtanulás­ban résztvevőt és minden problémá­ját igyekeznek megoldani. Az idei tanév a napokban befeje­ződik! A jövő tanévre kell gondolni! Minél több dolgozó jelentkezzék a dolgozók általános iskolájába! A dolgozók általános iskolája kor­szerű alapműveltséget nyújt. Az itt megszerzett általános iskolai bizo­nyítvány azonos értékű a minden­napos iskola államérvényes bizonyít­ványával, » mindenirányű tovább­tanulásra jogosít. (Gimnáziumok, technikumok, szakiskolák, szaktan- folyamok). Az iskola elvégzésének költségeit államunk fedezi. Oktató­teremről, alapfelszerelésről üzemi iskolánál az üzem, területi iskolák­nál a tanácsszervek gondoskodnak. A hallgatók csak tankönyveiket és tanszereiket szerzik be saját költsé­gükön. . A tanítás szeptember 15-től június 15-ig tart, hetenként kétszer, egy- cgy* alkalommal 4—5 tanítási órá­ban, a hallgatók munkakörülményei­hez alkalmazkodó Időpontban. A hat osztálynál kevesebb iskolai végzettségű dolgozókkal külön fog­lalkoznak. Az V., VI. osztályt egy. a VII. és VIII. osztályt külön-külön -gy-egy iskolai év alatt lehet elvé­gezni. A dolgozók általános iskolájába az a dolgozó férfi, vagy nő vehető fel, "ki a felvétel napjáig 15. életévét betöltötte. Felső korhatár nincs. Vtentkezési határidő: június 10-tól '•'us 15-ig. Jelentkezni lehet min- ~n üzemi kultúrfelelősnél a szak- övezeti bizottságon. "'anulj tovább, mert ezzel társa­sunknak és családodnak is jót Szakszervezetek Megyei Tanácsa Kultúrnevelési Osztálya Napjainkban rohamléptekkel fej­lődik a technika. Egyre magasabb műveltségét követel az élet. egyre több tudás kell a termelőmunká­hoz, de kulturális életünk vívmá­nyainak megértése, értékelése és él­vezése is korszerű alapműveltséget igényel. A műveltséget azonban nem adják könnyen. Azt meg kell szerez­ni. méghozzá személyesen, mert a legönfeléldozóbb anya sem művelőd­het gyermeke helyett, és nincs az a pénz sem, amellyel az ismereteket Tanulni mindig érdemes és sohasem késő ni 20—50 darabra, úgy az egyszerre leadott 20 darab után 50 fillért. 50 darab után pedig 1 forint lebonyolí­tási dijat kap. Ügy a régi. mint az új tsz-eknek módjában van ebbe az akcióba be­kapcsolódni és bekapcsolni a tagsá­got, de hát választják a könnyebb megoldást azzal a megjegyzéssel, hogy Igen nehéz összehozni 20. vagy 50 darabos mennyiséget. Erre is rá tudunk cáfolni akkor, amikor rámu­tatunk a tiszakarádi Új Élet Tsz-re, ahol a tsz vezetői az Állatforgalmi Vállalat dolgozóival karöltve össze­hoztak egy 30 darabos falkát. Ugyan­csak példaképül hozhatjuk fel a ti- szatarjáni Alkotmány Tsz-t. ahol a tagságnál majd 60 darab hízott ser­tésre van szerződés. Ezeket a tsz most csoportosítja. De felhozhatnánk még több példát, ahol a tsz vezetői a tagokkal egyetértve kihasználják az átmeneti intézkedések adta lehető­ségeket. Úgy a régi, mint az új tsz-eknél nagyon sok helyen nincsenek megfe­lelő. vagy egyáltalán nincsenek ser­tésólak. Ezt a követelményt minden tsz egy kis rugalmassággal meg tud­ja oldani, azzal, hogy ideiglenes hiz­laldákat épít saját költségen, melyek­nek kiadásait nagyobb részben fedez­ni tudják a háztáji csoportos sertés- hizlalásból eredő lebonyolítási díj­ból. Ha figyelembe vesszük megyénk adottságait, a sertéstenyésztést és hizlalást minden nagyobb megterhe­lés nélkül fel lehet lendíteni és na­gyon gyorsan lehet a mai állapoto­kon javítani. Egy éven belül elegen­dő kocánk és síi Időnk is lehet, úgy hogy sem a hízóanyag, sem pedig a húsellátás nem szenved csorbát. Tsz- einknek, meg kell érteni, hogy a tsz közös és háztáji sertéstenyésztés és hizlalás elősegítése elsősorban is tsz- érdek és ezen keresztül pedig az'or­szág húsellátásának zökkenőmentes biztosítása. A koca meghitelezés! akció minden tsz-tag részére, akinek jelenleg kocá­ja nincs, kifizetődő és bőséges hasz­not is biztosit. Az állam az Allatfor- galmi Vállalaton keresztül hitelbe ad ivarérett kocát, melynek ellenérté­két csak a szaporulatból kell megté­ríteni 10 hónapon belül 3 db 10—60 kg súlyú süfaö árából, szerződéses áron. Ha a koca bármilyen oknál fog­va nem hoz malacot, úgy azt a tsz- tag meghízlalhatja és szerződéses áron adhatja át az Allatforgalmi Vál­lalatnak, amikor is a ráhízlalt súly kerül elszámolásra. Az előbbi akcióhoz hasonlóan áll a háztáji kocatartási és süldonevelési akció Háztáji gazdaságokban ma is van elég bőven koca — persze nem ele­gendő — pedig magas jövedelmet biztosit a tsz-tagok részére, ha a fia- 1 lásból legalább 4 db süldőt biztosíta­nak a tsz közös hizlalásához. Azon­felül. hogy kocánként 800 forint elő­• leget kapnak, kamatmentesen, ha szerződésesen lekötik az állammal és 9 hónapon belül a 4 süldőt 30—60 kg súlyban átadják, a mindenkori ál­lami szabadámál 50 fillérrel maga­sabb árat kapnak. Átmeneti intézkedések magukba foglalják a háztáji sertéshizlalási akciót is. Ennek az akciónak előnyei egy- i aránt érintik a tsz-t és a hizlaló tsz- : tagokat. A tsz-tagok megkapják szer- . ződés kötéskor a 400 forint kamat- . mentes előleget és hízott sertéseikért ’ a szerződésben biztosított átvételi 1 árat. Tsz pedig, ha tagjai között a • csoportos hizlalást megtudja szervez­A szocialista nagyüzemi gazdálko­dás kialakítása és az állati hozamok növelése nagy munkát igényel és itt . mutatkozik meg az állattenyésztők feladatának sokrétűsége.. A tenyész- , tés mellett az ország húsellátását is biztosítaniok kell, sőt ezen túlmenően export terveinket is elő kell segíteni. A párt Központi Bizottsága az előb­biek figyelembe vétele mellett, mér­legelve az adott helyzetet .,átmeneti intézkedések”-et hozott létre, ame­lyeken keresztül az árutermelés nö­vekedését kell biztosítani. Nézzük meg, hogy az „átmeneti in­tézkedések” nyilvánosságra hozatala óta hogyan haladnak az egyes szer­ződéses akciók. Háztáji kocakihelyezési — megh it élezési — akció Az egész megye területén nagyon vontatottan halad. Elsősorban tsz- eink. amelyek az intézkedésekről ide­jében értesültek, nem értették meg a kormány határozatát és mondjuk meg őszintén, nem tartották, de so­kan ma sem tartják helyesnek, hogy a közös állomány növekedésével egy­idejűleg a háztáji sertésállományt is szaporítsák. Várják meg a vonatot a villamosok A MÁV végre méltányolta a mis­kolci, főképpen pedig a diósgyőri dolgozók régi kívánságát és 20 óra 02 perces indítással vasárnap vonatot közlekedtetett a Keleti pályaudvar­ról. Ezúttal azonban azt tapasztaltuk, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat nem alkalmazkodott az új menet­rendhez. A vonat körülbelül 15 perc késéssel érkezett Miskolcra. Egy két öcsiből álió villamoeszerelvény vár­ta a Tiszai pályaudvaron, amelyen pillanatok alatt minden talpalatnyi -.ely elkelt, az emberek a lépcsőkön is fürtökben csüngtek. Az utasok je­lentős része természetesen még így is lemaradt, de tartalék kocsit a megismételt kérések ellenére sem ál. lítottak be. Ez a közlekedés-biztosítás egyálta­lán nem dicsérhető. Elismerjük, s nagyon örvendetes dolog, hogy foko­zatosan javul, s napközben nagyon jó a közlekedés, de ezt feltétlen össz­hangba kellene hozni a késő éjjel ér­kező vonatokkal is. Bosszankodó utasok. Mit lehet tenni a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében Mikszáth jól tudta, hogy kosztadó­jára, a becsületes hentesmesterre m m számíthat, magának kell megbir­kóznia minden feladattal. Félelmé­ben. hogy a tanár úr rájön hazugsá­gára, elhatározta, hogy művelődni fog. Nekilátott az olvasáshoz, falta a könyveket, válogatás nélkül. A kö­vetkező dolgozatot úgy teletűzdelte szóvirágokkal, hogy a professzor csak a fejét csóválta és mosolygott. — Nagy képzelőtehetség lakódzik a te Dobos bácsidban! No. mindegy, mrgbocsájtom neki. hogy alkalma­sint újra segített. A megszégyenítéstől való félelem megedzette a kis diák lankadó türel­mét. Megkettőzte szorgalmát. Egy év alatt tisztult is az Ízlése. A záróünnepélyen már saját szép versét olvasta fel. Könnyű kitalálni — Fekete, mint az Ördög, de nem ördög; farka van, mint a cicának, de nem cica; pártája van, mint a lány­nak, de nem lány. Mi az? — Mi tud átmenni a vizen száraz- lábbal? — Bírja egy veréb is, de ló, ökör ^Belefér vödörbe, de csöbörbe egy sem. Mi az? — öt-öt koldus öt-öt botja, öt-öt botban öt-öt kaska, öt-öt kaskában öt-öt macska, öt-öt macskának öt-öt fia — hány fiókmacska? — Elől olyan, mint az alma. Deréktájon gömböcforma. Utána nyúlik egy kolbász-szál Négy kis bunkósboton jár. Mi az? jMfao» Csipke Csilla, ózd. Levélben a Miskolci Háziipari Szövetkezethez forduljon. Tóth Miklós, Kazincbarcika. Ügyé­vel, sajnos, nem áll módunkban foglalkozni. Lukács Istvánná, Miskolc. Egyetér­tünk észrevételével. Sajnos, nem írt pontos időpontot, így a vállalatveze- tóség nem tudja a felelős személyt kideríteni. Adám Mátyás, Miskolc. Autószifon- patronnal kapcsolatos észrevételét az Olvasók hangja c, rovatunkban le­közöltük. öz és Ibolya utca lakóinak. Prob­lémájukkal egyetértünk. Közöltük. Mikszáth Kálmán, a nagy magyar regényíró, maga irta meg ezt a gyer­mekkori élményét. Harmadik gimnazista kisdiák volt, amikor egyszer magyar tanáruk Má­tyás király gömöri látogatásáról íra­tott velük dolgozatot. Mikszáth ak­kor még egy becsületes levelet sem tudott megfogalmazni, s igy nem kis szorongással gondolt a dolgozatra. Utolsó előtti napon egy kis könyv került véletlenül a kezébe. A könyv­ben formás kis elbeszélést talált. Mátyás király gömöri látogatásáról. Nosza, gyorsan nekiült és lemásolia a történetet. Amikor a tanár felszó­lította, szívdobogva olvasta fel az el­beszélést. Szeremley professzor két­kedve hallgatta a jól sikerült dolgo­zatot, aztán gyanakodva megkérdez­te: — Segített valaki? A kisdiák iruloa-pirulva hebegte, hogy házigazdája. Dobos bácsi segí­tett egy kicsit. — Jól van öcsém. — mondta a professzor. — Dobos bácsi derék hentesmester, nyilván a fogalmazás­hoz is ért. Hanem azt mondom ne­ked — és itt a tanár úr felemelte a hangját —. hogy ezentúl ennél rósz- szabb munkát ne merj hozni, mert meggyűlik velem a bajod! Dobos bá­csi keze meglássák minden ddgoza­Nyári játékok SAPKACSERE: Valamennyien körben állnak és sapkát tesznek a fejükre, csupán egy gyerek marad fedetlen fővel. A já­tékvezető most kiadja a jelszót: Sap­ka le! Sapka fel! Erre minden játékos leveszi a sapkáját és a jobboldali szomszédja fejére teszi a sapkát. A játékvezető mindig gyorsabban és gyorsabbon vezényel, majd hirtelen azt mondja: Állj! Aki ekkor sapka- rélkül van, az kilép a játékból. Ugyanakkor az egyik sapkát is ki­vonják a játékból. A legmulatságo­sabb a játék akkor, amikor már ket­ten maradnak. | _ ^BECSLÉSI JÁTÉK: A társaság körbe ül. A kör köze­pére takarót terítünk. Most egy ma­rék babot, apró kavicsot, vagy gyu­faszálat szórunk a térítőre. Minden játékos sorban megmondja, hogy becslése szerint hány babszem. ka­vics, vagy gyufaszál van a takarón Utána megszámoljuk és aki a leg­jobban megközelítette a mennyiséget, az a győztes. GYERMEKEKNEK Nagyok kicsikorukban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents