Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12 / 138. szám

1980. június 12. ÉSZAKMAG YARORSZ AG Az idei gépesítéssel gyakorlatilag megszüntetik a kézi fakitermelést A Kcletbükki Állami Erdőgazda­ság több mint 120.000 holdas erdő­ségében az idén mintegy 3 millió forintot fordítanak az erdőművelés és fakitermelés korszerűsítésére. Az Erdészeti Tudományos Kutatóinté­zettel végzett kísérletek alapján a korábbi kézi fadöntésről a gépi fa­kitermelésre és a korszerű szállí­tásra térnek át. A bükki községek egykori favágói jelenleg már 26 gépi fakitermelő brigádban dolgoznak, és az idén újabb húsz szovjet gyártmányú Drucaba fűrészt szerez be a gazdá­id g. A kitermelt fa út mellé vonta­tására gumikerekű közelitó kerék­párokat alkalmaznak. Egy-egv ke­rékpárral 13—16 köbméter fát tud­nak a vágástérról az országút mellé szállítani. Ott darukkal rakják a fa­rönköket a gépkocsikra és szállít­ják a fatelepekre. A Lillafüred fö­lötti sziklás, meredek erdórészben. ahol korszerű jármüvekkel nem tudnak dolgozni, most szerelik az ezer méter hosszú kötélpályát, a fa elszállítására. Az idei beruházásokkal a kelet- bükki erdőgazdaságban gyakorlati­lag megszüntetik a kézi favágást és a legkorszerűbb szállítási rendszert valósítják meg. 55 millió forint — a termelési kapacitás növelésére Az ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél az idén 55 millió forintot fordítanak a bányaüzemek rekon­struálására. A munkák során első­sorban a bányaüzemek termelési ka­pacitását növelik, s ezzel gazdaságo­sabbá teszik a termelést. A rekonstrukció során a királdi bányaüzemnél 128 méter mély függő- aknát helyeznek üzembe. Ezzel a ki­termelt szén szállítását meggyorsít­ják. A szén minőségének javítására új szénosztályozót létesítenek, s eh­hez egy kilométeres drótkötélpályát is építenek. A farkaslyuki bányaüzem ományi aknájánál többmillió tonna szén- vagyon van. Ezt azonban a szén­telep feletti vizes homokréteg miatt nem tudják kitermelni. Az idén je­lentős összeget fordítanak a víz le- csapolására, s a tervek szerint jö­vőre már hozzákezdenek az új szén- mező feltárásához. A borsodnádasdi bányaüzemnél új lejtősakna kihajtésával nyitnak új üzemet. Ez a bánya a második ötéves terv termelési feladatainak teljesíté­sére szolgál majd. A nagyobb terme­lésnek megfelelően bővítik az osztá­lyozol is. A tervek szerint 100—150 kalóriával növelik majd a szén fűtó­Ugyancsak a termelési kapacitás növelését szolgálja az egercsehi bá­nyaüzemben elkészített 200 méteres függöakna is. amelyben még az idén megkezdik a szállítást. A KEKESFEKETE FEL­HŐK először csak a távoli hegyek mögül dugták ki a fejüket, mintha csupán le­selkedni akarnának. A Nap azonban szembe nevetett velük, és a kékes felhők töprengve ültek le a hegy tetejére. A Nap nevetése azonban egyre bágyadtabb lett. Az innen is, onnan is igyekvő felhők sűrű fátylat vontak eléje, és most már a hegyek mögül is feljebb emelkedett a sötétség. Lassan beborította az eget. Hir­telen, mint egy jeladásként fény villant belőle, majd először a magas fák levelein, a következő pillanatban pedig a házak tetején és az úton kopogott a nagyszemű eső. — Mondtam, hogy ne menjünk sehová — vette ki a pipát a szájából egy cserzettbórü, szikár termetű, idős parasztember. — Megjött az eső. A többiek is odalódultak az ajtóba, akik ráhall- gatva nem indultak el, innen az emödi tanácsházról. Nézték az egyre sűrűbben hulló esőt. Néha fölfelé is vetettek egy-egy pillantást, de csak azért, hogy tudo­másul vegyék: jól beborult. Lefele néztek. A frissülő fűre. a nevető virágra, a szomjas földre. — Hogy éled minden — adott hangot valamelyikük mindannyiuk gondolatának. — Ez a jó eső — szólalt meg egy magas termetű, széles vállú ember, akit a többiek Józsi bácsinak szán­tottak. — Nem veri fel a földet, nem veri le a növé­nyeket sem. Csak szépen megöntöz mindent. — Kellett már. nagyon kellett —• földia meg egy alacsony, kövérkés férfi. — Szomjas a föld, meginná most akármennyi is esne rá. És nézik az esőt: szépen hull. — Arra is menj. az én földem fele! — kiált fel egy feketeinges a felhőknek. — Hadd nőj jön az ui><r­Aztán hirtelen a többiek felé fordul: •— Tudjátok milyen uborkáim vannak már? Ilye­nek ni! — és mutatja, hogy milyenek. —- Van ám elrakva az üvegbe, ami még tavalyról megmaradt — szól élcelódve az egyikük. — Na majd meglátod — erősködik az előbbi. * Szépen nő már minden. Az igaz. szépen nő — szólalt meg inra n magas termetű ember. — A múltkor mentem el a kereszten ESŐN EZES bér. De láttam egy másik 2 helyen olyan repcésef is, hogy rossz volt ránézni. Nem 2 tudom, ki hagyhatja úgy. Z — A keresztesiek jól dolgoznak... — mondja bó- 2 lintva valaki. 1 Hirtelen szél csapott a fák ágai közé és néhány Z perc múlva arrább hajtotta a most már ónszlnű felhő- 2 két is. Csak pár elkésett esőcsepp szitált még utána, f — Elmegy? — néztek mindannyian fel az égre. ] — Visszajön még — vette ki újra bajusza alól a* pipáját az idős bácsi. ! Vissza is jött. Még sűrűbben esett, mint először, j Az emberek között újra valami csipkelődő jókedv lett ] úrrá. Nevetve lökdösték ki. egymást az esőre. — Nőj) j meg te is! Nemcsak az uborkádnak használ ez. hanem ] — Csak az a fehér felhő ne jöjjön erre — szólt az j idős ember. Mindannyian arra néztek. — Mert az jég ] — tette még hozzá. ; MINDENKI A FEHÉR FELHŐT FIGYELTE. Merre ] tart? Ide jön-e? A szél kergette, forgatta fönt a levegőt. 1 A felhők hol erre. hol arra tartottak. Végül a fehéi j felhő feloszlott, eltűnt. Majd itt is, ott is felszakadó- j zott az ég: derült. ] Az utcán jellegzetes kocogással, lefelé lógatott fej- j jel. libegős fülekkel siettek haza a malacok. A für géb- j bek a többit megelőzve futottak, mfp az anyadisznók ] komótoson, mélyeket röffentve ballagtak közvetlenül j a kondás előtt. 1 —■ Esett-e arra? — kiáltotta valaki az ajtóból a l pásztor felé. 4 — Ott esett csak — szólt vissza a kérdezett. — Az] még s$mmi, ami itt volt. ’ — Hiszen nem is vizes... ; — Nem a nehézséget! — bosszankodott a pásztor. 1 Aztán, hogy hitelt adjanak a szarának, megállt és csa- i t árni kezdte a vizet a kabátjából. — Nohát! — Aztán | tovább ballagott. i — Na. mehetünk mi is emberek — szólalt meg] valaki a lépcsőről. —A délutáni munkám már elmaradt,] de holnap újra lehet dolgozni. Száraz volt már a föld. \ Reitta mind ezt a kis esőt... * Prist* Tibor Ötletes propagandával, széleskörű nevelő munkával jelentősen csökkentenék a balesetek számát Borsod megyeben az idei tavaszon több mint 150 termelőszövetkeze­ti községben tadték meg a közös munkát. A tanácsok gondoskod. iák arról is, hogy a több szabadidővel ren­delkező szövetkezeti parasztok kulturális 'elemeikedését elősegít­sék. Ma már a szövet­kezeti szín jásztó és lánccsoportok mellett 16 termelőszövetkezeti énekkar működik csak­nem 700 taggal. A kó­rusok a nyári vasárna­pokon felkeresik a kör- íyező falvakat és hangversenyeket tarta­lak. A-/ idén számos termelőszövetkezeti rözségben szerveznek /idám kirándulásokat. iogy a nagyüzemi útra épet parasztok mégis- nerjék a megye törté­nelmi nevezetességeit. csodálatos tájait. Ed­dig a kirándulásokon l 100 szövetkezeti tag vett részt. így például Novajidrány termelő­szövetkezeti községből 20 szövetkezeti dolgozó Miskolcot kereste fel Megtekintették a Lenin Kohászati Müveket, az újjáépült Miskolci Nemzeti Színház elő­adását és Miskolc-Ta­polcát. A művelődésügyi osztály, a zeneiskolai tanárok részvételével, most újszerű mozgal­mat indít a komolv ze­ne megszerettetésére. A nyári vasárnapokon 12 termelőszövetkezeti klubban — így többek között Cigándon. Gön­cön. Pálházán —. házi hangversenyeket ren­deznek. A szövetkezeti községek kulturális fel- emelkedését segítik a magyar írók is. A Ha­zafias Népfront és a Magyar Iroszovetseg augusztusiján nagysza­bású fa'unapot tart Ti­szai adány ban A falu- napra a környező ter­melőszövetkezetekből csaknem 300 tagot hív­nak meg. akik elbeszél­getnek a ma még na­gyobbrészt egyénileg gazdálkodó tiszaladányi parasztokkal. Délután irodalmi estet tartanak, ahol neves magyar írók ismertetik legújabb munkáikat, amelyeknek egy része a szövetkeze­ti parasztság megválto­zott életét tükrözi. Ezenkívül a nagy nyári mezőgazdaság; munkák idején minden tsz-községben vidám aratóünnepségeket tar­Az út maga több mint hat kilo­méter hosszúságú lesz. egészen pon­Az öreg tokaji hegy déli oldalán üdén zöldelló szölötáblák között, szé­formán minden szőlómezsgyéhez víz­levezető szükséges, hiszen egy-egy nagyobb esőzésnél óriási mennyiségű viz zúdul le a meredélyekről. Négyszáz méter wmtküfonbség Lovasfogatok szállítják megfe- elő helyre a fölösleges földet. Zz a legmegfelelőbb itt, mert i szállítókocsik nehezen foroghatná­nak, könnyebb bánni a loyasszekér- rel. A simára egyengetett földalapot b szerencsi gépállomás traktora által vontatott nehéz íogashenger lazít- gatja és tizennégytonnás „gózhenger" — ma már nyersolajmotor hajtja — tr. \' , i keményre, s jöhet a kavics­ágy. Hordják is a megfelelő mennyi­ségű kavicso» a három-négytonnás teherkocsik akadály, s megállás nél­kül. — Persze a munka nehezebbje még ezután következik. — mondják. — Most érték el az igazi meredekei, ahonnan már szerpentin kanyarog majd felfelé. Boros elvtárs röviden csak ennyit mond róla: tosan 6200 méter. Ez nem sok úgy alföldi viszonylatban nézve, de sok a meredek domboldalon, ahol lépten­es makadám-út épül. Napjában — a szőlőbe menet. vagy oh isn jövet —. százan es szá d n szemlélik, mint halad egyr magasabbra az új út. Serény mun káskezek vágjak a talajt, fúrják robbantják a sziklát, s lejjebb több liztonnás henger dolgozik. Szép. érdekes, de nehéz munka Ezer és egy akadállyal kell megküz den lök az építőknek. Ott. ahol csa a madár röppenhetett könnyedén néhány hónap múlva gépkocsik fut hatnak a tetőig, ahonnan legszeb a kilátás, kelet felé a kanyargó riszára. Bodrogra, északra a hegyek és délre a végeláthatatlan Alfölc felé. Miért a többmillió forintos épít Kezes? Erről beszélgettünk Borm rlvtárssal. az északmagyarországi hasonló építkezések főmérnökével. Televíziós adóállomás! — Az alapvető cél: biztos, könnyen járható utat készíteni a Kopasz-tetőn építendő televíziós adóállomáshoz, — ujságolta. — Turisztika, idegenforga­lom szempontjából is igen értékei lesz az út. s bár tizenkétmillió forint­ba kerül a munka, megéri. Bár mon­nyomon kemény sziklát ér a szer­szám. Nem beszélve arról, hogy Ígér — Hasonló nem épült és nem épül az országban mostanában. Hiszen a kiindulóponttól számítva négyszáz méter a szintkülönbség a hegytetőig. Az alapmunkálatokkal ez év de­cember végéig, a teljes építkezéssel pedig a Jövő év júniusára készülnek el. Akik építik ... Százegynéhány munkás nevét sorolni hosszadalmas lenne, pedig mindannyian megérdemelnék,' mert becsületesen, eredményesen dolgoz­nak. Horváth Lajos mérnök irányí­tásával. Hacsa Béla. Dóri Jenő föl­delő és szállító, valamint a burkoló Szőke-brigád nap mint nap kitesznek magukért. Az építkezés vezetői kö­rültekintően gondoskodnak róluk. Kényelmes szálló épült az állami gazdaság tanyáján. Naponta a mun­kahelyre szállítják a meleg ebédet, s a keresettel sem elégedetlenek. Az úttal kapcsolatban messzebb­menő tervek is vannak. Turistaszálló, üdülő, tüdőgondozó épülhet fenn a hegyen, a jó út — ami igen fontos —, már megvan, illetve hamarosan el­készül. S nem érdektelen az sem, hogy az eddig sokszor járhatatlan úton közlekedő szekerek akadálytala­nul hordhatják majd lefelé szüretkor a szölötáblák bő terméséi __ Barcsa Sándor sok átereszre van szükség, az esővíz levezeleséhez. — Jelenleg körülbelül az úthosszú- ,ság felénél, három kilométernél tar­ltunk az alapmunkálatokkal — mond­ják a szakemberek —. s eddig már {huszonkét átereszre van szükség. Jó­I Az Ózdi Kohászati Üzemekben az [utóbbi evekben sokat fejlődött n lmunkásvédelem. egyre kedvezőbb [képet mutat a baleseti statisztika. [1955-höz képest például 1959-ben [több mint felére csökkent a három [napon túl gyógyuló balesetek száma. [Ez év első öt hónapjában további ja- [vulás tapasztalható: ez idő alatt [ugyanis kereken 1400 munkanappal [mulasztottak kevesebbet baleset [miatt, mint a tavalyi hasonló idő­! A kedvező fejlődés elérését, a [munkásvédelmi célokra fordított be­ruházásokon kívül a széleskörű fel- [világositó-. nevelőmunka. ötletes [propaganda, a dolgozókkal való [szüntelen törődés segítette elő. A [gyár munkásvédelmi szervei — [együttműködve a szakszervezettel és [az üzemekkel — következetes és szi­lvás harcot folytatnak a munkás­védelmi szabályok megtartásáért. Az ;idén filmvetítőgépet szereztek be s ;már az eltelt néhány hónap alatt ;több mint hétezer dolgozó részére [vetítettek munkásvédelmi tárgyú [filmeket. Az évek során több tízezer [Plakátot, képet helyeztek el a gyár­ban. Fizetések alkalmával a boríték­ba munkásvédelmi szabályokat is- [mertető felhívásokat, képes lapokat [helyeznek. ..Keresd a hibái és szün­tesd meg!" jeligével mozgalmat kez­deményeztek. Ennek az a lényege. fs? kukoricája mellett, hát már olyan szép volt, ami­lyent csak ritkán lát az em­hogy a műszaki vezetők a dolgozók segítségével hetenként legalább egy hibaforrást tárjanak fel és szűntes­senek meg öntevékenyen. Ebbe a mozgalomba eddig több mint 350 műszaki vezető kapcsolódott be. a máris több mint háromezer kisebb- nagyobb hibát, veszélyforrást szün­tettek meg. Ezenkívül ..Előzzük meg a baleseteket!” felírású. fémből ké­szült cigarettadobozt ajándékoztak többszáz dolgozónak. A munkavédel­mi szabályokat megsértő dolgozók hozzátartozóit fényképes levelező­lapokon értesítik. Az üzemekben be­vezették a baleset nélküli munka jutalmazását. Eszerint, ha az üzemek dolgozói egy meghatározott időszak­ban baleset nélkül dolgozrak, a mun­kásokat jutalomkirándulásban része­sítik. így egy évben 8—9 ezer dolgozó vesz részt hétvégi ingyenes kirándu­láson. A munkásvédelmi szervek és a gyárban tevékenykedő aktivisták a jövőben még tovább akarják javítani munkájukat. Üjabb munkásvédelmi filmeket szereznek be s azokat a kü­lönböző művelődési termekben, a sporttelepen, iskolákban vetítik le a dolgozóknak és hozzátartozóiknak Saját filmfelvevőkészülék beszerzését rs terv bevették, hogy azzal a vészé- íves munkahelyekről, munkaművele­tekről felvételeket készíthessenek. dánom. sem kell, hogy nem könnyű a feladatunk. Irodalmi estek, házi hangversenyek a borsodi termelőszövetkezeti községekben » It épiil a hegy tetőre... Tarra ti jegyár*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents