Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-11 / 137. szám

1960. Június 11. eSZAKMAGYABOBSZAG Borsodi pedagógus képzőművészek kiállítása Az idei pedagógusnap ünneplése- ** menyei közt jelentős helyet foglal el a miskolci Nevelők Házában 4-én, szombaton megnyílt képzőmű­vészeti kiállítás, ahol huszonnégy borsodi pedagógus képzőművész ad ízelítőt alkotó tevékenységének ered. ményeiből. A kiállítás új kezdemé­nyezés megyénk képzőművészeti éle­tének lüktetőbbé tételére. A jövőben rendszeressé kívánják tenni a peda­gógusnapokkal kapcsolatban az együt­tes seregszemlét. Az ilyen közös rep­rezentációk igen hasznosak lehetnek, különösen, ha arra gondolunk, hogy egy-egy vidéki helységben élő peda­gógus művésznek sok nehézséggel kell számolnia, ha figyelemmel akar­ja kísérni a művészet versenyterüle­tén forrongó bonyolult problémákat és számot akar vetni, hová tegye ön­magát. művészetét a mai mérlegen. Az első ilynemű kiállítást úgy kell tekintenünk, mint az egyelőre szűk keretek közt kínálkozó lehetőség kihasználását. Nem olyan széleskörű megnyilatkozás ez, mint amilyenre alkalmasabb körülmények, megfelelő kiállítási terem esetén képesek lenné­nek. De életjel. Nem is olyan jelen­téktelen művészek gyakoribb nyilvá­nosságot követelő élet jele. A kiállítók nagyrésze ugyanis Miskolc és a me­gye legismertebb művészei közül — Imreh Zsigmond. Kunt Ernő Munká- csy-diras. Seres János. Döbröczöni Kálmán. Palcsó Dezső. Tenkács Ti­bor. Korkos Jenő, M. Szabó Ferenc. Keller Livia, a nemrég előretört Bertha Zoltán — került ki. Ha egyik, nek-másiknak itt kiállított műve nem is tartozik legjelentősebb alkotásai közé, ez azért van. mert a három klubszoba erős korlátokat szabott a kiállított műitek méreteinek és mennyiségének. Egyelőre tehát in­kább a kiállítás erkölcsi jelentőségén van a hangsúly. JLf égsem kerülhetjük el néhány LW± olyan határozott fejlődést mu­tató mü említését, amelyekkel más alkalommal esetleg nem lesz módunk találkozni. Keller Livia, aki koráb­ban akvaréll tájain fente ki mester­ségbeli tudását és nemrégen széle­sebb érdeklődési kör felé tört ki — gondolok a képzőművésznek kiállí­tásán bemutatott csokoládégyári munkásnőjére —. most a Martinban c. gouache-képével vonja magára a figyelmet. Nem mellőzhetjük el Kor. kos Jenő nagyratörő művészi leiada­tok vállalására utaló Felderítő kozá­kok c. olajkompozicióját sem. Az il­lusztratív jellegű téma megoldásának részletei és valóságizü elképzelése nagyobb vásznat is megérdemelne. Gazdag fantáziára és Ihletett meglá­tásra vall Seres János, aki több ré­gebbi és itt látott művéből következ­tetve vonzódik a sötét tónusokba ágyazott borongás színfoltokhoz. Egyik érdekes szinösszhangban tar­tott kompozíciójában (Kohókőmüve- sek). már bizonyos elszakadást mutat a „sötét" variációktól. Szinte kíván­csiságot kelt. mivel lepne meg ez a nagy felkészültségű művész, ha kiak­názná a világos tónusok eszmeileg is tág kifejezési lehetőségeit. Az ózdi Kunt Ernő változatlanul halad azon az úton. amelyet országos kiállításainkon szerepelt művei jeleznek. Palcsó Dezső, a pe­dagógus művészek nesztora, egyik grafikai munkája (Baromfiudvar), a művész grafikában erős oldalát mu­tatja meg. Imreh, Döbröczöni. Dala József, Cs. Pataki Mária, a hosszú ideig nem szerepelt Reinecker János. M. Szabó Ferenc és a tárlatokon elég gyakran megmutatkozó bőcsi Szabó Ferenc nem hoztak meglepő új mü­veket erre a kiállításra, de ki-ki sa­játos látásmódját tükröző egy-két kisebb-nagyobb művével tarkítja, gazdagítja a tárlat összképét. Tokaj ismert pedagógus művésze. Tenkács Tibor, két akvarelljéből ítélve, fel­frissült a nyaranta megelevenülő to­kaji művész-légkör hatására. Nyil­ván való, hogy az olyan nyári vetél­kedések, mint a tokaji művészt ele­ven az ország sok részéből odaserea- •6 szakkörök és tanár-vezetőik több­hetes találkozója, sok építő vitára ad­nak alkalmat, nyomaikat éreztetik sokak művészi fejlődésében, ha nem is minden esetben előnyösen. Mert men is kavarhatják a gyenge lábon álló. netán kezdő művész aondolat- világát. Tenkács művein kétségtele­nül az előnyös hatás érződik. A sárosvataki Bertha Zoltán, an­nak ellenére, hogy nem szakmája a művészi pedagógia, hanem maaa ere­jéből sajátította el a képzőművészet mesterségbeli eszközeit, máris túllép­te a formai útkeresések labirintusát és határozottan halad előre sokat Ígé­rő művészi célja', leié. Kialakult korszerű formavilágát szerencsésen hangolja össze mondanivalójának tartalmával. Beváltja azokat az ígé­reteket. amelyeket a tavaly Miskol­con rendezett gyűjteményes kiállítá­sához kcdlégái és a látogatók fűztek. Három itt látható képe — Diákok a botanikus kertben. Szociális otthon­ban, Mosónők — megláttatásai annak, mennyi hálás mondanivalót kínál a formai bonyodalmakból küábolt mű­vésznek a mai életvalóság. Bertha művészetét magas színvonalra emeli n biztos kézzel elhelyezett színfoltok­kal ábrázolt alakok mozgásának be­szédesen jellemző, roppant kifejező Az egy-egy művészre jutó szűkre- méretezett tér és megmutatkozást le. hetőség korlátozza azt, hogy mélyre­hatóan részletezzük a művészek ér­tékeit és gyöngéit, ezért csak előso­roljuk. hogy a már említett kiállító­kon kitriil Debreceni Zoltán (Sáros­patak). Koncz József (Sátoraljaúj­hely). Ivádv Vilmos (Miskolc). Bánfy József (Sajószentpéter), Zslgnár Miklós (Miskolc). Musicska Mária (Miskolc). Marosvári Dezső (Alsó- zsolca). Nagy József (Arnót) Szabó Sándor (Ózd) és a szobrász Szikra Pál (Hejöcsaba) járulnak hozzá alkotá­saikkal az egészséges kezdeményezés rík^éhez. A z első erőpróba nem döntheti el, hogy megyénkben mindazok közül, akik hivatásuknál fogva is rendelkeznek a szakmai felkészültség, a mesterségbeli tudás kívánalmaival, kik meddig nyomulnak még előre, mint alkotóművészek, de ez az első vállalkozás kaounyitás a még kevés­bé ismertek számára Is az érvényesü­lés felé. Csak azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a művészet és a mesterségbeli gyakorlat még nem egy és ugyanaz, ha nem is nélkülöz­heti egymást. Hajdú Béla Miskolc köztisztaságáról Sokat írtunk, még többet beszéltünk er­ről. mégsem lehetünk megelégedve az eddig elért eredményekkel. A városi tanács építési és közlekedési állandó bizottsága a legutóbbi ülésén foglalkozott a város köztisztasági helyzetével. Sajnálatos, hogy a lakosság köré­ben általánossá vált a Köztisztasági Vállala­lévő hibákért. Kétség­kívül, többet tehetne városunk tisztaságáért, azonban semmiesetre sem hibáztatható egve- dül a Köztisztasági Vállalat a város szeny. nyezettségéért. Gyakori eset. hogy a mozik kör­nyékén a cukorkák csomagolópaoírjait és ciga rettacsi kkeket. a 1 á- togatók eldobálják. De nemcsak a mozik kör­nyékén, hanem a Szé­chenyi utcán is igen gyakran találunk na­gyobb papírdarabokat. Továbbá, nem tekint­hető rendszeresnek a járdák tisztántartása sem. Részben a házfel­ügyelők. részben a tu­lajdonosok követnek el mulasztást. A szállító vállalatok gépkocsijai és lovasfogatai gyakran a járda felhasználásá­val rakják le a tüzelőt az épület falához, szennyezve ezzel a vá­rost. Az építkezések körül kialakult köztisz­tasági helyzettel sem lehetünk megelégedve. Mindez nemcsak a Köz- tisztasági Vállalatra tartozik. A város köz­tisztasági helyzetében döntő módon jelentke­zik fekvése is. mert a nagyobb esőzések a te­temvári és az avasl domboldalakról horda­lékot visznek a város­ba. ennek mielőbbi megszüntetését csak aknák közbeiktatásá­val lehetne biztosítani. A köztisztaság meg­oldása nem lehet csak egy vállalat ügye. Az állandó bizottság rész­letes javaslatot dolgo­zott ld a város köztisz­taságának megjavításá­ra. Ezt a városi tanács végrehajtó bizottsága hamarosan megtárgyal­ja. Az állandó bizott­ság kéri a lakosságot, hog? a város tisztántar­tását mindenki tekint­se saját ügyének és a maga helyén tegyen meg mindent a város rendjéért, esztétikájá­ért. tisztaságáért. Igye­kezzünk utcáinkon, te­reinken és házunk tá­ján ugyanazt a rendet kialakítani, amit szá­munkra lakásunk, ott­honunk és munkahe­lyünk nyújt IfJ. Horváth Béla. az építési és köz­lekedési állandó bi­zottság elnöke. Néhány kép Ernőd kulturális életéből „Az etnődí színjátszó csoportot a Földindulás című színdarab előadása után örökre a szivükbe zárták Kis­újszállás dolgozói. Nagy szeretettel gondolunk vendégszereplésükre. To­vábbi sok sikert és jő egészséget kí­vánunk munkájukhoz." Aláírás: Kis­újszállás dolgozói. Ez az idézet az emódi színjátszók emlékkönyvéből való. Több ilyen kedves hangú elismerés díszíti még ezt a könyvet. A balatonalmádlak. karcagiak is bejegyezték, hogy mi­lyen kellemes élményt szereztek ne­kik az emődi színjátszók. Ez azt bi­zonyítja. hogy a kultúrcsoportot nemcsak a megyében ismerik már. hanem az ország távolabbi részeiben is. A járásban pedig a környező fal­vak közül kevés kultúrcsoport tudja felvenni velük sikeresen a versenyt. Néhány hónappal ezelőtt például az erdészeti és állami gazdasági dolgo­zók megyei kulturális seregszemléjé­ről az első díjat hozták el a nagy sikerrel előadott ,.Szélvihar"-ral. Az emődiek most már összeszokott, jó képességű kultúrgárdával büszkél­kedhetnek. A sok oklevélig, kitünte­tésig. elismerő levelekig azonban hosszú volt az út A kultúrcsoport sikeres szereplé­séért az elmúlt tíz év alatt kétségkí­vül nagyon sokat tett Árvái Gusztáv. aki a Miskolci Nemzeti Színháztól került a községbe. Mint hozzáértő szakember segítette, vezette a cso­Most Pollágh Tibor pedagógus irá­nyítja a kultúrgárda munkáját. Több mint tíz éve él már Ernődön, ismeri az emberek gondját, baját és lelkiis­meretesen munkálkodik a rábízott feladatok sikeres megvalósításáért. — Nagyszerű kultűrgárdánk van. — kezdi. — Három csoport közül Is tudunk válogatni. Az első csoport­ban csak felnőttek — meglett csa­ládapák. idős bácsik — szerepelnek, a második csoportba a KISZ-fiatalok tartoznak, a harmadikba pedig az ál­talános iskolások: összesen mintegy nyolcvan ember. A három csoport között az Idők folyamán valami egészséges versenyszellem alakult ki. egyik sem akar lemaradni a másiktól, mindenki művészire, szépre törek­szik, Nagyon sajnáljuk, hogy a Mis­kolci Nemzeti Színház az utóbbi négy év alatt egyszer sem volt nálunk, mert ezekkel az előadásokkal nem­csak kellemes estét szereznének ne­jünk. hanem játékukkal tanítanák kultúrcsoportunk tagjait is. Közsé­günkből sokan járnak be a Miskolci Nemzeti Színház előadásaira, de jó ’enne, ha minket is meglátogatnának. A község lakóinak kulturális életé­ben jelentős szerepe van a könyvtár­iak. A járásban egyik faluban sem látogatják annyian a könyvtára* mint éppen itt. — Háromszáznyolcvan olvasónk van és 1200 kötet könyvünk, —mond­ja Pollágh Tibor. Nagyon örvende­tes. hogy az olvasóinknak körülbelül hatvan százaléka tartozik a felnőtt korosztályhoz. Tehát nemcsak az is­kolások olvasnak. Tőlünk sokan jár­nak dolgozni Diósgyőrbe. A vonaton eddig legtöbben kártyázással ütötték el az időt. Most azonban jó néhányan közülük már kártya he­lyett könyvet tesznek a zsebükbe és az úton olvasnak. v — Hány könyvet kölcsönöznek ki negyedévenként? — A téli hónapokban 1500—2000, n>áron pedig 700—800 darabot. — Milyen könyveket olvasnak leg­inkább? — Az idősebbek a mezőgazdasági szakkönyveket viszik, a fiatalabbak pedig inkább a szépirodalmat. A község lakóit érdeklik az isme­retterjesztő előadások is. Minden ilyen alkalommal zsúfolásig megtelt a kultúrterem. A téli hónapokban minden héten meghallgatták vala­melyik előadót. A nagy érdeklődést misem bizonyítja jobban, mint az, hogy most. a nagy dologidőben is folytatják az ismeretterjesztő mun­kát. Nagy baj azonban, hogy a község nem rendelkezik megfelelő művelő­dési otthonnal. — Azt hiszem, a közeljövőben ez is elkészül majd. — mondja Pollágh Tibor. — A KISZ-fiatalok felaján­lották. hogy minden társadalmi munkát elvégeznek rajta. Ezt a mű­velődési otthont aztán szépen beren­deznénk. Mar van ötezer forintunk és ezen a pénzen szeretnénk venni egy televíziót. A könyvtárunk is megfelelő helyiséget kapna. Olvasó­termet is tudnánk berendezni, ahol az asztalokon állandóan lennének új­ságok, folyóiratok. Remélem, hogy mindezt sikerül majd megvalósítani is. — De van más tervünk is — foly­tatja. — Kultúrcsoportunk szeretné eljátszani A kőszívű ember fiai-t Tervbevettük. hogy mindannyian megnézzük majd ezt a művet a Mis­kolci Nemzeti Színház művészeinek az előadásában, hogy tanuljunk a látottakból. E rövid áttekintés is bizonyítja: az arra hivatott emberek sokat tesznek Ernőd kulturális életéért. De bizo­nyítja azt is. hogy fáradozásuk nem hiábavaló. Ernőd lakói szükségét ér­zik műveltségük fejlesztésének, és ennek érdekében meg is tesznek min­dent. Természetes dolog, hogy min­denki a pedagógusoktól várja a leg­nagyobb segítséget, hiszen a község kulturális életének a fejlesztéséért 6k tehetnek a legtöbbet. Ernődön most újra sok fiatal pedagógus dol­gozik. Ha majd ők is megtalálják a helyüket és szíwel-lélekkel munkál­kodnak az emberek műveltségének emelésén, akkor bizonyéra még szebb eredményekről lehet beszámolni. (priska) Gergely Mihály: „A gyűlölet for­rása" című elbeszélésének folytatása lapunk mai számából anyagtorlódás miatt kimaradt. A kővetkező folyta­tást 12-iki, vasárnapi lapszámunk­ban közöljük. HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió I960 június 13-161 június 19-ig HÉTFŐ, JÚNIUS II. Kossuth-rÄdlö: 8.10: Reggeli hangver­seny. 9.00: Rlportmüsor. 9.15: 9.45: Lányok, asszonyok. műsora. 10.30: Szívesen hallgattuk... 11.10: Magyar nóták. 12.50: Versek. 13.00. Operettrészletek. 13.45: Válaszolunk hall- gatólnknak. 14.00: Heti zenés kalendárium. 15.10: Henry Rosettl zenekara Játszik. 15.30: UttörÖ-híradó. 1550: *. gyprH?e.!í: rádió műsora. 18.10: Szív küldi . .. 17.15. Tánczene. 17.43: Ifjúsági őrjárat 18.00: Népi zene. 18.30: Hazai körkép. 18.50: A Magyar Rádió Zenés aJándékniL dolgozóinak. 20.M tatója: Köszönő: 18.30: Operettkettősök. 18.05: Tanul­junk könnyen, gyorsan magyarul. 19.20: Szórakoztató zene. 20.00: Beethoven: C- dur zongoraverseny. 20.40: Falurádió. 21.05: Tánczene. 21.35: Az „uborkaszezon . 31.55: Operarészletek. KEDD, JÚNIUS 14.' Kossuth-rádló: 8.10: Operarészletck. 8.45: Tanuljunk könnyen. fF?«-“« gyárul. 9.00: A gyermekródló műsora nak. 10.25: Szí . Ifjúsági rádió műsora, ii'iö: Operettrészletek. 15.10: Egy falu — egy nóta. 15.30: A gyermekrádió műsora. 18.10: Népi muzsika. 18.35: A barátság hullámhosszán... 16.45: Három dal, ha­Irodalml műsor. 32.15: Mai szemmel... 22.25: Részletek Verdi- A végzet hatalma c. operából. 23.05: Szórakoztató zene. 0.10: Magyar nóták. Petöfl-rádló: 14.15: Fúvószene. 14.45: Az értelem keresése. 15.00: Madrigálok. 15.20: Könnyűzene. 15.45: Kamarazene. 16.10: Zenés ajándékműsor. 17.00: Emlékezete* 21.05: Kórusol stúdióban. 20.40: Fa SZERDA, JÚNIUS 18. Kossuth-rádló: 8.10: Vidám ritmusok. ..00: Rádió szabadegyetem. 0.30: virág- énekek. 10 10: Úttörő-híradó. 10.30: Fúvós­• " --- .tás a nagyvilágba. 11.15: A Szabó-család. Folyta­D: A gyermekrádió 16.00: Előszóval, muzslkáv; Kamarazene. .15: Orosz nyelvlecke az ay Elemér dalaiból. 13.00: kték. 17.00: Népek .zenéje, pionírjai. 17.55: PauJ ................ 18.15: Nevető falu. 18.45: M agyar Rádió gyermekkórusa énekel. .05: ld. Magyar! Imre lemezeiből. 18.15: Sarah Vaughan énekel. 19.35: Falurádió. 21.15: Beetho Lermontov költeménye. 22.00: Hajnaltól— hajnalig. CSÜTÖRTÖK. JÚNIUS 16. Kossuth-rádló: 0.10: Népi zene. 8.55: ság. folytatások­diák. 15,10: Kórus muzsika. 15 30: Az istállófiú. Elbeszélés. 16.00: Egy falu - egy nóta. 17.15: UJ zenei újság. 17.53: Lányok, asszonyok . . . 18.10: Szív küldi... 10.40: Ifjú Figyelő. 10.00: Táncdalok. 10.15: Közvetítés a Katona József Színházból. A szabadság első napja. 32.15: Népi zene. 22.45: Opera részletek. 23.30: Tánczene. Petöfl-rádló: 14.13: Hangverseny a stu­................“ * ' 13.20: A külföldi N épszerű tenor- »rázlk. 1010: Magyar ifjúsági rádió műsor* Ifjúsági rádió nyelv- Népi zene. 10.45: Kis falu — nagy gyár. 20.00: Losonczy Andor és Mérnök János kétzongorás hangversenye a stúdióban. 7 onek ars : Fúvószene. Falurádió, muzsika. 22.45: Nat King Cole PÉNTEK. JÚNIUS 17. Kossuth-rádló: 0.10: Operettrész] 8.58: * ~ 9.10: Történetek En­......... 11.00: Magvetés. Flstal Írók fél­órája. 11.25: Lully és Händel operáiból. 12.10: Tánczene. 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13.15: Ami­adó. 14.40: Két i Állami Népi Együttes műsorából. 17.15: Szív küldi... 17.53: A hét évig tartó „örök prosperitás”. 18.10: ÚJ élet Gyulán. 10.43: A rádió Ipari rovata Jelenti. 18.00: Ruggiero Ried hegedül. 10.13: A tihanyi ekhóhoz. Csokonai Vitéz Mihály verse. 19.20: A rádió mutatta be. 20.30: Tánc­rádió. 2105: Magyar nóták, cen színházi életéről. 22.00: Operettrész­.23: Csaikovszkll II. vonősné- Ismeretteriesztő előadás. 9.15: Mikszáth Kálmán regénye t> fásokban. 11.20: Zenekari muzsika. Nótacsokoi részletek. 13.40: Válai külpolitikában. 18.00: Gondolat. 18.30: Ked­ves prímások. 1003: Munkásszfn'átszók: Legnagyobb lence. Musset eggyfljtők ötperc Operaka'auz. 15.15: e. 16.00: Zenéről 17.25: Látogatás alkotómű- neiyeuoen. 17.35: Lehoczky Éva. Frey- mann Magda és Szász József hanever- senye a stúdióban. 18.10: Filmzene. 18.35: A zene világa. 19.05: Könnyűzene. 19 4«: Rlmlnl. Négyfelvonásos opera. 21.15: Pro­: Operarészletek. 11.20: Mikrofonná Tud ini.'.ny.is nczene. 19.00: Közvetítés lenekarl hangverseny. evangélikus egy­feltaláló. 15.00: ek énekel. 16.00: Zenés'séta Budapesten. 6.45: Amiről beszélni kell . . . 17.10: Kln- ses kalendáriu ajnokl labdarúgó mérközé lózsa. Kosztolányi Dezső v igoperája. 27.23: 0.10: könnyűit Petöfl-rádló: 8.00: ház félórája. 8.30: Albert Scl Operetthang rádióváltozata. 11.20:*Lukács István dm- balmozlk. 11.30: Térzene. 12.001 A Maday— Ifi. Nagy-együttes Játszik. 12.20: A meny­asszony. Rádiójáték. 12.50: Müvégzleme- 14.43: A gyermekrádió műsora. 15.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdasá­gáról. 15.13: A hét műsorából. 15.45: Könnyűzene. 18.10: Az alkohol öl. Felér István komédiája. 16.40: Kuruc dalok néni gyűjtésekből. 17.00: Híres előadóművészek. Edvin Fischer. 17.50: Vidám vásár. 1815: Láttuk, hallottuk . .. 18.30: Közvetítés ■ Berlini Állam! Operaházból. 19.15: Világ­történelem, rendkívüli kiadás. 30.20: Könnyűzene. 21.10: Halandók merjetek! Tompa Mihály verseiből. 21.27: Magyaf nóták. 22.00: Tánczene. 22.25: Operarész-

Next

/
Thumbnails
Contents