Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10 / 136. szám

Híradás a putnoki téglagyárból Károkat okozott megyénkben a medárdos időjárás A somsályi legény szállásokról Asztalosipari tanulók vizsgája IparilaiÉ vizsgamunkáínak kiállítása Úzdon A napokban nagysikerű kiállí­tást rendeztek ói­don, a 102. az. „Gábor Áron" Ipari Tanintézet tanulóinak viztga- munkáibóf. A ki- állitás megnyl á sán jelen volt Hor­váth Károbi elv­társ, nz ózJi Ko­hászati Ozenvk igazgatója K * Nullász János motorszerelő ta­nuló I. díjat nyert munkája. Szerdán megérkezett hazankt» I az elad monszun-hullám. Nyomé- t ban heves zivatarok vonultak át \ az egész országban, így Borsod me- \ gyében is. A június eleji viharos ( napok párás levegője a déli ten- ( gerekröl érkezett, most az Atlanti- , óceán szállítja a páradús légtöme- . gekei. A monszun-hullám megyénk- ; ben záporesővel és zivatarral, : egyes helyeken felhőszakadással je- * lentkezett. E szélsőséges időjárás ' több helyen károkat okozott. A j mályi téglagyárhoz tartozó agyag- ’ bányát három méteres viz lepte el. ( a villanyvezetékek megrongálód- t tak, a telefonösszeköttetés meg- l szakadt. A tűzoltóság mentóoszta- I ga szerda estétől két nagy szivaty- j tyúval dolgozik a mintegy 30 ezer \ köbméter víz eltávolításán. i Nvékládházán négy házat öntött | el a hirtelen lezuhanó nagy esőtö- . meg. Az állami tűzoltóság a menté- , si munkálatokat csütörtökre vir- radóra befejezte. Görómbölyön több ház épségét veszélyeztette a vízlevezető árkokban felgyülem- ! lett víztömeg. A tűzoltók fárad- ! ságos munkával elhárították az ár- ' vízveszélyt. Kekeden a vihar elszaggatta a 1 vezetékeket. Perecesen a villám becsapott a vezetékbe, több he- 1 lyen megrongálódtak a villaflyve- zetékek, de azokat néhány óra le-' forgósa alatt megjavították. A rendkívüli időjárás felől ér- , deklődtünk a Meteorológiai Intézet távprognózis osztályán. Elmondot- , ták. hogy a medárdos idő az idén, menetrend szerint, azaz éppen Me- dárd napján érkezett meg. Máso­dik hulláma is közeledik, jelenleg Angliában van és valószínűleg a hét végére érkezik meg hozzánk a nyugati szél szárnyán, néhány fo­kos lehűléssel. Ez az esős idő, amelyet az időjáráskutatók mon­szun időjárásnak neveznek, általá­ban Június 5—15 között szokott be­következni. Sokszor évekig elma­rad, máskor egymásután következő években ismétlődik. Utoljára 1940- ben volt úgynevezett 40 napos eső­zés. de erős volt a monszun 1953- ban. 1938-ban és 1939-ben is, ek­kor azonban nem tartott sokáig. A szakemberek, a Medárd nap­jával kapcsolatos néphitről szólva 1 hangsúlyozták, hogy ezt a törvény­szerűséget sok évszázados megfi- i gyelésre alapítják. A Jelek szerint az idén csupán egy-két hetes lesz a I monszun-időjárás. 2690 Eves fóka csontvázak , Egy amerikai Jégtörőhajó az An­tarktisziról 2600 éves fóka-csontvázai [hozott magával az Antarktisz jege­dben talált „fóka-temetőből ‘'. | Feltevések szerint a fókák valami­lyen ismeretlen állat elől menekül­itek ide, a Taylor szakadék környéké­ire, amely egyébként messze esik a dfóka-lakta területektől. ■ jászberényi típusú már ga őrlőt saerel- ' tek be a gyárba, amely döntően hoz- , zájárult a termelés eredmények lé- ! nyeges növekedéséhez. Napjainkban : tovább korszerűsítik a gyárat. 1961 őszén megkezdik a gyár villamosítá- 1 sót, s így. a még napjainkban is használatos ..öreg" gőzgépet, amely a megnövekedő igényeknek már nem • tud eleget tenni, új. modem villamos i motorokkal cserélik fel. A putnoki téglagyár termelési sta vtztikája évről évre ugrásszerű fej Ifidésről számol be. 1958-ban minteg; • millió téglát égettek a gyárban, e a szám 1959-ben csaknem kötszere Bére. 15 millió 225 ezerre nőtt. A Mén a legyártott téglamennyiség elő teláthatólag újabb egymillióvá emelkedik. A gyárral szemben támasztott kö vetelmények a gyár további fejlesz Msét követelik meg. 1957-ben 4 száma w. A közelmúltban televíziót & u kaptak. A „Csülag-szálló" kultúr-Ú termében nyugodt körülmények kö- U zott olvashatnak, sakkozhatnak. bi-Ú Hordozhatnak a lakók. Jelenleg márül nem a kocsma az egyedüli szórakozó- kV hely... Z Mi a titkos vágya Szabó bácsinak? X Erről csak nagyon ritkán beszél. A Z vágya, hogy felépüljön az új. hatol-\ mos legényszálló, aminek építését márZ tervbevették az illetékesek. Ez. we-J rinte, igen jelentősen hozzájárul a le-ő gényszallás jó kollektív szelleménekX a kialakításához, mivel a jelenlegi még szétszórtan elhelyezkedő must- 7 köss tollasok igy egy új épületbe teie-f pitődnek át. Könnyebben ellenőriz- 7 hető is lesz a szálló. Mindezek mel-jt lett az újonnan épülő szálló a dolgo- ) zók kényelmét, pihenését a legmesz- szebbmenőkig 1d tudja elégíteni, trW-S vei a tervek már ezeknek a szempon- & toknak a figyelembevételével készül-V nek. 6 Addig is mi a teendő? W A SZÁLLÓKBAN LAKÓK saját í erejükből tegyék szebbé, barátsága-7 sabbá szállásukat. Az otthoniasabb. % barátságosabb, kényelmesebb szó-) bák kialakítása rajtuk is múlik. A j risztén, rendbentartott szekrények.) ágyak, kis papiros falvédők felragasz- k tása — amelyekkel a látogatás során) sok szobában találkoztam —. barát- ^ ságosabbá. szebbé, s otthonosabbá) teszik a szállást. Csupán ennyi törő- lésre, rendszeretetre van szükség\ ahhoz. hogy a szálló barátságossá 6 váljon, hogy a munka utáni időt kel-S 'emesen el lehessen tölteni falai kő- (t -őrt addig is. amíg. — ha minden jóit '"egy —, az új szálló elkészül. ft Kovács László k ilyenkor hangosak voltak a helyisé­gek a részegek randalírozó sóitól. Hogy ez mar napjainkban nincs igy, abban nem kis része van a szálló ve­zetőségének. a bányaüzem társadalmi szerveinek, s Szabó bocsinak, akik nagy türelemmel foglalkoztak, nevel­ték az embereket. Ha egyesek a jó­szándékú segítséget sem vették figye­lembe. az ilyeneket kipenderítették a legényszállásról. Mint Szabó bácsi mondotta, ilyen­kor megszűntek a „rumlízások". Nem kis büszkeséggel mesélt azokról az esetekről, amelyek jól végződtek. Ilyen volt Sz. Lajos esete. Sz. Lajos, az üzembe kerülve, jól keresett, s fizetésének nagyobb részét italra köl­tötte. Szabó bácsinak feltűnt a dolog és nem is hagyta annyiban. Beszélt, foglalkozott vele 6 is és Sz. munka­társai is. Úgy látszott, hogy nem hat a jó szó Sz. Lajosra. ..Leszámolták”. azzal a feltétellel, hogy ha megjavul, visszaveszik. Három hónappal később visszajött és megfogadta, hogy meg­javul. — Látszott a gyereken, — mondot­ta Szabó bácsi —. hogy nagy uéltozé- son ment keresztül. Lehet nevelni, csak vezetni kell. ez volt a meggyő­ződésem. Szabó bácsi volt. aki elsőnek java­solta neki — minél egyedül rolf. szü­lei meghaltak, hozzátartozója nem volt —. hogy nősüljön meg. Sz. L. ez év elején meg is nősült, s azóta megváltozott. Nem lehet még az ital­bolt tájékán sem látni... A MUNKÁSSZÁLLÁSOKON mindinkább megteremtődnek a kui- túrálódás feltételei. Ez egyben hozzá­járul az új életforma kialakításához, s talán ahhoz is. hogy a munka után mind kevesebb helyet kapjon az ita­lozás. Napról napra gyarapszik a íe­SOMSALYON PANASZOLTAK az emberek: rossz állapotban vannak a bányaüzem legényszallásai. A „román barakk" a legelemibb követelménye­ket sem elégíti ki. A kemény munka után hazatérő bányászok a barátság­talan, zord, télen hideg, nyáron forró fabarakkokban nem tudják kipihen­ni a munka fáradalmait. Az elhangzottak után sokkal rosz- szabb körülményekre számítoltam. Talán azért is. mivel a legrosszab- bokra voltam elkészülve, s ilyenkor, ha Jobbal találkozik az ember, az el­képzelés, a dolgokról alkotott kép sö­tét tónusától az árnyalatok is szem­betűnően elütnek. így volt ez a somstlyi bányaüzem legényszállásai- nál u. Az eltelt évek alatt a már meglévő legényszállásokra kevés gon­dot fordítottak. Uj. modem, Ízléses legényszállás épült ugyan a faluban, azonban a másik három szálláson la­kók pihenése, kényelme érdekében nem történt semmi. Az új legény szál- lásra pedig nem költözhettek át a ré­gi épületek lakói. A közelmúltban Somsálytm jártam és a legényszállások gondnoka. Szabó József, a népszerű Józsi bácsi, öröm­től sugárzó arccal újságolta, hogy megkezdődött a „nagy renoválás". Három szállót rendbehoznak. Az Óz­di Szénbányászati Tröszt 140 ezer fo­rintot biztosított a munkálatokra. A „román barakkot", a legelhanyagol­tabb munkásszállást — lebontják. A benne lakókat a bányaüzem más le- Qény szállásaira telepítik át. Igu lé­nyegében megoldódik a probléma. Most már csak az embereken múlik. hogy a jelenlegi. — s talán még in­kább az évekkel ezelőtti — állapotok felszámolódjanak. Nem is olyan ré­gen. fizetések alkalmával nem egy pofon elcsattant a szállásokon, a Sátoraljaújhelyen tartották meg a megye három járáaa (sátoraljaújhelyi, sae- »*akmunk4«U‘v*ÍJ*ab11otu£'°n?VeU'*dístel^ * vIzagAjat. ** e*yffi**t^g< nyea kát égenelu^mn^^^r^^^atak^Jukat. Diószegi Jántm tafcts. A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár tanulója, Gabura Gyula zsámolykészltóst kapott feladatul. Jól megfelelt. Foto; Idea Mass

Next

/
Thumbnails
Contents