Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-09 / 135. szám

CWtörtflh. 1969. Június 9. esZAKMAGTARORSZAG Ma ülést tart a megyei tanács A bemutató előadás MEGTALÁLTAK COPERNICUS SZÜLŐHÁZÁT Lengyel tudósok megtalálták Nico­las Copernicus, a XV. századi csilla­gász és matematikus szülőházát. A ház az észak-lengyelországi Torun városban áll. Most Copernicus-mú- zeumot rendeznek be benne. Coper­nicus, mint ismeretes, elsőnek bi­zonyította be, hogy bolygórendsze­rünk középpontja nem a Föld, ha­N agyőt csodálkoz­tam, amikor a méa be sem fejezett erdőbé- nyei művelődési ott­honra azt mondták: műemlék. A jelzőt a nép ragasztotta a leen­dő kultúrházra. Hogy kinek az intézkedése, jóváhagyása alapján kezdték meg méa 1955- ben az építkezést, arra talán már csak a bü­rokrácia avatott búvár­jai tudnának felelni. Elég az hozzá, építet­tek itt eou akkora mű- velődési házat, hogy Miskolcon konkurál­hatna a Nemzeti Szín­házzal. Az 500 férőhe­lyes nagytermen, s az ennél is nagyobb elő­csarnokon kívül találni ttt szinészöltözöket, könyvtárhelyiségeket, az alagsorban gond­noklakást, s egyéb he­lyiségeket. Már eddig is jó sok­ba került az építkezés, s még mindig hátra van az előcsarnok bur­kolása, festése, a leijá­rati lépcső újbóli elké­szítése. A színházter­met is fel kell újítani, ugyanis a mintegy 30 ezer forintos olajlába­zat már csaknem telje­JHu e mlék ? sen tönkrement, a szé­kekkel tönkretették. A községfejlesztési alapot úgy emészti az épület, mint a szivacs a vizet. Emiatt aztán sok min­den másról le kell mondaniok a községbe­lieknek. Az állagmeg­óvás, fenntartás és az egész huza-vona adta a .,műemlék" nevet a művelődési háznak. Mit kellene tenni? Erre kíváncsiak már évek óta az erdőbényei- ek is. 400 ezer forint kellene a teljes befeje­zéshez. Az összegnek azonban csak eou ki­sebb hányadával ren­delkezik a községi ta­nács. Időközben a hosszas huza-vona so­rán arra is fénu derült, hogy az építkezésnél, a tervezésnél, a társadal­mi munkásokon kívül voltak kevésbé önzet­len, a maguk zsebére spekuláló emberek is. Az illetékes szervek feladata ezt megvizs­gálni és az ügyben ál­lást foglalni. A kultúr- ház befejezését illetően azonban el kell moz­dulni a holtpontról. Az erdőbényei fia­talság. gyó lakók szeretnék már megérni az épít­kezési munkálatok be­fejezését. a kapunyi­tást. A község régi kul­turális hagyományok­kal rendelkezik, sajá­tos eredetű táncaikkal már versenyeket, dija­kat is nyertek. A ha­gyományok ápolásához, továbbfejlesztéséhez, a művelődéshez már na­gyon elkelne a kultú­rának ez a hajléka. A község, s az illeté­kes felsőbb szervek vezetőin a sor. Ok ve­hetik együttesen fonto­lóra. hogy oldják meg ezt az évek óta húzódó ügyet. Az egyébként tetszetős, de gazdátlan épület, felügyelet nél­kül állandóan romlik. Jóllehet, nem könnyű előteremteni a befeje­zéshez szükséges ösz- szeget, mégis számí­tásba kell venni az eshetőségeket. Be kell fejezni az épít­kezést. hoau elmarad­jon az erdőbényeiek nagyobbrészt jogos él­celődése. Legyen a mű­velődési ház maid csak századok múltán mű­emlék. Jubileum a Lenin Kohászati Művekben Mint már korábban is közöltük, Jú­liusban lesz 190 éve. hogy Mária Te­rézia alapítólevelének hozzájárulása , alapján Fazola Henrik egri lakatos- ós órásmester a mai ómassán. a Bükk erdőrengetegében vasolvasztót létesí­tett. Negyven évvel később — száz- ötven évvel ezelőtt —. az első vas­olvasztó fia, Fazola Frigyes a mai UJmassán, az apjáénál kétszer na­gyobb méretű olvasztót épített, s azt országos hírűvé fejlesztette. Ebben az üzemben már a vasolvasztáson kívül az acélgyártást is meghonosították. A mai vasgyár, a Lenin Kohászati Müvek helyén az első nagyolvasztó­ban 1870-ben. — kilencven éve — kezdték meg a vas csapolását. Hár­mas évfordulóhoz érkezett a diósgyő­ri gyárváros. Az évforduló alkalmá­ból ez év júliusában jubileumi ün­nepségeket rendeznek Diósgyőrött. Az ünnepség alkalmából kerül sor az or­szág első és európai viszonylatban is szinte egyedülálló ipari kulturális in­tézményének. a Lenin Kohászati Művek vendégházában elhelyezett Központi Kohászati Múzeumnak ün­nepélyes megnyitására is. Elkészült a jubiláris ünnepség ter­vezete is. Ezalkálómból kerül ki­adásra a 120 oldalas, képes, rajzok­kal illusztrált gyártörténeti kiad­vány. Több ünnepi megemlekezésre is sor kerül. A hármas évfordulót méltóképpen ünnepük meg a diós­győri kohászok. Az illetékesek válaszolnak Az Éazakmagyarország május 19-1 számában Legyen váróterem Garad- nán — címmel kérdést intéztek vál­lalatunkhoz. Az alábbiakban vála­szolunk: Garadna végállomáson a közeli épületben levő váróhelyiség a közön­ség rendelkezésére áll. Ez kicsi ugyan, de miután egy évben csak két vagy három hónapon keresztül és csak szombaton, vasárnap van nagy forgalom, nagyobb váróterem építé­sére beruházási hitelt biztosítani most nem tudunk. KeletlfUkki Állami Erdőgazdaság VI. A CSŰRBEN egy halott feküdt, mellette valami altisztféle jajgatott egyre halkulón. Benn az első szobában, a géppuska mellett két fejlövéses halott és három se­besült, egy magyar hadnagy, egy cseh hadnagy és egy közlegény. A hátsó szobában a saroklőcához kö­tözve, betömött szájjal ült egy öreg­asszony, az ágyon aléltan feküdt egy felmeztelenített asszony, a le­pedő véres volt alatta. Az asszony nagyon szép volt és fiatal, alig több húsz évesnél. Sudár, magas termetű lehetett, kontybafonott sűrű hajjal, kreol bőrrel. Mindezt egy szempil­lantás alatt fogta fel Lajkó. Látta, hogy él az asszony, azt is, hogy még vérzik. A döbbenet megbénította, de aztán fürgén cselekedett. Lehaj­totta az asszony ruháját, hogy tisz­tességesen be legyen takarva a megbecstelenitett gyönyörű test. Aztán az öreget vette sorra. Közben odaszólt Drahosnak: — Ku... kutassátok át a tanyát! Az öreget megszabadította kötelé­keitől, szájából kihúzta a fekete ha­risnyát. De időbe telt, amíg az öreg­asszony beszélni tudott. Drahos és Tari visszatértek. *— 1... Ihász hol van? Drahos maga is meglepődött, kö- i ülnézett. — Nem is tudom... Eltűnt... Tari kilépett a konyhába és ki­nézett a földekre nyíló hátsó abla­kon. Az ösztönére hallgatott, — Ott jön nil — mondta. —1 Hozza a gazdát! — Istenem! Jézusom!... Megöl­ték a vömet! —• tördelte zokogva GERGELY MIHÁLY: A GYŰLÖLET FORRÁSA az öregasszony. “ Az! Az a tiszt lőtte agyon! — mutatott be az első szobában nyögdécselő magyar had­nagyra, akit Stefcsik meg Bara őr­zött — Azt mondta, mikor bejöt­tek és a lányom ki akart szaladni az emberért, hogy maradjon!... Mert az igen jó, hogy az ember szánt, nem gyanakszik legalább... Valami veres vonatot, meg egy má­sik mozdonyt vártak, akiknek itt kellett ütközni... 'TÁNTORGÓ dobogással jött Ihász. Vállán, akár egy laza búzászsák, átvetve az élettelen test. — Most irhette el a halál sze- ginyt! — mondta. — Még meleg ... Két golyót kapott a tüdejébe, elvér­zett! — Az ölte meg! Az volt! 0 volt! — rikácsolta eszelős jajongástal az öreg. — Mert hogy bejött, mindjárt megakadt a szeme a lányomon... A cseh mutogatott neki, hogy hagy­ja, de nem hapyta ... Megölelte a lányomat, erre Mari sikoltott... A vöm meghallhatta, futni kezdett... Innen az ablakból lelőtte... Utána engem megkötöztetett és a lenyo­mat leteperte ... Keiten fogták le neki... Aztán küldte a többit is ... Azok meg jöttek sorba... Tizen­heten... Ihász mér az első szobában, a magyar hadnagy fölött állott. Né­mán, fenyegetőn. — ELBESZÉLÉS — “ Ez volt, ügyi, mama? ... Tu­dom, ha nem mongya is, mer ez egy olyan úr!... Ügyi, Tölgyessy had­nagy úr?!... A hadnagy abbahagyta a nyö­szörgést, eddig a hasára tapasztott kezével rémült hadonászásba kez­dett. — Nem vagyok Tölgyessy!... Sose láttam magát! Valamennyien körülfogták a tisz­tet, meg Ihászt. — Dehogy is nem, hadnagy úr!... Emlikezzék csak, hogy hol!... Na?... Hát Tiszad'.bon!... Ott is maga spekulálta ki, hogy kisubic- kolják a húgomat!... — Nem igaz!,.. Sose voltam Ti- szadobon! — A hadnagy megpró­bált fölállni, de Ihász egy gyönge mozdulattal visszalökte a földre, ahol tócsába gyűlt össze a vére, meg a mellette fekvő cseh had­nagyé, akinek a. felső combcsontját törte el a golyó. — Meg Ignác Annát! — Nem ismerem! — Meg Üllői Zsuzsikáit Nem!... Nem! — Meg Viktőri Annust! — Egyikről se hallottam! — Szíp jányok voutak. ügyi?... A legszebbek Tiszadobon! Kiválo­gattátok! ... ThASZ a könyörtelen ráolvasás x végére ért, a hadnagy it el- • némult Akkor Ihász Lajkóra emelte felleges tekintetét és szemé­vel a hadnagyra vágott. — Hátra vihetem? — Mi... minek? — Láttam ott egy ües baltát!... Az jaő lesz, lemetüni vele a nyakát, ahogy a pulykáit szokták! Aztán be a trágyalébe!... Mer az ilyen nem irdemli a tísztessíges halált! — Vigyük magunkkal, Lajkó elő­tár«/ — mondta Drahos. — Hf«z át kell adnunk őket a forradalmi tör­vényszéknek! Lajkóról lehámlott a kisfiússág, telt arcán elmélyültek a máskor alig látható ráncok, maga volt a bosszúálló isten. — A fo.... forradalom tör... törvényszéke itt most mi vagyunk! — benyúlt a tiszt 'zubbonyzsebébe, előhúzta igazolvájiyát. — ín... in­dulás, Tő... Tölgyessy Károly! De hogy az nem moccant. Ihász a hóna alá nyúlt és vitte a karcsú, vékony embert, mint egy gyereket. — Akkor tán a többit is. Lajkó elvtárs! •— mutatott Tari Adám a — A — azokat visszük! A hadnagyot hátrakisérték. lajkó kihúzta pisztolyát, hogy maga vé­gezzen vele. Jól megnézte, hogy sósé felejthesse el. Nem tudta mi­ért. de még egyetlen embert sem gyűlölt ennyire. Aki azt az ártatlan asszonyt... Már emelte pisztolyát, akkor Ihász megszólalt: — Engedd át nekem a kutyát, komám!... Mán rigtül keresem! Lajkó visszadugta forgópisztolyát. A hadnagy a földön feküdt, ereje utolsó csöppjével föltérdelt. — Ne bántsanak/... Ne öljenek meg!... Két kis gyermekem van!... Könyörüljenek! De Ihász nem hallotta. Vagy a szive volt már annyira kérges, hogy nem tudott megrezdülni a szivet- tépő könyörgésre? ... Közvetlen kö­zelből az arcába lőtt a hadnagynak, aztán még, még. Mind a hat golyót beleeresztette a görcsösen össze­kucorodó emberbe. Majd rúgott rajta egyet, még egyet, mía a feje bele nem csúszott a trágyalébe. Utána megfordult s azt morogta lompos bajúsza alatt: — Ezt mán a fronton kellett vouna valamik fiúnak! A többivel együtt!... Akkor most sokkal fcöny- nyebben boldogulnánk!.,. T AJKÓ észrei'ette Ihász mes­^ terkedesét, ahogy a bűzlő ká­vébarna lébe terelte a halott fejét. Mielőtt beléptek a házba, annyit mondott: “ A ... aki nem érdemli, azon nem kő... könyörülhetünk, de ke... kegyetlenkednl azzal se sza­bad! ... Magunkat mocskoljuk be vele! — Mir? ... Nekünk sose szabad? Csak nekik?! Lajkó óvatosan karjába vette az eszméletlen asszonyt, a többiek a két csehet és visszatértek a páncél­vonatra. (Folytatjuk.) nagyrészt sikerült is. Énektudásuk imponálóan biztos volt. e téren a ze­nekar kicsit el is maradt mögöttük. Mindhármuk közül legérettebb for­málást mutatott hangban is. játék­ban is Kiss Ilona. Horváth Dezsőnek kezdeti elfogódottsága elmúltával ki­fényesedett a hangja; még az alsó hangjai nem szólnak és sok a feles­leges hangsúlya, de őszinte átélés érződött énekén. Colas - Csapó Tamás basszussá fog érni évek múlásával. Megérdemelné hangja a komoly ta­nulmányokat A zenekar kísérete ál­talában szép volt, tempóban egy ki­csit sok volt az Ingadozás. A másik kisopera Gluck; Május ki­rálynője című pésztorjátéka volt. Meséjét hasonló motívumokból szőt­ték, mint a Bastiennét. megtoldva 2 vórbő figurával, egy élvhajhász már­kival és egy boroshordó nagygazda szerepeltetésével. A történeti húség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a Gluck neve alatt ismert művet Gluck és mások dallamaiból állítot­ta össze J N. Fuchs karmester. A végeredményben dfszletes és kosztü­mös előadás emelte az egész előadás U?ngulatát és atmoszférát teremtett A szereplők Játékkészsége és rutinja meglepően ügyes volt. Friss vidám­ságuk azonban néha átbillent az ope­rett felé. Szerep- és énektudásuk biztos, jó felkészültségű volt. Egészen operai hangvételt mutatott Kiss Mária Philinte szerepében. E kis előadás főerősségének tartjuk. Hálás szereoüket hanggal is győzték Várkonyi Gyula a nagygazda és Há­jé r József a márki szerepében. Becze Ida Lisettr és Lukács Rózsa Hdéne szerepében segítette a sikert. Becze Ida inkább mozgás- és szerepkész­séggel. Lukács Rózsa bájos hangjával tűnt fel. Mindent összevetve. Kalmár Péter kezdeményezése sikerrel járt Sokat tett e stúdió előadásért és munkája megérte a fáradságot. Biztoe kézzel fogta össze a zenekart és a szólistá­kat. A tartottabb tempók különösen a Mozartnál még szebbé tették volna az előadást és * végek nagy lelassí­tásainak elhagyása. Kalmár Péter is. a stúdió tagjai is törekvésükért, kezdeményezésükért a legmelegebb dicséretet megérdemlik. Reméljük, ezekután a színház is tá­mogatni fogja őket és a megyei KISZ-bizottság is segíteni fogja munkájukat. Elképzelhető lenne a Május királynőjét kivinni a megyé­be; mondanivalója, dallamossága és értéke megtalálná az utat a hallga­tókhoz. Kisszámú szereplőgárdája és esetleg kisebbszámú zenekarral talán nem is okozna — támogatással — kü­lönösebb nehézségei Érdeklődéssel várjuk tovább! lépé­süket és reméljük, követni fogja e kezdetet több lelkes vállalkozás. Y. Zalán Irén szerelmese. Bestien elhideguit tőle. Tanácsot kér Colostól, aki ..varázsló- , nak” adja ki magát. Colos azt taná­csolja, hogy a lány viselkedjék hide- < gen, amikor Bastien közeledik, uta- , sitsa el. tegyen úgy. mintha közömbös . lenne. A látszólagos hidegség egyre jobban tűzbe hozza a pásztort, s most már ö fordul segítségért a varázsló­hoz. s ez „varázsigéver véget vet a látszólagos hidegségnek, ami után a szerelmesek kibékülnek. Bármennyire zseniális gyermek al­kotása, mégiscsak próbálkozás és kö­vetelményei elérhetők ilyen próbál­kozás számára. A szereplők: Basti - enne: Kiss Ilona, Bastien: Horváth Dezső, Colas: Csapó Tamás őszinte igyekezettel törekedtek megfelelni. A koncertszerű, díszletnélküli elő­adás nehezebb megoldást jelentett, mintha a Május királynőjéhez ha­sonlóan ez is díszlettel, kosztümösen került volna bemutatásra. A hang­nak. előadásnak kellett mindent ér­zékeltetni és elképzeltetni. A sze­replők dicséretére váljék, hogy ez Az operastudlóben szárnyukat bon toga tó lelkes fiatalok száma nen nagy. Kalmár Péter akarása és kéz deményezése egészen kis csoport ts próbálkozhatott. A kisszámú, lelke csoportnak erejéhez kellett mérni . vállalkozást és erre szinte keresv sem találhattak volna jobb művekc mint amit éppen előadtak. Elsőként Mozart: Bastien és Basti enne című pásztorjátéka került elő adásra. E mű a zseniális gyermek Mozart alkotása, amelyet 12 éves ke rábán irt. Az egész tipikusan néme jellegű, előfutára a későbbi nagy ope ráknak. Máf az első ilyen kísérleté ben is tudott a zseni egyénit alkotn: Szövege, témája szabaddá tette a ki komponista minden tehetségét, kép zelóerejét. Nemzeti jellege erőtelje! mentes a korabeü olaszos jellegzc tességektől, fölösleges zenei sallar goktól. Témája egyszerű és ehhez al kalmazkodik a zene. amelynek orosz lánkörmei már megvannak és ma : megállja a helyét. Bastienne pásztói leány kétségbeesve tapasztalja, hog jak érdemesnek a vele való foglalko­zást és erősen tartja magát az a hi­bás nézet, hogy ez inkább csak a KlSZ-szervezet, vám közelebbről Kalmár Péter karnagy Ugye. A be­mutató meghirdetése azonban a szín­ház hivatalos músorplakátján történt, az előadást a színház épületében, a színház dolgozói tartották és így a színháznak az előadásért vállalnia kell a felelősséget. Ez a felelősség­vállalás azt is jelenti, hogy az előké­szítésben Is másképpen kell részt­Jóllehet, a kisoperákban szereplő studlótagok nem érik el azt a művé­szi fokot, hogy produkcióikat kifogás­talannak. teljes értékűnek fogadhas­suk el, de feltétlerMl figyelmet érde­melnek. Figyelmet érdemel az a ne­mes törekvés, amellyel fiatal művé­szeink mind többet akarnak nyújta­ni a közönségnek, mind többet akar­nak fejlődni, mind jobban akarják művészi adottnárrailent rsismlnl. Tör­tént már ilyen kezdeményezés a szín­ház falain kívül is. — a színház fia­tal művészei részéről: Nyilassy Ju­dit és Téby Katalin, majd később Balogh Emese és Verdes Tamás nagysikerű előadóestjei az SZMT kultúrotthonban. hasonló jellegű sze­repléseik a megye különböző közsé­geiben. Mindezek azt mutatják, hogy a fiatalokban helyes vágy él és eze­ket a legmesszebbmenően kellene tá­mogatni. elsősorban a színház veze­tőségének, irodalmi színpad, opera- stúdió, a továbbképzés sok más lehe­tőségének megteremtésével még ak­kor is, ha egy-egy ilyen produkció nem kecsegtet mindig túlnagy erköl­csi és anyagi sikerrel. Dicséretet ér­demel a sztnkázi KlSZ-szervezet a: operastudió létrehozásáért, az előadót közreműködői lelkességükért. Ezeket tartottuk szükségesnek elő­rebocsátani, mielőtt a produkciókat értékelnénk, mert a két kisopera elő­adása értékelésének a fentebb ismer­tetett körülmények figyelembevételé nem lehet mellőznie. <bm) Mint ahogy a szegény, követelőző rokonnak is kénytelen-kelletlen meg szoktak teríteni az asztal végére, úgy tűzték műsorra a Miskolci Nemzeti Színházban is az évad végén, a Kamaraszínház helyiségében, a színházi KlSZ-szervezet operastu- diójának bemutatóját. Két kisoperát mutattak be a fiatalok. Nagyon sok izgalom, sok felkészülés és még több megnemértés kísérte munkájukat, tet­te még feszültebbé azt az izgalmat, ami gyakorlott énekeseknél, színmű­vészeknél is jelentkezik egy-egy új bemutatón. Hosszú évek óta nem volt stúdió- előadás a színházban. Ez azt jelenti, hogy a színház fiatal tagjainak fej­lődésével, az énekkari tagként foglal­koztatott, olykor-olykor klsebb-na- gyobb szerepeket is játszó statiszták, segédszinészek továbbképzésével sen­ki sem törődött. A színházi KISZ- szervezeté a kezdeményezés. Ok ka­rolták fel Kalmár Péter fiatal kar­nagy javaslatát, hogy operastudiót szervezzenek. Munkájukat nagyon sok nehézség gátolta, nehezítette és vajmi kevés segítő szóndékknl talál­koztak. Ez rányomta bélyegét a pro­dukcióra is. A két kisopera közül az egyiket kénytelenek voltak a játék teljes mellőzésével, pusztán csak az énekszámokat * bemutatva, narrátor közbeiktatásával előadni, mert a Mis. kőid Nemzeti Színházban nem akadt rendezésre képes, idősebb. tapasztal­tabb kolléga, aki segítségükre sietett volna, megrendezte volna a rövid. háromszemélyes kisoperát. A másik kisopera rendezőjéül Farkas Endrét tünteti fel a szinlap. Mutatja a pro­dukció mostohagyermek mivoltát az is, hogy a színház épületében sehol nem hirdette egy felirat, vagy pla­kát a szereposztást, amelyből név- szerint meg lehetett volna ismerni az egyes szereplőket. A színház látszólag nem tekintette saját ügyének az operastudió bemu­tatkozását. Több színházi vezető úgy vélekedik, hogy a produkció éretlen a bemutatásra, általában nem tart­C T 1/ ICflPFR A A Mltkolcl Nemzeti Színház IX t I IX I O W r CI\A KISZ operaztudlójának bemutatója Amíg az előadásig eljutottak I kenységéről és javaslat az új népi ülnökök megválasztására. 2. Beszámoló a megye egészségügyi I helyzetéről. 3. Szervezeti kérdések, interpellá- I dók. Délelőtt 9 órakor kezdődik a me-1 ryei tanácshaza nagytermében Bor-1 iod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsé- I iák ülése. Napirendi pontok: . 1. Beszámoló a népi ülnökök tévé- I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents