Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-08 / 134. szám
Garadnai képek Az elmúlt hét keddjén adták át Garadnán a Petőfi Tsz új százférőhelyes istállóját. A modern épület fel van szerelve a korszerű állattartás minden szükséges eszközével. A Forró és Vidéke Vegyesipari Ktsz tavaly tavasszal alakult, első nagy erőpróbájuk volt az istálló felépítése, s ahogy a ktsz dolgozói, Szemán Lajos elnök, Sztrik és Csonka mesterek mondják: ez az épület volt az ő vizsgamunkájuk. Határ Béla átvevő főellenőr a vizsgamunkának kijáró alapossággal járt el. A ktsz jól vizsgázott, minőségi munkát végzett. Dicséret illeti a Petőfi Tsz tagságát is — az építési anyagok fuvarozásával, saját anyagukkal és társadalmi munkával 150 ezer forint értéket adtak az istállóhoz, melynek magtárpadlásán 35 vagon terményt tudnak majd tárolni. Ezzel megoldódott a kombájnszérű kérdése is, — a tsz 100 holdján kombájn arat majd. Az új istálló hozzásegíti a Petőfi Tsz-t ahhoz, hogy visszaállítsa a község állattenyésztési jó hírét A hemád völgyi táj fajta szarvasmarha országosan elismert volt. a garadnai állattenyésztő gazdák istállóiból sok tenyészbika és tenyészüsző került ki. Mint Kocsis Nándor tsz-elnök újságolta, — szinte máról-holnapra be tudják teleoíteni az új istállót, s év végére el szeretnék érni tehenenként a napi 15—18 literes fejési átlagot. Az új istálló adta lehetőségek az árutermelés fokozásában gyümölcsöződnek majd. Az új tehénistálló tőszomszédságában építi a tsz a 24 férőhelyes sertés fi azta tóját Az új létesítményt saját erőből, maguk a tsz-tagok hozzák tető alá. Mire felépül a fiaztatő, a belevalóról is gondoskodnak — már 9 darab előhasú anyakoca megérkezett a tsz-be. IJ étemeletes épület. Jócskán Jet- emelkedik a többi közül. Ott fönn. a liftház tetején sercen a gerenda a szekercecsapások alatt... Szeretnék felmenni, de visszapa- rancsolnak. Amíg az ácsok fent vannak, minden más emberfia csak a „biztos” talajról csodálhatja a szédi- ■ tő magasban kopácsóló. napbarnítottá, szélcserzett arcú embereket. Pedig jó lenne 28 méter magasból , szemlélni Patkányát és Szederkényt. . Kísérőim azonban azt tanácsolják. , ;tegyek le szándékomról, mert az ingó állványok még a macskafürgeséffn ■ ácsokat is óvatosságra intik. , A két ács lejjebb ereszkedik. Ba- rátságos kézszoritásuk pillanatokig _ gúzsbaköti a ceruza és a toliforgatás- , hoz szokott kezet. £ Ügyetlen kérdéssel „ostromlom" a r két Toldi-termetű embert. — Sok áll- _ vátiyt készítettek már itt. Tiszapalko- nyán? A fiatalabbik, a sudármyárfa- termetü, széttárja karját. — Nézzen szét. Már a „kicsi”, háromemeletes lakóházakhoz is mi készítettük az állványokat, csináltuk a zsalut. Amikor idejöttünk, a szederkényi atyafiak tréfálkoztak; talán karókat akarnak csinálni a búzának. , meg a gabonának? ... — Akkor bizonyára régóta itt dől- _ Oozrtak!? — Az a kérdés, mennyi időt számi- v tunk a régre — kapcsolódik a beszél- y getésbe az idősebb, a hallgatagabb — r Varga József. Mi azt mondjuk, rég — £ a szederkényiek meg így felelnek: ^ mos' jöttek ide. E A valóságban mindketten a har- f módik évforduló megünneptlé- e 'téré készülnek. Az idő Itt az állvá- r nyok tetején lassabban telik. Nincs h kihez szólni, ha csak egymáshoz nem, e hogy itt fogd meg, vagy ott emeld. Az óvatosság — fékezi az időt. öli a sza- £ Még este. ha hazamennek a le- á gényszállóba. ott sem tereferélnek. { — 1950-tŐt vagyok ács — mondja t Indies András. r ÁCSOK Szép idő. Mégis kevésnek, fiatalosnak tűnik Varga bácfié mellett; 6 már 1938. óta él az ég és föld között. Sokat élt, sokat tapasztalt. Emlékezete egy egész kalendárium. A naptár azonban nehezen nyílik. Végül mégis pattan a zár. Az „öreg” Varga nagyot nyel: — Nem futotta többre a családi örökségből, mént egy vándortarisz- nyára, na, meg egy kevéske reményre. Amikor munkára indultam, arra jondoltam, hogy a reményt majd pengőkre válthatom be. Nem sikerült... Ugyan ki építkezett azelőtt... Főnyereménynek számított az is, ha munkát, kicsinyke kenyeret kaptunk. Garadna termelőszövetkezeti községben jól halad a növényápolás. A tsz-tagok egymással versengve kapálnak, hogy időre végezzenek a növényápolási munkákkal. Negyven holdnyi cukorrépájuknak aligha akad párja az encsl járásban, meg is adnak neki minden szükségeset. Mint képünkön látható, immár harmadszor fejtrágyázzák a cukorrépát, s ha az időjárás kedvez, terven felüli termésre számítanak. Megvalósul a Szuha árvízvédelmének első' szakasza A Borsodi Szénbányászati Tröszt öt legjelentősebb bányaüzeme a Szu- ha-patak völgyében fekszik. A tavaszi-őszi esőzések alkalmával a patak a putnoki hegyekből lezúdúló víztől megárad és évről-évre komoly károkat okoz a vízszint alatt fekvő mélyművelésű bányákban. A tröszt az árvízveszély megelőzésére már kiépítette a bányákban a riasztó-szolgálatot. a patak mentén pedig a figyelőszolgálatot. Az utóbbi napok esős-zivataros Időjárása nyomán mindkettőt készenlétbe helyezték, hogy esetleges áradás esetén időben elejét tudják venni a bajnak. A Borsodi Szénbányászati Tröszt a még több évtizedig termelő szuha- völgyi bányák védelmére széleskörű árvízvédelmi tervet dolgozott ki. A patak szabályozására, védőgátak építésére, valamint a bányavédelml berendezések tökéletesítésére vonatkozó tervek egy része már meg is valósult így valamennyi üzemnél működik a földalatti riasztó-hálózat. Jelzése nyomón a megejtett próbák alapján 7—10 perc alatt teljesen ki tudják üríteni a bányákat A szeszélyesen kanyargó Szuha-patak egyik legveszélyesebb szakaszát Albertte- leptől Felsőnyárádig rendezték, a medret kitisztították, töltéseket emeltek. A Szuha-patak medrének mintegy 800 méteres szakaszát áthelyezik. így nem csak a patak folyását egyenesítik ki, és gyorsítják meg a víz lefolyását, hanem a Kurityán környékén készülő külszíni fejtéssel még jelentős mennyiségű szén Jdbá- nyászása is lehetővé válik. A Szuha-patak mintegy 7 kilométeres mederszakaszának végleges rendezése az ötéves terv során fejeződik Az eddigi legnagyobb teljesítmény a diósgyőri finomhengerműben tagságnak nem volt kocája, s mm 2—3 kocát tartanak. Vasasasstonyfá felkerestük Horváth Antal, januái ban belépett tsz-tagot, akinek eg kocája volt, s még két süldőt beáll: tott. De így van ez minden tsz-ber Egyikben pl., ahol a tagságnak eg kocája sem volt a legelőn, most a 6 darabból álló sertésfalkában 35 koc van. Vas megyében a baromfitenyésztő is Igen nagy lendületet vett a tsz-ek ben. Tavaly «0 ezer naposcsibét vet tek át a tsz-ek a keltetőkből, ezidéi eddig már a duplájánál tartanak. / sárvári AG Berek-majorjában 2 ezer csirkét nevelnek egyszerre, d ezt az állományt ezidén ötször vált iák. A csákánydomoszlói 400 holds: Kossuth Tsz tavaly 10 ezer pecsenye csirkét adott el, ezidén mintegy II ezret vett tervbe. Tavaly nettó 91 ezer forint tiszta jövedelmet hozott; csirkenevelés. A munkát mindősszi két gondozó végezte. Számtalan tsz-ben láttuk a korszerű csirkenevelés nagy jelentőségéi és iővedelmezőségét. Az egész megyében. s minden AG. vagy tsz gazdaságában sárga-magyar falta tyűl:- allománv van. s fgy a csirkék is egy- foltáiúak. A tavasszal alakult bor- vátzsidányl Jurisics Miklós Tsz-ben még nincs egvütt a közős állomány, az énületek hiánra miatt, de baromfiból van közös gazdaságuk. Ezerkétszáz gvönvörű csirkét láttunk, nyolchetesek átlagos m dekáa súlyban. A naookban szállítják el. s utána 1200 gvönevtyúk Jön a baromfitelepre. A körmendi baromfikeltető telepen a törzsállomány fejlesztésével ezidén 12 ezer nersenyekacsa kerül exportra. A nickl és a vasaljai tsz-ek 1500—1500 pecsenyekacsát nevelnek. De találkoztunk még sok tsz-ben pecsenyekacsa neveléssel, s ahol már tavaly Is foglalkoztak vele. elmondták. hogy 50 naoos korban 220 dekás sulival adták et. s Já jövedelmet Jelentett a tsz-nek. Rövid volt a négy nap, a£1‘ megyében töltöttem, de megérte a fáradságot. Sok termelőszövetkezeti vezetőnek, állattenyésztőnek kellene elmenni oda megtanulni a fejlett, korszerű állattenyésztést. Aki pedig ismeri, ragadjon meg minden alkalmat és adja ét tapasztalatait minél szélesebb körben, hogy ezáltal Is se- gltsök a belterjes gazdálkodás kialakítását. a virágzó mezőgazdaság megvalósításit hazánkban. Németh Imre országgyűlést képviselő Németh Imre erszásgytlléct képviselő rent közolt Vn megyei tapasztalatait a taz-elnököknek tartott szerkesztőt«* ankétünkön k Ismertette. Ezzel kapcsolatrási tanács szakembereinek, mine az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek állattenyésztőinek, vagy s még egyénileg dolgozó parasztoknak Hogy ezt a feladatot lelkiismeretesen és becsülettel végzik el, azt az eredmények igazolják. A tbc-mentes állomány kialakítása a legnagyobb feladat. Az állami gazdaságokban a legkorszerűbb eljárásokat alkalmazzák. Jobb lehetőségük van erre. m‘nt a tpr-eknek. miután megfelelőbb épületekkel rendelkeznek. De a tsz-ek életrevalóságát bizonyítja, hogy ők sem maradnak le. Bük községben, iíüzS kiskapu ia felett „tbc-mentes állomány" felirat díszük. Megtudtuk, hogy a tavaly februárban alakult tsz-nek nincs még közös istállója, a 210 darabból álló szarvrsp'arhaállo- mány 10 helyen van elhelyezve, s mégis tbc-mentes. Az 1696-ben épült felsöbüki Nagy Istvón-féle műemlékkastélyban van a Lenin Tsz irodája és az iskola egyik tanterme, ahova zömmel a tsz- tagok gyermekei járnak. A termelő- szövetkezet 63 tehénből álló fejésze- tében a fejési átlag 17 liter, 4 százalékos zsírtartalommal. A csepregi állami gazdaság Kincséd-pusztai üzemegységében korszerű szarvasmarhatenyésztést láttunk. A mesterséges borjúnevelés a legkorszerűbb. Az itatás után az istálló mellett lévő herefüves villanypásztorban vannak a borjúk, öthónapos leválasztás! korban 240—280 kg-os súlyban kerülnek át a növendékállományba, innen vagy tenyésztésre, vagy hizla- ásra kerülnek. Több tsz-ben láttunk Oől készült sertésflaztatót, olyan lseiknél is, amelyek ezidén alakultak. Vas megyében a sertéstenyésztés fej- esztése társadalmi üggyé vált. Álla- nl gazdaságokban, termelőszövetkezetekben tervszerűen folyik — „miiéi több malacot" jelszó alatt — a sertésállomány növelése, a tsz-tagság is az egyéniek körében pedig az, logy a hízóba szánt disznót előbb jgyszer lemalacoztatják. A termelő- szövetkezetek az állami gazdaságokéi olyan kocákat kapnak, amelyeket sülönben vágóra adtak volna. „Fel sell kutatni minden kocát és odaad- li, ahol lefiaztatják". Ezen dolgozlak az állami gazdaságok, tsz-ek szakemberei, vezetői, a tanácsi szakemberek, a Hazafias Népfront és va- amennyi tömegszervezet is. A ter- n el őszövet kezetek vezetői meggyőzik i tagságot a háztáji kocaállomány lővelésére. Ennek eredményes pél- lóját láttuk több tsz-ben. ahol a tszDr.Zsigmond László,“*™ megyei föállatorvos meghívására a napokban Vas megyében jártam. Meglátogattunk állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát. Vas megyében évtizedekkel ezelőtt is fejlett volt az állattenyésztés. Ezt már a harmincas évek táján tapasztaltam, amikor mint állástalan tejipari szakmunkás Jártam végig a falvakat álláskeresés céljából. Csinos épületeket, tiszta portákat láttam akkor a falvakban. Az egyik községben egy szép házra mutatva, megkérdeztem a tejcsarnok kezelőjét: gazdag emberé lehet ez a ház, biztosan van vagy száz hold földje? Nyolc holdja van — volt a válasz. De az Istállójában három „húszliteres" tehén áll. Ez az ember naponta 50—60 liter tejet szállít a tejcsamokba, a fölözött tejet visszaviszi borjúitatásra és fehér hússertései részére. Két kocája van, s évente 30—32 sonkasüldöt ad át az eszterházi húsárugyárnak. Kenyérmagot csak annyit termel, amennyi a családnak kell, a többin kukoricát, répát, árpát, — szóval szemes és szálas takarmányt. Itt nem zsákban adják el a mezőgazdasági termelvényeket, hanem bőrben, — volt a tömören megfogalmazott válasz. De ne gondolja, — tette még hozzá —, hogy csak ez az egy ember gazdálkodik így —, zömmel az egész falu. . Ilyen felvilágosítást kaptam Vas megyében 30 évvel ezelőtt. De ugyanilyen felvilágosítást kapott ez év januárjában az Országgyűlés is, amikor a költségvetés vitájában dr. Zsigmond László képviselőtársam a Vas megyei állattenyésztés helyzetéről beszélt Kijelentette az Országgyűlés színe előtt, hogy állataürűségük 100 holdra számítva 33,8 darab számosállat, s hogy 1959-ben 24 ezer mázsá- ] val több húst adott a megye mező- gazdasága az előző évinél, mert a „mi parasztságunk, a mi állatte- . nyésztőink nem szeretnek zsákban értékesíteni, szívesebben értékesíte- ! oek bőrben". Mint már említettem. Vas megyé- i ben mindig fejlettebb volt az állat- : tenyésztés, mint bárhol hazánkban. Ezt azáltal érték el, hogy régen fel- - ismerték a belterjes gazdálkodás je- ( lentőségét, az állattenyésztési szak- i emberek pedig szívvel-lélekkel tér- « jesztették a korszerű zoo-technikai ■ módszereket. Ennek köszönhető, hogy’ i az állatállomány a korszerű állatte- | nyésztéshez adva van, most már csak 1 i takarmányozás javítására kell for- i iítani a munkát, hogy ezáltal nőve- i cedjék a tejtermelés és a húshozam, a \ tehenek megtermékenyítése az t ígész megyében mesterséges úton 1 örténik. A szarvasmarhaállomány i ni nőségi fejlesztése, szelektálása, i :bc-mentesítése állandó és lelkiis- i neretes feladata mind a megyei-, já- c Nem «I vök semmink, legfeljebb szegénységben osztozó gyereken*. No de azért van egy kénesem: — a szakSzereti? — Nagyon. Talán még a fiamat is ácsnak adnám... — Akadálya von talán? — Igen. ??? — Az tndnOMk hogy 6 már egyetemista. Mérnök lesz. Miskolcon tanul. A lány pedig most ballag... S elballag az öreg ács is. Elham- vadt a cigaretta, bezárult a pillantást engedő emlékkönyv. Ilf ár hangzik is a szekeres csattogása. Utóvégre az ács se tudhatja. hogy nem az új mérnök, nem u öreg ács fia számára épül-e az új dkás. Páwtory Alajos Állattenyésztési tapasztalatok Vas megyéből száz szazaiCKoan eleget tettek, s teljesen selejt nélkül dolgoztak egész hónapban. így a lemezek kifogástalan minőségű kikészítésével több mint ötvenezer forintot takarítottak meg. A kiemelkedő eredmény révén a rendelő feleknek — zömében a Csepel Autógyárnak gépkocsialkatrészekhez. továbbá a Salgótarjáni Acélárugyárnak, a sztáUnvárosi hengermű részére — csaknem háromszáz torma lemezt küldhették határidő előtt. A Lenin Kohászati Művek finom- . hengerművének lemezkikészítő dol- tozói május havi tervüket több mint záztiz százalékra teljesítették. Ilyen redmény még nem fordult elő az izem fennállása óta. A kimagasló eljesítmény elérésében Stubnya Gyu- a művezető irányításával Zoltai Pál : zocialista brigádja, továbbá Zsipó • stván és Bők József munkacsoport- oá jártak az élen. A dolgozók a ren- > Ielések minőségi átcsoportosításával i programszerűséQ követelményeinek ■ Kézimunka kiállítás a Nyirjesben tettek meg es elismerőleg nyüatkat- tak a kiállított diszpámákról. a selyembabákról, a horgolt térítőkről én más kiállítási tárgyakról. A kiállítást Tatár Bélámé nyirjesl nőtanácsi titkár nyitotta meg és köszönetét fejezte ki a nőtanács lelkes aktíváénak, akik a tanfolyam munkájában részivettek. A jól sikerült kiállítás egy hétig volt nyitva. fiatal leányok és háziasszonyok körétének eleget téve, kézimunka és varró-szabó tanfolyamot szervezett. A tanfolyam hallgatói lelkesen vettek részt a foglalkozásokon, s ennek eredményét tapasztalhattuk a naookban megrendezett kiállításon. A 1Cézimunkakiállítást, — amelyet a tyirjesi pártszervezet helyiségében rendeztek meg több százan tekin-
