Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

ESZAKMAGYARORSZAG ízelítő a felkészülésből A felszabadulási kulturális szemle helyi bemutatója a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelődési Otthonában Munka és gond egy új könyvtárban TANÁCSTAGI FOGADOORAK Megyei tanácstagok: Június I-én: Dr. Koczka Sándor. Bód- v as illa:-, tanácsháza, 18 órától; Nagy László. Rásonysápberencs, tanácsház«, 9 órától: Nagy László. Lóh. Állami Gazda- aág. 11 órától: Nagy László, Kázemárk. un ács háta. 13 órától. Városi tanácstagok: Június 1-én: Vágó Péter. Marx K. u M . c. bérház. n. c.; 17—19 óráig: Komá romi József. Papszer u. 1.. 18 -17 óráig dr. Fehér István. Postaigazgatóság, I. c I. kér. tanácsUgok: Június l-én: Csillag Gyula. Múzeum. Papszer u. L. 18-17 óráig. Június I-én: I. félévi beszámolót tart Gyula I. kér. tanácstag a Molotov u. S3, sz. alatt 17 órától. Kétszáz gyermek a Pamutfonóban A város szélén, parancsszó nél- erdöS lASZLÖ: SÍ leül, megállt a menet eleje. Először a Usztek, aztán a katonák, végül a rabok. Mind egy irányba néztek, és a százados szó nélkül mu­togatott valamit. Aztán feléjük for­dult:-- Itt fognak dolgozni! — mona- ta rekedten. Majd egy pillanatnyi szünet után: — Jöjjenek ide! Engedelmeskedtek. De nem cso­portban. hanem egyenként szállin­góztak oda. Aztán ők is megálltak a tisztek mögött és nézték, amit a többiek. Egy tér volt előttük — de talán nem is tér lehetett, mert nagy távolságban egymástól fahá- zikók álltak rajta, meg kertek, elég sűrűn. A kertecskék közepén egy- irányban eldőlt deszkák és oszlo­pok. Mintha egy csomó kunyhó, megunva az álldogálást. egyszerre a földre hajtotta volna a fejét. — Az állomást akarták eltalálni! — magyarázta egy hadnagy, fölös­legesen hangosan. — Paccerok! — Elfújta őket a robbanás szele! — suttogta a hátuk mögött valaki. Könnyes volt a hangja a szána­lomtól. A területet úgy látszik, már ko­rábban kiürítették, mert embert nem láttak sehol. Lassan beszál­lingóztak a kis házak közé. átlép­ték a kertecskék kerítését és só­hajtozva nézték e A SZÖKEVÉNY — Gyufája sincs? Kezébe nyomta a skatulyát. — Adjon tüzet. Rágyújtottak. — Nem tudom, sejti-e — mondta a zászlós —. hogy nekünk azt parancsolták, magukra jobban vi­gyázzunk. mint a gyilkosokra!... — Ostobaság! Én kultúrmérnök Nagyot szívott cigarettájából. — A százados úr pedig könyvel. Hanem a hadnagynak virsligyára van Debrecenben... Bólintott. Megértette. A zászlós ismét a cicát nézte. — Haza kellene vinni... Itt éhen veszik. — Különös! — mondta most ö. — Tizenkét év óta az első tívil be­szélgetést éppen egy katonatiszttel folytatom... — Akkor én most elmegyek — hangzott a válasz. — Mert ez ne­künk tilos. És elment. P ötHd idő múlva dolgozni küld­ték őket. De látszott, hogy senki sem tudja, mit kellene csinál- niok. művészien szólaltatta« meg verai „Aida"-jának bevonulási indulóját, Rimszkij-Korzakov „Hindu dal fan- táziá"-ját és Gardenes „Klarinét concertinó”-jót. Az előbbiben a he­gedűszólót Váradi András, az utób­biban a klarinétszólót Gratzlu Ferenc Játszotta igen tehetségesen. Ezek a ; számok arról tanúskodnak, hogy a; jó szakkörvezető a nemesebb szalon-; muzsika felé vezeti — igen helyesen ; — csoportját. Nagy kár, hogy ezek a; fiatalok gyakran játszanak szó- ; rakoztató. vagy éppen talpalávaló; kommerz táncmuzsikót is. mert ez; fejlődésüket gátolja. A ráadásként.; — már Buttola Ede vezénylete nél-; kül — előadott tánczeneszámuk mél-; tatlan volt az első három számhoz. A népizenekar konvencionális ver­bunkosokkal és csárdásokkal szere­pelt. valamint ellátta a népi táncszá­mok kíséretét. A Vadász Dezső vezet­te zenekarnál kívánatos volna — a rutinra való támaszkodás helyett — a következetesebb felkészülés. Élénk színfoltja volt a bemutató­nak a felszabadulási kulturális szem­létől függetlenül bemutatott néhány balettszám, amelyben a művelődési otthon balettiskolájának növendékei adtak számot igen magasfokú fejlő­désükről. A szombati bemutató az SZMT művelődési otthon jó munkájáról ta­núskodott és hisszük, hogy a városi, majd a megyei bemutatón is siker­rel szerepelnek. (benedek) mutatón felmutattak. A szakkör cél­ja, hogy tagjait kulturált versmon­dásra. a versek helyes értelmezésére, és elsősorban azok megszerettetésére nevelje. A már említett jó versvá- lasztós és az előadások lelkessége ennek a jó munkának eredményes­ségét bizonyítja. A népi tánccsoport „Kalocsai pá- ros”-a és „pörditös tánc"-a is arról tanúskodik, hogy a táncegyüttes új­ra jól együtt van, produkcióik szé­pek. gyönyörködtetők, jó begyakor­lást és ügyszeretetét, nemkülönben jó szakmai vezetést bizonyítanak. A serdülő csoport két leánytánca szép, kedves volt. Kardos Pál vezényletével hallot­tuk az erősen megnövekedett létszá­mú kamarakórus igen szép, művészi előadásában Purce' „Rigók", Brahms „Bűvös éj" és Bárdos _ „Ti­szai dallamok” című kórusműveít. Ez a szakkör a művelődési otthon egyik legnagyobb erőssége. A szín­játszók Színi Gyula „Két próba** c. egyfelvonésosát mutatták be. Újszerű volt a művelődési otthon új ifjúsági lánczenekarának a sze­replése. Meglátszik a tánczenekaron, hogy szakszerű mester vezeti tovább­tanulásukat: Buttola Ede. a köz­ismert zeneművész. Buttola Ede nem elégszik meg azzal, hogy ifjúsági ze­nekara a szó elkoptatott értelmében csak tánczenekar legyen. Többet, nemesebbet, művészibbet akar a te­hetséges zenekaiból kihozni. Vezeté­sével a bemutatón nagyon szépen. Szombaton tartotta meg nagysza­bású házi bemutatóját a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának Művelődé­si Otthona. A bemutatón a művelő­dési otthon valamennyi művészeti szakköre szerepelt, így természetesen azok a szakkörök is, amelyek bene­veztek a felszabadulási kulturális szemlére. Ezek a szakkörök azokat a számaikat mutatták be, amelyekkel majd a városi döntőn és hihetőleg a megyei döntőn is szerepelni fognak. Ezzel, ez a szombati bemutató, a művelődési otthon viszonylatában egyben a felszabadulási kulturális szemle helyi bemutatója is volt. Szavalók, népitáncosok, színját­szók, népizenekar, tánczenekar és a kamarakórus váltották egymást a színpadon. Az egyes művészeti szak­körök produkciójáról szólva, illetve azok értékelésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a változáso­kat, nem egy esetben zökkenőket sem, amelyek a művelődési otthon­ban közvetlenül a felkészülési idő előtt, — elsősorban személyi vonat­kozásban — végbementek, és erős kihatással voltak a munka folyama­tosságára, a felkészülés korábbi megkezdésére. A látottak és hallot­tak bizakodással töltenek el, mert egészében jó, eredményes munkát tükröztek. A szavaló szakkör tagjai elsősor­ban a versek megválasztásáért érde­melnek dicséretet. Nem is várható ettől a fiatal szakkörtől még jobb. nagyobb eredmény, mint amit a be­ÜJ SZÍNFOLTTAL gazdago­dott az encsi járás kulturális éle­te, megnyílt a járási könyvtár. Sok öröm, sok munka és igen sok gond jelentkezik egy új intézmény meg­születésénél. Örömünk, hogy már most, a kezdet idején, a hozzánk tar­tozó 31 község könyvára szép ered­ménnyel dolgozik. Népkönyvtáraink az elmúlt negyedévben 10 700 kötet könyvet kölcsönöztek. Nyolc közsé­günk önálló költségvetéssel rendel­kezik, könyvállományukat maguk gyarapítják, a legtöbb községben már önálló helyiségben van a könyv­tár. A falusi könyvtárak helyzete már a kibontakozó jövő képét mu­tatja. A járási székhely könyvtára azonban még kezdeti fokon áll. Az iskola, a nevelők segítségét kértük az alvasószervezéshez, a község dolgo­zóit levélben kerestük fel. s hívtuk olvasóink táborába. Mivel a járás mezőgazdasági jel­legű, a mezőgazdaságot segítő mun­ka is vár ránk. A szakemberek se­gítségével kidolgozzuk a legjellegze­tesebben domináló mezőgazdasági ág megyénkben fellelhető irodalmát. A mezőgazdasági szakemberek munká­ját fogjuk segíteni ezzel is. A biblio­gráfia megmutatja, hogy melyik könyvtárban találhatja meg a kere­sett művet, ahonnan posta-kölcsön­zés útján igénybe is veheti. Fényké­pes kiállítási tablókon szemléltet­jük az új termelőszövetkezetek fej­lődését és munkáját. Könyvtáraink­ban lesznek majd olvasással, tanu­lással, szórakozással egybekötött klubdélutánok. Azt kívánjuk elérni, hogy kultúrotthonainkban — ahol a könyvtárakat is elhelyezzük — meg­találják a kulturált szórakozásnak és az igényesebb tanulásnak lehető­ségét. EL0ADÁSOS ISMERETTERJESZ­TŐ MUNKÁNK a nyári időszakban igazodik a falusi ember szabadidejé­hez. Vasárnap estéken rendezünk előadásokat, s olyan témákat válasz­tunk, ami érdekli és szórakoztatja, tágítja szemléletét, fejleszti világ­nézetét hallgatóinknak. Például: So- lohov: Emberi sors című noveltós- kötetét ismertetjük. „Asszonysorsok az irodalomban" címen könyvszem­lét tartunk s igen sok helyen József Attila irodalmi estet rendezünk, születése 55. évfordulója alkalmából. Mivel könyvtárunk a nagy prole- tárköltő nevét viseli, elsőrendű fel­adatának tartja a költő életművét megismertetni a faluval. Verskultú­ránk elterjesztése és egészséges irányba való kiterjesztése sem kö­zömbös könyvtári szempontból. Könyvtárosaink kiállításokat ren­deznek jozser Attila muveiDoi, sza­valóversenyeket hirdetnek verseiből. Ezek sikeres megrendezéséhez a já­rási könyvtár forgatókönyvet dolgo­zott ki. ami a kiállítások tervét, az előadások összeállításának módját és a bemutatásra ajánlott verseket tar­talmazza. IGYEKSZÜNK KÖNNYÍTENI a különféle területeken dolgozó szak­emberek munkáját is. Felmérjük a járás területén lakó bármilyen szek­torban dolgozó, szakképesítéssel ren­delkező dolgozók szakkönyvigényét illetve azt, hogy milyen mértékben állnak rendelkezésére az igényelt szakkönyvek. Körülbelül 200 sze­mélyt érint a járás területén ez a felmérés. A járási könyvtár módot fog találni arra, hogy a jelentkező igényeket kielégítsük akár beszerzés, akár könyvtárközi kölcsönzés útján. De az új munka lázában és örömé­ben ott a gond is. Könyvtárunk, ami­ből a járási székhely dolgozóit elé­gítjük ki, mindössze 500 kötet könyv­vel rendelkezk. A költségvetésben biztosított összeg kevés, a fejlesztés csak lassú ütemben történhetik. A községfejlesztési alapban mindössze 1000 forint szerepel könyvtárfejlesz­tésre. Az olvasó viszont jön, és azért jön, hogy könyvet vigyen. Ma a könyvtár akkor tölti be iga­zán hivatását, ha oda az olvasó nem­csak azért jön be, hogy könyvet vi­gyen haza. hanem azért is, hogy a könyvtár csendjében és nyugalmá­ban dolgozni, tanulni tudjon. SAJNOS. NÁLUNK EGYETLEN HELYISÉGBEN történik a köl­csönzés. olvasás s ugyanott próbái dolgozni a könyvtár három munka­társa is. Pénzünk van az építkezés­hez, csak a munkáskéz hiányzik. Ezen pedig lehetne segíteni. Győri Erzsébet járási könyvtárvezető vasárnap reggel 7 orakor a Nyugati pályaudvarról kifutott az első me­netrend szerinti Hungária Expressz, amely Budapest és Berlin között közlekedik és Prágán keresztül fut célja felé. Közlekedésünk diese lesi lé­sének programja keretében készült el a korszerű, három kocsiból álló die­sel-motoros gyorsvonat, amelyben 126 kényelmes hely van. Az étkező­ben 36 utas foglalhat helyet egy­szerre. A Hungária Expressz beállításával megrövidül a Budapest—Berlin közti menetidő. A Budapestről reggel el­induló utas. este már a Német De­mokratikus Köztársaság fővárosába érkezik. Az expressz 110 kilométeres sebességgel halad. Naponta közleke­dik mind Budapestről, mind Ber­linből Nap-nap után szép számmal utaznak tőlünk a Német Demokra­tikus Köztársaságba és jönnek Onnan hozzánk, így a Hungária Expressz elősegíti a baráti találkozókat, tár­gyalásokat, a két ország élénk együttműködését. Az oktatás és az élet szoros kapcsolatáért Ilyentájt, az iskolai év végefelé, sokezer középiskolai tanulót és szü­leit foglalkoztatja a továbbtanulás problémája. Illetékes szerveink év­ről évre javítanak az egyetemi és fő­iskolai felvételek rendszerén, hogy a dolgozók arra legérdemesebb gyer­mekei kerüljenek be a különböző ta­gozatokra. Több esztendeje széleskö­rű munkálatokat folytatnak a felső- oktatás tökéletesítése érdekében, hogy abban minél jobban érvénye­süljenek népgazdaságunk fejlesztésé­nek, a szocializmus építésének fő szempontjai és érdekei. A közeljövő­ben széleskörű megvitatásra bocsát­ják ki a készülő felsőoktatási reform irányelveit. A reformtervezet többek ; között az egyetemi felvételi rendszer jelentős megváltoztatását javasolja. Arról van szó, hogy az egyetemi fel­vételre jelentkező fiataloknak leg­alább egy évig termelő, fizikai mun­kát kell végezniük, egyidejűleg pe- 1 dig felvételi előkészítő tanfolyamon 1 vesznek részt. Ha arra gondolunk, „ 1 hogy egyetemeinken és főiskoláinkon ' gyakorlati szakembereket képeznek, . akiknek zöme a termelés különböző ■ frontjain tervez, Irányit, szervez : majd. feltétlenül helyeselni lehet ezt • az elgondolást, amely az oktatás és 1 az élet még szorosabb kapcsolatát ■ akarja megteremteni. Arra számíta­• nak, hogy a termelőmunkát végzett : fiatalok aránya az egyetemeken és a ■ főiskolákon már a jövő tanévben • mintegy 25 százalékkal emelkedik. 1 Középiskoláinkban mindinkább ’ tért hódít a politechnikai oktatás, amely fiataljainknál egy új, helyes, szocialista szemlélet megalapozásá­hoz járul hozzá. A felsőoktatási re­form érintett elgondolását is ez a - szemlélet hatja ót. amelynek elural- l kodására népgazdaságunk fejleszté- c seben, második ötéves tervünk cél- » jainak elérésében feltétlenül szüksé- i günk van. <«. a.) A Yásár után Akik nem láthatták, őszintén fáj­lalhatják és sajnálják is. Akik látták, hosszú időre szóló élményt szereztek A több mint egymillió látogató ösz- szecsendülő véleményének, azonos érzéseinek és gondolatainak adunk hangot, amikor megállapítjuk, hogy a Budapesti Ipari Vásár, amely hét­főn este zárta be kapuit, messze fe­lülmúlta a várakozást. Szebb, gazda­gabb. értékesebb volt a korábbiak- nál. ... Iparunk megragadó seregszemléje volt az idei vásár, ugyanakkor nem­zetközi találkozó is; bár nem ilyen szándékkal, nem ilyen elképzelések szerint rendezték, mégis nemzetközi vásár bontakozott ki belőle. »90 kül­földi kiállító vett részt a vásáron. 'Ami pedig az arányokat, a mérete­ket. a kiállítás sokrétűségét és gaz­dagságát illeti, szintén jogos a nem­zetközi jelző használata. A szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, termékeik javát állították ki és a nyugati cégek is igen korszerű, ér­tékes gyártmányokat mutattak be. Élénk üzletkötésekre adóit módot a vásár. Néhány igen komoly megálla­podást kötöttek. Az egyik berlini cég [vezérigazgatója 3300 autóbusz és [nagymennyiségű dömper szállítására irt alá szerződést. Szovjet kereskedel­mi szakemberek, többek között 500 nagyteljesítményű kávéőrlőgépet rendeltek. A vásáron kialakult kap­csolatok nyomában még számos szer­ződés aláírására kerül sor. A kiállí­tók közti eszmecserék, az élénk üzleti tevékenység, a kölcsönös baráti láto­gatások az egyes pavilonokban, a kö­zös fellépés ezen a nagy ipari sereg­szemlén erősítette a népek közti békés együttélés, a gazdasági ver­seny gondolatát. Sokszázezer hazai látogatót meg­nyugvással és büszkeséggel töltött el az a kép, amelyet a vásár szocialista iparunk erőteljes fejlődéséről, kor­szerűsödéséről és a nemzetközi pia­cokon való versenyképességéről adott. Az összehasonlítás, az egybe­vetés bizonyos elmaradásra, hiányok­ra is ráirányította a figyelmet, ilyen •szempontból is nagyon hasznos volt •számunkra az ez évi Budapesti Ipari •Vásár. t Külön szeretnénk megjegyezni, •amint erről már korábban beszámol- •tunk, hogy őszinte elismerést arattak Jmegyénk üzemeinek, nagy vállalatai­dnak értékes gyártmányai. Most arra •kell törekednünk, hogy még maga- tsabb műszaki színvonal megteremté- •sével tovább javítsuk gyártmányaink •minőségét, korszerűségét, nem ke­vésbé formájuk, kiállításuk tetsze­tősségét, hogy a jövőre még nagyobb keretek között megrendezendő vásá­ron az ez évinél is sikeresebben sze­repeljünk. Hungária Expressz Megszoktuk, hogy iparunk, közle­kedésünk új, meg új meglepetésekké szolgál. Olykor már el is megyünk egy-egy híradás mellett, amelyber pedig örvendetes eseményekről var szó. Hadd említsünk meg egy ilyet pókkal korábban plakátok adták hí­rül a színes programot. A szülők örömmel számoltak be róla gyerme­keiknek. Elég kellemetlen vasárnapra éb­redtünk, fújt a szél, csapkodott az eső, de a gyerekek jöttek egymás­után. Az egyik édesanya megje­gyezte: „ha kiskígyók potyogtak vol­na az égből, akkor is jönni kellett Kétszáz gyermek gyűlt össze a vál­lalat kultúrtermében. Jeszán Sán- dorné elvtársnő, a szakszervezeti bi­zottság vezetője köszöntötte a kedves vendégeket. Ezután László Zoltánná mesét mondott a kicsiknek, majd hangos mesefilmeket vetítettek. Ezt követte az ajándékosztás; csokoládét, fagy­laltot kaptak az ünnepeltek. Az üzemi fotósok fényképeket készítet­tek róluk. Végül a vendégek megnéz­ték a televízió gyermekműsorát. Természetesen ezen kívül jutott idő arra Is, hogy a szülők megmutassák a gyermekeknek, hol dolgozik édes­apjuk, édesanyjuk. Másnap a szülők örömmel újsá­golták. hogy milyen boldogok voltak a csöppségek, este már azt. kér^or- ték, mikor lehet eíjönni ismét a fonóba. B. b. = Válasszák H a használhatót' dolgokat — mondta habozva a szoi-t < gálát vezető. — És én hová menjek? — kér-t dezte 6 a legközelebbi őrtől $' A megszólított — egy tizedes — X1 vállat vont. ♦' — Talán oda... t Oda ment, ahová a tizedes mu-t falta, és nézte, mint csinálják at- többiek. Aztán átment egy másikt, csoporthoz. Megállt, gyanakodva fi-t. gyeit. Nem szólt rá senki sem. Új-1 ra továbbment tehát J — Ez lenne az? — gondolta, és| ismét hevesebben dobogott a szive.• — Hogy csak Így járkálhatok? Idei meg oda? • A tizedes jött feléje a kerítésen$ át. összerezzent és lesütötte a sze-r mét. ♦ Most fog káromkodni rám. ♦ fi eorgina! — mondta ehelyett * ^ a tizedes, és egy bokorra • mutatott. — A mi kertünkben ísj ran otthon. • — Hová valósi? — kérdezte ö. ? — Derecskére. I Szótlanul piszkálta lábaujjával a: földet. ? — Ott a bódéban találnak ásót — X mondta a tizedes. — Vegyen maga* mellé valakit. | (Részlet az író ,.A szökevény c. azi Ünnepi könyvhétre megjelent re«é-X nyébólj * Jól sikerült gyermeknapot rende- i zett vasárnap a Miskolci Pamutíonó i szakszervezeti bizottsága. Már na- « I Ő ott maradt az út szélén. Egy­szerre az egyik romhalmaz alól elh­alászott egy kis fehér cica, körül­nézett. aztán néhány ugrással hoz­zá szaladt, megállt előtte és pana­szosan nyávogott. Letérdelt a kis állathoz, megsi- mogatta. — Cica? — szólalt meg mellette csodálkozva egy hang. Felnézett. A reggeli zászlós ál't mellette és nadrágja szárát vereget­tei egy pálcikával. — Különös — morogta. — Maga is ezt sajnálta meg? Itt? A romok között? ö felállt és leverte térdéről a port. — Tizenkét éve ülök börtönben, zászlós úr! — mondta ell «iségesen. A tiszt arca megránduH. — És miért? —* Mert kommunista vagyok. flallgatva nézték egymást. Az'án 11 a zászlós zsebébe nyúlt és egy pakli Symphoníát húzott elő. Szájába dugott egy cigarettát és ót is megkínálta. Gyufát húzott elő rá akart gyújtani, de félúton abba­hagyta a mozdulatot.

Next

/
Thumbnails
Contents