Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-07 / 133. szám

eSZAKMAGIAKOBSZAO 3 Az építőket ünnepeltük Egy napra az ünnep városává va­rázsolták Miskolc-Tapolcát. Kazinc­barcikáról, Tiszapalkonyáról, a mesz- sn falvakból, s egészen közelről Miskolcról ezrével jöttek ide az épí­tők, s azok, akik becsülik a kőmű­vesek, az ácsok, a téglagyártó mun­kások értékes munkáját Sajnos, a reggeli verófényt délben Viharfellegek váltották fel, s így a ^hagyományhoz méltón" az ünnepi poharak vízzel teltek meg. Délelőtt sokezren látogattak el a csónakázó tó mögötti erdőben rende­zett vidám Juniálisra. Az építők örömmel üdvözölték vendégükként Kukucska János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Papp Károly elvtársat, a megyei pártbizottság tit­kárát, Koval Pál elvtársat, a miskol­ci városi pártbizottság első titkárát és Malák István elvtársat, a városi pártbizottság titkárát. Már kora reggel megérkeztek az ünnepségre a?, építő- és épí’őanyagipari vállalat ál­tal patronált termelőszövetkezetek küldöttei is. A bejáratnál nagy meglepetésben volt részük a látogatóknak. Az előző évben az építők napján még csak Aratás előtti gondok ozunoAi Kbuuui határjáró körútra indultunk Horánszki Gyulá­val, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársával. Első utunk a Mezonyárádi Gépállomásra vezetett, majd Mezőkeresztesre ruc­cantunk át. Útközben Horánszki elv­társ az aratás előtti gondokról be­szélt. Sok az aratnívaló — kevés a kaszás. Ez a tény késztette arra u megye vezetőit, hogy még időben gondoskodjanak — a lehetőségeknek megfelelően — gépekről, többek kö­zött kombájnról. A déli járásokban felvilágosultabbak az emberek, a gépi aratást előnyösnek és ami szintén nem elhanyagolandó szempont, ol­csóbbnak, kifizetődőbbnek tartják a kézi aratásnál. Az északi járásokban, mint pél­dául az encstben, több tsz húzódozik a kombájnnal való aratástól. Mi en­nek az oka? Elsősorban az, hogy még nem ismerik a kombájn-aratás elő­nyeit, nagy szemveszteséget emle­getnek. Az igazság azonban az, hogy a kombájn 2—3 százalékkal kevesebb szemveszteséggel vágja le a kalászo­sokat. Előnye továbbá, hogy sok em­bert felszabadít, akik géppel nehe­zebben végezhető munkákra mehet­nek. A növényápolási munkák jelen­tős része esik az aratás idejére. Az aratással nem lehet késlekedni. Vár­ható, hogy a tavaszi és őszi vetések egyidőben érnek be, gyorsan még túlérés előtt be kell takarítani a ter­mést, hogy elkerüljük a nagy szem­veszteséget. Kézi aratásnál három­szoros a szemveszteség: aratásnál, behordásnál, cséplésnél egyaránt je­lentkezik. A kombájn egyszerre vég­zi el mind a három munkafolyama­tot. Az aratással elfoglalt tsz-tagság egyidőben nem foglalkozhat növény- ápolással is, s ha nem végzik el a szükséges növényápolási munká­kat, jelentős terméskieséssel kell számolniuk — egyetlen elmaradt ka­pálással több mázsa terméstől esnek el. Ami némely helyen meg nem ér­tésbe ütközik, másutt nagyon jó és hasznos dolognak tartják, s keveslik a meglévő kombájnt. Krajnyák János elvtárs, a Mező- nyárádi Gépállomás igazgatója ne­vetve fordul Horánszki elvtárshoz: — Adjátok ide nekünk a kombáj­nokat, mi majd hasznosítjuk. — Azzal nincs megoldva a dolog. Azokon is segíteni kell, akik ma még nem érzik segítségnek a kombájn­aratást. — A mezonyárádi kombájnok le vonnak már kötve? — kérdezem. — Hogy le vannak-e? A duplája is elkelne. Mintegy 1600 holdnyi arat- nivalőt kapacitás hiányában kényte­lenek voltunk lemondani. Ide 10 kombájn kevés, másutt — sajnos — az öt is sok. Tavaly még mi is ta­lálkoztunk ellenkezéssel. A mezőke­resztesi Aranykalász Tsz nem akart szerződni. Amikor megszorultak, szí­vességből learattunk nekik ötven hold árpát, aztán meg nem akarták elengedni a kombájnt. Most már nem kellett agitálni őket. Hiába, a jó dolog előbb-utóbb polgárjogot nyer. SEBOK ISTVÁN elvtárs, a mező­keresztesi Vörös Csillag Tsz elnöke ezeket mondotta: — Kevés a tagunk, az aratással nagy bajok lennének, ha a kombájn nem segítene. Van 1000 hold aratni- valónk, ebből csak mintegy 400 hold­ra sikerült kombájn-aratást szerződ­ni. De reméljük, a gépállomás meg­toldja valamennyivel a szerződöttet. A felszabaduló kézierőt a növény- ápolásban hasznosítjuk majd. Sok a kapálnivalónk is, majdnem 500 hold. A négyszáz holdnyi kombájn-aratás­sal mintegy 15 mázsa terményt ta­karítunk meg a kisebb szemveszteség révén. A Klementinái Állami Gazdaság­ban semmi sem akadályozza a gépi munkát, még a felüivetett tavasz- árpát is kombájnnal vágják majd. Tavaly is mintegy 900 holdon arat­tak kombájnnal. Az ez évben alakult bükkábrányi tsz elnöke, ifjú Marton János elvtárs is azzal fogad bennünket, hogy bi­zony, jó lenne, ha többet tudtak vol­na leszerződni kombájn-aratásra. Közel ötszáz holdnyi aratnivaló vár rájuk, amiből csupán 150 holdat vál­lalt a gépállomás, kapacitás hiányá­ban. A kapálásból ugyancsak kijut ne­kik — 380 hold kapálással nem gye­rekjáték megbirkózni. Lelkesedés, iparkodás dolgában nincs hiány. Egy-egy nap csak asszonyból kint van a határban 100—120. Gyönyörű is a határuk, olyan borsójuk van. hogy kiállításra is mehetnének vele. A kapások is szépen fejlődnek — a kombájn sok munkáskezet enged át majd a növényápolásnak. A KOMBAJN-ARATÁS előnyei mellett szól az is, aránylag olcsón dolgozik, 1 mázsa búza áráért taka­rítja le egy hold termését. Kéziara- tassal csupán a kaszálást és kereszt­berakást végzik el egy mázsa búza araért a másik mázsa árát meg­emészti a behordás és cséplés. Nem­zetgazdasági érdek, hogy minél keve­sebb szemveszteséggel kerüljön az elet a magtárakba —, tízezer hold kalászos kombájn-aratásával mint­egy 3 ezer mázsa termést takarítha­tunk meg, s ha országos méretekben tekintjük a megtakarítást,- roppant mennyiséget kapunk. Nem ért elgon­dolkozni ezen, mert hasznára válik a tsz-eknek. HARCOSTÁRSAK Nagyszabású könyvsorozat indolt hazánk kultúrnövényeiről raikat az építők s a tsz-parasztok. Majd sétára indultak. sorolni a kívánságokat S kívánsá­gaik beteljesültek. Most építenek szerű, művészi kivit*tű, több színű | ábrákat foglai majd magában, mindegyiket nagymére­tű offset-nyomású táb- Mn, melyek ily formá­ban kitűnő oktatási szemléltető eszközt je­lentenek. E táblagyűj­teményhez tájékoztató füzet járul, amely tö­mör tájékoztatást nyújt műiden eaves ábrázolt növényfajta leglénye­gesebb tudnivalóiról. A nagyszabású tmm- fai. amelynek főszer- kesetői Erdei Ferenc és Jávorka Sándor aka­démikusok. szerkesztő­ié vedia Máté Imre, az Akadémia levelező ün- )a. az Akadémiai Ki­ddé gondozásában ka­rai közzétételre. A mű színes atlaszának táb­láit Csavody Vera má­zolta. azt a részletes növény­tani tudnivalót felöleli, amire a művelt, mező­gazdaságunk fejleszté­sét szem előtt tartó nö­vénytermesztő szak­embernek. oktatónak, növénynemesltónek és az egyes növényekkel behatóan foglalkozni kívánó kutatónak szük­sége lehet. A munka minden egyes füzetét számos abra illusztrálja. Emel­lett a munka tizedik köteteként, de a többi­nél nagyobb véldinu- számban. igen széles­körű érdeklődésre szá- mottartó színes atlasz is megjelenik a nyár folyamán, E kötet vala­mennyi tárgyalt nö­vényről. különböző fej­lődési állapotukról és jellemző részeikről eredeti festmények nyomán készült sznk­Most kerültek ki a sajtó alól a Magyaror­szág Kul túrflórá ja cí­mű gyűjteményes mun­ka első füzetei. A több mint száz elméleti és gyakorlati szakember közreműködésével ké­szülő. tíz kötetre, ezen belül mintegy ISO fü­zetre tervezett mű nemzetközi viszonylat­ban is ritkaságszámba menő vállalkozás, melyből kilenc kötet a hazánkban termesztett csaknem 200 kultúrnö­vényt. azaz azokat a növényeket hivatott tu­dományos igénnyel is­mertetni. amelyek mindennapi életünk egzisztenciális alap­anyagait adják, élel­mezésünk. ruházkodá­sunk, gyógyszereink anyagait szolgál, tatiók. A munka mind­Építők napja Úzdon (Tudósítónktól) Ózdon is, mint az ország többi vá­msaiban, évről évre több új lakás, bölcsödé, óvoda épül Jelenleg több ránt ezer épitömunkás fáradozik a ryár és a város újjáépítésén, széplé­én. A felszabadulás óta csaknem -.étezer család költözött új otthonba, ibben az évben újabb 183 lakás épl­ését fejezik be. De megkezdik 220 íj lakás és egy új tíztantermes ipari- aiudó iskola építését is. E gazdag program birtokában ün­nepelték Ózd építői a X. Építők Nap­át. A kora reggeli órákban külön lutóbuszokon érkeztek az ünneplők, ! az ünnepeitek, a hangonyi halastó neUetti erdőbe. A fiatalabbak csó- xakázdssal, az idősebbek játékos jó­kedvvel töltötték a napot. Délben zletes bográcsgulyás várta a nagy családot. Volt enni-mmvaló bövén. Vf ég a halászlé sem hiányzott az ün­nepi étlapról. A vidám hangulatú kirándulás után »étfőn újult erővel kezdtek munká­hoz ózd dolgoskezű építői. 8X4 Mkaik egy pohár sör a mezét munka mcles<*en^^ ^ ^ tét traktordaru „állt őrt" a dfszka- >unál. Most viszont már két. egyen- cént egymillió forintot érő autódaru ártotta a köszöntő feliratot. Valaki alálóan jegyezte meg: „Szép fejlődés így év alatt.. Az építést, az építőket ünnepelték t Ki lián-telepi általános iskola Bu- lai Nagy Antal úttörőcsapatának agjai. Virágcsokrokkal kedvesked­ne, őszinte, meleg szavakkal mond­ák köszönetét új iskolájuk felépítő­iéért. Régi barátok közé jöttek ünnepel­ni a baktakéki, a gagyvendégi, a fű­ződi. az alsógagyi, a gagybátori termelőszövetkezetek elnökei és kül­döttei. Az építőmunkások sokat se­gítettek termelőszövetkezeteik fej­ődésében, hiszen új épületekkel gyarapították a közös tulajdont. Román András elvtárs az alsóga­gyi Győzelem Termelőszövetkezet dnöke kedves történetet mesélt az spítők barátságáról. Termelőszövet­kezetük a kora tavasszal alakult. Gondjaik voltak. S két hónap után rendégek jöttek: a Borsod megyei építőipari Válalat munkásai és ve­iétől. Megkérdezték, akarnak-e se- ptséget? A tsz-beliek alig győzték í??.niyÚ,t?níí',Erre 5 a baráti kaP- áj sikerekről akarnak beszámol- »Ólatok erősítésére ürítették poha- ni. Többen közülük még nem jártak Miskolc-Tapolcán, s így különösen érdeklődéssel hallgatták a dicsérő szavakat, a kommentárokat arról, hogy egy év alatt mennyire megszé­pült a varázslatos szépségű fürdő­hely. Szigetpresszó épült, s ynodern hajóállomáshoz kötnek ki a vidám csónakázók. A vendégek csodálkoz­va szemlélődtek. Többen csónakázni mentek, mások pedig a víz partjáról szemlélték a ki­rándulókat Sajnos, megeredt az eső, s így az építők napja véget ért A vendéglátók azonban nem mond­tak búcsút vendégeiknek, mert pom­pás kultúrotthonukban közösen néz­ték végig a televízióban a nemzet­közi labdarúgómérkőzést. Sokáig folyt még a tréfa, a móka a kultúrteremben. Jó kedvvel bú­csúztak az építők napjától. Tegnap pedig újra rajthoz álltak. Ismét növekednek a falak; új laká­sok, gyárak tetejére kerülnek fel a zöld gallyak. Egy év múlva az építők tizenegyedik ünnepén új győzelmek­Az építők erősen fogadkoztak, hogy a jövőben még nagyobb segít­így nagy istállót, de sok épitőanya- [ot, szerszámot, bútort is kapott a

Next

/
Thumbnails
Contents