Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
tfildi? proletáricri, egyesülj etet:! Első helyen A M AGY AB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA *'"í évfolyam ISO. mim Ar, Mindennapi kenyerünkért Kétszáz szocialista brigád a bányaiparban Ingyenes tanulmányi kirándulásra mennek a munkában kitűnt diósgyőri dolgozók Egyiillió forintot jövedelnezett a község lakóinak a szoraolyai fekete cseresznye eztnklvill megszervezték a tanulmányi kirándulásokat is. Ezek során megismertetik a megye és az ország történelmi nevezetességű helyett. valamint a felszabadulás óta elért fejlődés eredményeit, a nagyobb ipari és kulturális létesítményeket. továbbá állami t termelőszövetkezetek életét, Icáját. így terveik között szerepet például az egri vár, az Inotai Erőmű, Sztállnváros, a Nemzeti Galéria megtekintése. Legutóbb például a sárospataki várba és a TiszalöM Erőműbe látogatott el egy kirándulócsoport. Nyáron tizenkét helyre rendeznek tanulmányi kirándulást, így mintegy ezer, munkában fcitüuX kohászati dolgozó ismerkedik költségmentesen a megye és az ország nevezetességeivel. Dokumentációban gyöjti össze a borsodi iparvidék munkás-emlékeit a miskolci Herman Ottó Múzeum A tűz mellett... Az időben való betakarítással mesterül minden áldozat, látszólagos többletkőltsíg, melyet a tagok jutalmazására fordítanak. Helyes kezdeményezések születnek annak érdekében is. hogy azokat a bejárú dolgozókat, akik az elmúlt években szabadságukat aratásra fordították, jelenleg, a falu termelőszövetkezeti községgé alakulása után Is bevonják az aratásba. Díjazásukat lehetőleg úgy kell megoldani, hogy teljesítményüket a tsz-ben lévő családtag eredményéhez számítsák. Ettől a módszertől eltérő kezdőmé- nyezéseket a tsz érdekeinek megfelelően kell megítélni. A gépállomások dolgozóira Is nagy felelősség hárul az időben való betakarítást illetően, hiszen jelentős terület gépi aratása vár rájuk. Most már szinte korlátlan lehetőségeik vannak a versengésre, s arra is. hogy keressenek. A munkaidő jó kihasználásával, a zavartalan munka műszaki feltételeinek biztosításával Jelentősen túl la teljesíthetik terveiket. Az állami gazdaságok a példamutató, gyors betakarítással serkentőleg hatnak majd a tsz-ekre is. Az állami gazdaságok, vállalatok, intézmények szakemberei ne sajnálják a fáradságot, segítsenek ú) termelőszövetkezeteinknek az aratással kapcsolatos szervezési feladatok elvégzésében. A jő szervezés egyik fontos előfeltétele a gyors és sikeres aratásnak, s ha állami gazdaságaink már végeztek az aratással. menjenek a tsz-ek segítségére. használják ki kedvező gép- kapacitásukat. Közepesnél jobb terméskilátásoknak nézünk elébe. Az eddigi felmérések szerint az egyéni gazdaságokban búzából mintegy nyolc mázsás, tsz-ekben ettől jobb holdanként! termésátlagokra számíthatunk. Még egy hét van az aratás megkezdéséig. Sok munka fér el egy hétbe, ha eredményesen sáfárkodunk az Idővel. A tanácsok, melyek olyan aratási felelősöknek is mondhatók, hiszen a tanácsok lelkiismeretére, felelősségtudatára bízatott az aratás zavartalan lebonyolítása, használják ki jól ezt az egy hetet. Amivel még adósok, tegyék meg ezután. S tegye meg mindenki a maga kötelességét, becsülettel álljon oda, ahol az ország kenyerét biztosítják — a tsz-tagokhoz, a még egyénileg dolgozó parasztokhoz, gépállomás! dolgozókhoz. Czőkül az élet. Kasza alá érő ^ kalászok hajladoznak a szélben, telten, kövéren. Drága kincset, népünk mindennapi kenyerét őrzik a kalászok, várva a kaszát, gépet, hogy átadják életet jelentő kincsüket az embernek. Nem várnak hiába. Tíz és százezrek féltő gondoskodása várja az érett kalászok hívását, s ha eljön ez a nap, meg- zendül a halár, pendülnek a kaszák, megindulnak a gépek. S ha időben, zökkenők nélkül túlleszünk rajta, magabiztos, boldog mosollyal dicsérjük az aratók szorgalmát — ez szép munka, férfi munka veit A szorgalommal. fáradozással " elvetett mag szárba szökkent A természet kihordta áldott terhét A kalászok telten, ígéretesen hajtják meg fejüket az ember akarata előtt Nálunk, a má megyénkben még csak szőkül a vetés. Az ország melegebb vidékein már peng a kasza, türge járású aratógépakböl dől a kéve, testes kombájnok zúgnak a földeken. Egy hét, legfeljebb tíz nap múlva Borsodban is teljes erővel indul meg az aratás. Jól szántottunk, jól vetettünk, s hogy eddigi fáradozásunk haszna, eredménye csorbítatlanul kerüljön zsákba, magtárba, aratnunk is jól kell, hogy amit megadott a föld, ne vesszen belőle több kárba, mint amennyi a munka velejárója. A holdnnkint megmentett kilogrammok országos méretekben ezer mázsákká szaporodnak, több, nagyobb darab kenyeret szeghetünk belőle. Az aratás mindig gond volt, mindig Is netoéz volt, s ma sem kőny- nyfl. Ma már a gépek sokat segítenek, de az aratás elsőrendű közkatonája ma is az ember, üljön az gépen, vagy fáradozzon kézi kaszával. S ha az év más szakában megköveteljük, hogy a falusi lakosság Igényedről messzemenően gondoskodjanak. aratáskor ez a követelmény fokozódik. A termelőszövetkezetek, a községi tanácsok jó előre gondoskodjanak arról, a földmúvcsszövet- kezetekkel egyetemben, hogy élelmiszer, hűsítő italok elegendő mennyiségben álljanak a földműves nép rendelkezésére. Miként az ejtéskor is járják mozgóboltodc a határt Ne legyen semminek szűkében az arató, aki önmaga és az ország kenyeréről erejének megfeszítésével gondoskodik szinte éjt nappallá tévő fáradozik, hogy Időben, s lehetőleg szemvesztesség nélkül kerüljön zsákba az élet A4 czidei aratás Borsod-Absúj- Zcmplén megyében Is megváltozott körülmények között zajlik majd le. Megyénk szántóterületének jelentős része, mintegy ötven százaléka tartozik már a szocialista szektorhoz. A megváltozott viszonyt*, a föld társas megművelése az aratásban is új módszereket kívánnak meg. Az érék gazdaságos, tervszerű eloszlását alapos, a helyi adottságokat figyelembe vevő, szervező munkával lehet csak biztosítani. Megyénkben 351 ezer höld kalászos van, melyből 145 ezer kenyérgabona. Ebből a területből az egyéni gazdaságokban egy-egy aratópárra kb. hat hold, a termelőszövetkezetekben mintegy 8 hold jut. A termelőszövetkezetek kalászosainak 37 százalékát aratógépek, kombájnok vágják. Az elmúlt esztendőben megyénk gépállomásai csupán 32 kombájnnal rendelkeztek, jelenleg kilencven kombájn arat majd a tsz-ek földjein. A gépek által felszabadított erőkot a betakarítás, cséplés adta lehetőségeknek megfelelően, a növényápolásra kel! mozgósítani. A legnagyobb munka, az aratás sem feledtetheti velünk, hogy a növényápolásban jelentős Madatok vámok még megoldásra. Termelőszövetkezeteink egy része s az egyéni gazdaságok Is a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradtak a kapálással. Az erők helyes, körültekintő elosztásával lehetőség van arra, hogy az aratással ogyidő- ben. de nem az aratási tennivalók rovására, a növényápolást b megAz aratás, a gyors betakarítás érdekében még fokozottabban kell törekedni arra, hogy a családtagokat Is bevonják a közös munkába. A parasztember hagyományos, Jó szokása, hogy aratáskor családjának minden munkaképes tagját bevonja az aratásba, mert tartva az Időjárás kedvezőtlen változásaitól, gyorsan akar túllenni az aratáson. Akkor érzi magát biztonságban, ho már zsákbon az élet és semmi sem fenyegeti családja kenyerét Ezt a hagyományos, jő szokást felelősségtudatot a termelőszövetkezetekben Is a közös munka hasznára lehet fordítani hozzáértő szervező munkával, s nem utolsó sorban azzal. hogy a helyileg kialakult szokásoknak megfelelő jutalmazással, prémiummal serkentik a tsz-tago- kut a Jobb munkára. A miskolci Herman Ottó Múzeum hazánk felszabadulásának 15- évfordulója alkalmából kezdte meg a munkásmozgalmi hagyományokban gazdag borsodi iparivldéken a szocialista dokumentáció összeállítását Ebben a dokumentum-gyűjteményben azokat a tárgyi emlékeket őrzik meg. amelyek a diósgyőri és az ózdi kohászati üzemek, a borsodi bányavidék munkásságának fel- szabadulás előtti életéről, munkakörülményeiről, a párt illegális harcairól, a munkásságnak faslsz- taellenes megmozdulásairól adnak számot. A dokumentáció másik részében a felszabadulás óta elért eredményeket, a munkásság megváltozott élet- és munkakörülményeit Miskolc fejlődésének adatait rendszerezik. A munkát Irányító Komiromy József, a múzeum igazgatója széleskörű aklíva-hálózatot épített ki a gyárak és üzemek dolgozói között s az Idén kezdett gyűjtőmunka 900, egykori fényképet, újságcikket, röpcédulát, munkakönyvét fizetési Jegyzéket tudott megmenteni az elkallódástól. A miskolci Herman Ottó Múzeum szocialista dokumentációjának gyarapítását tovább folytatják, hogy a borsodi Iparv’-’ík munkás- mozgalmának minél több emlékét megmenthessék a feledéstől. A Borsod megyei Szómolya községben évtizedek óta a lakosság egyik Jelentős bevételi forrását képezi a gyümölcstermelés. A Bükk déli lábánál fekvő község elsősorban cseresznyéjéről híres. Ahogy a TokaJ-Hegyalja talaja és éghajlata különleges zamatot ad az ott termő bornak, úgy a talaj és az éghajlati adottságok különleges ízt adnak a szomolyai cseresznyének U. A fekete, nagyszemű, rövidszirú. szív- alakú szomolyai cseresznyét elsősorban exportra küldték, mert Igen bírja a szállítást. A községben csaknem Í00 család foglalkozik termelésével. s nem egy olyan IS—Iá évűt fa van határában, amelynek koronája 40 négyzetmétert borít be. A korán érő Komolyai cseresznye az idén a szokottnál gyengébb termést adott a fagyok miatt, de még így is 7 vagon cseresznyét szállítottak el, amely egy millió forintot jövedelmezett a község lakóinak. A hires szomolyai cseresznyével a második ötéves tervben mintegy »0 holdat telepítenek be. n ixvum nunuszau muveKoen, az év első öt hónapjában több mint húszezren vettek részt tudományos és ismeretterjesztő előadásokon- Kisebb mértékben a nyári idény alatt te rendeznek előadásokat, hogy a mozgalom tartalmában gazdagította a munkavereenyt Nagy részük van abban, hogy a eeón- bányászát júniusig 270 000 tonnával termelt többet a tervelőirányzatnál. A tanácskozás részvevői behatóan megvitatták a szocialista brigádmozgalom fejlődését ma még gátló akadályokat, kicserélték tnonaviain. tálkát. (MTI) *» oanyaipan uoigozoK szanszer- vezete péntekre megbeszélésre hívta össze a bányák szocialista brigádjainak vezetőit A tanácskozáson Blaha Béla főtitkár számolt be a szocialista brigád címért kezdeményezett verseny tapasztalatairól, további feladatairól. Elmondotta, hogy a bányászat különböző ágaiban eddig 200 brigád nyerte el a szocialista címet több száz pedig biztató eredménnyel verMegyénkbe érkezett a Csehszlovák Kommunista Párt kelet-szlovákiai kerületi bizottságának küldöttsége Néhány napos tapasztalatcserére Borsod megyébe érkezett a szomszédos kelet-szlovákiai kerület küldöttsége Jan Mockovciak elvtárs, a kerületi pb. másod titkára vezetésével. A delegáció tagjai: Frantisek Kuchta, járási pb. titkár, Jozef Jorobek, a megyei pb. munkatársa, Eduard Máskai üzemi pb. titkár és Jan Hlavác, a Nizna Slanai Vasbányák párttitkára. A küldöttség megyénk ipari üzemeiben tanulmányozza a pártmunkát és a gazdasági vezetést A1ez öcsóton tartotta meg ülését a Borsod megyei képviselőcsoport Szombaton délelőtt — az aratási munkák megkezdése előtt — Mexő- csátoa tartotta meg ülését a Borsod megyei képviselőcsoport A mezőcsá- ti Járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről éa a szövetkezeti mozgalom alakulásáról tanácskoztak. A képviselőcsoport üléséről keddi számunkban adunk részletes tájékoztatást »SÄSÄ1 A több mini száz esztendős miskolci Pályaudvar dolgozói becsülettel helytállnak a vasutasnapi versenyben A több mint 100 esztendő« Tiszai pályaudvar dolgozó! a vaautasnapl versenyben példamutató munkát végeznek. Az év első öt hónapjában különösen a vasúti kocsik Jobb kihasználásával értek el szép eredményeket úgy, hogy egy-cgy kocsiban az eddiginél több árut szállítottak. Ugyanakkor a pályaudvari tolatások Idejét is csökkentették, így kocsimozdítási tervüket 104 százalékra teljesítették, s öt hónap alatt a számítások szerint 1144 tolatás! órát, valamint több mint 200 ezer forintot takarítottak meg. A Lenin Kohánatl M0*ek acélmaré mOsrakok kSrtlll versenyében, a l.,. utóbbi értékeié« alapján, u «.A” műszak kollektívája került az élre. A műszakon «em a múlt hónapban, sem pedig e hó ela« felében nem volt baleset. Mind a termelésben, mind az anyagi elhasználásban, technológiai fegyelemben, valamim kalória gazdaságosságban kitűnt a műszak. A képen: Béres József brigádvezet« és brigádjának két tagja az acél öntését végzi. Foto: Szűke Sándor
