Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03 / 130. szám

esZAKMAOTAROttSEAQ S helymunkából is kopnak érdemje­gyet és ez ugyanúgy beszámít az év­végi általános osztályzatba, akár az irodalom, vagy éppen a matematika. HETENKÉNT KÉT ÓRÁT tölte­nek ezek mellett a cikkanó szerszá­mok. berrepö gépek mellett a sáros­pataki pajtások. Játszva, szórakozva, közelebb kerülnek az élethez, és az esztergapadnál otthonosan mozgó kis­diákok észrevétlenül is megszeretik a társadalmi rendünk alapját képező, alkotó munkát. (h- j.) PENG AZ Olló, koppan a kala­pács, berregnek a motorok: egymás szavát is alig halljuk a két tágas műhelyben. Mintha egy valóságos üzemben lennénk, olyan eleven, szor­gos munka folyik nap mint nap Sá­rospatakon. a íogdiszea Rákóczi-vár általános iskola két tanműhelyt ren­dezett itt be a pajtások műszaki poli­technikai foglalkoztatására. A famunkások intarziás dobozokat, különféle használati eszközöket ké­szítenek. A vasasok lemez- és huzal- munkákon dolgoznak: hamutartókat, szemétlapétokat gyertyatartókat vagy éppen ördöglakatot és játéksze­reket gyártanak gyakorlott, könnyű kézügyességgel. Er. nem meglepő, hiszen második éve folyik már az iskolában rendsze­res politechnikai oktatás Hettmanex József és Osváth Lajos nevelők irá­nyításával. A műhelyben a gyalugé­pektől. körfűrészektől kezdve a he- gesztőkészülékig, esztergapadig min­den szükséges szerszám, ttéoí beren­dezés a pajtások rendelkeződre áll. De természetesen csakis tanáraik el­lenőrzése mellett használhatják a gé­peket. hogy bal黫 ne érle őket. A műhelv felszerelését a tanács, a gép­állomás. a faipari vállalat és más he­lyiipari szövetkezetek tették lehetővé. Kemence-tartóssági csúcseredmény Diósgyőrött A Lenin Kohászati Művek martin­acélművében. kemence tartóssági csúcseredmény született. A 9-es szá­mú martinkemencéből a tavalyi át­építés óta négyszáznyolcvanhétszer csapoltak acélt: százhetvennel több­ször a tavalyi üzemi átlagnál. Ke­mence tartósság tekintetében az utóbbi öt évben ilyen kimagasló eredményt nem értek el Diósgyőrött. Az országos viszonylatban is kiemel­kedő teljesítmény elérésében jelentős szerepük volt az üzem műszaki dol­gozóinak. akik a tavalyi átépítésnél célszerű módosításokat alkalmaztak. De nem kisebb nz érdemük a kemen­cénél dolgozó Oláh József. Joó Ignác és Gombos István olvasztárbrigádok­nak sem: jó gazda gondosságával ke. zelték a berendezést. A jól kiszolgált 0-es kemence átépí­tését a napokban megkezdték, azt a jövő hónapban helyezik újból üzem­Az iparban, az építészetben, a háztartásban, hovatovább pedig a közlekedésben is a műanyagé a jövő. Jogosak tehát a kívánságok, ame­lyek a magyar műanyaggyártást sür­getik. A második ötéves tervben je­lentős összeget fordítunk hazai mű­anyaggyárak létesítésére. Kazincbar­cika és Berente tőszomszédságában már hozzá is kezdtek az első magyar PVC- és műanyaggyár, a „Berentei Vegyiművek" építéséhez. 1962. végén működni fog hazánk első műanyaggyára. Ezzel jelen­tős valutámeglakarítáat érUnk el. mert a PVC és műanyagok alap­anyagait nem kell drága pénzen kül­földről megvásárolnunk. Ma még apró földhányások, a kő­művesek kopácsolásai Jelzik, hogy a jó öreg borsodi föld egy új ipari üzemet vesz tenyerére. Az építő­munkások lelkesen beszélnek építke­zésükről. önmagukénak vallják, mert hiszen az övék lesz. Molnár Zoltán elvtárs, a létesülő gyár főmérnöke érdekes magyará­zattal szolgál: a szovjet ipartelepítés tapasztalatai alapján az építkezések befejeztével az építők és a szerelők közül sokan az új PVC- és műanyag­gyárban fognak dolgozni. Ez fokoz­za az építők és szerelők felelősségét. A magyar műanyaggyártás pa­rancsnokai — Jórészt most végzett fiatal mérnökök — hazai kutató la­boratóriumokban. külföldi műanyag­gyárakban tanulnak, hogy 1962-ben kellő szakmai ismeretek birtokában vehessék ót az üzemet s Indíthassák meg a PVC- és müanyagtermelést. Nem volt könnyű feladat a leendő gyár részére fiatal mérnökök kivá­logatása. Közismert, hogy a Buda­pesten végzett fiatalok közűi sokan félnek a „vidéktől". Varga Jutka, Nagy Lívia, az ifjú Érsek-házaspár. Bozsér Géza. Máriás! Béla. Seres János, Gyimesi István mérnökök mégis örömmel jönnek Berentére. Örömükre szolgál az is. hogy Földes Péter. Maróti Ferenc. Thurzó György főtechnológusok vállalták a fiatal mérnökök patronálását. Ez a gyár a gépek, a műszerek bi­rodalma lesz. A fizikai munkát csak a gépek kapcsolása, u műszerek el­lenőrzése jelenti majd. Évente 6090 tonna műanyag ké­szül majd az üzemben. Az új műanyaggyárban messzeme­nően gondoskodnak a munkásokról. A több mint félmilliárd forintos be­ruházási költség, üzemi fürdők, ét­kezdék. készenléti lakások építését is lehetővé teszi. A „Berentei Vegyi­művek" létrehozása szükségessé te­szi a régen várt korszerű, általános iskola megépítését is. A budatétényi és a győri mü- anyagfeldolgozó Üzemek nagy érdek­lődéssel kísérik az építkezést. Az ipar, a kereskedelem sok PVC és műanyagot vár a létesülő gyártól. Az itt készülő műanyagból gyárt­ják majd a dlvatoa mű bőrkabá­tokat. az asztalterítőket és sok más közszükségleti cikket. A „Berentei Vegyiművekében ké­szítik majd a PVC-csóvet, a padló- és falburkolatot az építőipar szá­mára. Lesz-e határidő módosítás? Ügy véljük, nem. Az építkezésen máris működik a pártszervezet, amely fő­feladatául tűzte az építkezésen és szerelésen dolgozó vállalatok munká­jának összehangolását, az üzemi kapcsolatok megteremtését. Az építkezésen megtudtuk, hogy 1962. negyedik negyedévéig csak az egyik része készül cl a műanyag­gyárnak. A második ötéves tervben és a ké­sőbbi esztendők folyamán tovább bővítik majd a vegyimű­veket, s így ez a gyár írsz Ma­gyarország legnagyobb és legkor­szerűbb PVC és műanyagként tő üzeme. Második ötéves tervünk egyik nagy alkotásánál jártunk. Olvasóink bizonyára osztoznak kívánságunk­ban: szeretnénk hírül adni majd a kitűzött időben, vagy még hamarabb az országnak: megépült a magyar műanyagipar egyik fellegvára, ismét egy gyáróriással gazdagodott a bor­A gyár műszaki osztályán Benyó Tibor íomernök-helyettessei beszél­gettem. Mint mondotta, nagy dol­gokról van azó... A 115 éves gyár helyébe új gyár épül. amely korsze­rű üzemrészekkel és új technológiá­val dolgozva, több nyersvasat, hen­gereltárut biztosít majd a feldolgozó Az első 5 éves tervben súlyponti feladat a Dunai Vasmű felépítése és a Lenin Kohászati Művek rekon­strukciója volt, a második 5 éves tervben az egyik fontos feladatot az Ózdi Kohászati Üzemek felújítása képezi. Ennek itt is volt már az ide­ié. A két világháború időszakában a gyárban korszerűsítési munkát nem végeztek. így az elmúlt években a termelést saját erőből kellett fokozni. Ennek ellenére az 1949. évhez viszo­nyítva. h termelés megkétszerező­dött. Azonban ez sem tekinthető ki­elégítőnek. A termeié« további foko­zását kellett elérni, biztosítani. így vált ..lehetségessé", hogy 1951-ben a régi 30 tonnás kemencéket 70 tonná­val terhelték meg. A terhelés a régi váss7érkezeteket Jelentősen igénybe vette. Kit elképzelés születik Az első elgondolás szerint csak a megmunkáló épületeket kellett volna újjáépíteni, s ezzel az üzem és Dal­esetbiztonságot termelési szempon­tokból is kielégítővé tenni. S ekkor fölvetődött a gondolat. Szabad-e ezt így? S megszületett a határozat: nem! így ez nem lenne ésszerű. Az egyre növekvő követelmények új technológia bevezetését is szükséges­sé teszik, ami alapja a tobbtermelés- nek. Ez az elv érvényesül jelenleg a martinacélmű átépítésénél Is. ahol a 12 kemence helyett 8. azonban kor­szerű. s 30 százalékkal nagyobb ka­pacitású kemence épül. A martinacélmű rekonstrukciója megindította a felújítás folyamatát. A többinek már törvényszerűen ma­gától kellett következnie. A rekonstrukció főbb feladatai X martin rekonstrukciója után ke­rül sor a nagyolvasztó és az elegytér gépesítésére, a munkálatok korszerű­sítésére. Ugyanekkor Miskolcon kez­detét veszi az előkészítő özem létre­hozás amely majd az özdi Kohá­szati Üzemeket is ellátja anyaggal. Soronkovctkczo feladat ezután a da­ra bős í lom ű felépítése ózd on. vagy Miskolcon, melynek pontos kijelölé­sére még nem született határozat. Nagy vonalakban ezek képezik a re­konstrukció lényegét. S ha ez a má­sodik 5 éves terv végére befejeződik, úgy az Ózdi Kohászati Üzemek nyers- vns termelése 50—60 százalékkal, acéltermelése 33—35 százalékkal, hengereltáru termelése 50 százalék­kal emelkedik. A megnövekedett ter­melés megköveteli a vasút fejleszté­sét is. Előreláthatólag a vasúti forga­lom 70 százalékkal növekszik. Ennek lebonyolítására célul tűzték a diesele- sítést és a belső vágányhálózat korsae- rüsitéséU új. nagy vasúti felépítmé­nyek lerakását Sor kerül az ener­giaforrások növelésére is: új gáztur­bina épül óidon, bevezetik a föld­Pásztory Alajos Ládbesenyő kis község. A hozzá­tartozó András-tanyával mindössze 520 lelket számlál. Lelkesedésünk a községfejlesztési tervfeladatok meg­valósítására azonban igen nagy. Ed­dig 1100 méter utat építettünk rész­ben társadalmi munkával, részben községi hozzájárulással. A nagy munkából kivették részüket az And­rás-tanyai dolgozók is. Billen a hinta Kis diákok — nagy gépek mellett Az ónodi gyerekek már szép játszóparkban szórakoznak. A tanács 27 ezer forintos költséggel parkíroztaita és rendezte be a nagy láto­gatót tságnak örvendő játszóteret. Vágányépítők Uj gyár épül a régi helyébe . A% Ósdi Kohászati Csernek rekonstrukciójáról Épül az ország első műanyaggyára Közelebb a városhoz „Különös“ változások Pácinban Kék az éa 8 Bodr°8köz lafölött, mint vízben oldott tinta. A ® szél neki gyű rk Őzve fúj. zugatva-búgntva a Mágócsy- kastélykert Öre« fáit. Ultink a füven, beszélgetünk. Gaál András bácsit, a Dácini Dimitrov Tsz oérttitkárát (Beíratom, kérdezgetem, hogyan élnek, dolgoznak. Mind­untalan visszakanyarog a csöndes beszélgetés Dotakla a múlthoz, az első évekhez. — Tíz évvel ezelőtt kezdtük. Mennyi mindent átéltünk. A mindenét! Ha az ember belegondol, szinte el se hiszi. Civódtunk. marakodtunk. Az erőinket semmi dolgokra fecséreltük. Nehezen boldogultunk. Dedig akkor se ment volna rosszul a sorunk, ha az egymásszanulás helve« megfogjuk a munka végit. De hát ez a dolgok rendje. A kezdők kínlódnak meg leg­inkább az újjal. A mai kezdőknek már könnyebb, nekik nem kell végig­járni azt a kálváriát. Okulnak a mi hibáinkból, tanulnak a tapasztala­tainkból. Aki látta a mi ösze-vissza életünket, nem sok jövőt jósolt ne­künk. Igazsága van annak, hogy a jó el óbb-utóbb általánosan Is elismert lesz. meg. hogy a hasznos újdonság előbb-utóbb diadalmaskodik az em­berek akaratából. Mert azok az emberek csinálják ma jól a tsz dolgait, akik ezelőtt nyolc-tíz évvel úgy dolgoztak, mintha két balkezük lett volna. — összerázódtunk, megkomolyodtunk — mondja Goál elvtárs elgon­dolkozva. — Mintha kicseréltek volna bennünket. Senki se mondta: no. emberek! elég volt a huza-vonából. már itt az idelc. hogy megkomolyod­junk ... Neklgyűrkőztünk. Mutassuk meg. hogy tudunk boldogulni. És niegmutattuk. Igaz. a vezetés is más. M. Tóth István, az elnökünk érti a módját ..hogyan kell kiugrasztani a nyulat a bokorból". A pártszervezet, a kommunisták is sokat segítenek. Meg az emberek is megváltoztak, egé­szen mások. Nem is tudom, hogy fejezzem ki: mennyire mások. Reggel öt­kor már talpon az egész tagság. Ha valaki megkésve, fél hatra fut be a munkaelosztásra, szemet szúr a dolog és nem viszi el szárazon, megmos­sák a fejét. Az meg nem vág vissza, hogy semmi közötök hozzá, nem bi­zony. röstellkedve elöl dolog. A tanácselnök Bor*xE András elvtárs Is a változások ..különOs- ’ ségét” bizonygatja. Régebben a tagság azon já­ratta az eszét hogyan tehetne szert egy kis kfllöníővedelemre. Se szó. se beszéd, hátat fordítottak a közös munkának és elmentek naoszámolni. Rájöttek, hogy ezekkel az sori kújoniövedeitnekkeé a nagyobb jövedelmet ÖSSZESEN 186 KISDIÁK vesz részt a politechnikai oktatásbalt s nagyon jól érzik magukat a műhely­ben. A fárasztó szellemi munka után valósággal felfrissülnek a gépek mel­lett. A változatosság szórakoztatja őket és jó hatással van az iskolai munkájukra, ami a tanulmányi ered­ményükön is meglátszik. Es örven­detes jelenség, hogy a leányok épp­úgy megállják helyüket az eszterga­padnál. mint a fiúk. Mert Molnár Mária és Jósz Mária kézügyesség, munkabírás dolgában cseppet sem marad el Szebény! Pista, vagy Ko­Most ismét nagy munkába kezd­tünk. Befejezzük a hátralévő útjaví­tási munkálatokat. A községi ter­vekben szerepel tanácsháza. benne orvosi rendelő és kultúrhelyiség épí­tése. Életszínvonalunk növelésével mi is közelebb akarunk kerülni a Reroutes Gyula Ládbesenyő sznlasztiák el. Mert a nogy jövedelmet csak a közösben végzett munka adhatja. Hogy mennyire így gondolkozik a tagság, mennyire megnőtt sze mében a munkaegység, példa rá az alábbi eset. A tsz nélkülözni tudott né hány embert, A tanács megkérte a tsz-t Zetoriával fuvarozzon követ, i rakodókat is a tagságból állítsák ki. Nem istennevében, megfizet. Másnál nem ment a Zetor fuvarozni, a tsz-tagok azt üzenték, hogy ők pénzért non dolgoznak, ha a tsz elszámolja nekik munkaegységben, amit a tanác fizet, akkor hajlandók fuvarozni, mert a munkaegység nemcsak pénzt ho a házhoz, termény, búza. kukorica, cukor, minden van abban. A tavalyi eredmények győzték meg igazában a Dimitrov tagságát ar ról. hogy. ha jól dolgoznak, ha szívügyüknek tekintik a közösben! mun kát^azeredmény nem maradhat el. A sok munkaegység — ez a tag gya Szépen osztottak 1959-ben. több mint 43 forintot ért egy munkaegység A különösnek mondott változás komoly, felelősségtudatra valló szemlé letet alakított ki. Azt mondták a tagok: Beléptem a tsz-be. Itt vagyok. Ne­kem innen kell élni. Adjatok munkát, hogy keresni tudjak A kapálnivalót szétparcellázták. A cukorrépa után prémium ii r dukál, a terven felült többlettermés 30 száza léka a tagot Illett meg — Így döntött a közgyűlés. S a tagok ..nyomlak’1 a gombot, versenyeznek, ki hoz többet ki a főidből. Aki elluslálkodja a2 időt. nem kapálja mog határidőre a maga ..fejadagját", van ki megka­pnia helyette. Aki végzett a magáéval, beáll a kapálatlnn parcellába s mire észbekap a parcella-tulajdonos, meg van kapálva az övé is - - elesett a munkaegységtől, s a várható prémiumtól. Eszi a méreg, de hát a közös kárára senki se lophatja a napot. A pácin 1 Dimitrov Tsz hetvenkét tagja sajátosan gondolkozik a tat­ról. Azt tartják, hogy a tsz olyan, mint egy takarékpénztár. Az OTP-be megtakarított pénzüket rakják az emberek. — a taz-be munkát verejté- kes. szorgalmas hétköznapok sokaságát teszik. Akinek sok a takarékbe- tetie. a munkaegysége, év végén aztán egy Összegben kiveszi — roskadásig rakott szekerek hordják kamrájába fáradozásának gyümölcsét: búzát. ár. oát. krumplit cukrot — mindent, az életet. Különösek * Pádni változások? Nem hinném. Természetesek. maga az érdekeit felismert ember. S valóban úgy van' előbb-utóbb minden tsz-tag rájön, hogy csak akkor boldogulhat Igazán, ha mindkét lábéval a közös elhatározás talajára áll. ha otthon érzi magái a tsz-ben. A tsz megbízható takarékpénztára a ióravaló emberek szorgal­mának — ha sok benne a betét a munkaegység, év végén van mit kivenni, van mit a tejbe aprítani. • -.Jkil - Gulyás Mihály e a gyár üzemeibe és a várasba. egy 100 ezer köbméteres gáz­tároló. sor kerül a karbantartó mű­helyek összevonására és a Center­rétre való telepítésére. A munkálatok nyomán új gyár né fel a régi helyébe, amely helyt tud állni az egyre fejlődő magyar ipar­ban. s eleget tehet a követelmények­nek. A 115 éves gyár új formát ölt megváltozik a gyártási technológia, a munkafolyamatok, a az emberek is, akik jobb munkakörülmények között dolgozhatnak és tarthatnak lépést je­lenünk lüktető. Jövőbe rohanó üte­mével. Addig azonban még fokozot­tabb. odaadóbb munkára van szük­ség. Aki járt Ózd on és beszélt az em­berekkel. biztosra veheti, hogy ez meg is lesz Kovács László A Miskolci Közlekedési Validat a kényelmesebb és biztonságosabb közlekedés érdekében megkezdte a villamosvasit sínpályájának javí­tását. A pályafenntartás dolgozd a Széchenyi utcán felszedik az út­burkolatot. majd a sínek megemelése után egyszintűvé teszik az egész pályát.

Next

/
Thumbnails
Contents