Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-22 / 146. szám

i **. fterd», ISM. E5ZAKMAGYARORSZAG HA LENNE KULTÚROTTHON... a If. *r FULÖKÉRCS KIS FALU, alig 500 «U?Miu''mber ,akía- Mindenki ismeri a má- _____*ik gondját, baját, örömét és egy ki­sérések_________mindenki a magáénak is ____*J?rzi ezeket a „más" gondokat, „más" f ,pf,lr^brömöket. Nagyon ismerik egymást. iió^mSV'alószínüleg ezért olyan közvetle- zsolcal-iqnek, póznélküliek, egymással és az ^....idegenekkel szemben is. Ez az alacsony termetű,, barna ha­---------jú pedagógus is olyan otthonosan * «rancí|ép be a tsz irodájába, hogy bárki ?Ly--?!Uészrevehetné: nem először van itt. truuut JDe ahogyan a tsz bent lévő dolgozói g“v“te‘í°gadják. abból is látni: Bacsó Já- jö vasfeinos, az általános iskola igazgatója u. u-vajgyakori vendég itt, és akkor is „be- •£^?i 39néz” egy pár percre, amikor nincs is 'különösebb dolga. Sok minden szóba i jj-sn, ikerül az ilyen beszélgetésen. Eddig s“ii«ais volt ugyan sok közös téma. de tínroiS3mo,t- hogy Fulókércs termelőszövet- Tsníoiikezet! község lett, különösen megnőtt pesti táriezeknek a száma. Itt van például a .. Ikuitúrház kérdése. Közös, mindenkit te színű'érdeklő ügy. és sokat foglalkoztatja ' *ércm- az embereket. Különösen sokat fog­----~H lalkoztatja az Iskola igazgatóját. v ánjt — Ré«‘ vágyunk már egy kultúr- n elleni ház építése — mondja —. Nem aka- dounniú n,nk mi nagyot, drágát, csak egy sze­--------rény, ízléses kultúrotthont. amely * megfelelő lenne a faluban. Érv szá/- üet’ Ví tíz négyzetméteres terem, öltözővel. pénztárral és kész. De ezt nagyon szeretnénk, mert nagy szükségünk is lenne rá. Sajnos, a saját tervezgeté- sünknél, számítgatásunkná) már hosszú évek óta nem tudunk tovább lépni. Miért? Egy kicsit elkeseredett hangon mondja el a következőket: KÉRELMÜKRE A MŰVELŐDÉS- ÜGYI MINISZTÉRIUM 100 000 fo­rintot utalt ki. Ebből az összegből természetesen nem lehet felépíteni egy művelődési otthont, de nem is ezért kérték/ hanem csak segítség­képpen. Ügy gondolták, hogy főleg társadalmi munkával, esetleg a Já­rási, vagy a megyei tanács támogatá­sával meg tudják valósítani tervü­ket. Nem sikerült. Az építési enge­délyt az illetékes szervek csak akkor adják meg. ha a kultúrház felépíté­sének a feltételeit teljes egészében biztosítottnak látják. így a kultúr- házból — az első próbálkozások ide­jén — nem lett semmi. A falunak a tanácsházán és az is­kolán kívül Jóformán semmi más középülete nincsen. Az egytantermes iskolában nyolcvan (!) gyerek tanul. Délelőtt és délután is van tanítás, mindkét alkalommal négy osztály zsúfolódik össze. Ilyen körülmények között nagyon nehéz szép eredményt elérni. Mégis, ez az iskola már mér­nökökkel, nagyon sok középiskolással — még hozzá a helyét becsületesen megálló középiskolással — dicseked­het. — Az Iskola tanulmányi átlagát azonban növelni tudnánk, — mondja Bacsó János —, ha a tanulókat szét tudnánk osztani. Ezért is Jó lenne a kultúrterem. Aztán tudnánk rendes úttörő életet is és KISZ-életet is él­ni, mert így sajnos, mind a kettő na­gyon kezdetleges. Egyszerűen nincs hová menni. Nincs hely. A mozi, a különféle kulturális rendezvények színhelye természete­sen szintén az iskola egy tanterme. Pedig ez a tanterem nem is valami nagy. A fulókércsiek sem akarnak elmaradni semmiben a többi falutól. Télen az ismeretterjesztő előadáso­kon itt Is mindig megtelt a tanterem, mert azt is ott kellett megrendezni. A fiatalokat is sokkal inkább együtt lehetne tartani, ha megfelelő helyi­ség lenne. FÖLÖSLEGES IS TOVÁBB SO­ROLNI azokat az előnyöket, amelye­ket egy kultúrotthon juttat a falu­nak. A baj nem is az, hogy a falu közvetlen fölöttes szervei nem érte­nék meg a kultúrház szükségességét, hanem a „kerettel", azzal a bizonyos „keresztmetszettel" van a hiba. A fulókércsiek azonban úgy gondolják, •ogy ezt a ..keresztmetszetet" meg- .Clelőre tudnák bővíteni. Nézzük csak meg egy kicsit részletesebben, milyen biztosítékokat tudnának arra adni, hogy a kultúrházat nemcsak el­kezdenék építeni, hanem be is fejez­nék. — Számítanánk a Művelődésügyi Minisztérium 100 000 forintos segít­ségére. Nekünk is van körülbelül ÖC ezer forintunk. A falu lakói sokai dolgoznának társadalmi munkában A Borsod megyei Tatarozó Vállalat­nál dolgozik tőlünk körülbelül 5—< ember. Ezek az emberek vállalták t kultúrház alapjainak a lerakását A tetőszerkezet elkészítését a tsz ács­brigádja vállalta. Van a faluban égj régi malom. Ezt le tudnánk bontan és sok anyagot — a tetőszerkezete1 például teljes egészében — fel tud­nánk használni. — És biztos, hogy a falu többi la­kója is vállalná a társadalmi mun kát? — AMIKOR ELŐSZÖR BESZÉL TÜNK a kultúrházról, minden csaldr xállaUa, hogy 6—8 napot dolgozlV az építésnél. Most sem változott met senkinek a véleménye. Csak azt sze retnénk. ha a járási tanácsról eljön ne a falunkba egy hozzáértő ember aki felmérné a rendelkezésünkre állt erőket és véleményt mondana, mer nacvon Jő lenne, ha egyszer mégi: valóra válna ez a tervünk. Mer nagy szükségünk van a kultúrott honra. Ez a véleménye a tsz dolgozóinál is. A faluban kevés olyan ember lehet találni, aki ne írná ezt alá Az utcán éopen összetalálkozunk i tatarozó vállalat egyik munkásával. — Uay-e. Jóska, te is jönnél épfte ni az alapot? — kérdi Bacsó János. — Természetesen — feleli a kérde zett — Bár lehetne már! — A KULTÜRHÁZAT EMLÍTIK — kérdezi a postás. — Bizony, elkel ne, nagyon elkelne ennek a falunak. Priska Tibor Könyvujdonságok utánam* A Magyar Klasszikusok sorozató-' ban két kötetben láttak napvilágot Kazinczy Ferenc válogatott művei. Oj kiadásban került a könyvesbol­tokba Gergely Sándor hatalmas re­gény trilóg Iá ta. a Dózsa György. Bródy Sándor leojobb elbeszéléseit tartal­mazza a Húsevők című gyűjtemény két kötete. ÜJ író Jelentkezett a Fiatal Írók so­rozatban: Tabák Endre, akinek Szól a sziréna című kötete javarészt a hajdani Mária Valér la telep lakóinak életét ábrázolja. ŰJ kalandos ifjúsági regény Gerő János A Kék Sirályok című müve. ŰJ kiadásban jelent meg Szabó Magda sikeres regénye, a Mondják meg Zsófikénak. Pusteln gyermekkorát ábrázolja meglepő adatgazdagsággal Tinyanov Arina meg a líceum című regénye. Az Európa adta közre Bennet angol iró Kisvárosi nagyasszonyok című, a múlt század angol társadalmi életét ábrázoló regényét. Az Olcsó Könyv­tár új kötetei Gorkij Nyár című re­génye és Sadoveanu megrázó elbeszé­lése A balta. A Gondolat Kiadó új­donsága Fryd csehszlovák szerző Mo­solygó Gua'emala című út'eírás. A Shakespeare-drámák sorozatban meg. jelent az Othello. Ankét a Taktaharkányi Állami Gazdaságban esi, ko ek, öcs egvásá kező időkben az allattenyesztokre várnak, hogy az ötéves terv végére a Jelenlegi 44 kilogrammos húsfo­gyasztást 55 kilogrammra emeljük. A továbbiakban a szarvasmarha­tenyésztés Időszerű kérdéseiről be­szélt, amelyhez az előadás végén sok szakember szólt hozzá. Hollywoodban William Joyce éle­iéről akarnak filmet készíteni. Joy ce-et — aki a háború alatt „Lord Haw-Haw" néven angolnyelvű náci propaganda adásokat mondott be a német rádióban, — 1945-ben halálra ítélték. Joyce szerepét Sir Aloe Guin­ness fogja játszani. ... h&gjj, Pitiké, mey jui)id j&il ! A mester sorakozót « kiáltott. A gye­rekek pillanatok alatt teljesítették a „paran­csot". Cinke kelletlenül a sor végére állt. Lusta volt még a mocorgása is. Egykedvűen bámult féloldalra, mint akinek megmerevedett a nya­ka. Most megnézi a műhelyt — gondolta. A mester — akit Cinke magában nehézkesnek hivott — végigfésülte a csarnokot. Hideg, me­leg — tippelgette Cin­ke, miközben a járkálót figyelte. — Ezt a fémforgács- csomót ki hagyta itt? Ajjaj! Forró! Cinke sóhajtott, de továbbra Is mozdulat­lanul állt, a fejét sem fordította a mester fe­lé. mint akire az egész ügy nem tartozik. — Bartha. Kiss! Gyertek csak eltakarí­tani a hulladékot. Meg te is! — szemével intett Cinkének. Pillantásával tudtára adta: te vagy a ludas a dologban. — Miért pont én? — kérdezte hangosan, méltatlankodva Cinke. — De sokat hallom est tőled!... Cinke lassan megin­dult a forgácskupachoz Visszanézett, figyelik-e? A többiek nem törőd­tek vele, erőt, egészsé­get kívántak a mester­nek. és sietve távoztak a műhelyből... Cinke 17 éves. első­éves ipari tanuló. Mun­kája nem érdekli. Fe­lettese utasítására há- nyavetin válaszol, ami még a jobbik eset. Henaszerint nem is igen ügyel arra, mit monda­nak neki. „A füleden Kisír — korholja jyakran a mester. Ilyenkor szétveti lábát, ■ lőre-hátra lengve hin­tázik, hallgatja a „szo­kásos szólamot". Tud­ja, úgysem üti meg a mester. Szerinte azért, mert ma már nem „di- rat" a verés. Meg aztán a mester ..kikapna" a testi fenyítésért. Gyakran tart elő­adást a többüknek ar­ról, hogyan vemé meg a fónököt, ha őhozzá. Cinkéhez hozzá merne nyúlni. Megmutatja a végső átkaroló mozdu­latot, amellyel meg­semmisítené támadóját. Mindenben szeret el­lenkezni. A tanulóknak nem szabad dohányoz­nak. Az 6 zsebel tele vannak cigarettával. Rajtakapják. — Hol a cigarettád? — vonja felelősségre az oktató. — Esküszöm... — és mondja a lajstromot, egészen a vöröshagy­máig — egy darab sincs nálam. Szemrebbenés néktil tűri a motozást. — Vesd le a ruhád Is, — mondja a mester dü­hét nyelve, amikor már végigkutatta zsebeit. Azután észreveszi ösz- szezárt jobb öklét. Rá­csap. A letagadott ci­garetták hullanak a földre. Cinke arcán nyoma sincs szégyenkezésnek, bűntudatnak. A mű­helyben — a többiek mulattatására — gyak­ran rágyújt a mester hátamögött. Fújja a füstöt ét vigyorog. Ma már ezt a viccét meg sem nevetik. Műhely után, hazafe­lé az úton, „törvényt ül". Egy „menj odébb- érf bőségesen megfi­zet. Az áldozat rendsze­rint kötést visel néhány hétig a lején, vagy va­lamelyik végtagján. Szülei? Mindketten elfoglalt. Jólkereső em­berek. Az anyja „fő­úri" zsebpénzt ed neki. Cigarettával. pénzzel vigasztalja, ha az üzemben „sérelem" éri. Az apja „nem ér rá" foglalkozni vele. Egyet­len gyerek, mindent megengednek neki. Tu­lajdonképpen a kohó­iparban kezdte pálya­futását, de a „kibírha­tatlan" tanárok miatt kimaradt. Otthon iga­zat adtak neki. Kerekí­tett magának egy ve­szélyes filozófiát: a vi­lágon mindenki rossz és ellene van. Kérdés, mi lesz Cinkével, él­het-« így tovább? Nem.' Változnia kell. S ebben mindenkinek, az egész környezetének segítenie kell. Először arról kellene meggyőzni Cinkét, hogy az emberek is úgy vi­selkednek vele szem­ben. ahogyan ö velük. Igazodnia kell a kör­nyezetéhez. Meg kell vele szerettetni a mun­kát, a közösségi életet, másfajta / önbecsülést oltani belé, mint amely most túlteng benne. Szülök, oktatók és a társai közösen segítse­nek, hogy Cinke meg­változzon. Lakó Valéria Társadalmi munkával öltözőt építenek a MÁV napközi otthonában ÜJ öltözőt építenek a MÁV nap­közi otthonában. Ennek elkészültével egy helyiség felszabadul az épületben éa sokkal tágasabb lesz a kicsik ott­hona. Társadalmi munkával az áldo­zatkész szülők segítségével építik sz új öltözőt Szabadidejükben, munka után Is szívesen dolgozik itt gyermek« érde­kében özv. Székely Tlbomé, Zilahi Bertalan és felesége. Németh István, Kovács József és a többi szülő la. Igen lelkesen irányítja a munkát dr. Szilágyi Dezsőné vezetőóvónő, a kicsik Anikó nénije. A napközi otthon udvarán kis fut- ballpályát cs kosárlabdapályát is lé­tesítenek az óvodásoknak. A hátsó udvaron pedig napozót készítenek a fürdőmedence mellé. A szülők és az óvőnénik együttes munkája méc szebbé, barátságosabbá varázsolja -/ otthont FILMHIREK Varsóban bemutatták Jcrszov rer dezö új filmjét, MÉGIS SZERETLE címmel. A film a szovjet fiatalo szerelmi problémáiról beszél. A csehszlovák filmszínházak a n; pókban tűzték műsorra a DEFA NE HÉZ PRÓBA című filmjét. A Frar Boyer rendezésében készült film Id' szerű témához nyúlt — egy földm vesszövetkezeti elnöknő erős egyén ségét rajzolja meg családi drámáj; nak előterében. ÍN ZflGB kát is éppen azt a fogat feszegef. először, amely Istenest annyira mci kínozta néhány nappal ezelőtt. — A másik is rossz. Ki kall húz i- bácsikám. — Azt már nem — tiltakozott Is tenes. — Hát én nem bánom, de -engev aztán ne okoljon. Áron egy hétig járt a városba. Az­tán gy tavaszi vasárnapon csak mo­solyogni látták a falubeliek. Úgy mo­solygott, hogy lássák a csillogó fo­gakat. Ilka pedig ezt suttogta neki: — Ugye mondtam, hogy szép lesz kend, Áron? Ezért érdemes volt fogat reparál­tatni. De általában'a jó és a rossz váltogatják egymást és mivel Áron nál a rossz volt a soronkövetkezó, c is jött másnap reggel. Kutyavonitá: sál kezdődött. Aztán mintha a poko szabadult volna el. Istenes verseny üvöltött a kutyával, mert úgy érezte kést hasítottak a fogába, agyába. __A Jézusát a Parádéjának, ki a jézusai upcm! _ kiáUol ta vicsorgóivá és a konyhába futót: Kirántotta az asztalfiát. egy vékony madzagot húzott elő, remegő kézzé ráakasztotta arra a fogra, amit netr engedett kihúzatni. Megrántotta Tompult a fájdalom, és a régi rósz szál kirántotta a parádés fogat í.v Tudniillik a fogtechnikus a fájós fog hoz kapcsolta az újat. Kihullott « földre, meglátta ezt Istenes és tehe tetlen dühében az ég felé fenyegetőt fekete öklével. A szerelmetes llkata Ián akkor akarta átölelni parádésfo gú Áronját és talán éppen akkor for­dult meg ágyában, amikor az őrer Istenes sírjában, mert ez mégiscsal tékozlás volt. Túri Lajos A Taktahorkányi Állami Gazdaság' jajhalompuszlal központjában június n-*n ankétot rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei csoportja. Az ankéton ..A szarvas­marhatenyésztés időszerű kérdései es a Jövő várható irányzatai" címmel dr. Horn Artúr professzor, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet munka­társa tartott előadást. A hallgatóság soraiban helyet foglaltak az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetői, állattenyésztői, szép számmal képviseltette magé*, az állatorvosi kar is. Bevezetőjében az előadó elmon­dotta. hogy megyénk jelenleg a szarvasmar ha tény észtés ben a feltörő megyék közé számít, s vázolta azo­kat a feladatokat, amelyek a követ­fCí tudja? Azért, mert annak pará­dés foga van. Az asszony furcsa te­remtmény. Sohasem tudni, mit miért fesz. Csak bajt ne csináljon ez a /«- iérnép, mert attól Áron rettenetesen lilt, hogy egyszer Ilka otthagyja. Éppen a fogai miatt. Mégse kellene annyira rpakacskodnia. Istenes elindult a határba. Gondo­lata tükrében látta önmagát, amint megy az utcán és mosolyog. Kivillan­nak azok a parádés fogak az ajkai közül. Ez tetszene a fehémépnek. Nehezen telt a nap. Esthajnalkor nem akart befogni. Mert méa meg­szólnák, hogy Istenes Áronnak l* jó sorsot hozott a szövetkezet. Megy ha­za turbékolni. De akkor este nem hazament elő­ször, hanem a szomszédba. Tanácsot kért Huszár János feleségétől, ö már járt a fogtechnikusnál. Útba is igazította Áront, aki másnap vonatra ült. r___'nw ha tudná, miben Szegény apja, mc,ierfccdifc a fia, megfordulna sírjában. Akkor is az apja jutott eszébe, amikor beko­pogott a fogtechnikushoz. Az apja, aki, hogyha fájt a foga, bagót bigy- gyesztett rá. — Doktor úr, azért jöttem... — kezdte, de Kozma közbeszólt: — Én csak fogtechnikus vagyok, — Jól van, nem akartam megsér­teni ... Itt elól egy fogat kellene megreparálni. Istenes azt elhallgatta, hogy ót nappal ezelőtt a másik foga is fájt. Nem akarta kihúzatni, mert ha azt is kihúzatná, ahelyett is kéne még egy fog, és akkor a fogtechnikushoz is többszőr kellene utazrU. Az pedig te­temes összeg. A fogtechnikus megkezdte a mun­eöitőtt soha patikára. Most meg ha i •osszul esik neki az étek, már szalad • i rendelőbe. Azt mondja: „A szövet- . kezet akarja, hogy tovább éljen az tmber... Kend meg kínlódik. — Nem kínlódnék én sem, hanem tt nincs fogtechnikus, a városba kell itazni a kezelés miatt. Az pedig ténzbe kerül. — Sokat emlegeti kend azt a pénzt. 4 Berci nem sajnálta. Árnn fell#»lé Öltözködni kés­Áron lelkeit, dett Az asszony s lelépett az ágyról. Istenes ránézett, amikor elment mellette. Szép asz- szony. Se sovány, se kövér. A szemé­ben mintha tűz lobogna, valamikor a Berci is udvarolt Ilkának, aztán még­is Áronnak mondott igent. Lehel, hogy a szép ház, a föld, meg az álla­tok miatt ment hozzá. Hanem azóta megváltozott a világ. A földet a kö­zösnek adta. Az állatok is ott fan­nak, csak a ház maradt. És mivel ilyen nagyot fordult az ember élete, lehet, hogy Ilka i£ megváltozott és taian titokban találkozgat Bercivel Berci, csúnya se lenne, meg nem is fájna. Nem látta, hogy milyen szép foga van annak az embernek? — Annak a tömöttnek? Hiszen olyan, mint a tuskó, annak semmi se all'jól. — Azért mégis megszépült, mert nem olyan tutyi-mutyl, mint kend. kihasználja, amit ingyen adnak. Hál nem látja? Ma már mindenki az or­voshoz jár. A Kecsi Miska bácsi se Istenes bement a konyhába. Sze- F szergett, káromkodott. 1> — Mi baja, Áron? — ijedt meg az / asszony. — A fogam. « — Mondtam kendnek, hú^. a sa ki, aztán csináltasson másikat n helyette. k — Nem az fáj. amelyik a múltkor, ti a mellette lévő. Ráharaptam a bics- v kára. ■ — Azt is csináltassa meg. \ Az ember legyintett, bement a ( szobába, ledőlt az ágyra. Éjjel keve- , set aludt. Pitymallatkor szenderedett \ el és talán csak félórát tartott az ' álom, vonítani kezdett az eb. Feléb- , redt. Ilkát keltegette, aki egyik olda- | Iáról a másikra fordult, és Áron szc- rette volna megrázni, hogy azonnal h ugorjon, mint a.' riadt őz. Már-már « markolásra görbültek ujjal, de ami- ‘ kor az asszony fehér vállához ért, az ' ujjak engedtek a merevségből és az * álom ver6 rázásból simogatás lett. Ilka felébredt. Amikor meglátta ‘ emberét, aki görbén ült az ágy szé- lén. a bal arcához nyomva tenyerét, mosolygott. — Ki ne cetsz, amikor ilyen nagy kin marcangol? — egyenesedett fel Áron. j — Nem kend miatt nevetek — ha- , zudfa az asszony. És megvárta, amíg . lecsillapul Istenes haragja, aztán , folytatta: — a múltkor a Kiss Berci­nek is fájt a foga, aztán kínjában be­zúzta a szekrényt. Annak támaszko­dott és addig döngölte az öklével, míg bezúzódott. De kend okosabb. Csak ne lenne elól olyan csúnya a foga. — Nem baj ha csúnya, csak ne fáj­na. — Ha elmenne az orvoshoz, mim a Árnn a knnyhábán iZ0‘ Istenes Áron Ionná20tf. Ráérő­sen szelt- a kenyeret és a hozzáva­lót. Meorezzent a keze, amikor az ass2.j;iy a villanykapcsoló felé nyúlt: — Nem Iát kend, Áron, elmetszi az ujját. — Lehet — bólintott a vékonynya­kú. sorányarcú ember és szelíden el­húzta Ilkát a kapcsolótól. Az asz- sznny kacagott, aztán elhallgatott, sóhajtva otthagyta Áront, mert az két nyelés között kiábrándította a májusi hangulatból. — Kimegyek az eperfa alá, kint még látni, gyere te is. — Mit csináljak kint? Inkább a sö­tétséget bámulom idebent. — Azt teheted, csak a villanyt hagyd békén, mert a fény rontja a szemet. Kidócögött. Pedig már kint is nőt­tek az árnyak, szürke lett az égalja. A nagy eperfa lombjában sötét fol­tok mutatkoztak, mintha valaki ha­ragoskék /estéket loccsantott volna a közepébe. A fa koronája olyan volt, mint Istenes Áron kalapja, amely valamikor zöld lehetett, aztán belep­te a por. rókenódött a kocsikenócs. meg a zsír. És a kalap egyre feke­tébb lett. Bodri Istenes előtt ült és leste an­nak minden mozdulatát. Hiába. A gazda egy falást sem dobott neki. A bürkét háromszor is megkotorta a kés élével, nehogy rajta maradjon egy pchelynyl. Csendes volt a környék, csak Áron szuszogása hallatszott. A késről bil­lentette a falatot a foga közé, ami­kor a kutya gyanús neszre figyelt és ugatni kezdett. Emiatt nagyobbat ha­rapott az ember, aztán belerúgott a kutyába. Az nyiiszitve. hömpörögve menekült.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents