Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-04 / 104. szám

ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa műszaki bizottsága, valamint aa MTESZ-hez tartozó Gépipari Tu­dományos Egyesület miskolci cso­portja rendezésében a Szovjet Tech­nikai Napok keretében a napokban a gépgyártás Borsod megyei szakem­berei előtt Esztergályos Gusztáv, a DIM A VÁG főkonstruktőre tartott előadást arról a segítségről, amelyet a gyár a Szovjetuniótól kapott. Az MTESZ-székház előadótermét megtöltő szakemberek előtt Esztergá­lyos Gusztáv elmondotta, hogy a Szovjetunió segítségével sikerült megteremteni a DIMÁVAG-ban a korszerű gépgyártást A Szovjetunió nemcsak gépi berendezésekkel és felszerelésekkel, hanem igen értékes műszaki tanácsokkal is támogatta a gyárat. A szovjet szakemberek konstrukciós és technológiai tanácsá­val vált lehétővé az egyes gyártmá­nyok korszerűsítése, a gyártási idő. valamint a felhasznált anyag menv- nyiségének csökkentése. Igen sokat segített a szovjet szakirodalom és dokumentáció is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a DIMAVAG gyártmá­nyait világszerte ismerik és keresik. Kiváncsiak „klubja“ Ozdon új papír- és játékbolt nyílt. A kirakatban ott kelleti magát a mackó, rol­ler és a hintaló .. . Érthető hát, ha a legifjabb nemzedék összeverődik a lát­ványosság előtt, hogy megejtse az idényeiéi „leltárt'*: Ez az enyém .... amaz pedig az enyém . •. Foto: Szabó Ferenc 11 putnoki járásban befejeződött a népfront-bizottságok választása A putnoki járás községeiben többezren hallgatták meg a falu­gyűléseken a népfront-bizottságok beszámolóit, közel kétszázan szól­tak hozzá és vitatták meg azokat. Foglalkoztak a falugyűléseken a kül- és belpolitikai helyzettel, a Szovjetunió által vezetett békeharc kérdéseivel. A falugyűlések han­gulata. a beszámolók feletti vita mindenütt azt tükrözte, hogy él és fejlődik a putnoki járás községei­ben is a népfront-mozgalom, egyet­értenek a párt és kormány politi­kájával és jó munkával támogat­ják — a maguk'munkaterületén — a hároméves tervünk befejezését, második ötéves tervünk alapozását. Szenvedélyes hozzászólások hang­zottak el a békét veszélyeztető im­perialista manőverezések ellen, amelyekkel akadályozni akarják a május tizenhatodiki csúcstalálko­zót. A népfront-bizottságok munká­járól szóló beszámolót is úgy vitat­ták meg a falugyűléseken, hogy ab­ból a községpolitikai élet ügye Iránti felelősség sugárzott ki. Meg­bírálták a régi bizottsági tagok munkálat és irányt mutattak az új bizottságoknak a tennivalókat ille­tően. A falugyűléseken értékes felaján­lások születtek valamennyi község­ben. A 400 lelkes, kicsi Szuhafő községben például útépítésre négy­ezer forint társadalmi munkaíel- ajánlás történt. A hasonló lélek­számú Gömörszőlős községben a kultúrbáz építéséhez ajánlottak fel nagyértékű társadalmi munkát. Hét községben huszonkétezer forint ér­tékű társadalmi munkafelajánlás született járda és út építéséhez. Sajópüspöki községben Járda- és tűzoltószertár építéséhez 25 ezer fo­rint értékű felajánlás történt, de már ez év tavaszán ezer facseme­tét ültettek el társadalmi munká­ban. Sajókaza községben járdát építenek a vasútállomásig, a nép- kert fásítását, bekerítését szintén társadalmi munkában vállalták. Sorolhatnánk a falugyűléseken tett felajánlásokat még sokáig. A népfront újjáválasztó gyűlések megmutatták népünk állandóan fejlődő politikai érettségét. Azt. hogy mind jobban átérzi népünk az alkotmányunkban lefektetett alap- törvényünket. amely szerint nép- köztársaságunkban minden hata­lom a dolgozó népé — és azt Is. horv erre! a hatalommal népünk élni tud. Németh Imre Miből keletkezett Földünk ? Az amerikai Cornell egyetem két csillagásza az amerikai tudomány- egyetem évi csillagászati konferen­ciájának adatai alapján kijelentette, hogy Földünk minden valószínűség tzerint felrobbant bolygók, vagy egy- tzérűen „kiöregedett” csillagok szét­hulló részeiből keletkezett. Dr. Hans Bethe és dr. Ff. E. Salpa- ter, a Cornell egyetem tanárai el­mondották. hogy a csillagászati kon­ferencián első ízben összesítették mindazt, amit jelenleg a bolygókon keletkező elemekről tudunk és arról, hogy ezek a kémiai elemek a világ­űrbe Mkerülve miképpen járulnak hozzá új bolygók megszületéséhez. Ifjúsági kórushangverseny A városi tanács művelődésügyi osztálya és a zenei albizottság — a Miskolci Zenei Napok keretében — május 7-én. szombaton délután 4 óra­kor a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében If­júsági kórushangversenyt rendez, amelyen Miskolc legtöbb általános isko'al és gimnáziumi kórusai vesz­nek részt. d májusi MüsorMauz A Műsorkalauz, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Borsod me­gyei szervezete, a Miskolc városi és Borsod megyei Tanács művelődés­ügyi osztályainak műsorfüzete májusi «ráma megjelent. A Műsorkalauz a legújabb filmek ismertetését, a film­színházak. valamint a Miskolci Nem­zeti Színház műsorát, az Értelmiségi Klub havi programját, a TIT májusi rendezvényeinek műsorát, az eszpe­rantó találkozó részletes programját közli. Tartalmazza ezenkívül a ta­nulóifjúság kedvezményes mozibérlet szelvényeit. Gázdag fényképanyag és fényképes fejtörő egészíti ki a füzet tartalmát. Séta közben Emberi kötelesség — törvény Szombatra virradóra, mint hírt adtunk róla, a miskolci Avas olda­lában beszakadt egy pincelabirin­tus és a lezuhanó földtömeg miatt több lakóház életveszélyessé vált. Ilyen váratlan természeti csapások előfordulnak. Nap-nap után hallha­tunk. olvashatunk ennél sokkal na­gyobb. borzalmasabb méretű ka­tasztrófákról. földrengéwkről. ár­vizekről, tűzvészekről, hóviharok­ról. Az ilyen váratlan események, még ha kisméretűek Is. nyomasz­tóan, megrenditően hatnak egy. vagy több család életére, súlyos körülmények közé sodorják őket. Jelentésünkből az is kitűnik, hogy a pinccomlás következtében nehéz helyzetbe került avasi csa­ládok egyetlen percre se maradtak magukra, nem érezhették a kilá- tástalanság. a kiúttalanság gyötrel­meit. A városi tanács gyors intéz­kedésére még a hajnali órákban honvédségi és tűzoltó alakulatok siettek a veszélyeztetett helyre. Közreműködésük eredményeként emberéletben nem esett kár. sőt a lakók anyagi javainak zömét is si­került megmenteni. Az életveszé­lyessé vált épületekből kitelepített családoknak azonnal új lakásokat utaltak ki. Azt mondhatná valaki: ez termé­szetes. ez magától értetődő, ez em­beri kötelesség. Igaz! Azonban va­lamit mégis csak hozzá kell fűzni: igaz. emberi kötelesség, de ennek teljesítése csakis a mi rendszerünk­ben, a dolgozók államában, a nép­hatalom körülményei között válik törvénnyé. Óhatatlanul is eszünkbe jutnak képek a múltból, a felszabadulás előtti évtizedekből. Miskolcon is lehetett látni a szabad ég alatt nyomorgó családokat, amelyeket nem valamiféle elemi csapás súj­tott, hanem azért kerültek az ut­cára. mert tartozásuk miatt kila­koltatták őket. Idönkint volt instal­lálás is ügyükben, mert utcai tar­tózkodásuk mégiscsak zavarta a vá­rosképet. Ilyenkor aztán bedugták őket valamiféle nyomortanyára. A szóbanforgó esetnél azért időz­tünk még egy kicsit, hogy érzékel­tessük: a cseppbcn is benne van a tenger. A Kossuth Leánygimnázium hangversenye A politechnikai oktatás térhódítása némely szülőben, sőt pedagógusban is olyan kétséget ébreszt, hogy bizonyos gyakorlati készségek, termelési isme­retek elsajátítása háttérbe szorítja a humán jellegű tárgyakat, a jellem formálására, az ízlés csiszolására, az érzelmi ólet gazdagítására kiváltkép­pen alkalmas irodalmi, művészi ha­tásokat. A miskolci Kossuth Leány- gimnáziumban. ahol szép előrehala­dást értek el a politechnikai oktatás­ban. több osztályban sikeresen hono­sították meg az 5 + 1-es tanítási he­tet. gondot fordítanak a jeles hagyo­mányokban gyökerező énekkultusz ápolására is. Az iskola elődjében, az óvónőképzőben az Intézet jellege és a tantárgyak rendszere alapján, ter­mészetesen, fontos helyet foglalt el az éneklés, a kóruskultúra. Az ak­kor kialakított igényességet és magas színvonalat a gimnáziumban is meg­őrizték. holott ebben az iskolatípus­ban már sokkal kevesebb időt lehet fordítani az énektanításra. A színvonal tőretlenségéről győzött meg bennünket a május 1-i ünnep tiszteletére pénteken este rendezett hangverseny. Ki kell emelnünk az énekkar vezetőjének. Tóth Lajosné- nak tervszerű, áldozatkész, lelkes munkáját. Mindig és újra fel tudja kelteni a tanulókban az éneklés örö­mét, megérezteti velük a közös dalo­lás szépségeit. Választékos ízléssel alakítja ki az énekkar repertoárját; szerepelnek benne a finom előadás­módot igénylő preklasszikusok. a gazdag mondanivalójú klasszikus művek. emellett népdalkincsünk gyöngyszemei — a tanulók példásan énekelnek uniszónóban — és a mai magyar muzsika nagy gonddal ‘kivá­logatott alkotásai. _ A pénteki hangversenynek érdekes, szép színfoltot kölcsönzött több ma­gyar népballada énekes, dramatizált megelevenitése, így a Kádár Kata, A rossz feleség című népballada elő­adása. Dicséretes vállalkozás ez, amely ez érdekes, ősi műfaj hiteles eredeti vonásainak megcsillogta tá- sára irányult. Az énekkari számok közül kitűnt Kodály megrendítő erejű, igényes hangszerel ésű Lengyel Lászlójának igen hatásos, árnyalt, pontos tolmá­csolása. Nagyon tetszett Karai: Dal a hazáról című szerzeménye. Méltóan zárta be a műsort a Szabadság him­nuszának (Kodály-feldolgozás) forra­dalmi erejű és izzású előadása. Az estet még hangulatosabbá varázsolta néhány szavalat és egy kalocsai leánytánc bemutatása. Tisztázódott a diósgyőri vár építésének eredete Járási kulturális seregszemle A baujszántón A körzeti kulturális seregszemlék befejezése után megkezdődtek me­gyénkben a járási kultúrbemutatók. A járási kulturális találkozók meg­rendezésének célja a járások jó mun­kát végző kultúregyütlespinek szere­peltetése a járási székhelyeken, s a legjobb csoportok kiválasztása a me­gyei kulturális seregszemlére. Hazánk egyik legszinpompásabb vidékének, Hegyalja szőlöskertjének kapujában, Abaujszántón rendezték meg első alkalommal a járási kultu­rális seregszemlét. Ritkán látott Aba- ujszántó régi tornya és a Sátorhegy annyi lelkes, vidám, boldog fiatalt csszeseregleni, mint e napon. Az Abaujszántón rendezett járási kultu­rális seregszemle nagy tömegeket mozgósított a kultűrmunka művelé­sére a község és a járás területén. Közel 360 szereplő vett részt a ta­lálkozón. A nagy érdeklődésre jel­lemző volt, hogy a művelődési otthon nagytermének befogadóképessége ke­vésnek bizonyult. A seregszemlére — a járás körzeteiben megtartott talál­kozók értékelő bizottságának vélemé­nye alapján — a következő csoportok kaptak meghívást: az abaujszántól járási művelődési ház vegyeskórusa, népi tánccsoportja, színját szócso­portja, az abaujszántól általános is­kola úttörőénekkara, a gönci általá­nos iskola úttöröénekkara. a gönci művelődési otthon szinjátszócsoport - ja. tánccsoportja, a telkibányai úttö- röénekkar. az abaujvári művelődési otthon népi játék-együttese, az abauj­vári általános iskola népi ját ék-együt­tese. a kékedl KISZ-táncesoport. a baskói általános iskola cit er az éné­kor a, a hejcei KlSZ-tánccsoport, a főnyi művelődési otthon tánccsoport­ja, a korláti művelődési otthon tánc­csoportja, a vizsolyi művelődési ott­hon tánc- és színjátszócsoportja, a hernádcécei művelődési otthon népi- játék-együttese, a gibárti általános iskola tánccsoportja, a hernádszur- doki művelődési otthon színjátszó- csoportja és Boldogkőváraljáról Orosz József szavaló. A bemutatott produkciók alapján az értékelő bizottság a következő kul- túregyütteseket jelölte a megyei be­mutatóra: az abaujszántól járási mű­velődési ház vegueskónuá4 Bakonyi Béla énektanár vezetésével, a gönci általános iskola úttöröénekkarát. Sotkó József énektanár vezetésével, az abaujszántól járási művelődési ház színjgtszócsoport ját. tánc­csoportját, a gönci művelődési ott­hon tánccsoportját, az abaujvári ál­talános iskola úttörő népijáték-cso- portját és Orosz József boldogkóvár- aljai szavaiét. A műsor keretében változatos, szó­rakoztató. sokszor magával ragadó jelenetek és számok szólaltak meg. Nagy jelentőségű volt e találkozó az abaujszántól Járás lakóinak kulturá­lis életében, mert a résztvevő kultúr- csoportok tagjai sokat tanultak és hasznos tapasztalatokra tettek szert. A találkozó műsorának összeállításá­ban. előkészítésében és rendezésében dicséretre méltó ügybuzgalomról tet­tek tanúbizonyságot a találkozó szer­vezői, a kultúrcsc.poriok vezetői és résztvevői, a kultúrcsoportok tagjai, akik — körülményeikhez képest — óidásuk legjavával segítették elő a találkozó sikerét. Lukács László Az ország egyetlen síkvidéki, ncgytomyú, szabályos alaprajzú vá­rának. a diósgyőri várnak eredetét a kutatóknak évtizedeken keresztül nem sikerült tisztázni. A vár helyre- állítása során tavaly végzett ásatási leletek alapján, és a korabeli okmá­nyokat végigtanulmányozva, Komi- romy József, a miskolci Herman Ot­tó Múzeum igazgatója egy évi tudo­mányos kutatómunkával most fényt derített a vár keletkezésére. Az ásatások és az oklevéltári ada­tok egybevetésével megállapította, hogy az eredeti, szabálytalan alap­rajzú várat Ernye bán építette a XIII-ik és XIV. század fordulóján. Ennek falmaradványait az ásatások során 9.5 méter mélységben megta­lálták. Ezt a várat bővítette ki Emué fia. István az oklevelekben is szereplő .,Castrum nóvummá", ahol „világra­szóló" esküvőjét tartotta a lengyel ki­rályi családdal rokon bajor herceg­nővel. A vár a rozgonyl csatáig ma­radt a család birtokában, amlkoris a győztes Róbert Károly a pártütő családtól elvette azt. Amikor az An­jouk hatalma megszilárdult. Nagy Lajos a vár felépítését Olnodi Czu- dar Péterre bízta. A vár építését sür­gőssé tette az országnak Lengyelor­szággal kialakuló kapcsolata. A ma romos állapotban lévő vár felépítésé­re az 1350-es években került sor. Eb­ben a korban hasonló várakat emel­tek Francia- és Olaszországban Is. s azok analógiájára építette a Bükk lábánál a diósgyőri várat is a dél­franciaországi Ambrus mester. Az egy évig tartó kutatómunkával Komáromy József múzeumigazgató­nak hazai várépítészetünk egyik je­lentős mozzanatát sikerült tisztáznia. Magyarország földrajza „Dunántúli dombos vidék”. — vasúti csomópontok”. — „a Duna és a Tisza mellékfolyói”: ezek a szavak támadnak fel emlékezetünkben, ha Magyarország földrajzáról hallunk. Csakhogy Pécsi Márton és Sárfalvi Béla müve: ..Magyar- ország földrajza", amely rövidesen a könyvesboltokba kerül, sokkal többet nyújt, mint az ország természeti és gaz­dasági földrajzának egyszerű összefogla­lását. Az utóbbi évtized földrajzi kuta­tásai sok új megállapítást eredményeztek és alapvető Jelentőségűek azok a válto­zások. amelyek felszabadulásunk óta nép- eazdaságunkban történtek. Az ország gaz­daságaidra ir! képe átalakult, a termelő­erők területi megoszlása megváltozott, a népességi és települési viszonyok Je­Ki lépte át elsőnek a hanghatárt ? Bebizonyosodott, hogy az elsőség távol­ról aera a pilótákat Illeti, hanem azt az évezredekkel ezelőtt élt embert, aki... először csattantotta el a korbácsot. A korbács végének mozgásáról különleges ftlmkamerákkal készült felvételek bizo­nyították, hogy a korbács-csattan ásnál keletkező Jellegzetesen éles hang nem a korbács végén lévő bőrszíjak összeütődé- sébő! származik. A csattanás oka ugyan­az, mint a sugárhajtásos repülőgépnél ke­letkező hangé. A csattanó hangot a kor­bács vége hozta létre, amely másodper cenbént 330 méternél nagyobb sebesség­gel mozog. lentösen módosultak. Ilyen körülmények ......t teljesen elavultak a régebbi ma­föld raj zkönyyck és a közönség már A DIMAVAG-ban előadást tartottak a Szovjetuniótól kapott műszaki és technikai segítségről lentösen módosultak. Ilyen körülmények között teljesen elavultak a régebbi ma­gyar földrajzkönyvek és a közönség már nélkülözte az olyan korszerű művet, amely a szorosan értelmezett földrajzi és geológiai leíráson túl az ipar. mezőgazda­ság. közlekedés, külkereskedelem ered­ményeit Is felöleli és a háború előtti adatokkal összehasonlítva, érzékelteti a fejlődés mértékét. Ezt a feladatot tölti be az Akadémia Kiadó gondozásában májusban megjele­nő' „Magyarország földrajza”. — az a könyv, amelyre mindenkinek szüksége van. aki hazánk mai helyzetét Ismerni akarja. A müvet számos ábra és térkép élénkíti és teszi szemléltetővé. * ESZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyéi bizottságának lapja. Felelős szerkesztő- Sárközi Andor Szerkesztő: Csata László Szerkesztőség: Miskolc. Tanécsház tér 2. Titkárság: 16-888. Pártrovat: 16-04». Ipari rovat: 14-082. Mezőgazdasági rovat: 16-078. Kulturális rovat: 16-067. Sport, hírek, levelezés: 16-04« Az Észak magyarorszá gi Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Bíró Péter. Kiadóhivatal: Széchenyi u. IS—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahtvataioan ea kézbesítőnél. Készült a Borsod megyei Nyomdában. FdcMs vezetői K&béü Gkör**.

Next

/
Thumbnails
Contents