Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-17 / 115. szám

raw, mái«» IT esZAKMAGYAROaSZÁG 3 Képek a Földes Gimnázium jubileumi ünnepségéről A KIOSZ megyei választmánya tegnap a kisiparosok Széchenyi utcai klubhelyiségében ülést tartott, ahol Gruber Kálmán elvtáre tartott be­számolót a titkárság és a választ­mány elmúlt félévben végzett mun­kájáról. Elmondotta többek között, hogy az elmúlt hat hónap alatt 108 kisiparos választotta a szövetkezeti utat. s hogy nem egyedülálló az az eset, amikor éppen a helyi csoport vezetői lépnek be a kisipari termelő­szövetkezetbe. így például Mező csa­ton. Szerencsen és Sátoraljaújhelyen lehetett tapasztalni a helyi csoport­vezetők részéről helyes kezdemé­nyezést. J iz elmúlt félév anyagellátásáról lva Gruber elvtáre megállapította, hogy a Borsod megyei kisiparosok közel 100 millió forint értékű anyag- ellátásban részesültek, s hogy ez nagyrészt fedezte a jelentkező igé­nyeket A továbbiakban a falvak kis­ipari ellátottságának problémájával foglalkozott. Elmondotta. hc*y a kü­lönböző munkabizottságok és aktívák Rónai Sándor elvtárs a Szerencsi Cukorgyár dolgozói között Április első napjaiban nagy kitün­tetés érte a Szerencsi Cukorgyár dol­gozóit. Az 1069-ben végzett kimagas­ló eredményeik elismeréseképpen el­nyerték a párt Központi Bizottsága által adományozott kongresszus, zászlót, valamint a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A gyár dolgozói akkor úgy határoztak, hogy egy későbbi időpontban család­jaik körében ünnepük meg a kitünte­tést. Az elmúlt szombaton több mint ezer cukorgyári dolgozó és családtag­jaik. valamint a Cukorgyár által pat­ronált megyaszói Sallai és a szeren­csi Lenin Termelőszövetkezet küldöt­tei vidám majálist rendeztek. Az ünnepi majálisra meghívták Rónai Sándor elvtórsat, a Politikai Bizottság tagját, az Országgyűlés el­nökét, megyénk országgyűlési kép­viselőjét Rónai Sándor elvtárs a meghívást elfogadta; Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára kíséretében szombaton délután ellátogatott a Szerencsi Cukorgyár kultúrotthonának kerthelyiségében rendezett majálisra. Dr. Szerbe Endre elvtáre, a Sze­rencsi Cukorgyár igazgatója mon­dott. köszöntőt. Beszédében méltatta a Cukorgyár dolgozói által elért nagyszerű eredményeket, majd fel­hívta figyelmüket, hogy a jelenleg folyó karbantartás meggyorsításával teremtsék meg az 1960—61-es gyár­tási idény sikereinek alapfeltételeit. Ezután Rónai Sándor elvtárs mon­dott pohárköszöntőt. Üdvözölte a Szerencsi Cukorgyár dolgozóit a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, valamint a forra­dalmi munkás-paraszt kormány ne­vében. Elmondotta, hogy a Szerencsi Cukorgyár dolgozói által elért ered­mények is lehetővé tették a népgaz­daság 1959. évi sikereit. A felada­tokról szólva hangsúlyozta, hogy csakis abban az esetben emelhetjük tovább népünk életszínvonalát, ha továbbra is jó eredményeket érünk el a gazdasági munkában, ha emel­jük a munka termelékenységét', csök­kentjük az önköltséget. A pohárköszöntőben szó esett az ifjúság nevelésének problémáiról is. A Szerencsi Cukorgyár dolgozói igen nagy szeretettel fogadták a ked­Ülést tartott a KIOSZ megyei választmánya révén a megye falvainak mintegy] kétharmad részét meglátogatták. En-I nek alapján sikerült 51 olyan szak­embert felkutatni, akinek a törvé-1 nyes kereteken belül iparigazolványt,• vagy működési engedélyt kiadhat­nak. Gruber elvtárs a továbbiakban* foglalkozott a tagdíjmorál, az adó-, fizetés, a kulturális és sportmunka kérdéseivel, majd végezetül a mes­tervizsgákról beszélt. Az ipartörvény, értelmében — mondotta — 16 szak­mában kell mestervizsgát tenni. Az elmúlt évben 28-an szerezték meg a! mestervizsgát, az idén 300 kisiparosi jelentkezett a vizsga letételére. Az előadó a munka értékelése után kö-i zölte a választmány Résztvevőivel.! hogy a 6 hónapos versenyben az ózdi- járási alapszervezet lett a győztes,! míg a felszabadulási versenyt a( putnoki járás alapszervezete nyerte.' Az elhangzott beszámolóhoz, s az] értekezlet részvevői elé terjesztett* határozati javaslathoz igen ' sokan hozzászóltak. f Vidám táncmulatságok, kirándulások és aratóiinnepségek a Borsod megyei művelődési házak nyári programjában Egy közúti ellenőrzés tapasztalatai Tovább folytatják a versenyt az ózdi kohászok Eddig négyezernégyszáz tonna anyagot takarítottak meg a hengerészek U Lajos eletet és munkásságát. Tor-1 ma Sándor nyíregyházi eszperantista. „Zámenhoj út" című versét szavalta el eszperantó nyelven, majd az ün­nepség résztvevői külön autóbuszok­kal Miskolc-Tapolcára mentek, ahol közös ebéden vettek részt. Ebéd után az „Eszperantó forrás” névadó ünnepségére került sor, ahol Király Lajos mondott beszédet. Ez­zel végeiért a harmadik Eszálőrna­gy a r országi Eszperantó Találkozó, amelynek résztvevői között üdvözöl­hettünk szófiai, prágai, kassai és eperjesi eszperantistákat is. A talál­kozó alkalmából üdvözletek, levél­táviratok és képeslapok érkeztek a világ minden részéről. Elküldték üd­vözletüket a szovjet, a lengyel, a né­met és a svéd eszrperantisták is. A találkozó résztvevői felejthetetlen él­ménnyel búcsúztak el egymástól. Megkezdődtek az Írásbeli érettségik Hétfőn megkezdődtek az írásbeli érettségi vizsgák a miskolci és Bor­sod megyei gimnáziumokban. Mis­kolcon — a zenei gimnázium tanu­lóival együtt — 638, a megye gim­náziumaiban pedig 530 végzős gim­nazista irta hétfőn délelőtt az elst írásbeli érettségi dolgozatot. Az else napon minden gimnáziumban a ma­gyar nyelv- és irodalomból adtai számot felkészültségükről. Mindéi zött választhattak a tanulók: 1. A legfontosabb tipikus emberalakol Mikszáth és Móricz egy-egy regényé­ben. (Kiket vádolnak és kiket dicsér nek e nagy realista regényíróink? 2. Az igazi hazafis ág és nemzetközi ség egysége a forradalmi költészet ben (Petőfi. Ady és József Attlli lantián). Ma. kedden a matematika | Írásbeli érettségi vizsgákra kert Vasárnap gazdag programmal foly­tatódott a 3. E szakmagyar országi Eszperantó Találkozó második nap­ja. Reggel nyelvvizsgákra került sor. ahöl 57-en tették le sikeresen az esz­perantó nyelvkészségi vizsgát. Dél­előtt 10 órakor a Zámenhoj utca név­adó ünnepségére került sor. Ki­rály Lajos miskolci veterán eszpe­rantista nyitotta meg az ünnepséget, majd Kökény Lajos, az Országos Eszperantó Tanács képviselője tar­tott ünnepi beszédet magyar és esz­perantó nyelven. Méltatta Zámenhoj a renaomatoseg megmagyarázta, hogy 1958-ban 39 szabályta­lanul közlekedő motor­kerékpáros halt meg a megyében. 1959-ben ea a szám már 56-ra emel­kedett. Ha nem lenné­nek ilyen nagyarányú és szigorú ellenőrzések« akkor talán ez évben még magasabbra szár­nyalna a balesetek szá­ma. Általában a közleke­dési járőrök jelentései arról számolnak be, hogy mind kevesebb az ittasan vezető egyén, s a motorkerékpárok esztétikailag is jobb ál­lapotban vannak. Ezt a tényt jelentős ered­ménynek könyvelhet­jük el. azonban itt még tovább kell menni. Ar­ra kell törekedni, hogy a balesetveszélyeket magukba rejtő hiá­nyosságok és szabály­talanságok teljesen megszűnjenek. (kortes) hogy vannak „bizonyos szabályok”, amelyek minden járművezetőre vonatkoznak. A javuláshoz feltétle­nül hozzájárultak a KRESZ-oktatások rend­szeres tartása. Az ott elhangzottak meg­győzik a motorosokat. Megértik a statisztikai számok szomorú tükré­ből, hogy h KRESZ be nem tartósa katasztró­fával végződhet, s hogy a szabályokat nemcsak azért kell betartani, mert az ellenőrző kö­zeg a járművezetőt el­tilthatja a további gépjárművezetéstől, ha­nem mindenkinek sa­ját érdeke az óvatos és szabályos hajtás. Érdekes jelenséget tapasztaltak az ellenőr­zések során. Nem is egy, és nem is két mo­torkerékpárvezető akadt, aki az ellenőr­zést végző járőrnek fel­tette a kérdést: — Mire jó ez a nagy A megnövekedett közúti forgalom ko­moly veszéllyel jár. A gépkocsik mellett mind nagyobb számban je­lentek meg a motorke­rékpárok. A rendőrségi statisztika szerint, fő­leg a motorkerékpáro­sok miatt, az elmúlt évben, és napjainkban véletlenül történt, hogy a közlekedésrendészeti osztály olyan szigorúan ellenőrzi a közúti for­galomban résztvevő motorosokat. Ezt csak helyeselni lehet. Egy ben kérni is, hogy mé fokozottabb szigorra alaposabb ellenőrzések kel fékezzék meg a me gye közútjain szabály talanul száguldó moto rosokat. A legutóbb közúti ellenőrzés ta pasztalatai azt mutat jók, hogy van bizonyos javulás. Ügy látszik mind több motoros Ját ja be, hogy a közutak nem versenypályák, s sukba a debreceni Csokonai Színhá­zat, amely a Bánk bánt, a Néma le­ventét és az Álarcosbált mutatja be. A nyári hónapokban az „Ismerd meg megyédet"-mozgalom keretében ki­rándulást szerveznek Kazinczy falu­jába. Széphalomba és megtekintik a füzért, valamint a sárospataki vá­rat. Az aratás kezdetekor vidám ün­nepséget tartanak Kacsárdon. Az ózdy Ady Endre művelődést házban a nyár folyamán — többek között — 9 táncmulatságot rendeznek. Ezek közül kiemelkedik a pünkösdi rózsá­ból és a termelőszövetkezetek bálja. Az encsi II. Rákóczi Ferenc műve­lődési házban minden hónap utolsó keddjén ismeretterjesztő előadást tar­tanak, utána pedig televízió-vetítésen vesznek részt a jelenlévők. A szín­játszó csoport tagjai brigádokat szer­veznek és az aratás, valamint a csép­iéi idején rövid műsorokkal köszön­tik a termelőszövetkezetek tagságát. A szikszói Petőfi Sándor művelődési ház színjátszói a napokban mutatják be Rozov: Felnőnek a gyermekek című víg játékát és már megkezdték Bródy: Tanítónő című drámájának betanulását. A kit színművet tájelő- adásokon is bemutatják. A Borsod megyei Tanács felügye­lete alatt 12 művelődési ház, 152 mű­velődési otthon és 53 művelődési te­rem működik. Ezeket az intézménye­ket a téli hónapokban nagy számban keresték fel a városok és falvak lakói, hogy szórakozzanak és tanuljanak. A művelődési otthonokban jelenleg hat népi együttes. 342 színjátszó. 18 báb, 208 tánccsoport és 98 énekkar dolgo­zik. A művészeti csoportok tavaly 2424 műsoros estet tartottak, amelye­ket több mint 400 ezren tekintettek meg. Ezenkívül 159 különböző szak­körben mintegy 3 és félezren tevé­kenykednek, és a tél folyamán száz­ezrek bővítették tudásukat az isme­retterjesztő előadásokon. A művelődési házak és otthonok vezetői — a dolgozók kívánságait figyelembe véve — készítették el ta­vaszi és nyári tervüket. Olyan prog­ramot dolgoztak ki. amelyek meg­valósítása sok vidám órát szerez a lakosságnak. A sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos művelődési ház bábcso­portja például elhatározta, hogy va­sárnaponként felkeresi a környező községeket is. Vidám, de tanulságos előadásokkal szórakoztatják majd a mikóházi. pneini. vajdácskái és kar­csúi gyermekeket Meghívták váro­ves vendéget, aki ezután elbeszélge­tett a munkásokkal, a nyugdíjasok­kal, a szerencsi veteránokkal és csa­ládtagjaikkal. érmékéi k előállításához négyezer- £ légyszáz tonnával használtak keve-| ;obb alapanyagot az előírtnál. & A Jó munka eredményeként a nelékenység igen biztatóan alakult) íz eltelt négy hónap alatt. Egy dől-7 4ozó egy napi termelése tíz százalék-*« <al volt jobb, mint ahogy tervezték.J A dolgozók nemrégiben a termelé-ft. fi tanácskozásokon úgy döntöttek,) íogy a sikerekben igen eredményest versenyt tovább folytatják. (' Ebben a negyedévben például hengereltáruból előíráson felül 7400 tonnával akarnak többe* adni a feldolgozó üzemeknek. \ termelés gazdaságosságának to-1 /ábbi javítására úgynevezett cé!fel-t. Idátok megvalósításával kívánják a(f vetélkedés sikerét előmozdítani. A\ ’égy nagy termelőüzemben mintegy^ ven fontos kérdés megoldását tűz-í ék ki célul. A nagyolvasztóműben 1 ílsősorban az elsőosztályú vas meny-» ryiségét szerelnék növelni. A mar ^ inüzemben a tűzállóanyaggal valói akarókosság az egyik főcél. A hen-jf zerészek a rendelő felek pontos ésv időbeni kielégítésére törekednek. J Többlettermelésben május első^ négy napjáról máris sikert jelenthet-d nek az ózdiak: acélból és hengerelt-fl áruból előíráson felül több minH hat-hatszáz tonnát készítettek. c jó munkájukkal, az előírtnál tizedé- t vei is több első osztályú minőségű i vasat olvasztottak. Négy hónap alatt ? egymillióhatszázezer forint értékű importkoksz megtakarításával is ( hozzájárultak a vas önköltségének , csökkentéséhez. A martinászok kö- . zül a 4-es és 11-es kemence brigád- | jai a teljesítmény növelésével értek el kiváló eredményt. A kohói olvasztárok és a martina- j szók munkaeredményei nagyban elő- , segítették, hogy a hengerészek foko­zatosan növelhették előnyüket. Négy hónap alatt terven felül — felajánlásokat is jóval meg­haladva — tizenötezer tonna hengereltárut készítettek, aminek pénzértéke több mint kilenc- f ven millió forint. A hengerészek tol- , jesítménye azért is nagy értékű, mert . Az Ózdi Kohászati Üzemekben az éw első hónapjaiban — főként a hi­deg téli időjárás, valamint a mar­tinüzem rekonstrukciós munkái miatt — a nagyolvasztómű olvasztá- rai és a martinászok csaknem négy­ezer tonnával maradtak el tervüktől. A felszabadulás 15. évfordulójára, majd a munkásosztály ünnepére be­indított és széles körben kibontako­zott lendületes munkaversenyben a két üzem dolgozói nemcsak pó­tolták hiányukat, hanem május elsejére már jelentős többlet­termelésre is szert tettek. Az olvasztóműben különösen ki­emelkedtek a 4-es kohónál dolgozó Vámos Gyula. Jakab József és Kasz- per József olvasztárbrigádjai, ame­lyek azonkívül, hogy az évelei hiány pótlását nagymértékben elősegítették Rónai Sándor elviár«, j a Politikai Bizottság j tagja, az Országgyü Ma elnöke ünnepi be •sídben köszöntött - az alapításának «00. évfordulóját ünnep­lő iskolát. özv. dr. Földes Ferencné, az Iskola névadójának özvegye a kommunista mártí­rok harcaira emlékeztetve köti fel zászlószalagját az Mcola KlSZ-szeerezeté­nek zászlajára. ^ ^ szabados Pollányt Imre tanár átveszi kitüntetését a Művelődésügyi Minisztérium kép­viselőjétől. Nagy sikerrel zárult az Eszperantó Találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents