Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-15 / 114. szám
6 ÍSZAKMAGYARORSZAG Hat ember az élet nagy országúti án A z élet nagy. viharos óceánjait, hepe-hupás országútjait, bozontos ösvényeit megjárt ember Nagy Szilveszter, a somsályi bánya ötödik X-et taposó szocialista brigádvezetö- je. mintegy az elmúltakat idézgetve mormogja maga elé: — Arra kíváncsi, hogyan lettünk szocialista brigád?... Hosszú sora van ennek... Az elején kezdem. Bükkszéken születtem. Apámnak hat hold földje volt és kilenc gyermeke. A föld nem biztosította a nagy család kenyerét. Alig hagytam el az iskolát, máris — 12 éves koromban — oda adtak három véka búzáért lovásznak. Később summás, majd kocsis lettem. Nem szerettem én ezt az életet. Miután megnősültem elmentem Egercse- hibe bányásznak. Sáros bánya volt, nehéz a piunka, szökdöstek az emberek, é.i is hátat fordítottam nekik, és átjöttem Somsályba. Műszak után — akkor nem úgy volt. mint most. hogy busz szállítja haza a bányászt —, 37 kilométereket gyalogoltam én át a hegyeken Bükkszékre. Nagyon sokat dolgoztam. Hat gyerek lett. azoknak meg nagy darab kenyér kellett. Jött a felszabadulás. Akkor még fiatal voltam — igaz, kicsit megtört az élet. de most is annak érzem magam —. bekapcsolódtam az országépi- tésbe. 47-ben léptem a pártba. Azelőtt nem ismertem az eszmét, a pártot. Azóta másként látom az életet. 49- ben alakítottam egy DISZ-brigadot. Kedvet kaptam a fiatalok nevelésére, a velük való munkára. 1952-ben — akkor jött a bányába a nevelt fiam is — elvállaltam 30 MTH-s gyerekkel egy frontot. A gyerekek azt mondták: szeretnének velem dolgozni. Jól van. Bevittem őket egy nehéz területre. Hadd edződjenek. Aki ott megállja a helyét, az jó bányász lesz. Nem is csalódtam én a gyerekekben. Hét sztahanovistát neveltem közülük. így kezdődött... V olt két gyerek: Répási Gyuri, meg Tóth Gyula, akiket nagyon megszerettem. Eszes, talpraesett fiú volt mind kettő, szívesen foglalkoztam velük. El-eljártak hozzám a lakásra is, beszélgetni. Aztán később rájöttem, hogy már nem is annyira a velem való beszélgetésért fáradoznak ők, inkább az Irén. meg az Ildikó szemeiért.;. Egyszercsak elém áll a Répási. — Elvenném a lányát — mondta. — A ti dolgotok. Ügy csináljátok, ahogyan jónak látjátok. — Aztán Tóth állt elő. ö elvette a másik lányomat. Később a fiam nősült meg. Nekem meg ki kellett rukkolni. mindegyiknek bútor. Már csak négyen vagyunk itthon. (Erzsi >s férjhez ment.) Éva 11 éves. Hogy belőle mi lesz. nem tudom. Gyuszi 14 éves. Akarnám, hadd tanuljon másnak a gyerek, de ö a bányászéletet választja. A két vöm. meg a fogadott fiam velem maradt a brigádban. A brigád 12 tagú volt. most hat tagú. A fogadott fiam 28 éves. magas, vékony, fürge ember, bányásznak született. Az F-5-ösön egymást váltjuk. Mindig megnézi, hogy mit csináltunk. Néha meg is mondja: — Faterka, ez kevés volt! Nagyon szeretem az Auer Jenőt is. Olyan hosszú, vékonynyakú és olyan fürge, mint a fiam. Ügy mennek ezek, mint a futólovak. Ismerem az embereket, mit lehet velük dolgozni. Amikor az Auer idekerült, láttam, hogy fürge, jó munkás ember. — Nem jönne el hozzánk? — kérdeztem. — Ismerem a brigádot — mondta 5 — elmegyek én szívesen. Ilyenformán került hozzám Sztan- kó András is. Tetszett nekem a munkája. — Maga honnan jött ide cimbora? — kérdeztem egyszer. Az ember rámnézett, hogy őszinte légyen-e, vagy sem. aztán mégis elmondta. Építésvezető volt. rossz fát tett a tűzre, lecsukták másfél évre. — Nem jönne el hozzánk? N agyon csodálkozott, hogy hát ahelyett, hogy hátatfordítanék neki, még én hívom a brigádba. — Hogyne mennék, nagyon szívesen — mondta. Azóta sokszor emlegeti, igen jól esett neki, mert hát nagyon magára hagyták. Én rögtön láttam. hogy megtévedt ember, akit segíteni, nevelni kell. Nem is csalódtam benne. Így szedtem én össze a 12 embert. de mondom, hogy csak hatan vagyunk a brigádban, mert hát a termelékenység érdekében úgy döntöttünk. — mivel a másik hat emberre másutt igen nagy szükség van —. mi hatan is elvégezzük ugyanazt a munkál. Nincs is hiba. havonta megcsináljuk az F-5-el a 160—170 métert. Járok gyűlésekre. Egyszer hallottam. hogy egy másik bányában alakult egy szocialista brigád. Érdekelt, hogy milyen az. megtetszett, aztán érdeklődtem, mik a feltételek. Otthon elmondtam a gyerekeknek. — Mi szükséges ahhoz, faterkám? — kérdezték. — Tanulni a politikát, tanulni szakmailag, úgy élni. ahogy egy szocialista társadalomban élő embernek élnie kell. — Hát ebben benne vagyunk — mondták. 1957 közepétől a mai napig a 135.2 százalékot tartjuk, áorilis 4- re 136 százalékot ígértünk. 143-at értünk el. Valamennyien részt veszünk politikai szemináriumon, és mind részt vettünk szakmai tanfolyamon. Végzünk társadalmi munkát is. Egyszer azt mondták, segíteni kéne a tsz- eket. Hát segítünk. Tizenketten egy műszakot dolgoztunk a bangonvi tsz- istálló építésén. Dolgoztak ott diákok is. — Fiúk, — mondtam a brigádtagoknak — szép dolog, hogy ezek a gyerekek önzetlenül dolgoznak. Dehát ezeknek kéne egy kis zsebpénz is. Adjunk nekik néhány forintot. — Fejenkint egy műszakkeresetet adtunk oda. Hadd legyen nekik szórakozásra. A brigádtagokkal nincs különösebb baj. Ugye nincs kanál zördülés nélkül. Előfordul néha itt is egy kis családi perpatvar. — No. ez így lesz jó — mondom. — így, meg úgy kell csinálni. Hallgatnak rám. Nagyon szeretünk együtt lenni, munkaidő után is. Vasárnaponként elmegyünk a vendéglőbe mind a hatan, egy asztalhoz ülünk, kikérjük a magunk egy-egy liter borát, beszélgetünk, szórakozunk, döloígátunk. Máskor még mihozzánk ülünk be. Nem tagadjuk, megisszuk a magunkét, van is miből, hiszen az én átlagkeresetem ebben az évben 4200 forint, a brigádtagoké meg 4000 körül van. Arra azonban nagyon vigyázunk. hogy soha ne viselkedjünk úgy. hogy valakit is megbotránkoztassunk. Még el kell mondanom azt is, hogy milyen a viszonyunk a bánya vezetőivel. A régi világban úgy volt. hogy az ember bement, meg sem várták, mit mond, már rászóltak: — Nincs bakancs! — Ma meg, ha bemegy az ember, mondja: Nincs elég levegőnk! — Nincs? — néznek nagyot — Hát lenni kell! — És intézkednek, segítenek. Még nyolc év és a munkásélet végére érek. Nyugdíjas leszek. Megnyugtató érzés az. hogy amit tehettem, tehetek, megteszem a társadalomért. Kaptam a munkámért sok kitüntetést. jutalmat. Háromszor kaptam ..Bányászati munkazászló” kitüntetést. De a brigád minden tagja kapott kitüntetést, és sok-sok elismerést. És most, május 1-én. az ünnepségen a járási pártbizottság szervezőtitkára egy oklevelet nyújtott át nekünk, amely tanúsítja. — szocialista brigádként dolgozunk, élünk a .....................?ben. C sorba Barna Meghallgatta az állandó bizottság a megyei fóallattenyésztő tájékoztatóját az állattenyésztés helyzetéről, a legelők állapotáról, — továbbá a mezőkövesdi járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének tájékoztatását a járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről, a megszilárdítás állapotáról. A tájékoztatókat megvitatta az állandó bizottság és határozatokat hozott. A megyei tanács végrehajtó bizottsága felé négy javaslattal fordul: 1. a szerfásépitkezések faanyagának minőségi ellenőrzése, 2. a tsz-építkezésekhez kiadott anyagutalványokra az anyag egyidejű biztosítása. 3. a kútépítési hitelek normatívájának a helyi adottságokhoz való arányítása. 4. a típustervek állandósítása ügyében. Elhatározta az állandó bizottság, hogy két albizottságot szervez, még pedig az állattenyésztési albizottságot az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha és sertéstenyésztés problémáinak feltárására, megvizsgálására és a fejlesztés előbbrevite- lére javaslat készítésére, — továbbá legelőgazdálkodási albizottságot, a legelőgazdálkodás vizsgálatára, az elhanyagolt legelők karbahozásához segítség nyújtására. A bizottságok rt tagból állnak, az áb. egy tagjá- ik elnöklete alatt. A megyei tanács legközelebbi ülé- n az állandó bizottság nevében Eiben Endre és Sándor Miron áb. tagok szólnak hozzá a tanácsülés anyagához. Megvizsgálja az állandó bizottság a legutóbbi megyei tanácsülés által hozott mezőgazdasági vonatkozású határozatok végrehajtását, ezt ellenőrzi és a végrehajtáshoz segítséget nyújt. Több mint SOO új lakóval gyarapodott a Bükk-hegység A Keletbükki Erdőgazdaság bükki és szercepusztai mintegy 126.000 holdas rezervátumában befejeződött a nagyvadak éllé se, s több mint 500 új „lakóval” gyarapodott a Bükk. Noha az ellesi időszakban szeszélyes volt az időjárás, a megfelelő vadgondozás révén szinte egyetlen újszülött sem pusztult el. Az erdészek gondosan ügyeltek, hogy a vadak szálláshelyét ne bolygassák kirándulók, hogy nyugodtan világrahozhassák kicsinyeiket. Gondoskodtak megfelelő takarmányozásukról is. A tervszerű vadgondozás eredményeként különösen gazdag volt a szaporulat a vadmalacokban. A Korzika szigetéről az 1930-as években betelepített muflonok száma csaknem 100, idén született muflonbáránnyal gyarapodott. A muflonok eddig csak a m^iKk sziklás, karsztos vidékét népesítették be, most már a délibb fekné- eü erdőségekben is fellelhetők. Ugyancsak jelentős a gyarapodás őz- és szarvasgidákban is. Az egyre gyarapodó vadállomány lehetővé teszi, hogy a bükki rezervátum vadállományát minőségileg if javítsák a selejtes, rosszul fejlett agancsu állomány kilövésével. Casals fesztivál Portorícoban Június 3—22 között rendezik a p toricoi egyetemen a Pablo Casals fesztivált. A fesztivál 12 koncertjén a 83 éves világhírű gordonkaművész részben szólót játszik, részben pedig dirigál. A műsoron Bach, Mozart, Beethoven. Brahms, Corel h. Weber, Vivaldi, Schubert és Dvorzaak Mezőkövesden tartotta ülését a megyei tanács mezőgazdasági Számos magyar író dolgozik a mai élet problémáit tükröző müveken. Szabó Pál jelenleg kisregényen dolgozik. A könyvben egy vidéki körorvos életével az iró az egész Hbrnye- problémáit. a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseit ábrázolja. Ezenkívül az Országos Rendező Iroda megbízására Ignácz Rózsával és Tamási Áronnal közösen dolgoznak egy zenés, derűs vígjátékon, amelyet nyáron, a szabadtéri színpadokon mutatnak be. Illés Béla nagyméretűnek tervezett regényén dolgozik, amelynek meséje 1956. november 4-én kezdődik és 1959-ben ér véget. A könyvnapra kiadják ülés Béla Anekdoták könyve című kötetét, amely az eddig megjelent anekdotákon kívül újabb történeteket is tartalmaz és az olcsó könyvtár sorozatban jelenik meg. Mesterházi Lajos jelenleg legújabb írásaiból állít össze novellás- kötetet. A könyv elsősorban mai témájú elbeszéléseket tartalmaz és a Magvető Könyvkiadó gondozásában jelenik meg. Goda Gábor most adta ki a Szép- irodalmi füzetemből című. 1945-től megjelent cikkeinek válogatását. Az író nemrégen érkezett meg Szigliget- ről, ahol befejezte Protokoll című. mai tárgyú szatirikus elbeszélései gyűjteményes kötetének ósszeáilrta- •át. Goda Gábor tovább dolgozik írás-közben című regényén, amely az írásnak, mint műfajnak szatírája Kassák Lajos az utolsó két esztendő tereléséből, száz új verséből állít össze kötetet. Simon Istvánt elsősorban a falu jelenlegi életének problémái foglalkoztatják: ilyen témájú verseiből állítja össze legújabb kötetét. Jobbágy Károly legújabb gyűjteménye az 1956. óla irt költeményeit tartalmazza és a költő jelenlegi társadalmi. politikai nézeteit tükrözi. Földeák Jánosnak az ünnepi könyvhéten jelenik meg a Tékozlók című regénye. A költő új verses köteten dolgozik, amely a Csepeli Papírgyár életét ábrázolja. Fehér Klára vígjátékot ir a Jókai Színháznak. Az írónő Egyhatod férj című. mai tárgyú darabjában a családi. erkölcsi problémákkal foglalkozik. Fehér Klára ezenkívül a Tenger című regényének harmadik kötetén munkálkodik. Az írónő és férje. Nemes László, most adták le közös könyvüket a Kossuth Kiadónak. Majdnem a Lomnici-csúcsig címmel. Nagyjelentőségű találmány alapján KUm tovább tökéi ...... _ é sz köszörűgép rövidese A képen: Klimon La Estu salutataj mai karaj gastoj kaj partoprenantoj de la 3. — Nordhungarlanda Esperanto Renkonto! Szeretettel üdvözöljük a mi kedves vendégeinket, a 3. Északmagyarországi Találkozó részvevőit! Mint már hírt adtunk róla, a 3. nap — a találkozó első napján ■—t Északmagyarországi Eszperantó ta- ünnepi program várta a találkoeő lálkozóra Miskolcon kerül sor. Teg- tobb a00 Nemcsak az ország különböző városaiból jóé* eszperantisták, hanem kedve« Prága és Kassa esa- perantistáit is üdvözölhetjük *« résztvevők között. A vendégeket ünnepélyesen fogadták a Tiszai pályaudvaron, majd az eszperantó kiállítás és az alkalmi postahivatal megnyitásán vettek részt a találkozó résztvevői. Délután került sor az „a* és „b” eszperantó írásbeli nyelvvizsgákra, majd munkaüléseket tartottak a különböző csoportok. A városi tanács nagytermébe*! felejthetetlen kultúrműsor előzte meg az ünnepi ülést ahol Baghy Gyű'a, világhírű eszperantó író, az Országos Eszperantó Tanács elnöke mondott beszédet. Az első nap gazdag programját ismerkedési esttel, vacsorával és a leéső éjszakába nyúló táncmulatsággal zárták. A találkozó második napján, azaz ma, ugyancsak gazdag program várja az eszperen- tistákat. Szeretettel üdvözöljük a mi kétíves vendégeinket, a 3-ik Északmagyarországi Eszperantó Találkozó résztvevőit! egy-egy fűrészlapot. ./.lapok hajtogatására ONODVARI MIKLÓS; MÁJUSI FAGY A KISEBBIK FlO letette a kanalat. — Én már nem eszem. Az anyja kérdően meredt rá. — Jóllaktál? — Hát... — s zsíros ujjait az asztalkendőbe törülve leereszkedett a karoslócáról. A szoba közepén megállt, leseperte a ruhájába kapaszkodó kenyérmorzsákat és két lépéssel az ajtó mellett termett. Onnan válaszolt: — Nekem már nem kell. S eltűnt az öregek szeme elől. A ház előtt orgona virított. A melengető napfény előcsalta a kaptárból a méheket: virágport gyűjtöttek. Zsebében előre elkészített üres gyufásdoboz lapult, s kéjes izgalommal várta, hogy alkalmas pillanatban rabságba ejtsen egy méhet. De nem sikerült. Riadtan húzta válla közé a fejét, ha eldongtak körülötte. Letöri hát egy gallyat és kiiramodott vele a kapun. A falu végén, a kovácsműhely előtt ismét megtorpant. Benézett az ajtón. Bőrkötényes inasgyerek emelgette ritmikus ütemben a nagykalapácsot, amelynek ütései nyomán ezerfelé repült a hiccelő uas szikrája. A karácsonyfa meggyújtott csillagszórójára emlékeztette és úgy nézte, a nyála is majd kicsordult, amíg a mester rá nem kiáltott: — Gyere, hadd sarkantyúzzalak meg! Elszaladt, mintha puskából lőtték volna ki. Hátra sem nézett többé. Keskeny dülőútra tért. amelyen jobb- felöl gyümölcsösök, balfelől zöldellö árpaföldek kísérték. A keményre taposott gyalogúton klappogott a gumicsizma, elzavarta a sütkérező mezei pockokat. A cseresznyéskert szélén fogatosok rakodtak. Baksa Gergely vette észre a fák közül előbukkanó gyereket. Hátra szólt az idősebbik Takács fiúnak: — Az öcséd. Ügy szalad, mintha a tatárok űznék ... — Majd adok én neki! — fenyegetőzött emez és a lovak közé csapott. — Megint elszökött. A KÉT DERES MEGUGROTT. Szakadásig feszült az istráng és a szekér zörögve tért a rázós kővesútra. De a gyerek utolérte. Belekapaszkodott a leeresztett saroglyába, kalimpálva átvetette magát a láncon és a kukoricás zsákokon hasmánt csúszva, előre kúszott egészen a bátyjához. — Szervusz, Jani. — Na, mi kell — mordult rá az idősebb testvér és hátra sem nézve ismét a lovakra legyintett. — Mi az istennek jöttél utánam? A kocsi nagyot döccent. Egymáshoz ütödtek a telt kukoricás zsákok, zörögve himbálódzott a ferhécre akasztott itató vedér. de nem lassított. Sőt! Sebesebb ügetésre fogta a lovakat, közéjük dobta a gyeplőt. A gyerek szótlanul, engedelmesen tűrte. Tudta, megérezte a hangján, látta a testtartásán, hogy nagyon haragszik a bátyja és elszenvedte inkább a rázást, amely már-már a hányingerrel környékezte, csak « kocsin maradhasson. Olykor, ha nagyot döccentek egy kiálló terméskövön, nyögött, de leginkább azt is magába fojtotta, s az orgonabokorról tépett illattalan, erőtlen virággal vigasztalódott. Jani magában dohogott: egy lépést nem lehet tőle tenni. S árulkodik, ha egy féldecire megállók, vagy valakivel szólok. A múltkor is... Harag öntötte el és hirtelen hátra fordult. Az öccse még mindig a kukoricás zsák tetején hasalt, s nagy kék szemeivel félénk könyörgéssel tekintett vissza rá. Jani egy pillanatra megbocsátott, de aztán ismét fellobbant benne a sértett gőf} és a szijjostorral a gyerek keze- fejére csapott. — Kotródj! A hűséges kutya sem ugrik gazdájának, ha az belerúg. összekucorodik, két mellső lába közé dugja a fejét, s várja az újabb rúgást, amíg félholtra nem verik, ösztöne súgja meg, hogy a tettlegesség mellett tanító, vagy ellenséges. szándék rejlik, s ha meggyalázva el- oldalog is, az első hivó szóra visszairamodik, hogy teljesítse a civilizált ember parancsait. így oktathatják híres idomárok hallatlan kitartással, finom, szinte rezdülésig pontos érzékenységgel az erdők vadjait. Tibi — bár könnyeket csalt szemébe a szijjostor ütése nyomán támadt fájdalom nem mozdult. Megnyalta keze fejét, Mai témájú műveken dolgoznak a magyar írók
