Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-15 / 114. szám

4 fiSEAKMAOTAKOMEAC. Vasárnap, 1960. májas 15. A szovjet irodalom ünnepe előtt Odd szinte éjt nappallá téve dolgo­zik. hogy az új takarmány ..megér­kezéséig’’ fedelet teremtsen ennyi jó­szágnak. Becsületükre válik, hogy mar eddig 110 tehénnek biztosítottak férőhelyet. Május 6-án megkezdték egy modern, százférőhelyes tehén- istálló építését. Ide a továbbtenuisz- tésrs legalkalmasabbakat kötik majd be. A selejtet meghizlalva pénzzé te­szik, előreláthatólag 100 darab hízott- marhát ..dobnak" piacra. Hatvan hí­zottsertést is tervbe vettek. Az első év gondjait nem kis mér­tékben növeli, hogy nem tudták ki­alakítani a táblás gazdálkodást. A tsz 2000 holdja többezer parcellában van. olyan is akad a parcellák között, amelybe egy sor krumpli, meg két sor napraforgó fér. A kezdeti takarmány- gondok és istállóhiány miatt az állat- tenyésztés lehetőségeit sem lehet jö­vedelmezően kihasználni. A Jöve­delmet elsősorban a növény termesz­tésre alapozzák. Hagyományos az aP- rómagtermesztés, 100 hold pillangósról fognak majd magot, jelentős terüle­ten termesztenek cukorrépát, tízen- hatholdas kertészetük is jelentős ha­szonnal kecsegtet. A tagoknak /«! napjaiban is szüntelenül magyaráz­zák. hogy ,.nyomni" kell a gombot, ha azt akarják, hogy amit terveztek, meg is legyen. S az eddigi tapaszta­latok reménytkeltöek, bizakodással töltik el a vezetőket és tagokat. Tud­ják: bajaik-gondjalk egyetlen hatha­tós orvossága a szorgalmas munka. Szinte naponként küzdenek le egy- egy, kisebb-magyobb nehézséget egyengetik a közös boldogulás feli vezető utat. Este 9—10 órakor még világosak e tsz-iroda ablakai. A három brigád- vezető. Székely András. Tar András Tóth Sándor. F. Székely József álla" gondozó és a vezetőség más tagja összedugják a fejüket minden este megbeszélik a másnapi tennivalókat S reggel öt és félhat között a tsz-ta : gok kiállnak a kapuba, meghallgatn az „eligazítást". A hangoshíradó egy i szerre 210 tsz-tagot értesít arról, hot'« ; kell menni, mit kell csinálni, Es ha i óra tájban megindul a vándorlás, k ' a határba, s ha valaki elaludta az éb j reszt őt, ősi karost szokás szerint axo ’ melegében megmossák a fejét, lg ‘ erősítik a szárnyát bontogató k&zös j ségi szellemet, az egyes ember fele c lösségérzetét a nagy család, a tsz sor : Karosban jól megy « c kesedésük. szorgalmuk a továbbiad . ban sem hagy alább, máris pél>ií _ jóhirüket öregbítik vele. s a várt hf ’ szón sem maradhat el. i- Gólyáé Mlhál> Változatos programmal dolgoznak a Borsod megyei tsz-községek ifjúsági klubjai Az ország egyik legnagyobb «énkocsi forgalmi telepe épül Miskolcon vei kedves kincsei s mscrír Irod»- lombarátok könyvespolcainak. Gor­kij. Majakovssklj, Solohov éa sok- sok más siovjet Irá «0 költi művei a magyar níp köskincsévé váltak. A holnapi nappal kesdödö novjct irodalmi ünnepi hét alkalmából tokozott szeretette! és tisztelettel fordulunk a szovjet Irodalom felé. örömmel közzöntjük az ünnepi hét megrendezését, amely újabb bi­zonysága tesz annak, hogy a két baráti nép kultúrája azonos céllal, azonos tartatommal fejlődik és a magyar nép a szovjet kultúrában nemcsak a felszabadító nép alko­tásait. hanem egyben a legmaga­sabb fokú művészetet Is tiszteli, szereti, kedvelt. A hétfőn sete e miskolci Kema- raszínházban rendezendő megnyi­tó ünnepségen is a szovjet Iroda­lom legszebb gyöngyszemeiből nyújtanak át egy csokrot, mintegy ízelítőt abból a kincsestárból, ame­lyet számunkra a szovjet kultúra, a szovjet irodalom szolgállak Egyetlen országban sem folyta olyan gigászi méretű kulturális cpitőmunka, mint a Szovjetunió­ban. Mindenné! meggyőzőbben bi­zonyítják ezt az elmúlt évi népgaz­dasági terv teljesitéséről kiadott statisztikai Jelentés számadatai. Hihetetlen méretű volt a fejlődés a közoktatásban, a tudományban és a művészetekben. 1950-ben 1,2 milliárd példányban adtak ki köny­veket a Szovjetunióban, 145 egész műsort betöltő és 150 rövldfllmel készítettek. Egyre nagyobb ará­nyokban bontakozik ki a művészi értékek cseréje a testvéri szövetsé­ges és autonóm köztársaságok, va­lamint a baráti népek közölt. Csak a szocialista rendszer tette lehető­vé. hogy a baráti népek kultúrájá­nak gazdagságát megismerjük és közkinccsé tegyük. A felszabadulásunk óta eltelt 15 évben ml is megismerkedhettünk a szovjet kultúra, a tudomány. Iro­dalom. művészet egyes klnoselvel. A szovjet irodalom nagyjainak, a ma élő fiatal szovjet Íróknak mfl­Egy vándorkoldus mondás szerint, amelyben vildgcsa- vargó tapasztalatait foglalta össze: „Akit Lukan meg nem lopnak. Vaj­dácskán meg nem vernek. Karoson meg nem szólnak, az már kimehet a világba, megáll a maga lábán" A ka­rosnak ma is megszólnak másokat, de a falubélit sem kímélik, ha rossz fát tesz a tűzre. Ez esztendőben már a közös boldogulás malmára hajtja a vizet, aki nem rejti véka alá a véle­ményét. ha huzavonát, a közös kárá­ra való dolgokat tapasztal. Akinek nem fülik a foga a munkához, bizony megszólják és jó. hogy megszólják, mert amióta termelőszövetkezeti köz­ség lettek, azóta mindenkinek úoy kell szorgoskodni, hogy ne vissza- mozdító ja. hanem segítője legyen a közős boldogulásnak. A karost Uj Tavasz Tsz-nek sok a gondja-baja, de már sokat letudtak a gondokból. Tóth Ferenc elnöknek, meg a vezetőségnek ugyancsak lőtt a leje az indulás napjaiban, hogyan fognak majd megbirkózni a tenniva­lókkal. A. vetőmag összehordása volt az első nagy próbája a község újat- ákarásának. S amikor túl voltak raj­ta. a vezetőség fellélegzett. Erre az eredményre még a vezetőség sem szá­mított. Alig 4 nap alatt 226 mázsa ár­pát. 66 mázsa kukoricát. 30 mázsa za­bot és 10 mázsa szöszösbükkönyt hordtak össze. A közgyűlésen kiadták a Jelszót: Mindenki határldőrer S a jelszó mozgósította az újdonsült tsz- tagokat. alig akadt egy-kettő, aki a közös nagy igyekezetnek ellenszegült, de azokat is jobb belátásra térítette a többség akarata, mely elölt megszé­gyenült minden kicsinyes meggon­dolás. — A krumpliösszehordáslól tartot­tam egy kicsit — mondja az elnök elgondolkozva. — De kellemesen csa- , lódtam. Három nap alatt 420 mázsát . adtak össze, még fölösleg is maradt . 30 mázsa. Nagyon jól jött ez a fölős- , leg. Rövidesen megérkezik húsz da- i rab anyasertés, lesz mit adni nekik. ölről már gondoskodtunk a magunk erejéből. A tavaszi munkában ■ akad<is. A falu hamar „belerázódott a közös munkába. Többszáz holdat vetettek be, csak kukoricából 220-at Legnagyobb gond a takarmánnyá van. dehát ez általános jelenség tu újonnan alakult termelőszövetkeze­tekben. Jövő ilyenkor már nem fá a fejük, mit adnak a jószágnak. A tervszerű gazdálkodással lehet csat * megnyugtatóan elrendezni egy falt sorsát. Áldás a sok szarvasmarha, dt egy kezdő tsz számára rengeteg gon h dot jelent a férőhely biztosítása. / c- karosiak több szarvasmarhát vittel k a közösbe, mint amennyit terveztek l_ Növendékekből 100 darabra számítót 1‘ tak, 167 jött össze, tehénből 180 da rab. A tizenkét főből álló építőbr s. ____ k orszerűbb berendezéssel szerelik fel. Ezenkívül a dolgozók részére öltöző­mosdót. fürdőt, valamint éttermet építenek. Az új létesítményben ezer- hétszáz dolgozót foglalkoztatnak majd s az több mint ötszáz autóbusz, tehergépkocsi és taxi karbantartá­sára, kezelésére lest alkalmat. Az új gépkocsi forgalmi telepet részlegesen már az év végén üzembehelyezik. Miskolcon, a Pamutfonó mellett, mintegy tíz katasztrális hold terüle­ten az ország egyik legnagyobb gépkocsi forgalmi telepe épül. A több éven át tartó munkára hetvenhét millió forintot Irányoztak elő és abból az idén több mint tizenhárom millió forintot használnak fel A forgalmi telep nagyméretű üzemcsar­nokát fénycsővilágltással látják el s a hozzátartozó javító műhelyeket a leg­történetéről szóló ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Az ifjúság klub minden este a fiatalok rendel­kezésére áll. s a vezetőség színes változatos szórakozásról gondoskodik Könyvismertetők, közös társasjátékot és a munkatapasztalatok megbeszé­lése szerepel a programban. A fiata lók klubja tevékenyen ugitl a köz ségi művelődési otthon munkáját is Szerencs termelőszövetkezeti köz ségben az ifjúság házában kapott he lyet a tsz-fiatal ok klubja, amely szó rosan együttműködik az ifjúsági ház zol. Közösen rendezik táncestélycikei ismeretterjesztő előadásaikat Is. Leg nagyobb sikere a különböző gyűjtő köröknek van. Programba vették hogy nyáron közös tanulmányi kirán dulásokat szerveznek a különbőz■ tsz-ekbe. ahol a fiatalok munkájá tekintik meg. Meaismerkednek a kör nyéken lévő üzemek fiataljainak éle tével is. Több kirándulást It termr nek Hegyalja nevezetes helységeibe őszre pedig közös szinházlátogatáso kot iktattak programjukba. Borsod megyében öt termelőszövet­kezeti községben működik mór ifjú­sági klub. Abaujlak. Abaujszolnok és Rásonysápberencs tsz-községekben a május 1-én átadott művelődési ottho­nokban kapóit külön helyiséget a iss­ek fiatalsága. A nyárra máris gazdag programot állítottak össze. Ezek kö­zött kéthetenként mezőgazdasági szak­előadások megtartása is szerepel, ahol a szakemberek a soronkövelkezd mezőgazdasági munkáról tartanak előadást. A fiatalok most fáradoznak színjátszó és tánccsoport megalakí­tásán. Még ebben az évben rádió és lemezjátszó beszerzését tervezik, s he- tenJdru táncos-műsoros klubdélutá­nokat tartanak. Igen jól működő ifjúsági klub van már Bükkábrónu tsz-köeségben. Itt a fiatalok maguk is hozzájárultak klubjuk otthonossá, barátságossá té­teléhez. A lányok hímzésekkel, kézi­munkákkal. a fiúk faragásokkal, trt- rágál Iv&nyokkal, zöld növényekkel díszítették helyiségüket. A télen iro­dalmi esteket, községük is a környék sn ma s kővetkező alapvető kérőé- sk szerepelnek: A korszerű és szo- iolista műveltség, az élet kövctrl- lényeinek megfelelő Iskolatípus ki- lakítá&a. Ma még úgy áll a doloc. ogy Iskolarendszerünk, a szinte ug- [isszerü fejlődés ellenére sem készíti lő ifjúságunkat a termelőmunkában alő részvételre, nem Ismerteti a kor- zerű. szocialista ipari és mezőgazda­ági termelés alapjait és nem szők­ít hozzá a fizikai munkához. A má­ik fogyatékosság a világnézeti ne- elé# gyöngesége. Iskoláink a íelnö- ekvó nemzedék marxista vilégné- etének jobb megalapozásával előre- mdithetik egész társadalmunk világ- ézeti fejlődését. A szocialista iskola lapelve: a szilárd marxista világi­én talajon nyugvó oktatás és a ter- telőmunka összekapcsolása. Mint Is­meretes. erre országszerte azámotte- ö kísérletek folynak. így megyénk, «n is. A kísérletek kerete: a poü- cchníkai oktatás. Országszerte 3534 elsőtagozatú általános iskolai osz- ályban, Miskolcon 18 általános Iskola 13 tanulócsoportjában van Ilyen ki­érlel Ez magában foglalja az álta- ános Iskola felsőtagozatos tanulói- lak 25—30 százalékát. Nagyjából ha- onló a helyzet a megye Iskoláiban s. A középiskolai tanulóknak mint- így negyede vesz részt országosan a dsérleti oktatásban. Miskolcon mind íz őt gimnáziumban és a kereskedel- ni jellegű közgazdasági technikum­on folyik kísérleti oktatás. Ez Jelen- cg a városban 20 osztályra és 800 középiskolás tanulóra terjed ki. akik metente egy napot ipari, vagy mező- gazdasági üzemben fizikai munká­ira! töltenek. Ezek az úgynevezett Kl-es kísérleti osztályok. A Lenin Kohászati Művek, a miskolci fonoda, i XVI. Autójavító Vállalat, a mis­kolci állami gazdaság, a Miskolci Kertészeti Vállalat, a Játékárugyár nyújt többek között otthont a tanu­lóknak. Az 5±l-es kísérleti osztá­lyokban máris szép sikerek, értékes eredmények mutatkoznak. Igen fon­tos tanulság, hogy az ezekbe az osz­tályokba járó tanulók tanulmányi eredménye és magatartása egyáltalá­ban nem hanyatlott, sőt jobb. mint a többi osztályban,. Üzemeink, . gnz- daságl vezetőink megtisztelő felada­ta. hogy biztosítsák a gyakorlati ok­tatás legjobb feltételeit. Ne érezzék fölösleges tehernek a politechnikai oktatásban való részvételüket, lássák meg ennek népgazdasági jelentőségét A továbbiakban a miskolci egye­temről szóit Koval elvtárs. rámutat­va arra. hogy nem akármihet: szakemberekre, hanem kommunista szakemberekre van szükségünk, ezért egyetemünkön minden vonatkozás­ban javítani kell a politikai és világ­nézeti nevelő munkát. Hamarosan napvilágot lát az egész iskolarend­szer átfogó reformjának tervezete, amelyet széles körben vitatnak meg. Az előadásnak ebben a részében érintette még Koval elvtárs az isko­láztatást. az egyetemi és főiskolai ta­nulmányokat, az iskolai KISZ-szer­vezetek tevékenységét. A Politikai Akadémián tartott elő­adás — a továbbiakban a következő témakört érintette: A VII. pártkong­resszus a tudományok szerepéről. — Az irodalom és művészet helyzete és feladatai. — Kultúrforradalmunk és az értelmiség. Ezekről a kérdésekről a kővetkező alkalommal számolunk be. A marxista—leninista elmélet meg- h erősíti az emberekben a szocializmus m győzelmébe vetett hitet, tájékozódó cl képességet nyújt a társadalmi prob- rr lémák szövevényében való eligazo- a dánhoz és Iránytűt, a cselekvés ve- h zérfonalát adja kádereink kezébe, r. Ezért az ideológiai munkában min- e. de ne kelőit a marxizmus—leninlzmus v propagandáját kell szorgalmaznunk. *• Ebben a vonatkozásban központi kér- s. des az elmélet és gyakorlat összhang* u Jának. egységének következetes biz- k tosítása. Ez többek között a követke- v zóket jelenti: A marxizmus széllé- v mében választ kell adni az élet által z felvetett kérdésekre. — Az Ideálist»- u burzsoá nézetek leleplezésére, min- n denekelótt a revizionista nézetek el- « leni harcra kell irányítanunk fó fi- * gyelmünket, és egyidejűleg harcot n kell folytatnunk a szektás, dogmati- n kus szemlélet ellen. — Maximális v segítséget kell nyújtani a szóda!Ista fc építés feladatainak megoldásában, t A propagandamunka akkor sikeres, f ha nyomában javul a munka terme- t lékenysége. a tervtel jetiiét, erősödik fl a munkafegyelem, szilárdulnak tér- s melószövetkezeteink, még nagyobb l körre terjed ki a szocialista brigád- r mozgalom. a A propagandamunka fontos része * a gyakorlat elméleti általánosítása. J Elméleti, tudományos munkálko- , dásunkban van még tartozásunk. így: * a borsodi munkásmozgalom történe- * lének részletes feldolgozása. Ez nem J valamiféle öncélú történelmi búvár­kodás, hiszen a két világháború közti munkásmozgalomnak több olyan sa­játsága van. amelyekből értéke« ta- J nulságokat szűrhetünk le mai mun- , kánk számára is. Bizony csak a kö- ; zelmúltban szerveztük meg azt n ■ munkaközösséget, amely vállalta est a szép feladatot, a borsodi mun­kásmozgalom történetének fel­dolgozását, megírását, a Tanácsköz­társaság 40. évfordulójára megjelent dokumentációs albumhoz hasonló újabb kiadványok megjelentetését. ' Csak üdvözölni lehet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem mar- , xlsta tanszékének kezdeményezését A tanszék dolgozói minden lényege* kérdésre kiterjedő tanulmányt készí­tenek a megye két Igen jelentős üze­mében, a Lenin Kohászati Müvek­ben és a DIMAVAG-ban az elmúlt másfél évtized alatt végbement gaz­dasági. politikai, kulturális változá­sokról. Hasonlóképpen kellene össze­gyűjteni és közkinccsé tenni azt a sok-sok tapasztalatot, amit elvtársa­ink. a vezetők, a dolgozók a pártépí­tés legkülönbözőbb területein, az üzemszervezésben, a szocialista gaz­daság irányításában, a termeié» párt- ellenőrzésében, a tanácsok munka­stílusának kialakításában, a termelő­szövetkezeti parasztok szocialista ön­tudatának megalapozásában szerez- ' tök. Elméleti munkálkodásunk to­vábbfejlesztéséhez. sürgető felada­taink megoldásához egyfelől fel kell ‘ számolni az egyes párt-, állami- és tö- ’ megszervezeti munkásoknál tapasz- ■ tolható prakticizmust, másfelől pedig 1 számos, viszonylag jól képzett pro- 1 pagandista elszakadását a gyakorlati élettől t t Az Iskolareform előkészítése Ami iskolarendszerünk továbbfej­- lesztését illeti. — erre a területi1»- tért át előadása további részében S Koval Pál elvtárs — közoktatásunk­ká megyei pártbizottság Polin- / kai Akadémiáján, mint hírt ad- er« tunic róla. az utolsó előadást, gy Miskolcon és Özdon. Koval Pút ké elvtárs, a miskolci városi pártbi- lér zottság első titkára tartotta meg. dá Előadásának tárgyköre: Az ide- zéi ológiai munka kérdései. — Fel- Ez adataink a tudományos, kultu- de rális és szociális munkában a pn VII. kongresszus határozata alap- Eb jón. dó Az előadást az alábbiakban is- mertetjuk: Pártunk VII. kongresszusának fó fel célkitűzése: a szocializmus alapjui le- bu rakásának befejezése, a szocializmus de építésének meggyorsítása hazánkban. |C( E nagy feladatok megoldásában to- gy vább nö az ideológiai éé kulturális |<e kérdések szerepe, ezek párt- és álla- ku ml tevékenységiink homlokterébe ke- ge| rülnek. A gazdasági alap nagyarányú *p megerősödése, változása, az elért a eredmények megszilárdítása halaszt- ha hatatlanná teszi dolgozó népünk szó. 14; cialista tudatának határozottabb és „ célirányosabb fejlesztését. Napjaink- m. ban mindinkább nö egész társadat- ki műnk életében a szaktudás, az elmé- nt leti felkészültség, a műveltség jelen­tősege. g A VII. kongresszusról elmondhat­juk. hogy az a stabilitás kongresszu- 44 »a volt a politikai munkában, ezt je- lentette az ideológiai és kulturális ^ munkában is. A kongresszus sok- VJ oldalúan aláhúzta, hogy a termel«')- erók állandó tökéletesítése, a terme- m lési viszonyok továbbfejlesztése, a termelés műszaki és gazdasági szín- m vonalának emelése egyszersmind kul- turális feladóé is. u A kongresszus azt a feladatot szab- m ta meg. hogy gyorsítsuk a marxiz- a mus—loninizmus térhódítását az élet kJ minden területén. Csakis akkor be- d< szélhetünk a kulturforradalom teljes tá győzelméről, ha egész kultúránkat, d« tudományos és művészeti életünket ú. áthatja a marxizmus—leninizmus ideológiája. N A kulturáJis munka fontosságát x még megvilágítja az a tény. hogy A kulturális eredményeink elmaradtuk k az általános gazdasági, politikai, tár- ti M da Imi fejlődés mögött. Ez az elma- tr rádás részben indokolt és a kultúra b alakulásának sajátságából fakad, n másrészt azonban szerepet játszanak d benne szubjektív tényezők is. így *• többek között munkánk fogyatékos- R ságai. A VII. pártkongresszus Id- » mondotta: kulturális munkánk mér- ii céje az. hogyan segíti a szocializmus t építését. A marxizmus — leninlzmus * propagandája a Az előadó a továbbiakban felsora- | koztatta kulturális forradalmunk 13 v esztendős eredményeit, összehason- , litó adatokkal világította meg. ho- „ gyan törtük szét az egykori uralkodó r osztályok műveltségi monopóliumát . és nyitottuk meg a kultúra forrásait , a dolgozó nép számára. Ezután az ideológiai front jelentőségéről szólt. J Melyek azok az okok. — vetette fel a kérdést —. amelyek fejlődésünk Jelenlegi szakaszában előtérbe állít­ják ideológiai- és propagandamun­kánk megjavítását Ilyenek: A kisárutermelő gazdálko­dós hatása és tükröződése a gondol- 1 kodásban. A már megszűnt burzsoá ! gazdasági viszonyok és az Imperi­alista propaganda eszmei befolyása. — A szocialista társadalmi rend csak­is a legfejlettebb technika és a leg- magasabbrendű kultúra talaján jö­het létre. — A szocialista tábor fej­lődésének általános meggyorsulása következtében történelmileg rövidebb idő alatt jutunk el a kommunizmus­hoz. mint a Szovjetunió. A legmaga- sabbrendü társadalom megteremté­séhez a tömegek ideológiai arculatát is gyorsabban kell átformálni. — A békés egymás mellett éléa elve, amely mindinkább tért hódít a nem­zetközi életben, semmiképpen sem jelenti a burzsoá és proletár eszme- rendszer összebék ülését, egybeolva­dását. ellenkezőleg, az eszmei harc erősödését hozza magával. Mindezek mellett érdemes utalni bizonyos helyi tényezőkre is. Borsod megye én Miskolc a munkásosztály fontos központja, ahol a szocialista eszmék régi hagyományokra nyúlnak vissza, ugyanakkor azonban erős kis­polgári hatás is érvényesül, még a munkásosztály egyes rétegeiben Is. nem szólva azokról — és ezek elég tekintélyes számban találhatók me­gyénkben —. akik a volt kizsákmá­nyoló osztályok tagjai, vagy kiszol­gálói közül kerültek a munkások kö­zé. Számolni kell az egykori jobbol­dali szociáldemokrata hatás marad­ványaival is. Kovái Pál olvtárs olőadásából: Ideológiai, kulturális munkánk időszerű kérdései líacasi UéMslap

Next

/
Thumbnails
Contents