Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

esZAKMAGTARORSZAG 3 Május 16-ig kamatmentesen fizethető a mezőgazdasági lakosság II. negyedéves jövedelemadója A mezőgazdaság szocialista átala­kulása gazdasági téren is számos problémát vetett fel. A tsz-ek meg­alakulásával megindult az a folya­mat, amely a többtermelés elérését célozza, de az eredmény érdekében a komolyabb feladatok megoldása csak ezután következik. Az átalaku­lással elkerülhetetlenül jelentkező kezdeti nehézségek terhét most nagy- részben a szocialista állam viseli. Gondoskodni kell a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges géppark meg­teremtéséről, a jobb termést bizto­sitó növényvédő szerek, műtrágya megfelelő mennyiségben történő elő- állftásáról, a közös istálló és egyéb gazdasági épületek felépítéséhez szükséges anyagi és pénzügyi fede­zet rendelkezésére bocsátásáról, stb., stb. Külön kérdés az adózás problémá­ja. Államunknak jelentős adókiesés­sel is számolnia kell a tsz-ek fejlő­désével kapcsolatban, hiszen az újon­nan alakult közös gazdaságok csak az első, közösen végzett gazdasági év eredményei alapján, a következő évben fizetnek tiszta jövedelmük alapján jövedelemadót. Lényegesen megnövekszik az előb­biek miatt a még egyénileg gazdál­kodó és a tsz-tagok által a háztáji gazdaság után fizetendő adó pontos fizetésének jelentősége. Ez az adóösszeg az állami költ­ségvetés egészéhez viszonyítva elenyészően csekély ugyan, de szerepét és felhasználási rendel­tetését tekintve, mégis nagyje­lentőségű. Sokan még most sem tudják, hogy a befizetett jövedelemadó csak a töredékét teszi ki még annak az ösz- szegnek is, amit a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítésére ta­nácsaink helyben felhasználnak. A jövedelemadó egész összege még az Iskolák fenntartására, fejlesztésére, a a helyi tanerők fizetésére sem vol­na elegendő, s hol van még a lakos­ságot közvetlenül érintő egészségügyi ellátás, az orvosi rendelők fenntar­tása, utak rendbentartása, napközik, óvodák üzemeltetése, villanyhálózat, kulturális ellátottság fejlesztése, stb. Viszont az adó címén befizetésre kerülő összeg be van építve tanácsaink költségvetésébe, tehát a pontat­lan, vagy késedelmes adófizetés a költségvetés végrehajtásában okozhat zavart. Minden elma­radt adóforint a lakosságot köz­vetlenül érintő igények kielégí­tését nehezíti meg, illetve kés­lelteti. Ezért nagy a jelentősége a maradék­talan és időben történő adófizetés­nek. Az adófizetés kötelező jellege mel­lett azonban államunk még külör kedvezményekkel is segíti az adóju­kat rendesen fizető adózókat. Az az adózó, aki éves adóját ha­táridőben rendezi. 2 százalékkal kevesebbet fizet, mint aki kése- delmeskedik. Aki viszont az egész éves adóját korábban be­fizeti. a még nem esedékes adó­összeg után további 6 százalékos kamatmentességben részesül. Mindenkinek saját érdeke, de egy­Az udvaron katonás rendben sora­koznak az új tárcsák. Megkezdik 5000 traktorfék-tartozék gyártását is. A kísérleti üzemben az első exportgép mellett bábáskodnak a szerelők. A zöldborsó-cséplőgép prototípusa má­jus végére elkészül, s utána a null­széria már valamelyik külföldi meg­rendelőnél öregbíti majd a magyar mezőgazdasági gépipar hírnevét. A gyárral együtt nőttek az embe­rek Is. Csupa fiatal mérnök, műszaki vezető alkot nagyszerűbbnél-nagysze­rűbb dolgokat az üzem gyarapodá­sára. Elég említenünk Ambrus Imre, Demeter Kálmán. Tóth Gábor fiatal mérnökök, vezetők nevét, akik úgy­szólván együtt nőttek fel az özem­mel. Vagy itt van Gányl László ifjú­munkás példája, amely egyébként sok-sok fiatalra jellemző. Hét éve dolgozik a gyárban. 15 éves. gyenge legényke volt. amikor segédmunkás­nak Ideszegődött. Fizetése az elége­dettségre semmiképp sem adhatott okot. Tanulni kezdett. Pár év múlva kovács szakmunkás lett. S amint a hivatalos vélemények is igazolják: a eyár egyik legjobb kovácsa. Mégsem elégedett. Tanulni akar. Elvégzi az általános iskolát, utána technikumba iratkozik. S a többi fiatal? Tanulni, haladni, gyarapodni akar. Negyven ifjú segéd­munkás átképzős tanfolyamra jár. Két-három év múlva csaknem 100 ifjú tanuló kapja kézhez a szakmun­kás oklevelet. AZ EMBEREKNEK A MUNKÁN. az építésen, az önművelésen kívül másra is Jut idejük. Segítésre? Gond­jaikra bízták ugyanis az igrici ter­melőszövetkezet patron álását. A kicsiny, fiatal üzemben erős- akaratú fiatalemberekkel Ismerked­tünk meg. Két kezük munkáiéval, megfontolt gondolkodásukkal éoftlk, erősítik azt a hidat, amely a várost a faluval még jobban összeköti. Alajos Szocialista szerződést kötöttek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Lenin Kohászati Művek műszaki könyvtárának dolgozói Borsod megye ivóvízben szegény vidékein jelenleg 17 törpevízmű üze­mel. Ezek segítségével látják el töb­bek között a borsodi szénmedence csaknem 20 bányászközségét, vala­mint azokat a községeket, amelyek­ben a fű rótt kút nem ad emberi fo­gyasztásra alkalmas ivóvizet. Az idén újabb két törpevízművet épít a Borsodi Vízművek. Az egyik törpevízmű — közel 2 millió forintos beruházással — Hejce községben épül. A csaknem 100 méter mély kút már elkészült, s Jelenleg a több kilo­méteres csővezetéket fektetik le, amelyre a 14 közkutat kapcsolják. A község lakossága mintegy 60 000 fo­rint értékű társadalmi jnunkát aján­lott fel. s ezzel lehetővé vált, hogy a tervezettnél több utcában fektessék le a vízvezetékcsöveket. Az új törpe­vízmű előreláthatóan decemberben kezdi meg üzemelését. Törpevízmű épül Szikszó község­ben is, amely a szomszédos Aszalót és Alsóvadászt is ellátja majd egészsé­ges ivóvízzel. A 10 kilométeres cső­vezetéken naponta mintegy 300 köb­méter vizet ad majd a vízmű, amely Újjáválasztották a KPVDSZ megyei bizottságát A Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszervezete megyei küldöttértekezletére tegnap délelőtt az Avas Szálló klubhelyisé­gében került sor. Az elnökségben helyet foglalt Ligeti László elvtárs, a KPVDSZ főtitkára. Kolláth Sán­dor elvtárs. a Borsod megyei pártbi­zottság munkatársa, Ficzere Gyula elvtárs, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnökségének tagja, Maczkó György elvtárs, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Rózsa Kálmán elvtárs, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának ve­zetője és a kitüntetett, kiváló dolgo­zók, szakszervezeti aktívák. Szilágyi Dezső elvtárs, a küldött- értekezlet elnökének megnyitó sza­kovácsok. az öntők számára a régi­hez képest tágas műhelycsarnokokai emeltek. Szinte csodálatraméltó bra­vúrral építették meg a jelenlegi ön­tödét is, amelyben a közeljövőben a színesfém-öntés is lehetővé vélik. Ke­vés volt a pénz. csak éppenhogy a falak felépítésére futotta. A daru­pálya, az emelő, a tető tervezése éa megépítése pénz híján már-már el- odázódott... A GYÁR TERVEZŐI, mérnökei elkészítették a terveket, s a munká­sok megépítették a darut és a tetőt A régi öntődében néhány hét múlva a kovácspörölyök végleges helyükre kerültek. A leendő kovácsüzem tőszomszéd­ságában szintén egy régi üzemrész, a kultúra és a munkást* otthonává változik át, az építők szorgos keze- munkája nyomán. A jövő kultúrotthonából kilépve, szemközt emeletes épület nyújtózik a magasba. Irodaház lesz. A régi irodaház kényelmes üzemi öltözőként és fürdőként várja majd a munká­sokat. Bármerre megyünk, mindenütt az építés, a terjeszkedés nyomait talál­juk. Egy kicsit úgy érezzük, mintha valamilyen építkezésen járnánk, ahol az építésen kívül termelőmunka nem folyik. Csalóka hiedelem. Havonta 4—5000 fajta pótalkatrész készül in­nen traktorokhoz, kombálnokhoa, aratógépekhez és megannyi más me­zőgazdasági géphez. ÖNMAGUK ÜNNEPLÉSÉRE nem jut idő a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak. Pedig éppen ezekben a napokban lesz 10 eszten­deje. hogy létrehozták e kis mező- gazdasági üzemet. Nincs idő az ünneplésre, mert a gépállomások és a mezőgazdasági gé­pekkel rendelkező termelőszövetke­zetek naponta várják a gépek pót- alkatrészeit. Különben a vállalat te­vékenysége alapján mór nem pontos a mezőgazdasági gépjavító elnevezés. Hajdanán — 10 esztendővel ezelőtt — még helytálló volt. Kicsiny fészer­ben, három, mindenhonnan kiselej­tezett esztergapaddal kezdték meg a munkát. Ócskavasba készülő traktor- roncsokból „varázsoltak" földműve'ő gépeket. Azután — 1050 táján — néhány újabb eszterga-ronccsal bővítették az üzemet és bevezették a pótalkatrész- gyártást. Ez már nagyobb megbecsü­lést szerzett a gyárnak, utána új meg­munkáló gépek vásárlását is engedé­lyezték a felsőbb szervek. A pótalkatrészek iránti igény azon­ban egyre növekedett. A gyár ki­csinynek bizonyult. Ha „felülről" kértek segítséget, az öntevékenységre való buzdítást kapták válaszul. A jó tanács azonban gazdagon gyümölcsözött. Rájöttek az üzem dol­gozói és vezetői, hogy önmaguk ere­jéből is növelhetik az üzemet, és ez­zel egyenes arányban a dolgozók munkaszeretetét és jövedelmét is. Csaknem önerőből bővítették a régi szerelőcsarnokot, amelyet gépmű­hellyé neveztek ki. A lakatosok, a Nőtt a gyár - gyarapodtak az emberek many fejlesztési tervét s a könyvek át kölcsönzésével lehetővé teszi egy­más anyagának használatát. A két könyvtár dolgozói között rendszeressé teszik a kölcsönös látogatást, a ta­pasztalatcserét s a kohászati könyv­tárosok résztvesznek az egyetem szakmai továbbképző előadásain. Az egyetemi könyvtár ezenkívül a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti könyvtárait Is támogatja szépiro­dalmi könyvek átadásával. A szakmai együttműködés elmélyí­tésére. ’Metve a tudományos kutatás, valamint az ipar szakirodalommal való szervezettebb. Jobb ellátására a Miskolci Nehézipari Műszaki Egye* tem és a Lenin Kohászati Művek műszaki könyvtárainak dolgozói szo­cialista szerződést kötöttek. Az egye­temi könyvtár dolgozói védnökséget vállaltak a diósgyőri kohászat mű­szaki könyvtára fölött. A két könyv­tár tervszerűen összeegyezteti álló­II Hazafias Népfront újjáválasztó gyűlésein 110 községben tettek felajánlást társadalmi munkára Borsod megyében dr. Kémery Dezső, a városi népfront- bizottság elnöke — többek között — elmondotta: az új szocialista város lakóbizottságait népfront kisgyűlése- ken választották. Most a .városi nép­front-bizottság jogi csoportja elhatá­rozta. hogy kidolgozza a lakóbizott­ságokat érintő jogi kérdéseket. A gyűlésen számos hozzászólás hang­zott el. amelyek nagyobbrészt a vá­ros fejlesztésével foglalkoztak. Így például javasolták, hogy a sajóparti városban létesítsenek botanikus ker­tet, a motortulajdonosok részére pe­dig egy központi garászt, hogy a mo- torkigékpárokat ne az új házak kapu­bejáratában helyezzék el. Szerencsen Novák András járási népfront-titkár bejelentette, hogy Kossuth Lajos szobrát szeptember 19-én avatják fel szülőfalujában. Monok községben. A felszólalók kérték, hogy a fiatal ~k hazafias nevelésénél az eddiginél jobban tudatosítsák £ helytörténeti emlékeket, a haladó hagyományokat. Borsod megyében az elmúlt héten fejeződött be a községi népfront- bizottságok újjáválasztása. 362 köz­ségben a lakosság csaknem 10 ezer népfront-bizottsági tagot választott é< az ünnepi gyűlések résztvevői 110 faluban tettek felajánlást társadalmi munkára. Ezeken a helyeken a do'- gozók vállalták az utak. járdák rend- behozatalát, művelődési otthonok és játszóterek létesítését. . A községi népfront-bizottságok újjáválasztása után megkezdődtek a járási és városi küldöttértekezletek. Ezeket eddig 5 járásban és 4 város­ban tartották meg. A misko'cl járás ünnepi értkezletén Nagy Istvánná országgyűlési képviselő, járási nép­front-titkár beszámolójában megá’la­pította: az elmúlt évben a népfront- bizottságok szervező munkája nyo­mán a lakosság 573 ezer forint értékű társadalmi munkával segítette a köz­ségfejlesztési tervek megvalósulását. A kazincbarcikai küldöttértekezleten Újabb törpevízművek épülnek Borsodban gépház építését fejezik be. A törpe- vízmű jövőre kezdi meg a vízszol­gáltatást a lakosság és a községben működő kisebb üzemek részére. 8000 fő napi ellátását biztosítja. Az 5 millió forintos beruházást most kezdték meg. s ebben az évben a három víznyerő kutat, valamint a vaj után Gelb Miklós elvtárs, a me­gyei bizottság elnöke ismertette a megyebizottság beszámolóját, majd a számvizsgáló bizottság jelentését Su­gár Andor elvtárs, a számvizsgáló bi­zottság elnöke terjesztette a küldött- értekezlet elé. Az elhangzott beszá­molók és az értekezlet elé terjesztett határozati javaslat fölött vita ala­kult ki. amelynek során igen sok hasznos észrevételt és javaslatot ter­jesztettek elő a felszólalók. A felszó­lalásokon Gelb Miklós elvtárs adta meg a választ, majd sor került a me­gyei választmány és a számvizsgáló bizottság megválasztására. Az értekezlet anyagának részletes ismertetésére visszatérünk. ben a közösség érdeke is, hogy adó­fizetési kötelezettségét pontosan időben rendezze. Ez a követelmény nyilván a tsz-tagokkal szemben if fennáll, s bár az általuk fizetett adó­összeg. azokat egyenként tekintve: jelentéktelen, mégis — összességében — szintén jelentős tételt képvisel a költségvetés végrehajtásában. Megyénk dolgozó parasztsága dön­tő többségében rendszeresen, határ­időben megfizeti esedékes adóját, s megyénk évek óta minden negyed­évben túlteljesíti adótervét, ami an­nak is köszönhető, hogy sokan élnek a kamattérítés kedvezményével és sokszor egy-egy negyedévvel, sőt fél­évvel is korábban fizetik ki adóju­kat. A II. negyedéves adó címén az 1959. évi jövedelemadó 20 százalékát kell befizetni, tehát az I. negyedévi 20 százalékos adórészlettel együtt összesen a múlt éves adó 40 százalé­kát kell rendezni. A II. negyedéves adó április hó I-én esedékessé vált. és azt ka­matmentesen legkésőbb május hó 16-ig lehet befizetni. Ellenkező esetben minden további késedelem — visszamenőleg áDrilis 1-től — naponta 3 ezrelékes adópót­lék felszámítását vonja maga után. B. L gólomban tartja őket: 13 ezer 200 fo­rintot fizet a biztosító a leégett tető kártérítéseként NEGYESIÉK NAGY megnyug­vással fogadják a közlést s egy kis- fejszámolás alapján hamar elválik, hogy mintegy 8 ezer forintból új cseréptetőt lehet emelni a több mint 100 éves ház fölé. A felmaradó pénz­ből lehet disznót vásárolni, s pótolni lehet az egyéb ingóságokat Mielőtt elbúcsúznánk, megkérdezem Négyes! bácsit: — Meg van elégedve a kártérítés­sel? — Tudják, ha nem lett volna biz­tosítva, talán ma nem is élnék... Tán beleugróttam volna a kútba, hi­szen láthatják, mi már idős emberek vagyunk, s ha dolgozunk is, honnan keríthettünk volna elő hamarjában ennyi pénzt mint amennyit most ka­punk ... Én amondó vagyok, hogy aki nem biztosit — már kimondom — buta ember. Ha most cseréptető* lesz is a ház, újból csak biztosítok. Nagyon örülök, hogy a sors utamba hozta ezt a fiatalembert... Négy esi néninek könnyáztatta ar­cáról eltűnik most már a fájdalom érzése. Az említett összegből min­dent, ami elégett, pótolni lehet. Saj­nos. a szomszédba, ahol a kisgyerek a bajt előidézte, már nem látogat­hattunk el, ugyanis Beczéék nem kö­töttek biztosítást, s így a kárt nem tudja megtéríteni az Állami Bizto­sító. TÁLÁN KÖZHELYKÉNT HANG­ZIK, amikor azt mondjuk: gyerek kezébe került a gyufa, mégis érde­mes figyelmeztető szót használni. Ne hagyjuk előttük a gy új lószerszámot Ennek intő tanulsága az a tűzeset is, ami a közelmúlt napokban történt Mezőkeresztesen, Négyes! Károly ók­nál. vább. Nagy körültekintéssel folyik a vizsgálat. A gerendákra kötözött és elégett sonka, szalonna mellett a már rég nem járó. elégett faliórát is fel­értékelik. Dél felé elkészül a jegyző­könyv a 11 méterszer 6 méter nagy­ságú házról. Gondos számolás alap­ján aztán Négy esi Károly ék is meg­tudják azt az összeget, amit oly na­gyon vártak, ami már napok óta iz­SOKSZOR ELMESÉLT DOLOG történt Mezőkeresztesen a közelmúlt­ban. Becze Jánosék portáján az egyik kisgyerek gyufával játszott a szalma­kazlak közelében, s az erőteljes szél gyorsan lángtengerré változtatta f portát. Leégett egy pajta Is. A szél szárnyán egy zsarátnok a fák és s házak között átrepült a harmadik szomszédba, s éppen Négy esi Káro lyék házának régi zsúpfedelén áll! meg. Pillanatok alatt lángbaborult a2 egész ház. A harangot félreverték, tűzoltók rohantak, s a környék apra- ja-nagyja vödörrel és más edények­ül ott tevékenykedett Négyesiék portáján. Kézról-kézre jártak a veder vizek, mások meg beszaladtak a lakásba, íogy mentsék, ami menthető. Per­iek alatt kiürült a kis szoba-, kony­ha-, kamrás lakás, de a tetőt már lem lehetett megmenteni, s ami a padláson volt, az enyészeté lett. Üsz- tös gerendák, égett kukorica csővé­tek, kilágyult, elgörbült keresztfű­rész jelzi még most a tűz pusztítását. A minap elindultunk gépkocsival Mezőkeresztesre. A kocsiban dr. 31ancz Jenő, az Állami Biztosító Borsod és Heves megyei kárbecslője, i gépkocsivezető és a krónikás. Amíg ■Imaradoznak a miskolci kilométer- tövek. megismerkedünk az ügy hi­vatalos részével. Négy esi Károlyék sz-ben dolgoznak, s márciusban 130 orintért általános háztáji biztosítást tötöttek egy évre. A hatóságok meg­alapították. miből keletkezett a kár. Négyesiék bejelentették kárigényü­ket, s mo6t azon van a sor, hogy a leiysanen megállapítsák, milyen kár körzeti felügyelője, aki a 67 éves Né­gyes! bácsival kötötte a biztosítást. Kisirt szemű, panaszos hangú öreg néni fogad: Négyesiné. — Már nagyon vártam magukat, szinte beteg vagyok, ha ránézek a há­zunkra, odalett az egész tető... Dr. Blancz Jenő előveszi a ceruzát, mérőszerszámát, s gyakorlott mozdu­lattal leméri a házat, majd szép sor­esett az épületben, az ingóságokban. Már vártak bennünket, ami­kor megérkeztünk. Itt volt Vízi Ist­ván, az Állami Biztosító illetékes jába jegyzékbe kerülnek a különbö­ző megállapítások: mi égett be a padlásba, milyen értéket képvisel az 1831-ben épült öreg ház és így to­Négyesi Károlyék megnyugodtak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents