Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

ESZ AKMAGY ARORSZ AG s Áz új útra tért faluban Mucsonyi művelődési mozaik I960 májusában A nagy kék országút Olasz-francia-jugoszláv film A TANAR UR SZEMÜVEGE Emlékező gondolatok ballagáskor hozzáérne a rendbe ler». kott puskához, az előtt« lévő pádból a földre mik egy könyv. Jenősi föl­szisszen és visszarántja« Mi az ott Klárik? — dörren a tanév hangja. — Elégtelent akarsz? Klárik szólni sem mer. csak elvörösödik. Aa osztály fészkelődig egy pillanatra mindenki fel- lelegzik. A leeső könyv széttépte a pattanásig feszült csendet, amit a szabályos padlónyikorgéa csak még inkább fokozott. — Nyugodtan folytassa mindenki tovább a munkáját — szól újra a tanár. Múlik az idő. Jenősi idegesen nézi az óráját Nem tudja elkészíteni a feladatot! összeszorul a torka. Újra megpróbálja, muszáj! Űgvis mindegy! Pár perc múlva Nyúlbőr hátradől a padMft és összehajtja a füzetet. Készen van. — Jenősi emeld fel a kezedet! — csattan a tanár úr nem sok jót ígérő hangja. Jenősiben tetőtől talpig végigfut valami, kegyetlenül, mint az áramütés. Aztán megmerevedik az Ijedtségtől Szinte hipnotizálva nézi az ablaknál villogó szem­üveget. Semmi mentő gondolat nem jut eszébe. — Nem hallod? — Hangzik újra az ablaktóL — Emeld fel a kezedet! — Melyiket? — kérdezi utolsó kapaszkodó­ként. Ez az a bizonyos „szalmaszál". — Amelyikben a papír van! És Jenősinek nincs ereje elejteni a papírt* felemeli a kezét. Fegyverletétel... INNEN MESSZIRŐL úgy látni, hogy nem is olyan vészesen villog az a szemüveg. Jóság is van mögötte. Jóság és szeretet. Csak hosszú időnek kellett eltelni, hogy észrevegyük. Pedig ott vói mindig. Most már tudjuk. Priska TRk loooe a szigoruszemu tanart. Szigorú szem? Innen messziről mintha már nem is lenne olyan szi­gorú, mint akkor... akkor... DOLGOZATÍRÁS számtanból. Egyik „dogi" sem valami leányálom. de ez! Nincs is ráillő ki­fejezés. Már a kezdet is rossz volt. A tanár úr három perccel később jött be. Nem lesz időnk kidolgozni a feladatot! Jó lesz, ha a három példa közül az egyiket meg tudjuk csinálni. Mindenki Izzadtam tollatforgatva görnyed a pad fölé. Föl sem mer tekinteni senki. A feszült csendben csak Szati tanár úr puha lépteit lehet hallani. Csontos, szikár, dörgöhangú ember. A legfélelmetesebb tanár. Soha sem lehet lüdni hová néz villogó szemüvege mögül. Magas termete lehetővé teszi, hogy a hátsó padokban ia mindent tisztán lát­hasson. Szó sem lehet puskázásról. Borzasztó! Most a padok között járkál. Erre tart. Rögtön ide ér. megáll... A dolgozatfüzeten kívül nincs semmi a pádon. A négyzet plusz B négyzet... hű! Újra megállt valahol. Igen. Nyúlbőrt nézi. Nyúl bőrnek könnyű, ő tudja a számtant. Hatul Jenősi izzad. O viszont nem tudja. Igaz. a padban ott lapul a puska, csak veszélyes használni, de ha sikerül... A tanár úr léptei alatt most csikorog a padló, tehat a baloldali ablaknál sétál. Az ablaktól az első pádig. Négy lépés. A negyediknél mindig csikordul egyet a padló. Csak ne menne ilyen borzasztó gyorsan az idő! Meg kell próbálni! Nincs más kiút! Jenősi megvárja, míg újra csi­kordul a padló, mert akkor háttal áll felé a tanár ur. Most! óvatosan nyúl a padba, de még mielőtt BALLAGÁS. Va­rázsa ünnepélyessége van ennek a szónak. Nehéz lenne nyelvünk­ben még egy ilyen sokat jelentő szót találni. Ma­iában f°*Ialja a véget, a kezdetet, a búcsút. as érkezést, a bánatot, az örömet és még ki tudja mi mindent. Megiiletödött diákok búcsúznak i szeretett vagy rettegett tanáriéi, a sok Izgalomra drukkolásra, nevetesre, vidámságra is hallgatag közönyös padoktól, a különös, „iskola levegőjű' termektől, a félelmet, majd boldog feloldódást ki S,l^,C*en8otő,• * diákok a vé*ér* értek egv látszólag nagyon hosszú, valójában nagyon rövic szakasznak. Csak Ilyenkor látni, hogy milyer gyorsan elfutott ez a négy év. amikor egyikük is másikuk is végignéz ünneplőruhás, szokatlanu komoly arcú társán. Hát már tényleg vége lenne* Hiszen nemrégen jöttünk be a gimnázium kapu ján! Milyen félszegen, bátortalanul mentem bt az első C-be! És itt van mellettem az Iván!. vágj Ismertebb nevén Stanecll. akit mindig meg akar itam verni, mert azon az első napon kicsúfolt fél szegségemért és amikor helyet kerestem magam nak, a fogast ajánlotta. Most meg 6 is milyer furcsa, remegős hangon énekli, hogy: Most búcsú zunk és elmegyünk... Tényleg búcsúzunk' Hiszen mindannyian diákok vagyunk még Ugyanazokkal vagyok most is együtt, akikké nemrégiben — négy éve! — ismerkedtem meg. It van Kocka, vagyis Száll Lajos. Szita meg a töb­biek Is mind ugyanazok, mégsem azok. Borot­válkozni is szoktunk már. Nem is vagyunk talár olyan bátortalanok, érthetően mondjuk el. amii akarunk, nem olyan zavartan, mint akkor először Ballagás. Rém estető,, varázsos ízű sző. Piros­betűs ünnep a diákoknak. Vége a sok bolondos diakcemynek, izgalma« óráknak, nem rettegjük nemrégen meg úgy nezeu ki <• hosszan elnyúló falu, mint ahol meg­állt az idő. A fejlődésnek nagyon ke­vés jelével találkoztunk. Egy-kéi földművé sszövetkezeti bolt, néhán\ új lakóház jelezte itt az újat. A falu­hoz tartozó nagyméretű ipartelep — Aiberttelep — szinte teljesen önálli életet élt, kulturális fejlődésben messze maga mögött hagyva a köz­séget. A közelmúlt hónapokban dön­tő fordulat következett be Mucsony életében: termelőszövetkezeti község lett. A mintegy háromezer lakos most már egyetlen nagy családot alkot, közösen tervezget és mind nagyobb érdeklődéssel fordul a művelődés, a kultúra felé. Ebben a frissen bizakodó, új remé­nyektől buzduló községben jártunk a minap és megnéztük, hol tart Mu- csöng a kulturális forradalomban I94t tavaszán, miben nyilvánul meg en­nek a túlnyomó zömmel\kétlakl bá­nyász-paraszt dolgozókból álló köz­ségnek kulturális £lete. Az általános iskolát kerestük fel először. Impozáns, emeletes épület, külsőleg bizony már tatarozásra szo­rul A nyáron meg is kapja szép. új külsejét. Az iskola udvarán, a folyo­sókon, a tantermekben meglepő a rend, a tisztaság. Méltán büszkélked­het Árvay Sándor igazgató: a régen három, most tiz tanerős iskola né­hány évvel ezelőtt még az utolsók között kullogott .tanulmányi és tisz­tasági tekintetben az edelényi járás iskolái között. Most tisztaságban és szépségben a második helyen állnak, tanulmányi eredmények tekintetében pedig az első öt között vannak a já­rásban. A gyerekek jólneveltek, tisztelet- tudók. Az utcán, iskolaudvaron ille­delmesen köszöntik a látogatóiét. Szépen ápolt az iskola udvara is. A szülők 40 szekér salakot hoztak tár­sadalmi munkában az iskola csinosí­tására. Általában — az iskola meg­segítése tekintetében — igen jól mű­ködik a szülői munkaközösség, sokat segít a pártszervezet és — lehetősé­gein belül — o községi tanács. Az iskola felszerelése falusi vi­szonylatban nagyon szép Cyönyörű, egyforma padok, sok szemléltető esz­köz. kép, keskenyfilmvetitőgép gaz- cagitja a leltárt. Az egyik nagyobb tanteremből alakították at tornater­müket, , amelyben olyan tornaeszkö- zök, felszerelések láthatók, hogy bár­mely középiskola is megirigyelhetné. Látogatásunkkor viszonylag enyhe tavaszi idő volt, a III. osztály tanulói — egy fiatal tanítónő vezetésével — az udvaron végezték az ügyességi tornagyakorlatokat. • Kétszázharminc tanulója van a mucsonyi iskolának. Alberttelepen külön általános iskola működik. Működik az iskolában egy irodal­mi szakkör és egy sportkor. Két ne­velő is szülési szabadságon van. így más szakkörök működtetése ez idő szerint nem megy. Stagnál emiatt a népitánc szakkörnek a munkája és átmenetileg — nagyrészt anyagi okok miatt — szünetel az egyébként igen közkedvelt kémiai szakkör. Harmino tanuló vett riszt a vöröskeresztet tanfolyamon, amit az egyik pedagó­gus tartott. (A háromezer lakosú köz­ségnek és az ezer lakosú Alberttelcp- nek jelenleg nincs orvosa! Rudolf- telepről jár le időnként orvos.) Két színdarabot is bemutattak eb­ben a tanévben a mucsonyi iskolá­sok. „Az égigérő fa" előadását Arvay Sándor igazgató, a „Légy jó mind­halálig” előadását pedig Várady Fe­renc pedagógus rendezte. Mindkét előadást többször megismételték a községi művelődési otthonban, igen nagy sikerrel. A bevételt nyári tábo­rozásra fordítják. Jó társadalmi munkát is végeznek a mucsonyi iskolások. Éppen ottlé­tünkkor kaptak 1300 forintot a MÉH- töl két autórakomány hulladékért. Még az udvaron láttunk legalább egy teherautó rakományra való vashulla­dékot, szépen rendbe rakva. Korábbi begyűjtésükből még volt 700 forint­juk. így most 2000 forinttal gazdál­kodnak. Ebből az összegből kirándu­lás, a legjobb munkát végző úttörők ünnepélyes megvendégelése lesz. A hulladékgyűjtés mellett más társa­dalmi munkát is végeznek az úttö­rők: ezernél több facsemetét ültetnek el a község főútvonalának két olda­lán. • A pedagógusok iskolán belül vég­zett jó múnkáját bizonyítja az iskola jó tanulmányi eredménye, illetve já­rási szinten való dicséretes helyezé­se. Az iskolán kívül rendszeresen vé­geznek családlátogatásokat és most, hogy Mucsony termelőszövetkezeti község lett, abban is jelentős részük van. Természetesen, intenziven részt vesznek a község iskolánkivüli mű­velődési életében is. Árvay Sándor igazgató volt ivekig a községi műve­lődési otthon igazgatója, most B. Tóth illés iskolaigazgató-helyettes látja el a művelődési otthon igazgatói teen­dőit. Gyakran tart ismeretterjesztő előadásokat az alberttelepi bányász művelődési otthonban is. Várady Fe­renc pedagógus egyben a községi népkönyvtárnak a vezetője. Az iskola és a szülői ház között megvan a megfelelő kapcsolat. De még jobb lehetne, ha a szülők jobban ellenőriznék gyermekeik otthoni fel­készülését. Nem ritkaság még Mu- csonyban. hogy egy-egy általános is­kolai tanuló kettős nevelésben része­sül. Az iskolában kapott materialista szellemű nemléttel nem állnak min­dig összhangban az otthoni szokások, régi kötöttségek. Bár viszonylag las­san. de ezen a téren is van jókora fejlődés és most. hogy a község egy­ségesen termelőszövetkezeti község lelt. minden bizonnyal nagyarányú fejlődés várható ebben a tekintetben is. Ezen munkálkodni a pedagógusok­nak, a szülőknek, a pártszervezetnek, s az összes tömegmozgalmi és társa­dalmi szerveknek közös feladata. • Impozáns épület a községi művelő- , dési otthon. Az elmúlt év augusztu­sában adták át rendeltetésének. Rész­ben állami hozzájárulásból, részben a községfejlesztési alapból és nagyon sok társadalmi munkából épült, mintegy egymillió forintos összkölt­séggel. Tetején televíziós antenna jel­zi. hogy Mucsonyba is eljutott a leg­korszerűbb híradástechnika és a tele­víziós szoba látogatottsága arra mu­tat, hogy a mucsonyiak nemcsak egy- egy nevezetes futballmeccsre, hanem a jó színházi előadásokra <s kiván­csiak. Kétszázötven-háromszáz férő­helyes, színpaddal és öltözőkkel fel­szerelt nagyteremből, KlSZ-helyiség- böl, bányászklubból, könyvtár- és olvasóteremből áll a művelődési ott­hon. Itt nyert elhelyezést a pártszer­vezet irodája is. A művelődési otthonban az élet még nem pezseg úgy, mint kellene. Hiányos is még a szép épület felsze­relése. Most várják a berendezéseket, bútorokat. így még a bányászklub­ban sincsen élet. nincs még, ami oda- vonzaná az embereket és sok bá­nyász vonz a már évek óta műkö­dő alberttelepi bányászklub is. A KISZ-fiatalok gyakran összejönnek, tervezgetnek. Nézik a televíziót, vagy más módon keresnek szórakozást. Az 1500 kötetes könyvtár manapság már kevésnek bizonyul. Ebben az évben a községi tanács nagyobb beruházással fogja a könyvtárt továbbfejleszteni. A könyveket elsősorban az iskolások és fiatalok viszik és jóllehet, az álta­luk kikölcsönzött könyveket otthon az egész család elolvassa, jó lenne, ha nagyobb számban jönnének felnőttek is és egy kicsit mozgalmasabb élet lenne az olvasóteremben. Működik a művelődési házban egy kis irodalmi szakkör, amely a ma­gyar és szovjet írók és irodalom leg­jobbjainak ismertetését tűzte ki cé­lul. B. Tóth Illés kultúrotthon-igaz- gató pedagógus vezeti ezt a szakkört, annak foglalkozásait, amelyeken ál­talában 25—30 fiatal szokott össze­jönni. Remélhetőleg a közeljövőben mód nyílik mind a foglalkozások, ,mind pedig a látogatók számának a növelésére. • Az ifjúsági népitánccsoport tavaly a Ságvári kulturális seregszemlén igen jól szerepelt. Most készülnek a felszabadulási kulturális szemle be­mutatóira. Gyengén megy, sajnos, a tudomá­nyos ismeretterjesztő munka. Pedig tzükség lenne rá. Űj élettel, új tér- nelési módokkal ismerkednek most i mucsonyiak. Sokat segíthetne ebben i tudományos ismeretterjesztés. Ste- 'án György elvtárssal, a termelőszö­vetkezet és-egyben most már az egész cözség párttitkáráml is beszélget­ünk erről a kérdésről. Sorolta ter­veiket, gondjaikat. Büszkén újságol- a az eredményeket. Elmondta, hogy i termelőszövetkezet mennyi ipari i&vényt akar termeszteni, milyen gé- vesitést szeretnének, milyen problé- náik vannak az állatállomány elhe- yezésével és hogy probléma van még \z emberek leikével is. Vivődik még i nép minden tekintetben. Már rálé- vett az új. helyes útra. bizakodva, •eményteljesen. de a lelkekben még lyoma van a vívódásnak, még ezer- tyi szál köt a múlthoz, a régi szoká- okhoz. hagyományokhoz. Ezeket a zálakat elszakítani, a falu lakossá­lát választásának helyességéről meg- lyőzni — a művelődés sajátos eszkö- :eivel is segíteni kellene. Elsősorban i jó ismeretterjesztő munkával, de a nüvészét eszközeivel is. A községnek van egy keskenyfil- nes mozija. Tervezik, — mivel ez a nozi már nem bírja az érdeklődést cielégiteni —, hogy a művelődési ott- ionban normálfilmes mozit létesíte­tek. Van hát igény a kultúrára, a nü vetődésre és lesz is rá mód. Bőr­eivel beszélgettünk Mucsonyban, egy folt az alaphang: most, hogy tsz- :özség lettünk, minden másképpen og menni. És hogy másképpen men­en, megvan rá a lehetőség: az új éle- et biztosítja a termelőszövetkezet, a ‘.ulturális felemelkedésnek pedig már negvan a nagyszerű bázisa, a műve- ödési otthon, amit — éppen az új létforma adta lehetőségekkel — élő ártalommal töltődnek meg. • A muctonyiakat régebbe négy %ki- sit maradiaknak emlegették. Nem iirsztik. hogy ma bárki is akadvia, ki ezzel vádolhatná a községet. Nem- sak a modern eszpresszó, az elegáns iatalok. a háromszögbe kötött, ke- esztcsikos nyakkendők szólnak a változás mellett, hanem az egész falu gondolkodásának, életmódjának vál- ozása is. Nem számottevő, de jel- emző jelenség, hogy amikor a közel- núltban a tánctanitók munkaközös- ége a megyei tanács művelődésügyi sztályával egyetértésben, társastánc- anfolyamot szervezett a községben, 25 fiatal jelentkezett. Látogatásunk- :or három csoportban folyt a tanc- anilás, korosztályok szerint, az 'fs-' :olaigazgató részvétele és az esti cso­ntnál a mamák ..felügyelete” mel- ett. Még csak harmadik foglalko- ás volt, de már látszott a fiatalokon, 1 ogy a tanítást végző Guttmann- iázaspár nagyon jó pedagógiai ér­ékkel és eszközökkel foglalkozik a iatalokkal. A fiatalok öltözködése, nagatartása. a városi társusösszejö- feteleken is például szolgálhatna, ftár a társastánc egyes alapvető tud- iivalóit is ismerik és ha még kicsit elszegen is mozogtak a művelődési tthon nagytermében, a tanfolyam végeztével bizonyára jólnevelt, jó áncosok lesznek. • Vivődik még a nép Mucsonyban - mondták többen is. Vívódik az új let, de a vívódás mögött ott feszül remény, a bizalom. A hosszan el- yúló faluval párhuzamosan, alig ár kilométerre, csillognak az impo- ans iparváros, Kazincbarcika hosszú ampasorai. Párhuzamosan fekszik az 1 i szocialista gyárváros és az új útra épeit falu. És a jövőben párhuzamo- an együtt is fognak haladni. Benedek Mikló« A nagy kék országút a beláthatat­lan tenger, illetve annak egy darab­kaja. a csodálatosan kékvizű Adriai tengerbői; amelynek apró szigetein halászok élnek, küzdenek az élettel az elnyomó hatóságokkal, a kiszipo^ lyozo kereskedővel, sőt még egymás­sal is a jobb. de legalább kielégilö megélhetésért. Az ezen a nagy kék országúton járó adriai halászok éle­tébe pillantunk be a három nemzet — olasz, francia, jugoszláv — filmal­kotóinak koprodukciójában készült színes, szélesvásznú filmen keresztül. Nyugati filmművészek ritkán alkot­tak még ennyire művészi és ennyire hiteles filmet saját társadalmukról. Milyen bonyolult is a halászok élete — bár egyszerűnek látszik. Nap mint nap meg kell küzdeniük a kegyetlen tengerrel a zsákmányért. Állandó ret­tegésben élnek, részben a halászatot ellenőrző hatóságtól, részben pedig attól, hogy a szívtelen kereskedő, aki­nek kényére-kedvére ki vannak szol­gáltatva. milyen áron hajlandó gyor- sanromló áruikat átvenni. De meg kell küzdeniök egymással is. mert van. aki nem akar a kereskedő ki­szolgáltatottja lenni, és — bár a tör­vények tiltják —. robbantással halá­szik. hogy a kereskedő jobb vétel­kedvét magának mindenkorra bizto­sítsa. de egyben kivívja ezzel halász- társainak már-már. gyűlöletig menő ellenszenvét, a hatóság állandó üldö­zését. Ennék a halásznak. Squarcio-nak elete és tragikus halála áll a filmtör­ténet tengelyében. Squarcio és népes családja kemény munkával keresi meg kenyerét, fiaival együtt nap mint nap farkasszemet néz a halállal, míg egy napon bekövetkezik a ka­tasztrófa: egy elhibázott ütés a rob­bantóanyagra és a csónak már halász nélkül tér haza. A film alkotói remek vonalvezetés­sel. fokról fokra mélyítették el a drá­mát. Már megragadóak az első ké­pek: az azúrkék tenger hullámain ringatózó bárkák, a halász lányénak és a közeli kőbánya munkavezetőjé­nek szerelmi jelenetei. Feltétlen ér­deme a film alkotógárdájának, hogy a történet sodra egy pillanatra sem lankad a legliraibb jeleneteknél sem, mindvégig feszült, hiteles és mélysé­gesen emberi. Külön érdeme a filmnek a nagy társadalmi igazságok bátor kimondá­sa és azoknak igen magas művészi fokú ábrázolása. Kapitalista ország­ban játszódik a filmtörténet. Alkotói is a kapitalista ország filmvállalko­zóinak alkalmazottai, de művészetük messze túlszárnyal a tőkés filmvállal­kozók gondolkodásmódján. Mi a film mondanivalója tulajdonképpen? — A halászok, a kisemberek külön-külön nem boldogulhatnak. Kereskedőnek, hatóságnak, sokminden egyéb kiszi­polyozásnak vannak kitéve. Egyetlen út segíthet: ha a halászok összefog­nak. szövetkezetbe tömörülnek s így módjuk lesz megfelelő hűtőgépeket és egyebeket beszerezni, amellyel vé­dekezni tudnak a kereskedői uzsora ellen. De kimondja a film azt az igaz­ságot is. hogy a közösségtől elszaka­dó, külön utakon járó ember — meg ha a legjobb szándék: családja Jobb boldogításának szándéka vezeti is — nem boldogulhat, mint ahogy nem boldogulhatott a filmbeli Squarcio sem. A nagyszerű mindanivalőt Igen magas művészi eszközökkel fejezték ki az alkotók. Ez a film az olasz- francia neorealizmus legjobb hagyo­mányainak folytatója, örvendetes megújhodást jelent az utóbbi évek neorealista filmtermésének már-már önmagába fulladó, sok esetben oppor­tune termés-tengerében. Méltán nyerte el ez a film az 1958-as Karlovy Vary-i filmfesztiválon a rendezés di- jat. A fiatal Gillo Pontecorvo rend«»- ző ezzel a filmjével bizonyságot tett emberismeretéről, nagyszerű művé­szi felkészültségéről és nem utolsó sorban helyes világszemléletéről. Dl- csérőleg kell szólnunk Mario Montu- őri operatőr nagyszerűen knmponilt kepeiről, aki a színes film és a szó. lesvészon lehetőségeit jól kihasznál­va, szinte minden egyes képével azt a látszatot keltette a nézőben, mintha csodás festménysorozatot látna. A film főbb szerepeiben nagyszerű színészekkel találkoztunk. Elsőnél, kell említenünk Yves Montand na­gyon emberi, hileles halászát, a fele­séget alakító Altda Valiit, a lányát játszó Federica RanchUt, a nagyob­bik fiút játszó Mario Girotti-t és ■ kis. I—5 éve» forma gyermekszerep­lőt. a felejthetetlenül bájos Ronaldi- no-L A nagy kék omágút-nak minden bizonnyal nagy sikere lesz. Feltétle­nül meg is érdemli. fbm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents