Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

SSZAKMAGTARORSZAG 5 A KÉTARCÚ IRQ Emlékezés Flaubert-ra Nyolcvan esztendeje JJJJJ Flaubert, a nagy francia Író, s négy évtizedes írói pályája összes termé­seként örökségül hagyott négy re­gényt (közöttük elsősorban a Bova- rynét, amelyet mindenki ismer és nagyratart. noha szerzője korántsem volt vele elégedett), három novellát s egy Faust-vágású drámai költe­ményt (prózába?!), a Szent Antal megkísérlését, amelyet fő művének szánt, kétszer is átdolgozott, de vég­leges formájában is fárasztó, s nem olvassa senki. Mindezekhez járul még pár kötetnyi igen érdekes leve­lezés. De Flaubert e kis terjedelmű élet­művel is jelentős helyet biztosított magának a világirodalomban, s egyúttal kiapadhatatlan témát adott a kritikusoknak, akik nyolcvan éve próbálnak válaszolni ama kérdője­lekre, amelyek az író egyéniségéből, s müveiből fölmeredeznek, s akik folyton hangsúlyozzék, hogy Flaubert Janus-arcú író. még az se világos, vajon a romantika, vagy a realizmus feliratú fiókba lehet inkább elrak­tározni. N06. nem lehet vitás, hogy Flau­bert elsősorban az egyéni és társa­dalmi valóság élesszemű megfigye­lője, s azt az utat járta, amelyet Stendhal és Balzac tapostak előtte, s Zola, meg Maupassant követtek az ó nyomában. Müvei a francia realiz­mus sodrát vitték előre, s a XIX. század második fele tudományos és filozófiai atmoszférájának a jellegét viselik magukon. A természettudo­mányok iskolájában megélesedett analitikus boncoló elme könyörte­len igazságszomjjal, a megfigyelés és kísérletezés lassú, de biztos módsze­rével vág neki a valóság feltárásá­nak. Ez a kor a nagy pozitivista adatgyűjtések, a Taine-féle „kis jel­lemző tények” imádatának, a valóság heves és programszerű tiszteletének ideje. Az írótól is elvárják, hogy tu­dományos gonddal mérjen föl egy- egy kellően leszűkített, s így jól át­tekinthető területet, de azt aztán pontosan ábrázolja. Elvárják tőle, hogy a tudós munkáját kapcsolja össze a művészével: éles megfigyelő, boncolgató eszének a fantázia csak szolgálóleánya legyen. (Ez az értelme Flaubertnál is a Megkísérlésben a Sphynx és Chimaera, a ráció és a fantázia jelképes párbeszédének.) így aztán az írók is „cédulázni" kez­denek. tényeket, adatokat gyűjtenek, mert a sok jó megfigyelés és adat apró mozaikszemekből épülhet csak föl — meggyőződésük szerint — az élet igazi ábrázolása. Flaubert is így gyűjtögeti minden egyes müvéhez az élményeket és adatokat nagy szorga­lommal éveken keresztül. Nemcsak nagy író ö. hanem nagy olvasó is, aki kötetek százaiból gyűjti a dokumen­tumokat. regényei nyersanyagát. A kispolgári lapos és horizontnélküli sorsba beleszorult, s vágyait felelőt­lenül szabadjára engedő Bovaryr.é ábrázolásához ezer személyes élmé­nye, közvetlen megfigyelése van, s büszke rá, hogy a regény egy-egy részletét valósággal az életből foto- grafáita le. Híres történeti regényé­hez, a Salammboho/. pedjg évekig búvárolja a szakirodalmat: történel­met és archeológiát, majd el is uta­zik helyszíni szemlére Tuniszba, hogy a kétezer éves karthágói életet is a lehető leghűbben rekonstruálja. S mikor ez o tudós kész, következik a formábaöntés ne­héz és aprólékos munkája. Flaubert- ra erőteljes hatással van mindaz, amit a l’art pour Tart veszélyes el­vének hívei (pl. Th. Gautier) hirdet­tek a forma, a műgond rendkívüli fontosságáról. Csakhogy Flaubert ki­húzza e tanítás méregfogát: fontos­nak tartja a hogyant, de nem veszi semmibe a mit se. Az élet lehető leg­hűbb ábrázolását köti össze a lehető legtökéletesebb formával. Flaubert- ban honfitársai a kristálytiszta, klasszikus tökéletességű francia pró­za mesterét tisztelik. Híres arról, hogy napokig próbálgatta egy-egv ta­láló jelző hatásait, törte a fejét a legodalllöbb egyetlen lehetséges szón. amely a gondolatot a legjobban ér­vényre tudja juttatni. Nemcsak a papír számára írt: mondatait fenn­hangon is kipróbálta, hogy zenéjük kellemes-e a fülnek. A tökéletesség volt a bálványa ... (Mondani se kell, hogy az alkotás e módjához nem­csak művészi meggyőződés szüksé­ges. hanem nélkülözhetetlen anyagi bázis is. amely lehetővé teszi, hogy a művész hat-nyolc évig írjon egyet­lenegy művet. A mi újságírói ke­nyérkereső munkára befogott Jóka­ink vagy Mikszáthunk effajta eljá­rást nem engedhetett volna meg ma­gának. Flaubert szerencsére örökölt egy kis birtokot Rouen mellett, s ez anyagilag függetlenné tette.) íme, ilyen ennek a Janus-arcú író­nak a realista arca. De van neki egy másik is. A valóság e szenvedélyes ábrázolója frenetikusán gyűlöli azt a valóságot, amely őt körülveszi. Fi­zikailag szenved tőle, s elvágyik be­lőle. Ez az érzés még gyermekkorá­ban kezdett h«— kialakulni, ami­kor a Rouen-I kórház szürke falai közül, az emberi nyomor e fészké­ből. ahol apja főorvos volt, fényre és levegőre vágyott, s ez az érzés szinte észrevétlenül nőtt át később lobogó gyűlöletté a környező szürke és kilátástalan polgári világ iránt, amely fojtogatóan vette körül lapos unalmával. Mint valami szenvedé­lyes entomológus tűzdelte gombostű ból, vajon a francia kispolgár a ma­ga lapos, egyszerűsítő módján ho­gyan „vulgarizálja”, milyen torzítá­sokkal érti félre a tudományos téte­leket. a tudós szerzők intencióit. 8 milyen ferde következtetéseket von le belőlük. Flaubert ezt a nagy ne­gatív élményét is feldolgozta egy be­fejezetlen regényében, a Bouvard és Pécuchet-ben. de még e regénynél is találóbban, igazi swifti gúnnyal, vá­lasztóvizes. maró szatírával testesíti meg a féltanult, tartalmatlan, tapin­tatlan, de öntelt és könyöklő kispol­gárt a Madame Bovary hősének, M. Homais-nak, a kisvárosi patikusnak az alakjában. A kor utóvégre megérti, hogy ez az író az ő szürke világának a hitelét akarja lerontani, s III. Napóleon ügyészsége vádat emel ellene a szíve vérével írt, évek munkájával elké­szült Bovaryné miatt. Még szerencse, hogy a maradisággal vívott e küzde­lemből Flaubert került ki győztesen: felmentették, s írói hírnevének még használt is a lárma, amelyet első műve körül a „kis Napóleon” ható­ságai fölvertek. Nem csoda, ha e körülmények kö­zül Flaubert szeretne kitörni, heves nosztalgia fűti, lázad és menekül ál­mai világába: távoli kultúrák han­gulatába. messze, mesés tájakra vá­gyik. s időről-időre csakugyan ten­gerre száll, mint kóbor normann ősei. ellátogat idegen földekre, végigjárja Kis-Azsiát. Egyiptomot. Tuniszt, s irodalmi műveiben is megvan az a váltógazdaffság. hogv minden realis­ta regényét nvomonköveti elvágyó­dásának egy-ecv elemi kitörése: a Bovarynéra Salammbo következik, az Érzelmek iskolájára a Szent Antal megkísérlése, s az Egyszerű lélek cí­mű novellája együtt jelenik meg az egzotikus iellegű Irgalmas szent Ju­liánnal és Heródiássál. Flaubert látszólagos ségének azonban mégiscsak egy az alapja: a környező világ utálata. At­tól pedig az álmok sem mentik meg. Flaubert nem kiegyensúlyozott, elé­gedett ember, épp az ellenkezője: szkeptikus és kiábrándult, aki az éle­tet hiábavalónak tartja. Szépek cső' az álmok, de mert megvalósítani nem lehet őket. csupán veszedelmes eszközök arra. hogy gazdájukat úgy tönkretegyék, mint Bovarynét. így válik Flaubert-nak. a nagy epikus­nak minden írása egv-egy nagy lírai vallomássá, a korából. III. Napóleon maradi világából kiábrándult ember­nek egy-egy kétségbeesett kiáltásá­vá. Érdekes ötvözet minden műve: a valóság e tudatos igényű ábrázolója, aki pontos kömyezetrajzot ad Yon- vielle-ról csakúgy, mint Karthágóról. Ez azonban egyáltalán nem baj, így válik igazi realistává: nemcsak koráról, hanem saját magáról is ..jel lemző tényeket”, nagyszerű ember dokumentumokat szolgáltat, de his; éppen ezért nagy író. ezért emléke zünk meg róla most. halála 80. év fordulóján, s ezért van biztos hely« a jövőben is a világirodalom na© klasszikusai között. Bánk László re a kisoolgári ostobaságokat, s a maea nemében páratlan gyűjteményt állított össze belőlük, amolvan Kis­polgári Butaságok Tárát. Mindig el­mondják róla. hogy kaíán buzealcm- mal elolvasott valami kétezer kötetnyi könyvet, sok tudományos sznkmun- klasszikusai között, kát is, abból a maliciózus szempont­Búcsú a% iskolától Ünnepelnek az iskolák. Tanárok, diákok együtt. Mert együtt értek a végére valami örökemlékünek, fe­ledhetetlennek. Izgalom, bánat, vi­dámság sűrűsödött össze az elmúlt négy évbe, amelynek végén a bal­lagás virágaiból fonnak koszorút a diákok: Köszönet nektek nevelők! Köszönet a négy év alatt kapott tu­dásért. türelemért, a gondoskodó szerétéiért, a helyes utat mutató fenyítésért, és köszönet, hála azért az új ráncért a homlokon, amit ta­lán a mi négy évünk vésett oda. A nevelők arcáról elsimul a szi­gorúság. Ünnepelnek. Mennyit vál­toztak a sötétruhás diákok! Nekik nagyon jelentős volt ez a négy év. Mennyi óvatosságot, tapintatot kö­vetelt érzékeny, kamasz lelkűk! Vigyázni kellett rájuk. Szigorúan, vagy kedveskedve, de vigyázni kel­lett. Es megismertetni mindennel őket. aminek hasznát veszik majd az elkövetkező években. Négy év nem nagy idő, mégis az elsőéves félénk kisdiákok felnőtt emberekké értek. A diákok búcsúznak az iskolától. Furcsa megilletödöttnek látni a sok mókához, vidámsághoz szokott ta­nulókat. De érthető. Megszerették a nevelőket, az iskola padjait, a feke­te táblát. Ilyenkor érzik csak, hogy mindez milyen közel is áll hozzá­juk. Búcsúznak. Befejezték közép­iskolai tanulmányaikat. Az öröm mellett azonban egy kis szorongást, félelmet is éreznek az érettségi után kővetkező világtól. Az iskola megszokott környezete után új kör­nyezetbe, új világba kerülnek majd. Várják őket a munkahelyek, egyetemek, ahol számot kell adniok a négy év munkájáról. Ebbe az új világba vezető lépcsőnek az utolsó fokára értek most a diákok, és meg­köszönik virággal, szeretettel, há­lával azoknak, akik idáig vezették őket. (p. t.) Meghalt Novák Sándor Sárospatakon Hosszú betegeskedés után, 83 éves] korában meghalt Novák Sándor, az; öreg kollégium egykori tanára és! igazgatója. Vele a régi. híres pataki professzo­rok egyik kiemelkedő alakja szállt sírba. Négy évtizeden át tanított a nagymúltú iskolában, majd szolgála­tának utolsó éveiben mint igazgató munkálkodott a kollégium felvirá­goztatásán. Eredményekben gazdag nevelői munkássága alatt sokezer if­jút tanított meg a magyar irodalom, a magyar nép és a magyar haza sze- retetére. Nemes érzelmekkel átfűtött előadásainak és irodalomóráinak ha­tására sok-sok diák kapott Ösztönzést tiszta szándékú, szép emberi cseleke­detekre. Mert Novák Sándor az isko­la falain túl valóban az életre ne­velte tanítványait Tanári munkássága mellett jelen­tős irodalmi tevékenységet is fej­tett ki. Nagyon sok tanulmánya, tu­dományos és szépirodalmi műve je­lent meg. Irodalmi körökben különö­sen a „Holdas úton” és a „Két hal­dokló gladiátor” című verseskötetei tették ismertté a nevét. Szinte a ha­lála napjáig dolgozott, újabb és újabb drámákat, verseket, filozófiai tanulmányokat írt, így a kiadott mü­vein kívül sok-sok kézirat is maradt utána. Sárospatak lakosainak, közöttük sok-sok öreg pataki diáknak őszinte, mély részvéte kísérte utolsó útjára Novák Sándort. Sírjánál a régi és a jelenlegi pataki diákok búcsúzóul el­énekelték az elhunyt nagy professzor országszerte ismert, híres szerzemé­nyét: .,Nagymajtényi síkon, letörött a zászló.. Az idén kétezerhétszáz diósgyőri kohász részesül kedvezményes üdülésben Az idén a tavalyinál félezerrel több diósgyőri kohásznak biztosíta­nak kedvezményes üdülési lehetősé­get. így a gyáir siófoki, mezőkövesdi, 'miskolc-tapolcai és hajdúszoboszlói üdülőiben 2700 dolgozó tölthet majd két hetet. A dolgozók kívánságának megfelelően a szakszervezet Siófo­kon és Mezőkövesden megszervezte a családos üdültetést is. 250 munká­ban élenjáró dolgozó részére teljesen ingyenes nyaralást biztosítanak. Ezenkívül csaknem száz diósgyőri kohászt külföldi üdülésben részesi­A gyár munkásellátási szerve gon­doskodott a gyermekek vidám nya­ralásáról is. Kácson, Fonyódligeten és Sátoraljaújhelyen több mint 1800 kohátzgyermek üdültetésére rendez­kedtek be. A gyár üdülőinek karbahelyezésé- re, a felszerelés pótlására mintegy 700 ezer forintot fordítottak. • Milanóban nemzetközi képzőművé­szeti kiállítást rendeztek, amelynek témája „A nő korunk művészetében.’’ A kiállításon számos ország 112 fes- lőművésznöje állította ki müveit. A kiállítás katalógusában minden egyes festőművésznő alkotásait egy neves iró ismerteti. kKMta«» Rádióműsor május 9-től május 15-ig hangverseny. 9.00: Rlportmüsor. 0.15: Al- * 9 zenes, képes melléklet. A keretjátékot lons B»“ervt5yUi“s;Jaisfi%fí’VBSS' köaromUkőaik « T.bányi-eSJÜlte.. 19.«: könyve" elöli. Szuhey Havas Ervin elő- bákkal a rovarok ellen. Előadás. 22.90: JSSí?*"lDSini5í£ SSHS-á!.^Äi^WSbSÄ T": ÄSOR “ ÄSSTSuw » Ä MS JS8S S/Ívesen hallgattuk... ^han^ott müso- (ója> 3^,5. Mai szemmel... Komm. •*. egyetem. A világirodalom története. Bal- . .... „ l0. Petőfl-rádló: 14.15: Operakalauz. 15.91: rainkból. 1. Szemelvények Saljapin ön- M2J; Hires prlmások lemezeiből, 23.00: zjic világa. Előadó: Mihályi Gábor. 18.45: Kossuth-rádló. tM.J6 reggelt! b.io. roM,amBt0rtnt öt perce. 15.30: Fúvósátlra­eletrajzaból. 2. Mark Twain kalandjal. 3. Kamarazene. 23.30: Operettrészletek. 0.10: ifjúsági Rádió. 19.05: íooo szó angolul. Régi magyM WrttWkböi. 8.^. Vidám lok ,5 40. Fürkísz Adám. az évszázadok Két keringő. 12.10. Kovács Imre népi Tänczene. 19.15: a vád Vox Humana énekkar hang- ’ . 5*8<r$th vändora Lincoln Abrahémnál. 16.23: Nép­zenekara Játszik, Gcncsy Sári éneke. .... ... ..... versenye a stúdióban. 10.35: Coates: Lon- szólók. 9.35. Román fut oszene. 9.50. Tóth daipárosok. népdalok. 16.43: Emlékezés 12.50: Nagy.László és Sípos Gyula versel. Petőfl-rádió: 14.15: Fúvós láncok. 14.4s: «ion-szvit 20 00* Vlrdsénekek 20 20’ Cor- Árpád verseiből. Gyermekradló. 10.10. világi áró virtuózokra. 17.30: Hanglemez- 13.00: Operettmuzsika szovjet szerzők mu- Corneille mester titka. Daudet elbeszc- de„. ifjúsági nyitány. 20.40: Falurádió. Színes népi muzsika. 1100:Rádlóegycicm. Ryű^ök hÚ5Z perce. 17.50: Érzelmek és Yf1»01- ‘3 45: Válaszolunk hallgatóinknak, lése. 15.00: Angol kórusok. 15.20: Szóra- 8103; A koldusopera. Részletek Ben Zcndörténetl tagozat. 12.10.2 világnézet. Horváth Zslgmond irodalmi 14.00: HeU zenés kalendárium. 15.10: Ka- koztató zene. lo.40: Gát József Couperin- Brecht és Kurt Weill zenés Játékából. toedszOnetben. 13.00. Ga^aszemmel a jegyzete. 18.00: Tostl-dalok. 18.15: Porgy Anna dalok. 15.30: Szív kUldl szívnek, szí- müveket cembalózlk. 16.10: Szép Ilonka, összeállította: Albert István. 22.20: Hold- ^ ®a Yv 11“Kf í a ^ és Bess. Részletek Gershwin operájából, vesen. 16.00: Titkos küldetés Ifjusá* Vörösmarty Mihály verse. 18.20: Zenés íény... Könnyűzene. áriak és keitÖ3ök l3.50. Táncolok. 14.13. „4i: Az életszínvonal alakulása a mai rádiójáték. 17.15: Ötórai tea. 17.43: Ifjúsági ajandékmusor. 17.10: Emlékezés Csajkov- Gyermekrédló. 14.35: Napirenden ... 14.40. világban. 19 05: Tánczene. 19.40- Falurádió, őrjárat. 18.00: Mézeskalács. Részletek szkijra. Pernye András előadást. 17.50: mAjiir v> Kórusok. 15.10: Rolf Kuhl: Vonós szvit Prágal tavasz, i960. Közvetítés a Szirmai—Ernőd daljátékából. 18.30: . . . es időszerű nemzetközi kérdések. 18.00: Kom- CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 12. ,5 39. ifjQS*gi Rádió. 16.15: Két szál smetana-teremból. 21.05—21.13: Patakpar­elhallgattak a fegyverek... Dokumen- Jós Péter (hegedű) hangversenye a stu- Kossuth-rádló! 6.20: Hol töltsük a hét pünkösdrózsa. Magyar népdalok Adám ,on. Verses összeállítás. 22.00: Burat Dezső tum-musor a Győzelem Napja 15. évfor- dióban. 18.30: Radlóegyetem. Afrika gazda- véRét? 8,10: Vidéki népi zenekarok és Jtno feldolgozásában. 17.15. Szív küldi.. . nppl zenekara látszik. 22.20: Franck: duióján. 19.00: Népek dala!. 19.20: Haydn: sági élete. 19.05 Népdalfeldolgozások, kórusok műsorából. 8,13: Édes anvanvel- 17.50: Rádlolskola. Fizika. A ho, mint f_mou zongoraötös. D-dur (óra) szimfónia. No. 101. 19.50: Jó 19.23: Debussy: Kis szvit. 19.40: Helyünk vUnk szerkeszti- Lőrinczc Laios. 9.00: Irodalom. Arany János 8 éjszakát, gyerekek! 20.30: Egy dal - egy a világban. Paél Ferenc előadása. 19.55: N.ró vaavunk az erdőben Iftúsásl balladái. 18.33: Horváth Jenő zongorázik. VASÁRNAP, MÁJUS 15. emlék. Csapó György összeállítása. 21.10: Operettrészletek. 20.40: Falurádió. 21.03: rádiójáték; 9.42: Horváth Tivadar énekel, 18 43: Látogatás az Állami Népi EgyUt- Kossuth-rádló: 6.00: Kellemes vasár- Hazat körkép. Vásárhelyi hétköznapok. Barka-tarka... Könnyűzene apró meg- Emil Stern zenekara játszik. 10.10: Rádió- tesnél. Klsspista István zenés összeálll- napot! 7.15: Egy falu — egy nóta. 7.30: 21.30: Könnyű magyar muzsika. 22.13: Jegyzésekkel. 22.10: Schumann: a-moll egyetem. A világirodalom története. Bal- '*.15: Gyári sriréna. A Rádió Ipari falusl életképek. 8.10: Könnyűzene. 8.35: Nyilvános hangverseny a stúdióban. Leslie szonáta. Op. 105. 22.25: Tavasz a Mécsé- zac világa. Előadó: Mihályi Gábor. 10.40: rovata Jelenti. 19.30: Kathleen Ferner Edcs anyanyelvűnk. 9.00: Zenei fejtörő 8,ua'°sss .ssi'n.ssrKÄ'g’Ä SEöiiHF« as‘»ÄÄ» m"ró nTp'„ A K^rov ,rovl« M e. KOMUib-rMlő, 9.20: Orvos, uniroob. &Ü” Slmio“k£^‘ropeblr'n.if liÄ.?#““ ÜSkí SS?15?"™ A-'-Vr—KöbJy"in™rd;,o?SÄ6*i01".umm'Ä “Ä «Í.ESÍÍ SivS KoLÍS »«> ««. Könnyö £no. fílotWXvrn? m? «Ä* Ä ' 17*00- VÚ'mdilnk "17 13^ Made ín Hunatrv aazdasfl^ élete ' 9 3o"^ Horváth^ Latos néol Dezsö novellája. 13.20: Kék nefelejcs . .. 0 ,0- EJI zenc- szimfónia. 13.50: A város peremén. Riport­A ■^ro^Mlí; röSStf JsSlí iSl” UtíöSötó! 19.0«: pyeroiobrojlö H.10: Prtöll-rMIÖ, , 15: M lsroeut. Klek«« műsor. 11M: Kincse. Kslcnöírlum. 17.19: löncnerc: Mendelssohn. Előadó: ar. Kóknl 19.M: Füvösiene. 11.90: Pillantás a nagy- T^k?' íneíi». 'L'Ii., A„»“hS5.ÍÍ « M lííídíi- Három ír«oSlv?r'senv A M.gya. H9«ló lincsenekara Jälsslk. Ressó. a Zenemnvfctrell Főiskola Ilmára, világba. 11.15: Téncrene. 11.95: A ssabó- 1,JS.'«““tíf1 larmlní írro líT,iW « ríi. o n- m,aa- 1, M: Könnyüsene. IS.0S: 19.15: Magyar száradok. Batsányi János, család. 12.19: operaríszlelek. 19.S9: Kin»- nJS16! '!£’ „SäPlriV,d,™+il JÄron^San?"uSf’SkJSlíi.1“'5 in Emberek körön... Boldlrsár Iván loll­Fúvószene. 20.00: Sosztakovlcs-hangvcr- népi zenekara Játszik. Utry Anna és Sza- sim^Orv nflfla^Kflzuaí^Ja ,9'0°AiiROSi sor7^5°'bartók^*Szon017*két ronnorára 20-,3: De nehéz a feltámadás. Közvetítés seny. 20.40: Falurádió. 22.00: Ténczcne. l»v László énekel. 13.45: Válaszolunk hall- rKi’n.J í, A',am‘ 2 ut«Sn«r2ik’rfS uvv jf*r2SÍÍ!P «S? a Madách Színház Kamaraszínházából. gatólnknak. 14.00: Ajándékhangverseny f,^hVríb£K ,*1ML SaIa’ nira RfSr/mV io í.v „a ™™.?.,' Llszt-zongoraművek. 23.10: Tavaszi KEDD. MAJUS 19. nyugdUa^kna^ JUJ,: „N.P.rrnd™ . »Sí SSSÄÄ s°.g .9*99: Oyermékrgdiö!'«!«: Verses öaszeálllul,. 25.19, Kamararene. ^SSSÜl 21*10' F^rgdiT.»“' A rőm.1 k.mukua AP c -gléd! zeneiskoía hangvereenye'. 9.40: a ó T4ncrene- Anthony kórusa Tárlailátogatás.' 22.00: Tánciene. egyház félórája. 8.30: Orgonamuzslka. ro*"k GíofÍo” Váraszóiunk1^!!aIJgatólnknak" SöSSÍ' clóivök'“íiVoiíP Hl" SZOMBAT. MÁJUS 14. R?d^ó^y?nS^ó?í£aéneki?'’9.45:*^^köt­10 25: Nótacsokor. 11.00: A hazáért harcol- “crSXedlS^^ Petöfl-rádló: 14.15: Mezőfl Tibor (ének) Kossuth-rádlö. 6.20: Orvosi tanácsok. műveHség p^l forrátín^ 10JJ: Stfv tak. Solohov regénye, folytatásokban. 19.20: A berchtesndenl «»fészektől^^ber- é* VA”' Kflroly «zongora) hangversenye ®-«>: »‘^«'öos'lop. 8.10: Lányok, asszo- 8i» 1120: Gilbert operettjeiből. 12.10: Zenés linl ^bunkerig A ^ KákTva"-SdműveS a stúdióban. 15.00: SaJószentpéterl Horváth nyok. 8.25: Schubert: a-moll vonósnégyes. Amv“l?rof.a ra?*ÄrÄ äbsäjs síHSr “E asarSi*«^ ä ää S—m Sándor klorinétozlk és tárogatózik. Farkas írimf. UnSTÍTíS P«I3S JáSSÍ ^ UtVin’ UAÍ: R^ló. 17.15: Lili és Kövecs«, Béla operettdalokat éne­József és népi zenekara Játszik. 15.10: Egv 21.05: Gvermekn-velés 21 »■ TántSme ”*n8vers«ny hallgatóink kívánságára, kel..11.00: A hazáért harcoltak. Solohov Csepelt vasarna^k. 18.M. ^ajkov­íalu - egy nóta. 15.30: Uttörőhlradó. 15.50: innen - onnan M M:' KantátaSnfí?r- ,rí?: RrofeMz°r úr. ml az igazság? Be- >V2°: 5* Fal,a: A háromszögletű n.n? 7.n.lVr.' A Gyermekrádió műsora. 16.15: Cicák seny. A szünetben: 23 00—M10 *SzerelrnM "?'*«**- Bádlóegyetem. Zenetör- Mngyar nólák. csárdások. n On.rÍ.-'"íw. naofényben . . . Könnyűzene. 16 35: Rózsa- vériek. 0.15: Csárdások ” tagozat. A XX. század zenei Irány- 2;«: 0l,va”unV '3M: Operarészle- if szüret előtt Bulgáriában. Koródl Józs?f zatalról. I. Előadó: Molnár Antal. 19 05: ,3<°: Válaszolunk hallgatóinknak. PVí a2' írása. 16.43: A munkásmozgalom dalaiból. P««fl*rádlój 14.19: Orosz nyelvlecke az 1000 szó oroszul. 19.15: Magyar népdalok. »3.50: Esztradzenekarok hangversenye. ^zlav °«>retenov bolgár radlóénekkaf 17.15: Szív küldi szívnek, szívesen. 18.00: általános iskolásoknak. 14.33: Dankó- 19.40: A ml házunk. Vili. Rlportmüsor. »«-20: Magazin. Az Ifjúság! Rádió műsora. a~??nP-Uv.-7 . *0>S- Qla A Szabó-család. 18 30: Bánk bán. Rész- 14.35: Balét,zene operákból. 15.15: 19.55: Jó élszakát, gyerekek! 20.00: Köny- 14.40: Tánczene. 15 10: Külpolitikai kaiéi- ”ÄIÄ°oeth® kél v«r**­letek Erkel operáiéból. 10.03: Gyári szi- A hószo»>or. Pap Károly elbeszélése. 15.30: nyűzene. 20.15: A dzsungel lánya. Végh doszkóp. 15.30: Előszóval — muzsikával. K°nnyu melódiák. réna. A Rádió ipart rovata Jelenti. 10.25: Operettrészletek. 18.00: Zenéről — min- György verses, zenés összeállítása. 80.40: 18.00: Gondolat. A Rádió Irodalmi heti- (A Magyar Rádió a mAsorvikostaMi Károd Katalin és Breitner János énekel* ken kinek. N.3* írások • »Könyvek Fahirááió. a M3 Tánczene. 1U* Mikro- lap**. 1M*6 Szív kuWl.« If.főa Aa jogát íenntartjaj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents