Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-06 / 106. szám

AZ ÉVEK OTA megrendezésre " kerülő zenei napok természet- fzerücn hozták magukkal azt az igényt, hogy eredményüket ankét alkalmával összegezzük. Első alka­lommal az elmúlt esztendőben kezd­ték feszegetni városunk zene-életé­nek égető kérdéseit szakemberek és nem szakemberek. Anélkül, hogy ez első ilyen irányú megmozdulás Jelentőségét túlértékelnénk, annyi eredménye kétségtelenül kimutat­ható. hogy a szóban forgó kérdésekre azóta is igyekeztek az illetékesek megoldást keresni. Folytatásának te­kinthető az elmúlt héten a TIT-ben megrendezett ankét, amelynek külön súlyt és jelentőséget ad az. hogy résztvett rajta Sárai Tibor, a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtit­kára is. ezenkívül a város zenei szakemberei igen szép számban és fölöttébb lelkes, sőt harcias hangu­latban. Teljesen indokolt, hogy varosunk zenei életével ismételten így is fog­lalkozzunk. (Azon túl. hogy teszünk érte valamit.) Hiszen e kérdése»* most már túlnőnek városunk hatá­rán. Az idei felszabadulási sereg­szemlén a vidék zenei életének rep­rezentánsai felvonultak Budapesten. S ez nemcsak pódiumkérdés, hanem egyúttal számadás is. Kultúrforra- dalmunkban eltűnik, el kell tűnnie annak a megbélyegző megkülönböz­tetésnek: „vidék ’. A színvonal nem Budapest privilégiuma, kiváltsága immár, nem centralizált kultúrát akar pártunk teremteni, hanem szé­les bázisú, egész országunkat átfogó színvonalat. A vidék ma már nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy Szeged felvonul a Bartók-zongora- versennyel. Sugár: Hősi ének című oratóriumával. Pécs a Händel Jefta című oratóriummal, Győr a Haydn Évszakok oratóriummal és így tovább. A vidék ma már azt jelenti, hogy a Dorogi Bányász Kultúrotthon zenekara a Chopin- év alkalmával az f-moll kon­certet kíséri, és a vidék ma már ott tart. hogy Csorna tsz-parasztjat négy estéből álló hangverseny-sorozatot kötnek le ... Mindez eléggé aláhúzhatja, hogy Mtskolcnak, minden fejlődése mel­lett bőven van tennivalója. Az ankétok arra is jók. hogy meg­állapítsák mi az. ami nincs, vagy nincs még. Ezek a „nincsenek” egy­úttal lehetőségek is. Ahol akarat van. fantázia, ügyszeretet és főleg össze- logás. ott a nincsböl lehet valami. Ismeretes, hogy e város nem rendel­kezik erős hagyományokkal. Viszont a hagyományok egyrészt megteremt­hetők. másrészt megteremtésük fel­adat is! Felszabadult 15 esztendőnk aján­dékairól lenne mit írni. Zertei téren gazdag lehetőségeket adott. 0 VÉSZI LEG magasrendü erők- bői álló szakiskolánk van. Ez Intézmény alkalmas arra, hogy a vá­ros, sőt az egész megye művészi Irá­nyítója. mitgja. kovásza legyen. A kóruskultúra ápolója, fejlesztője, ter­jesztője. a hangszeres zene legmaga­sabb művészi képzőhelye legyen, új tehetségek kibontakoztatója. új után- cótlás nevelője. Ezzé kell válnia. A másik két zenei intézménnyel (a két zeneiskolával) együtt széles háló­zati zenei centrum. Ámde... Bár­mennyire fontos is ezeknek az intéz­ÉRDEKES HÍREK \ .........*s«*«**sj||!||i|||||Hli*«««t«t*..........; A március elsejei szörnyű agadiri: katasztrófában a földrengés 12 ezer: ember halálát okozta. 2000-en súlyo-: san megsebesültek a város összeom­lott. Ezt megelőzően az utóbbi évek leg­súlyosabb földrengései 1957-ben vol­tak Iránban, ahol háromezer ember vesztette életét. 1957 julius elsején s Dcmavand nevű „kihunyt" vulkán körül 60 mérföldes körzetben a Kaspi-tengeri övezetben 2000 ember Salt meg a földrengés következtében. Ugyanazon év december 13-án több mint 1000 ember életót követelte egy nyugat-iráni földrengés, amely ha­talmas területen pusztított. 1935-ben Nyugat-Pakisztánban többrendbeli 'öldrengések több mint 25 ezer em­ber halálét okozták és 5 évvel ké­rőbb Törökországban több mint 30 ?zer áldozata volt egy hasonló nagy­méretű katasztrófának. A legsúlyo­sabb japán földrengés 1923-ban tör- ‘ént. akkoriban 99 ezren veszítették életüket és 43 ezer ember eltűnt Emlékezetes az 1775. évi lisszaboni 'öldrengés is. amelynek során tizen­ötezer ember halt meg. 1906-ban pe­dig San Franciscóban jóformán az ’eész város elpusztult egy földren­gés következtében kitört tűzvészben Az emberiség történelmében ed- ;tig legsúlyosabb földrengés 1556- ;ban a kínai Sensi tartománybnr pusztított. A fennmaradt adatok sze­rint akkoriban 830 ezer ember pusz­tult el. A New Yorkban rendezendő 196* —éri vilárkiálUtás alkalmabó' l'Sbb híres északamerikai műemléke' -esiaurélr- k. Az elmúlt napokban A ’•'»ton amerikai belügyminiszter be­mentette, hogy hat és félmillió dől- ’■iros költsérge! restaurállak a new- porki Sz’badss** szobrot. Grant tá­bornok síremlékét, a Szövetség! Csar­nokot, ahol Georom W*shln*r‘on le­hette az e’nflkl esküt és a CTInlon- ;ba»té«yt Batters' Parkfán, ahol 1812- ,«'>n heves harcok folytak a brit ha- üfiotta ellen. San Francisco egyik legelőkelőbb •s legrégibb klubjának falán szén­rajz függ, amely Nizsinszkijt, a hí­res orosz balett-táncost ábrázolja. A művész özvegye. Romola Ni- uinszkij nemrég meglátta az arcké­pet és kijelentette, hogy azt 1929-ben más műtárgyakkal és ékszerekkel -'gyetemben a művész párizsi laká­jból lopták el. Nizsinszkij özvegye, ikí egyébként Márkus Emilia leánya. x;j élen tette, hogy a képet minden körülmények között visszaszerzi. ha teli, bírói úton. A sanfranciscol Bo­hemian Club elnöke szerint a képei *5 évvel ezelőtt egy amerikai szená­tor hagyatékából vásárolták. Különös ötlettel akarják Koppen­hágában gyarapítani egy jótékonysá­gi intézmény pénzalapját. Kihirdet­ték. hogy a koppenhágai városháza tornyát május 11 és 12-én annak bo­csátják rendelkezésére, aki a legma­gasabb bérösszeget kínálja érte. fl torony bérletének kikiáltási ára 2! ezer dán korona. A feltételek meg­állapítják. hogy a bérlő a megadó* időben azt tehet a toronnyal, am iólesik neki. csak kárt nem tcho henne. Egyébként ilyen rövid idi alatt ez nem is igen lehetséges, mi vei a koppenhágai városháza tornyi '105 méter magas. ÉSZAKMAGYARORSZAG _______ A „Sura"-brigád A Miskolci Pamutfonóban is nugy mért versenyeznek. (A képen műszak lendülettel folyik a szocialista mun- után beszélik meg tennivalóikat.) kabrigád címért folyó verseny. Ti- Vállalásuk 102 százalék, de eddigi zenfiat brigád versenyez a megtisz- teljesitménj/ük már meghaladta a telő cím elnyeréséért. Képünkön a 105 százalékot. Rendszeresen müve- ,.Sura”-brigád tagjait — Hubícska uk magukat, moziba, színházba Jár­“;r;,rrcS &■“* rMiko' Babróczki Évát — látjuk, akik szin- ***kmai továbbképzésén folyamato- tén a szocialista munkabrigád ci- san résztvesznek. Kossuth Lajos rokonai-e a tbiliszi Kosutok': Tbilisziben, a Grúz SZSZK fővárosában é családjával Szlanyiszlav Kosut, az egyik élelmi­szeripari tervező intézet hőtechnikai részlegének vezetője. Felesége épí­tészmérnök, leánya. Szvetlána pedig a Tbili­szi Állami Egyetem iro­dalmi karának aspirán­A Kosut-család bizo­nyíthatóan magyar szár­mazású és a szabadság- harc idején került Oroszországba. Családi hagyomány szerint a tbiliszi Kosutok rokonai az 1848-as magyar szn badságharc na~- vezető­jének. Kossuth Lajosnak Sztanyiszlav Kosut nagy­apja. Eduard Kossuth a szabadságharc bukása után a Fekete-teneei partján. Szevasztopol vá­rosában élt. Eduard — akinek magyar neve minden valószínűséi szerint másként hang­zott — életéről kévé? adat maradt fenn. fi Az első lépések ... Jegyzeteli a ntúcsonyi termelöezöcetkezeiről részleteket vetítenek ismert filmek­ből és a nézőknek a filmmel kapcso­latban feltett kérdésekre kell választ adniok. Természetesen szórakoztató műsor egészíti ki az érdekes rendez­vényt. A műsorban Gobbi Hilda Kossuth-dijas, Németh Lehel és Szenthy Edit lép fel, közreműködik Horváth Sándor tánczenekara. A ’furfangos játékot a már korábbról 1 ismert Pálos Miklós vezeti. , Borsod megyében két helyen ren­dezik meg ezt a műsort: május 10-én ,ózdon. II-én pedig Sátoraijaújhe- , ll/en. Az érdekes versengés győztesei$ természetesen díjazzák is. A helyi \ legmagasabb díj egy egész évre szó- , ló kétszemélyes szabad jegy a helyt moziba, azonkívül a győztesekből ke- rülnek ki a júliusban tartandó or­szágos döntő versenyzői, ahol az első helyezettek keskeny}ilmvetitö, illetve 'keskeny film felvevő gépet kapnak jutalmul. — Érdemes hát a levetített ' filmkockákat jól megfigyelni. 12048 tonna műtrágya terven felül A Borsodi Vegylkombinát dolgozói z évben is szép sikereket értek el a l tervek teljesítésében. Április havi £ előirányzatukat például 109.1 száza­lékra teljesítették. Így az elteli, négy * hónap alatt a gyár dolgozói 2048 ton- »na műtrágyával termeltek, illetve T biztosítottak többet a mezőgazdaság [ számára. ( A gyáron belül valamennyi mun­katerületen lelkes munkával talál- L kozunk. Figyelemreméltó leljesít- k mény például a raktár műtrágya * készletének kitermelése, elszállítása. [Néhány hét alatt ugyanis a raktár- [ ban lévő 15 ezer tonna műtrágyát 1 elszállították. Volt nem egy olyan ► nap. amikor több mint ezer tonna ) műtrágya hagyta el a gyár területét. I A gyár dolgozói ezzel a munkával a i mezőgazdaság tavaszi munkálatai« I rutir iri«íhoni olWxrróca' can,»«mav menyeknek a munkája, ha még na- f gyobb lesz az összefogásuk, még * akkor sem azonos ez a város zene- 1 életével. Annak nagyon fontos, csak­nem a legfontosabb Összetevője, de i meg nem oldhatja szétágazó zenei t kérdéseit. Munkájuk a zenei neve- v iést jelenti, a kultúra köveinek áldó- ! zatos lerakását, a nélkülözhetetlen 1 aprómunkát, amely nélkül nem lehet \ kultúra. De emellett szükség van erre 4 épülő olyan reprezentatív, összefogá- ( son alapuló demonstratív zenei meg- * nyilvánulásokra, amely hovatovább ' már nem is nélkülözhető. És ez a t kérdés sajnos lassan, szinte semmit ’ nem halad. r Szólnunk kell ismételten a miskolci » filharmonikus zenekarról, hiszen kér- ■ dése az ankéton is erős vitapontot : jelentett. Egyik legnagyobb hatóerejű - zenei tényezője városunknak. A vá- . rosok közötti kulturális rangsorhoz nélkülözhetetlen összetevő. Fejlődé­sének kérdése sajnos nem megoldott, i Oka az évek óta tartó karmestervál- ■ tozás. Ennek következtében műsor- nolitikája tervszerűtlen, zenei neve- . lése rapszódikus, művészi „kísérleti . nyúl". Attól függően tud jó ered­ményt felmutatni, milyen átmenő, vendégkarmestert kap. Pedig képes­sége nem lehet vitás. Az a zenekar, amelyik jól szól Nylázf. Czyz. Kégel keze alatt, nem lehet rossz zenekar. Sajnos a zenekarnak sokszor kell igazolni azt a zenei berkekben ismert tréfás és nem tréfás mondást, hogy „rossz zenekar nincs, csak rossz kar­most c'-". ITT VAN a SZÍNHÁZ kérdése. 1 Az ország egyik legmodernebb színháza, egyelőre elég sok megöl datlan problémával, tetézve azzal,: « hogy időszerű lenne az opera vissza-: . szervezésére is gondolni. Ez karmes­ter. jó karmester nélkül meg nem oldható. Évek a bizonyítékai, hogy ez helyből nem orvosolható. Az ankéton ilyen megjegyzés hang zott el, hogy Miskolc zenei Messiást vár... Ehhez hozzátesszük (nem abban az értelemben, ahogy ott el­hangzott). hogy ezt nem Is titkoljuk, sőt hozzátesszük, hogy mindenkinek várni kell. aki e város zenei fejlő­dését szívügyének tartja. Várni joga és kötelessége mind addig, míg meg nem kapjuk. Mert ez segítője lehet a város további zenei fejlődésének, mert enélkül nem képzelhető el ma- gasszínvonalú zenei kultúra, mert helyből sem kielégíthető, sem kivite­lezhető nem lehet a megoldása. Le­gyen tehát karmester, de akkor még inkább előtérbe kerül az együttélés, együttdolgozás kérdése kényszerhá­zasság nélkül! Mindent félre kell tennünk, ami a fejlődés útját áll­hatja. Néhány szol a közönségről, mint állandó visszatérő témáról. A közön­ség új. még nem „igazi hangverseny­ei toga tó" közönség, viszont megnyer- ! hető. Erre vonatkozólag már történt egy s más. de a mód javítható. Vi­szont a közönségnek elég nagy része sokszor bebizonyította már. hogy van elég művészi alapja a várható zenei eseménynek, színig megtölti a szín- i házat. Olyan közönség aligha lesz. • mely mindig lelkesedni fog. amikor n rendező szervek elképzelik. i A 7. ANKÉT nem volt hiábavaló. Bátor kritikai hangja új fej- ■ lődés elindítója lehet. V. Zalán Irén * nak. Otthonának falát Kossuth egy öregkori fényképe ékesíti és könyvespolcán igen ^ sok mű, magyar írók orosz nyelvre fordított alkotá­sai sorakoznak. A család egyik leszármazottja. Givi Szamszonadze grúz újságíró — Kossuth Eduard dédunokája — részletes kutatásokat is végzett a grúz könyvtá­rakban és levéltárakban arról, hopv emlékeztek meg az egykori grúz la­pok Kossuth Lajos halá­láról. Szamszonadze ku­tatásai szerint a század­végi grúz sajtó meleg rokonszenwel írt az 1848-as nagy vezér alak­járól halála alkalmából: részletesen méltatta te­vékenységét. sőt a sajtó­ban emlékversek is megjelentek. A történészek felada­ta megállapítani, való­ban rokonai-e a tbiiiszi Kosutok a magyar nép nemzeti hősének. családi krónikák nem rű emlékeket. A hagyo­mány szerint Kossuth Eduárd honvédtisztként vett részt a szabadság- harcban. azt azonban nem lehet megállapítani, hogy 1849-ben fogoly­ként került-e Oroszor­szágba. Eduard valószí­nűleg akkor 28 éves volt. Hosszú időn át Szevasz- topolban építészmérnök­ként dolgozott A család birtokában van egy egy­kori anyakönyvi kivo­nat: Kossuth Eduard el­ső gyermekének. Baltha- zámak. magyarul Boldi­zsárnak a keresztlevele. Bár Boldizsár 1871-ben született, csupán 1873 februárjában keresztel­ték meg Szevasztopol városában. Az anya­könyvi kivonat tanúsága szerint a család akkor még két s-sel írta a ne- vét Kosut Sztanyiszlav büszkén vallja magát Kossuth Lajc* rokoná­telepiek. s jutányos áron ők adták a selejtes idoniköveket. deszkát. Az 50 férőhelyes növendék­istállónak hamar el kell készülnie, mert már szer­ződése van a tsz-nek. Mikor erre gondolnak, eszükbe jut az az idő. amikor a terveket készí­tették, s nem akármilyen terveket: 50 forintos munkaegység értéket terveztek! — Sikerülni fog? Az elnökhelyettes nem ad mindjárt választ. Hallgat egy kicsit, kétszer is meggondolja, amit mond. — Igaz. hogy a hízott marhák beadásával megkéstünk. így csak olcsóbban tudtuk átadni, de lesz miből pótolni. Beállítottunk nyolc hold ker­tészetet. 30 hold cukorrépánk Is — remélhetőleg — Jó pénzt hoz. A dohánypalántánk pedig olyan szép. hogy a környékben sem látni hasonlót. Nem hivalkodni akarok, de ezt nekünk olyan ember mondta, aki járja az egész megyét és nálunk Is gyakran megfordul, s így módja nyílik az össze­hasonlításra. Mindenesetre, ml még kezdők va­gyunk. most szerezzük meg a tapasztalatokat. Jövőre már sok mindent másként csinálunk. A szántást nem hagyjuk tavaszra, a cukorrépának i»edig alkalmasabb földet jelölünk ki. Növeljük kertészetünket is. Ezek voltak az első lépések. Talán néha még bátortalanok kissé, de végül egyre magabiztosab­bak lesznek. Sokféle segítséget vár még az új szövetkezet. Rendezni kell a földek elosztását, hogy se a tsz. se n még visszamaradt egyéniek ne károsodjanak. Ez a munka főként a tanácsra vár. Aztán gyümölcsösnek, kertészetnek való jó földet kell keresni... Majd figyelembevenni, hogy n terjedelmes legelők, a rét az Intenzív állat- ienyésztés alapja. Most a terület naeyrésze egyet­len birtok lett. A múcsonyiak közös gazdasága Ha sok is még a gond — számolnak az eshető­ségekkel is. Jövőre már megvalósulnak a tervek/ mert szorgalmas nép lakja ezt a vidéket, a szor­galom pedig erővel párosult, s e kettősokra képes kell bizonyítaniuk, hogy nem érdemtelenül vá­lasztották őket; a Jó szervezői készség mellett a vezetésre alkalmas emberi tulajdonságokkal is rendelkezniök kell. 30 hold cukorrépa kapálásá­hoz kellett hozzákezdeni a napokban. E körül támadt a vita. KI. hol kapáljon? A vezetőség összedugta a íejét a munkacsapat vezetőkkel. A 30 holdat fel­osztották öt egyenlő táblára és ezen megosztoztak h munkacsapatvezelók. Hátra volt azonban még a nehezebbje: kiszabni mihden tagra 400 négy­szögölet. Amikor kimentek a földre, már volt. aki ott kapált — az egykori földjén. Leállították h néhány igyekvő embert Gyorsan kimértek egy táblát 23 egyenlő részre, ahányan egy csapatban vannak, — aztán sorsolás útján mindenki kihúzta a maga számát és így eldőlt ki hol kapál? A vita megszűnt, s ezután a munka úgy ment. mint a karikacsapás. így kezdenek beletanulni Múcsonv- ban is a tsz-vezetésbe azok. akik tavaly még öt. tíz, tizenöt holdon gazdálkodtak. Aki mo6t az embereket keresi, csak a határ­ban találja meg kapával, szerszámmal. Végezni kell a tavasziakkal: a kukoricavetéssel, s ami kö­vetkezik. A napokban mérték ki a tanyaközpont helyét — ez már nagyon sürgős volt Ugyanis a iószágok többnyire a házaknál vannak. Az új tanyaközpontban épülnek majd az istállók, az ólak és más gazdasági épületek. A tégla, meg az alapnak való cementkockák már megérkeztek. Ennek egy kis története van. Említettük, hogy annakidején a bányászok többször ellátogattak Múcsonyba, hogy segítsenek az elhatározásban. Ezeket az embereket ma is gyakran ott látni a tsz-ben. Kedves vendégeknek számítanak. Most már nemcsak a jó szavak kellenek, hanem jó cselekedetek ia. Tudják ezt a patronáló albert­Latyakos tél volt. mikor a végleges elhatáro­zások szövődtek Múcsonyban. A napfény olvasz­totta a fagyos göröngyöket, csakúgy, mint az okos szavak a régi felfogást. A közös jövőt tervezték akkor a parasztemberek. A beszélgetések néha éjszakákba nyúltak. A szomszédos bányából, Alberttelepről munkások jöttek, hogy ók is segít­senek az elhatározásban. S mire előbújtak az első rügyek. Múcsonyban már termelőszövetkezet volt, benne 148 taggal és elkezdődött a gazdálkodás 757 hold szántón. 769 hold réten. legelőn. A mú- csonyi határ háromnegyed részén ma már nagy­üzemi gazdálkodást folytatnak. Annak idején, amikor Csóré Mátétól megkérdezték, mit gondol a tsz-röl, azt felelte: — Várok még vele... — Hagyták, hadd gon­dolkozzon, végül ő lett türelmetlen s belépési nyilatkozatot kért. Egyedül gazdálkodott tizenhat holdon, szülei már kiöregedtek a munkából. Télre pedig leszerződött a bányához három hónapra. Valahogy azonban ez nem tetszett neki. Két lovon nem lehet ülni egyszerre — erre gondolt talán akkor is, mikor a belépési nyilatkozatot kérte, ö is úgy volt. mint többen a parasztemberek közül, akik sokszor szippantottak már a föld édeskés illatából. Szíve a földhöz húzta. — Várok még vele — mondta akkor, s mo6t 6 a tsz-ben az elnökhelyettes... Amikor meg­találom. egy sor munkában feltartóztatom. A na­pokban osztották a háztáji földet, gondoskodni kell a tagok munkájától, s az ezernyi tennivaló nagy hivatalt jelent. Mégis mást tart a legfontosabbnak. Ahogy ő mondja: szót érteni az emberekkel. Mert bizony, mikor az első lépések következnek, kicsit nyiko­rog a szerkezet. Olykor vita is támad, mint a napokban. Ilyenkor aztán a vezetőkön a sor, be Az Országos Rendező Iroda — a Furfangosok Országos Bajnokságá­nak országos sikere alapján — to­vább fejlesztette ezt az érdekes, szó­rakoztató műfajL Most folynak or­szágosan a Furfangosok Országos Filmművészeti Bajnokságának ren­dezvényei. Ezekben a műsorokban Érdemes figyelni a filmkockákat Jegyzet egy újabb zenei ankét alkalmából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents