Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
— A MAGTAB SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV L évfolyam Mi. mim Ar» M Miiéi I960, májút I, vatáruop — éljen május /., a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! V ______í__________________________ u niónak a viszonya a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népekhez és azokhoz a nemrég még gyarmati és félgyarmati sorban sínylődd nemzetekhez, amelyek az imperializmus tartalékát, szabad vadászterületét képezték. E baráti érzést a szocializmus ellenségeinek soha és semmilyen körülmények között nem sikerült meggyengiteniök. ‘ Az egész világ dolgozói előtt magasztos. lelkesítő példaként állnak a Szovjetuniónak és a népi demokratikus országoknak a proletárnemzetköziség elvén alapuló kapcsolata« amelyeket sziklaszilárddá tesz a teljes bizalom, a tisztelet, az őszinte barátság és az önzetlen kölcsönös segítség. A magyar nép — benne megyénk és városunk dolgozói — a proletár- internacionalizmus szellemében ünnepli a 16. szabad május elsejét. Voltak a magyar nép életében is olyan május elsejék, amelyeken a szabadságra vágyó és küzdő munkások, parasztok. haladó gondolkodású értelmiségiek tsák titokban, összebújva« erdők rejtekén. titkos találkozókon« de mindig szilárd eltökéltségben tettek hitet a szocializmus ügye mellett. A 16. SZABAD MÁJUS ELSEJÉT a szocializmus építésében nagy sikereket elérve ünnepeljük. Az emberek boldogabbak, mosoly és derű látszik az apák és anyák arcán, gazdagon áradó kacajtól derűsek gyermekeink. Hazánkban boldogok az Dolgozó népünk kiegyenesíthette századokon át kétrét hajtott derekát. Milyen nagyszerű a mi világunk! A munkásokat nem béklyózza le a “munkanélküliség réme. A munkát nálunk tisztelet és becsület övezi. Ahol a munkának becsülete van, ott a dolgozó népnek van becsülete. Pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány ezt a fő elvet vallja magáénak, ezért szereti és követi pártunk útmutatásait dolgozó népünk. Boldogabban ünnepük szerte a világon a dolgozók május elsejét, mert egyre többen tudják, hogy a szocializmus. a kommunizmus az emberiség jólétének, fejlődésének beláthatatlan távlatait nyitotta meg. BOLDOGABBAK AZ EMBEREK, mert tudják, hogy a szocializmus, a kommunizmus egyet jelent a békével. és csak a béke teheti lehetővé az emberiség igazi ragyogását, az új. nagyszerű Jövő. az emberiség tavaszának megteremtését. Ma tisztábban és igazabban csengenek Ady Endre sorai, mint bármikor ezelőtt: „Tűz, vér, láz, újság, boldog változás. Csupa teremtés lángol a szemekben, örök tavasz, örök forradalom óh ékeskedjél, mindig ékesebben. Robogj föl Láznak ifjú serege. Villogj tekintet, világbiró kardunk. Künn a mezőkön harsog a Tavasz, Harsogó Tavasz, kisérd ei a narA proletárinternacionalizmus nagy ünnepén Irta: KOVAL PÁL, a miskolci vqrbsi pártbizottság eisö/fitkára „VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!” Több mint száz év telt el azóta, hogy Marx és Engels a felszabadulásért küzdő proletariátus harci zászlajára írta a proletárnemzetköziség halhatatlan jelszavát. E jelszó megvalósítását az egész világ munkássága az első pillanattól programjának. legbensőbb szívügyének tekintette. E jelszó megvalósításának szimbóluma Immár több mint 70 éve május elseje, a népek testvéri szolidaritásénak. a haladó erők nemzetközi összefogásának napja. A májusi eszme annak felismeréséből fakadt, hogy csak az összefogás, a szolidaritás ad erőt egy olyan új és igazságos társadalmi rendszer kivívásához, amelyben eltűnnek az osztáiykü- lönbségck, megszűnik az emWmeiC ember által való kizsákmányolása és ezzel valóra válik az elnyomottak évszázados álma. E napon mindenfelé széles e világai hosszú oszlopsorokban tüntető emberek menete vonul városok és falvak utcáin. Az utcán vonulók százezres tömegeit egyazon eszme, tudatos cselekvés irányítja. Egybefonódnak az emberek érzelmei, gondolatai. Egységes hitük, akaratuk tavaszt hoz az egész világnak, a szabadság és a szocializmus jegyében megújítják az emberiség történelmét. „Világ proletárjai, egyesüljetek!” Ez a jelszó fűtötte az L Intemacio- rtíilé harcosait, a Párizsi Kommün halhatatlan hőseit, az amerikai munkásokat. akiknek kezdeményezésére immár 71. éve ünnepük a világ dolgozói május 1-ét, a proletáriétus nemzetközi szolidaritásának napját. „Ez a harc lesz a végső, csak ösz- szefogni hát.” — a proletáriátus így fejezi ki harci dalában, a párizsi kommünérd szavaival a nemzetközi összefogás nagyszerű marxi gondolatát. E gondolatoktól tüzelve harcolt a magyar munkás a dicsőséges Tanácsköztársaság győzelméért, a Hor- thy-fasizmus sötét elnyomása éveiben pedig a szabod Magyarországért. Ma már nincs a világnak olyan része, ahová ne hatolt volna be a amely átfogja az emberek százmillióinak tudatát és szívét. Ezek az eszmék világtörténelmi jelentőségű győzelmet arattak a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. A tőkés és gyarmati országok népei, élükön a munkásosztállyal, a prole- támemzetköziség zászlaja alatt harcolnak az osztály- és a nemzeti elnyomás felszámolásáért, a béke megvédéséért. A PROLETÁ RI N TERN ACION ALIZMUS az emberiség fejlődésének egyre hatalmasabb hajtóerejévé válik a jobb. igazságosabb világ megteremtésének útján. A világ dolgozóinak bölcs tanítója, V. I. Lenin rámutatott arra. hogy ,.A tőke uralma nemzetközi uralom. Ez a magyarázata annak, hogy a világ munkásainak felszabadító harca is csak abban az esetben vezet sikerre, ha a munkások együttesen harcolnak a nemzetközi tőke ellen." A Nagy Októberi Szoci^ftsta'í'dr- radalom győzelme. _^8Ug)álizmug építésének diadala^az ^Úrópai 'és ázsiai országokban, ^kommunizmus építésének sikere a Szovjetunióban meggyőző bizonyitéka^rTeninl megállapítás helyességének, annak: ha a munkások forradalmi pártjuk vezetésével ös^dfognak és együttsen harcolnak/úgy Igaz úgffÍK (|M|I fcie- > mindent Oiegakadá- összefogaa bUrrso- Jj feffcrve- eltoríes/.íály sorai- rta, revlziErőlködésük egyxL hiábavalóbb^ nak bizonyul. Befolyásuk míSídin- kóbb gyengül a tőkés országok munkásosztályánál Is. f 1 A tőkés országokban is a rtekció és r> fasizmus elleni pare, vald nint a. munkás egységfront megj ósítása terén szerzett tapaiztalatok/a t bizonyítják, hogy a oroletársdol iaritás. a nemzetköziség eszméje /égj e. jobban terjed, hogy a mimká osztálW egységének a mégteremtésér reállá lehetőségek vanrjak. I / A proletárintAmacionalizmus t&zf méinek hordozói a rrUrxiita-Jenl- nista pártok. 1 / / / / A kommunista lés munkapártok a Nagy Októberi 9socialistJ Hbltada- lom óta. különösön pedig k kéovjet- uniónak a másod* vildghfltaprúban at német fasizmus/eletyaraftét győzd# me óta szerveim ear {neRpfösödteR tekintélyük éff átélés néflttnegekUa gyakorolt befJyádJt megrótt, és Árja már a kommunista mozgaftim nemcsak a szocifcnsta országosan kép- rise1 hatalmas erőt. hanenea la dialista országokban is. A nemzőket! kommunista mozgalom vilávszólő iikerei a mozgalom egységébe* kerA- endők. \ \ A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁS-5 * ÁRTOK nemzetközi egysége a' narxi—lenini ideológián, a proletár- ntemacionalizmus eszméjén, a szo- ilalizmus és a kommunizmus elépt- ésére irányuló közös célkit zésen alapszák. A nemzetközi munkásszolidkritás rizonyítéka volt az a segítségnyújtás i magyar nép számára, amelyek az 956-os ellenforradalom leveréséből, politikai és gazdasági konszoüdá* :ió megteremtéséhez kapott aj szo- ialista tábortól, — elsősorban a Szovjetuniótól. ' A kommunista és munkáságtól« épviselőinek 1957. novemberibe* lácskozásai e pártok teljes nézet- zonosságát bizonyították. A tanácsiozás nyilatkozata a kommunista vi- ágmozgalom nemzetközi egységének lapokmánya lett. A világ kommunistái — benne mi, nagy árok is — felbecsülhetetlen éréket látunk a Szovjetunió Kommu- lista Pártja tapasztalataiban és for- raMmi tevékonyWgüijWiö^'áUahdó- i nn merítünk belőlük^' W \ lom az egész vUágWolet»!8tasanak. 1 \ezen túlmenően minden i tabadságá- etí küzdő népnek lataln as fegyvere^® dolgozó^ _haladásáé - éS'bHd ogAgáért folytatott hart >an._ ^ A íVfttOff WäÄgusok • i ások hű kiszolgálói, az opportunisták, revizionisták - akárcsak a múlt an — ma !8 azzal rágalmazzák a kofnmunislü- hogy'nem szeretik hazájukat, semmibe veszik, nemzeti ha gyom á- . nyittat. Jjjáz. á kommi4ristÍTc'-Miv^ bői gyűlölik^ burzsoá/állinpi buresoá rendszert, de fApó^é^letik hazájukat, szülőföldjüket; népűkét. TÖRTÉNELMÜNK FOLYAMÁN, amióta hatónkbail kommunista mozgalom van, a kipynunistek tejekkel bizonyították iJßxVazaMgukat. Ezt bizonyítja.az felsők m^odlk világ- háborúbamj*dl<A\Tarfó^gffár4a- ság idején a burzsfcá megszállók ellen vívott hőiies harcuk. A hazaszeretet 1 Jfnagasabb jokfi rrfcgnyilvánuBsa a kommunistádnak a# a törekvőié, hogy® hazt^eerafi- dá tegyék,leverjék ró\a a kapitalista nfckájj iilncLeit. \ /Ep j K<§ruik>nisták hlzafiságának, terlaláiJ k szocialista j forrajjatŐm ' /A ftprMalom\győzelmey«í<án a uazalléágjúj tartómat nyes. Szeretet faz crváff iránt, amelyben k munkás, ' a yafasit és az atelmiség valóban haiMávk lel. Szeretet a szocializmus üflfoé iKknt. ahol örökre megszűnik a tJtSadalmi elnyomást A I (szocialista MzaRság és a proletárneyzetköziség M Üazafiságban elválaszthatatlanul /összeforrott Nem lehet igáéi hazafi, ’ non szolgálja valóban népc\érdekeit aj, aki elválasztja hazája értekeit a tlbbi szocialista ország fcrdekeftől, az Kész nemzetközi munkásmozkalom ■dékátfl. I A nemzetköziség élő /megtestáüló- sét jelentette a szocialfeta világAnd- sier megjelenése, ami/a nemzetsz! kommunista és mánkásmozgalflm lenragvszerűbb vívmánya, a marxid mik—Ihn inizmus gy ölel me. y A szocialista országok táborának» rlegyőzhetetlen ereje a»e tábort alko-| Uó országok társadalnii\és gazdasági rejlődéséiiek azonos irányvonalából, ideológiájuk, s végső céljukv^azonos- ság^ból Akad. | ^ Egymillfárd ember küzd egjazon zászló, a Marxizmus—leninizmlis, a proletámensetközlség, a népek közötti barátság zászlaja alatt/ A szocialista tábor orfzágai. a Szovjetunióval az élen. Aoros egy- «aégbe zárkózvi hala^|u^K a szocializál« és a kommunizknus építésének (útj*s^Ekj£|*#Cez egységben rejlik erejük és legyizhetetl»ségük. A szocialista V>rszágok népei — benne mi. magy^pk 1$,*- forradalmi pártjaik vezetAáurf. a szocialista nemzetköziség elveihez híven, folytatják a harcot soraik szüntelen megerősítéséért, a nemzeti elkülönülést és elszigetelődést hirdető káros revizionista ideológia ellen. Minden olyan kísérlet, amely a szocialista tábor erejét gyengítem törekszik. megérik az eKheyaítáborhoz tartozó országok síiklaszflápd; egységén. A szociálistar tehomoz tartozó népek tefiődésjmeK igVlk döntő ténye- zimra közöttükfikiwiéUó gazdasági ■l^üttmyRödékj J I ! segélynyújtás és «flyüttműké<tes ^eázédes bizonyítéka ttuszociaMst^tábór/népei között fenn- ^^kójkitip/sú tóiqpolatírfinak. * W 5Coda lista /országok testvérl- Ámzptfáz1 ea/ülánüködése lehetősé- Ilet adott/r nép* demokratikus áüa- ttiojyte: — iá hazánknak Is —. j£(gy felszámítják a múltból örökölt elr^afadottsngukat és dön- rtó-’gáőzépnerStiissanak a szocializmus’ építsenek frontján. Parturtt VII. kongresszusa rögzítette a Mzánk felszabadulásától ed- %lértteredményeinket a szocializmus építdlében és c magyar dolgozó fiófi febhKgének bizalmat élvezye, célul túzhenc ki alszíttolizmus építésének megoorsítását 'názánkban.. \ Népünk sjMereit a} B»oclalizmus építésében ffjjjcönrptfy, 'Úogy a szo- cializmus «tűdében a Szovjetunió által elért m'sga^ TeflÓdési srinvonal- ra taniasakcdh^ttunk, arra a ápkolda- lú testvéri segksißfe, amelyet a SiflTtThinió ■ hgriiiirltrl elegét téve internagigjali&tí kötelezettségének. -•Tztelso szociálisa álláWra vonatkozó Menini tanításnak szodializ- mus\ építő népünknek n\újt. T MiAmagyarok. a^zocialkta tatx>r népeiül együtt — dka kapitalista és gyarmA sorsban szenVedm népek is — a Szovjetunióban a - szoéialixmus, a béke- legyőzhetetlen bástyájj&lá^ juk. Testvéri hálával. siereteWl & barátsággal tekintünk itt. A TESTVÉRI SEGÍTSÉG nem' korlátozód» a szociálist* országokra. A szociálisa tábor orszngai nemcsak a nemzetMjzi politika (fórumain és politikai J értelemben \ támogatják Ázsia. A faka. La tin-Aráért ka népeit a nemzeti Yúggetlenségot folytatott harcban, éá azokat a népeket, amelyek már letépték magiicról az imperializmus íncait, haném gazdasági és kultur lis téren ft segítséget, támogatást lyújtanak, ♦- hozzájárulva ezzel f el vi rágona tásukh oz, függetlenség ik megőrzéséhez. Csak a Szovjetül ió — Mikoian elvtárs llegutóbbi Mu >ai látogatás* eredmé- Inyeként — egymillióítonna cuk- Vot vásárol Elbától, eaftkívül 100 nüllió dolláros '^itelkteofti biztosit gépek vásárlásáfa? SzoXef segítséggel kórházak, saUlodáÍLtefeinológiai főiskola építése . folyik Burmában. Irakw^JtfO km mafczú vasútVonalat WesMt Arab Kbzlár- épíü ai Mz- szujfaí nagy CTlmásod^lépiWétils. Indonézia — arháromezer sziget ori|te«w ITO idillin rubeí hitelt kapott. Afganisztán és Jemen. Ceylon és Etiópia, India és Kambodzsa mind ott szerepelnek azoknak az országoknak a listáján, amelyeket a Szovjetunió segít. A legközelebbi években 250 nagy létesítményt épít a Szovjetunió a gazdaságilag elmaradott országokban. íme. ilyen — a proletárintemacio- nalizmus elvei alapján — a szocialista tábor országainak, a Szovjet