Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

0SZAKMAGVARORSZAG 3 Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgo­zóinak első negyedévi munkájáról, eredményeiről Horváth Károly gyár­igazgató a következőkben tájékozta­tott: — Az év első hónapjai a martin- üzem rekonstrukciós munkái miatt nehézségekkel kezdődtek. Ez nem­csak több martinkemence, hanem a durvahengermű blokksorának mun­káját is hátráltatta. A hideg időjá­rás következtében a kohóknál is akadtak zavarok. így a martinüzem után a nagyolvasztómű is elmaradt tervétől. A vezetők és dolgozók együttesen arra törekedtek, hogy az elmaradást minél kevesebbre csök­kentsék s ugyanakkor a feldolgozó ipar hengereltáru szükségletét ki­elégítsék. A két hengermű dolgozói jó munkaszellemmel és helyes szer­vezéssel láttak feladatuk megoldá­sához. A szocialista munkaverseny is megelevenedett s az igényesebb ver­senyforma irányába fejlődött. A dur­va- és finomhengerműben az év első negyedében több mint kétszerannyi munkacsapat vesz részt a szocialista brigád címért folyó versenyben, mint tavaly. A hengerészek megtették kö­telességüket: március 24-én, hét nappal a határidő előtt teljesítették első negyedévi hengereltáru terme­lési tervüket. így a negyedév hátra­lévő napjaiban mintegy tízezer ton­na hengereltáruval adhatnak többet az ország feldolgozó iparának, s így a felszabadulás évfordulójára esedé­kes felajánlásuk csaknem kétszere­sét teljesítik. A hengerészek ered­A Tiszába eresztik a Sajó-csatorna vizét Az 1930-as gazdasági válság évei­ben megkezdték a Sajót és a Tiszát összekötő csatorna építését. Az ínség - munkával csak egy 3 kilométer hosz- szi széles árok készült el. —* Itt építi 1*1 most népi államunk az ország egyik legnagyobb vegyiüzemét: a Tiszavidéki Vegyikombinátot. A le­endő gyáróriás területe azonban a Ti­sza vizszintjónél alacsonyabban fek­szik. ezért feltöltése vált szükségessé. A nagymennyiségű földet és kavicsot a 30 évvel ezelőtt épült, de be nem fe­jezett csatornából termelik M. az ed­digi munka során a széles árkot egy ideiglenes csatornával és vízátemelő berendezéssel összekötötték a Ti­szával. Az idei tavaszon megkezdték • vegyikombinát vízlevezető főcsa­tornáinak. valamint egyes üzemi épü­leteinek alapozását. Négy-öt méter mélységben azonban talajvíz nehezí­tette meg a munkát. Most ötletes megoldással biztosítják az építők ré­szére a vízmentes munkahelyet: a csatornába felgyülemlett vizet leen­gedik a folyamba. Ezzel a mélyépítők munkáját ma még megnehezítő ta­lajvíz lehúzódik az alacsonyabban mintegy két kilométer hosszúságban fekvő üres árokba, s így száraz mun­kahelyen dolgozhatnak. Az újszerű megoldással feleslegessé válik a szi­vattyúk üzemeltetése. ménye azért is örvendetes, mert az előírtnál jóval kevesebb anyagból állították elő terméküket. Az anyag­felhasználásnál elért eredményük már nemzetközi viszonylatban is fi­gyelemreméltó. A gyár összességének fejlődő mun­káját jellemzi, hogy egy dolgozó« egy napi termelési értéke mintegy 9 százalékkal nagyobb a tervezett­nél. A gyártmányok minőségének javításánál különösen eredményes volt Vámos Gyula kohói, Papp Jó­zsef martinász. — míg a termelés növelésében Medve Ferenc Kossuth- díjas hengerész és Császár Sándor fínomhengerész brigádja. Az anyag- takarékosság tekintélyes javításában nagy szerepe van Petrei Lajos mér­nöknek és társainak, akik újításuk révén egy-egy acél tömbnél, az úgy­nevezett öntecsnél 120—150 kilo­gramm anyagot mentenek meg a se­lejt tői. Fontos eredménynek számít­hatjuk. hogy az idén — Mihály Lajos és Marczis József javaslatával — megoldottuk a buga-fordítós gcoesí- tését. Ezzel 18 munkást mentesítet­tünk az egyik legnehezebb és legve­szélyesebb munkától. Ezenkívül — két rakodógép üzembeállításával — további 40 anyagtéri dolgozónak könnyítettük az idén a munkáját. A műszaki fejlesztési programnak je­lentős pontja valósult meg azáltal, hogy a gyár technológusai kidolgoz­ták a budapesti Erzsébet-híd anya­gának gyártási technológiáját s a m rat in ászok és hengerészek együt­tes munkájával elkészítették a pró- •badarabokat. Igv felkészülten várjuk ennek a jelentős munkának teljesí­tését. Az elkövetkező két hónapban, amíg a negyedik kohó átépítését megkezdik, terven felül ferroman- gán gyártásra állítjuk be ezt a ko­hót. Ezzel értékesen hozzájárulha­tunk az ország ferromangán szük­Tiszalúc termelőszövetkezeti köz­ség nagyarányú fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Az Andrássy és Erdődy grófok egykori birtokán csaknem négyszáz új csinos családi ház épült 15 év alatt Üj nyolctan­termes emeletes iskola, művelődési otthon, óvexia. napközi otthon, cuk­rászda. vendéglő szolgálja a gyer­mekek. illetve felnőttek tanulását, gondozását, szórakozását. Gondot okozott azonban az úgynevezett öfalu. a község régi teleDülésén la­kóknak a vízellátása. A falu ezen a részén ugyanis még igen nagy mély­ségben is élvezhetetlen víz találha­tó. így csak a falu néhány közkűtjá- ról tudták biztosítani — fáradtságos úton — az egészséges vizet. A köz-' ség lakosai társadalmi összefogással láttak a fontos kérdés megoldásá­hoz. Községfeilesztési alapból, to­vábbá a lakosok önkéntes hozzájáru­lásából és a dolgozók társadalmi munkájával előbb egy közkútnál lé­tesítettek törpevízművet. az idén Dedig egy újabb egészséges víznyerő- helyet is elektromos vízszolgáltató berendezéssel láttak el. Eddig már mintegy két kilométer hosszúságban fektették le a vezetékhálózatot s mintegy száz — köztük több fürdőszobás — lakást kapcsoltak be ségletének javításához. A fínomhen- germű két hónapra tervezett rekon­strukciós munkáját is úgy akarjuk megoldani, hogy az üzem egyik so­rozatán csak egy hónapig szünetel­jen a munka, vagyis minél keve­sebbre csökkentsük a kieső időt. i'»l dolgozott a ROM ŐT vállalat Kedves, bensőséges ünnepség zaj­lott le nemrégen az ÉM. Röviköt Nagykereskedelmi Vállalatnál. Ez al­kalommal adta át Krákovics György elvtárs, a Belkereskedelmi Miniszté­rium ruházati főigazgatóság titkár­ságvezetője a kongresszusi verseny­ben elért harmadik helyezésért járó oklevelet és pénzjutalmat. Ugyancsak ezen a napon osztotta ki a vállalat igazgatója. Sugár Andor elvtárs a Röviköt Vállalat által adomá­nyozott tárgy- és pénzjutalmakat. Vál­lalati szinten a legjobb eredményt el­ért osztályvezetőnek, Faludi László elvtársnak például egy gyönyörű fér­fikarórát. Juhász Zoltánná összekötő szőnyeget. Kovács Erzsébet rádiót, Törők Alfrédné pedig egy 12 szemé­lyes damaszt-garnitúrát kapott. Ösz- szesen mintegy 40 dolgozó részesült pénz- és tárgyjutalomban, tizen pedig ..Kiváló dolgozó” kitüntetésben. Tegnap este a Honvéd Tisztiklub­ban újra ünnepelt a vállalat. Ez alka­lommal tartották meg április 4-i ün­nepélyüket és osztották ki az 1959. évi tervteljesítés után járó nyereség­részesedést. A felosztásra került 170 ezer forintból — a dolgozók átlagke­resetét számítva —. mintegy 20 napi részesedést kaptak. A vállalat dolgo­zóinak jó munkáját dicséri, hogy március 24-ig első negyedéves tervü­ket teljesítették. a vízszolgáltatásba. Az idén elké­szült törpevízmű révén további há­rom kilométeres csővezeték lefekte­tésével újabb százhúsz lakást kap­csolnak be a vezetékhálózatba. Ezen­kívül vízvezetékkel látják cl az is­kolákat, napközi otthont, péküzemet és a többi középületet is. A tiszalúciak így önerőből, társa­dalmi összefogással több mint fél­millió forint értékű létesítménnyel gazdagították falujukat. A példamu­tató kezdeményezésben különösen kivették részüket Szabó Miklós köz­ségi tanácselnök. Kosztura Kálmán vb. titkár és Bálint Gyula, a DI­MA VÁG műszaki dolgozója. Kárpitosanyag és szivacs PVC-ből Á Könnyűipari Minisztérium Helyi- ipari Kutató Intézetében eredményes kísérleteket végeznek a PVC mű­anyag újfajta felhasználására. A kár- pitosiparnak szivacsszerű párnázó anyag készült a PVC-ból. ez tartó- sabb és kényelmesebb, mint a hagyo­mányos afrik, szőr és gumianyagok. Az új anyag beválik pipereszivacs gyártására is. Társadalmi összefogásból félmilliós beruházás Tiszalúcon Kőbány ászok között Boldogkőváralján MÜSZAKVALTAS ELŐTT talál­koznak az emberek. Elszívnak még egy cigarettáit. Ilyenkor gyakran megesik, hogy akad valami tréfás megjegyzés. Barnaképű cigányfiú áll a kör közepén, s valami új, jófé­le kerékpárra támaszkodik. — Honnan lovasítottad? — éice- tődik valaki. A fiú nagyot nevet, s mivel nem válaszol nyomban, má­sok is kontráznak. Mo6t már általá­nos a kacagás. S mit tehet ilyenkor a kárvallott, ha üres a vicctudo­mány töl tény táskája? Nevet ő is... Dehát gyorsan eltelnek az ilyen munkaelőtti percek. Magas, idősebb férfi közeledik a csoporthoz, — a bányamester. Utasításokat ad: ki hol dolgozzon, kik javítsák meg az autóvájta föl du tat, és szép lassan fogyatkozik a társaság. Két fiatal­ember tart a bányamesterhez. Már messziről hallani á beszédüket, va­lamin vitatkoznak. Mikor közel ér­nek, akkor sem csendesednek. — Mi bizony nem lapátoljuk a követ azért a pénzért, járna közelí­tési pótlék is... — Csakhamar ki­derül. hogy hol dolgoznak a „han- Roskodók", aztán megszólal a bé- nyamcster. — Meg lesz a pótlék! — A két fiatalember összenéz. s vállat von. — Ha a bányamester mondja, ak­kor rendben van — mondják egy­másnak. S most már zavartalanul e’indul a délutános műszak a bol­dogkőváraljai kőbányában. Az em- oerek úgy tűnnek fel a hatalmas szfklafalak, a megbontott kővárai- M heeytfc melle«, meat parányi hangyák a ház oldalánál. Tíz év óta termel itt a bánya, s ad kenyeret másfélszáz kőváraljai embernek. Ezekben a napokban sokat beszél­nek erről, mert most következik a bányanyitás évfordulója. Pompás, szép vidék volt ez, és most is az. Az itteniek azonban nemrég fedezték fel a természet megejtő varázsát. Régen elhomályosította szemük előtt a nyomot*, az ínség, mert itt az nagy űr volt. De volt még egy úr, ugyan­is csaknem minden épkézláb ember gróf Zichynek volt a cselédje. Az uraságé volt itt minden. A hegyek, melyek útját állják a tekintetnek, az erdő. melyben mókusok tanyáz­tak. a föld, ahol aranyló búza haj­ladozott. JUHASZ JANOS fiatal robbantó­mester is tíz évvel ezelőtt került ide a bányába. Akkor volt itt az el- s5 csákányvágás. Taliga, kézifúró. kalapács volt kezdetben a szerszám. Aztán később síneket fektettek, gé­pek érkeztek, s Juhász János úgy megszerette ezt a munkát, megszok­ta az embereket, a környezetet, hogy most mér valami nagy dolognak kellene történnie, hogy megváljon a bányától, ő eleveníti fel a régi idő­ket. 8 a termelés indulásénak kezde­tét is. Amilyen ragaszkodással beszélt er­ről, olyan szerettei magyarázza a jövőt is. Nemrégen a mellettünk magasodó nagy Tó-hegyet több he­lyen átfúrták. A kutatófúrások azt mutatták, hogy érdemes itt még hosszú-hosszú évdere munkát ter­vezni. Mert, hogy mennyi hő van itt. azt már egy kicsit a falu neve is elárulja. Hamarosan kicserélik a síneket. Már faragják is a hozzáva­ló talpfákat, máshová építik a kötö- röket, új kompresszor üzemel majd, s elkészül a munkásöltöző, fürdő is. SOK FALUBELI CSALÁDNAK a sorsa összenőtt a kőbányával, s most, mikor a falu is a nagy elha­tározás gondolatával foglalkozott, a bányában felfigyeltek. A bánya már .sokat segített az itteni emberek éle­tén. Segíthet másképpen is. A kő­bányászok sorra járják a házakat. Okosítják az embereket, a szövetke­zetről beszélnek, s ma már a község lakosainak nagyobb része a szövetke­zetben van. Aztán azzal is törődnek, hogy legyen erő az induláshoz. A bánya udvarán áll egy hemyótalpas traktor. Kijavítják, s egy másikkal együtt a tsz-t segítik vele. Ha majd építkeznek, akkor is felkeresik a bá­nyászok a tsz-t, mert akik a követ termelik, azok már értenek egy ki­csit a mesterkedéshez is. Kis bánya a kőváraljai. A kör­nyékbeliek azonban már nehezen tudnák elképzelni az életüket nél­küle. A kemény, csákányéit csorb; tó andezit, amelv évmilliók óta tet­szik a hegvet borító erdők alpt- megmozdult és sok embernek lett lobbiét forrása. A hegyek közé ék' lődő kis községből kőzúzalékkal rr kott teherautók kanyarodnak ki - országúira, hogy az állomásnál ad iák terhüket a vasúti vagon nsk. Az ország számos helyére r' jut Innen a kő, hogy holnap úti épüljön beide. garami Épül, szépül megyénk Az első negyedév az Ózdi Kohászati üzemekben

Next

/
Thumbnails
Contents