Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

0SZAKMAGVARORSZAG

3

Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak első negyedévi munkájáról, eredményeiről Horváth Károly gyárigazgató a következőkben tájékoztatott:

— Az év első hónapjai a martin- üzem rekonstrukciós munkái miatt nehézségekkel kezdődtek. Ez nemcsak több martinkemence, hanem a durvahengermű blokksorának munkáját is hátráltatta. A hideg időjárás következtében a kohóknál is akadtak zavarok. így a martinüzem után a nagyolvasztómű is elmaradt tervétől. A vezetők és dolgozók együttesen arra törekedtek, hogy az elmaradást minél kevesebbre csökkentsék s ugyanakkor a feldolgozó ipar hengereltáru szükségletét kielégítsék. A két hengermű dolgozói jó munkaszellemmel és helyes szervezéssel láttak feladatuk megoldásához. A szocialista munkaverseny is megelevenedett s az igényesebb versenyforma irányába fejlődött. A durva- és finomhengerműben az év első negyedében több mint kétszerannyi munkacsapat vesz részt a szocialista brigád címért folyó versenyben, mint tavaly. A hengerészek megtették kötelességüket: március 24-én, hét nappal a határidő előtt teljesítették első negyedévi hengereltáru termelési tervüket. így a negyedév hátralévő napjaiban mintegy tízezer tonna hengereltáruval adhatnak többet az ország feldolgozó iparának, s így a felszabadulás évfordulójára esedékes felajánlásuk csaknem kétszeresét teljesítik. A hengerészek eredA Tiszába eresztik a Sajó-csatorna vizét

Az 1930-as gazdasági válság éveiben megkezdték a Sajót és a Tiszát összekötő csatorna építését. Az ínség - munkával csak egy 3 kilométer hosz- szi széles árok készült el. —* Itt építi 1*1 most népi államunk az ország egyik legnagyobb vegyiüzemét: a Tiszavidéki Vegyikombinátot. A leendő gyáróriás területe azonban a Tisza vizszintjónél alacsonyabban fekszik. ezért feltöltése vált szükségessé. A nagymennyiségű földet és kavicsot a 30 évvel ezelőtt épült, de be nem fejezett csatornából termelik M. az eddigi munka során a széles árkot egy ideiglenes csatornával és vízátemelő berendezéssel összekötötték a Tiszával. Az idei tavaszon megkezdték • vegyikombinát vízlevezető főcsatornáinak. valamint egyes üzemi épületeinek alapozását. Négy-öt méter mélységben azonban talajvíz nehezítette meg a munkát. Most ötletes megoldással biztosítják az építők részére a vízmentes munkahelyet: a csatornába felgyülemlett vizet leengedik a folyamba. Ezzel a mélyépítők munkáját ma még megnehezítő talajvíz lehúzódik az alacsonyabban mintegy két kilométer hosszúságban fekvő üres árokba, s így száraz munkahelyen dolgozhatnak. Az újszerű megoldással feleslegessé válik a szivattyúk üzemeltetése.

ménye azért is örvendetes, mert az előírtnál jóval kevesebb anyagból állították elő terméküket. Az anyagfelhasználásnál elért eredményük már nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó.

A gyár összességének fejlődő munkáját jellemzi, hogy egy dolgozó« egy napi termelési értéke mintegy 9 százalékkal nagyobb a tervezettnél. A gyártmányok minőségének javításánál különösen eredményes volt Vámos Gyula kohói, Papp József martinász. — míg a termelés növelésében Medve Ferenc Kossuth- díjas hengerész és Császár Sándor fínomhengerész brigádja. Az anyag- takarékosság tekintélyes javításában nagy szerepe van Petrei Lajos mérnöknek és társainak, akik újításuk révén egy-egy acél tömbnél, az úgynevezett öntecsnél 120—150 kilogramm anyagot mentenek meg a selejt tői. Fontos eredménynek számíthatjuk. hogy az idén — Mihály Lajos és Marczis József javaslatával — megoldottuk a buga-fordítós gcoesí- tését. Ezzel 18 munkást mentesítettünk az egyik legnehezebb és legveszélyesebb munkától. Ezenkívül — két rakodógép üzembeállításával — további 40 anyagtéri dolgozónak könnyítettük az idén a munkáját. A műszaki fejlesztési programnak jelentős pontja valósult meg azáltal, hogy a gyár technológusai kidolgozták a budapesti Erzsébet-híd anyagának gyártási technológiáját s a m rat in ászok és hengerészek együttes munkájával elkészítették a pró- •badarabokat. Igv felkészülten várjuk ennek a jelentős munkának teljesítését.

Az elkövetkező két hónapban, amíg a negyedik kohó átépítését megkezdik, terven felül ferroman- gán gyártásra állítjuk be ezt a kohót. Ezzel értékesen hozzájárulhatunk az ország ferromangán szükTiszalúc termelőszövetkezeti község nagyarányú fejlődésen ment át a felszabadulás óta. Az Andrássy és Erdődy grófok egykori birtokán csaknem négyszáz új csinos családi ház épült 15 év alatt Üj nyolctantermes emeletes iskola, művelődési otthon, óvexia. napközi otthon, cukrászda. vendéglő szolgálja a gyermekek. illetve felnőttek tanulását, gondozását, szórakozását. Gondot okozott azonban az úgynevezett öfalu. a község régi teleDülésén lakóknak a vízellátása. A falu ezen a részén ugyanis még igen nagy mélységben is élvezhetetlen víz található. így csak a falu néhány közkűtjá- ról tudták biztosítani — fáradtságos úton — az egészséges vizet. A köz-' ség lakosai társadalmi összefogással láttak a fontos kérdés megoldásához. Községfeilesztési alapból, továbbá a lakosok önkéntes hozzájárulásából és a dolgozók társadalmi munkájával előbb egy közkútnál létesítettek törpevízművet. az idén Dedig egy újabb egészséges víznyerő- helyet is elektromos vízszolgáltató berendezéssel láttak el. Eddig már mintegy két kilométer hosszúságban fektették le a vezetékhálózatot s mintegy száz — köztük több fürdőszobás — lakást kapcsoltak be

ségletének javításához. A fínomhen- germű két hónapra tervezett rekonstrukciós munkáját is úgy akarjuk megoldani, hogy az üzem egyik sorozatán csak egy hónapig szüneteljen a munka, vagyis minél kevesebbre csökkentsük a kieső időt.

i'»l dolgozott a ROM ŐT vállalat

Kedves, bensőséges ünnepség zajlott le nemrégen az ÉM. Röviköt Nagykereskedelmi Vállalatnál. Ez alkalommal adta át Krákovics György elvtárs, a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati főigazgatóság titkárságvezetője a kongresszusi versenyben elért harmadik helyezésért járó oklevelet és pénzjutalmat. Ugyancsak ezen a napon osztotta ki a vállalat igazgatója. Sugár Andor elvtárs a Röviköt Vállalat által adományozott tárgy- és pénzjutalmakat. Vállalati szinten a legjobb eredményt elért osztályvezetőnek, Faludi László elvtársnak például egy gyönyörű férfikarórát. Juhász Zoltánná összekötő szőnyeget. Kovács Erzsébet rádiót, Törők Alfrédné pedig egy 12 személyes damaszt-garnitúrát kapott. Ösz- szesen mintegy 40 dolgozó részesült pénz- és tárgyjutalomban, tizen pedig ..Kiváló dolgozó” kitüntetésben.

Tegnap este a Honvéd Tisztiklubban újra ünnepelt a vállalat. Ez alkalommal tartották meg április 4-i ünnepélyüket és osztották ki az 1959. évi tervteljesítés után járó nyereségrészesedést. A felosztásra került 170 ezer forintból — a dolgozók átlagkeresetét számítva —. mintegy 20 napi részesedést kaptak. A vállalat dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy március 24-ig első negyedéves tervüket teljesítették.

a vízszolgáltatásba. Az idén elkészült törpevízmű révén további három kilométeres csővezeték lefektetésével újabb százhúsz lakást kapcsolnak be a vezetékhálózatba. Ezenkívül vízvezetékkel látják cl az iskolákat, napközi otthont, péküzemet és a többi középületet is.

A tiszalúciak így önerőből, társadalmi összefogással több mint félmillió forint értékű létesítménnyel gazdagították falujukat. A példamutató kezdeményezésben különösen kivették részüket Szabó Miklós községi tanácselnök. Kosztura Kálmán vb. titkár és Bálint Gyula, a DIMA VÁG műszaki dolgozója.

Kárpitosanyag és szivacs

PVC-ből

Á Könnyűipari Minisztérium Helyi- ipari Kutató Intézetében eredményes kísérleteket végeznek a PVC műanyag újfajta felhasználására. A kár- pitosiparnak szivacsszerű párnázó anyag készült a PVC-ból. ez tartó- sabb és kényelmesebb, mint a hagyományos afrik, szőr és gumianyagok.

Az új anyag beválik pipereszivacs gyártására is.

Társadalmi összefogásból félmilliós beruházás Tiszalúcon

Kőbány ászok között Boldogkőváralján

MÜSZAKVALTAS ELŐTT találkoznak az emberek. Elszívnak még egy cigarettáit. Ilyenkor gyakran megesik, hogy akad valami tréfás megjegyzés. Barnaképű cigányfiú áll a kör közepén, s valami új, jóféle kerékpárra támaszkodik.

— Honnan lovasítottad? — éice- tődik valaki. A fiú nagyot nevet, s mivel nem válaszol nyomban, mások is kontráznak. Mo6t már általános a kacagás. S mit tehet ilyenkor a kárvallott, ha üres a vicctudomány töl tény táskája? Nevet ő is... Dehát gyorsan eltelnek az ilyen munkaelőtti percek. Magas, idősebb férfi közeledik a csoporthoz, — a bányamester. Utasításokat ad: ki hol dolgozzon, kik javítsák meg az autóvájta föl du tat, és szép lassan fogyatkozik a társaság. Két fiatalember tart a bányamesterhez. Már messziről hallani á beszédüket, valamin vitatkoznak. Mikor közel érnek, akkor sem csendesednek.

— Mi bizony nem lapátoljuk a követ azért a pénzért, járna közelítési pótlék is... — Csakhamar kiderül. hogy hol dolgoznak a „han- Roskodók", aztán megszólal a bé- nyamcster.

— Meg lesz a pótlék! — A két fiatalember összenéz. s vállat von.

— Ha a bányamester mondja, akkor rendben van — mondják egymásnak. S most már zavartalanul e’indul a délutános műszak a boldogkőváraljai kőbányában. Az em- oerek úgy tűnnek fel a hatalmas szfklafalak, a megbontott kővárai- M heeytfc melle«, meat parányi

hangyák a ház oldalánál. Tíz év óta termel itt a bánya, s ad kenyeret másfélszáz kőváraljai embernek. Ezekben a napokban sokat beszélnek erről, mert most következik a bányanyitás évfordulója. Pompás, szép vidék volt ez, és most is az. Az itteniek azonban nemrég fedezték fel a természet megejtő varázsát. Régen elhomályosította szemük előtt a nyomot*, az ínség, mert itt az nagy űr volt. De volt még egy úr, ugyanis csaknem minden épkézláb ember gróf Zichynek volt a cselédje. Az uraságé volt itt minden. A hegyek, melyek útját állják a tekintetnek, az erdő. melyben mókusok tanyáztak. a föld, ahol aranyló búza hajladozott.

JUHASZ JANOS fiatal robbantómester is tíz évvel ezelőtt került ide a bányába. Akkor volt itt az el- s5 csákányvágás. Taliga, kézifúró. kalapács volt kezdetben a szerszám. Aztán később síneket fektettek, gépek érkeztek, s Juhász János úgy megszerette ezt a munkát, megszokta az embereket, a környezetet, hogy most mér valami nagy dolognak kellene történnie, hogy megváljon a bányától, ő eleveníti fel a régi időket. 8 a termelés indulásénak kezdetét is.

Amilyen ragaszkodással beszélt erről, olyan szerettei magyarázza a jövőt is. Nemrégen a mellettünk magasodó nagy Tó-hegyet több helyen átfúrták. A kutatófúrások azt mutatták, hogy érdemes itt még hosszú-hosszú évdere munkát tervezni. Mert, hogy mennyi hő van

itt. azt már egy kicsit a falu neve is elárulja. Hamarosan kicserélik a síneket. Már faragják is a hozzávaló talpfákat, máshová építik a kötö- röket, új kompresszor üzemel majd, s elkészül a munkásöltöző, fürdő is.

SOK FALUBELI CSALÁDNAK a sorsa összenőtt a kőbányával, s most, mikor a falu is a nagy elhatározás gondolatával foglalkozott, a bányában felfigyeltek. A bánya már .sokat segített az itteni emberek életén. Segíthet másképpen is. A kőbányászok sorra járják a házakat. Okosítják az embereket, a szövetkezetről beszélnek, s ma már a község lakosainak nagyobb része a szövetkezetben van. Aztán azzal is törődnek, hogy legyen erő az induláshoz. A bánya udvarán áll egy hemyótalpas traktor. Kijavítják, s egy másikkal együtt a tsz-t segítik vele. Ha majd építkeznek, akkor is felkeresik a bányászok a tsz-t, mert akik a követ termelik, azok már értenek egy kicsit a mesterkedéshez is.

Kis bánya a kőváraljai. A környékbeliek azonban már nehezen tudnák elképzelni az életüket nélküle. A kemény, csákányéit csorb; tó andezit, amelv évmilliók óta tetszik a hegvet borító erdők alpt- megmozdult és sok embernek lett lobbiét forrása. A hegyek közé ék' lődő kis községből kőzúzalékkal rr kott teherautók kanyarodnak ki - országúira, hogy az állomásnál ad iák terhüket a vasúti vagon nsk. Az ország számos helyére r' jut Innen a kő, hogy holnap úti épüljön beide. garami

Épül, szépül megyénk

Az első negyedév az Ózdi Kohászati üzemekben