Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

ESZAKMAGYAKOBSZAG

7

Kitüntetett művészeink

Néhány nappal korábban rövid híradásban közöltük, hogy a kimagasló művészi munkájukért kitüntetett művészek sorában két borsodi, illetve miskolci művész nevével találkozunk: Fdedy Gyula grafikusművészt Munkácsy-dí jjal, Orosz Györgyöt, a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjét pedig Jászai-díjjal tüntették ki. Talán szükségtelen a két művészt külön is bemutatnunk olvasóinknak. hisz alkotásaik révén évek óta ismertek a megyében, s ha az alábbiakban mégis néhány vázlatos vonással olvasóink emlékezetébe idézzük őket. azért tesszük, hogy magunk és olvasótáborunk nevében köszöntsük őket kitüntetésük alkalmából

Csaknem egy évtizede rendszeresen ott. látjuk müveit ihinden hazai képzőművészeti kiállításon. több külföldi tárlaton. Például 1952-ben Krakkóban már gyűjteményes kiállást rendeztek műveiből. 1953-ban Dániában szerepelt, 55 nyarán a varsói VIT-pályázaton elnyerte a grafikai első díjat és részt vett a VIT- en. Ugyanebben az évben elnyerte a Derkovits ösztöndíjat. Képei ott voltak a moszkvai Biennálén. a szocialista országok kiállításain és ott voltak a jelentősebb nyugati képzőművészeti kiállításokon. Feledj'Gyula neve már Európa-szertc ismert.

Hosszú vájt az útja a Munkácsy- dijig. a sajoszentpéteri bányászkoló- \'\a apróka szoba-konyhás lakásától a műtermes művésztelepi lakásig. Még fiatalember. A felszabadulás még serdülőkorban érte és 1947-ben került a Dertcovits Képzőművészeti Akadémiára, majd egy év múlva, amikor megnyílt az igazi tehetségek előtt a Képzőművészeti. Főiskola kapuja. főiskolai hallgató lett. A következő évben már ösztöndíjasként küldték Krakkóba a Lengyel Állami Képzőművészeti Akadémiára, ahdnOrosz György Mazai-dijan

vet életrekelteni. Orosz György azt vallja, hogy az együttessel való összeforró«, a jó rendezői munka alapja. Sajnos, a miskolci színházban az utóbbi években elég nagy a fluktuáció, a régiek közül, akikkel első előadásait rendezte, már alig néhányan vannak Miskolcon: Fehér Tibor. Ncmethy Ferenc, Kádassy Anna. Varga Irén, Farkas Endre. Máthé Éva és még néhányan. Sokat köszön ezeknek a művészeknek, sokai dofgoztak együtt. Ok játszottak azokban a darabokban is. amelyeknek rendezéséért most a Jászai-dijat kapta.

Eredetileg tanító volt. majd bölcsészhallgató. végül is a színművészeti pályát választotta. A főiskola elvégzése után került Miskolcra és Major Oltó „Határszélen" című új magyar drámájának rendezésével mutatkozott be. Legnagyobb öröme az ősbemutató megrendezése: —■ ehő- ször életreálmodni, tervezni és meg- jeleníteni egy darabot. A borjú. Foster ezredes. Szépasszony madara. Bolondos vasárnap. Zeng ax erdő. Bombádéit fellegvár. láttáról matrózok. Három Robinson. Az első tavasz. Füredi komédiások. — ősbemutató előadásban mind Orosz György rendezésében került a közönség elé. Operát, operettet, balettet, mai'színmüvet, klasszikus drámát egyaránt rendezett. Az egyik műfajban szerzett tapasztalatokat mindig hasznosan tudta érvényesíteni a másik mű*

A színházon kívül !s jelentős művészi munkát végez. Korábban a városi színjátszó stúdiót, majd a vasgyári színjátszókat patronálta. Jelenleg a szakszervezeti kultúrotthon színjátszókörét vezeti, öntevékeny színjátszói közül ma már többen főiskolások. vagy már színészek. A megyei tanács színjátszó« szakreferense. Sokoldalú művészi munkásságáért korábban a Szocialista Kultúráért kitüntetést, valamint a Népművelés Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta, most pedig a Jászai-dij- jal tüntette ki kormányzatunk.

Orosz György még sokáig szeretne Miskolcon működni, sok jó mai magyar drámát éS operát, rendezni. — Hisszük, hogy fog is. Es ehhez kívánunk — kitüntetése alkalmából*is— • sok sikert.

(benedek)

A NÉVA PÁRTJÁN

Trenyov színmüvének magyarországi ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban

Különösen szokatlan a szmfcúzak művészeinél. Mégis találunk Ilyen művészt. Orosz György, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal rendezője immár kilencedik éve működik Miskolcon és legutóbbi rendezése Shakespeare Vízkereszt-jc immár negyvenedik miskolci színházi rendezése volt. Ha hozzászámítjuk £ Bors Színpad, a szilveszteri műsorok és öntevékeny együttesek rendezéseit, már jóval túl van a felszáz rendezésen, nem számítva bele a vendégrendezéseket. amikor más színháznál segített legy-egy színpadi műmű vészi formában tükrözte Pété rv ár 1917-es nyolc hónapját.

Az előadás díszleteit Varga Mátyás Kossuth-dijas érdemes művész tervezte; megoldásai érdekesek, ha nem is minden esetben a legjobbak. A jelmezek Laczkovich Piroska tervezéséről tanúskodnak. Madácsi DánielJ maszkjai dicséretet érdemelnek. i

Laiinovils Zoltán keltette életről Lenint. Lenin mozgékonyságát eltű-j lozta. Nagyon emberi hiteles ábrázó-^ Jás volt Bicskeg Károly Buranovja;! melegszívű, hitében rendíthetetlen { forradalmár munkást állított elénk.l Jakó Pál Rasztyégin gyártulajdonosai az előadás egyik legjobban átkerültí alakítása; hideg, számító, a helyzetet« reálisan mérlegelő, mosolyogva Is gyilkoltatni képes nagytőkés elevenedett meg alakításában. Balogh] Emese forradalmárt ..játszó" tökéslá-1 nya ritka-helyenként merevséget tűk'] rőZott. Egyebekben jól formálta a ..kedvtelésből" ap/a ellen forduló, de]

a munkasokat, bolsevikokat gyűlölő szalonforradalmárt. Kitűnő alakítás volt Horváth Sándor Knyazev szegényparasztja. az elesett muzsikból forradalmárrá, a szovjet hatalom fegyveres katonájává lett paraszt életútjának művészi megjelenítése. Farkas Endre Oboljasev-e a mense- vik politikusok gerinctelenségének, száj hősködésének művészien megformált ábrázolása. Fehér Tibor alakította aa ukrán-4©idb>rtok*st» változó történelmi eseményekkel együtt hitvallását is Sorrá változtató, de elsősorban csak Saját vagyonát <éltő burzsoát jelenítette meg. Nagyon kedves. Jólslkerült a kis gyermekszereplő. Szakáll István Koljá-ja.

Jattunk Vargha Iréntől, egy forradalmi munkás özvegyének alakjában. Egervári Klára szobalánya kedves., jó alakítás, bár nehéz elhinni róla., hogy falusi parasztlány. Polgár Géza, katonája a bolsevikokat nehezen, megértő, de később azokhoz szívvel-, lélekkel csatlakozó forradalmár pa-, rasztkatona jó ábrázolása. Némethy, Ferenc korrupt géhás-tisztje és Gyár-» mathy Anikó nagynénije nem óllí-i íották különösebb feladat elé alakítói-«

S

t. Nagyon emberi volt Bánhidg« zsej öreg munkása. Jó volt Szili« János félrevezetett munkásból életé'.« ődozó forradalmárrá lett Lószev-e.« Csiszár András Gorszkij kapitányé-- bői nem éreztük elég meggyőzően, hogy mi állította a bolsevikok oldalára. Villanásnyi szerepében figyelemre méltó Pákozdy János rendőr-; spiclije. Kisebb szerepekben igen emlékezetesek voltak. Csanády Un. Fontos Magda. Beleznay István. Verdes Tamás. Egy-egy jölsikerült színfolt volt Palotay László. Mikes Béla. Móriig Vera. Somló Mária. Sárközi Sándor. Gyarmatiig Ferenc. Demény Gyula. Szét) László. Dobráhtzky Zoltán. Haraszin Tibor alakítása. Vitatható ábrázolás volt Győző László !\'erenszkij-e.

A Miskolci Nemzet! Színház előadása nem volt hibátlan. A Néva poriján bemutatásával mégis nagy vállalkozást hajtott végre a színház: nálunk ismeretlen- szovjet színpadi művet ismerteteti meg n magyar közönséggel. mondanivalómban Jgen jó darabot választott, méltót a felszab«- di»1Vi*nk évfordulójához.

Benedek Miklós

(Meg akkor sem helyes, ha Trenyov így irta.) Lenin nagysága így bizonyos fokig elaprózódik. Különöscr nem értünk egyet az utolsó képb'er Leninnek a színpadra való behozatalával. amikor a tömeg egy lépcsőié- járatnál várja, ö pedig mintegy vi tömeg háta mögött, észrevétlenül kerül be a színre. Ez a szinte vígjáték beállítás méltatlan az ábrázolt sze mélyiséghez és cselekményhez.

Talán kls§é keményen soroltuk fe a rendezés fogyatékosságait. De azér tettük, mert Horval István a fogyaté kosságok ellenére is igen becsületes nagyon jó munkát végzett a mű szín padravitelénél és ha teljes <mérték ben nem is sikerült az előadás, mégu

képsor egyes képei külön-külön drámai feldolgozást igényelnek és az egymással párhuzamosan futó. olykor ölelkező sok-sok történelmi szál mind-mind külön dráma magva. 'A színmű azoknak, akik ismerik — és hisszük, hogy a nézőtéren ezek vannak többségben — a bolsevik párt történetét, ismereteiket eleveníti fel színpadi ábrázolásban, azon kevesek pedig, akik a történelmet netán nem Ismernék, ebből a műből tájékoztatást kaphatnak erről a döntő jelentőségű. világtörténelmi eseményszakaszról.

Kétségtelen, hogy A Néva pariján felépítésében, szerkezetében eltér az általánosan használt drámai formáktól. Nincs színpadi értelemben vett főszereplője, illetve van. de az láthatatlan: a forradalom. Nincsen meg a megszokott szerkezeti tagoltsága. A három felvonásra való felosztás csak jálékidöbeni tagolást jelent. Történelmet kíván színpadra vinni, a történelmi! események folyamatosságának kronologikus ábrázolásával, és ezért erősen epikus jellegű. Feltétlen érdeme viszont Trenyov művének a nagyszerű téma megválasztása és az. hogy a nvolc hónap hangulatát, történéseit. ievegőjét — a mór említett szereplők élete fordulata inak bemutatásával — mégis érzékeltetni' tudja.

A színmüvet Horoai István, kétszeres Kossuth-díjas fordításában és rendezésében láttuk megelevenedni a Miskolci Nemzeti Színház színpadán. Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a Miskolci Nemzeti Színház együttese sok jószándékkal, igen sok becsületes munkát fektetett bele a darab színre» vitelébe.

Nehéz volt ezt a müvet színpadi játékká változtatni. Nehéz, mert a sok szálon futó cselekmény és főleg azoknak epikus jellege valamivel többet Wván az együttestől, mint ügyszeretetét. lelkesedést és az írói gondolathoz való ragaszkodást. Valami pluszt, ami az epikus színművet drámává élvezetes színpadi játékká formálja. Ennek a plusznak a hozzáadása nem minden esetben sikerült. Ezért éreztünk helyenként vontatottsáeot. sőt nem egy alkalommal — a már máshonnan ismert történelmi események ábrázolásakor — bizonyos fokig fárasztó volt. Nehéz volt a feladata a rendezőnek jfe*..színésznek, egyaránt

12. képberí kellett a. rendezőnek érzékeltetnie a nyolc történelmi hónap minden eseményét — úgy. hogy Rasz- tyegint és Buranovot. Smetzgert és Kn.vazevet lássuk a színpadon, de osztályoknak az .is>zocMipHsat. a forradalom erejét érezzük. A forradalom levegőjét nem mindig sikerült a rendezőnek egészében megteremtenie, több esetben inkább illusztrálva, mintsem ábrázolva jelentkezett,.Nem segítette a cselekmény egyenletes sodi-át a 12 képváltozás, illetve a forgó nélküli átdiszitésekkel járó sok szünet sem. A feszültség is meg-meg- tört. megzökkent a játék sodra. Az impozáns tömeg jelenetek — 106 szereplőt mozgatott a színpadon a rendező — a darab monumentalitását adták meg. azonban úgy éreztük hogy a kis létszámú jelenetek (különösen a Rasztyégin lakásán történők) fölébe kerekednek azoknak és a forradalmat. az élet-halál harcol, nem a tömegek, hanem elsősorban a Rasz- tvegin szalonjában megfordulók, illetve az általuk emlegetett egves személyek vívják. Nem helyeseljük azt sem. hogy az élőadás utolsó jeleneteiben. illetve képeiben Lenint olv

evakran szerepeltetik a színpadon.

Űj történelmi korszak született a Neva partján 1917 forradalomtól terhes hónapjaiban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megteremtette a világ első proletárálla- mái, egyben a mi felszabadult életünk kezdete is. 1945. április 4 nem hozhatta volna el soha a szabadságol a mi számunkra 1917 november 7. a Néva partján történt forradalmi eseményed nélkül. Ezért választotta a Miskolci Nemzeti Színház felszabadulásunk 15. évfordulója megünneplésére K. A. Trenyov: A Néva partján című történeAni színművének bemutatását.

Az 1917 márciusától október végéig. illetve november 7-ig terjedő 8 hónapot eleveníti fel a színmű. Forradalmi tömeg tüntetése hallatszik a gyártulajdonos ablakai alatt, munkások katonák, parasztok követelik a háború végét, gyüléseznek, tervezgetnek, formálják eljövendő életüket. Megszületnek a tanácsok, ugyanakkor a paloták elzárt szobáiban létrejönnek a különféle szövetségek. A

cáron már nem tudnak segíteni, de a hatalmai nem akarják kiengedni a kezükből. Korrupt katonatisztek, gh. vezetők, földbirtokosok, gyárosok, opportunista demagóg munkásvezérek, — bár látszólag külön-külön csoportba tartoznak —. egy követ fújnak: a végsőkig támogatni a hírhedt Ideiglenes Kormányt.' es megsemmisíteni a bolsevikokat. Forradalmaktól, forradalmi Összecsapásoktól terhes ez a nvo’c hónap. A nép. á pétervári munkásság megérezte, hogy kinek az oldalán áll az igazság, és az új erő. a

kommunisták- tábora napról napra gyarapodott. Lenin szava eljutott nemcsak Pétervár munkásaihoz, de a távoli falukba, tanyákra is.

Nagy feladatra vállalkozott Trenyov, amikor ezt a hatalmas történelmi eseménysorozatot egy rövid, háromórás drámába kívánta belesú- riteni. Természetesen, a drámában nem kaphatott helyet az ábrázolt időszak minden fontos eseménye, <Je Rasztyégin gyártulajdonos és családié. Smetzgor földbirtokos és felesége. Oboljasev nu-nsevik politikus, más részről Buranov gyári munkás, Pol- ja Szemjonova 'munkásnő. Szcrgej katona. Knyázev szegényparaszt története mögött ott áll maga a történelem: 1917. Az említették és a kö- rejük csoportosult egyéb szereplők csak egy-egy kis szereplői az óriási történelmi eseménynek, de az 0 kis szereplésükben, életüknek a darabban ábrázolt fordulataiban benne tükröződik , 1917 Ornezországának társadalmi szerkezete, forrongása, •történései, és ott izzik az egyes emberek életének fordulataiban — pozitív, vagy negatív előjellel — a forradalom. S a forradalom élén ott áll s a darabban is megjelenik Vladimir lljics' Lenin.

Nemes szándék vezette Trcnyovot ennek a világot formáló korszaknak drámai ábrázolásakor és éppen a történelem sűrílettségénél fogva nem alkothatott hibátlan történelmi drámát. Müve nagyon sokat kívánt felölelni. ennélfogva nem is lehet — idő és egyéb korlátái miatt — teljes. Történelmi korkép bontakozik ki előttünk. amelynek egyes mozzanatait a szereplők azonossága fűzi egybe. A

Priedy Gyula Muofucsy-diia*

nan diplomájával a zsebében 1953- ban tért haza. Tanársegédnek nevezték ki a főiskolára, de sohasem érezte magát pedagógusnak. Alkotásra vágott. Alkotni akart. Szülőföldjének életét, a szentpéteri bányászok életét akarta ecsetjével, rajzceruzájával. rézmetsző szerszámaival a világ elé tárni, megörökíteni: Hazajött szűkebb pátriájába.

Itt él, itt alkot közöttünk azóta, itt kerülnek ki keze alól a bányászéle- tet megörökítő alkotások, a hazai táj képei, itt született híres tanácsköztársasági sorozata, itt folytatja — hihetőleg nagyon sokáig — azt az értékes művészi munkásságot., amelyét kormányzatunk felszabadulásunk 18 évfordulóján Ily magas kitüntetéssel [jutalmazott és amelyhez sok további [sikert kívánunk.

1 Fiafal művésznél szokatlan dolog Ahogy hosszú ideig legyen egy helyen

Színes facsoportok az országutak mentén a gépkocsivezetők álmossága ellen

rnim a jelenlegi országúti Iák helyére úgynevezett tájfásítást rendelt el. Ez azt jelenti, hogv az egves fákat fokozatosan kivágták és színes facsoportokat teleoítcnek a helvükbc.

Ennek megfelelően — anvnt Rónád Géza előadótól megtudtuk —a Zemo- lénhegységi Erdőgazdaság megyénk északkeleti részein már meg is kezdte a tájfásítást lev Taktaharkánvtól Olaszliszkáig teriédő szakaszon már nyárfából, vörös és. feketefenvöbó! álló facsoportokkal. telepítette be az oi szacút kél oldalát, s közben tulipánfából és szivarfából kis ligeteket létesített. Ezek gyönyörű fehér és tűzpiros virágai ugyanis még élénkebbé. változatosabbá teszik a táiat, s fgv a géokocsdk soföriei — remélhetőleg — a hosszú út ellenére sem almosodnak maid el a volán mellett.

Régi országút ja ink két oldalát szer és ezer kilométeren át többnyire eperfák és cseresznvefák szegélyezik. Envhet adó árnyékukat olyan szívesen kere**k fel a nvári bőségben eltikkadt vándorok. Most mégis kiderült róluk, hoev baj van ezekkel az öreg eperfákkal.

A céokocsiszerencsétlenséeek alkalmával t lefolytatott vizsgálatok uzvanis kiderítették, hoev a balesetek gyakran az egyazon falaitákból álió hosszú sorok miatt következnek De. Az egyhangúság álmositólac hat a sofőrökre, akik a többszáz kilométeres út közben frisseségüket elveszítve. olykor önhibájukon kívül is előidézőivé lesznek eev-eev szerencsétlenségnek. Mivel oedig évről- évre nö nálunk a géniárműroraalom. 9 balesetek megelőzése érdekében a Közlekedés- és Postaügvi Mrniszté-