Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

Csütörtök. 1960. április 7.

esZAKMAGTARORSZAO

Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter átadta a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Borsodi Szénbányászati Trösztnek

Jelentős esemény színhelye volt szombaton délután az Avas Száll*- fehérterme. A feldíszített teremben, terített asztalok mellett egyenruhás bányászok ültek. A betűző napsugár élénken csillant meg a kabátokat díszítő kitüntetéseken. Az elnökségi emelvényen foglalt helyet Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter. Papp Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára. Varga György elvtárs, a SZOT titkára. Gyöngyösi István elvtárs, az SZMT elnöke. Monos János elvtárs, a tröszt igazgatója, ott voltak az élenjáró üzemek vezetői és kiváló dolgozói.

A Himnusz elhangzása után Monos elvtárs köszöntötte a résztvevőket, megemlékezett a felszabadulásról. majd az ellenforradalom utáni időkről így beszélt:

— Minket, borsodi bányászokat az a vágy fűtött, hogy érjünk el jó eredményeket, adjunk sok szenet a hazának. E cél szolgálatába állítottuk erőnket, tudásunkat. Az eltelt három esztendő mindegyikében túlteljesítettük széntermelési tervünket, törekedtünk a termelékenység állandó emelésére. Örömmel mondhatjuk, hogy a VII. pártkongresszus gazdasági irányelveinek megfelelően, többtermelésünk alapja a termelékenvség növelése. Majd annak az örömének adott kifejezést, hogy a tröszt elnyerte a vándorzászlót.

Ezután Czottner Sándor elvtárs emelkedett szólásra.

— A jól végzett munka örömére Önökkel együtt ünnepelhetem hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. Mindnyájan hálatelt szívvel gondolunk a Szovjetunió hős népére, amelynek szabadságunkat köszönhetjük. — Ezután arról szólt Czottner elvtárs. hogyan fejlődött az ipar u felszabadulás után. milyen változásokon ment át a bányászok élete. Úgy emlékezett meg a Borsod megyei dolgozókról, a megye bányászairól. mint akik az évtizedek óta folyó társadalmi haladásért folyó küzdelem élharcosai.

— Pártunk szava eljutott a borsodi bányászokhoz. Pedig nem könnyű feladatok álltak a tröszt előtt. Azonban okos. komolyan átgondolt munkával. jó irányba ható munkaversennyel kiválóan megoldották a feladatot. Ezért tünteti ki a Miniszter- tanács és a SZOT vörös zászlóval a »rösztöt. A Borsodi Szénbányászat! Tröszt az elmúlt esztendőben 2.3 százalékkal, mintegy 100 ezer tonnával termelt többet a tervezettnél.

Czottner elvtárs elismerését fejezte ki a bányáik vezetőinek, mérnökeinek azért, mert mindent megtettek, hogy gazdaságosabbá tegyék a bá- r.vászkodást. Szólott még Czottner elvtárs arról, hogy tavaly a borsodi bányászok közül 1310-en kapták meg ..Az üzem kiváló dolgozója” oklevelet. 417-en kaptak jelvénvt. 202 Ibányászati munkazá«zló talált gaz- 1 dát. s mintegy 2 millió forintot tesz

ki a pénzjutalmak összege. A kiváló munka elismerése az a vándorzászló is, melyet a borsodi tröszt a Komlói Szénbányászati Tröszttől hódított el.

Czottner elvtárs a továbbiakban a borsodi bányászok feladatairól, a műszaki fejlesztés feladatairól beszélt. s név szerint megemlékezett a munka élenjáróiról.

A beszéd után Czottner elvtors elismerő szavak kíséretében átadta a vándorzászlót, majd szeretettel megölelte Monos elvtársat, s a jobbján ülő Papp Károly elvtársat

Az ünnepség további részében hét kiváló bányásznak miniszteri kitüntetést nyújtott át Czottner elvtárs. majd a pereces! vájártanuló Intézet fiataljai köszöntötték az ünneplőket, p miniszter elvtársat és a tröszt igazgatóját Itt adták át — a múlt félévi jó munka eredményeként — öt üzemnek a büszke élüzem címet. Itt jelentette be Czottner elvtárs. hogy a zászlóval együtt háromnegyed millió forint jutalomban részesültek a borsodi bányászok.

Az Interaacionálé elhangzásával befejeződött az ünnepség hivatalos része, majd a tröszt megvendégelte a résztvevő bányászokat. Papp Károly elvtárs mondott pohár-köszöntőt, emlékezve az elmúlt 15 évre. végül arra ürítette poharát hogy * *'* borsodi báMegnyílt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tudományos ülésszaka

Kiss Árpád elvtára előadása iparfejlesztésünk néhány időszerű kérdéséről

Felszabadulásunk 15. évfordulója váló minőségű, korszerű és kere- tiszteletére tudományos ülésszakot sett termékek gyártására össz- rendeztek a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ülésszakon, melyet dr. Sályi István, az egyetem Kossuth-díjas rektora nyitott meg, az egyetem tanárain és hallgatóin kívül részt vettek Borsod megye gépllgy dolgozzunk, hogy a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja továbbra is a miénk maradjon

Élüxemawaló ünnepség’ a DIMÁVAG-ban

és kohóipari üzemeinek, valamint bányáinak műszaki szakemberei. Az ülésszak elnöki asztalánál foglalt helyet Kiss Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Orszá- Tervhivatal elnöke. Richter György, a Művelődésügyi Minisztérium műszaki egyetemi osztályának vezetője, dr. Sályi István, az egyetem rektora, dr. Zámbó János, az egyetem tudományos rektorhelyettese. Simon Sándor docens, az egyetem pártbizottságának titkára. Az ünnepség bevezetéseképpen dr. Sályi István kiosztotta a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére kiírt tudományos pályázat díjait. Ezután került sor Kiss Árpád elvtárs előadására iparfejlesztésünk néhány kérdéséről.

Kiss Árpád elvtárs előadása első részében elemezte a technikai haladás összefüggését az egész gazdasági fejlődéssel, az életszínvonal alakulásával, végső soron tehát a szocializmus céljának megvalósításával. Kitért jelenlegi hároméves tervünk eredményeinek és tapasztalatainak elemzésére. Erről szólva többek között ezt mondotta:

— Az ipar termelésében és a kivitelben legnagyobb részesedése a gépiparnak van. A gépipar korszerűsítése és fejlesztése tehát a népgazdaság elsőrendű érdeke. Ezért jelentősen fejleszteni akarjuk a gépipari termelés szerkezetét, és műszaki színvonalát. Mit kell figyelembe venni a gépipari kapacitás fejlesztésénél? Nyersanyagban szegények vagyunk. Továbbá: kis ország vagyunk, tehát nem áll módunkban, hogy valamennyi iparágat egyenlő mértékben fejlesszünk. Végül: a nemzetközi együttműködés kedvező helyzetet teremtett célkitűzéseink megvalósításához. Mindezeknek a tényezőknek mérlegelésével határozta meg a gazdaságvezetés, hogy

a gépiparban a 3 éves tervidőszak alatt főként a műszeripart, a híradástechnikai Ipart, az erősáramú ipart, a diesel-járművek és a gördülőcsapágy gyártását fejlesszük.

A gépiparra jutó beruházásoknak körülbelül 80 százalékát a fenti iparágak fejlesztésére fordítjuk.

A hároméves terv eredményeiről szólva az előadó elmondotta, hogy:

— Megszüntettük az energiahiányt, egyes kivételektől eltekintve, megszüntettük a nyersanyaghiányt. Ma az üzemek anyagellátása, akár import, akár belföldi anyagról van szó, lényegesen megjavult és kielégítőnek mondható. Ma már nincsenek olyan jelenségek, hogy az anyagellátási hiányok állandóan dezorganizál- nák az üzemi munkát. Anyagellátási nehézség ma még legjobban talán az építési iparban akad, ahol ennek alapvető oka az, hogy nagyon nagy volumenű építőanyagot fordítunk bizonyos elmaradások helyrehozására, mint például a lakásépítés. Végsó soron azonban az alapcélokat elértük és külkereskedelmünk rendbejött.

Összefoglalva a hároméves terv tapasztalatait, Kiss Árpád elvtárs megállapította, hogy a hároméves terv várható túlteljesítése kedvezően hat a következő évek fejlődésére.

— Azok az eredmények, amelyekről szóltam — mondotta —, hogy tudniillik rendbejött gazdasági életünk, emeltük a béreket, ez életszínvonalat, és közboi a költségszínt a korábbiakhoz képest csökkent, elsősorban az ország általános politikai helyzetéből erednek. A párt általános helyes összpolitikájából, amelynek szerves része a párt gazdaságpolitikája. A kiinduló alap az, hogy a párt biztosította a konszolidált munka politikai előfeltételeit

Ezt követően az Országos Tervhivatal elnöke az előttünk álló ötéves terv alapvető feladatairól szólt

— Iparunk fejlesztésénél

| arra kell törekedni, hogy erőfor- I rásainkat az ország nyersanyagellátásának további javítására,

I magas képesítésű munkát igénylő, a nemzetköri mnnkabeosztás- • ba beilleszkedő, modern technl- 1 kai eljárásokkal előállított kának elmúlt évi eredményeit. Mint mondotta, a Diósgyőri Gépgyár dolgozói, az 1959. évi eredmények alapján, elnyerték á szocialista munkaverseny egyik legnagyobb kitüntetését s ismételten megszerezték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját valamint a kongresszusi időszak alatti jó munka alapján a megyei pártbizottság versenyzászlaját.

A DIMÁVAG dolgozói jó munkával, szép termelési eredménnyel jáNegyedszer is „Kiváló vállalat“ a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat

Április 4-én hármas ünnepséget tartottak a Miskolci Elelmiszerkiske- reskedelmi Vállalatnál. Megemlékeztek a felszabadulásról, nagy nemzeti ünnepünkről, a vállalat fennállásának 10. évfordulójáról, s a Kiváló vállalat cím elnyeréséről. Az ünnepségen megjelent Galló Ferenc elvtárs, a Miskolc Városi Tanács vb. elnökhelyettese, Gelb Miklós elvtárs. « KPVDSZ megyei titkára, Bedö Lo- ránd elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője és a »árost pártbizottság képviseletében

Bedö Lóránd elvtárs értékelte a vállalat eredményeit, munkáját, majd átadta a belkereskedelmi miniszter kitüntetését Balina László és Pilicz Iván dolgozóknak. Gelb Miklós elvtárs a szakszervezeti bizottság tevékenységéről, a kongresszusi verseny sikereiről beszélt, majd a vállalat igazgatójának átadta a Kiváló vállalat oklevelet.

Az ünnepség során több ezer forint jutalom került kiosztásra a vállalat dolgozói között.

Elüzem ünnepség

a Miskolci Közlekedési Vállalatnál

A Miskolci Közlekedési Vállalatnál lat 10. évfordulóját méltatta. Az ün- éprilis 2-án tartották meg a tizen- népség során 187 dolgozó kapott egyedik élüzem ünnepséget Az ün- pénz- és tárgyjutalmat, népségén megjelent a városi pártvégrehajtóbizottság képviseletében Cseszár Vilmos elvtárs, a városi kapitányság vezetője. Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke,

Glódi András, a városi tanács osztályvezetője és Magyar Győző, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviselője.

Kun László szakszervezeti titkár megnyitója után Tamás Zoltán elvtárs, a vállalat párttitkára tartott ünnepi beszédet. Méltatta felszabadulásunk 15. évfordulóját, a vállalat életében elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy az emlékezés öröme újabb lendületet ad a vállalat dolgozóinak alkotó munkájához. Elemezve a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő nagy eredményeit, a további nagy feladatok és célkitűzések végrehajtására hívta fel a figyelmet

Takács János igazgató az elért eredményeket ismertette. A vállalat az elmúlt évben 4.7 százalékkal növelte a termelékenységet. Ezen belül utasszállítási tervüket 108,9. kocsi- kilométer tervüket 107,3. szállítási bevételi tervüket pedig 107,9 százalékra teljesítették.

Cseszár Vilmos elvtárs a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta.

Glódi András elvtárs pedig a vállárul tok április 4-e. hazánk felszabadulásának méltó megünnepléséhez. Mint Pálmai elvtárs hangsúlyozta, az élüzem címmel járó követeimé^ nyéknek nem volt könnyű eleget tenni. A gyár valamennyi dolgozójának jó és odaadó munkájára volt

A DIMÁVAG a szombati ünnepségen harmadszor ünnepelte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajá- nak^ elnyerését. 14-szer volt élüzem

zászló, valamint a megyei pártbizottság versenyzászlajának tulajdonosa Mindezek az eredmények arra késztetik a gyár dolgozóit, hogy az elkövetkezendő időben úgy dolgozzanak, hogy a követelményeknek mindenkor eleget tudjanak tenni. S ez nem könnyű dolog, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az 1960 évi feladatok jóval nehezebbek aa elmúlt évieknél. Mint ismeretes, a? önköltség vonalán 82,1 százalékoe eredményt kell elérni, a termelékenységben 109. az exportban 104 százalékos növekedést. Ugyanakkoi nagy feladatok várnak a technológia a gyártás korszerűsítése területén.

Az ünnepi beszéd után Búgó Kálmán elvtárs, a Kohó- és Gépipar Minisztérium iparág-igazgatója a Minisztertanács és a Szakszervezete) Országos Tanácsának vándorzászla- lát a megyei pártbizottság versenyzászlaját pedig Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkán nyújtotta át Az ünnepség után £ DIMÁVAG legjobban dolgozó munkásai, műszaki és adminisztratí\ dolgozói között 430 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki.

Irányozza elő a terv elsősorban a termelés műszaki színvonalának jelentős emelése alapján a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb növekedését. Mindennek lényegesen meg kell javítania a termelés gazdaságosságát.

Biztosítanunk kell a mezőgazdaság ámára a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges építkezéseket erő- és munkagépeket üzemanyagokat, műtrágyát, növényvédő és gyomirtó szereket, győzelemre juttatva a szocialista nagyüzemi szervezeti formákat és termelési szerkezetet. Jelentékenyen növelni kell mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés hozamait Változatlanul pontosan eleget kell tennünk nemzetközi fizetési és áru- szállítási kötelezettségeinknek.

Az egyenjogúság és kölcsönös előnyök elve alapján minden országgal tovább kell szélesítenünk a kereskedelmi kapcsolatokat,

— mondotta többek között

A továbbiakban az ötéves terv készítésének problémáiról, céljairól szólott majd így folytatta:

— A második ötéves terv egy sor új, modern létesítmény előirányzása mellett az ipari fejlesztést arra alapozza, hogy népgazdaságunk meglévő álló alapjait korszerűbb színvonalra emelje. Korszerűsíteni kívánjuk tehát ipari üzemeink gépi berendezéseit a mezőgazdaság gépparkját a közlekedési berendezéseket és felszerelést

A második ötéves tervvel az a célunk, hogy a felhalmozás gyorsabban növekedjék, mint a fogyasztás. Ez a tény nyilvánvalóan szükségessé teszi, hogy a termelőeszközök gyártását

— illetve a nehézipari termelést — gyorsabb ütemben növeljük, mint a fogyasztás számára termelő iparokét

A második ötéves tervben a nehézipar fejlesztésére az első öléves terv körülményeihez képest sok tekintetben kedvezőbb körülmények állnak rendelkezésünkre.

Nagy előny például az. hogy az első ötéves terv időszakában megkezdett, de be nem fejezett néhány nagy létesítményünk, — mint a Dunai Vasmű, Komló, Inota, Kazincbarcika

— a második ötéves terv éveiben már teljes kapacitással termel és visszafizeti termékeivel a népgazdaságnak a korábbi nagy befektetéseket.

A korábban áldozatok árán letea második ötéves tervben nemcsak hogy teljes mértékben hozzájárulnak nemzeti jövedelmünk gyarapításához, hanem sok esetben termelési importot tesznek feleslegessé és ezáltal javul külkereskedelmi helyzetünk.

A Dunai Vasmű finomhengerművének üzembelépése például közel évi 250 millió devizaforint értékű finomlemez importját teszi megtakar!tha- tóvá.

További előny az, hogy fokozottan támaszkodhatunk a szocialista tábor országainak nemzetközi együttműködésére. A tábor országainak együttvéve jelentős tapasztalatai vannak a modem nehézipar és különösen a gépipar valamennyi gyártási ágában és együttvéve rendelkeznek a gyártáshoz szükséges eszközökkel is. Együttműködésünk ezekkel az országokkal lehetővé teszi, hogy országunkban ne kell’*n berendezkednünk valamennyi gyártási ág fejlesztésére, hanem erőnket elsősorban olyan ágak fejlesztésére összpontosíthatjuk, amelyek fejlesztéséhez leginkább rendelkezünk az előfeltételekkel.

Előadása további részében Kiss Árpád elvtárs hangsúlyozta, hogy iparpolitikánk egyik fő célkitűzése a termelés növelésével egyidőben az ipar korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt a tudományos tartatás fontosságáról, a kutatók feladatairól

Kiss Árpád elvtárs előadásával végétért a tudományos ülésszak első napjának délelőtti programja. Az ülésszak délután három szekcióban & bányamérnök*, a kohómémöki és la gépészmérnöki karon folytatódott.

Az elmúlt hét szombatján, a hazánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében adták át a DIMÁVAG dolgozóénak — jó munkájuk elismeréseképpen —- a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját A Diósgyőri Gépgyár zsúfolásig megtelt kultúrtermében Pálmai József elvtárs, a gépgyár igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyben összegezte a gyár dolgozói-