Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

Csütörtök. 1960. április 7. esZAKMAGTARORSZAO Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter átadta a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját a Borsodi Szénbányászati Trösztnek Jelentős esemény színhelye volt szombaton délután az Avas Száll*- fehérterme. A feldíszített teremben, terített asztalok mellett egyenruhás bányászok ültek. A betűző napsugár élénken csillant meg a kabátokat dí­szítő kitüntetéseken. Az elnökségi emelvényen foglalt helyet Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter. Papp Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára. Varga György elv­társ, a SZOT titkára. Gyöngyösi Ist­ván elvtárs, az SZMT elnöke. Monos János elvtárs, a tröszt igazgatója, ott voltak az élenjáró üzemek vezetői és kiváló dolgozói. A Himnusz elhangzása után Mo­nos elvtárs köszöntötte a résztvevő­ket, megemlékezett a felszabadulás­ról. majd az ellenforradalom utáni időkről így beszélt: — Minket, borsodi bányászokat az a vágy fűtött, hogy érjünk el jó eredményeket, adjunk sok szenet a hazának. E cél szolgálatába állítottuk erőnket, tudásunkat. Az eltelt három esztendő mindegyikében túlteljesítet­tük széntermelési tervünket, töreked­tünk a termelékenység állandó eme­lésére. Örömmel mondhatjuk, hogy a VII. pártkongresszus gazdasági irányelveinek megfelelően, többter­melésünk alapja a termelékenvség növelése. Majd annak az örömének adott kifejezést, hogy a tröszt el­nyerte a vándorzászlót. Ezután Czottner Sándor elvtárs emelkedett szólásra. — A jól végzett munka örömére Önökkel együtt ünnepelhetem ha­zánk felszabadulásának 15. évfordu­lóját. Mindnyájan hálatelt szívvel gondolunk a Szovjetunió hős népére, amelynek szabadságunkat köszön­hetjük. — Ezután arról szólt Czott­ner elvtárs. hogyan fejlődött az ipar u felszabadulás után. milyen válto­zásokon ment át a bányászok élete. Úgy emlékezett meg a Borsod me­gyei dolgozókról, a megye bányászai­ról. mint akik az évtizedek óta folyó társadalmi haladásért folyó küzde­lem élharcosai. — Pártunk szava eljutott a borsodi bányászokhoz. Pedig nem könnyű feladatok álltak a tröszt előtt. Azon­ban okos. komolyan átgondolt mun­kával. jó irányba ható munkaver­sennyel kiválóan megoldották a fel­adatot. Ezért tünteti ki a Miniszter- tanács és a SZOT vörös zászlóval a »rösztöt. A Borsodi Szénbányászat! Tröszt az elmúlt esztendőben 2.3 százalékkal, mintegy 100 ezer tonná­val termelt többet a tervezettnél. Czottner elvtárs elismerését fejez­te ki a bányáik vezetőinek, mérnökei­nek azért, mert mindent megtettek, hogy gazdaságosabbá tegyék a bá- r.vászkodást. Szólott még Czottner elvtárs arról, hogy tavaly a borsodi bányászok közül 1310-en kapták meg ..Az üzem kiváló dolgozója” ok­levelet. 417-en kaptak jelvénvt. 202 Ibányászati munkazá«zló talált gaz- 1 dát. s mintegy 2 millió forintot tesz ki a pénzjutalmak összege. A kiváló munka elismerése az a vándorzászló is, melyet a borsodi tröszt a Komlói Szénbányászati Tröszttől hódított el. Czottner elvtárs a továbbiakban a borsodi bányászok feladatairól, a műszaki fejlesztés feladatairól be­szélt. s név szerint megemlékezett a munka élenjáróiról. A beszéd után Czottner elvtors el­ismerő szavak kíséretében átadta a vándorzászlót, majd szeretettel meg­ölelte Monos elvtársat, s a jobbján ülő Papp Károly elvtársat Az ünnepség további részében hét kiváló bányásznak miniszteri kitün­tetést nyújtott át Czottner elvtárs. majd a pereces! vájártanuló Intézet fiataljai köszöntötték az ünneplőket, p miniszter elvtársat és a tröszt igaz­gatóját Itt adták át — a múlt félévi jó munka eredményeként — öt üzemnek a büszke élüzem címet. Itt jelentette be Czottner elvtárs. hogy a zászlóval együtt háromnegyed mil­lió forint jutalomban részesültek a borsodi bányászok. Az Interaacionálé elhangzásával befejeződött az ünnepség hivatalos része, majd a tröszt megvendégelte a résztvevő bányászokat. Papp Ká­roly elvtárs mondott pohár-köszön­tőt, emlékezve az elmúlt 15 évre. végül arra ürítette poharát hogy * *'* borsodi bá­Megnyílt a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tudományos ülésszaka Kiss Árpád elvtára előadása iparfejlesztésünk néhány időszerű kérdéséről Felszabadulásunk 15. évfordulója váló minőségű, korszerű és kere- tiszteletére tudományos ülésszakot sett termékek gyártására össz- rendeztek a Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Az ülésszakon, melyet dr. Sályi István, az egyetem Kossuth-díjas rektora nyitott meg, az egyetem tanárain és hallgatóin kívül részt vettek Borsod megye gép­llgy dolgozzunk, hogy a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaja továbbra is a miénk maradjon Élüxemawaló ünnepség’ a DIMÁVAG-ban és kohóipari üzemeinek, valamint bányáinak műszaki szakemberei. Az ülésszak elnöki asztalánál foglalt he­lyet Kiss Árpád, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, az Orszá- Tervhivatal elnöke. Richter György, a Művelődésügyi Miniszté­rium műszaki egyetemi osztályának vezetője, dr. Sályi István, az egye­tem rektora, dr. Zámbó János, az egyetem tudományos rektorhelyette­se. Simon Sándor docens, az egye­tem pártbizottságának titkára. Az ünnepség bevezetéseképpen dr. Sá­lyi István kiosztotta a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére kiírt tudományos pályázat díjait. Ezután került sor Kiss Árpád elvtárs elő­adására iparfejlesztésünk néhány kérdéséről. Kiss Árpád elvtárs előadása első részében elemezte a technikai hala­dás összefüggését az egész gazdasági fejlődéssel, az életszínvonal alakulá­sával, végső soron tehát a szocializ­mus céljának megvalósításával. Ki­tért jelenlegi hároméves tervünk eredményeinek és tapasztalatainak elemzésére. Erről szólva többek kö­zött ezt mondotta: — Az ipar termelésében és a kivi­telben legnagyobb részesedése a gép­iparnak van. A gépipar korszerűsí­tése és fejlesztése tehát a népgazda­ság elsőrendű érdeke. Ezért jelentő­sen fejleszteni akarjuk a gépipari termelés szerkezetét, és műszaki színvonalát. Mit kell figyelembe venni a gépipari kapacitás fejleszté­sénél? Nyersanyagban szegények vagyunk. Továbbá: kis ország va­gyunk, tehát nem áll módunkban, hogy valamennyi iparágat egyenlő mértékben fejlesszünk. Végül: a nemzetközi együttműködés kedvező helyzetet teremtett célkitűzéseink megvalósításához. Mindezeknek a té­nyezőknek mérlegelésével határoz­ta meg a gazdaságvezetés, hogy a gépiparban a 3 éves tervidő­szak alatt főként a műszeripart, a híradástechnikai Ipart, az erős­áramú ipart, a diesel-járművek és a gördülőcsapágy gyártását fejlesszük. A gépiparra jutó beruházásoknak körülbelül 80 százalékát a fenti iparágak fejlesztésére fordítjuk. A hároméves terv eredményeiről szólva az előadó elmondotta, hogy: — Megszüntettük az energiahiányt, egyes kivételektől eltekintve, meg­szüntettük a nyersanyaghiányt. Ma az üzemek anyagellátása, akár im­port, akár belföldi anyagról van szó, lényegesen megjavult és kielégítő­nek mondható. Ma már nincsenek olyan jelenségek, hogy az anyagellá­tási hiányok állandóan dezorganizál- nák az üzemi munkát. Anyagellátási nehézség ma még legjobban talán az építési iparban akad, ahol ennek alapvető oka az, hogy nagyon nagy volumenű építőanyagot fordítunk bi­zonyos elmaradások helyrehozására, mint például a lakásépítés. Végsó soron azonban az alapcélokat elértük és külkereskedelmünk rendbejött. Összefoglalva a hároméves terv ta­pasztalatait, Kiss Árpád elvtárs meg­állapította, hogy a hároméves terv várható túlteljesítése kedvezően hat a következő évek fejlődésére. — Azok az eredmények, amelyek­ről szóltam — mondotta —, hogy tudniillik rendbejött gazdasági éle­tünk, emeltük a béreket, ez életszín­vonalat, és közboi a költségszínt a korábbiakhoz képest csökkent, első­sorban az ország általános politikai helyzetéből erednek. A párt általá­nos helyes összpolitikájából, amely­nek szerves része a párt gazdaságpo­litikája. A kiinduló alap az, hogy a párt biztosította a konszolidált mun­ka politikai előfeltételeit Ezt követően az Országos Tervhi­vatal elnöke az előttünk álló ötéves terv alapvető feladatairól szólt — Iparunk fejlesztésénél | arra kell törekedni, hogy erőfor- I rásainkat az ország nyersanyag­ellátásának további javítására, I magas képesítésű munkát igény­lő, a nemzetköri mnnkabeosztás- • ba beilleszkedő, modern technl- 1 kai eljárásokkal előállított ká­nak elmúlt évi eredményeit. Mint mondotta, a Diósgyőri Gépgyár dol­gozói, az 1959. évi eredmények alap­ján, elnyerték á szocialista munka­verseny egyik legnagyobb kitünteté­sét s ismételten megszerezték a Mi­nisztertanács és a SZOT vándorzász­laját valamint a kongresszusi idő­szak alatti jó munka alapján a me­gyei pártbizottság versenyzászlaját. A DIMÁVAG dolgozói jó munká­val, szép termelési eredménnyel já­Negyedszer is „Kiváló vállalat“ a Miskolci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Április 4-én hármas ünnepséget tartottak a Miskolci Elelmiszerkiske- reskedelmi Vállalatnál. Megemlékez­tek a felszabadulásról, nagy nemzeti ünnepünkről, a vállalat fennállásá­nak 10. évfordulójáról, s a Kiváló vállalat cím elnyeréséről. Az ünnep­ségen megjelent Galló Ferenc elv­társ, a Miskolc Városi Tanács vb. el­nökhelyettese, Gelb Miklós elvtárs. « KPVDSZ megyei titkára, Bedö Lo- ránd elvtárs, a városi tanács keres­kedelmi osztályának vezetője és a »árost pártbizottság képviseletében Bedö Lóránd elvtárs értékelte a vállalat eredményeit, munkáját, majd átadta a belkereskedelmi mi­niszter kitüntetését Balina László és Pilicz Iván dolgozóknak. Gelb Mik­lós elvtárs a szakszervezeti bizott­ság tevékenységéről, a kongresszusi verseny sikereiről beszélt, majd a vállalat igazgatójának átadta a Ki­váló vállalat oklevelet. Az ünnepség során több ezer forint jutalom került kiosztásra a vállalat dolgozói között. Elüzem ünnepség a Miskolci Közlekedési Vállalatnál A Miskolci Közlekedési Vállalatnál lat 10. évfordulóját méltatta. Az ün- éprilis 2-án tartották meg a tizen- népség során 187 dolgozó kapott egyedik élüzem ünnepséget Az ün- pénz- és tárgyjutalmat, népségén megjelent a városi párt­végrehajtóbizottság képviseletében Cseszár Vilmos elvtárs, a városi ka­pitányság vezetője. Fekete László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke, Glódi András, a városi tanács osz­tályvezetője és Magyar Győző, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium képviselője. Kun László szakszervezeti titkár megnyitója után Tamás Zoltán elv­társ, a vállalat párttitkára tartott ünnepi beszédet. Méltatta felszaba­dulásunk 15. évfordulóját, a vállalat életében elért eredményeket, hangsú­lyozta, hogy az emlékezés öröme újabb lendületet ad a vállalat dol­gozóinak alkotó munkájához. Ele­mezve a felszabadulás óta eltelt 15 esztendő nagy eredményeit, a továb­bi nagy feladatok és célkitűzések végrehajtására hívta fel a figyelmet Takács János igazgató az elért eredményeket ismertette. A vállalat az elmúlt évben 4.7 százalékkal nö­velte a termelékenységet. Ezen belül utasszállítási tervüket 108,9. kocsi- kilométer tervüket 107,3. szállítási bevételi tervüket pedig 107,9 száza­lékra teljesítették. Cseszár Vilmos elvtárs a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta. Glódi András elvtárs pedig a vállá­rul tok április 4-e. hazánk felszaba­dulásának méltó megünnepléséhez. Mint Pálmai elvtárs hangsúlyozta, az élüzem címmel járó követeimé^ nyéknek nem volt könnyű eleget tenni. A gyár valamennyi dolgozójá­nak jó és odaadó munkájára volt A DIMÁVAG a szombati ünnepsé­gen harmadszor ünnepelte a Minisz­tertanács és a SZOT vándorzászlajá- nak^ elnyerését. 14-szer volt élüzem zászló, valamint a megyei pártbizott­ság versenyzászlajának tulajdonosa Mindezek az eredmények arra kész­tetik a gyár dolgozóit, hogy az elkö­vetkezendő időben úgy dolgozzanak, hogy a követelményeknek minden­kor eleget tudjanak tenni. S ez nem könnyű dolog, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az 1960 évi feladatok jóval nehezebbek aa elmúlt évieknél. Mint ismeretes, a? önköltség vonalán 82,1 százalékoe eredményt kell elérni, a termelé­kenységben 109. az exportban 104 százalékos növekedést. Ugyanakkoi nagy feladatok várnak a technológia a gyártás korszerűsítése területén. Az ünnepi beszéd után Búgó Kál­mán elvtárs, a Kohó- és Gépipar Minisztérium iparág-igazgatója a Mi­nisztertanács és a Szakszervezete) Országos Tanácsának vándorzászla- lát a megyei pártbizottság verseny­zászlaját pedig Kukucska János elv­társ, a megyei pártbizottság titkán nyújtotta át Az ünnepség után £ DIMÁVAG legjobban dolgozó mun­kásai, műszaki és adminisztratí\ dolgozói között 430 ezer forint pénz­jutalmat osztottak ki. Irányozza elő a terv elsősorban a termelés műszaki színvonalának je­lentős emelése alapján a munka ter­melékenységének az eddiginél gyor­sabb növekedését. Mindennek lénye­gesen meg kell javítania a termelés gazdaságosságát. Biztosítanunk kell a mezőgazdaság ámára a korszerű nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges építkezéseket erő- és munkagépeket üzemanyago­kat, műtrágyát, növényvédő és gyom­irtó szereket, győzelemre juttatva a szocialista nagyüzemi szervezeti for­mákat és termelési szerkezetet. Je­lentékenyen növelni kell mind a nö­vénytermesztés, mind az állatte­nyésztés hozamait Változatlanul pontosan eleget kell tennünk nemzetközi fizetési és áru- szállítási kötelezettségeinknek. Az egyenjogúság és kölcsönös előnyök elve alapján minden or­szággal tovább kell szélesítenünk a kereskedelmi kapcsolatokat, — mondotta többek között A továbbiakban az ötéves terv ké­szítésének problémáiról, céljairól szólott majd így folytatta: — A második ötéves terv egy sor új, modern létesítmény előirányzása mellett az ipari fejlesztést arra ala­pozza, hogy népgazdaságunk meglé­vő álló alapjait korszerűbb színvo­nalra emelje. Korszerűsíteni kíván­juk tehát ipari üzemeink gépi beren­dezéseit a mezőgazdaság géppark­ját a közlekedési berendezéseket és felszerelést A második ötéves tervvel az a cé­lunk, hogy a felhalmozás gyorsabban növekedjék, mint a fogyasztás. Ez a tény nyilvánvalóan szükségessé teszi, hogy a termelőeszközök gyártását — illetve a nehézipari termelést — gyorsabb ütemben növeljük, mint a fogyasztás számára termelő iparo­két A második ötéves tervben a ne­hézipar fejlesztésére az első öléves terv körülményeihez képest sok te­kintetben kedvezőbb körülmények állnak rendelkezésünkre. Nagy előny például az. hogy az el­ső ötéves terv időszakában megkez­dett, de be nem fejezett néhány nagy létesítményünk, — mint a Dunai Vasmű, Komló, Inota, Kazincbarcika — a második ötéves terv éveiben már teljes kapacitással termel és visszafizeti termékeivel a népgazda­ságnak a korábbi nagy befektetése­ket. A korábban áldozatok árán lete­a második ötéves tervben nem­csak hogy teljes mértékben hoz­zájárulnak nemzeti jövedelmünk gyarapításához, hanem sok eset­ben termelési importot tesznek feleslegessé és ezáltal javul kül­kereskedelmi helyzetünk. A Dunai Vasmű finomhengerművé­nek üzembelépése például közel évi 250 millió devizaforint értékű finom­lemez importját teszi megtakar!tha- tóvá. További előny az, hogy fokozottan támaszkodhatunk a szocialista tábor országainak nemzetközi együttmű­ködésére. A tábor országainak együtt­véve jelentős tapasztalatai vannak a modem nehézipar és különö­sen a gépipar valamennyi gyár­tási ágában és együttvéve rendelkez­nek a gyártáshoz szükséges eszkö­zökkel is. Együttműködésünk ezek­kel az országokkal lehetővé teszi, hogy országunkban ne kell’*n be­rendezkednünk valamennyi gyártási ág fejlesztésére, hanem erőnket első­sorban olyan ágak fejlesztésére össz­pontosíthatjuk, amelyek fejlesztésé­hez leginkább rendelkezünk az elő­feltételekkel. Előadása további részében Kiss Árpád elvtárs hangsúlyozta, hogy iparpolitikánk egyik fő célkitűzése a termelés növelésével egyidőben az ipar korszerűsítése, műszaki színvo­nalának emelése. Ezzel kapcsolatban részletesen szólt a tudományos tar­tatás fontosságáról, a kutatók fel­adatairól Kiss Árpád elvtárs előadásával vé­gétért a tudományos ülésszak első napjának délelőtti programja. Az ülésszak délután három szekcióban & bányamérnök*, a kohómémöki és la gépészmérnöki karon folytatódott. Az elmúlt hét szombatján, a ha­zánk felszabadulásának tizenötödik évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség keretében adták át a DIMÁVAG dolgozóénak — jó munkájuk elismeréseképpen —- a Minisztertanács és a SZOT ván­dorzászlaját A Diósgyőri Gépgyár zsúfolásig megtelt kultúrtermében Pálmai József elvtárs, a gépgyár igazgatója mondott ünnepi beszédet, melyben összegezte a gyár dolgozói-

Next

/
Thumbnails
Contents