Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

68ZAKMAGYAROR8ZAG * Április 4-en 15 éve annak, hogy a győzelmesen előrenyomuló Szovjet Hadsereg kiűzte hazánk földjéről a német fasiszta hadsereget, és annak utolsó csatlósat, a Szálast-féle hor­dát. A Szovjet Hadsereg győzelmé­nek eredményeként Magyarország felszabadult a történelmében leg- Ezörnyűbb elnyomás, kizsákmányo­lás terrorja alól. A felszabadulás függetlenséget, szabadságot adott a magyar népnek és megteremtette toknak lehetőségét, hogy a nép létre­hozza saját politikai hatalmát, a föld azé legyen, aki megműveli, aki az értékeket kél keze munkájával létrehozza. Nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy népünk, a pórt vezetésével, élni tu­dott ezzel a lehetőséggel, élni tudott a hatalommal. Amikor felszabadulásunk 15. év­fordulóját ünnepeljük, egyszersmind ünnepeljük felszabadítónkat, a Szov­jetuniót, annak dicső, győzelmes hadseregét. alkalmából meghajtjuk zászlóin­kat a hősök emléke előtt, akik megyénk, városunk, hazánk föld­jén a legdrágábbat, életüket ál­dozták a fasizmus elleni harc­ban, a magyar nép szabadsá­gáért. SOkan teszik fél a kérdést nekünk, elsősorban nyugaton, de idehaza is, hogy miért kapcsoljuk mi össze áp­rilis 4. megünneplését a szovjet- magyar barátság megünneplésével’ Azért, mert a Szovjetunió győzelme nyomán 15 évvel ezelőtt lett április 4. a nemzeti függetlenség ünnepe, azé a nemzett függetlenségé, amelyet a volt magyar uralkodó osztályok évszázadokon keresztül áruló módon eladtak. A Szovjetunió segítségével, a kom­munisták. a dolgozó magyar nép munkájával visszanyert nemzett füg­getlenség sokkal magasabb szintű erősebb, mint bármikor a történelem folyamán. Erősebb, mert a szocializ­must építő magyar dolgozó nép egy­re erősödő politikai egységére, erős szocialista iparra, az országot veze­tő egységes munkásosztályra, a nagy­üzemi mezőgazdaság szükségességét egyre inkább megértő, azt magáévá tevő dolgozó parasztságra, a dolgozó népet szerető,, art munkájával segí­teni akaró értelmiségre támaszko­dik. Erősebb és magasabb szintű függetlenségünk azért is. mert a szo­cialista tábor ereje védi, — élén a Szovjetunióval. A magyar dolgozó nép mindig büszkén tekinthet vissza a 15 év alatt megtett útra. Emlékezzünk csak vissza, hogy az ellenforrada­lom Idején itt, Miskolcon is hogyan támadták a népi demokrácia vív­mányait Egyesek nyíltan dicsőítet­ték a kizsákmányoló kapitalista rendszert. A ..nemzeti kommuniz­mus” hazug jelszava alatt próbálták visszalopni a régi, úri Magyarorszá­got Koval elvtárs ezután részletesei szólt a második világháborúban el­szenvedett pusztulásról, és rámuta­tott, hogy a háborús károk helyreál­lítása után milyen eredményeket ér­tünk el megyénkben és a városban Miskolc dolgozói, nagyüzemi mun­kásai jelentősen túlteljesítették 1959. évi tervüket: a minisztériumi ipar 106,4 százalékra, az állami helyi ipar 114,9 százalékra, a szövetkezeti ipar pedig 109,3 százalékra. A szocialista rendszer többek között azzal Is bizonyítja ma*a- sabbr end őségét a kapitalista tár­sadalommal szemben, hogy a dolgozókat a végzett munka ará­nyiban különféle módon díjaz­za. illetve jutalmazza. Megyénkben 48 üzem. illetve válla­lni nyerte el 1959 második félévi jó munkája eredményeként a Minisz­bcn nyitották meg. A megnyitó ünnepségen résztvett — , többek között — Köböl József elvtárs építésügyi mi-i niszterhelyettes, Prieszol József elvtárs, a Központi Bi- i zoltság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Koval, Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára. Fekete, László elvtárs, a városi tanács vb. elnöke, Malák István, elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Fazekas László, és Galló Ferenc elvtársak, a városi tanács vb. elnök- ( Helyettesei, dr. Sályi István műegyetemi rektor. Eljött i a kiállítás megnyitására a városunkban tartózkodó i ..... Blejan Nicolae elvtárs, 'a Román i I wff ff Népköztársaság budapesti nagykövet- < igének II. titkára is. , i " Horváth Béla, a Miskolci Tér- , vező Vállalat igazgatója bevezetője- | mi ben a kiállítás céljáról, anyagának i HBL összeállításáról szólt, majd Köböl Jó- 4 zsef építésügyi miniszterhelyettes rö- 4 vid ünnepi beszéddel megnyitotta a 4 ktalUtást. Szólt többek között Miskolc 4 ’Oayaranvu fe)lód*neról a lakóhoz- 4 építések fokozásának szükségességé- 4 'ól Méltatta az ezen a tárén tapasz- ’álható nagyarányú fellendülést, ami 4 jH^^Brall különösen az ellenforradalom utáni 4 Felszabadulásunk tizenötödik évfordulója alkalmá­ból az EM. Miskolci Tervező Vállalat — Miskolc város tanácsa végrehajtó bizottságának támogatásával — ki­állításon mutatja be az állami tervező és kivitelező szervezet közreműködésével a felszabadulás óta Mis­kolcon megvalósított és tervezett létesítményeket. Az „Üj város épül — Miskolc 1945—1975” című kiállitáisal egybekapcsolva mutatják be a Herman Ottó Múzeum „A felszabadulás jelentőségé és dokumentumai” című kiállítási anyagát, imlamint az Iparművészeti Tanács betűnőbben, — Ebben a munkában' igen jelentős eredményekkel büszkéi- < kedhet a Miskolci Tervező Vállalati — hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy i -1 vállalat ezzel bebizonyította: képes * a városban és a megyében rá várói feladatok megoldására, más tervező‘ intézmények bevonása, illetve segít- j sége nélkül is. A megnyitó ünnep- ] ség résztvevői ezután megtekin­leiteK a gazaag Kiállítást anyagot, amelynek reszietes' ismertetésére a későbbiekben visszatérünk. — A ki-i állítás egyébként május 2-ig — hétfők kivételével — J minden nap 10-től 19 óráig tekinthető meg. s modem lakberendezési tárlatát. A Herman Ottó Múzeum emeleti helyiségeiben megrendezett, igen gazdog anyagú és nagy tömegek érdeklődésére számot tartó kiállítást április 4-én dél­Méltán t arj unk büszkék az eltelt tizenöt esztendő vívmányaira Ünnepi nagygyűlés Miskolcon A felszabadulási ünnepségsorozat egyik legimpozán­sabb eseménye a fiatalok szombat esti fáklyás, lampio- nos felvonulása volt Miskolcon. Éneklő, ünneplő ruhába öltözött fiatalok gyülekeztek a Tanácsház téren. Az egész gyülekezés és felvonulás alatt messzehangzóan szállt a dal: „Repülj te lángoló, tűzszinü zászló!...” „Éljenek a leninisták, éljen a nemzetköziség!” Ezrek gyönyörködtek . végig az egész útvonalon a fiatalok lelkes, fegyelmezett felvonulásában. A fiatalok a megyei pártbizottság épülete elé vonul­tak. A pártot köszöntötték ezen a nagy ünnepen, tudva, hogy a felszabadulás óta mindent, egész boldog életü­ket a pártnak köszönhetik. Az a tizenöt szál vörös szegfű, amelyet Nagy István élvtárs a fiatalok nevében átadott Prieszol József elvtársnak, a megyei pártbizott­ság első titkárának — szintén szeretetüket és köszöné­sükét fejezte ki. A megyei pártbizottság nevében Prieszol József elvtárs köszöntötte az ifjúságot, majd Chlebec Emil elvtárs, a Kosice kerületi pártbizottság titkára, a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja adta át a testvéri csehszlovák nép és a baráti fiatalok forró üdvözletét. A felvonuló fiatalok forró lelkesedéssel éltették a baráti népeket és a felszabadító Szovjetuniót. A fel­vonulás és az üdvözlések után még sokáig éneklő cso­portok foglalták el az utcákat, mindenhol ünnepi han­gulat uralkodott. Április 4-én esős, borongás reggelre ébredt a város, ez azonban nem kedvetlenítette el az embereket: Így is zsúfolásig megtelt a Hősök tere az ünnepi nagygyűlésre. A főposta előtti emelvény fölött az ünnepet köszöntötte a jelszó: „Éljen hazánk felszabadulásának 15. évfordu- lojaF’ Az emelvényen helyet foglaltak megyénk poli­tikai, társadalmi és gazdasági életének vezetői, a ter­melő munkában kitűnt dolgozók, a fegyveres erők kép­viselői és a munkásmozgalom régi harcosai. A Himnusz hangjai után Balogh Emese, a Miskolci Nemzeti Színház tagja elszavalta Petőfi Sándor „A sza­badsághoz” című versét. Dr. Sályi István elvtárs, ország- gyűlési képviselő, a Nehézipari Műszaki Egyetem rek­tora nyitotta meg a nagygyűlést. Megnyitójában mél­tatta az ünnep jelentőségét, üdvözölte a megjelent kül­földi vendégeket: Blejan Nicolae elvtársat, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetsége II. titkárát, V. Ondrusek elvtársat, a kelet-szlovákiai kerület nem­zeti tanácsa elnökhelyettesét és Moszkalenkó elvtársat, a Szovjet Hadsereg alezredesét. Ezután Koval Pál elv­társ. a városi pártbizottság első titkára mondta el ünnepi beszédét. ünnep után Felszabadulásunk 15. évforduló­jához méltóan ünnepeltek dolgo­zóink megyeszertc. Mindenhol meg­mutatkozott. hogy munkásaink, bányászaink, dolgozó parasztjaink tisztában vannak nagy nemzeti ün­nepünk jelentőségével és ezt for­ró lelkesedéssel kifejezésre is jut­tatták. Miskolcon, a legkisebb fa­luban, az iparvárosokban és a bá­nyatelepeken egyaránt megemlé­keztek a felszabadító szovjet nép­ről és a testvéri országok baráti segítségéről. Dolgozóink értik és érzik április 4-e történelmi jelen­tőségét. Megyeszert« gyűlések, ünnepi pártnapok voltak. Ez alkalommal adták át a munkaverseny győzte­seinek a jól megérdemelt kitün­tető zászlókat és élüzem címeket, kiállítások nyíltak, kulturális ren­dezvények és sportműsorok emel­ték az ünnep fényét. Mindenkinek dicséret és köszönet jár, aki ön­zetlen munkájával közreműködött e sikerekhez. Mindenki arra töre­kedett. hogy tudása maximumát adja a szervező munkában: így akart méltó lenni az ünnephez. Az ünnepek elmúltak, de felada­taink nem csökkennek. Ne hagy­juk, hogy a munkában ernyedtség, fáradtság jelentkezzen. Az április 4-re kezdeményezett munkaver- senyben vállalt célkitűzések vaió- raváltak, és hatalmas sikerek szü­lettek, — de máris megkezdődött május 1-rc, a proletár nemzetkö­ziség nagy ünnepére való készülő­dés. Munkafelajánlások szül ettek, növekszik és izmosodik a szocia­lista munkabrigád-mozgalom. Se­gíteni kell ezt a nagyszerű mun­kát, hogy újabb, az április 4-hez A falun is sokasodnak a tenni­valók. Ahogyan mondani szokták, sürget az idő. Itt most valóban az idő, vagy még pontosabban: az időjárás sürget. Elsősorban a ter­melőszövetkezetekben minden per­cet ki kell használni. Lehet, hogy nagyon sok és sokrétű a feladat, előfordulhatnak még tisztázatlan problémák, — most azonban nincs idő a vitatkozásra, most dolgoz­ni kell, mert a tavaszi munka nem tőr halasztást. Majd. ha ezen túl leszünk, lehet még részletproblémá­kon vitatkozni. Ha pedig valamivel nem lehet várni. — munka köz­ben kell megoldani. Az elsődleges azonban a munka, mert most válik el, hogy milyen lesz a gazdasági év; később esetleg nem lehet pó­tolni a mulasztásokat. Az építőipar lehetőségei is köny- nyebbek lettek. Egy sor „objektív" tényező megváltozik. Nagy köay- nyebbséget jelent, hogy az építke­zést. szállítást, a munkát akadá­lyozó zord időjárási viszonyok megszűntek. Most az anyagellátás biztosításával, jobb munkaerő cso­portosítással és időkihasználással harcoljunk jobb eredményekért. Szivet melegítő látvány az a sok- sok építkezés, amivel város- és megyeszerte találkozunk. A dolgo­zók érdeklődéssel figyelik, hogyan épülnek újabb és újabb lakások, hogy a még meglévő nehézségeink enyhüljenek. Epitőmunk ágainkat lelkesítse a feladat, a cél nagysze­rűsége. Lehetne még tovább sorolni a feladatokat, hiszen minden egyes területen sok a tennivaló. A pár­tunk VIL kongresszusa határoza­tainak megvalósítása megindult, meg is vannak már a kezdeti ered­mények, de ezek senkit ne tegye­nek elbizakodottá. Az a forró lel­kesedés, amelynek tanúi voltunk az elmúlt napokban, tartson to­vább és most Is jó munkával te­gyünk hitet felszabadítónk, a Szov­jetunió és építőmunkánk vezető ereje, a párt előtt. Érjünk el még nagyobb eredményeket, hogy a leg­közelebbi ünnepeink Is boldogok és még boldogabbak legyenek!. az 1960-ban előttünk álló fel­adatokat nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük! Április 4-e nemcsak legnagyobb nemzeti ünnepünk, hanem a szovjet és a magyar nép barátságának ün­nepe is. Mi büszkék vagyunk erre a barátságra. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetuniót — a 7 éves terv, a kommunizmus építésének orszá­gát — az emberi haladás és a világ­béke erejét barátunknak nevezhet­jük. A Szovjetunió kétszer szabadí­totta fel hazánkat. Amíg öntudatos,, becsületes emberek élnek a ml or-( szagunkban, hálásan fognak emlé-, kezni arról a segítségről, amelyet a, Szovjetunió a forradalmi munkás-, paraszt kormány kérésére 1956-ban, nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett ma-, gyár népnek. Koval elvtárs beszédében rámuta-, tott a nemzetközi helyzet napiren­den lévő problémáira, kiemelve a, Szovjetunió és a szocialista tábor, küzdelmét a békéért folytatott harc-, ban. Majd pártunk VII. kongresszu-, sának határozatairól beszélt. - , Még egy fél év sem múlt el. hogy, pártunk nagyjelentőségű VII. kong-, resszusa ülésezett, és a felszabadulás, óta eltelt 15 év eredményeire tá­maszkodva, olyan nagyjelentőségű, feladat megoldását tűrték a párt­tagság és a nép elé, mint a szocializ-, mus építésének, a szocializmus alap-, ja! lerakásának feladatai. A munkáshatalom ma már szi­lárd és ezért előrehaladásunk a szocializmus útján, népünk jóléte és boldogsága, a proletárdiktatú­ra további erősítése az előttünk álló politikai, gazdasági és kul- tnrálb feladatok megoldásán múlik. A feladatok megoldásának záloga pártunk helyes politikája, a párt egysége és a tömegekkel való össze- f orrot tsága. 1 A szocializmust építő országok, még inkább a kommunizmust építő Szovjetunió a társadalmi fejlődés új.' magasabb szakaszába érkeztek. Ne­künk Is lépést kell tartanunk a szo­cialista táboron belüli fejlődés üte­mével Az elkövetkező évek fényei mindinkább átsugárzik napjainkon. Olyan korszak küszöbére lépünk, amely fejlettebb gazdasági, társa-» dalmi léttel ajándékozza meg nemze-» tünket. Érdemes dolgozni, érdemes» tanulni és művelődni, mert a széppé tételével a még szebb, b gabb jövőt alapozzuk meg, — fejez-» te be ünnepi beszédét Kova! Pál. elvtárs. Kova! elvtárs ünnepi beszéde után, felszólalt Ondrusek elvtárs, aki a, baráti csehszlovák dolgozó nép, és, Moszkalenkó elvtárs. aki a félszoba-, ditó szovjet nép üdvözletét tolmá­csolta a nagygyűlés résztvevőinek. A nagygyűlés befejeztével a párt­éi állami szervek, a fegyveres erők, képviselői, a külföldi delegációk, megkoszorúzták a szovjet hősök, emlékművét. Április 4-én, hétfőn délután a] megyei tanács és a városi tanács ve­zetői fogadást adtak az Avas Szálló] fehértermében. A fogadáson megje­lentek a felszabadulási ünnepségek] alkalmából Miskolcon tartózkodó szovjet, csehszlovák és román ven­dégek. A résztvevőket Tóth István1 elvtárs. a megyei tanács végrehajtó1 bizottságának elnöke üdvözölte. A ' megyei pártbizottság és a városi pártbizottság nevében Prieszol Jó­zsef elvtárs, az MSZMP Központi\ Bizottságának tagja, a megyei párt-' bizottság első titkára mondott hárköszöntőt. „Új város épül — Miskolc 1945-1975" tér tanács és a SZOT versenyzászla­ját, vagy az élüzem címet. Ebből Miskolc üzemei, vállalatai huszonné­gyet nyertek el. A hároméves terv sikeres befeje­zése érdekében 1960-ban iparvállala­taink feladatai nagyobbak, mint a megelőző évben. Városunk miniszté­riumi iparának 1960-ra előirányzott meiyi leiicteiei Biztosítva vannex. Bízva munkásaink és műszaki veze­tőink szocialista hazájuk és pártjuk iránti szeretetében, bízva abban, hogy műszaki és gazdasági vezető­ink még jobban fognak támaszkodni a dolgozók véleményére és javasla­taira, fokozottabban igénylik a párt és a mozgalmi szervek munkáját. Kovái Fal elvtars ünnepi besserte összes termelési terve 7,3 százalék­kal. közel 470 millió forinttal, maga­sabb az 1959. évinél. A munka_ ter­melékenysége — az egy főre eső ter­melés 1960-as terve — a md rüszté- i riumi iparban 5,8 százalékkal ma- • gasabb. mint 1959-ben. Ebből is lát­ható. hogy az 1960-as tervek feszí­tettek. az elmúlt évinél lényegesen nagyobb feladatok elé állítják az > ipar dolgozóit és vezetőit, ennek el- . lenére állíthatjuk, hogy terveink reálisak. Teljesítésük anyagi és sze­Horváth Béla. a Miskolci Tervező Vállalat igazgatója üdvözli a kiállítás meg­nyitásán megjelenteket. A kép halszélén Köböl József és Prieszol József elvtársak (Szabados felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents