Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök. 1960. április 2f. Kalauz az „Uj város énül“ kiáUíiásfeoz Lakásépítés inmacvfíQORSifíG Aa olimpiai sportjelvényért A szerencsi olimpiai nap Foto: Szabó István Kolozsvári Tudomány-DVTK 4:2 (2:1) Diósgyőr, 3000 néző. V.: Sípo6 Sz. Kolozsvári Tudomány: Moguc, — Kromely, Georgescu, Costin, — Pét­re, Popescu, — Ivansuc (Constantin), Suciu, Marcu, Mateanu, Moldovan. DVTK: Hódi. — Werner, Szigeti, Paulás, — Török (Jákobi), Solymosi, Iván, Csányi (Kiss), Papp, Fekete, Pál. Jól kezdett a diósgyőri csapat. Szigeti hosszan előrevágott labdáját Papp tisztán kapta, majd lefutotta a román csapat védel­mé* és közelről a kapu jobbsar­kába gurított. 0:1. A jó kezdést nem követte a jó folytatás, mert a vendégcsapat mind jobban átvette az irányítást és a ké- nyelmeskedő diósgyőri csapattal szemben tartós fölényt tudott kihar­colni. Moldovan fejese alig jutott a kapu mellé, majd Marcu hatalmas bombáját Hódi csak a kapu fölé tud­ta öklözni. A lelkesen és egyből ado- román együttes a 35. percben kiegyenlített. Marcu lapos lövése a bal kapufá­ról oldalra pattant és a befutó Mateanu nehéz szögből a Jobbsarokba lőtt. 1:1. Alig egy perc múlva Marcu futott cl a jobbszélen, éles beadását Török «szül vette le, a labda a tisztán álló Mateanuhoz került, aki 7 méterről a léc alá lőtt. 2:1. Az utolsó percekben a DVTK is ve­zetett néhány támadást, de nem si­került a góllövés. Szünet után néhány lendületes diósgyőri támadás vezette be a já­tékot. Helyzet is adódott a kolozs­váriak kapuja előtt, de a körülmé­nyesen játszó hazai csatárok rendre elrontották azokat. Az egyik ellen- támadás után Marcu kapta a labdát, majd 18 méterről fél magasan a jobbkapufát találta el, ahon­nan a labda a hálóba pattant. 3:1. A gól után Mateanu lövése került alig mellé, majd a 76. percben bal­oldali szöglctrúgáshoz jutott a DVTK. Papp szögletrúgása érintés nél­kül jutott a román kapuba. 3:2. Néhány perc múlva Török, majd nem sokkal később Csányi sérült meg súlyosabban. A 85. percben a vendégcsapat támadása után Mar­cu kapta a labdát és a jobbössze­kötő helyéről, mintegy 17 méterről a kapu bal­oldalában a léc alá lőtt. 4:2. Ezen a mérkőzésen a Kolozsvári Tudomány együttese sokkal jobb tel­jesítményt nyújtott, mint a DVTK. Igyekeztek a labdát egyből továbbí­tani, szorosan tartották a diósgyőri csatárokat és a lövésekkel sem fu­karkodtak. Ugyanakkor a DVTK ké­nyelmeskedve, néhol túlzott önbiza­lommal játszott. A győztes csapatból Moguc, Georgescu, Popescu, Marcu és Mateanu játéka tetszett a legjob­ban. A DVTK-ban Szigeti. Paulás és Papp játéka volt valamivel jobb az átlagosnál. Az olimpiai jelvényszerző verseny ■ agy népszerűségnek örvend Szeren­csen és a szerencsi járásban. Érthe­tő tehát, hogy az érdeklődők tsúto­lásig megtöltötték a Cukorgyár kul­túrtermét. amikor az „olimpiai nap” első számaként . Friedmanszky Zol­tán, a Ferencváros labdarúgó játéko­sa tartott előadást. Előadásában az okori olimpiai játékokat ismertette, majd néhány ausztráliai élményét mondotta el. Mátrai Sándor, a Fe­rencváros többszörös magyar válo­gatott labdarúgója tartott ezután él­ménybeszámolót. Élvezetes előadá­sában a Ferencváros ausztráliai tú­rájáról beszélt. Az olimpiai napon bemutatták tudásukat Borsod megye legjobb tornászai is. Fergeteges taps­sal jutalmazták Tóth Zsigmond, Fer­ge László, Salamon Éva és Murányi Katalin nagyszerű gyakorlatait. Vé­gezetül az Athéntől—Melbourneig című filmet mutatták be a hálás sze­Építsünk ói sportpályákat KISZ kS­Az MTST, SZOT _________ 7 öa felhívása alapján mind tább helyről kapjuk az értesítési, hogy a fiatalok új sportpályákat építenek, vagy a meglévő sportpályákat tár­sadalmi munkával korszerűsítik. A diósgyőri fiatalok pályaépítési kez­deményezésével egyldőben a Miskol­ci MTE kézilabda szakosztályának tagjai és a 101-es ITSK fiataljai lát­tak hozzá a népkerti sportpályán lé­vő kézilabda kispálya korszerűsíté­séhez. A népkerti sportpályán minden esetben nagy érdeklődéssel szemlél­ték a kézilabda mérkőzéseket. Ed­dig az volt a hiba. hogy a nézőket nem tudták megfelelőképpen elhe­lyezni. A két sportkör kézilabdázói az egyesületi vezetőkkel közösen, magasított nézőteret létesítették, így a kézilabdasport hfvei a legköze­lebbi mérkőzésen sokkal nyugod- tabb körülmények között élvezhetik kedvenceik mérkőzését. Örömmel üdvözöljük az MMTE és a 101-es ITSK sportoló fiataljainak nagyszerű kezdeményezését, s szeret­nénk. ha más sporktőrök és köztük a falusi fiatalok is követnék példá­jukat. Birkosóverseny Sátoraljaújhelyen Igen helyes kezdeményezés volt, amikor a Borsod megyei birkózó szö­vetség úgy döntött, hogy az északi terület serdülő és ifjúsági, szabad­fogású birkozóbajnokságát Sátoral­jaújhelyen rendezi meg. A versenyen 74 versenyző küzdött az elsőségért, a további helyezésekért, örvende­tes volt látni, hogy szép számmal jelentek meg Sátoraljaújhely, Sáros­patak. Szerencs birkózói és ezúttal első ízben vettek részt bajnoki jel­legű versenyben a kazincbarcikai birkózók is. Általában a legtöbb súlycsoportban igen nagy küzdelem volt Itt a verseny a serdülő és if­júsági birkózók szép fejlődéséről tett tanúbizonyságot. Eredmények a ser­dülők súlycsoportjában: Lepkesúly: 1. Reusz (Miskolci SE), 2. Koncz (Ózdi Kohász), 3. Czibere (Szerencsi Kinizsi). Légsúly: 1. Grega (Sárospatak). 2. Gyetvai (MHS). 3. Rimszky (DVTK). Pehelysúly: 1. Farkas (Özdi Ko­Szövetkezeti sport A Spartacus területi sakk és aszta­litenisz döntőket a napokban rendez- íeg. Mindkét számban miskolci siker született. A miskolci Spartacus versenyzői az asztaliteniszben köny- nyen. a sakkban csak nehezen sze- meg az elsőséget. A miskolci versenyzők győzelmükkel bejutottak országos döntőbe. Az asztalitenisz országos döntőket a jövő hónapban Hévizén, a sakk országos döntőket pedig Kiskunfélegyházán rendezik A két sportág területi döntőjé­nek végeredménye a következő: Asztalitenisz: 1. Miskolc (Gálos, Hricz, Rási, Parádi), 2. Székesfehér­vár, 3. Cegléd, 4. Debrecen. Mindhá­rom ellenfél ellen biztosan győztek. Sakk: 1. Miskolc (Papp, Klampár, Árvái, Szabó), 2. Cegléd, 3. Székes- fehérvár, 4. Debrecen. Cegléd és Debrecen ellen 4:0-ra győztek a mis­kolciak, míg Székesfehérvár ellen 2:2 arányban eldöntetlen eredmény- nyeá végződött a találkozó. hász). 2. Rétfalvi (MHS). 3. Zahar (Ózdi Kohász) Könnyüsúly: 1. Hernádi (Sárospa­tak). 2. Máté'i (101-es ITSK). Kisváltósúiy: 1. Bratu (101-es ITSK). 2. Váraljai (Szerencsi Kini­zsi). 3. Győri (Sátoraljaújhely). Nagyváltósúly: 1. Zahoczki (101-es ITSK). KlskGzépsúIy: 1. Vass (MHS), 2. Mátyás (101-es ITSK), 3. Molnár (101-cs ITSK). Nagyközépsúly: 1. Kerékgyártó (MHS), 2. Huszár (Sátoraljaújhely), 3. Szabó (101-es ITSK). Félnehézsúly: 1. Nagymengi (özdi Kohász). Nehézsúly: 1. Stimek (Sátoralja­újhely). Ifjúságiak versenyében: Lepkesúly: 1. Lévay (101-es ITSK). 2. Mata (ózdi Kojiász). ^ Légsúly: 1. Kardos (Szerencsi Ki­Pehelysúly: 1. Szabó (DVTK), 2. Dienes (MHS), 3. Bodnár (Sátoralja­újhely). 1. Rácz (DVTK). 2. es ITSK). 3. Balogh (Kazincbarcika). Kisváltósúiy: 1. Víncze (DVTK), 2. Nagy (MHS), 3. Dienes (101-es ITSK). Nagyváltósúly: 1. Dávid (DVTK). 2. Cseke (Sárospatak), 3. Szirmai (Özdi Kohász). Kisközépsúly: 1. Ósgyáni (MHS). 2. Istenes (Sárospatak), 3. Rózsási (Sátoraljaújhely). Nagyközépéül?: 1. Szék esi (101-es ITSK), 2. Keczer (MHS). 3. Bodnár (Szerencs). Félnehézsúly: 1. Harcsa (101-es ITSK), 2. Szűcs (Kazincbarcika), 3. Zahoránszki (Sátoraljaújhely). Nehézsúly: 1. Takács (DVTK). 2. Záborszki (Sátoraljaújhely), 3. Gaál (101-es ITSK). A diósgyőri teniszezők sikereiről A Győri ETO országos /., II. osz­tályú és ifjúsági versenyén résztvet- tek a DVTK teniszszakosztály tagjai is. A diósgyőri teniszezők nem várt nagy sikert arattak, hiszen vala­mennyi verseny számban győztek és ezen kívül igen jó helyezéseket értek el. A legértékesebb Kádár Endre győ­zelme. aki az I. osztályú férfiak ver­senyében az országos előlista nyolca­dik helyezettjét, Szentpéterit győzte le a döntőben, biztató, jó játékkal. Gröszler Béla. Diósgyőr tehetséges, fiatal versenyzője a II. osztályú férfi egyest nyerte meg küzdelmes mér­kőzések után. A férfi párosban „házi” döntő volt, ugyanis a Kádár—Fischer kettős legyőzte a Bartha J.—Szitka kettőst. A harmadik helyen Dröszler —Bartha B. páros végzett. A Bartha testvérek — Béla és János — a har­madik helyet szerezték meg az I. osz­tályú férfiak egyéni küzdelmében és Bartha J. csak hatalmas küzdelem utált kapott ki a végső győztestől. Kádártól. Nagyon szépen szerepeltek a DVTK ifjúsági játékosai f* ezen a versenyen. Bak Géza nyerte az ifjú­sági fiú egyest, aki a döntőben klub­társát. Czirákyt győzte le. A lányoknál a legnagyobb meg­lepetést a még ifjúsági Szabó Márta kiváló szereplése okozta. Az I. osz­tályú felnőtt női egyesben második Iftt.all. osztályú felnőtt női egyest nagy fölénnyel, ugyancsak biztosan nyerte az ifjúsági leány egyest is. Monori Judit imponáló fölénnyel győzött a női I. osztályban. (Élete első I. osztályú versenyén.) Bár a fő­városi élgárda nem volt a győri ver­senyen, látszott Monori játékán. hogy nagyobb feladatok megoldására is összegezve tehát, a DVTK teni­szezői kiváló rajtot vettek az új te­niszidényben. Ha a versenyzők to­vábbra is szomalmasan, a kezdeti sikerektől nem elbizakodva készül­nek az évi feladatok megoldására, minden bizonnyal a kezdeti kiváló rajtnak folytatása is lest. I E helytelen gyakorlat már a múlté I és épületeink külsőben is olyan meg­jelenésnek, hogy a világon sehol sem kell miattuk szégyenkeznünk. Gyak­ran nekünk kell megteremtenünk az új környezetet és ez néha egyénies­kedő,. markáns, dinamikus motívu­mok keresésére sarkallja a tervező­mérnököket. A BEMUTATOTT ANYAG nem törekedett teljességre, hiszen erre a célra talán az összes többi osztály termeit is el kellett volna foglalni, csupán tájékoztatni és emlékeztetni akarja a látogatókat arról a nagysza­bású építési tevékenységről, amely még a messze földről érkező látoga­tókat is csodálkozásra kényszeríti. Mielőtt elhagynánk végleg a lakás­építési részt, gyönyörködhetünk a magasházakban, amelyek részben építés alatt állnak, részben azon épü­letekben, melyek a jövőben kerülnek megépítésre, mint pl.: a Bazár utcai lábakra állított átjáróház. A jövő még érdekesebb, izgalma­sabb és egyben még kecsegtetőbb lesz. A IS éves lakásfejlesztési terv keretében Miskolcon állami beruhá­zásokból kb. 22 000 lakás fog fel­épülni, ez Hozzávetőlegesen 42 000 új lakószobát jelent. Szobánként a terv­időszak végére a lakosszám 2,7 fő lesz. a lakószobánkénti lakófelület pedig 7,8 négyzetméter, a jelenlegi 4 négyzetméter helyett. Meg kell mondanunk azt is. hogy a saját erő­ből. állami támogatással felépülő családi házak száma — nem teljes közművesítéssel — cco a 4000 lakást éri el. A TERVIDŐSZAK VÉGÉRE. Mis­kolc lakosainak száma, a bevándor­lást. a munkába bejárók letelepítését és a természetes szaporodást figye­lembe véve. 200 000 főben állapítható meg. Ha figyelembe vesszük azt. hogy 1957 végén Miskolcon a lakások száma 34 350 lakás volt. 5,3 fős laká­sonkénti lakosszámmal, akkor felbe­csülhetjük, hogy az állami erőből fel­építendő 22 000 lakás milyen óriási feladatokat ró a beruházó szervezet­re, építőkre, tervezőkre, az egész népgazdaságra egyaránt. Ha a kiállításunkat ilyen gondola­tokkal nézik végig látogatóink, job­ban meg fogják érteni hibáinkat, jobban meg fogiák becsülni munkán­kat és reménnyel telten néznek a jövőbe. Klie Zoltán oki. építészmérnök iáz építés tölteni hivatott nagyobb nappali szoba, melyhez kapcsolódnak, mint centrumhoz a többi gazdasági, ille­tőleg hálás célját szolgáló helyiségek, minimális alapterülettel. A lakás méretezésénél és alaprajzi kialakításánál a funkciók kielégítése mellett döntő szerepet játszanak a berendezési tárgyak, mert kényelmes otthon csak alaprajzilag helyesen megoldott és megfelelően méretezett lakásban, a különböző funkciókat szinte észrevétlenül kiszolgáló búto­rokkal valósítható meg. A jó és egészséges lakások építése a lakás teljes berendezésének alapos ésszerű­sítése nélkül elképzelhetetlen. Épít­sünk tehát lakásunkba minél több beépített bútort, mert gazdaságos és jól használja ki a lehetőségeket, nem foglal el helyet a síbba alapterüle­téből. SOK LAKÁS PUSZTULT EL a há­borús események következtében és igen sok azon családi házak száma is, melyek évről-év re elavulnak. Kor­mányzatunk támogatni és segíteni kívánja a családi ház építését, támo­gatja a dolgozókat vágyaik megvaló­sításában. saját családi házuk felépí­tésében. Egy a cél — mindannyiunk közös célja —. hogy minél több jó lakást építsünk, a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel. Ha megnéz­zük az építtetők által elkészített épü­letet. tapasztaljuk, hogy nem töre­kednek, vagy csak figyelmen kívül hagyják a helyi építési anyagok gazdaságossági előnyeit és talán ami nagyobb baj. már a terveket úgy készíttetik el. hogy azok maradi fel­fogásban, gazdaságtalanul, tulajdon­képpen nem Is a csalód igényeit ve­szik figyelembe. Terveztessünk tehát szép. korszerű és gazdaságos otthont, magunk és családunk számára. Krisztik Pál építészmérnök Április 30-in mignyitiák » adelényi sörkénét Az edelényl Bódva Étteremhez tar­tozó sörkert igen kedvelt szórakozó­helye a bányászoknak. Érthető, ha az étterem vezetői mpris nagy gonddal igyekeznek a sörkértet széppé, csi­nossá varázsolni, hogy már április 30-án meg tudják nyitni. A sörkert mellett tacipecsenyés sátrakat te felállítanak, ahol igen nagy mennyiségben árulnak majd debreceni párost, virslit és más hús­féleségeket. Az étterem vezetőinek jő munkájára egyébként jellemző, hogy az előző hónapokhoz viszonyít­va a forgalom jelentősen növeke­dett. A KIÁLLÍTÁS több osztályra la gozódik — területileg körülbelül kö­zépütt helyezkedik el a lakásépítés rész — ez nem véletlen, hiszen c világ szociális problémáinak is kö­zéppontjában áll. Talán ez érdekl legjobban a város közönségét is, hi­szen életünkre döntő hatással van c környezetünk, amelynek legbelsi gyűrűje: a bennünket, gyermekeinkéi körülvevő lakás. A történelem előtti kortól kezdve ez volt az ember kei legelemibb igénye: az élelem és a lakás. A látogató mindjárt a kis teremben « Tótra utcai és a Tizeshonvéd utcai bérházakat láthatja telepítési tervek­ben és fényképekben egyaránt. A la­kásépítés bemutatását ezzel kezdtük a bemutatásra kerülő anyagot idő­rendi és részben területi összefüggi- selben csoportosítva. Sokan talán nem is tudják, hogy a felszabadulás után az állami beruhá­zások a Tizeshonvéd utcai bérházak­kal indultak meg 1949-ben és kb. 5500 lakás épült fel 1960. évig bezárólag. Mennyi alkotó munka, mennyi gond és energia, emberi és gépi munka van e mögött az 5500 lakás mögötti Gondoljanak néha azok a házaspárok <— akik beköltöznek egy-egy új la­kásba — a tervezőmérnökök, tech­nikusok. építésvezetők, munkások, szerelők, szállítók összedolgozására, fáradságára, a kőművesek kőporos, kérges kezére, mert e nélkül nem lennének új lakások... Azután a másik teremben láthat­juk a Bajcsy-Zsilinszky út. Selyem- rét, Kilián-lakótelep házait, valamint a területileg össze nem függő épít­kezéseket, mint pl. Madarász Viktor utcai. Tizeshonvéd utcai. Felszabadí­tók útjai stb. épületeket, időrendben felsorakoztatva. Itt láthatjuk azokat a házakat, amelyek már a szocialista­realista tervezési módszerek helyte­len, sematikus értelmezése következ­tében nyerték el külső megjelenésü­ket — sajnos sok esetben elég előny­telenül. Miközben a tervezési felada­tokat viszonylag gyorsan kellett meg­oldanunk. új technológiai, új organi­zációs eljárásokat kellett kidolgoz­nunk a termelékenység fokozására. Egy időben a tartalom és forma dia­lektikus egysége felbomlott és a hom­lokzatokon. md már értelmetlennek látszó motívumok, díszítések jelentek meg. drágítva az építkezések költ­ségeit. Családi 1 Államunk igen sok családi ház építést patronált a közelmúltban és épít jelenleg is városunkban. Ezek az épületek a maguk egyszerű meg­jelenésükkel és korszerű alaprajzaik­kal az igényeket maximálisan elégí­tik ki és váro6képileg is szép és egy­séges képet adnak. Egy életre, sőt nemzedékekre szóló alkotások. Cé­lunk tehát példáinkkal illusztrálva tanácsot adni az építtetőnek, hogy ezeket az alkotásokat a család éle­tében betöltött fontos szerepükhöz méltóan valóban széppé, minden igényt kielégítővé és korszerűvé te­gyék. Bemutatunk kiállításunkon jó és rossz példákat egyaránt, éppen a környezetünkből valókat, hogy kü­lönbséget tudjunk tenni közöttük. Ha végignézünk városunkban, láthatjuk, hogy a rosszul értelmezett hagyomá­nyok mennyire csúnyává és gazda­ságtalanná tudják tenni tornyaikkal, aktikáikkal, értelmetlen kiugrásaik­kal családi házainkat. Ezek persze nemcsak csúnyák, de gazdaságtala­nok is és ez a kérdés, ami talán leg­döntőbb minden ember és az embe­reken keresztül a népgazdaságra nézve is. Minden feleslegesen beépített négy­zetméter, minden nélkülözhető tér, jelentős összegbe kerül. Fontos tehát az, hogy épületeink, családi házaink, a család tényleges igényeinek meg­felelő és minden részletében átgon­dolt, helyes elrendezésű legyen. Ve­gyük tehát figyelembe igényeink és építészetünk jelentős fejlődését, a korszerű építési anyagokat és szerke­zeteket. mert ezek mindig csak lénye­gesen csökkenthetik az építési költ­séget. Nem mindegy ugyanis, hogy ugyanazon alapterületű családi házat a régi. rosszul értelmezett hagyomá­ny«* alapján helytelenül, vagy kor­szerűen. gazdaságosan, modem fel­fogásban építjük-e fel. Revízió alá kell tehát a lakásról alkotott eddigi szemléletünket venni. Nem eléged­hetünk meg azzal, hogy a nálunk letűnt kapitalista társadalomtól me­chanikusan átvesszük azt a felfogást, amely a lakást a szobák számával határozza meg. A korszerű lakáa- reform elveti ezeket az eddigi szo­AZ EMBERI OTTHON kialakítá­sánál tehát ne termeljünk a szó leg­ridegebb értelmében vett szobákat, hanem teremtsük meg az ember élet­funkcióinak megfelelő keretet. Mo­dem lakáson belül a tereket diffe­renciálni kell. Nem korszerű tehát az olyan lakás, mely nagy előszobá­ból. ebédlőből, hálószobából és ha­talmas konyhából áll, hanem szük­séges egy, a nappali tartózkodást be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents