Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

Kedd, I860, március 1. cszarm^uiaromzau 5 Újfajta, közvetlen kapcsolat az olvasókkal Az Írószövetség első vidéki irodalmi estie A hejőcssbai moziról A közelmúltban lepergett szovjet film Üiinepe nagy érdeklődést vál­tott ki Héjöcsabán is. A Petőfi mo­zit előadásról-e lóadásra zsúfolásig megtöltötte a közönség, tanúsítva azt, hogy a IV. kerület lakossága szereti a filmeket és szereti a szovjet fil­meket. A kerület lakói művelődni akarnak. Jó a közönség és a mori- üzem dolgozóinak a kapcsolata, ez üzemvezetés fői szervez. De ez az óriási érdeklődés azt is bíronvff ja, hogy Hejőcsabán nagyobb és sofc*oai kulturáltabb mozira lenne szükség. A he főcsabai Petőfi mozi kapaci­tása aligha bírja a továbbiakban is növekvő igények kielégítését. A mozi műszaki ellátottsága is sok bosszú­ságot okoz a művelődni, szórakozni váovó nézőknek. Ajánlatos lenne, ha 7 Moziüzemi Vállalat, a szovjet film­hét tapasztalatain okulva, több gon­dot fordítana a Petőfi mozi karban­tartására, illetve korszerűsítésére. A. hejöcsabai közönség nem lenne há­látlan, ha ezeken a gondokon segíte­nének. Adám Lajos Kézséggel adunk helyet Adám Lajos elvtárs levelének és örömmel közöljük, hogy _ s Mozi üzemi Vállalattól nyert értékűiét szerint — még ebben az évben mintegy l millió forint költséggel, telje­sen újjávarázsolják a hejöcsabai Petőfi mozit és Így a IV. kerület lakossága hA- r.inrosan egy kibővített, nagyobb befo­gadóképességű. műszakilag Is tökéletesen korszerű mozit kap. Az átépítést április­ban kezdik meg. NEM EGY SZOMSZÉDOS község dolgozó parasztjai tekinteetnek ki­csit irigykedve a fúzérradványiakra: — Könnyű nekik — mondják — mindent megkaptak az induláshoz. „Csak" fel kell húzni az órát és'már meg ven is. Szó. ami szó. a fűzérradványi Rá- kfczi Termelőszövetkezetnek sok mir.den megadatott az induláshoz. Van egv 100 férőhelyes istállóink, juhhodálvról sem kell gondoskodni­uk. egy kis gyümölcsös is van a kö­zös 1200 hold határában, betonsiló. hídmérleg, a községi tanács is át­adja nekik a datólójót. de ezért túl­zás lenne azt mondani, hogy itt mér minden a legnagyobb rendben és csak az órát kell felhúzni, hogy jár­jon. A közös gazdálkodás felsorolt lehetőségei — ..csak" lehetősége!», gyümölcsöző valóraváltásukhoz a Rákóczi Tsz 138 tagjának lelkes hoz­zájárulása szükséges. S ezzel viszont egy kis bat van. Mint a járási tanácson hallottuk, a tsz megalakulása utáni biztató lelke­sedés mintha alábbhagyott volna, pe­dig hát éppen most. néhány nappal a tavaszi munkák megindulása elölt Ier.ne rá a legnagyobb szükség. Nem. mintha nem menne a munka. Akinek már elfoglaltságot tud biztosítani a tsz. az dolgozik is szorgalommal. A tizenhárom holdas kertészethez ki- hordtak már vagy kétszáz szekér Is­tái lótrágyát. a melegágyakat is ké­szíthetik. a gyümölcsösben is szor­goskodnak néhányon, végzik a tava­szi faápolást. Akkor hát hol a hiba? Hörcsig Zoltán elnök így válaszol: — Még nekem is bele kell szokni, hát még a tagoknak. Máról holnapra nem mehet minden, mint a karika­csapás. Tudjuk mi ezt. de hót hogj1 van vele az ember? Megrohanják .*» gondok, nem nagyon van kedve a lelkesedéshez. Kelemen János bácsi, a községi ta­nács elnöke a lehetőségeket emle­geti: — Nekünk már van min megvetni a lábunkat, sok pénz marad a zse­bünkben azzal, hogy nem kell istál­lóra költeni. Aki ezt látja, akaratla­nul is túllát a mai gondokon. A KÖZÖS MUNKA megkezdésé­nek egyik legfontosabb előfeltétele — a gazdálkodási terv elkészítése mellett — a munkaszervezetek ki­építése. a brigádok kialakítása. Nos. a vezetőség egy kicsit megkésett ve­le. A járási küldöttek többször sür­gettek: jelöljék ki a háztáji földeket, hordják ki rá a trágyát. Ez az intézke­dés megnyugtatóan hat a tegnap rr*g egyéni dolgozóra. A háztáji ki­jelölése ottjártunkkor még nem tör. tént nieg. pedig várják az emberek. Nagy a bizonytalanság a munkaegy­séggel kapcsolatban is. Nem kíván­hatjuk. hogy maguktól jöjjenek rá a tsz-tagok a munkaegységszémítás tudnivalóira. A legtöbb új termelő­szövetkezetben. tsz-községben a léli munkaszünetet arra használták fel. hogy megismertessék az újdonsült tsz-tagokat új életük törvényeivel, jogaikkal, kötelességeikkel. Kezdet­ben ajánlatos gyakrabban tartani a Szovjet martinászod világcsúcs; írók a Lenin Kohászati Művekben közgyűléseket is. az indulással kap­csolatos kérdéseket, intézkedéseket úgy teszi hatásosan magáévá a kö­zösség. ha tevékeny közreműködésé­vel mintegy hitelesíti az intézkedése­ket. A száz férőhelyes istálló kisebb- ncigyobb javításra szorul. A tagok között van asztalos, ács. kerékgyártó, kőműves. — létrehozhatnának eev építőbrigádot, s igv sok pénzt taka­ríthatnának meg a közösségnek. Az iparosok azonban mindaddig nem akarnak építőbrigádba tömörülni, amíg nem tudják, ml jár nekik. Az lpsri munkaegységszámításhoz szük­séges segédkönyveket még nem sze­rezték be... És a nevelő, felvilágo- si’.ó munka is alábbhagyott a tsz megalakulása után. pedig nagy szük­ség lenne rá. Két hónappal ezelőtt a belépéshez kellett bátorságot önteni uz emberekbe — most a munkára, a közös tehervállalásra kell Buzdítani őket A községi pártszervezet, a ta­nács dolgozói nem sajnálják a segít­séget. de még nagvobb szorgalommal« kell tevékenykedniük. FÜZÉRRADVAnY n legnagyobb jóindulattal sem nevezhető gazdag községnek, a lakosság többsége há­rom-négy hold földön gazdálkodott, ami bizony nem nagvon hosszabbí­totta meg a terveztetés közmondás­beli takaróját, nem nagvon ..nvúitóz- kodhattak". Ugyancsak a fogukhoa kellett verni a garast, hogy jövedel­mük elég legyen újig. Mindössze hat pár 16 volt a faluban, tehénnel szán- tottak-vetettek. Az igazság az. hogy semmi olyat nem találhatnak egyéni múltjukban, ami különösebben fái- dithatná a szívüket. A közösben ..esek" jobban mehet nekik. Dokiul János bácsi 71 esztendő tapasztala­taira támaszkodva mondotta: — Egy-két év alatt rendes kerék­vágásba Jutunk és csak nevetünk majd a mai gondokon. De hát gond nélkül nem lehet megindítani egy Ilyen gazdaságot. Moot a legnagyobb nehézséget a takarmánvhiánv jelen­ti. de hát erről mit tehet n tsz? Jö­vő ilyenkorra már nem fog fájni a fejünk, hogy mit adunk a jószágnak, lesz silónk. szálastakarmán.vunk. Az is a felvilágosító szó hiánvát jelzi, hogy egyes, már dolgozó tsz- tagok máris előleget követelnek. Va­jon. amikor a sajátjukon dolgoztak, a kihordott trágya máról-holnapra pénzt hozott a konyhájukra? Nem! Ilyen igénnyel fellépni egy ma indu­ló tsz-el sz«n ben nem a legszeren­csésebb. Ha mód és lehetőség nyílik rá. ha pénzhez jut a közösség, ló ha­tással lesz a munkaegvségelöleg. de egyelőre még tél van. a föld még nem ad hasznot. A gondokról ennyit, s a lehetősé­gekről. a lelkes távlatikról még töb­bet lehetne beszélni. A volt Károlvi- kastélyban jelenleg gyermekkórház van. mely zöldségszükségletének ie- leniós részét eddig Nyíregyháza kör­nyékéről fedezte, ugyanakkor a kö­zeli Sátoraljaújhely is tárt karokkal fogadja a zöldségféleségeket. A tsz 13 holdas kertészetét hozzáértő szak­emberre. Erdei Sándor vezetéséra bízták. Senki sem kételkedik abban, hogy valóra váltja — természetesen csak akkor, ha megkapja a közössé* teljes támogatását — a kertészethez fűzött reményeket: 150 ezer forintot lvárnak a kertészetből. Az állatte­nyésztésnek ez évben megvetik az alapjait. Eddig vásároltak 140 darab ^anyajuhot, az idei ellessél máris kő­ivel 250 darab juhuk van. A közös , szarvasmarhaállománv Is jelentős. Aa {új takarmány begyűjtése után 64 pszarvasmarha kerül majd egy fedél ralá — jelenleg még nem tudják ösz- Vszehozni. az istálló sincs készen, ta­karmány se lenne. A fűzérradvénvl ktehenek szűkös takarmányfeiadaggal «vészelik át ezt a telet — a tsz gon- rdoskodik róla. hogy jövő ilyenkor fűnór ne legyen hiány takarmányból, jjból. I A TSZ MINDENRŐL gondoskodhat. 5na tagjai magukénak tekintve a kö­zösséget. egy szívvel-lélekkel látnak {gazdálkodási terveik végrehajtásá­éhoz. Nem az égből pottyan le a 1öve- ydelem; ahogy dolgoznak, úgy látják rhasznát. Az a földterület, amely ed­ziig úgy ahogy eltartotta Fűzérrad- Svány népét, egy barázdával sem létt < kevesebb, sőt. gyarapodott állami ^tartalékterülettel, s ha eddig meg­leltek rajta, ezután jobban kell meg­lelni. A belterjes, nagyüzemi gazdál­kodás lehetőségeivel gazdagítva kö* jzőe fáradozásaikat, csak Jobbal' me­het a soruk. Azt mondjak erre egye- taek: majd meglátjuk. Ha dolgoznak, alesz is mit látni. A munkakedv kez- 'deti jelei — a nehézségek ellen és* azt mutatják, hogv a fűzérradvá- Jnyiak Jól fognak boldogulni, jobban, mint egyéni korukban. Gulyás Mihály A diósgyőri kultúrmunkások a felszabadulási kultúrális szemle élőit megkapta a maga részfeladatát és azóta szorgalmasan készül Is, hogy a majdani seregszemlén az együttes múltjához és mostani hírnevéhez méltóan szerepelhessen. A Diósgyörvasgyári Művészeti Együttes vegycskara négy új kórus­művel készül, amelyek között két nagy mű a felszabadulás évforduló­jának tiszteletére született. A kórus­művek előadását a szimfónikus zene­karukkal együtt oldják meg. A tánc­kar — ugyancsak a szimfónikus zene­kar közreműködésével — Mojszejev Orosz szvlt-jének bemutatására ké­szül, azonkívül készülnek egy felsza­badulási tárgyú népi táncjátékkal — Borsodi Gyula. Böröcz József és Vass Lajos művével — is. A népi zenekar verbunkosokat tanul. A szimfónikus zenekar pedig egy Liszt- és eoy Beethoven-mü előadásával kíván résztvennl felszabadulásunk méltó megünneplésében, a vegyeskar is a tánckar produkcióiban való közre­működésen kívül. Üj Indulókat tanul be a fúvószenekar, amely a felszaba­dul ási ünnepségsorozat különböző rendezvényein, felvonulásokon, sza­badtéri ünnepségeken fog az új szá­mokkal szerepelni. A színjátszók eoy új, modern művel: Erich Kästner oratóriumszerű, béketárgyú müvével Gondok és lehetőségek F uzérrad vány ban készülnek. Kiállításokra készülnek a. képzőművészek és a fotósok. Már korábban hirt adtunk róla; hogy ebben az évben elsőizben szer­vezik meg a Diósgyőri Kulturális Na­pokat, amelyeknek rendez vénysoro­zata a diósgyőri munkáskultúra fej­lődésit fogja tükrözni. Már jóval fel- szabadulásunk évfordulója előtt meg­kezdődnek a rendezvények, és azok betetőzése lesz az április 4-én ette, a Bartók Béla Művelődési Házban tar­tandó felszabadulási ünnepi műsor, amelyen a művelődési ház csoportjai a fentebb vázolt készülődésről adnak majd számot. Ezt a hatalmas, nagy­méretű műsort egybekötik felszaba­dulásunk évfordulójának megünnep­lésével és ez alkalommal nyújtják át a kitüntetéseket ét jutalmakat azok­nak a diósgyőri kultúrmunkásoknak, akik részben a felszabadulás óta, részben pedig már azt megelőzően, több évtizede hűséges ápolói a diós­győri munkáskultúrának. A Bartók Béla Művelődési Ház Borsod megye és Miskolc legnagyobbi művelődési otthona. Működési terű-' lete is a legszélesebbkörú. Együttesei számos esetben szereztek már dicső-] séoet a miskolci, Ületve diósgyőri' munkáskultűrának az ország legkü-, lönbözőbb részein, sőt két alkalom-\ mai az ország határain túl Is. Koráb­ban a Szovjetunióban, az elmúlt év-1, ben pedig Franciaországban. A nagyi együttes szorgalmasan készül a /«*-( szabadulási kulturális szemlére, és minden bizonnyal újabb sikereketj arat. íbm) 1 Felszabadulásunk 15. évfordulójá­nak megünneplésére készül az ország. A készülődésben — természetesen — rés2f vesznek a kultúrmunkások is. A Kommunista Ifjúsági Szövetség még az elmúlt év végén meghirdette a fel­szabadulási kulturális seregszemlét. Művelődési házak, művészeti csopor­tok, különféle intézmények együtte­seinek százai és ezrei csatlakoztak ehhez a felhíváshoz, hogy felszabadu­lásunk IS. évfordulója alkalmából külön is bizonyságot tegyenek az el­telt 15 év alatt elért kulturális fej­lődésről: részben saját fejlődésükről, részben pedig az ország művelődési helyzetinek fejlődéséről. Természetes, hogy olyan gazdag múltú és országosan ismert Öntevé­keny együttes, mint a Lenin Kohá­szati Müvek Bartók Béla Művelődési Háza köré csoportosult művészegyüt­tesek és csoportok egész sora, szintén nem maradhatott ki ebből a nemes versenyből. Még 1959 novemberiben bejelentették csatlakozásukat a fel- szabadulási kulturális szemléhez. Tíz műfajban neveztek be. Rés2t vesz ezen a versenyen a művelődési ház minden művészeti csoportja. A mű­velődési ház vezetőt és az egyes cso­portok vezetői már korábban kidol­gozták feladataikat; minden csoport Mint vasárnapi lapszámunkban már közöltük, jelentős irodalmi ese­ményekben bővelkedett Miskolc ] szombati napja. A Magyar írók Szö- «* vétségé elnökségének, az írószövet- ' ségnek több tagja, valamint a borso­di írók népes csoportja a Lenin Ko­hászati Müvekbe látogatott el; a fő­városi és a borsodi írók baráti találkozót tartottak; a Darvas József által vezetett irodalmi an- kéton a „Kormos ég" című drá­mát v^atták meg, a Zeneművé­szeti Szakiskola hangversenytermé­ben nagyszabású irodalmi estet ren­deztek. (Délután özdon külön irodal­mi ankét folyt le. Gergely Mihály ii ó vezetésével a „Józsáék" című re­gényről.) Az alábbiakban a nap rendezvény- sorozatát záró irodalmi estről szá­molunk be. A Miskolci Bartók Béla Zenemű­vészeti Szakiskola hangverseny ter­me régen látott — irodalmi jellegű rendezvény alkalmával — ilyen zsú­folt nézőteret és ilyen lelkes közön­séget. Nagy tapsokban megnyilvá­nuló szeretet köszöntötte a pódiu­mon helyetfoglaló Darvas Józsefet, a Magyar Írók Szövetségének elnökét, Dobozi Imrét, a szövetség főtitkárát. Fodor Józsefet, Földeák Jánost, Jan- kovich Ferencet, Simon Istvánt, a szövetség elnökségének tagjait, Bara­bás Tibort, Váci Mihályt és Gergely Mihályt, a szövetség tagjait, vala­mint az esten szereplő borsodi írókat. Az irodalmi estet Darvas József nyitotta meg. Rövid megnyitóbeszé­dében elmondta, hogy az új írószövet­ség újfajta, közvetlen kapcsolatot akar teremteni a közönséggel, az ol­vasóval. Ezt a célt szolgálja ország­járó programjuk, amelynek első állo­mása Miskolc, illetve ez az irodalmi est. amely egyben az új írószövetség első vidéki irodalmi estje is. El­mondta Darvas József, hogy ezeken az országjáró irodalmi esteken sze­retnék az irodalmat és az írókat még jobban megszerettetni az olvasókkal és sze.'etnék eloszlatni azt a helyen­ként még élő gyanút, amely egyes íróknek az ellenlorradalom alatt ta­núsított magatartása következtében, helytelen általánosításként, az egész írótársadalmat beárnyékolja. Ar. új írószövetség tagjai újfajta harmóniát kívánnak teremteni az írók és az ol- \asók tábora között és olyan műve­ket akarnak alkotni, amelyek fényt hoznak, a társadalom épülését, javát szolgálják. A megnyitó után, az irodalmi est proűramjában öt novellát, tizenhá­rom verset, két zeneszámot és egy énekszámot, Illetve József Attila megzenésített verseiből egy csokrot hallottunk. A műsornak már ez a számszerű túlzsúfoltsága is jelzi: po­zitív és negatív benyomásokat kap­tunk az estről. Pozitívakat, mert na­gyon sok szépet hallottunk és nega­tívokat. mert a túlzsúfoltság megaka­dályozta az egyes előadott művek tel­jesértékű élvezetét, sót — a műsor végeidé — egyes müvek élvezhető- sép.ct is. A túlzsúfoltság abban is aka­dályozott, hogy egy-egy műben mé­lyebben elmerülhessünk és arról rész­letes elemzést adhassunk magunkban. Valamivel kevesebb — bizonyára — sokkal többet adott volna. t A műsorban hét borsodi író — j Borsodi Gyula, Füzes László. Tóth\ Lajos, dr. Kuzmányi Gusztáv, Akácz István, Baráth Lajos és Ernyey Gyulai — műve szerepelt a fentebb már em-s lített fővárosi írók müvein kívül. Ar műveket részben maguk a szerzők,! részben pedig a Miskolci Nemzeti' Színház művészei — Nyilassy Judit.t Téby Katalin, Verdes Tamás —, il-fl letve Surányi Ibolya budapesti elő-' adómüvésznö tolmácsolták. js örömmel hallottuk Fodor Józsej\ ..Kiáltás" című versét. Jankovichr Ferenc „Sorakozó” és „Szalma-fl papucs" című müveit. Földeák JánosN „Razlívi elégiá -ját, Váci Mihály „Dez szerettem is őket” és „Miskolci ké-fl peslap” című alkotásait, Simon István két költeményét, Borsodi Gyula „Mű-S szakváltás". Füzes László „Falura^? vitt az út" című verset, Kuzmányi. Gt«2tdo „Új tavasz", Ernyey Cyulaj „Séta" és Akácz István „Acélkék égS alatt" című müveit. A prózaírók kö-g zül Barabás Tibor ..Télikabát". Do-jl bori Imre „Angyalok egymás közt”' című novelláikkal szerepeltek. Gcr-fi gely Mihály „A szaletliban este tíz^ után" című elbeszélését olvasta fel. míg & miskolciak közül Tóth Lajost „Kispolgárok” és Baráth Lajos „Meg' kell találni ókét” című elbeszélése/ szerepelt a műsoron. ? Kiemelkedő száma volt a műsornak . Horváth Kiss László, a Bartók Bólau Zeneművészeti Szakiskola igazgatója6 új művének: József Attila Flóra-dal--j ciklusnak előadása, Pecker Zsuzsajj énekművésznő igen magas művészi fokú tolmácsolásában, Róczey Ferenc(| művészi zongora kíséretével. Gombás Ferenc gordonkaművész és Ág Magda zongoraművész zeneszámai — az előbbi Papp Zoltán zongora kíséreté­vel — művészi élvezetet nyújtva tet­ték teljesebbé, élvezetesebbé a mű­sort. Ismételnünk kell: nagyon sok szé­pet és jót kaptunk ettől az irodalmi esttől, amely jelentős mértékben szol­gálta a Darvas József bevezetőjében vázolt célokat. ÜJ irodalmi életünk igén jelentős pozitívumának könyvel­hetjük el megrendezését és sikerét. Dicséret illeti az est szervezőit, rende­zőit és örömmel regisztráljuk a kö­zönség érdeklődését Is. Nem a gán- csoskodás, hanem a tovább javító szándék vezet, amikor ismételten le­írjuk: nem szabad ennyire túlzsúfolni a műsort, nem szabad öt novellát be­iktatni egy est műsorába, mert a kö­zönség nem képes a műsor gyors sodrát ilyen temoóban követni ha­mar kifárad, csökken az érdeklődése. Az sem használ mindig, ha maga a szerző adja elő művét. Erre is több példa adódott az esten. Mindent összevetve, örömmel üd­vözöljük — hibáival együtt is — az irodalmi estet mint bontakozó Iro­dalmi életünk és az úl írószövetség vidéki kezdeményezéseinek első je­lentős megnyilvánulását, egy pezs­gőbb irodalmi élet Időszakának első állomását Benedek Miklós alatt átlag 217 SOS tonna acélt olvasztot­tak s ezzel országos és világcsúcsot állí­tottak fel. tla-. meg tízezer tonnával szár­nyalták túl az ugyanilyen típusú ameri­kai martin kemencék teljesítményét. A versenyben a l-as martlnkemence kollek­tívája tarifa az elsőséget, több mint 237 ezer tonnával. A Zaporo/ssztalj vasmű dolgozói, akik tavaly a kohászok országos versenyét kezdeményezték megvonták a hétéves terv elad évében elért eredményeik mér; altették. Tízezer, meg tízezer tonna acélt tonnás típus martinkemencékben egy év Gócai Mikié«, a gyár főmérnöké köszöntötte «meg jelent budapesti éc miskolci írókat, költőket. Folo: A,olh>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents