Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-06 / 56. szám

*rt*4rnap tmo. március « ÉSZ.YKMAGYARORSÉAt. Nagy gondot fordítanak az építőipari szakmunkásképzésre Diósgyőrben új tanulóintézetet építenek A Bortod nweyei Eoitoioari Válla- lat dolgozóinak ovrol-évre nagy fel- adalokal kell megoldani. Az idén is IHM» lakást adnak át cs újabb 1194 lakás éoilését kezdik meg. Emellett számos iskolát, termelőszövetkezeti épületet cs más üzemi létesítményt éoítenck A megnövekedett feladatuk sikeres elvégzésére a vállalat az idén műszaki és 5ü0 fizikai dolgozóval növeli létszámát. Tervük az. hogy a t::tűről felkerülő új dolgozók mielőbb Jó szakmunkássá váljanak. Ennek : i de kében az idén úiabb 148 ' ipari tanulót —köztük 80 kőművest — isko-v biztatnak be és Diósgyőrött 11 millió forintos költséggel megkezdik az új épitöiouri tanplóintézei építését. Ezenkívül a vállalaton belül szak­mánkénti továbbképző tanfolyamokat rendeznek és jelentősen bővítik a műszaki könyvtárat. Jóelöre gondoskodtak arról is. hogy a vidékről bejáró új dolgozok kényelmes szálláshoz jussanak. Mis­kolcon a Selyemréten már énül a 800 férőhelyes mimkásszulioda. Építése jó ütemben folyik, s a szálló egyié- szébe a nyári hónapokban mar mint­egy 400 dolgozó költözhet be. Ugyan­okkor a miskolci jócskái és az ózdi munkásszállásokat rádióval láíiák cl ezeken a helveken hetenként iá- tékfiimekeJ vetítenek. Mire fordítják a községfejleszlési alapot Harsányban? Harsányban a községfejlesztési .»lapból ebben az esztendőben is je­lentős feladatokat valósítanak meg. A vízellátás megjavítására mintegy 300 méteres szakaszon tovább foly­tatják a csatorna építését. Tervbe vették a pedagógusok lakásainak megjavítását. Hozza kezdenek a kul- iűrház tatarozásához is. Jelentő­sen tovább fejlesztik a hangos hír­adót. ugyanakkor a könyvtár fej­lesztésére 3000 forintot . fordítana«. Ezek a munkálatok összesen 420 ezei forintba kerülnek. A múlt esztendőben k megfelelően alapot. A községben még nincs vil­lany. Viszont a ktsz üzembe helye­zett egy agregátort. ami este a köz­épületek és az utcai világítás áram- szükségletét biztosítja. Ennek érdeké­ben 400 méteres szakaszon villany­póznákat állítottak fel. Három darab új kutat is létesítettek, ugyanakkor 5 utcánál úgynevezett sárrázó • utat csináltak, hogy a bekötőutakról a főútra a sikerekkel ne vigyék rá a Tervek, gondok Abaújdevecserben • yf-j ­Kisbárányok — kos nélkül Mintha megeleve­nedne a föld. es Satui­tól felengedett barna hátát mozgatná, olyan látvány fogad bennün- Iwi ezekben a tavaszt nyitogató napokban künn, Györgytarló ha­tárúban. Háromezeröt­száz juha van a külön­böző tanyákon a Bod­rogközi Állami Gazda­ságnak, s ezeket több nyajba elosztva legel­tetik a juhászok logh József. Réz Mi­hály. Orosz Károly. Hegedűs József még a csikorgó hidegben ts. mindennap ki-kiha)tol- ta a jószágokat, kicsit meg jártat*H. torssá! Persze nem mind­egyiket. hiszen az anyajuhokat a hodály- han kell tartom a me­legben. ilyenkor van' A múlt esztendő tavaszán alakult a tsz azzal, hogy a közös munkál ősszel kezdik meg. így is tör­tént. Nagy lendülettel láttak a dolog- annak rendje és módja szerint elvégezték a/.' őszi munkákat, elké­szültek a tervek is: minden a rendes kerékvágásban haladt, amikor meg­mozdult a falu. Az 54 tagot számláló szövetkezet egyre terebélyesedett. Végül az egész falu követte a belépő­ket: Abaujdevecser szövetkezeti köz­ség lett. Persze ezzel együtt nőtt a gond, a feladat Is. Az egyik legnagyobb vi­tára a „vetőmag-kérdés" adott okot. Az 1160 holdhoz nem volt elegendő vetőmag. A tsz régi tagjai azt mond­ták: A közgyűlés végere mégiscsak meg­Mit akarnak tenni? — Elsősorban hüvelyeseket terme­lünk — javasolta az elnök. Azóta meg is kötötték a szerződést 5 hold borsóra és ugyanannyi lencsére. Emellett 20 holdon burgonyát. 20 hol­don cukorrépát akarnak termelni. Ügy tervezik, hogy 4—5 holdas ker­tészetet létesítenek, 200 holdon pedig sörárpát termesztenek. Leszerződtek és csillagförtre is. Meg­felelő lakarmányalapot akarnak biz­tosítani a jószágnevelés végett. Eddig már 250 darabból álló juhtörzset „fogtak be’’. Amíg ezt menetközben elmesélte az elnök, odaértünk - a juhistállóhoz. aiiol a tsz egyik alapító tagja. Fehér György fogad. Ö ennek a kis biroda­lomnak szakszerű és lelkes gondnoka. Büszkén meséli, hogy már van 70 kis- bárányuk is. (Azóta bizonyára több.) Meg aztán Fehér bácsi érti a mester­ségét is: 18 esztendeig a iáji urada­lomban cselédcskedctt, ott is mindig a juhok gondozója voll. — Nagy érték ez — mutat körül az ajtón .kifelé tóduló juh-seregre. — Csak a gyapjúból 50 ezer forint jöve­delemre számítunk. S amellett még a tejtermékek is hoznak valamit a ház­Elgondolkozik, rámnéz az oly ár. ember tekintetével, aki hirtelen nem tudja eldönteni, mondja-c, ne mondja azt. ami a szívében van. De csak egy pillanatig habozik, aztán így beszél: — A Gyapjútermeló Vállalat hasz­nál itt a laluban 86 hold legelőt. Meg­mondjuk őszintén: erre nekünk is szükségünk lenne, hisz legelőből szú- kiben vagyunk. Ha sikerülne meg­egyezésre jutni velük, oda telepíte­nénk ki a juhállományt. Kérésünk az: adják át nekünk ezt a területe;, hiszen telekkönyvileg Is a falué. (Csakugyan fontolóra kellene venni -i dolgot. Lehetne találni esetleg koope­rációs megoldást.) ' Egyébként más gondja is van h tsz-nek. A tsz tanyáján nincs ele­gendő víz. Lajtfol hordják a faluból, igencsak spórolni kell vele. (A terv szerint ezen rövidesen segítenek: ku­tat fúrnak s meg van oldva a prob­léma.) Szükségük lenne egy szakkép­zett kovácsmesterre is. Minden apró munkát Encsre kell vinniük. Igaz. néha-néha a faluban lakó. de a gyár­ban dolgozó Makranczi Gyula szokott segíteni, akinek a mestersége kovács. Az igazi segítség azonban az lenne, ha 5 is belépne a tsz-be. Társadalomegészségügyj kiállítás Miskolcon NEW YORKI TELEFONÁLÓK New-Yorkban naponta több mint 18 millió telefonhívást bonyolítanak le, vagyis átlagban minden newyor-. ki lakos naponta kétszer telefonál. SZÍNDARAB MANOUSZ GLEZOSZRÓL A rostocki (NDK) népi színház- bari bemutatták Manfred Richter ..Az istenek szigete” című darabját. A színmű Manói isz Glezoszrol, Gö­rögország nemzeti hőséről szól. ILYENKOR LÁTNI, hogy elkop­tatunk néha olyan fogalmakat, mint ..történelmi jelentőségű.” meg ..for­radalmi.” — Most. mikor valóban történelmi jelentőségű dologról van szó. az ember úgy érzi. hogy nem tud megfelelő kifejezést találni. A mező- gazdaságban végbemenő változás valóban forradalmi változás: most játszódik le a mi’ életünkben, vagy éppen részvételűnkkel. Akik szere­lik vagy keresik a forradalmi roman­tikát. ne sóhajtozzanak régi törté­nelmi események után. Igen nagy becsben tartjuk a mun­kásosztály nagyszerű forradalmi tél­teit. mint az államosítást, a politikai hatalomért folytatott harc hősi- kor­szakát. Ez helyes, teljesen indokolt, ezek teremtették meg a mostani át­alakulás teltételeit. A jelenlegi vál­tozás is a munkások támogatásával, részvételével megy végbe. Helytelen lenne, ha nem látnánk, hogy az at- szer'***»s. a korábban megkezdett nósiés munka egyenes folytatása, a szocializmus építésének szerves része. A pártkongresszus óta is nagyot változott a helyzet. Mint pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésé- nek határozata kimondja, a szocia­lista szektor szántóterülete már több mini 70 százalék mezőgazdaságunk­ban. Egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy a népgazdaság e fontos ágú­ban is teljesen uralkodó forma lesz a szocialista szektor. Ez pedig meg­oldja azt az ellentmondást, hogy míg az ipart a szocialista tulajdonviszo- ryok. a lalut a kisparaszti elmara­dottság jellemzi. A szocializmus tel­jes győzelmének feltétele az, hogy az egyéni parasztság a közös gazdálkodás útjára lépjen. Ennek va­gyunk tanúi most. ez jelent a falun forradalmi átalakulást Mik mutatják a változást? A tulajdonviszonyokban történik elsősorban fordulat a régivel szem­ben. Az egyeni, kisparaszti tulaj- d|ni felváltja a közös szocialista tu­tidon az alapvető termelési eszkö­zöket illetően. Ez még nem össznépi tulajdbn. mint az állami vállalatok, gyárak, vasút stb,. de már ez is szocia­Változások a falun lista tulajdon. Eza forrása minden más változásnak is egyben. Ahol még nem alakultak meg a szövetkezetek, azok a parasztok, akik még nem dön­töttek, különösen emiatt maradtak le: a tulajdon akadályozza őket. hogy saját sorsukon gyorsabban változtas­sanak. A MI PARASZTSÁGUNK tudja saját életéből, hogy a régi rendszer­be/! csak nagyon keveseknek sikertilt valamennyire is felemelkedniük, föl­det vásárolni, több igásállatot tar­tani. vagy különösén gépet vásárolni. Minden f&uban könnyű volt ezeket számon tartani.. Ugyanakkor tömeges volt az elnyomorodás. egyre több he­lyen kopogott be a végrehajtó, egyre többen Jártak' napszámba- földbirto­koshoz. vagy részes munkát vállaltak a nagygazdánál. Az egyik olyan volt, mint jCmásik. egyik sem adott any- nvrt. hogy a család megéljen belőle. Valóban igaz az. hogy a paraszt ak­kor evett tyúkot, ha ö volt beteg, vagy a tyúk. A felszabadulás után változott a helyzet. A kormányzat gátat emelt a féktelen kizsákmányolás elé és el- *únt a régi rendszer nagy tömegeket sújtó féktelen nyomora. Megszűnt az uzsora a bankban, eltűnt a nagybir­tok. Most már inkább a középparasz- tok száma növekedett, de persze ez is kisgazdaság, nincs meg a fejlődés lehetősége. Lehet, hogy a családnak meghozza ami kell. de tovább fej­lődni nem tud. Ki van téve a termé­szeti csapásoknak! nem tudja alkal­mazni a fejlett termelési módszere­ket. A parasztság fogyasztása is nö — ez teljesen indokolt —. emellett azonban a város is egyre több árut kér. Mindent egybevetve, a paraszt­ság növekvő fogyasztását, a város és az ipar ellátását kisparaszti gazda­sággal megoldani nem lehet. A szocialista mezőgazdaság a pa­rasztság tömegeinek biztosítja a jó­létét. Mo6t már nem csak egyesek emelkednek ki a' parasztok sorai­ból. hanem hatalmas tömegek. Meg­változik a munka jellege. Azelőtt a paraszt és családja látástól vakulásig dolgozott, ha valamit el akart érni. Az egyéni gazdálkodó mindent egy­maga csinál. A termelésnek csupán primitív módszereit tudja alkalmazni és ez is megmutatkozik a termés­hozamokban. Glézermann professzor arról ír egyik tanulmányában, hogy régen a paraszt szántóvetönek mond­ta magát és ez a szó szoros értelem­ben kifejezte tevékenységi köréi. Most pedig új foglalkozási ágak tu­catjai alakulnak ki. .eddig ismeretlen munkák sokaságát végzik. Ez külö­nösen a fejlett agrotechnikai és zootechnikai eljárások miatt van; melyek alkalmazását a •nagyüzem teszi lehetővé. Tudományos módsze­reket a kisparaszti gazdaságban nem lehet bevezetni. Ennek határt szab a mesgye. a birtokhalár. A kistulaj­donos ezt nem tudja megfizetni és nem is nagyon van lehetősége kí­sérletezésre. A nagyüzemben a tudo­mány. a technika mind azt a célt szolgálja, hogy könnyebb munkával magasabb terméseredményeket érje­nek el. Az egyes ember erőtlen, a kisgazdaság nem állja ki a megráz­kódtatásokat. A közösség az más. az hatalmas erőforrás, sokkal többet nyújt, mint amennyi a szövetkezeti tagok és családtagjaik ellátására szükséges. Megoldja emellett a város ellátásának problémái! is. Igv fonó­dik egybe a munkásosztály és a parasztság érdeke. A MUNKAS-PARASZT szövetség, a proletárdiktatúra a népi hatalom talpköve. Eddig is nagyon sbk tény bizonyította azt. hogy ez a szövetség erős és megbonthatatlan. A paraszt­ság látja, hogy a munkásosztály he­lyesen tervezi jövőjét és túntorítha- tatlanul halad a szocializmus ..felé, helyesli politikáját és támogatja azt. A munkásosztály pedig támaszkodik a parasztság tömegeire és bevonja a hatalom gyakorlásába. Most a szö­vetség is megváltozik. Eddig a mun­kásosztály szocialista talajoi) ■ állt, a parasztság pedig kistulajdonos volt. Ez a különbség eltűnik (bár a tulaj­donformák között megmarad) — a parasztság is a szocialista tulajdon alapján áll. Következésképpen sok­kal szilárdabbá válik a munkás­paraszt szövetség, ez pedig a további eredmények forrása. Jelenleg 4643 termelöszövetkezet. 2340 termelőszövetkezeti község és város 870 ezer taggal és 6 millió 600 ezer katasztrális hold földdel mű­ködik. Ez egymagában is óriási dolog. Hiba lenne azonban, ha ezek az ered­mények megnyugvással töltenének el bennünket, ha úgy gondolnánk, hogy már megoldottuk u feladatot. Most nemcsak u meg kintlévők meg­győzése jelenti munkánk tartalmát, hanem elsősorban a már meglévők­kel való foglalkozás az. ami új tar­talmat ad a falusi politikai mun­Ugyanazokkal az emberekkel van dolgunk, »kikkel tegnap, és még­sem ugyanazokkal. A tegnapi egyéni gazdálkodó ma már szövetkezeti tag, megváltozott a termelőeszközökhöz való viszonya, de nem változott meg teljesen. főként gondolkodásban. Lassú folyamat az. míg az „enyém" helyett megszokjjf a ..mienk" fogal­mái. . A régi gondolkodást nehezen szorítja ki az új. Utat tör ez magá­nak. egyre nagyobb tért hódít, de ez lassú folyamat és különösen nem történik automatikusan, önmagától. Türelmes, jóakarat ú felvilágosító munkára van szükség, különösen* az új szövet kezetekben, az indulásnál. Sok helyen van csodaváró hangulat. Úgy gondolják, hogy „belépünk a szövetkezetbe, lássuk, mi lesz.” Pe­dig az lesz, amit maga a tagság csi­nál. Persze nagyon sok támogatásra számíthatnak az új gazdaságok, de- hát. mégis cs^k az ö munkájuk az alapvető, A szorgalom, az öntevé­kenység nélkülözhetetlen. AZ TÉNY. HOGY a tulajdonviszo­nyok megváltozása képezi a legfon­tosabbat a változások között. A szö­vetkezetben azonban a másik felbe­csülhetetlen értékű tényező a szövet­kezeti demokrácia. A tagság közös döntése az őket érintő dolgokról — gyökeresen új a paraszti életben. Most ismerik meg egymást igazán az emberek. Kiemelkednek a valódi te­hetségek és tudásukat a közös gazda­ság hasznára értékesítik. Nem az egyéni haszonszerzés és elöbbrejulás a mozgató erő, hanem a közösség. Határtalan lehetőségek nyílnak meg az emberek előtt, mert nincsen ki­zsákmányolás. függés a kuláktöl, hi­telezőtől, az emberek teljesen egyen­rangúak. Egyetlen mérték van csu­pán és ez a munka, az, hogy ki ho­gyan dolgozik, hogyan teljesíti ar. alapszabályban elfogadott pontokat. Mindenfajta egyénieskedést. a szö­vetkezeti gondolattól idegen meg­nyilvánulást a leghatározottabban el' kell ítélni. Segíteni, támogatni kell a kezdeményezéseket, figyelembe ven­ni minden jó tanácsot, ami az előre­lépést jelenti. A munka megváltozása és a szocialista demokrácia kiszélesí­tése a szövetkezetekben megadja a le­hetőségét a fiatalság hatalmas fejlő­désének is a falun. HELYESEN MONDOTTAK a me­gyei értelmiségi pártaktíván, hogy tanulmányozni kell a falun az új életed és aktívan segíteni kialakulá­sát. Gazdasági, politikai és kulturá­lis vonatkozásban egyaránt új mód­szerekre van szükség. A forma meg­van. de ez még nem minden. Ügy van ez. mint például az építésnél. Az építkezéshez lehet készíteni jó öntő­formákat. de a beton csak akkor lesz jó. ha belekerül a megfelelő acél es cement. Másképpen a legkisebb eről­tetésre összeroppan. A szövetkezet nagyon jó forma, most igazi tarta­lommal keli megtölteni. A jó gazda­sági, politikai munka az az „acél", és „cement”, amely olyan erőssé teszi őket, hogy megfelelő tartóoszlopai lesznek a szocializmus hatalmas épü­letének. Déri Érme naimt sutámi hazán- ág törzsienyészeteben agyiak meg koso­kat, és a termékenyí­téshez szükséges anya­got innen kapják a gazdaságok. Az újszülött bárá­nyok a hodály egyik •észében elkülönített kis „óvodákba" kerül­nek. Itt keskeny nyílá­sú rácsok vá’asz.ják el •két az anyajuhoktól s ezeken csakis ők fér­nek át. így ki-be jár­hatnak, s szopás it-in íz óvodában finom ta­karmány várja őket. A szakemberek meg­állapítása, szerint a mesterséges terméke­nyítéssel tenyésztett kisbárányok kondíció­ra jobbak, súlyra na­gyobbak. küllemre szebbek a tavalyiak­az cUési idejük. .,Szá­zával potyognak a kis-s bárányok" — mondják I a juhászok, akik régi juhász-dinasztiák le­származottai. s évtize­dek óta terelgetik már a nyájat a Bodrogköz rétjein, legelőin, de ek­kora „bárányáldásra" . közülük még a legöre­gebbek sem emlékez­A nagy szaporaság a { sűrű ikereliésnek tu­lajdonítható. s az iker- ellések száma lényege­sen magasabb ezidén. mint az előző években volt. Enáek oka a mes­terséges termékenynél bevezetése a juhoknak Szeptember óta ugyanis már egyetlenegy kos sincs a nyájakban, nemcsak a Bodrogköz­ben. hanem más állami gazdaságokéba ír s?m. Borsodban a Keselyü­,\ Miskolc váróul JáivanyUgyi Állomás. 4 Magyar Vörös- (ereszt városi szervezet«- és az 1. ke­KözremttkM ésével uirsactalomegészséx­Bgyl kiáll)'ást rendez Miskolcon, az 1. ke­[Vörösmarty u. II. **.). A kiállítás I960, március W-U-lg tekinthető me*, hétköz­Fehér György és „báránykái"... Szépek a tervek Abaujdevecseten. ég szebb azonban, hogy a fogság indezt nagy szorgalommal és lelkc- déssel akarja végrehajtani. fi.#, n szüleien a aontcs: a lermetoszovetKe- zet minden fogja ad 20 kg magol s ezzel megoldják a problémát. Megkezdődött a tervezgetés is. Mindenekelőtt számbavették a lehe­tőségekéi és az erejüket. Ennek meg­felelően alakult ki az elgondolás is. Eleven mozgású, beszédes ember az ubaúidevecseri tsz elnöke. Keresz­tesi István elvtárs. Nincs szüksége ki­mutatásra. feljegyzésre, ahogy mon­dani szokták: kisujjában van u tudo­mánya. Ismeri a tsz ételéi minden gondjával, örömével együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents