Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-03 / 53. szám
ÉSZAKMAGTARORSZAG s Hivatalhoz, aktákhoz szokott városi emberek, akik különben gyakran olvashatnak a lapokban a falvak termelőszövetkezeteinek életéről, arról a közösséglormóló átalakulásról, amely az utóbbi hónapokban a vidéken végbemegy, — nem is gondolják talán, hogy a Miskolchoz tartozó földek nagy százalékán is szocialista gazdálkodás folyik már. Persze, a majd kétszázezres város forgatagában elvész a viszonylag kevés termelőszövetkezeti tag. s eredményeik Is eltörpülnek, könnyen köznapivá válhatnak a hatalmas ipari üzemek teljesítményei mellett. Négy miskolci termelőszövetkezetünk: az állomáskörnyéki földeken gazdálkodó Táncsics. a hejöcsabai Március 15. a szirmai Uj Élet és az újgyőri Ujgvőr Termelőszövetkezet szorgalmas tagsága azonban olyan nagyszerű eredményeket produkált az elmúlt gazdasági évben, amelyekkel sok más. Jól gazdálkodó közös gazdaságunkkal egyvonalba küzdöttek fel magukat. Mint a városi tanács mezőgazdasági osztályának egyik jelentésében olvashatjuk, a négy miskolci közös gazdaság összvagyona 1959. évben elérte a 6 és félmillió forintot Jóllehet akadhatnak, akik azt mondják, nem is olyan nagy valami ez, hiszen a legtöbb faluban egy termelőszövetkezetnek van majdnem ennyi vagyona, mint Itt nekik, de a mi négy közös gazdaságunk tagsága és össz- földterülctc sem több voltaképpen, mint egy-egy falusi termelőszövetkezeté: 939 katasztrális hold. Ebből 691 hold össz-szántóterületen gazdálkodnak, amely természetesen a város környékének négy különböző pontján terül el. A jelentésből az Is kitűnik, hofy a miskolci termelőszövetkezetek vagyonának tekintélyes része tehermentes tiszta vagyon, s ez gazdasági fejlettségüket mutatja. Minél nagyobb ugyanis az összva- gyonon belül a tiszta vagyon értéke, annál rentábilisabb a tsz közös gazdálkodása. Egyebek közt többségükben még a munkaegység rovására is igyekeztek a közös vagyont növelni és olyan beruházásokat hajtottak végre saját erőből, amelyekre egyébként hitelt is kaphattak volna. téséről is híres Oj Élet Termelőszövetkezet használta ki az esztendőt: az egy tagra eső tiszta vagyona ma már eléri a 70 ezer forintot. Más alkalmakkor is sok szó esett már arról, hogy a városi és város- környéki termelőszövetkezetekben feltétlenül kifizetődő volna a zöldségtermesztés. állattenyésztés, tejtermék-értékesítés, s mint arról a mezőgazdasági osztályon értesültünk, a hejöcsabai Március 15 Termelőszövetkezet kivételével valamennyinél jók erre az adottságok is. Mi az oka mégis, hogy ma még — eltekintve a szirmai Oj Élettől. — nemigen használják ki ezt a lehetőséget? Termelőszövetkezeteink vezetői munkaerő problémára hivatkoznak. Jóllehet, valóban kevés munkaerő: az Oj Életnél 14. a Március 15-nél 22, a Táncsicsnál 43 tag műveli a földeket, véleményünk szerint a rendclkecésre álló erők még tervszerűbb elosztásával és természetesen a családtagok bevonásával segíteni lehetne ezen a gondon. A zöldségtermesztés, mint azt a múlt évi tapasztalatok is bizonyítják, valóban kifizetődő lenne, s nem Is igényel férfi munkaerőt. Éppen ezért a városi tanács mezőgazdasági osztálya a tervkészítéskor igyekezett arra ösztönözni közös gazdaságainkat. hogy ne tévesszék szem elől ezt a fontos célt, növeljék a zöldségtermő területeket E tekintetben a Táncsics Tsz-nél sikerült elérni, hogy megduplázták a tavalyi területet és most 20 holdon termesztenek majd zöldséget; valamelyest növeli konyhakertészetét a szirmai Oj Élet és természetesen valamennyi közös gazdaságban fokozottabban áttérnek az állattenyésztésre. Éppen ezért az idei tervekben már jelentős területekre terveztek silókukoricát, bár a termőterület további növelésének jelenleg még határt szab a silótér hiánya. TÖbbíelé megkezdődtek már a tavaszi előkészületek. Bár télen sem pihentek. A termelőszövetkezet tanyáján, közös gazdaságának portáin mindig akadt tennivaló. Az eny- .ébb idő beálltával petéig nyomban ozzákezdtek a kertészeti munkákhoz. Gyűjtik a trágyát, melegágy i takarókat készítenek, kijavítják, fel- jítják az ablakokat. Jelentős segítséget ad munkájukhoz egyik patronálójuk. a Nagy miskolci Állami Gazdaság, i amely a múlt évben la fi gyei em> mel kísérte tevékenységüket lés szakemberei átcsoportosításával ) például egész éven ót segítette a he► jőcsabai Március 15 Termelőszövet- »kezetet. Utóbb ismét felajánlotta, ► hogy melegágy» ablakokat ad át és > kertészeti szakembereit küldi el a | munkák megkezdéséhez. [ A kezdeti lépésekből ítélve, ter- ? mészetesen még korai lenne határo- • '-ott következtetéseket levonni, de r az a tény, hogy máris munkához lát- {tak, s nagy szorgalommal, tenniaka- f rással várják a földpirító tavaszi sze- [ let. amikor megkezdhetik végre a f szántást-vetést. — biztosíték arra, J hogy idén még tovább növelik eredR Ónod vári Miklós tos anyagokból, a legújabb szabás szerint készített női konfekció-ruhákat. A kiválasztott ruhát a vásárló alakjához igazítják. A modell ház vezetősége a vásárlók között állandó véleménykutatást végez. hogy a nők kívánságát a legmesszebbmenőkig kielégíthesse. Figyelemmel lesznek arra a női öltözködési ..törvényre" is, hogy a nők nem szeretik, ba máson is hasonló ruhát látnak, ezért egy-egy modellből két- három darabot hoznak majd csak forgalomba. A miskolci Női ruha nrodellházat márciüs elején nyitják meg. A mo- dellházban divatbemutatókat Is rendszeresítenek. A Miskolci Ruházati Bolt tavaszra meglepetéssel kedveskedik a miskolci vásárlóknak. Az ország vidéki városa* közül elsőként itt nyitják meg a Nőiruha modellházat, ahol a vásárlók az üzletben felsorakoztatott próba babákon nézhetik meg a divaMit fogott a hálójuk ? bosszú óritoharrstt fosuk ki a Tiniből. A bal mir Szabolcsnál a báliba kerüli éa emelték ki a parira, a környékbeli lakosok kiváncsi csoportja elfllt. A bal súlyát is! — nem azzal válaszolt. hogy bocsánat, nem bizony... S most, három év miután megelégedéssel állapíthatjuk meg: a harsányi legények adnak a jóhír ükre. bebizonyosodott. hogy képesek hátai fordítani Harsány duhajt odóéról híres mújtjánax. A kultúrotthon székeit megszámozták, nincs vita az ülőhelyeken, nem mondja senki, hogy én jobb helyet érdemiek, mert — erősebb vagyok. Az ököljog kiment a divatból. Azelőtt a telt házról úgy szereztek tudomást, hogy zárva találták a kultúrotthon ajtaját. Rugdosták az ajtót. dörömböltek rajta. Ma egyszerű kis táblát akasztanak ki: A Sajószentpéteri Üveggyár újabb termékekkel bővíti az üvegáru-választékot. Az új gyártmányok közé tartozik a két és féldeci űrtartalmú nyakas „Víta-Cola -s üveg. Ezekbe •zénsavas üdítőitalokat töltenek, amit főként sportolók fogyasztanak, s az ital bizonyos mértékig elősegíti a sportolók frisseségéi, javítja teljesítményüket. A Fővárosi Ásványvíz Özem ebben az évben 600 ezer két é* féldecip üveget vár a gyártól. i Igen ízlése» kivitelben — a kirán-(< tfulók. turisták kívánsága szerint — másfélmillió egyszemélyes konzerv- üveg is készül. A patentfedóvel zár-, ható egyszemélyes üvegek azért elő-, nyösek. mert a kirándulók nem kény-1 azeriilnek nagyobb mennyiségű kon- i zerv vásárlására, s az üveg kicsiny-d •ég c. szilárdsága folytán könnyen! csomagolható. ! Ebben az esztendőben mintegy 351 millió üveget állít elő a gyár a kon- i zerv ipar részére. Az év folyamán to- í vábbi új gyártmányok várhatók. ( Munkába állítanak egy francia pa-í lackgyártó gépet, s más berendezése-! két. Ez lehetővé teszi az ötliteres * üvegek gyártását is. * Érdekes kísérletek folynak az Üveg-J gyárban. A Budapesti Fővárosi Ta-J nács fénytörésen alapuló házszám-: táblákat tervezett a budapesti lakó-: épületekhez. A házszámtáblák az! üveg fénytörési elvén alapulnak, ha-! sonlóan a kerékpárok ..macskasze-( mei’ -hez. A recés üvegfelületen a fény ! megtörik, s Így az éjszakai járókelők t könnyebben felismerik a házszámo-j kát Eredetileg a házszámtáblák vas-( kerettel készültek, s a Sajőszentpéteri ■ Bemutatjuk a négy miskolci termelőszövetkezetet Uj gyártmányok a Sajószentpéteri Üveggyár termelési programjában A Sajószentpéteri Üveggyár újabb Üveggyár feladata, hogy a házszám- terméxekkel bővíti az üvegáru-vá- táblát és a hozzátartozó keretet is I asz tokot. Az új gyártmányt* közé öntés, préselés útján egy darabban tartozik a két és féldeci űrtartalmú állítsa elő. A tervrajzok már elké- nyakas ..Vita-Cola"-» üveg. Ezekbe «ültek. Amennyiben az újítás bevá- szénsavas üdítőitalokat töltenek, amit vnlAarínrt Pnrinnnni - «« főként »portolók fogyasztanak, a az Bk\ '1' papost után a naItal bizonyos mértékig elősegíti a Kyobb v,dékl v4re** épületeit is élsportolók frisseségét, javítja teljesít- látják majd hasonló házszámtáblák- ményüket. A Fővárosi Ásványvíz kai. üzem ebben az évben 600 ezer 4e féldeci» üveget vár a gyártól. ä Igen ízlése» kivitelben — a kirán-f «tulók. turisták kívánsága szerint — másfélmillió egyszemélyes konzerv- üveg is készül. A patentfedóvel zár-, ható egyszemélyes üvegek azért elő-, nyösek. mert a kirándulók nem kény-1 azeriilnek nagyobb mennyiségű kon-!1 A szocialista brigád címért.. . Nőiruha modellház nyílik Misko'con Adnak a jóhírükre ... Megállt as idő Sajógalgóeon ? Három évvel ezelőtt még harsány volt Harsány a duhajkodást 51, a „kivagyok-mtvagyok legénykedéstól. Panaszkodtak is a kultúrotthon vezetői, a mozi- gépkezelő, hogy alig múlik el bál. vagy Jilmelöadás botrány, verekedés nélkül. „Még ilyen népséget!" — sopánkodtak az újdonsült harsányiaJe. — „Az embernek altatót kell beszednie, hogy ellensúlyozza az Ittas legények utcai heja- hujázását, ha aludni akar." FUmelőadás után lapáttal kellett kiszórni a makukahé- iát. a székek ősszebo- rogatva, a terem egu csatatér benyomását keltette. Ha valakinek a tyúkszemére háglak — még ha véletlenül „Minden jegy elkelt- — és senki sem porieke dik a tábla miatt. Azelőtt a vezetőségnek kellett kitenni a rendetlenkedik szűrét, manapság maga a közönség végzi a rend- fenntartőst — és nem kell senkit se kidobni, mert a megváltozott légkörben megfulladnak a rendbontók duhaj vágyai. Sőt, ma már nemcsak a filmre kíváncsiak a mozUáto- gatók, a főszereplők névéi belúzgetik a gyerekeit ‘a plakáton. Ha kedvükre, való hírességre találnak: „No. állással tülekednek a pénztár előtt. A haisányi fiatalság ad magára, a becsületére ... Ha van r.y kla ..Onsjírsr'. Csőké Hon- 1 Ka. a KUkrr. vállalat dolgozója félreteszi I a Képet könyvet leaa a helyébe, s maris . á tanulásba merői. A dolgozók iskolája. Foto: Kardos Gyula I F. Jónyer István éa még többe«», de most segíteni kellene őket Ilyen az élet SejógBlKócon. A régi még. Tervek vannak, de még azok is csak tervek, a galgóci polgárokon is múlik, mikor leez belőlük valóság. Mert kellene ide orvosi rendelő, van is róla sző. hogy építenek; jövőre új. kéttantermes Iskolát emelnek, a járási tanács segíti őket ebben. Most rajtuk a sor! Lépjenek előre, úgy. mint u többi magyar falu. bátran. a jövő felé. Mert ugve. kedvee galgóci gazdák: a faekének már nem lehet jövője, még a hegvek között sem. S mit ér a kultúrotthon, ha nincs benne villany? Mit a lő föld. ha szétaprózottéul gazdálkodunk ralin? Mi ér a szabadság, ha nem élünk vele. bezárkózunk a szén hegyek közé és nézzük a vár romjait. Az élet uj módon való élést nagv lehetőségeket ad. csak a kezüket kell kinyújtani a galgóci polgároknak. I ÉS MEG VALAMIT amit szintén Itt tapasztaltunk ebben az ..elfelejtett” piciny faluban: valahogyan maeáramaradt ez a falu. S erről más is tehet. Tegyük jóvá a hlbét. melyet éveken keresztül elkövettünk. Ne ■:sak pénzt adjunk ennek a falunak, meg lehetőségeket, de menjünk el oda maRunk is gyakrabban, és beszéljünk a galgóciakkal. A különböző szervek vezetői is Ismerték még az itteni élelet. Az országútlől azért nincs olyan messze ez a hegyi falucska. alig 3 kilométer. De ez a hárem kilométer évszázadokkal választja el Sajógalgócot a mától. Rövidítsük meg ezt a nagy távolságot aogy Sajógalgóc is 1960-ban éljen... Ez pedig nem csak a ealgóciafcon Ti útik... fene« IWt Sok mindent szeretnének a galgő- ciak. Sokan maguk Is látták. • nem élet ez így. úgy élni. mint őseik éltek évszázadokkal ezelőtt. De mit tesznek ennek érdekében ők? Őszintén szólva keveset. Csak beszélgetnek erről, arról, hogy mi lenne, milyen lenne, de előrelépés nincs, illetve nagyon kevés. I BESZELNEK ITT a termelőszövetkezetről Is. a rádióban hallottak róla. az újságban Is olvasott a szövetkezetről égy-két gazdaember. A két pedagógus is, a tanács vezetői is beszélgetnek erről, de csak beszélgetnek. Nincs kezdeményező, mindenki a másikra vár. Sokan az! mondták, minek ide a termelőszövetkezet? Kevés a föld. Mit termeljünk itt a hegyek között? Dehát ki magvarázza meg ebben a faluban, hogy belterjes gazdálkodás is van a világon! Hogy !50 hold már Igen szép megélhetést biztosítana a belterjes gazdálkodás mellett. Itt vannak a hegyi legelők, s íz állotton vesztesről ki magvaráz az itteni gazdáknak? Ez a falu bizony tízszer ilyen gazdag lehetne, mert lakói igen szorgalmas földművelők. Je tenni, lépni kellene, előre, bátrabban. mint eddig. Vannak gazdák, »kik már határoztak: belépnek. — de ízért még ők som elég bálrak. be- izélgetni kellene velük. A. Jónyer -ajós bácsi például azt mondja: sok- leié jártam már életemben, sokat is • apasztottam a paraszti életből, de : nőst már én is világosan látom, a ermelőszövetkezet lenne a legjobb. : Oöniett már tó. Ménfez István, id Van buszjárat, de nem megfelelő időpontban. Posta sincs Galgócon. Az orvos Putnoluól jár ide. ritkán. A falu elszakadt a külvilágtól. Egykét telepesrÜdló ugyan elhozza a hirt a világ nagy változásairól, de nem érezteti hatását Minden a régi mederben megy tovább Galgócon. Újság Is Jár néhány, azonban ez sem teremthet Itt új életet. A falu fő szórakozó helye a kocsma. Ezzel aztán beérik igen sokan. Sokan, de nem minden ember. Már vannak, akik felismerték: elmaradtak a fejlődéstől, valamit tenni kellene. Villany kellene, a vezeték ott húzódik alig kőt és fél kilométernyire. S ma már egyre többen azt mondják a faluban: kiásnánk ml a gödröket csak hozzanak vezetéket. A tanácstitkár azt mondja: oszlop Is lenne, az erdőgazduság segítene. S ha már lenne villany, másképpen alakulna itt az élet. Lenne rádió, televízió. működne a kultúrház. fény nyúlna a faluban, fénvt avúitana az emberekbon. Ez a helyzet a közlekedéssel Is. A yonat nem áll meg. a vasútnak nem lenne gazdaságos. Ez írthetö. De hogyan járjanak a környék piacaira, boltjaiba a galeóclak? Egy megoldás nem lenne rossz: változtassák meg a jelenlegi buszjárat idejét A vonat Is megállhat naponta egyszer. Ez Is sokat segítene. A mozi? Itt Is vonzza az embereket, azaz csak vonzaná. Igen ritka itt a filmvetítés. Azt szeretnék, ba havonta legalább kétszer vetítenének filmet Egyszer vásárom». megrekem a levegő. Olyan ez a település. mint égy szekér, melynek leestek a kerekei. Nem megy előre. Egyhelyben topog. hosszú-hosszú évek óta. Csak a beszédtéma változott. Mert az új világ, a ma szelleme Ide Is behatolt dehát ez még kevés. ez mék nem sok változást jelentett Sajógalgóeon. | KÉRDEZHETNE VALAKI: létezik ilyesmi 1960-ban? A válasz csak ez lehet: Igen. Salógalgőcon kicsit megtorpant az idő. Előre kellene lendíteni ezt a falut úgy. ahogy van. mindenestől, földekkel, emberekkel. De nézzük csak sorjában, milyen a falu mostani élete. Földje kevés, mindössze 350 hold szántó. Szőlője jelentéktelen, alig 40 hold a naosü- tötte oldalakon. Mégis, nem szegény a falu. A portákon Is meglátszik a gazdagság, a parasztemberek szorgalmas Igyekezete. A 3—? holddal rendelkező újgazdák Is jól élnek, s ez már a régihez mérten egymagában is változás a falu éleiében. Aztán mi van még? Iskola, két pedagógussal, piciny könyvtárral, épült tanácshá- za. van 120 férőhelyes kultúrház. 33 családi ház (32 saját erőből épült) és... ezzel vége a felsorolásnak. Tervek vannak még. tervek... A falu 28- -30 fiatalja üzemben, bányában dolgozik, a felnőttek nagyiésze két- laki dolgozó, a lakosság csupán 15 százaléka foglalkozik kimondottan földműveléssel. Ezen túl semmi. A házakban petróleumlámpák égnek, nincs villanv. Vao kiüöírtiáx de repce mozi. Nincs I SAJOG ALGOO csendes kis lain. Valamikor, az 1400-as évek derekén, még ott feküdt a Sajó és az országút közvetlen szemszédságában. S ez Sebt a veszte. Az akkori első telepesek rosszul választották meg a falu helyét: az árvíz elsodorta. Az emberek a hegyek közé menekültek, tát vert gyökeret az úi falu. Azóta ott élnok. s a környék lakói úgy is nevezik ókét: hegyi emberek. A mindössze 402 leiket számláló kis falu különben híres hely: a galgóci várban tanyázott a huszita- mozgalom Idején a két hires rablólovag. Korooróczy és Walgatha. Sok- sok mese. monda szerzett nekik halhatatlanságot a Sajó-völgyben. Gal- Róccn is. Az évszázadok azonban lat. san feleltetik az akkori történeteket. Más lett a világ, a beszédtéma is megváltozott. A Domonyó és a Várhegy közé ékelt kis falu lakói is másról beszélnek, csak a vadregényes táj maradt a régi. mely első pillanatban felkelti az idegen érdeklődését Mintha a természet tréfát űzött volna a kietlen, szépségekben szegény vidékkel. minden csodásat ide zsúfolt ebbe a völgykattanba. Autó Is ritkán vetődik Galgócra. Nem azért mert a meredek főutcán nehéz felkapaszkodni, hanem, mert kinek van kedve Idejönni ebbe az ismeretien. istenhitamögötti falucska, ha? A né látogatásunk sem volt égésién céltudatos, csak úev becsöooen- Mofc ebbe a faluba. S mindjárt érez- . tűk: Sajógataóc valahogyan más fata. mintha évszázadokkal visszafordítottuk volna az idő kerekét Mintha megállt volna az idő Galgóe fölött. Igen. itt még minden a rém időkre emlékeztét, ebben a tahiban
