Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-02 / 52. szám

CSZAKMAGYARORSZAO Egy nagysikerű operaestről Nem ismeretlen vá­rosunk dolgozói, hang- versenylá tógától előtt a diósgy őrvasgyári szimfonikus zenekar, amely hosszú évtize­dek óta szórakoztatja, neveli a vasgyári kö­zönséget. Számtalan felejthetetlen siker gazdái, és öntevékeny (amatőr) zenekaroknál ritkán tapasztalható lelkesedéssel végzik munkájukat. Havonta tartanak hangversenyt, melynek műsorán a ze­neirodalom legkülön­bözőbb alkotásai, sze­repelnek. A napokban zsúfolá­sig meglelt a Bartók Béla Művelődési Hás nagyterme. Az utcá­kon, falakon elhelye­zett plakátok „Olasz opcraesV'-re hívták a közönséget. S az olasz muzsika. Rossini, Puc­cini és Verdi, az olasz operairodaiam halha­tatlan alakjai, győztek. Már jóval a koncert megkezdése előtt el­fogytak a jegyek, amit később tudtunk meg Koixits György elv­társtól. a Művelődési Ház igazgatójától. A hangverseny al­kalmával egyszerre há­rom vendéget köszönt­hettünk. A zenekart Kalmár Péter, a Mis­kolci Nemzeti Színház fiatal karmestere ve­zényelte. Az est szólis­tái: Kováls Irén, ez Egressy Béni Zeneis­kola énektanára, akit a közönség az opera- előadások alkalmával már évekkel ezelőtt megismert. továbbá Kenderessy Zoltán, a Miskolci Nemzeti Szín­ház tagja, akit szintén nem kell külön bemu­tatnunk Elsőként kell megál­lapítanunk. hogy a vas­gyári zenekar régen hallott formát muta­tott. s ez — a zenekar valamennyi tagján kí­vül — elsősorban Kal­már Péter lelkesítő és alapos munkájának köszönhető. Szólistáink ez alkalommal is kivá­ló teljesítményt nyúj­tottak. A népszerű ólasz melódiákat a tő­lük megszokott módon szólaltatták meg. s ezt a közönség lelkes vas­tapsokkal jutalmazta. A hangverseny egyetlen gyenge pont­ja a két Rossi ni-nyi- tány megszólaltatása volt. Úgy éreztük, hogy ez a két mü helyen­ként már meghaladja a zenekar képességeit. Ehhez hozzájárult még az is. hogy a „Teli VU- mos"-nyitány cselló­szólója hamis volt. A Tosca, PiUangókisasz- szony, Traviata. Tru­e/hangzott részletek közül nehéz válogat­nunk, hiszen vala­mennyi nagy tikért aratott. Egy-két szá­mot azonban külön is meg kell említenünk, mint például a Travi­ata első és harmadik felvonás élőzenéjét, mely a hegedűk igen szép és példásan tisz­ta muzsllcálásáról győ­zött meg. Mintha egy hegedű szólaltatta völ- na meg Verdi fájdal­masan szép dallam.át. A zenekar önálló számai közül kettőt Is megemlítünk: az egyik az Aida Győzelmi in­dulója (itt o kfí'f l’letl ófcs^el) « sík pedig Puccini Ma- non-ján^k Hl. felvo­nás közzenéje, mely miskolci ősbemutató volt. A két szólistát a Pillangókisasszony sze­relmi kettősének mü- sorratűzéséért és meg­szólaltató sáért külön dicséret illeti. Szép hangverseny volt. Külön örömünk­re szolgál az is. hogy a Miskolci Nemzeti Színház egyes művé­szei amatőr együttessel koncerteznek. Ez sokat segit a zenekar továb­bi fejlődésében. Java­soljuk. hogy ne mrn- jen feledésbe e jó kez­deményezés. Flach Antal Hasznos vállalkozás Nyilvános önképzőkört előadáson vettünk részt a Közgazdasági Tech­nikum kereskedelmi tagozatának diákjai között. A harmadikosok vál­lalkoztak arra, hogy változatos, új ismereteket nyújtó műsorszámaikkal élvezetessé teszik a délutánt. Az előadóterem megtelt az érdeklődők sokaságával. Elsőnek Csokonai munkásságá­val ismerkedtek a jelenlevők. Az előadó Klusoczky Bertalan nagy felkészültségről tanúskodott. Kató Erzsébet és Korom Magdolna a „Re­ményhez” című énekszámmal színe­sítették az önképzőkört összejöve­telt. Majd felolvasást hallhattunk Kisfaludy Károly életéről, amelyet „Szeget-szeggel” címen kedves jele­net kísért. A színjátszók jól. szépen játszottak. Játékukon érződött a magabiztosság, a leleményesség. Az Irodalmi témakört szavalat zárta be, amelynek előadása kevésbé volt sze­rencsés a felületes szovegtudás miatt. Siker, tetszésnyilvánítás fogadta a tudományos és technikai témák fel­dolgozását. Korunk nagy feladatá­val, az űrhajózással ismerkedtünk s betekintettünk az alkímia világába. Sajnálatos, hogy az idégen nevek helytelen kiéjtése nagy derűre adott okot a hallgatóság körében. Ez sok­ban rontotta az előadások komoly­ságát. Végezetül Erkel Ferenc életé­től hallhattunk, miközben felcsen­dült a „Bordái” ée a „Hazám, ha­zám". A fiatalokban van érzék, munká­jukban léndület. Kívánatos lenné, ha a jövőben még alaposabb felké­szüléssel, kisebb témakör feldolgo­záséval rendeznék az önképzőkör! előadásokat. Tartalmas előadást hallhattunk üi bízunk abban, hogy az önképzőkör munkája továbbra is elismerésre tarthat számot. (Mika I.—Akát I.) Elkészült a borsodi fiatalok külföldi társasutazási programja Az Exprwra Ifjúsági Vtufei Vil- lalat útján az elmúlt évben 5 ezer fiatal vett réozt külföldi társasutazá­sokon. Megyénkből 220 fiatal keres­te fel a testvéri népi demokráriák festői szépségű tájait. A Lenin Ko­hászati Művek fiataljai például a Szovjetunióban. Csehszlovákiában. B Ugariéban, a Német Demokratikus Köztársaságban jártak és ismerked­tek meg az Itt élő fiatalok életkörül­ményeivel. munkájával. A DIMA- VAG, a Nehézszerszámgépgyár fia­id jai ugyancsak nagy érdeklődéssel I ismerkedtek meg a testvéri népi de­in tokráclák életével. A tavalyi példák alapján az Ex- trenw Ifjúsági Utazási Vállalat is­mét gazdag kűiröldl programot állí­tott össze a KISZ-flatalok számára. Pauszt János, a vállalat Ifjú szerve­zője például arról tájékoztatta szer­kesztőségünket. hogy 1960-ban 600 fiatal vesz részt külföldi társasuta­zásokban. A vállalat a Szovjetunió­ba. az NDK-ba szervez társasuta­zást. Különösen nagy az érdeklődés a Nehézszerszámgépgyár fiataljai körében, akik elsősorban Moszkva és Leningrád iránt érdeklődnek. Mis­kolc város több üzeméből készülnek a fiatalok a Rügen szigeti nyári tá­borba, Katovicébe és Varsóba. Ankét a Kormos ég-ről A szombaton, február 27-én le­zajlott irodalmi eseményeknek ér­tékes és érdekes rés/.e volt a Dar- 1 pás József vezette ankét. Kormos cg című drámájáról. Mintegy 40— 50 hallgató gyűlt össze a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Ér­telmiségi Klubjában. Mint a nap folyamán végig, itt is örömmel konstatálhattuk a mai magyar iro­dalom iránti érdeklődést, a szocia­lista úton Járó írók megbecsülését Bár — ezt is érdemes hozzátenni — még többen is eljöhettek volna erre n tanulságos arkétra, melynek a dráma megvitatása mellett feladata lett volna az értelmiség jelenlegi problémáiról való eszmecsere is. Erre az utóbbira nem került sor. ami annak volt következménye, hogy az értelmiség szélesebb körei­ből kevesebben jöttek el. mint jö­hettek volna. Az új arcok hiányoz­tak az. ankétről. Akik ott voltak, azok többnyire megjelennek minden ilyen jellegű rendezvényen. Ez a körülmény némileg exkluzív Jelle­get i.dott a találkozónak. Az ankét Jó alkalom volt arra, hogy — immár a miskolci előadás sorozat után — még egyszer szám­ba vegyük a Kormos ég értékeit, fel­mérjük hatását, kiben milyen gon­dolatokat, érzéseket ébresztett. Az eszmecsere során újra megállapít­hattuk. hogy Darvas József drá­mája. a Kormos éa a magyar iro­dalom ellenforradalom utáni termé­sének legjobbjai közé tartozik. Erre predesztinálja a müvet mondani­valója. és annak művészi megfor­málása. Mint Jákó Pál. a színház igazgatója felszólalásában elmon­dotta. ilyen drámákat vár az írók­tól a színház, ilyen élményekre van szüksége a közönségnek. Csak egyetérthetünk Jákó Pálhr abban, hogy Izgalmas, művészi feladat lenne Béres Tmréék további útjának nyomonkövetése. Az eszmecsere során többen ele­mezték annak okait, miért jutott közöl a Kormos ég a közönség szí­véhez. Elsősorban témaválasztása miatt. Darvas József az ellenforra­dalom káoszában kalauzol bennün­ket. Darvas drámája azért ad maradandó művészi élményt, mert abban a magyar történelem egy darabja sűrűsödik. A történelmi ‘gazság még azokat is meg­rendíti. elgondolkoztatja, akiket az események, az idő sokáig nem döbbentettek rá a való helyzetre. Darvas József művészete rákény­szeríti a nézőt arra. hogy szembe­nézzen akkori önmagával. Ez vitat­hatatlanul így van. akár bevallja valaki, akár nem. A mű legjelesebb értékeit Korai Pál, a városi pártbizottság első titká­ra és Gyárfás Imre fejtegette legmé­lyebben az ankéton. 1956-ban a pro­letárhatalom sorsa forgott veszély­ben Magyarországon. Ennek mű­vészi megvillantatása a legerősebb erénye Darvas• drámájának. Koval elvtárs erre emlékeztetett felszóla­lásában. Örömmel látnánk — mondta — a darab napjaink­ban játszódó folytatását. Gyárfás Imre a jobb és baloldali tor­zulás és következményeinek a drámában való , helyes meg­mutatásáról szólt. 1. A. Formin szovjet műfordító figurájával kap­csolatban rámutatott a Kormos ép­ben a művészi eszközökkel megfo­galmazott internacionalizmusra. Di­csérte a dráma szép magyar nyel­vezetét. Több felszólaló foglalkozott a miskolci előadásból kimaradt par­lamenti jelenettel. Kihagyása nem bontotta meg a mű dramaturgiai egységét, bár a jelenet hasznosan növelte volna az előadás hatását A felszólalók elemezték a Darvas- mü egy-egy részletét, rámutattak finoman árnyalt megoldásaira. Dar­vas József zárszavában értékesnek minősítette az eszmecserét. ín. z.) A Nemzetközi Nőnap története A Jt. Nemzetközi Szocialista N6- kon/erenclin, 1910-ben Koppenhágá­ban taz I. konferencia 1907-ben volt Stuttgartban) határozták el Clara Zetkin, a némát munkásmozgalom egyik vezetője Javaslatára, Itoav már­cius S-it minden évben megünnepllk a nemzetközi szoiidarUás Jegyében, mint a nők harci napját az egyenjo­gúságért, a békéért. Abban az időben a nagyhatalmak már készülődtek az imperialista háborúra. Azért válasz­tották március 8-át a Nemzetközi Nő­nap megünneplésére, mert ezen a na­pon, 1908-ban tüntettek először New Yorkban munkásnők ezrei, egy jzo- cialista nőbizottság kezdeményezésé­re, az egyenjogúságért és jobb mun­kafeltételekért. Már az első évben, 1911-ben öt or­szágban — Németországban, Auszt­riában, Dániában. Svájcban és az VSA-ban — megünnepelték a Nem­zetközi Nőnapot. Németországban csak Berlinben 42 gyűlést tartottak, több mint 30 ezer résztvevővel. Pol­gári nőszervezetek is üdvözölték a gyűléseket. Bécsben nem fértek be a terembe, ahová a gyűlést összehív­ták. Itt a szocialista szónokok mel­lett o. nők szavazati jogáért küzdő polgári nőmozgalom vezetője, Hen­riette Fürth is felszólalt. A tüntető, asszonyok szakmák szerint csoporto­sulva — kereskedelmi alkalmazottak, papírgyári, fémipari, téglagyári mun- kásnók — tüntetve vonultak végig a Ringen (Körúton.) 1912-ben a francia asszonyok is tüntettek március 8-án és 1913-ban ünnepelték meg először a cári Orosz­országban is a Nemzetközi Nőnapot. 1913 január végén cikk jelent meg a Pnvdában ..A nők napja és a dolgo­zó nő” címen. Március 8-án három­ezer nő gyűlt össze a Kalsnyikov munka-börzén, látszólag egy tudo­mányos konferencia megtartására a •ähtriiiröl. Bohém miaemaök ét dolgozo nők leihívást bocsátottak ki a dolgozókkal való durva bánásmód elleni tiltakozás gyűjtésére és a cá­rizmus ellen. A rendőrség feloszlatta a gyűlést és letartóztatta szervezőit. 1914-ben Moszkván és Péltrváron kívül Szaratovban, Ivanavo-Vozsnye- 'tenszkben és Kievben is voltak gyű­lések a Nemzetközi Nőnapon. Lenin útmutatása alapján egy Robotnulca (Munkásnő) c. folyóiratot adtak ki. amelynek első száma 1914. március 8-án jelent meg. Szentpéterváron forradalmi tüntetések, sztrájkok vol­tak ezen a napon. Nők vörös zászlók­kal tüntettek a gyárak mellett. Kon­kordia Számoljává, a nőmozaalom egyik Jelentős vezetője. az egyik bör­tönben a foglyok tüntetését szervezte meg. Az asszonyok zászlókat tettek a börtön ablakaiba és azt kitiltották: le a kényszerrel és az ökŰHvggal. A moszkvai gyűléseket a rendőrség fel­oszlatta. A szövőnők gyűléséről tilta­kozást küldtek a Nemzetközi Nőnap befutása ellen Clara Zetkin ne k. a Szocialista Nők Nemzetközi Szerve­zete titkárának, a Rabotnyica szer­kesztőségének, a szentpétervári szak- szervezeteknek. 1915. március 8-án az Orosz Szociáldemokrata Munkia- pán (Bolsevik) az imperialista hábo­rú és az egyeduralom ellent harcra hívta fel a nőket. 1917- ben a nők március 8-i tüntetése az éhség, a cárizmus és a háború el­len, amelyet a munkások általános sztrájkja támogatott, fontos esemé­nye volt a forradalomnak. A Nígy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelme után a szovjet asszonyokat minden március 8-án üdvözli as SZKP Központi Bizottsága, felméri az elért eredményeket és megszabta a feiadatakat. Az üzenetet üzemi gyűléseken együtt vitatják meg nők és férfiak. Mikor az első vUágháború kitört, a nemzetközi nőmozgalom a háború­ellenes küzdelem fontos tényezője lelt. 1915 márciusában Clara Zetkin hívására hadviselő államok asszo­nyai gyűltek össze Bemben (Svájc­ban) Franciaországból, Angliából. Olaszországból. Oroszországból. Len­gyelországba, Hollandiából és Né­metországból. Az orosz delegációt Krupszkaja asszony vezette. Nyilat­kozatot fogadtak el a háború ellen, amelyet a Bolsevik Párt nem tartott elég határozottnak, de amely még így is nagy szolgálatot tett a háború ellenes propagandának Ausztriában 1917-ben és 18-ban is megtartották, a Nemzetközi Nőnapot. Habár a rendőrség csak ..laza cso­portok" felvonulását engedélyezte, nem tudta megakadályozni, hogy ezek a csoportok nagy tüntető me­netté egyesüljenek. Magyarországon 1913-ban készül­tek először a Nemzetközi Nőnap megünneplésére a Szociáldemokrata Nószervezö Bizottság kezdeményezé­sére. Az opportunista pártvezetőség befolyására Szálltak a gyűlések meg­tartásától és csak röpiratot adtak ki. 40 ezer példányban, „Asszonyok éb­redjetekcímmel. 1914-ben először tartottak Budapesten is 23 máé he­lyen nemzetközi nőnapi gyűléseket. Nagykíkindán. Pozsonyban. Sopron­ban magyar és német, illetve maguar és szlovák szónokokkal. 1916-ban a Nemzetközi Nőnap megünneplése érdekében nagy agitá­ció folyt a magyar asszonuok közölt, új nőszervezetek alakultak, főként ipari városokban. 1918-ban a Nem- *etíw* Nőnapon a magvas nők id­vözölték az orosz forradalmat és az üdvözlet szövegét határozattá emel­ték Budapesten kívül kb. 30 város­ban. A Szociáldemokrata Nószervezö Bizottság nem foglalt állást a legfon­tosabb kérdésekben, de egy balmaz­újvárosi proletárasszony levélben ezt irta: „...a nép vénei még mindig a régit akarják megtartani. De mi nem engedhetjük ezt tovább! Fogjunk össze mi. anyák és döntsük rommá ezt az átkozott, régi. korhadt, elvet- nivaló. kizsákmányoló és zsák egye­sek érdekeit képviselő rendetlensé­get és teremtsünk egy szebb és jobb 1928-tól a kommunista nők sok helyen, a szociáldemokrata nőkkel párhuzamosan, külön, illegalitásban tartották meg a Nemzetközi Nőnapot Magyarországon, Röplapokat, sokszo­rosított újságot adtak ki. ismertették a Kommunista Párt álláspontját a nőkérdésben. 1933-ban a Nemzetközi Nőnap megünneplését egy sor város­ban megtiltották. A két vUágháború között és a má­sodik világháború alatt sok ország­ban nyíltan, vagy illegalitásban ün­nepelték a nők március 8-át. A kí­nai nők. a felszabadító háború köz­ben. a fronton és a front mögött, a harmincas években is megünnepel­ték a Nemzetközi Nőnapot. 1936-ban 80 ezer spanyol nő tünte­tett Madridban március 8-án a hala­dásért és a szabadságért, a Népfront mellett. Dolores Ibárruri vezetésével. A Szovjetunió közép-ázsiai városai­ban, Szamarkandban. Bokharában és másütt is Lenin szobra körül gyűl­tek össze a nők 1938-ban, a Nemzet­közi Nőnapon és elégették fátylaikat, amelyek addig ősi szokás szerint ar­cukat takarták, A fasizmus idején, a hitlerista Né­metország koncentrációs táboraiban, Ravensbriickben és másutt is 5-6- os csoportokban — hogy fel ne tűn­jenek — megemlékeztek a nők már­cius 8-án a Nemzetközi Nőnapról és tervezgették a jövőt. A maguar bör­tönökben is megemlékeztek a politi­kai foglyok március 8-áról. Angliában a háború alatt Nemzet­közi Nőnap Előkészítő Bizottság ala­kult. amely alapokmányt készített nők jogairól, mint anyák, mint dol­gozók, mint állampolgárok." A hala­dó angol nőmozgalom most is ennek alapján dolgozik és az alapokmányt más országok nőszervezői is átvették. A fasiszta Németország leverése után. 1945-ben megalakult a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség, amely feladatának tekinti a Nemzet­közi Nőnap méltó megünneplésének megszervezését is, hisz megalakulása óta a békének és a nők iooainak ki­harcolását és védelmét tartja leafon- tosabb célkitűzésének. Ma alig van ország, ahol ne ünne­pelnék a Nemzetközi Nőnapot, egyes országokban ma is illegalitásban; az eredeti követelésekhez hozzáadják mai követeléseiket, amelyek orszá­gonként változhatnak. Van egy közös követelés, amelynek minden nőt egyesítenie kell: a fenye­gető atomháború megakadályozása, a nukleáris kísérletek, a fegyverke­zés. a hidegháború megszüntetése. A Nemzetközi Demokratikus Nőszö­vetség 1959. március 8-i felhívása er­re akarja egyesíteni a nők ereiét az egész világon. Ennek a követelésnek a jegyében ünnepeljük március 8-át ebben az évben és készülünk 1160. március 8-ára, a Nemzetközi Nőnap megünnepléséről hozott határozat S0. évfordulójára, amelyet más hatoló nőszervezetekkel együtt, minden bé­keszerető nővel együtt készíti elő a Nemzetközi Demokratikus NöszöveV­Hím BOLGOKBÖL Egy amerikai tudós mir rigón kutatja, hol készítettek vajon első Ízben kerekes szerkezetű Órát. Eddig Németország és Olcazország vetélkedett az elsőbbségért, de most régi kínai fráspk tanulmányo­zása után a tudós megállapltotna. hogy az első kerekes szerkezetű órát bizony Kínában szerkesztették. szu Lung, kínai tüdős lWO-ben kelt Írásában Ismerten a maga szerkesztette órát. amelyhez ha­sonló csak 200 évvel később tűnt fel JJurópában, «hol addig homokórát hasa­idén lesz 213 éve, hogy feltalálták a répacukor gyártási eljárását. A xvm. század első felében az európaiak csupán mézzel édesítették ételeiket. A gyarma­tokról Importált nádcukor használata a vagyonos osztályok kiváltsága volt. Az i. e. 1332 1311-ben élt i ut-Ank-Áinun egyiptomi fáraó párnáját találták meg Faruk volt egyiptomi király palotájában, íentése' men u"a Cy*U k* áM0"1* 1 tjb1"* amely Jelenleg múzeum, egy faládában talaltak meg a párnát, amelyet Táruk ki­rály ki szándékozott csempészni az or­szágból.^ Az ^lgeji értékes régiség sohasem árjából*veti e h°SmóJk^^rnü^m * a múzeum, a Jelenlegi lelet ahhoz telje­sen hasonló. vakudvart, amely kéwégklvÚj’óriási nS£ földalatti helyiségekben 60 ember ál*al mozgatott emelőszerkezet működött, más. mint a hatalmas kőtömbökből Ilié „ellensúly”. A ovlovákial Zltawa-folyó partján 8lep- cvny közelében körülbelül ötmillió évvel ezelőtt élt ösállat maradványaira bukkan, tak. Három masztodon-koponyát, egy rl- norerosz- koponyát. és egy hlpparlont, a men«dho*mokban0lAny4J" U,á"*k * p,rt' Lapunk^tegnapi számában közöltük, hogy Miskolcra látogatott több neves fővárosi a munkásokkal. Felvételünk a gyárláto gatás' előtt készült: a fővárosi és borsodi Írók rövid megbeszélést folytattak a gyár képviselőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents