Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-13 / 37. szám

giomtat. 196«. február IS.

tW A WWITnTfXKGnHTAG

5

A Putnoki Mezőgazdasági Technikumban

Magyar levelek Csehovhoz

Pedagógusok

a falusi KISZ-szervezetben

MEGYÉNK FALVAIBAN ott a legelevenebb a KISZ-élet, ahol pedagógus a szorvezet vezetője, vagy legalább Is a pedagógusok ott vannak a fiatalok között, és szív\el-lélekkel támogatják munkájukat. Ma mór egyre több pedagógus vállalja azt az áldozatot, hogy iskolai munkája után segíti a község művelődési életénen kibontakozását, együtt él a község lakosságával és tapasztalataival, javaslataival részt vállal a faluban iévŐ problémák megoldásában. A pe- dagóKusok a fiatalok körében hasz nosíthntják a legjobban tudósukat, munkájukat. Az iskolában szoros kapcsolat alakult ki a gyermekek és a pedagógusok között. A falvak fiatalsága sokat profitál abból, ha o kapcsol it az iskola befejezése utón sem szűnik meg. A pedagógus tekintélye hasznosan kamatozik a fiatalság körében. A lányok, fiúk fegyelmezettebben viselkednek, szívesebben vállalnak munkát, ha volt tanítójuk. tanáruk ott van a KlSZ-szer- verct')cn.

A pedagógusok minden tekintetben segíthetik a KISZ-szervezetet. mégis mivel a művelődési feladatok megoldásában a lep otthonosabbak, a KISZ műkedvelő művészeti csoportjainak nyújthatnak leghathatósabbnn segítséget. Az elmúlt évben ezt bizonyította a Ságvári kulturális seregszemle Is. Hiába a fiatalos ambíció, fennlaknrás. ha az nem párosul megfelelő szakértelemmel, ha azt nem tereli helyes útra az avatott irányítás. Példának említhetjük erre a (aióknzal KISZ-szervezetet Gaál La |os. fiatal bányász személyében Igen rátermett titkára van a kazal KISZ- «zervezetnek. Ha esténként az arra járó bevetődik a művelődési otthonban lévő Ifjúsági klubba, mindig talál itt fiatalokat, akik vagy egy színiarab próbájára, táncpróbára gyülekeznek. vagy pingpongoznak, olvasgatnak. lemezeket hallgatnak, társasjátékokkal szórakoznak. A fiatalok tőrében gyakori vendég Bazsó Mar- fit tanítónő. Nem is vendég ő a fia- alok között, hisz minden rendezvényükön. összejövetelükön ott van.

BAZSÖ MARGIT immár harminc ive tanít Sajókazán. Ismerik és szoletlk a faluban. Elsősorban a fiatalok. Még a húsz éven felüliek is tanító néninek szólitják és ez nemcsak a szokás hatalma, hanem kifejezi az Idős tanítónő iránti kedves ragaszkodást Is. Bazsó tanító néninek nincs családja, rokonai son élnek a községben.

— A KISZ az én családom mondja. Az ö közreműködésének köszönhető, hogy tavaly, járási viszonylatban olyan szépen szerepeltek a ;« kazai KISZ-íiatalok n Súgván seregszemlén, ö tanította be a színjátszókkal Gergely Sándor: Vitézek és hősök című színmüvét. A színműben a KISZ-fiatalokkal együtt a pedagógusok is vállaltait szerepet. A táncosok a Hárotnugrós kalocsai tánccal értek el szép sikert. Jelenleg a felszabadulási kulturális seregszemlére készülnek. Ságod! József így fizettek című egyfclvonásosát tanulják, valamint a Drágszéli csárdást. Emellett szellemi öttusát is terveznek. Különösen biztató jelenség, hogy a művelődési csoportokban mintegy 4# Italai tevékenykedik.

A helybeli általános iskolával ál- tahiban jó a KISZ-szervezct kapcsolata. Csóka Béla tanár a politikai foglalkozásokat vezeti. Mlótu ő vett« át e köröket, eredményesebb az oktatás, emelkedett a résztvevők száma. Papp Istvánná, tanítónő a színjátszókat segítette a díszletek, a plakátok elkészítésében. A jövőben még gyümölcsözőbbnek ígérkezik e Jó kapcsolat A fiatalok klubjuk kibővítését tervezik. Jelenleg két kis terem áll rendelkezésükre. Szeretnének még egy helyiséget kapni. Reméljük, ebben segít nekik a községi tanács is. S ha meg lesz a tartalmas klubélet minden feltétele, több lehetőség nyílik arra Is. hogy az ifjúságot érdeklő i leadásokat, ankétokat tartsanak számukra elsősorban a pedagógusok.

A SAJÖKAZA1 PEDAGÓGUSOK! önkéntesen, minden felhívás nélkül segítik a KISZ fiatalságot. Érzik« hogy munkájukra szükség van, a a szervezet eredményei az ó szivüket is megörvendeztetik. S ezek az eredmények: a fiatalok kulturáltabb ma. Ku tartása. nemesebb szórakozása« hasznosabb időtöltése.

ín. *.)

Rómaikon város a szerencsétlenül járt Frejus alatt

egész sereg rómaikor! épületet, sőt rómaikori kikötóberendezést is talállak. A régészek azelőtt Is sejtették már, hogy Frejus régi római településre épült, a sűrű építkezés miatt azonban eddig nem lehetett ásatásokat végezni.

A MISKOLCI Ingatlankezelt Vállalatnak jelentőt, sokrétű feled ata van a dolgozók lalcásviszonyaí- nak megjavításában, otthonaik kellemesebbé tételében. Népi államunk a 15 ivet lakásfejlesztési terv kereté ben gyökeresen megoldja a dolgozói lakásproblémáját. Emellett minder évben nagyobb összeget lordit az ál lami házak állagának megóvására, tatarozására, a családok egészséges, megfelelő lakásainak biztosítására.

Ennek a kormányzati célkitűzésnek gyakorlati mcgivUósitása az, hogy Miskolcon az Ingatlankezelő Vállalat évről-évre nagyobb összeget kap a miskolci házak javítására. Az 1955—56. évi 6—7 millió forint helyett /957-ben 11 millió forintot tudtunk erre a célra fordítani. 1959-ben pedig már több mint 20 millió /©»Intőt kaptunk.

Az 1959-es év lezárásával nézzük meg. hogyan gazdálkodtunk ezzel a jelentős összegei és mit oldottunk meg belőle, mivel több mint 10 ezer kezelésünkben lévő lakásban kb. 50 ezer személy lakik, akik nagu érdeklődéssel foglalkoznak a vállalat munkájával. figyelemmel kísérik annak jó és rossz oldalát. Ezért nem érdektelen a lakosság tájékoztatása, mit értünk el 1959-ben és ml várható 1960-ban.

1959-ben az volt a feladatunk, hogy a vállalat saját. 15O-es létszámú műhelyével javításokra 7 millió forintot, nagy felújításra 9 millió 600 ezer forintot, különböző vállalatok által végzett kisebb-nagyobb la- vitásra 2 millió 600 ezer forintot, tér- vetésre 100 ezer. k'sbeszérzésre (kályha. tűzhely vásárlás) 900 ezer forintot, összesen 20 millió 500 ezer forintot használtunk fel.

A saját műhelyünk tervét 7 millió 100 ezer forintra teljesítette. Ezen jelül bedolgozott 900 ezer forint értékű bontási anyagot. Igu összesen 6 millió forint értékű munkát véazett el. A 8 millió forint értékben műhelyünk 10 619 esetben és különböző he'yeken végzett javítási munkákat, a következő megosztásban: asztalos munkát 680-at. ács munkát 531-et. bádogos munkát 366-ot. kőműves munkál 2271-et, lakatos munkát 459fl Miskolci Ingatlankezelő Vállalat tevékenysége 1959-ben és feladatai 1960-ban

et, szobafestő munkát 246-ot. tetőfedő munkát 423-at. villanyszerelő munkát 636-ot, vizes munkai 5007-et.

A szakmánként elvégzett munkák elősegítették a lakások egészségesebbe tételét, a családok kényelmét. A 680 asztalos munkából 310 család kapott a lakására teljesen vagy részben uj ajtót és ablakot. Az 531 ács munkából 52 család kapott a lakásában új padlózatot, a parkettások pedio W8 lakás parkettázását védették el. A 366 bádooos munkából 260 épületre teljesen új csatornát szereltünk fel. A 2271 kőműves munkából több mint 300 lakás konyhája lett újonnan mozaiklapozva, kb. 600 lakást szigeteltünk nedvesség ellen. Az 50C7 vizes munkából 85 lakásba vezettük be a vizet, ahol eddig nem volt és 300 helyre adtunk új fürdőhengert.

A miskolci házak egy jelentős részének nagyfokú elavultságát mutatja az, hogy műhelyünknek közel 150 esetben kellett azonnali beavatkozást eszközölnie életveszély elhárítása érdekében.

A 2 millió 600 ezer forintot, mely arra a célra állt rendelkezésre, hogy különböző vállalatokkal is végeztessünk javítási munkát, felhasználtuk és ezzel újabb 1410 panasz teljesítését oldottuk meg.

II * A VÁLLALATHOZ az 1939- ben beérkezett javítási oana- szok számát nézzük, azt látjuk, hogy a bérlők 13 370 javítási panaszt adtak be. Ebből a vállalat 12 021 panaszt gyakorlatilag elintézett Az ev . végi zárásnál elintézetlen maradt 1349 kérelem keUő építési kapacitás hiányában. 1960-ban elsősorban ezeket a panaszokat Intézzük el A panaszok intézésének javulását mutatta az a tény is. hogy az 1958-as év végi zárnál még 5 ezer panasz maradt el- Zézetlen. mely 1959-re húzódott át Az 1959. évi terv teljesítésénél egyedül a felújítási munkák tervét tudtuk teljesítem. Az erre a célra rendelkezésre álló 9 millió 600 ezer forintból — még nem pontos tárás szerint — kb. 1 millió 200 ezer forint maradt felhasználatlan. A Miskolci Építőipari Vállalat túlter. he Its égé miatt nem tudta vállalt kötelességét teljesíteni. A 8 millió forintból 30 épület felújítását végeztük el, köztük több műemléket is.

A tűzhelyek és kályhák beszerzésére fordítandó 900 ezer forintot mind felhasználtuk, 1959-ben 653 asztaltűzhelyet és 739 kályhát osztottunk ki az arra jogosult bérlőknek.

Ezek a számok jellemzik az 1959-es évben elvégzett munkánkat. Az eredmények mellett még igen sok hiba colt. Egy pár Ilyen hibáról, annak klküszöbölési módjáról, az 1960-as feladatoknál említést teszek.

Az 1960-as feladatunk a kővetkezőkben foglilható röviden össze: Az 1960-as terv szerint 24 mülió forintot fordíthatunk az állami házak felújítására, javítására. 1 millió 100 ezer forintot tervezésre és beszerzésekre. Ez a múlt évvel szemben 5 millió forintos többletet jelent, mely lyel jelentősen tovább javítható a la- ' isok állapota.

Nagy felújításokra 13 millió forintot fogunk fordítani. 40—45 épület * ip külső-belső tatarozást. Köztük 5

úemlék-épiilct. a Széchenyi utca

—38.. Hunyadi utca 51.. Dózsa György u. 7. és a Szabó Lajos utca 5. sz. alatti házak. A városi tanács már az előkészületeknél is segítséget biztosított ahhoz, hogu 1960-ban a felújítási tervünket teljesen végre tudjuk hajtani.

A saját műhelyünk létszámát 150- ről 200-ra emeljük is 10 mülió forintot fogunk felhasználni. 1 millió forintot fordítunk a különböző vállalatokkal végeztetett javításokra.

A VÁROSI NÉPI Ellenőrzési Bizottság javaslatai alapján a városi tanács 1960-ban és

létszámban is erősít* vállalatunkat.

Fokoznunk kell a minőségi munka érdekében a szervező és ellenőrző tevékenységünket. Dolgozóinknál: még odaadóbban és udvariasabban kell a panaszos ügyeket intézni. A házfelügyelők munkáiéban a tisztaságot és a házak rendjét méa jobban meg kell követelnünk, továbbá a lakások rendeltetésszerű használaténak rendszeres ellenőrzését is meg kell oldanunk, mert nem kevés olyan lakó van még. aki különböző helytelen tevékenységével rongálta a lakást. (Télen elszaporodott gyakorlat a lakásokban a gyújtósvágás.)

Az ilyeneket, ha a figyelmeztetés nem használ, fel kell jelentenünk, hogy a károkat megtérítsék, súlyosabb vagy ismétlődő esetekben pedig kilakoltatási eljárást kell indUani ellenük.

Javítanunk kell a lakbérfizetésé morált, mert az még nem kielégítő. A nem fizetőkkel szemben szintén bírósági eljárást indítunk és felmondjuk a lakás bérletét Is. A Döntős lakbérfizetés lényeges alapja a vállalat zavarmentes, tervszerinti gazdálkodásának, bár ez az összea magában kevés, hiszen Miskolcon ez évben 24 millió forintot fordítunk az állami házakra, ugyanakkor lakbér» bői csak 13 millió forint bevételünk lesz.

Az év első negyedében a lakók részére tájékoztatót fogunk készíteni. Ennek az lesz a célja, hoav tudomásukra hozzuk, milyen javítási munkákat kell az érvényben lévő rendeletek alapján saját maguknak elvégezni. és mit köteles a vállalat elvégeztetni. Ilyen tájékoztatókkal ellátjuk a tanácstagokat, vagy més személyeket is, akik rendszeresen érintkeznek a lakókkal, hoav fel tudják őket világosítani.

/í SSZEGEZVE. 1960-ban a rendelkezésre állő nagyobb tárnánál ássál tovább fogjuk javítani munkánk minőségét, hogy ezáltal a fa'.* nők állapotát még jobbá, a dolgozók Hét körülményeit sze1*-- kellemesebbé tegyük.

VÁSÁRHELYI IMRE

A gyakorlati tudását meghaladó

feladatok elé állított fiutal mezőgazdásznak elmegy a kedve a foglalkozásától.

Az iskola padját elhagyva, a technikum nem tart szervezett kapcsolatot növendékeivel. — az ötévenként megismétlődő találkozásokat nem tekinthetjük ennek. Nagyon hasznos volna,

ha szervezett keretek között gondoskodnának a pályakezdők segítéséről, s ez megoldható lenne abban az cselben, ha a technikum nevelőtestülete nem volna túlterhelve munkával.

Az ilyen kapcsolat kettős haszonnal járna. Egyrészt a pályakezdő » helyszínen kapna hasznos tanácsokat nevelőjétől, másrészt az ő termelési tapasztalatait sikerrel alkalmazhatnák .a pedagógusok nevelő munkájukban, s tlymódon az iskola közelebb kerülne az élethez.

A Putnoki Mezőgazdasági Technikum az elméleti ismeretek mellett a mezőgazdasági termelés gyakorlati tudnivalóival is felvértezi tanulóit. A tanulmányi idő négy esztendeje Blatt a diákok megismerkednek a tavasztól őszig adódó összes mező- gazdasági munkákkal, a különféle Gépek kezelésével, az állatgondozással stb. A gazdasági gyakorlat eredményességét az országosan Is elismerten működő Pogonypusztai Tan- eazdaság biztosítja. Kenyeres János főagronómus vezetésével. Nemrégiben volt az állami gazdaságok között folyó lejtermelési vetseny díjkiosztó ünnepsége. — A Putnoki Mezőgazdasági Technikum Pogony- pusztai Tangazdasága a második díjat kapta, az egy tehénre eső évi tejtermelés 5 ezer 400 liter volt. A

növénytermesztésben sem marad le

a gazdaság, több mint 16 mázsás búzatermésével méltán érdemli meg az elismerést. A tangazdaság gépesítési foka megfelel a korszerű követelményeknek, a még hiányzó kombájnra is Ígéretet kaptak.

A tanulók tehát nincsenek híjával a szemlél lelő oktatás eszközeinek.

A traktorok eróki használását is szemlélteti a következő adat: egy ut- lag trak tor 000 normálholdat teljesít itt évente, ami lényegesebben magasabb, mint a gépállomások eredménye.

A gyakorlati nevelés további javítása érdekében kapcsolatokat igyekeznek kiépíteni a közeli termelő- izövetkezctekkel, s ez a kapcsolat ;g>ben segítést is jelent majd a termelőszövetkezeteknek. A tanúimé- lyi kirándulás szempontjából kedvezőtlen h-’lyen van Putnok. as ország sarkában lévén, bárhová menjek. sokba kerül az utazás. Ennek tllcnére a múlt évben meglátogatták a hortobágyi halastavat. a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítást, s a közelmúltban részt veitek a mczőkercsz- tcsi termelőszövetkezet zárszámadásán.

\ gyakorlatban látták, hogy érde- nes tsz-ben dolgozni, a mezőgazdasági szakember megtalálja a szánkását a terme! ös-TÖvet kezet ben.

A Putnoki Mezőgazdasági Technikumban 110 tanuló készül az életre. Svente közülük 22—25 kel szárnyra, togy elvigye iskolája jóhírét, s az űct, a mezőgazdasági termelés min- lennapjaiban váltsa aprópénzre a megszerzett elméleti és gyakorlati smereteket.

G. M.

Megnőtt a mezőgazdasági tudomá

nyok becsülete. Még nem is olya; régen üggyel-bajjal, a beiskolázta tási propaganda nem kis erőfeszíté se révén lehetett csak benépesíten a mezőgazdasági szakközépiskolákat Ma már ott tartunk, hogy a nag; érdeklődés miatt kevésnek blzonyu a megengedett létszámkeret, több i jelentkező, mint amennyinek helye tudnak biztosítani, s ez nemcsal Putnokon van így. A termelés ké legfontosabb területe, az ipar és • mezőgazdaság iránti érdeklődé napjainkban kezd kiegyensúlyozódni A szülők idegenkedését a mezőgazdasági szakfoglalkozásoktól „megtörte” az idő, már nem félnek „eljegyezni” gyermekeiket a mezőgazdasággal, érzik, tudják. hogy a mezőgazda, ági nagyüzemekben jövőre lelnek a mezőgazdasági szakért’:

A termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése egyre több szakember! követel. A nagyiparban nélkülözhetetlen a mérnök, a mezőgazdasági nagyüzemben * nélkülözhetetlen nz Bgronómus, a mezőgazdasági tudományokban jártas szakember. Az ezer holdakon gazdálkodó tcrmelő- ízö vetkezeti községekben a munka- szervezetek kiépítése, a tervszerű gazdálkodás megköveteli: magas (épzeltségü mezőgazdászok lei"' tek, akik elméleti tudásukkal segítenek valóraváltani a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit.

A minap a, Putroki Mezőgazdasági Technikum igazgatójával. Ozs- iáth János elvtárssal és Fügcdi Pé- cr igazgatóhelyettessel beszélgettem 1 középfokú mezőgazdasági szakom- »érképzésről. }

— A mezőgazdasági technlkumok- tak — mondotta Ozsváth elvtárs — íem az a feladatuk, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem vezetésére képesítse tanulóit, az agronómusképzésse! az egyetem foglalkozik.

^z Innen kikerülő szakemberek tu- lása, elméleti felkészültsége brigád- czetói szinten mozog, egy brigád rá nyitására képesek is. Ma még izonban magasabb beosztásba Is ke- ülnek technikumot végzett szakemberek, mert kevés a szakember.

Az új tsz-ekben, termelőszövetke ;eti községekben ezernyi, indulással lapcsolatos tennivaló hárul a mcz<% lazdasági szakemberre, mely még gy nagy tapasztalattal rendelkező dősobb agronómus hozzáértését, lejét is próbára teszi, hát még egy ilyenét, aki csak most került ki az létbe s tapasztalat dolgában elég yöngen áll. Éppen ezért nem sze- encsés, ha már az életkezdés «léén nagy felelősséggel járó bensz- ásba helyeznek technikumban végett szakembereket.

vetet vatoszinuieg ugyaneDDen az időben intézték Csehovhoz a Magyar Szalon cfmú irodalmi képes folyóirattól. amelyet Keglevich István szerkesztett. A szerkesztőség néhány sort és arcképet kért a nagy írótól.

A legérdekesebb Szabó Endrének, az Üstökön egykori szerkesztőjének levele. Csehovhoz írt soraiban Szabó kijelenti: azért tanul oroszul, hogy jobban megismertethesse az orosz irodalmat a magyar közönséggel. Szabó Csehov életrajzi adatait kéri egy lexikon számára készülő cikkéhez. Szabó Endre egyidejűleg arra kéri Csehovot, küldje el neki müveit, mert le akarja fordítani azokat, de — mint írja — nem vagyok valami gazdag ember és nincs módomban megrendelni az ön műveit

A három levél másolatát a Szovjet-Magyar Baráti Társaság eljuttatja Magyarországra.

A írejuei szörnyű gátszakadás színhelyén megkezdték az eltakarítási munkálatokat A romeltakarítás alkalmával igen érdekes régészeti leletre bukkantak. Kiderült, hogy a tengerhez vezető út alatt

iogy jobb legyen a munka szervezése cs a műszaki munka minősége. Unnék alapján a közeli hetekben már 1 három legnagyobb házkezelőséoen, 1 jelenlegi egy helyett két műszaki tllenőr fog dolgozni.

A folyó évben jelentősen javítani cell műhelyünk tevékenységét, a nunka mennyisége és minősége is a emxelékenyséa tekintetében. Igen tok hiba volt ezen a téren a múlt ívben, mert egyrészt a sajátos mun- iokörülmcnyek (naponta 100—120 nunkahelyUnk van), másrészt a nunka hiányos szervezése miatt a nunka fegyelem még nem elég ló. Jók dolgozó a munkahelyén még íem munkával, hanem felesleaes időöltéssel foglalkozik. Sok esetben « térlők it elősegítik egyes dolgozóink cgyclmezeilenségét: itallal kínálják licet, ami a munka rovására megy. lends ze re site tt ük a véleménykutató apókat, hogy a bérlők a munka végeztével ráírhassák, meg vannak-e dégedve a munkával és a dolgozók nunkaf egy‘•Imivel. Ritka esetben ér- cezík kedvezőtlen bejegyzés, az eldördülő indokolt esetekhez képest. S éren a bérlőktől több támoaatást klünk. Mi is javítani fogjuk a szervéért és az ellenőrzést és megköveUl- ük — órabércsökkentés terhe mel- ett hogy dolgozóink az egyes nunka kát meghatározott idő alatt igezzék el. Az ellenőrzés megjavi- ásában a társadalmi ellenőrzés segítségére számítunk, reméljük, eh- ex a tanácsoktól a segítséget meg is apjuk.

Az 1960-as feladataink között sze- epel az összes állami épületek műtőid felértékelése is a szükséaes el- égzendó munkáknak a megállapitáP ELADATUNK LESZ a lakbér- pótlék rendeletnek megfelelő- r, a naoy lakások felmérése, vala- nint a 6 szobán aluli állami házak ladásának beindítása.

Nyikolaj Szolncev, a művészettörténetek kandidátusa az egyik moszkvai archívumban Csehovhoz intézett három magyarországi levelet talált Az orosz nyelven írt levelekben a nagy orosz íróhoz magyar lapok szerkesztői fordultak.

1901. december 4-én kelt Márkus Miksának, a Magyar Hírlap főszerkesztőjének Csehovhoz Intézett levele. Márkus a lap karácsonyi irodalmi különszámához kért Csehovtól néhány sort vagy esetleg valamelyik régi művének olyan részét, amely karácsonyi témával foglalkozik. Az egykori szerkesztő eredeti módot talált a honorárium átutalására, „Híven a magyar közmondáshoz, amely szerint Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, egy hordó kiváló magyar bort ajánlunk fel önnek munkájáért!” — írja levelében.

A másik — keltezés'nélküli — le-