Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 36. . f------------------------------------------------------------------------------------­Ebben az évben sok külföldi gépel kap az ipar és a mezőgazdaság (J. oldj Tokaj élele (3. old.) Mozaikok a Zrínyi Ilona Leánygimnázium KISZ-életéből (5. old.) __________________ M egyénk költségvetésének 70 százalékát fordítjuk egészségügyi, szociális, kulturális és kommunális célokra Tóth István elrtárnnal, a rósrehaitó bizottság elnökével termelőszövetkezeti helyet, ahol szin­tén ebben az évben gyullad ki a fény. Tóth István elvién folytatja tájékoztatóját a beruházótokról. — 20» új lakás építését fejeztük be és 284 lakás építését kezdjük meg. Persze, nemcsak ennyi lakás épül a megyében; a kazincbarcikai, tisza- palkonyái és más országos beruházá­sokból fedezett lakásépítkezés nem szerepel ezekben a számadatokban, aminthogy ha telj« képet akarunk rajzolni a házépítés üteméről, szá­molnunk kell a megy esze rte mind­jobban kibontakozó családi ház épít­kezésekkel Is, amelyekhez a legmesz- szebbmeno támogatást nyújtjuk. Egyéb beruházásaink közül hadd említsem meg az edelényl rendelő- intézet, a mezőkövesdi kenyérgyár építését. Több mint 2 millió forintot fordítunk ebben az évben Borsod- nádaad vízellátásának Javítására. Ozdon ugyanerre a célra 7 millió forintot használunk fel 1980-ban 06 8 milliót a szennyvízcsatorna lefekte­tésére. — Az elmondottakon kívül, gon­dolom, a teljet kép kialakításá­hoz az egyes kKiégek ónálló gazdálkodósát le szemüggre kell vennünk. — A községek pénz- és tervgazdál­kodásában fontos szerepet Játszik a községfejlesztés. Az erre fordított összegek 1989-ben az 1955. évinek csaknem hétszeresére emelkedtek. Felhasználásukban, hovafordításuk- ban a községi tanács dönt Széles­körű lehetőség nyílik arra, hogy az összegek okos, megfontolt felhaszná­lásával és társadalmi munkával je­lentősen elősegítsék a községek fejlő­dését Községeinkben az elmúlt öt; , év ben számos új művelődési otthon »nyitotta meg kapuit új járdák, utak- [épültek, nőtt a villanyhálózat [ Említettem a társadalmi erőket; •Sok szép példát hozhatok fel arra,; ;hogy • községeink lakosai szívügyüknek J > érzik szükebb pátriájuk gondját, ; baját, problémáit, fejlódásét. [Járdánházán n község dolgozói kija­vítottak két útszakaszt, Bódvarákón 1 [kilométeres útszakaszt, BÜkkszentke- [reszten felújítottak egy orvoslakást« [Cigándon és Füzérradványban részt-J [vettek az iskolaépítésben. Mezőnyá-J [rádon a belvizek elvezetéséhez csak-! .nem 2000 köbméter földet mozgattak! Imeg. . Meg kell azonban őszintén monda-! [nunk, hogy számos községben még; [nagy lehetőségek rejlenek a társa-! \front-bizottságaink megtisztelő szép! [feladata ezeknek az erőknek mozgó-; [sítása. Sok szép siker bizonyítja, hogy! a községfejlesztési össszegek és a tár-; [sadalmi munka együttesen mennyire« [meg tudja gyorsítani egy-egy község •fejlődését. [ A beszélgetés során természetesen [szóba kerül a falvalnkban végbe­menő mélyreható átalakulás, a mező- gazdaság szocialista átszervezése. A [költségvetésekben ez híven tükröző­dik. A termelőszövetkezetek fejlesz- [tése céljából megyénkben ebben az [esztendőben mintegy 70 millió forin- [tot fordítanak építkezésekre, felsze­relésekre, gépek beszerzésére. [ Tóth István elvtársnak, a megyei [tanács elnökének felvilágosításai [borsodi vonatkozásban mutatják meg [a Magyar Népköztársaság 1980. évi [költségvetéséről szóló törvény szelle- [mét, szándékait, céljait. > ___ ug yanaz, sőt nem tapad, nem jár ammóniaveszteséggel. Raktározása, szállítása is sokkal gazdaságosabb. A kísérletek során eddig 400 tonna nitrogénműtrágyát gyártottak le. Szentmiklósi Imre és Donáth Al­fréd újítása nem csak a hatóanyag értékében jelentkezik, hanem első­sorban a gazdaságosságban, a költ­ségek csökkentésében és megtakarí­tásában. Érthető tehát, ha a Föld­művelésügyi Minisztérium szakem­berei is örömmel fogadták e két ki­váló újító találmányát. Az újítás eredményeihez hozzá­tartozik, hogy megvalósítása alapján a gyárban ez évre tervezett mintegy 7 millió forintos beruházás felesle­gessé válik. A régi eljárás szerint ugyanis szükség lett volnn » rnklór levegőjének kondicionálását szolgáló berendezés létesítésére és a mészkő­tör") üzem építésére. Az új eljárás szerint nincs szükség ezekre a be­ruházásokra, a dolomit felhasználása nem kíván sem felújítást, sem gé­pesítést. A tapasztalatok alapján már elkészültek az ütemtervek, s az újítás elfogadása után megkezdik az újtipusú nitrogénműtrágya üzem­szerű gyártását. A vegyikombinát két kiváló újí­tójának munkája eredményeként nem csak mezőgazdaságunk Jut mi­nőségileg jobb műtrágyához, hanem az üzem termelési költsége is lénye­gesen csökken, azaz feladatukat sok­kal gazdaságosabban tudják megol­dani. Dragee Gyula (Tele fon jelenté s.) A Borsodi Vegyikombinát mű­szaki és fizikai dolgozói nyughatat­lan emberek. Állandó harcban van­nak az idővel, a régi, elavult munka- módszerekkel, s minden tettük, cse­lekedetük az új keresését bizonyítja. Nemrégiben lapunkban arról adtunk hírt, hogy sokszorosára növekedett a beadott újítások száma és nincs olyan nap. hogy egy-egy újítás ne születne. Most újabb sikeres eredményről tájékoztathatjuk lapunk olvasóit. Szentmiklósi Imre. a vállalat főmér­nöke és Donáth Alfréd, a műtrágya üzem vezetője több mint egy féléves kutatómunka eredményeként újtipu­sú nitrogénműtrágyát kísérletezett ki. Több ok vezette őket arra az elha­tározásra, hogy az eddig használt mészkő-adalék helyett őrölt dolomi­tot használjanak fel. A nitrogén- műtrágya előállítása ammónia vesz­teséggel járt, s ez a munkakörülmé­nyekre is káros hatással volt. össze­tapadt a zsákolás során, a mezőgaz­daság nem tudta felhasználni, s ezért ismét át kellett rostálni, őrölni, amely többlet munkát, többlet ener­giafelhasználást igényelt. A vállalat két műszaki vezetője az elmúlt félév alatt több száz kísér­leteit folytatott le, amelyeket Kiss A. Sándor analitikus vegyészmérnök vezetésével a központi laboratórium dolgozói hajtottak végre. A kísérle­tek során bebizonyosodott, hogy az örök dolomit batóinyrg értékben tanulók dolgozatokat írnak: .Mit vár! tőlem szocialista hazám?" és ..Lakhe- ! lyem 15 éves szocialista fejlődése’’! címmel. A felszabadulási évforduló ! tiszteletére kiadják a borsodi írók! antológiáját és a nagy ipari megye ! fejlődéséről fényképes füzet jelenik ! meg „Borsod megye 15 szabad esz- ! tendeje" címmel. • Április 3-án az üzemekben, bá- j nyákban, vállalatoknál ünnepi rop- ; gyűléseken emlékeznek mea a fel- * szabadulás évfordulójáról. Ezen a na- J pon adják át a kongresszusi verseny- j ben is az éves terv teljesítésében ki- • váló eredményt elért üzemeknek. • vállalatoknak, gépállomásoknak is J termelőszövetkezeteknek a megyei és ; városi pártbizottság kongresszusi ; verseny zászlaját. Az ünnep előestéjén ; 8 ezer fiatal fáklyás felvonulást ren- ; dez Miskolcon, a megye hegycsúcsa- ; in pedig hálatüzeket gyújtanak. Ap- ; rilis 4-én koszorúzást ünnepségek ; lesznek a városokban és a községek- ; ben, a megye székhelyén. Miskolcon ; pedig nagygyűlést tartanak. Borsod megyében a párt- és tömeg- szervezetek már megkezdték az elő­készületeket hazánk felszabadulásá­nak méltó megünneplésére. A 15. év­forduló alkalmából a Megyei Úttörő Szövetség felszabadulási nuomolvasó mozgalmat szervezett. A mozgalom során az úttörő-csapatok felkutatják a felszabadulási harcok net>ezetesebb színhelyeit, a harcok kiemelkedő hő­seit és dokumentumokat gyűjtenek a megye munkásmozgalmáról. A gyűj­tött anyagot feldolgozzák és abból kiállításokat rendeznek Miskolcon és a nagyobb községekben. A KISZ- szervezetek ünnepi taggyűléseket, if­júsági esteket tartanak. Ezeken az esteken a kiszisták megismerkednek a szovjet fiatalok hősi harcával, a magyar munkásosztály és a Kommu­nista Párt hősi küzdelmeivel. Több községben a KlSZjiatalnk vállalták, hogy az évforduló napjáig rendbe­hozzák a hazánk szabadságáért éle­tüket feláldozott szovjet és román harcosok sírjait. A középiskolákban tsodainU pályázatot hirdetnek és a •ét tt az <v «U4 felében elvégzik. így üzemben megkozdUc^ munkai A^áJ több mint l«00 két szoba, összkomfortos családi ház építéséhez elegendő tó-' dámelemet készítenek. Az új építőelemnek könnyű súlyán! kívül az is nagy előnye, hogy alap-: anyaga, a kohón*lak, a Lenin Kohá- ; azatt Művekben, de az ország más ko-. h ásza ti üzemeiben is szinte korlátlan; mennyiségben AU rendelkezésre. a*A MérT^úT*lüSnuS«é?lb^tfcUA*teí folytatott kísérletek^^u^anis bébteonyi- bói —' cement és viz hozzáadásával - megfelelő szilárdságú, a betonnál Jóval könnyebb é ^(^Hfldémetem Mén 4 millió rt-os költséggel kohósalak födómelomgyártó üzemet létesítenek. A födémeket^ saj u^ó,^ többi* szUkaéges Kohósalakból készítenek födémelemeket Miskolcon Hazánk leiszabadulásának 15. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségeket rendeznek Borsod megyében Több mint egymillió forintos újítás a Borsodi Vegyikombinátban Újtipusú műtrágyát készítettek — Többszáz kísérlet után 400 Ionná műtrágyát már legyártottak - Felkészültek a nagyüzemi gyártásra A második műszak kit kiváló hengerésze. Kelemen Gábor és Kurtán Ferenc vállalkoztak, hogy brigádjukkal együtt átmennek az első műszakra, átadják munka­A helyettük átkerülő brigádok pe­dig Novak Pál és Nyerges Péter szocialista brigádjától veszik át a fejlettebb módszert. A Borsod nád ásd i lemezgyár közül a második műszak dolgozott a legeredményesebben a kongres­szust versenyben- Négy munkacsa­pat viseli a ..szocialista hengerész- brigád" címet ezen a műszakon, s csaknem kétmillió forinttal több anyagot takarítottak meg. mint az első műszak dolgozói. Szocialista brigádok m un kamódszer átadásu ital boltot pedig büfé-falatozóvá alakítanak át. ötven fagylaltgépct. 100 új eszpresszógépet, kétszáz hűtő­szekrényt és számos konyhagépet kap a szövetkezeti vendéglátóipar. 26 vagon édesség húsvétra már ké2ííaííé^á,a é***^*1 két vason grUláa tojást, * í.3 vagon**kü­lönböző csokoládé figurát és másfél va­gon krémmel töltött tóját dni/nét gyárta­nak. Az édességek kiszállítása« már meg- kezdték^és a gyártást március közepéig Korszerűsítik idén a földmüves- zövetkezeti kereskedelem s ven- léglátóipari üzlethálózatot. Egyre Öbb boltot szakosítanak. Mintegy 60 \j üzletet nyitnak a földművessé vetkezetek, a meglévő boltok közül \0-et szakosítónak. Újabb 850 flri-f- ►en honosítják meg a* Önkiszolgáló >s az önksoálasztó rendszert. A vi- léta boltokat is felszerelik korszerű A szövetkezeti vendéglátóipar bő­vítésére és fejesztésére 52 millió fo- ■intőt biztosított a SZÖVOSZ. Töb- lejc között 30 új vendéglőt nyitnak, 00 italboltot kisvendéglővé, kétszáz 650 önkiszolgáló bolt, 30 új vendéglő és többszáz falatozó nyílik az idén vidéken ként négy kiló vegyszer felhasználá­sával valamennyi gvom elszárad. A talajban lévő tápé ró így teljes egé­szében a szőlők, gyümölcsösök 'va­ra Dodását segíti, s ezzel mintegy 10 százalékkal növelhetik a terméshoza­mokat. Az Egyesült Vegyiművekben az idén nagyüzemi kísérletekkel készí­tik elő a gyártást. A veszprémi kémiai laboratóri­umokban ciángázból nagyhatású gyomirtószert állítottak elő Több tu­cat vegyszer összehozásával készítet­ték. A mérnökök megállapították: a szemcsés szerkezetű védőszer első­sorban a szőlők és gyümölcsösök gyomtalanítására alkalmas. A friss gyomokat néhány nap alatt, az í ' elő gyökérzetű. kártékony növényeket egy-két év alatt pusztítja el. Holdan­Ciángázból nagyhatású gyomirtószert állítottak elő szernek külön központot létesítenek. A közvilágítás fejlesztésére 12 millió forintot irányoztak elő es ebből a: idén — az első körzetben felállítan­dó higanygőzlámpákra — két millió forintot használnak fel. Azt is tervezik, hogy az elkövetke­ző négy évben az üzemekben is e korszerű világítási módot alkalmaz­zák. A Lenin Kohászán Müvekben az utak, pályatidvarok. anyaatárolohe- \yek közvilágítása jelenleg nem kielé­gítő, munkásvédelmi szempontból i« kifogásolható. Ezért elhatározták, hogy a gyár közvilágítását korszerű­sítik. A gyárat közvilágítási vonatko­zásban hat körzetre oszt iák és a négu évre ütemezett fejlesztési orngram során 690 oszlopon higanygőzlámpát szerelnek fel. A közvilágítási rend­Higanygőzlámpákkal oldják in eg a Lenin Kohászati Művek közvilágítását 690 oszlopra nxerelik lel az űi ciláeilóle.lekel hatjuk, hogy az több mint 50 millió­val emelkedett. Hadd legyem mind­járt hozzá: a többlet a dolgozók min­denirányú ellátását szolgálja, Három számadat híven tükrözi költségveté­sünk szocialista szellemét Egészségügy 1 és szociális célokra 36,5 százalék Jut, a kulturális fel­adatok megoldására pedig 33 százalék. Ezzel szemben az ún. Igazgatási költ­ségekre csupán 16,2 százalékot for­dítunk. Ezek a százalékszámok a be­ruházási létei levonása után maradó százmilliókra vonatkoznak. Az első két szám összege csaknem 70. tehát a költségvetési összegnek majdnem háromnegyed része. A fejlődést töb­bek között érzékeltetheti az a tény, hogy a kulturális, kiadásokra beállí­tott összeg 1955-től megkétszerező­dött. — Gondolom, a pénzgazdálkodá­sunkat jellemző Irányelvek szem­pontjából érdemes megvizsgálni a 120 millió jorInt sorsát is. — Feltétlenül! Ebben az évben 54 tanterem építését fejezzük be és 12 építését kezdjük cl. A kultúra ter­jesztésétől elválaszthatatlan a vil­lany, ezért különös gondot kell for­dítanunk a falvak villamosítására ts. gyulladt ki először a fény. tooö-ban 30 községbe vezetjük be a villanyt úgy, hogy ez év végére a borsodi köz­ségek 80 százaléka el lesz látva árammal. Megnézzük a megye költségvetésé­hez csatolt 5, számú táblázatot. A faluvlllamosftásl tervben többek kö­zött a kővetkező községek szerepel­nek: Tárd, Rakncoszend, Krasznok- vajda, Szögliget, Trlzs, Zubogy, Rév­leányvár, Zemplénagárd, Lácacséke, Nagybózsva, Füzérkomlós, Felső- berecki, Nagykinlzs, Szentistván- baksa és mások. Az érintett 30 köz­séghez még Hozzá kell vennünk 18 Szokásunk — mondhatjuk lokál­patriotizmusnak Is —, hogy az orszá­gos terveknél, számadatoknál, költ­ségvetésnél nyomban azt keressük, azt kérdezzük, hogyan érintik sző­kébb hazánkat: a községet, a várost, a megyét, ahol élünk és dolgozunk. Látnunk, ismernünk kell természe­tesen az egészet, az országos távla­tokat, a dolgozó népünk millióinak további felemelkedését magában fog­laló programot, de egyfelelől ennek megvalósításához mindenki a maga munkaterületén elért sikereivel járul hozzá, másfelől, előrehaladásunkat elsősorban az életünket közvetlenül meghatározó körülmények alakulá­sán mérjük le. Nem csoda hát. ha az országgyűlés januári ülésszakán, amelynek napi­rendjén többek között az 1960. évi költségvetés szerepelt, a tárgyalások szünetében a borsodi képviselők so­kat beszélgettek a „hazai” beruházá­sokról, az „itthoni” életfeltételek to­vábbi szép, egyenletes javulásárúi. Az akkoriban ott megkezdett be­szélgetést folytattuk a napokban Tőül István elvtárssal, a megyei ta­nács elnökével. A parlament folyo­sóján a képviselő azt húzta alá, hogy a megye költségvetése ugyanazokat az iránSelveket érvényesíti, mint az államháztartás, azaz: az összegek javarészét a dolgozók ^ kulturális, céljaira fordítjuk. Most a megyei ta­nácselnök, aki elsősorban felelős a helyi költségvetés összeállításáért és betartásáért, számszerűen is meg­világítja Igen fontos megállapítását. — Hát nézzükl Borsod—Abauj— Zemplén megye ez évi költségvetésé­nek összege 600 millió forint körűi mozog. egészen pontosan 602 millió 31 ezer forint. Ebből beruházásokra mintegy 120 milliót fordítunk. Ha egybevetjük az 1959. évi költségvetési összeggel lát-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents