Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-11 / 35. szám

P.SZAKMAGYARORSZAG

s

Ttx-elnöUök — tax-alnököknek i

Hz új termelőszövetkezetek soronkövetkező feladatai

ha

Hasznos időtöltés

Gondoskodás a hentonitbányászokról

Mind a koldul bányában, mind a mádi őrlőműben — ahol a bentonit exportra való előkészítése együttesen történik — messzemenően gondoskodnak a dolgozók egészségvé delméről. Az államosításkor a koldui bányában még térdig *ró vízben, a nyomás miatt összeroppanó faácsolatok mellett dolgoztak a bányászok. A műszaki fejlesztés során a bányaüzembe az ásványbányák közül az elsőként bevezették a villanyvilágítást és a szállítást teljesen gépesítették. Az őrlő- műben az őrléskor keletkező por miatt nagy volt a dolgozók egészségét megtámadó szilikózis-veszély Ez ellen egy felől az új. teljesen zárt szárítódobok és órlögépok üzembeállításával, másfelől pedig az üzembe beépített automatizált porelszívó berendezéssel védekeznek. A korszerű egészségvédelmi berendezések segítségével sikerült

az üzem tisztaságát az idén mintegy 70 százalékra növelni.

A műszaki fejlesztési tervek végrehajtásával 1960-ban a ben tóm* termelési és feldolgozási költségéi 4 százalékkal akarják mérsékelni* A benlonitbányában az összes munkahelyeken alkalmazzák az elektromos meghajtású, vízöblítése» fúrógépeket, az őiiöműben pedig a belső szállítás gépesítésével és a mái megismert gépek kapacitásának jobb kihasználásával növelik a teljesítményt.

A vállalat vezetőségének a gazdaságosabb és a világpiaci követelményeknek megfelelő bentonit előállításában sokat segítenek — többek között — a koldui bányaüzemben Toplinszki József vájár, a mádi örlómúbon pedig Müller József molnár vezetésével a szocialista munka- brigád cím elnyeréséért küzdő dolgozók.

Az indulásnál...

«Mit erejéből építkezni. A nagyóozo- vaiak például saját erőből építik fél ser lés fiaztal újukat, csűröket alakítanak ál istállókká, hogy ideiglenesen itt helyezzék el az állatokat. Az alsó- regmeci tsz tagjai 100 férőhelyes istállót aláírnak építeni. Ehhez 250— 300 ezer forint értéket saját erőből biztosítanak. Uj tsz-einkre általában jellemző a nagy lendület. A múlt ée decemberében alakult szövetkezetek például már Zetort vagy más gépeket menyeinek. Sokan kertészettel is akarnak foglalkozni. Tervezgetnek, számitgalnak új szövetkezetein!.-. Ez pedig azt bizonyltja, hogy hisznek a ™zős gazdálkodás erejében, jövőjéig állami gazdaságok már februárban megkezdik a gabonavetések fejtrágyázását

Az állami gazdaságok a hova* -- felkészüllek, bogy a szokottnaf fotSliv '*b'**n 4Ípo,i“í * gabonaféléket, a fe»- vé8,p*e* rendjét tavasszal £ tapl Ják egye* helyeken azonbanabol ez szükségesnek mutatkozik már most nagyndagú műtrágyázást alkalmaznak és februárban körülbelül egy mázsa nitrogén trágyát szórnak kl e«. egy holdra. (MTI)

Mezőgazdasági

HÍRADÓ

— Eredményes műnkét vcpezt«c m,

■

to.at dolfiozóL A 23 köz*éK és IJtsz vü££ “ me*bdl 7 »‘özsé-bc 6« 4 termelőszövetkezetbe terven felüL a kongresszusi versenyben vezették be a v»l- íanyt — Jelentő«, l millió 233 ezer forint megtakarítást erű* el. Egyedül Pancaal Lsz-kozség villamosításánál, melyet terr míSaVr1bífttk **' *° eZ*r torint Voit

— A Gvapjútermelő Vállalat lánosvöl- W* gazdasága, mely nemrégiben olvadt »e a G agy vendégi Állami Gazdaságba. ;tkerrel_ gazdálkodott as elmúlt évben. A 7 százalékos költségmegtakarító- mel- lett 600 ezer forintos eredményjavuU»*

ml zárta gazdasági évét.

Pusztaradvónyhan nemrégiben *h*. kult meg a termelőszövetkezet • mérte megkezdték a közös munkát. A volt aradalmj istállók rendbehozásán serény« kednek. hogy mire beköszönt a tava«, így Helyen lényén a közös állatállomány.

— Novajidrányban megyei és járód nezőgazdasági szakemberekből áltó b*- ■Ottság Végzi a felmérési munkálatokat.

\ falu február 2-án tartotta tsz-közBée slaikuló közgyűlését. A mintegy 240 tez- ermelöszö11,nt 2400 h°'d fö1dei vht be «

— A garadnal UJ Klet Termelőezövétként, mely tavaly ősszel egyesült a PetöB rsz-el. tv mr égi ben tartotta zárszót^« iozcyülését. Az ésszerű, meggondolt \ßl~ lélkodás^nv^ozta^ a ^használ. _ egy

II.

A múltban vérszegény volt Total kulturális élete, egyházi iskolainak rendezvényein kívül úgy- raólváo nem művelődhetett a tokaji polgár. Pár év óla megnőttek az igények, melyekkel nehéz té- pest tartani. Most épül egy modern kulturház, részben községíeilesz- téá alapból, de mindenképpen gazdagabb könyvtár kellene. A közsé- iá KISZ-szervezet és a pedagógusok rendeznek néha előadásokat de a tokajiak már többet szere!- nenek.

Szólni keü a gimnázium és a mellette működő általános iskola tevékenységéről. E két intézménv egyre inkább Tokaj kulturális központjává alakul. Tanárai, ped;. gógusai igen komoly nevelő- és kutatómunkát végeznek. A diákok nevelése mellett — társadalmi munkában — nagy feladatot vállaltak magukra. Feldolgozzák a község történetét, monográfiát készítenek. hogy ne csak Zemplén é- Eezak-Mögyarország. egész hazánk megismerje a nagymúltú Toka.i történetét, szerepét a magyar történelemben. hogy kőzkinccsé tegyék az itteni értékeket, melyeket még történészeink, irodalomtudósaink sem igen ismernek.

Ennek a lelkes kollektívának egyik tagja Papp Miklós tanár Szívós kitartással és nyughatatla- nul kutatja a múlt értékeit, ő rendezi a gazdag múzeumi anyagot. A nagytudású tanár és társai értékes kutatómunkát végeznek. Most készítik a Tokaji Kalauzt, mely rövidesen elkészül és az Idegenforgalmi Hivatal kiadásában jelenik meg. Ezt a rendkívül értékes munkát egy 4 tagú tanári munkaközösség végzi, de igen sokan segítik őket. a tokajiak érdeklődéssel kísérik kutató munkájukat Papp Miklós tanár külön érdeme, hogy kutatásai közben új. eddig ismeretlen történelmi értékekre bukkant Nemrégen megtalálta és 15«

TOKAJ ELE TE

forintért megvásárolta az egykor! tokaji nemesek acélpecsétjét, mely ma már a múzeumot gazdagítja. Az elsárgult oklevelekből megállapította, hogy Martinovics Ignác 2 napot töltött Tokajban és itt tanláMcozott Balugyánszki Mihállyal, aki abban az időben kidolgozta a cári alkotmányt. A találkozás pontos ideje, helye és a beszélgetés tárgya még ismeretlen, tény azonban, hogy Martinovics és Balugyánszki találkoztak egymással, s a további kutatómunka sok meglepetést okozhat.

A gimnázium nyolc tanára most készít egy nagy monográfiát, mely felöleli Tokaj egész történetét. A

lévő termelőszövetkezetnek is segítséget nyújtanak. A pedagógusok az eddigi kutatások, hiteles okmányok alapján feldolgozták a Rákóczi hagyományokat és Tokaj ostroma címmel színdarabot rendeztek. A tokajiak ma is úgy emlegetik az előadás napját, mint egyik legszebb élményüket. A korhű, 1703-ban játszódó színmű a tokajiak szerint bármelyik városi színpadon megállná helyét.

pedagcSgusok sokoldalú tevékenységét mutatja, hogy a szocialista emberréncvelés nemes munkája mellett állandóan és rendszeresen foglalkoznak Tokaj életével, segítik a dolgozó parasztságot, a megA földművesszövetkezet bizományi könyvesboltjában is gyakran nyílik az ajtó, a könyvek iránt hihetetlenül megnőtt az érdekédé* Tompos Péter, a bolt vezetője elmondotta, hogy 1959 utolsó negyedévében közel 30 000 forint értékű könyvet vásároltak a tokajiak. nagyszámban felnőtt olvasók. Ez év januárjában ugrásszerűen megnőtt a könyvvásárlók száma, közel 8000 forint értékű könyvet vettek meg.

Tokaj ragy szőlőtermelő központ, közei 200 család kimondottan szőlőműveléssel foglalkozik.

így érthető, hogy ipara nem fejlődött nagy léptekkel. A község es a járás vezetői most foglalkoznak azzal a gondolattal, hogyan bővítsék Tokaj ipari hálózatát. A kőbányaipari vállalat is csak pár esz tendeig termelhet, mert a nagyszabású rekonstrukció, a szőlőtele- uítés kiszorítja jelenlegi helyéről. A különböző kisipari szövetkezetek azonban sok szakembert foglalkoztatnak. Jól működik a mezőgazdasági és a kisipari cipész ktsz. a háziipari szövetkezet és a mezőgazdasági gépállomás. Nagyobb üzeme, vállalata azonban nincs. Az iparosítás üteme ma már ezt is megköveteli Tokajban. A szakmát tanult fiatalok is itt szeretnének elhelyezkedni.

Érdemes megemlíteni, hogy a 106 taggal dolgozó Háziipari Szövetkezet milyen eredményeket ér el. A kosárfonásnak legalább olyan múltja van Tokajban, mint a szőlőtermelésnek. A Háziipari Szövetkezetben ma már exportra is termelnek. Híres lett az itt készítő'* virágállvány, naoírkosár és a k" lönböző, vesszőből fonott tárgyak.

Szegedi László Foto: .

Szabados György (Folytatjuk.)

Az utóbbi időben a sátoraljaújhelyi járásban is sok új tsz alakult A kezdő tsz-eknek egyik nagy problémája a helyhiány. Hogyan segít magán az új termelőszövetkezetek tagsága? Kopasz Sándor, a sátoraljaújhelyi járási tanács tsz-épitési és beruházási előadója válaszol:

— Termelőszövetkezeteink tagjai tudják, hogy nem várhatnak mindent az államtól. A mi járásunk is jóval kevesebb hitelt kapott a beruházásokra. mint amennyit vártunk. A legtöbb új tsz azonban — helyesen — csak a legszükségesebb építkezési anyagokra kér hitelt és igyekszik a

AUalaban az ú/, «£

fejlődött termelőszövetkezetek tagst ga. vezetősége sok. és különbőz problémával indul a/, ui útra. keze meg a közös munkát Ezeket a prob lémákat azonban szinte a minimális ra lehet csökkenteni, ha ^ vezetőbe i" ■ .

toltan gondolkozik, figyelembe vesz a helvi adottságokat. Ez lényeges do log. Mert más az adottság oéldau Tiszadorogmán. Celeiben. \aev a edelényi termelőszövetkezetben ; i Rvelembe kell tehát venni minden lé nyezőt. amely hatással lehel az caés: évi munkára

Mire kell gondolni először? A; üzemszervezés helye» kialakítására Általában a terület és a tagság lét ezamanak nagyságától iüggóen he lyes, ha minden 500 katasztrálís holt területre növénytermelési brígádo •zervezünk. 65—70 taglétszámmal egy brigádon belül három munkacsa pattal; munkacsapatonként 22—2í taggal. Nálunk. u tiszubábolnai Rá fcóczi Termelőszövetkezetben. 500( holdas gazdaságban, ma mar csak ké' növénytermelési brigád van. ez1 azonban csak azokban n tsz-ekber helyes alkalmazni, ahol a vezetésnél- legalább tíz éves gyakorlata van a? üzemszervezésben es a vezetésben egyaránt. Az évközi egészségtelen viták és bírálatok elkerülése végett helyes, ha a 60 éven felüli tagok külön. a növénytermelési brigádoktól függetlenül, úgynevezett ..öreg brigádban'’ dolgoznak, mert így koruknál fogva jobban megértik egymást és a könnyebb munkát örömmel ée szívesen végzik. Célszerű, hofiv s községhez legközelebb fekvő táblákban olyan növény féleségeket termesz- szünk — mint például zöldbab, vagy kertészkedés —. amelyben az öregek hasznos munkát tudnak végezni. De ezen túlmenöleg másik legfontosabb tennivaló az állattenyésztési'brigád kialakítása, lehetőleg olyan emberekből. akik mesterien értenek ehhez, ■zeretik az állattartást gondozást Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknél ezidőtájt a felértékelő bizottságokra is nagy feladat hárul Félreértések elkerülése végett helres- iw* tartom, ha az értékelő bizottság a vezetőséggel karöltve felkéri az Álatforgalmi Vállalat egv szakem- oerct a bevitt állatok osztályozására. minősítésére. Leghelyesebb, ha ezt oem az új belépő udvarán, sógor-koma módjára szemre értékelik, ha- ff«1 mérlegelve és minősítési osz- ttly ozással: így az értékelés min- oenxinek a legnagyobb meenvugvá- tera történik.

A lehetőségekhez kéoestmár

. , , , n most hozf* kcU, kezdeni a trágva kihordásá- koz elsősorban a tagok háztáji ud- ^rábó. ezzel egyidőben a vezetőség tondoskodion a táblák kialakításáról, figyelembe véve. hogy egy adott dűlőben nem csupán búza. ósziárpa. lucerna. vagy lóhere van elvetve, hadern közte egyik parcella kukoricával. vagy napraforgóval volt beül- eive az elmúlt évben, a másik mén uost is tarló és itt-ott őszi mélvszán- ás is található. Ezért leghelyesebb. :a a táblát úgy alakítják ki. hogy dobb megvizsgálják, milyen növény- élescg terem meg legjobban az adott lülöben. így kei 1 megkezdeni a trá- Lyakihordást, is. Amelyik dűlőben léldául jól. terem a kukorica, oda .ukoricát ültessünk; uhol ósziárpa. agy tavasziárpa — oda azt vésünk. Jgv a dűlőnkúnti vetésnél vagy íltetésnél kevesebb lesz a munkará- ordítás. és a munkaerőt egész hó- lapban lehet foglalkoztatni, nem ;ell a határ egyik szélétől Q másik zéléis egv nap alatt esetleg három- zor is átcsoportosítani.

A parcellás heréseken. lucemáso- :on már ez évben lehet és kell Is nagot hagyni. Már most tavasszal Is - ahol erre lehetőség van — egv. agy esetleg több dűlőt be kell vetni iicema-. heremagsa!, hogy a követező évre ezek táblája is kialakul- asson. Nagyon fontos a vetőmagok összesítése még a tavasz beállta lőtt. Mi ezt a problémát minden agunk teljes megelégedésére, a kö- etkező módon oldottuk meg: Azoknak, akiknek búza. ósziárpa. agy lucerna és here vetésük volt. >v'áírtuk a szántásért, vetésért, beválásért Járó munkaegységet, épen úgy. mintha azt már a termelő- sövetkezetben végezte volna. Aki edig trágyázott földdel lépett be. a -ágyahordásért is Jóváírtuk a mun- aegy séget. átlagosan 150 mázsát cámítunk katasztrálís holdanként, érmészetesen úgy a vetéseket, mint trágyázott területeket külön-külön íhnértük és a tag jelenlétében vetik nyilvántartásba. Mindenki mást. ki vetésterülettel nem rendelke.-et*. következő évi termésből az egy tagra ső osszvetésterület ugyancsak egy «gra eső hányada után a vetőmag- al megterheltük, a vetésterülettel ?ndel kezűknek viszont, a vetőmagot gvancsak jóváírtuk. Ugyanezt tét- ík a tavasziakkal is. Ez a módszer ^yebkent nem kötelező más terme- szövetkezetek részére, de nálunk agyon jól bevált.

Természetesen a tavasai vetőmag össze- yüjtésénél figyelmet kell fordítani, rra. hogy mit akarunk termelni, lert a szerződéses termelésnél oél- ául a vetőmag össze»*űitését nem ;het alkalmazni, miután azt a szer- 5dtetó fél biztosítja. A nagyobb törlés elérése érdekében én azt Javas- mi az új termelőszövetkezeteknek, ogy minél több szerződéses árut tereljenek. mert ez jövedelmezőbb a »kványminőoégű termel vén vek né);

* lehetőleg úgy kössenek szerződést talajadottsáetól és a növény mun- aigényességétől függően, hoev meg- izsgálják. mely növénvféleség az. nely az adott területen a legjobbar

megfelel. Óvakodjanak viszont az el- harapódzásoktól: ne mindenből egy kicsit, hanem 3—4. esetleg 5 mag'é- leséget termeljünk, de minél na- gyoob területen. Nálunk nagyon jó! bevált a burgonya, a cukorrépa, a kukorica és zöldségfélék termesztése Ez utóbbiak termesztésénél ügyelni kell arra. hogy a piachoz közel eső termelőszövetkezetek nagyobb menv- nylségben termeljenek például paradicsomot. a távolabb fekvők viszont ahonnét a szállítás nehézkesebb. íó- 'eg keményebb árut termesszenek Hiszen az árut nemcsak termelni kelt hanem azt ió minőségben és időben értékesíteni Is.

Állattartásnál a talai domboruloti és éghajlati viszonyaira kell nagy íi gyelemmel lenni. Ne tartsunk például nagy tömegben juhot, ahol annak nincs megfelelő legelő-, illetve takarmánybázisa. Más termelőszövetkezeteknél. ahol jó és bőtermő a vetett takarmány — kiváltképpen h lucerna. here. vagy a kanások közül a kukorica —. ott feltétlenül foglalkozzunk szarvasmarhatenvésztéssel és sertéshizlalással. Kétségtc’en. a belépett tagnak joga van azt az állatot átadni, amelyiket akarja, de az is_ igaz. hogy ha minél jobb minőségű íenvészmarhát visz be a termelőszövetkezetbe. annál magasabb-írat kap érte. A többtermelési premizálás is lényeges úgv az állattartásnál mint a növénytermelésben, mert ?z nemcsak a tervtel jesftést segíti Hő. hanem azon túl. a nagyobb eredmények elérését, s ebből haszna van i tagnak, s az egész közösségnek. Mi ízzel kapcsolatban a következőket alkalmazzuk: például a tervezett kukorica-átlagtermésen felül megtermeli minden mázsa kukoricáért lóvárunk 0,2 munkaegységet. Cukorrépánál minden mázsánál 0.1 munkaügy séget. a terven felül termelt mák minden mázsáia után 10 munkaeey- ;éget. Ha viszont valamelvik munkacsapat. vagy egy tag nem teljesíti i tervét attól annyi a levonás, mint »mennyit a jól dolgozó pluszként kap. Ezzel elérhető, hoev ritka kivé- *1. akitől le kell vonni, mert a ter- nelési tervet, amely egyébként jóközepesre van tervezve, mindig túlteljesítik.

Ilyen módszerrel uirmciöszöJ vétkezésünkben az elmúlt gazdasági évben a 10 milliós tervet másfél millióval túlteljesítettük.

BALATONI JÓZSEF, a tiszabábolnai Rákóczi Tsz elr.ökc

A szerkesztőség szívesen adott helyet apunk hasábjain Balatoni József etvtárs risAnak. amelyben az új Irnuelószövet- an.u-Mit. \ mi-; lől'.lV'iri«

lelentetünk meg, régóta működ« terme- Ősz&vetkezetek gyakorlott vezetőinek ollóból, s azt I, szívesen vennénk, ha a nőst kezdő közös gazdaságok vezetői megírnák problémáikat, gondjaikat, hogy t szerkesztőséé által tervezett cikksorozattal még többet nyújthassunk.