Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-10 / 34. szám

BSZAKMAGTARORSZÁG s A pártkongresszus határozatának végrehaj tásáér t A Lenin Kohászati Művek dolgo­zói a Januárban megtartott szak­szervezeti Összejöveteleken, termelé­si tanácskozásokon, szabad pártna­pokon és taggyűléseken foglalkoz­tak a VII. pártkongresszus anyagá­val. Az összejöveteleken a dolgozók aktivitása, nagy érdeklődése azt bi • »nyitotta, hogy a gyár kollektívája előtt álló közeli és távolabbi felada­tokat a kongresszus határozatainak megfelelően kívánják megoldani, további munkájukban az ott elhang­zottakat tartják iránytűnek. Az ösz- szejöveteleken elhangzottak alapján megállapították, hogy a gyár kollek­tívájának legfontosabb tennivalóin — miként arra a kongresszus is rá a műszaki színvonal, a termelé­kenység emelése, a termékek ol­csóbb. jobb minőségű előá'lí­Ezek elérésére a műszaki fejlesztés felkarolását, a szocialista munka­verseny igényesebb formájának ki bontakozását tartják célravezetőnek. A gyár nagyüzemi pártbizottsága k napokban határozatban foglalta Össze a tennivalókat. A tervek ma­radéktalan teljesítését, sőt túlszár­nyalását. a kongresszusi munkaver­seny lendületének további fokozá­sát javasolják. Az ország hengerelt­áru szükségletének biztosítására in­dítványozzák. hogy a blokksori hengerészek és a többi, ehhez a feladathoz kap­csolódó üzemek úgy szervezzék meg a munkájukat, hogy lehe­tővé váljék naponta legalább 500 öntecs kihcngerlcse. A termelékenység. növeléséhez első­rendű fontosságú a hengermű, a ko­vácsmű korszerűsítése, a korszerű gyártási technológiák következetes intézményes alkalmazása. A Szo­cialista munkabrigád’' és a ..Kiváló dolgozó" mozgalmat újabb munka- területeken és az eddiginél is tovább kívánják szélesíteni. A munkaver­seny eredményességének fokozásán elhatározták, hogy minden üzemben, a különböző tanácskozásokon kívül hirdető­táblákon hívták fel a dolgozók figyelmét a Montosabb felada­tok megoldáséra. Az anvagtakarékossjíg és az önkölt ségcsökkentés érdekében külön munkacsoportot alakítanak, amely nek az lesz a feladata, hogy az ed dig hulladékként kezelt, nem méret re gyártott anyagokat n«z*áivozza külön tárolja és condoskodjék an nak hasznosításáról. Mondja már Bajó elvtárs... Az érti martinban munkaszOnet alatt a martinászok gyakran fordulnak kérdés­sé« Bajó Gyula párttitkár elvtárshoz. Bajó elvtárs szívesen M készséggel ad fel­világosítást minden kérdésre. Szeretik is a dolgozók. Foto: Szabados György Bútorüzlet nvílik Ózdon ÓZDI HÍREK ‘***1I111»1!I1!111*1*********** Januárban újabb sikerek születtek az ózdi Kohászat üzemeiben. A gyár hengereltáru tervét túlteljesítette. 100 tonna hengerelt anyaggal adott többet, mint amennyit a terv előír. A vasgyár minden üzeme vállalta, hogy éves tervét határidő előtt telje- siti. Február 28-án összevont terme­lési tanácskozást tartanak, ahol a gyár igazgatósága javasolni fogja, hogy az üzemrészek mit vállaljanak, melyik az a fontos terület, ahol kü­lönös gonddal kell dolgozni, hogy az éves terv határidő előtt valóra váljék. A martinacélműben jelenleg 11 ke­mence működik, egy javítás alatt áll. Áprilisban és májusban teljes erővel megkezdik az acélmű rekonstrukcló­A rekonstrukciós munka keretében a finomhergerműben tovább folytat­ják a folytatólagos hajtómű építését. A gyárban megkezdték a négyes számú kemence bontását. A dolgozók vállalták, hogy 6 hónap helyett 5 hó­nap alatt elvégzik a rendkívül nagy­fontosságú munkát. Stachmann Árpád és Kasza János lakatos csoportveze­tők igen eredményesen dolgoznak. A munka meggyorsítása érdekében sza­badidejüket is felhasználják, ha szük­séges vasárnap is dolgoznak. A múlt évben a művezetők között Blahut István acélgyártó-művezető, kitüntetett dolgozó végezte a legjobb munkát. Ez év januárjában is ő érte el a legszebb termelési eredményeket. ban Szász Fe­renc brigádja teljesítette a szocia­lista brigád cím elnyeréséhez szük­séges feltételeket. Az Ózd határában lévő új. most épülő városrészben, a Bolyokon szé­pen halad az építkezés. Hiba azon­ban. hogy az utak még mindig ren­dezetlenek, a lakók kérik az illetékes szerveket, ne feledkezzenek meg: az új házak mellé új utakat is kellene építeni. Az Egyesült Államokban állítólag sikerüli különleges eljárással minden tolldiszétől megfosztani eau kakast és egy tyúkot. A tyúk csibéi ennek következtében szintén a megszokott löHruhájuk nélkül, egészen csupa­szon bújtak ki a tojásból. Az új el­járásnak legfeljebb a háziasszonyok örülhetnének, mert megszabadulnak a fáradságos tisztogatási munkától, a regény baromfiak azonban sokkal inkább ki vannak szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Utcái, házai régmúlt időkről be­szélnek. Már a történelem előtti időkben is lakott hely volt A hon­foglalás után Tárcái vezér kapta ajándékul. A Rákóczi-féle szabad­ságharc idején jelentős szerepet játszott. Borforgalma, piaca, ked­vező földrajzi fekvése évszázado­kon át Hegyalja központjává tette. A feudalizmus, majd a kapitaliz­mus kialakulása, új városok építé­se után azonban Tokaj is veszített jelentőségéből, csak műemlékeiről és boráról volt híres. .,ó, Tokaj drága nedve, Te királyi ital, hegyen mint- gondúzöé A tiéd ez a dal. Ha mélyen sújt a bánat, Deríted kedvemet. Bátorrá lesz a gyáva Ha issza nedvedet.” E verssel hódolt Tokaj híres bo­rának Baumberg Gabriella osztrák költőnő, amikor itt járt az ősi vá­rosban. Falitáblára vésve ott ol­vasható a valóban gyönyörű bor­kóstoló falán. Azóta megváltozott itt minden. Az emberek, házak, az utcák, a Kopaszhegy. de még a Bodrog és a Tisza medre is változott valame lyest. Ma már nemcsak boráról, de új. egyre változó életéről is éne­kelhet a költő. Csak a bora a régi. s ugyanott terem pz ősi vulkanikus talajban, mint évszázadokkal ez­előtt. A Rákóczi várat, melyet 1500 és 1664-ben lévő álIaDotában örö­kítettek meg az egvkori rajzok, megemésztette az idő vasfoga. A füzessel, gyümölcsössel körülvett, kijavított épületekben ma 16 csa­lád lakik. Mielőtt átugranánk az évszáza­dokat. említsük még meg. hogy To­kaj mindig sorsdöntő szerepet ját­szott a múltban a magyar tör*? telemben. Mint régi települ**-' hely. oklevelekben először 1073- ban szerepel. Anonymus is említ: több esetben. 1241-ben a tatárok TOKAJELETE teljesen elpusztították. S azt is hadd mondjuk el. Tokajnak vannak még eddig ismeretlen történelmi, épí­tészeti és irodalmi emlékei, ame­lyek mindmáig feltáratlanok, ko­moly tanulmányt érdemelnének Igen értékes például a Tokaj vá­a mai tanácsháza, amely egykor Esze Tamásé volt, a neo-román stílusú katolikus templom, a Bem utca 2. számú ház, amelyet olasz mesterek építettek. Vannak itt 1500—1700-ban épült törökös-ola- szos stílusú épületek, amelyeknek gimnázium, Tokaj kulturális központja. rosképi és műemléki vizsgálata c. monográfia, amely már a felsza­badulás után jelent meg kézirat gyanánt. Tokaj műemlékei nagy történel­mi értéket jelentenek. Bennük sű­rűsödik a magyar múlt egy-egy darabkája. Minden kő. minden ut­ca a történelemről beszél itt. egv befonódva a jelennel és Tokaj jö­vőjével. A legjelentősebb műemlék Göncrunvkai változások is el tudjuk helyezni, mi több — feb­ruár 5-én már munkába is áll az új tsz-tagok egy része. Megkezdjük a trágyahordást. A többinek is akad majd itt munka. Azon vagyunk hogy minél hamarabb megbarátkozzanak a közös élettel és ez csakts a közös munka révén történhet. Az új belépők iránti megbecsülést ’ukrözi, hogy a vezetőségbe is bevá­lasztották őket. A kezdetben felemás viszonu alig agy hét leforgása alatt barátsággá mélyült a két tsz között. Nem egy­más ellen, hanem egymás boldogulá­sára építik a falu szocialista iövőiét. A Szabadság Tsz 18 tagú váriszerve­zete taggyűlést tartott amelyen el­határozták. hogy mináeu rendelke­zésükre álló eszközzel támogat ják az új tsz-t, hogy ők is minél hamarabb a rendes kerékvágásba kerüljenek. Az Aranykalász Tsz igényli is ezt a segítséget. Andrejkovics István, az Aranykalász elnöke felkereste Dem- kó Imréné párttitkárt: — Ha valamilyen problémánk akad, jöhetünk-e magukhoz7 — kér­— Kötelességünk segítem — volt a válasz. Andrejkovics Istvánt egyhangúlag váUisztotta az Aranykalász Tsz tag­sága elnöknek. Egy kicsit meg is le­födött, nem volt rá elkészülve. Ami­kor aláírta a belépési nyilatkozatot, még az volt az elhatározása. hogy semmiféle tisztséget nem vállal. Leg­jobb egyszerű tagnak lenni, szürkén, ismeretlenül megbújni a naav csa­ládban. nincs felelősség a vállán. De nem térhetett ki. a feléje áradó bi­zalom elhatározásra késztette, és má­ról-holnapra a nyakába vette 135 em­ber és 900 hold föld gondjál-bajót. A falunak jó szeme van. meg/igyeli. ki hogyan boldogul a magáén, ho­gyan gazdálkodik. Andrejkovics Ist­ván jól gazdálkodott hét hold bérelt földjén. Ezüstkalászos tanfolyamok­ra járt, szakkönyveket bujt. s ami­kor mások még hírét sem hallották a silózásnak, az 6 állatai már silóta- kormány tói öntötték a tejet. KI is ne­vették érte, de a gúnyos mosoly elis­meréssé. 8 talán egy kicsit irigység­gé is vált az emberekben, amikor tu­domást szereztek eredményeiről. Így alapozta meg jó hírét, ezért emelke­dett fel a kezek erdeje elnökJU-xm- lasztásókar. Hogy mit várnak tőle7 Andrejkovics István nagyon jól tud­ja — amit megcsinált a maga hét holdján, csinálja meg a tsz 900 hold­ján is. De ez nem lesz olyan könnyű. Miért? A magáén maga volt a ffzz- da, tervező és kivitelező egyszemély- ben. Elképzeléseit, szaktudással meg­alapozott terveit saját két kezével váltotta valóra — most 125 ember szívél-lelkét kell megnyerni, hogy a 900 holdra alapozott elképzelések gyümölcsözzenek, hogy minden úgy legyen, ahogy a tervek megkívánják. S ha igy lesz, ha minden ember, az Aranykalász minden egyes tagja oda­teszi a közös nagy elképzelésekhez a maga akaratát, szorgalmát, a tervek *va!óraválnak, jól fognak élni. T Az Aranykalász Tsz-ben február f4-én kezdték meg a leltározást. Pon­tosan még nem lehet tudni, mivel I vágnak neki a közös életnek. de elő- Zreláthatólag mintegy 200 darab 1 szarvasmarhájuk lesz. ló is vagy 60 t pár. Jómódú középparasztok fogtak |ift össze, jól gazdálkodtak, jól éltek. is a tsz-ben sem akarnak rosszabbul Jélni. hanem jobban. j — Nagy a lelkesedés — mondotta a Andrejkovics elvtárs —. ha ez a lel- I kesedés a munkás hétköznapokra is ^megmarad. nem lesz itt hiba. Fő jo­gvédelmünket az állattenyésztésből W- ^vánjuk biztosítani, sertéshizlalással kis foglalkozunk majd. Gondjaink sltsznek a szarvasmarhák elhelyezé­ssé nél. Első dolgunk az lesz. hogy te­st Ő alá hozzuk az egyik félbenmoradt ystállót, elfér benne vagy 60—80 da- k rab jószág és úgy épült, hogy hozzá ^lehessen toldani. A növénytermesz­tést rém hanyagoljuk el. £n is ott ^roítaro a Szabadság zárszámadásán. |.*ói tettem, hogy elmentem, máris ta­nultam tőlük, ök a lucernát borsóba ^ vetik. a lucerna jól megfér a borsó- k %,al. erősebb lesz. mintha védönövény knélkül vetnék. így két hasznot hói­knak ki a földből. Ezt mi is meg sze­detnénk csinálni. Egymástól tanulgat síz ember. } Akkor ér valamit a lelkesedés, ki Lnem szalmaláng táplálja, hanem a 'közös gazdálkodás lehetőségeinek ► megértése, a meggyőződés, hogy Ötz- iszefogással jobban boldogulhat az i ember. [ A ..versenyértékelést" majd mához Jegy évre tartjuk, akkor majd az is fkiderül, hogy szalmaláng volt-e a iláng. mely a lelkesedést fűtötte iGőncruszkán, vagy komoly és férH- [as elhatározás? • Még előtte vagyunk.. * GULYÁS MIHÁLY Januar 30-an jártam utoljára Rusz- kán, az alakuló közgyűlésen. A kul- túrházban annyian voltak, hoau moc­canni se lehetett. Egyesek ameVeti kardoskodtak, hogy idegenből kell hozni ide elnököt, mert ha falubelit választanak, sógorság-komasáa üti fel a fejét, annak meg a közösség látja a kárál. De vajon van-e olyan falu Magyarországon, ahol valaki rokon­talanul, atyufiság nélkül él? Aligha akad olyan falu. olyan ember viszont jócskán van. aki elejét tudja venn. a „rokonizmus" elburjánzásának. * az elnöki tisztséget nem egyesek, ha­nem az egész közösség érdekéber. gyakorolja. Az efféle vélemémjekbő. az is kiderül, hogy sokan nincsenek tisztában Göncruszkán az elnök jog­körével. Az egész közösséget érinti kérdésekbevi a döntés a vezetősége, illeti meg. legfelső fokon pedig «. termelőszövetkezet ..parlament jét", a közgyűlést. Olyan megjegyzések u elhangzottak, amelyeket már a fali sem tudott nevetés nélkül megállni csak reformátust ne válasszunk el­nöknek — aggodalmaskodóit néhány vénasszony —. mert azok nagyot összetartanak... A közgyűlés parázs hangulatban zajlott le. A legtöbb vita akörül ala­kult ki, hogy a falu többségét jelen­tő új belépők az immár tizenegyedik esztendejét taposó Szabadság Tsz- hez csatlakozzanak-e. vagy új terme­lőszövetkezetet alakítsanak? Miki István elvtárs, az abaú (szántól járá­si pártbizottság »•*««— •*—V­érvelt az egy tsz előnyei mellett Senki sem ellensége a maga zsebé nek. A megosztottság a gazdaság központok megosztottságát hozza ma­gával, ami sok felesleges kiadással jár. A fejlődés előbb-utóbb ügyi/ összehozza őket. A közgyűlés azonbar a külön tsz mellett döntött. Közel egy hét múlva, február 4-ér ismét ellátogattam Qöncruszkára. Arra voltam kíváncsi, hozolt-e vál­tozást a közgyűléstől eltelt öt nap? Hozott. A kedélyek csillapultávái erőt vett az embereken a józan belá­tás. A Szabadság Termelűszövettcezci február 3-án tartotta zárszámadását Az 57 tagból álló kis tsz ugyancsak felduzzadt, 114 új tag felvételéről it döntött egyben a zárszámadó köz­gyűlés. az új belépők 700 holdat ra­gasztottak a Szabadság 500 holdjá­hoz. Szívesen fogadták őket. nem tet­tek nekik szemrehányást, hoau ö: navpal előbb annyira ellene voltak a dolognak. — Meggondoltátok? Jól van. érezzétek magatokat otthon kö­rünkben — ráztak kezet velük és az ünnepélyes zárszámadásra is meg in­vitálták őket. Tompái Bálint elvtárs. a tsz etno ke és Demkó Imréné elvtárs. a tsz párttitkára a felfejlődött Szabadság Tsz jelenlegi helyzetéről beszélt. — Gazdasági tervünket már elké­szítettük — mondotta Tompái elv­társ, majd mosolyogva fűzte hozzá: Most kezdhetjük elölről a tervezést. Egy-két nap alatt 1200 holdas gazda­ság leltünk, s módosítani kell a ter­veket. Az új belépők igásállataü már­házait. Mondhatni, az egész Toka; egyetlen drága műemlék. Hegyalj; gyöngyszeme, amely a vérzivataros századokban is megőrizte patiná­ját, éppúgy, mint borát, amely . világon az egyik legismertebb, leg zamatosabb, legtüzesebb bor. Tokaj műemlékei mellett a ma gyár múlt nagy alakjainak nyo mai is megtalálhatók. Itt élt a vár­ban Balassi Bálint, itt élt és ti’ nult meg magyarul a már említet német költő. Lenau, aki több ver set írt e táj és népe akkori életé röl, a maeyar tánc- és cigányzen- szépségéről: „Szállnak a lányok, mint vizen a szél. Mint viharszárnyon a rózsalevél. Es a cigányok hangháborúja Agyagpadlóról visszadöng zúgva." Kazinczy. Petőfi, Móricz, iroda! műnk nagyjai mind ismerték T- . kaj ódon utcáit. Ma egy új épületben m. n gimnázium. Két Iskolát felír tak. A két községi könyvtárban, r I. és II. kerületben 800 kötet kö-* áll az olvasók rendelkezésére. ' azonban vajmi kevés Tokaj köz hatezer lakosának, mert a kim- tatások szerint igen szorgalmas < . vasók Tokaj lakói. Igaz, az isk- , Iáknak külön könyvtáruk van. ■' ez nem juthat el a leeszéle*-' ' rétegekig. Van egy 300 férő’ ' mozi, de ez igen kicsinek biz© \ nyúl. A tokajiak nagyobb film ( színházat szeretnének. Ez az ig-’ is jogos, persze, pénz kell h" 1 Tokaj lakosságának kulturális ißc-( nveit. művelődési vágyát mutatie-, 1500 újság jár a községbe. Ezenkí-! vül 1355 a rádióelőfizetők száma.' S egyre szaporodnak a televíziósI antennák a háztetőkön. ( Szegedi László \ Foto: , a Szabados György I (Folytatjuk* múltját még homály fedi. A gö­rögkeleti templomot az akkor itt élő görög-makedón borkereskedők építették. Itt helyezték el a rende­zésre váró értékes múzeumi anya­gokat A Fő utca 2. számú ház is épségben maradt, 18 éves koráig itt nevelkedett a magyar szárma­zású nagy német lírikus, Lenau. S még hosszan sorolhatnánk a haj­dani lengyel és görög kereskedők Gzdon. Az új ózdi bútorbolt meg­nyitására — a 48-as utca 8. szám alatt — február 13-án délelőtt 9 órakor kerül sor. A Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, az ózdi lakosok kéré­sének eleget téve, korszerűen felsze­relt és berendezett bútorüzletet nyit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents