Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-05 / 30. szám

Mate*. 196». február 5. ESZAICMAGYAROMZAG 5 Készüljünk a nemzetközi nőnap 50.évfordulójának megünneplésére! A szovjet film ünnepén láthatjuk Számíthatsz rám \ ......... Ha az ígásló beszélni tudna, nagyon sokat panaszkodna napjaink­ban. Panaszkodna a lelketlen kocsi­sokra, a túlterhelésre, a csúszós utakra, az ostorverésekre, a kínzá­sokra. De nem tud szólni, némán tűr. húzza a terhet, ropogtatja a kom­pakttal hintett szálasta kormányt és, ha nagyon elúnta e földi bajokat, szép csendesen, könyv jóváírással át­költözik a fuvarozó vállalatok nyil­vántartásaiból az állati fehérjéket értékesítő vállalat könyvelési tételei közé és kezdődik az egész eav má­sik lóval elölről... Tél van. a tüzelőszállítás ideje. A városban lépten-nyomon tüzelővel rakott kocsik kocognak. Nem egy­szer ötven-hatvan mázsa szén van felpúpozva a két. enyhén szólva nem tútíáplált igásló möaé. súlyos­bítva egy-egy hajtővel, akit a köz­nyelv kocsisnak ismer és akinek a viselkedése, a gondjaira bízott lo­vakkal szembeni magatartása nem egyszer közfelháborodást kelt szerte a városban. Mindennapi látvány, hogy a lovak 'terrt bírják a túlterhelt kocsikat. Csúszós úton, kisebb emelkedőkön, kapubejáratokon való behajtásokkor talán meg is állnak egy-két percre, reszkető térdekkel, párázva táguló orrllkalkkal. hogy kifújják magukat, erőt gyűjtsenek az újabb keserves nekirugaszkodáshoz. Bordázatukon megfagynak a sűrű verejtékpatakok, de hajtójuk erre nem fűivel. Műkö­désbe lép az ostor, a lapátnyél, vagy a lapát vaslapja, zuhognak az értel­metlen ütések a szerencsétlen ló há­tára és nagyon gyakran a fejére, ami annál is inkább értelmetlen, mert hiszen, ha szembekapja az ütést, természetesen hátrahúződik és I szovjet bélyegek miskolci kiállítása előtt Korábban hírt adtunk arról, hogy február 7-én, vasárnap délután nyílik meg Miskolcon, a Herman Ottó Mú­zeumban a szovjet bélyegek kiállí­tása. A kiállítást korábban Budapes­ten és az ország más városaiban mu­tatták be és mindenütt igen nagy lá­togatottságnak örvendett. Természe­tesen elsősorban a bélyeggyűjtők kö­rében kelt nagyarányú érdeklődést, de sok érdekes látnivalót találnak azok a látogatók is, akik maguk nem foglalkoznak a bélyegek gyűjtésével., Két évvel ezelőtt ünnepelte a szov-i pet posta Oroszország első posta­bélyegének centenáriumét. 1858. ja­nuár 1-én került forgalomba az első, tízkopekes névértékű fogazatlan bé­lyeg, de tíz nap múlva. 1853. január 10-én már megjelentek a 20 és 30 kopekes postabélyegek is. A kiállítás bemutatja azt a hatalmas fejlődést, amelynek útjait az orosz, majd ai szovjet postabélyeg, illetve posta az eltelt 102 esztendő alatt végigjárta. Híven tükrözi a kiállítási anyag azt a nagyarányú változást, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után bekövetkezett Sok bélyeg eleveníti meg a forradalom történelmi mozza­natait. majd később a Nagy Honvédő Háború eseményeit és a szovjet élet fejlődését napjainkig. Több magyar vonatkozású anyag is található n szovjet bélyegek között, például Petőfi Sándor képe, a gellérthegyi Szabadság-szobor. A vasárnap megnyíló kiállítás a Herman Ottó Múzeumban február 14-ig tekinthető meg, majd a kiállí­tási anyagot Ozdra viszik, ahol né­hány napon keresztül ugyancsak be­mutatják* Javaslataikkal segítik a második ötéves terv kidolgozását a társadalmi egyesületek Aldridge angol író novellájából készült ez az érdekes szovjet film, amely az állástalanságukban emberfeletti feladatokra is vállalkozó ame­rikai pilóták életéből mutat be érdekes részleieket. Különösen nagy ér­deklődésre számíthatnék a film gyönyörű tengeralatti felvételei. Arról, hogy Miskolcon már évek óta működik a Zenei Gimnázium. — a növendékeken, tanáraikon, közvet­len hozzátartozóikon, a tanügyi igaz­gatási szerveken, vagyis az érdekel­teken kívül — a nagyközönség jófor­mán évente csak egyszer vesz tudo­mást: amikor a tanév végén a vég­zett növendékek tablóit kiteszik a kirakatokba. Pedig a gimnázium • már nyolcadik esztendeje nyújtja Miskolcon a szükséges középiskolai ismereteket a zenét tanuló ifjúság­nak. illetve a Zeneművészeti Szakis- kola növendékeinek, és évről-évre több tucat fiatalnak adja kezébe a felső tanulmányokra jogosító érett­ségi bizonyítványt. Érdekes és a többi miskolci közép­iskoláktól erősen eltérő ennek a gim­náziumnak a helyzete. Saját Iskola- épülete nincsen. Jelenleg a Közgaz­dasági Technikum ipari tagozatának Palóczy utcai helyiségeiben kap el­helyezést. ahol a délutáni órákban egyébként is üres tantermeket hasz­nálják a zenei gimnáziumi oktatás céljaira. Nincs az iskolának külön függetlenített vezetése és oktatósze­mélyzete sem. Az igazgatója azonos az otthont adó technikum igazgató­jával. az egyes tantárgyak tanítását pedig óraadó tanárok — más miskol­ci középiskolák tanárai — látják el. Ez az érdekes sajátosság erősen érezteti hatását az Iskola munkáján. A vendégként való elhelyezés már maga is káros hatású, de sokkal ká­rosabb a saját tantestület hiánya Az óraadó tanárok óráikon átadhat­ják és át is adják a tantervben élő­in közismereti anyagot, azonban az óra leteltével megszűnik minden kapcsolat tanár cs növendék között. Nincsenek a tanórákon kivüli közös Ne csak tanítson, nevelhessen is !... Néhány feljegyzés a miskolci Zenei Gimnáziumról találkozásaik, foglalkozásaik, mint például szakköri foglalkozás, poli­technikai foglalkozás, közös kirándu­lások stb. sőt még a testnevelési munka sem olyan, mint más gimná­ziumokban. mert hiszen a zenét ta­nuló és hangszerekkel foglalkozó nö­vendékek testgyakorlalai más jelle­gűek. Ilyen körülmények között ne­hezen tudja, vagy époen érdemben nem is tudja teljesíteni a gimnázium azt az igen fontos és elsőrendű fel­adatát. hogy növendékeit ne csak közismereti tudnivalókra tanítsa meg. hanem nevelje is őket. A nevelés szinte teljes egészében hiányzik — éppen e sajátos körülmények folytán — az iskola munkájából. Az iskola növendékei — mint fen­tebb írtuk — valamennyien a Zene­művészet! Szakiskola hallgatói is. Ez azt jelenti. hogy délelőtti ükét a szakiskolában. zenei tanul­mányokkal töltik el. délután pedig. a gimnáziumi órák vé­geztével. Ismét a szakiskolába siet­nek. gyakorló órákra, egyéb zenei elfoglaltságra, gyakran fellépésekre, nem egy közülük pedig már kereső zenei foglalkozásra. Életmódjuk így tehát merőben eltér a más gimnazis­ták életétől, holott életkorban azo­nosak. Több terhet ró rájuk a kétfé­le tanulmány. De tagadhatatlan az is. hogy a zenét tanuló fiatalok első­sorban zenésznek tartják magukat, és az egyéb, nem zenei tárgyakat ki­csit másodrendűként kezelik. Ez a helytelen felfogás — különösen a ko­rábbi években volt észlelhető — ma­napság mindjobban elenyészőben van. úgy. hogy általános — nem ze­nei — tanulmányi eredményeik ki­elégítőnek mondhatók, nem szembe­tűnően rosszabbak az egyéb gimná­ziumok átlagainál. Mégis, más isko­lák tanulói a Zenei Gimnáziumot és az iskola növendékeinek eredményeit kissé lebecsülik. Ez teljesen helyte­len álláspont. Helytelen még akkor is. ha egyes zeneglmnazisték ifjon­ti lelkesedésükben túlzottan hangsú­lyozzák zenei tanulmányaik elsődle­gességét a közismereti tárgyakkal szemben, mert a közismereteket is el kell sajátftaniok. és sokkal, de sok­kal kevesebb Idő áll rendelkezésük­re tanulásra, mint bármely más gim­názium tanulóinak. Az a körülmény Pedig, hogy különleges helyzetüknél és sokoldalú elfoglaltságuknál fogva nem tudják betartani n középiskolai diákokra vonatkozó általános élet­rendet. vagy éppen a diákotthonok napirendjét, nem írható rovásukra. Mindezekből már érzékelhető, hogv a Zenei Gimnázium és az ott tanuló gimnazisták helyzete elég mostoha. A szükséges közismeretek és a zenei szakismeretek elsajátítása mellett fel­tétlen szükséges lenne az ifjúságnak az Iskola nevelése Is. Ezt a gimná­zium nem tudja megadni. A növen­dékek tanulmányi Idejük zömét a Zeneművészeti Szakiskolában töltik, ott is túlnyomórészt egyéni hangsze­res vagy egyéb foglalkozásokon, és így Világnézeti nevelésük, közösségi nevelésük, emberformálásuk a szak­iskolán belül sincs kielégítő és meg­felelő módon biztosítva. Nem megfelelő a vidéki tanulók el­helyezése sem. Különféle diákottho­nokban és magánházaknál kapnak szállást, tehát nevelésük így sem le­het egységes. Tetőzi még a nevelési hiányosságból származó káros hatást az is, hogy az Iskola növendékeinek szociális összetétele rossz Ez részben annak tudható be, hogy a munkások és parasztok között nem tudatosodott még eléggé a zenegim­náziumi tanulás jelentősége, és ha az alsófokú zeneiskolákban mér erősen javul is a munkás-paraszt gyermekek arányszáma, ez csak évek múlva, az alsófokú zenei tanulmányok elvégzése után éreztetheti javító hatását, mind a zenei gimnáziumban, mind pedig a Zeneművészeti Szakiskolában. A fenti vázlatos kép nem a leg­biztatóbb, annak ellenére, hogy Ba­logh Ferenc Igazgató és a gimnázium óraadó tanárai, ami az óraadáson be­lül lehetséges, mindent megadnak nö­vendékeiknek. Hogyan lehetne jobbá lenni a Zenei Gimnázium munkáját? Erről beszélgettünk a minap Horváth Kiss Lászlóval, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatójával. Balogh Fe­renccel, a Zenei Gimnázium igazgató­jával, és Tóth Máriával, a városi ta­nács művelődésügyi osztályának ve­zetőjével. A beszélgetésekből szűrtük le a fent vázoltakat és azt a meg­állapítást, hogy a Zenei Gimnázium helyzetén feltétlenül segíteni kell, meg kell adni a lehetőséget rá: ne csak közismereteket tanítson, hanem nevethesse is. új. szocialista típusú t emberré formálhn« növendékeit. Természetesen, nem oldható ez egyik napról a másikra- Az iskolát* nak elsősorban saját épületre lenne szüksége, ami a mai miskolci lskolaviszonyoS között nem oldható meg. Másodsor­ban fontos, hogy az iskolának saját tantestülete legyen, amelynek tagjai nemcsak tanórákat adnak, hanem ne­velik is tanítványaikat. E probléma megoldására van valami remény. A következő tanév kezdetétől előrelát­hatólag lehetőség nyílik négy függet­lenített tanári státus beállítására és így legalább az osztályfőnökök kife­jezetten a Zenei Gimnáziumhoz tar­tozó tanárok lesznek, ami nagy mér­tékben segíteni fogja a nevelő munka jobbátételét Harmadsorban kívána­tos, hogy a Zenei Gimnázium növen­dékei megfelelő kollégiumi elhelye­zést kapjanak, ne szétszórva éljenek a különböző diákot thonokban, ahol munkarendjük ütközik az otthon napirendjével és zenei gyakorlásuk is gátolva van. vagy éppen lehetetlen. A közeli években van remény a diák­otthoni helyek bővítésére. Egy esetleg felépülő kollégium jelentősen teher­mentesítene más kisebb diákotthono­kat. Valamelyik Ilyen kisebb diák­otthon felszabadulásával mód nyílhat egy zenei kollégium kialakítására, amelynek napirendje a zenét tanuló növendékek elfoglaltságával egyezne, így legalább a kollégisták kaphatnák meg azt a nevelést, amire az iskolá­ban — a már említett okok miatt — nincsen lehetőség. A Zeneművészeti Szakiskola é6 a Zenei Gimnázium új társadalmunk zenét értő és zenét művelő, egyre so­kasodó rétegének százait képzi. Nem lehet közömbös számunkra, hogy ezek a százak milyen neveléssel lép­nek ki az életbe. És nem lehet kö­zömbös az sem. hogy hogyan bizto­sítjuk neveltetésük lehetőségeit. BENEDEK MIKLÓS muniAaoan eieri ereamenyein múlik. A nőknek ezek fejlesztésében úgy is részt kell vállalniok, hogy összefognak, társadalmi segítsé­get szerveznek saját életük megkönnyítésére. A férfiaknak pedig apai felelősségük, család­fői kötelességük tudatában vál­lalniok kell az egyenlő részt a család gondjaiból. Használjuk fel az évforduló meg­ünneplését a nemzetközi szolidaritás elmélyítésére. Most, amikor a tudo­mány hatalmas vívmányokat juttat az emberiség kezébe, fontosabb, mint valaha, hogy az emberiség h8rca erősödjék a háború ellen. Az általános leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatok minden ember legfőbb óhaját, a békét akarják tar­tósítani. a békét akaró emberisép küzdelmét segítik. A nők az embe­riség felét alkotják. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 200 mil­lió nőt tömörítve harcol, hogy szerte a világon a mi oldalunkra, a béke oldalára álljanak mindazok, akiket gyermekeik féltése Összekapcsol. A nők szolidaritásában, barát­ságában és egységében óriási erő van. amely a béketábor to­vábbi sikereinek lényeges biz­tosítéka. Az 50-ik nemzetközi nőnao legyer a magyar nők tettekben kifejezel' harcos tüntetése a béke, a szocializ­mus ügye mellett. Borsod megyei Nőtanács iaou. március o-an tesz du. évfor­dulója annak a nemzetközi szocia­lista nőkongresszusnak, amelyer Klara Zetkin javaslatára elhatá­rozták, hogy minden évben márciur 8-án megünneplik a nők nemzetköz: összefogását jelképező nemzetközi nőnapot.. Az eltelt félévszázad minden esz­tendejének demonstrációja sok mil­lió nőt vonzott a haladó nőmozga­lom táborába, a békéért és a női egyenjogúsógért küzdők soraiba. Az évforduló megünneplése nagyszerű alkalom arra. hogy a nők minél nagyobb tömegéhez eljusson a politikai tisztánlá­tást, a további fejlődést segítő szavunk. Ma a világ egyharmadún meg­szűnt a kizsákmányolás és az elnyo­más. A nők egyenjogú társként vesz­nek részt a kommunizmus, a szocia­lizmus építésében. Nagy nehézsége:; között, de állhatatosan küzdeni haladnak előre a kapitalista és gyar­mati országok asszonyai is. A Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség megalapítása óta szervezi cs vezeti a nők előretörését. Asszo­nyok tömegeit készítik fel arra, hogy ma — cs a még nagyobb köve­telményeket támasztó jövőben — feladatukat, mint anyák, mint dol­gozók és mint állampolgárok ellát­A magyar nőmozgalom elismert tagja 1945 óta a Nemzetközi Demok­ratikus Nószovetségnck. Népünk felszabadulása telte lehc-_ töve, hogy a nők jogait törvény biz­tosítsa. Alkotmányunk kimondja: „A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogot él­veznek". Érvényesül az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elve. amely ösztönző hatással van a nőkre és egyre többen választják a házon kí­vüli termelő munkát. Sokan teszik ezt azért is, mert megértették, hogy a gazdasági függetlenséget az önálló kereset biztosítja a nők számára és hogy ez az alapja a nő igazi fejlö­Különösen a parasztasszonyok között kell ismertetni azt a tényt, hogy a terinelöszövci:. - zctl tagság, a munkaegység után járó önálló kereset teszi a társa­dalomban és a családon belül is . ^ egyen jogú vá a nőt. Az önálló keresettel bíró nő nem el­tartott többé, jelenét jövőjét ma­ga irányítja. A Munkatörvénykönyv számos rendelkezése könnyít azokon a ne­hézségeken, amelyek abból adódnak.1 hogy a dolgozó nőnek családanya hivatását is be kell töltenie. Számos rendelkezés, intézmény segít mér a nőnek. Távolról sincs azonban any- ryi, amennyire a jelenlegi helyzet­ben is szükség volna. Az intézmé­nyek további gyarapítása a dolgo­eleve nem húzhatja előre a kocsit. A kocsis ilyenkor már ezzel nem is tö­rődik. Már nem is a húzás a fontos, hanem szadista indulatainak ki tom­bolája. Csattognak a sűrű káromko­dások és csattognak az ütések. A Iá rsak áll és némán tűri. Es tűrí sok mindenki. Túri a járó­kelő, aki otthon esetleg felháborodva meséli el a látottakat, de indokoltan nem mer még szólni sem a ..felhábo­rodott" és Indulattól megszállott ko­csisnak, mert esetleg az ostorból neki is juthat. Es tűri, sót szorgalmazza a kocsis kísérője, a rakodóember, mert — -mint a várható borravaló­ban — ebben is egy húron vendül a kocsissal. £s folyik az állatok értel­metlen kínzása mindenki szemeiét- tára és belenyugvásával, legfeljebb este az istállótelep vezetője konsta­tálja. hogy egy-egy lónak napköz­ben. munka közben ..valahogy kive­rődött" a szeme. Kevés a fegyelmi büntetés, amit a fuvarozó vállalatok kiszabnak az ál­latokat- kínzó munkavállalóikra és nagyon kevés a hatósági megtorlás. Az állatok védelméről jogszabályok intézkednek és azok kínzása szabály­sértésnek minősül enyhébb esetekben is. Méltatlan a huszadik század má­sodik feléhez. . méltatlan az ország második városához, hogy utcáin nag mint nap vandál állatkínzások bot- ránkoztassák meg az embereket. Ha van jogszabály, már pedig van. élni kell veleI Es élni kell a vállalati fe­gyelmi jogkörrel is! ... Valami ilyesmit mondana el <U igásló, ha beszélni tudna, mert az igásló érző élőlény, de a kocsisok legtöbbjéből éppen az emberi érzés hiányzik. Legalábbis a lovakkal szembeni magatartásuk erről tanús­kodik. tb) láthatólag márciusban kerül a Mi­Márciusban már a minisztériu­mok. az iparágak, majd a vállalatok is megkapják az őket érintő Irány­számokat, s ezután kerül sor a résa- letek kidolgozására, a helyi tartalé­kok feltárására. Ebben a munkában többszázezer dolgozó vesz részt, a két-három hónap áll majd a válla­latok rendelkezésére javaslataik elő­terjesztésére. A minisztériumok augusztusban már részletes, a dolgo­zók kezdeményezéseit Is magukban foglaló Javaslatokat bocsátanak as Országos Tervhivatal rendelkezésé­re. majd a tervet az országgyűlés emeli törvényerőre. A párt VII. kongresszusa óta ál­lami szerveink a gazdasági élet mélyreható elemzésével állítják ösz- sze a második ötéves tervjavaslatot. Az Országos Tervhivatal és a mi­nisztériumok között tovább szilár­dult az együttműködés és tárgyalást tárgyalás követ, a tervjavaslat egy- egy fontosabb részének kidolgozá­sára. Az MTESZ, a SZOT és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Is el­juttatta részletes javaslatait. Ezeket a kezdeményezéseket négy héten be­lül megvizsgálja az Országos Terv­hivatal kollégiuma, s amit megvaló­síthatónak ítélnek, azt felveszik az ötéves tervjavaslatba, amely előre-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents